9996
  • [NST]Cifu
    #2071
    Azért szépen csendben ott van az Orion, dedikáltan NEAR és Hold küldetésekhez, ott van a Dragon, olyan hővédő pajzssal, ami akár egy Mars-ról való visszatérésre is fel van készítve, stb... :)

    Szóval igen, itt tartunk, de azért (remélhetőleg) a 2020-as évekre ez változni fog... :)
  • Dzsini
    #2070
    ...viszont azóta az űrrobotok évtizedeit éljük, mert maximum az ISS-ig (vagy épp aktuális változatáig) repkednek az emberek.
  • [NST]Cifu
    #2069
    Hej, mi lett volna, ha az N1/Szojuz L-3 helyett a Luna és Lunokhod sorozatra költik a pénzt... Mert ugye azért lett az űrrobot évtizede, lévén nem sikerült az N1-est összekalapálni... különben a Holdséták évtizede lett volna. :D
  • Dzsini
    #2068
    „Ez az űrrobot évtizede” – jósolta a szovjet sajtó. A Szovjetunió erősen rájátszott arra, hogy a robotos repülések mennyivel olcsóbbak voltak az olyan emberes küldetéseknél, mint például az Apollo. Azt sulykolták, hogy a robotokkal az embereket nem kell veszélynek kitenni, és mennyire sokoldalú is a használatuk, ráadásul gyakorlatilag bárhol le lehet szállni velük.

    az 1970-es szovjet holdminta visszajuttatásról szóló cikkből

    Tulajdonképpen igazuk lett, bár...

    A Szovjetuniónak jó oka volt a Luna 16 ünneplésére. A repülés olcsóságát és a robotok sokoldalúságát azonban eltúlozták, a 105 grammos minta pedig meglehetősen csekély volt az Apollo-program által a földre hozott mintákhoz képest: az amerikai asztronauták minden egyes küldetésükön jóval 20 kiló fölötti holdkőzetet hoztak magukkal. Ezzel a Luna 16 nem vehette fel a versenyt, ráadásul a minta csak a leszállóegység környékéről, "robot-karnyújtásnyi" távolságból származott.
  • Dzsini
    #2067
    Érdekes: Nixon elnök beszéde arra az esetre, ha az Apollo 11-el valami probléma adódik (konkrétan ottragadnak a Holdon):
    első oldal, második oldal
  • [NST]Cifu
    #2066
    A kínaiakban akkor kezdek el bízni, ha már eljutnak oda, hogy évente nem csak egy SzenCsou-t küldenek fel. A SzenCsou-10-et nemrég csúsztatták át 2013-ra...

    Azért oké, hogy öles lépésekkel haladnak, de 2003 óta eltelt 9 év, és még mindig csak 4 emberes SzenCsou indítás akadt, a SzenCsou-7 és -9 között nem kevesebb, mint 4 év (a személyzet nélküli SzenCsou-8 az űrállomáshoz dokkolást tesztelte).
  • Dzsini
    #2065
    Én amúgy a kínaira tippelek, bennük szerintem megvan a "meg akarjuk mutatni a világnak" lendület, és anyagilag is bírnák a dolgot (ahogy pl. Észak-Korea nem).
  • Dzsini
    #2064
    Azért írtam be az #1103-at, mert pont ott volt erről szó (és utána még néhány hozzászólásban).
  • [NST]Cifu
    #2063
    Miért mindenki a NASA-tól várja azt, hogy újra embert küldjön a Holdra?

    Ez azért érdekes kérdés, mert a NASA ugyebár (elvben) tudományos célokért dolgozik, pusztán azért, hogy felküldjön egy embert, nem érdemes gigászi pénzeket kidobni. Az Apollo-program is ugyebár mint tudjuk, csak egy politikai indíttatású kirakatprogram volt, ahol az egyetlen tudós Apollo-asztronauta az utolsó, Apollo-17-es úton ment csak fel.

