Űrkutatás

Ti mennyit fizetnétek a Föld-Marsi turistaútért, ha lenne ilyen?

Cifu mester arra gondolt szentem, h ez nem ideillo tema. 😊

Én nem akarok világot megváltani de ezek tények amiket leírtam , és a Ni-hidrit aksik is az ûrkutatásból jötek a civil szférába .A topic ha jól látom címileg az ûrkütatás létjogosultságát teszi fel kérdésként . És mi lenne ha nem az haszon ha bból jövõ elõrelépések elõsegítik az emberiség túlélését. De ha szerinted az a haszna csak hogy millen baró akor te tudod.
Egyébként ez egy létezõ találmány a szabadalom egy ideig a magyar kézben volt , most egy amerikai befektetõ csoport tet bele egy (kis pénzt) ami soknak tûnhet de ha kutatásról beszélünk akkor nudli . Egy mobilgyártót se érdekelte , az autóipar pediglen ölég merev ebben a témában egyenlõre , a cég neve Thencharge jelenleg itt folyik a kutatás , létezõ ,mûködõ , mérhetõ de még maga az elv hogy mitõl mûködik még nincs meg . Patentet is nehéz ilyenkor rá rakni mivel nem tudom mennyire tudod de ha ez egy természeti törvény jelenség arra nem lehet patent csak technológiára.
Tehát ha ott kitalálnak valamit mivel ott mint a hadseregben nem vezér elv a pénzügyi hatékonyság olyasmit is fejlesztenek ami nem hajt pénzügyi hasznot , egyébként igen ezt az országoknak kéne finanszirozni .

Kíméljük meg a topicot a "világmegváltó-találmányokat-eltusoló-multik" c. kiselõadásoktól.

Az a baj hogy nem csak abban nem látnak de pl egy olyan akkumlátorban sem ami nem romlik el vagy legalább is nagyon sokáig jó és öt perc alat fel lehet tölteni teljessen annak romlása nélkül . Mert kinek kell egy olyan aksi ami nem romlik el??? Csak nekünk de egy gyárnak minek???,

Ez van. Lehet reménykedni, hogy elõbb-utóbb valaki üzletett lát a világûr kutatásában is...

Nem is tudom...nekem az amcsik ûrprogramjáról és az egész világ hozzáálásáról elég lesujtó véleményen vagyok .Az jut eszembe mikor anno az alapítványt olvastam Seldonbácsi sétál Trantoron és mazt látja , hogy olyan mint alap kutatás nem létezik.Manapság a multik és a politikusok is xarnak az alapkutatásokra és ha valaki kitalál valami apszolút hasznos dolgot akkor ha az ütközik az üzleti érdekekkel akkor már senki nem ad rá pénzt vagy nem foglalkoznak vele ez van már régóta az ûrprogramokkal is.

Szegény sikló-program, és szegény ISS...
A NASA 2006 márciusáig tolja el a következõ sikló indítást, hogy legyen elég ideje a mérnököknek kijavítani a külsõ üzemanyagtartály hõszigetelésénél jelentkezett problémákat...

Csak stabilan kell repülnie, semmi több, a leszállás végsõ szakaszában valószinüleg siklóernyõvel fog földet érni.

Passz, én utoljára olyan 10 éve csináltam ilyet, akkor mûködött, olyan 3-5 méter magasra repült fel.

És ezt hogy fogják irányítani a légkörben? 😊 mármint van szárny eléggé hátul, és semmi vezérsík...

hát ez a vizi rakéte egy nap fos... minden körülmény 100 százalékosan biztositva volt és csak annyi történt hogy az üveg aljából erõsen spriccelt a víz

Újabb képek a kiállított Kliper modelrõl:




(nem kell megijedni, az igaziakat nem funérlemezbõl készítik majd 😄)

Ha jó anyagból van a dugó nem, vagy csak nagyon minimális mértékben. Ha mégsem zár tökéletesen, használhatsz pl. ragasztót vagy zsírt tömítésnek.

de ahol betugom a tüszelepet a palackba a dugón kersztül akkor a tüszelep és a dugo mentén nem folyik ki a viz?