    Amit a Holdról meg akarhatunk még tudni, azt robotok segítségével is megtudhatjuk, jóval olcsóbban.

    A következő nagy lépés a Hold kolonizálása lenne, de az meg bitang drága, nem véletlen, hogy a NASA közvetlen céljai közül is kivették (Constellation program kasza).

    Ha embert akarunk újra látni a Holdon, akkor az vagy poltikai indítattású lesz (Pl. Kínai vagy Indiai űrhajós), vagy pedig civil (Holdturizmus), esetleg gazdasági (Holdturizmus Redux).
  • Rincewind
    #2062
    Hank Green masfel perces megemlekezese Armstrongrol nagyon helyenvalo: video. Szomoru.
  • Molnibalage
    #2061
    No igen. A Mercury űrhajósok közül ketten még életben vannak. Glenn 90 felett van már...
  • COOLancs
    #2060
    Vajon mikor mondhatjuk majd el, hogy meghalt az utolsó ember is aki járt a Holdon? Már mind elég öreg, a NASA meg több mint egy évtizedig közelében sem lesz egy újabb Holdraszállásnak...
  • Dzsini
    #2059
    már csak nyolcan vannak...

    #1103 (-09)
  • DrRadon
    #2058
    Ég veled Neil Armstrong!

    82 éves volt...
  • Kis-Bob
    #2057
    A hamis színes képek nem feltétlenül hibásak. pl növényeket is infrában nézik a Földön
  • [NST]Cifu
    #2056
    Igen, ezt nem is akartam cáfolni. Emlékszünk arra a kínos jelenetre, amikor a NASA is beismerte, hogy az első színes képeknél hibás színeket alkalmaztak. :)
  • Dzsini
    #2055
    Mindenképpen, de ha már beporosodott, akkor úgysem lehet használni pontos kalibrációra :)
  • [NST]Cifu
    #2054
    Ha jól rémlik nem egészen így van a helyzet. Ugyebár a Marson is van nyár és tél, ebből fakadóan változik a napsugárzás intenzitása, ami a fényhatásokra is kihatással van. Nyilván nem olyan mértékben, mint a Földön, de kihatással van.
  • Dzsini
    #2053
    Még annál jóval hamarabb lerakódik rajta egy szép adagnyi por is, úgyhogy szerintem a kifakuló színektől már nem félnek :)

    Gondolom a küldetés elején különféle napállásokra és időjárási helyzetekre megcsinálják a kalibrációt, utána már csak napóraként üzemel.
  • Molnibalage
    #2052
    A Napsugárzás és más behatások nem baromlják el ezen referencia színeket egy idő után?
  • Pluskast
    #2051
    Wow! Köszi az infót! Nem is gondoltam volna.
  • Molnibalage
    #2050
    Az igen!
  • Dzsini
    #2049
    Már az előző rovereken is volt - alatta színes kockák vannak, és napóraként, szextánsként valamint színhelyesség és fényerőbeállító eszközként szerepel.

    http://marsrover.nasa.gov/mission/spacecraft_instru_calibr.html
  • COOLancs
    #2048
    A NASA kiválasztotta a következő 2016-os Mars misszót, ami a Phoenix-re épül és a Mars belsejét fogja tanulmányozni 5 méteres mélységig leásva.
  • Pluskast
    #2047
    Arra kíváncsi lennék, hogy bal oldalt az a joystick mi célt szolgál? Hátha jönnek a marslakók és arrébb irányítják?:)
  • Dzsini
    #2046
    Önarckép indulás előtt:
  • polarka
    #2045
    Holdraszállásban is többször felmerült és több cikknél is.
  • COOLancs
    #2044
    Nagyon biztosra mennek NASA-nál ha 2 és fél vasat tartanak egyszerre a tűzben. A Dreamchaser nemhiszem hogy eljut az első kilövésig ennyi pénzből, ugyhogy ők már a "futottak még" kategoria.