jeah köszi sokat segitettél

A legegyszerûbbé?
Fogsz egy mûanyag palackot, egy beleillõ dugót, egy tûszelepet (amivel labdát lehet felfújni), egy pumpát és némi vizet. A palackba töltesz egy kis vizet (csak pár decit), a dugóba belenyomod a tûszelepet, majd a dugót belenyomod a palackba, és a tûszelepre rányomod a pumpa végét. A palackot fejjel lefelé fordítot, és valahogyan megtámasztod (pl. földbe szúrt botokkal), és elkezdesz pumpálni. Ideális esetben, ha a nyomás már elég nagy, a dugó kirepül, és a nagy nyomású levegõ által kispriccelt víz a magasba repíti a palackot.


Vázlatos rajz az egészrõl.

Egy jó oldal ezekrõl a víz-rakétákról, tele különféle ötletekkel.

nem tudja itt valaki hogy egy egyszerû házi gyártmányú rakéta elkészítése miböl áll elõre is köszke

Putyin a Kliper mellett a MAKS2005ön

Nem is a gyártósorra de legalább a tervek(technológia) megvannak.Ahoz hogy egy ekkora rakétát építsenek. EGyébként egyet értek , a felövéseket kell olcsósítani , de nem nagyon akarnak még ebbe pénzt fektetni , pedig egyértelmû a hosszútávú elõny.

A fejlesztés alapja megvan - de ennyi. 17 év hosszú idõ, a gyártósorok valószinüleg már nincsenek meg, sok mérnök és szakember már nincs a pályán, sõt, már talán az élõk között sem. Sok pénzbe és mégtöbb idõbe kerülne feltámasztani a programot.

Mindemelett az Enyergia sem olcsó mulatság, becslések szerint kb. 1 milliárd $-ba kerülhet egyetlen rakéta indítása, és még nagy sorozat esetén sem lehet 500 millió $ alá menni a rakétánkénti árral. No persze még mindig olcsóbb lenne, mint a Saturn V. (ami cirka 3 milliárd $-ba kerülne mai áron), de nem lenne olcsóbb, mint a Shuttle-C (ami mintegy 100 tonnát lenne képes az ûrbe jutattni).

A költségek csökkentése inkább új megoldások jelenthetik, például a kombinált torlósugárhajtómû-rakétahajtómû alkalmazása, és a rakéta-bázisú megoldás helyett egy repülõgép-bázisú megoldásra való áttérés...

Barcsak ebben latnanak uzletet, nem a szamitogepes jatekokban. 😊

De legalább meg van a fejlesztés alapja , mán ha rakétával szeretnének el jutni odáig , bár már csinálhatnának egy rendes hajtómûvet ami nem kémiai .

Tapasztalat terén valóban jók, de a pénzhiány eléggé behatárolja a lehetõségeiket. Az Enyergia is tényleg jó hordozórakéta - de utoljára 17 éve indították, tehát kb. ott van használhatóság szempontjából, ahol a Saturn V....

Oroszokat nem írnám le , még úgy sem , hogy nincs egy vasuk sem .De tapasztalatuk viszont annál több , nekik volt a legtovább mûködõ ûrállomásuk, az elméleti szakembereik is elképesztõen jók. És nekik van a legnagyobb hordozó rakétájuk az Enyergia ami asszem nem elég egy emberi utassal történõ Mars expedicióra de azért legalább hasznos tömeget tud eljutatni addig.Ami több mint amit bárki fel tud mutatni.
De valójában az Amcsik , Kinaiak , Oroszok , Európa is megtudná csinálni csak elhatározás(pénz) kérdése.

A Columbia tragédiája után George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta ûrkutatási vízióját.

Ezt éppen nem mondanám. A NASA-nak volt éppenséggel egy jól felépített víziója ("nagy" ISS ûrállomás, Venture Star ûrsikló), amit W. Bush kormányzata pillanatok alatt szétvert. Utána elõjöttek a bátortalan OSP-programmal, majd ebbõl kifejlõdött a CEV...

A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk ûrrepülõgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg - hála a csillagászati olajbevételeknek - újra nagyobbak az anyagi lehetõségek, bár az orosz ûrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett.

Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendõ Mars-utazást elõkészítõ „próbaútra", és egy új típusú ûrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között."