    A másik kettőnél még teljesen nyitott a verseny. Elvileg a SpaceX lenne a leggazdaságosabb megoldás, de a Boeing jóval nagyobb hal, és kilobbizhatja a győzelmet. Persze nyilván a tesztkilövásektől függ az egész, ha valamelyik bukik akkor szerintem automatikusan a másik lesz a nyertes.
  • Dzsini
    #2043
    Nincs a hírekben hetente ilyesmi, hogy akkora probléma legyen szerintem. Most van 10 ilyen hozzászólás, a következő pár évben lesz még 3 mondjuk.
  • commissioner
    #2042
  • polarka
    #2041
    Pl ilyen esetek elkerülésére volna hasznos, ha a bannerban lenne egy link. Mondjuk "A képalkotásról" névvel és valamelyik jó, összefoglaló hsz-ra linkelve.
  • Molnibalage
    #2040
    Ha ez csak poén, akkor már unalmas. Ha meg ennyire tudatlan vagy, akkor meg méginkább. Igazából Cifu erre az esetre bant ígért...
  • [NST]Cifu
    #2039
    Ilyenkor gondolkozom azon el, hogy miután a topicban már kismillió alkalommal le volt írva, hogy is működik a digitális képalkotás, vajon miért tűnnek fel újra és újra olyanok, akik ugyanazt a gyenge poént eleresztik hatszázadszorra is, saját tudatlanságukat büszkén hirdetve, és amiatt pattognak, hogy hát milyen nyeretlen luzerek már ezek a NASA-nál, hogy ő jobban tudja náluk hogy is kellene ezt csinálni.

    Hogy egy kicsit elkanyarodjak, ugye a múlt héten kikerült a CCiCap nyertesek listája:

    Boeing CST-100: 460 millió dollár
    SpaceX Dragon: 440 millió dollár
    Sierra Nevada DreamChaser: 215 millió dollár

    Politikai okokból lett 2 plusz fél nyertese a CCiCap-nak, a nagy vesztese meg az ATK lett, akinek a Liberty rakétája ismét nem kapott egy kanyit se (a három nyertes közül amúgy egyik sem tervezte, hogy a Liberty-vel indítaná a rakétáját, a SpaceX ugye a saját Falcon 9-esét használná, a Boeing és a Sierra Nevada pedig az Atlas V.-öst).

    A kérdés, hogy mikor lesz a CST-100 illetve a Dragon emberi repülésre alkalmas, illetve miért kell két párhuzamos űrhajóra pénzt kiadni úgy, hogy közben készül az Orion is...
  • tobias88
    #2038
    A mars ilyen színű, ne várj higanytavakat vagy ilyesmit, a jó öreg por van a felszínén, semmi más...
  • tobias88
    #2037
    víz?
  • kamov
    #2036
    Ez színes kép. A mélyedések porral vannak feltöltve. Sivatag...
  • SirAlo
    #2035
    szerintem ezek is csak egyszinu kepek pl. http://mars.jpl.nasa.gov/msl-raw-images/msss/00003/mcam/0003ML0000027000E1_DXXX.jpg kivancsi lennek erre a kepre valodi szinekbe, az ott vizhez hasonlit , mintha egy to lenne
  • kamov
    #2034
    A két MASTCAM szűrőinek az adatai megtalálhatóak ezen a linken (PDF).
  • kamov
    #2033
    Tudnak. Ott vannak az MSL oldalán.
    Itt megtalálod őket.
    Pontosan a kákán is csomót keresők kedvéért ezen a roveren a hét másik mellett, már van a telefonodban is használt háromszínű Bayer szűrő.
  • kamov
    #2032
    A panorámaképet több képből illesztik össze. Mivel a sík képeket egy gömbhéjra kell illeszteni ezért ez sosem teljesen pontos.

    Ez a hiány két kép összeillesztésénél van. A képillesztéseknél több helyen máshol is megfigyelhető szakadás, elcsúszás és elsötétedés is