A Kliper nem valami világmegváltó újdonság, gyakorlatilag egy újrafelhasználható Szojuz-utód. Hasonló terv már volt korábban, méghozzá a Szojuzzal versenyben készülõ TKSz. Plusz ott a hasonló képeségekkel bíró MAKS-OS, amely az An-225 hátáról indulna az ûrbe.

Szerény elméletem az, hogy a ruszkik is fent vannak a nemzetközi ûrállomáson, az amcsik sikló programja finoman szolva is leágazott most, tehát az elméletem az, hogy az oroszok lehetnek az elkövetkezõ években a világûr urai. De a történelem megismételheti magát, mint a 60-as 70-es években, amikor a ruszkik álltak akkor is jobban, de az amcsik fellmentek a holdra, és ezért õk lettek a vezetõ ûrhatalmak. Ebben esetben a holdat a marsra cseréljük le képzeletben. De az is megeshet, hogy a ruszkik továbbfejlesztik valamelyik siklójukat, és õk jutnak el a marsra. De ez már tényleg tudományos fantasztikum. :-))

A Kliper nem friss program, már évek óta formálódik, de eddig nem volt pénz rá. Most egyfelõl az orosz állam is többet szán rá, másfelõl az ESA európai ûrügynökség is beszál. 2011-2012-tõl Kliper indulhat mind Bajkonurból, mind Kourou-ról (Francia Gayana).
Hogy vezetû ûrhatalom lenne oroszország? Na azért azt nem mondanám. Tudományos mûholdakat alig lõnek fel, szemben a NASA évente sok-sok különféle célú tudományos mûholdat indít...

Idézet a Sprtrepülés.hu-ról:

"2005. augusztus 10, szerda, Az amerikaiak 47 év alatt 17 ûrhajóst vesztettek: 14 ûrsiklóban, három a Földön halt meg. Az oroszoknál viszont hivatalosan 34 éve nem halt meg senki, és már készítik az olcsó, egyszerû, biztonságos ûrsiklót.

Fennállásának 47 éve alatt a NASA-nak bõven volt része sikerekben és kudarcokban egyaránt. Az USA repülési és ûrhivatala az elsõ szovjet mûhold, a Szputnyik kilövésére válaszul 1958. október elsején kezdte meg mûködését, és olyan gyorsan ledolgozta a hátrányt, hogy az elsõ amerikai, Alan Shepard már 1961. május 5-én felrepült az ûrbe, csupán három héttel Jurij Gagarin után.
Új tervek

Az új orosz ûrsikló:
Szintén a Mercury-program keretében 1962. február 20-án John Glenn megkerülte a Földet, majd megkezdõdött a Hold-utazások kora. Neil Armstrong és Edwin Aldrin szálltak le elsõként a Holdra 1969. július 20-án, majd az Apollo-program során 12 asztronauta járt a Holdon, az utolsó 1972-ben.

Az USA ûrprogramjaiban összesen 17 ûrhajós vesztette életét több mint 40 év alatt: 1967-ben az Apollo-1-ben hárman, de õk még a Földön, egy próba során. A Challenger (1986), illetve a Columbia (2003) ûrsiklóban heten-heten haltak meg. A Columbia tragédiája után George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta ûrkutatási vízióját. Ennek jegyében 2010 végén múzeumba kerülne az ûrkompflotta, átadva a helyét egy teljesen újfajta ûrhajónak (CEV - Crew Exploration Vehicle), amely újra embert juttathat a Holdra, sõt késõbb a Marsra is.

Bizonytalan jövõ:
Némi kétséget támaszt a jövõt illetõen, hogy az elmúlt két évtizedben már háromszor is sikertelenül tettek kísérletet az ûrsikló leváltására, és mindössze öt év van a jelenlegi flotta nyugdíjba vonulásáig. Ráadásul egyelõre elképzelés sincs arról, hogyan néz majd ki az új ûrhajó. A NASA vezetõi mindenesetre optimisták, és nem tartják lehetetlennek a feladatot, mert mint mondják, egyszerûbb szerkezeteket akarnak az ûrkompokénál, de a meglevõ technológiára támaszkodnak.

További nehézséget jelent, hogy például az Apollo-programmal ellentétben erre a projektre a NASA nem kap külön pénzt, azt a költségvetésébõl kell kigazdálkodnia. Az ûrhivatal mindenesetre erõltetett tempót diktál: két megbízást adott a CEV megtervezésére és építésére, egyet a Lockheed Martinnak, egyet pedig a Northrop Grumman és a Boeing alkotta konzorciumnak, azzal az alapfeltétellel, hogy 2008-ban meg kell kezdeni a próbarepüléseket.

Biztonság olcsón:
De az oroszok sem pihennek, bár az utóbbi pár évtizedben folyton a bevált technikához nyúltak vissza: a Szojuzt és a hasonló konstrukciójú, de teherszállításra készített Progresz ûrhajókat a 60-as évek közepétõl kezdték kifejleszteni. Az egyetlen repülésre tervezett jármûvek életútja igazi sikertörténet; az ûrhajókban kevesebb hely van ugyan, mint az USA ûrrepülõgépein, de jóval olcsóbban és biztonságosabban látják el feladatukat.

Azért az orosz flottával sem érdemes kéjutazásra számítani: a Nemzetközi Ûrállomásra érkezõ ûrhajósok két napot töltenek benne úgy, hogy ki sem mozdulhatnak az ülésükbõl, a Progresz által szállítható 2,75 tonnányi rakomány pedig csupán ötöde a nagyobb lakó- és rakterû Discovery kapacitásának. Amíg azonban az ûrrepülõ átépítése egymilliárd dollárba került, egy Progresz már 22 millió dolláros költséggel útnak indítható, és nem sokkal drágább a Szojuz sem. A biztonság terén pedig egyértelmû a fölény: szovjet, illetve orosz ûrhajókon 1971 óta nem halt meg senki. Nyikolaj Mojszejev, az orosz ûrhivatal helyettes vezetõje az okot is ismerni véli: szerinte a személy- és teherszállítás összekapcsolása biztonsági szempontból felettébb irracionális.

Újraélesztett program:
A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk ûrrepülõgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg - hála a csillagászati olajbevételeknek - újra nagyobbak az anyagi lehetõségek, bár az orosz ûrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett.

Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendõ Mars-utazást elõkészítõ „próbaútra", és egy új típusú ûrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között."

Az új ororsz ûrsikló:


Szerény elméletem az, hogy a ruszkik is fent vannak a nemzetközi ûrállomáson, az amcsik sikló programja finoman szolva is leágazott most, tehát az elméletem az, hogy az oroszok lehetnek az elkövetkezõ években a világûr urai. De a történelem megismételheti magát, mint a 60-as 70-es években, amikor a ruszkik álltak akkor is jobban, de az amcsik fellmentek a holdra, és ezért õk lettek a vezetõ ûrhatalmak. Ebben esetben a holdat a marsra cseréljük le képzeletben. De az is megeshet, hogy a ruszkik továbbfejlesztik valamelyik siklójukat, és õk jutnak el a marsra. De ez már tényleg tudományos fantasztikum. :-))

Üdv:
DJviolin

Thx...régebben is néztem ezt az oldalt,de úgylátszik vak voltam. Most már akkor világos h aug 8 és 14 között lesz az esemény.Viszont hogy a csúcspont mikor lesz azt nemvettem észre...de gondolom h 11-12én lesz leginkább érdemes kémlelni az eget.

ez egyszerû, és magyar

Hát igen...tavaly nagyon szép volt.Nézegettem ilyen csillagász weboldalakat, de a többség angol,és szakmai...amin én valahogy nemtudok kiigazodni.

Ehh, erre én is kíváncsi lennék, tavaly nagyon durva dolgok voltak. (gyk. nagyon nagy meteorok estek errefelé, és sûrûn).

Nemtudom h mennyire off a kérdésem...nemtudjátok idén augusztusban hányadikán lesz a szokásos meteorzápor csúcsa?

hüm <#fejvakaras>

Hírdömping van. 😊)

A NASA vizsgálja annak lehetõségét, miszerint az Ûrsiklókat még 2007-ben kivonnák a szolgálatból, és az STS alapján készülõ Shuttle-C hordozóeszköz "venné birtokba" a VAB-ot és a 39A és 39B indítóállást (amit az STS használt eddig). A Shuttle-C gyakorlatilag az STS, csak éppen az ûrsikló helyén egy tehertér van, aminek a végére kerül az SSME (vagy esetleg más) rakétahajtómûvek. A teherbírása 80 tonna lesz várhatóan.

Ezt a lehetõséget már korábban is elkezdték pedzgetni pár fórumon, fõleg, hogy Griffin (a NASA igazgatója) sejtelmesen az STS rendszer leállításának említésekor a "by 2010" (2010-re) jelzõt használta, és nem az "in 2010" (2010-ben). Ez sokaknak megütötte a fülét/szemét. A Shuttle-C abból a szempontból elõnyös, hogy a politikai lobby ágát részben megtartja, hiszen a nyerészkedõ cégeknek azért marad még elegendõ megrendelés, így nem kell leépíteni a VAB-ot, és társait.


A Shuttle-C nem új találmány, már az 1980-as években kidolgozták, mint a Freedom ûrállomás moduljainak hordozóeszközét.

2011-12 meg messze van sajnos, addig sok viz lefolyik meg a dunan. 😞
De legalabb csinalgatnak vmit, ez szimpatikus. 😊

Ez is mai hír:

A Discovery üzemanyag rendszerének egyik szenzorja meghibásodott, az indítás biztosan csúszik, elképzelhetõ, hogy sokat, miután ha ki akarják cserélni a szenzort, vissza kell vinni a VAB-ba az ûrsiklót...

Mai hír:

Az ESA és az orosz ûrügynökség megegyezett, hogy közösen fejlesztenek ki egy kis méretû ûrrepülõgépet (ie.: a Clipper-t), amely legfeljebb 6 embert és 700kg hasznos terhet vihet fel, és 500kg-ot hozhat vissza. A tervek szerint 2011-2012 körül indulhat útnak a jármû, és mind Bajkonurból, mind Kourou-ról indítható lesz. A fejlesztési költségek az orosz becslések szerint mintegy 290 millió $-ra rúgnak, amiben csak az ûrrepülõgép szerepel, a hordozóeszköz nem.

Nem kapkodjak el a dolgot az biztos. 😊

Most azért egy kicsivel komolyabb a helyzet. Az oroszoknak "életbevágó" (😄) az újítás. Meg persze az ESA-nak is.

legyen neked igazad. 😊

A Kliper mindenképpen megépül, még arra is van esély, hogy 1x Francia Gayanaról induljon egy közös Európai-Orosz ûrprogram keretében. Az oroszok legalábbis nagyon örülnének, ha az ESA beszálna a költségekbe, és az ESA-ban pedig sokan örülnének, ha lenne egy saját emberi személyzetett is szállítani képes ûrhajójuk...

A CEV CTV nagy valószinüséggel szintén meg fog épülni, miután azt már eldöntötték, hogy 2010-ben kivonják az Ûrsiklókat. Hacsak nem lesz valami nagy pálfordulás, akkor a CEV CTV-knek el kell készülniük, lévén annyira azért önérzetesek az amerikaiak, hogy nem maradhatnak emberi szállításra alkalmas ûrhajó nélkül...

Ezek azok a masinak amikbol sose lesz semmi. <#shakehead>

Alsó kép: Holdmobil - sponsored by Michelin. :-)))

Az index fórumába Kamov készített egy kitünõ képet a jelenleg fejlesztés alatt álló ûrhajókról:



Egy kis magyarázat:

Következõ generációs orosz ûrhajó:

Kliper-1: Szárny nélküli Kliper változat, amely meredekebb szögben lép be a légkörbe.

Kliper-2: A Kliper szárnyas változata, mely laposabb szögben lép be a légkörbe (ie.: kisebb hõterhelés és gyorsulás visszatéréskor).


Az amerikai CEV Crew Transfer Vehicle tenderre készülõ tervek:

CEV Boeing: A Boeing CEV ûrhajó terve


A Boeing elképzelése a bolygóközi (Mars-utazásra szánt) CEV ûrhajóról.

CEV-LM-1/-2/-3: A Lockheed-Martin cég CEV ûrhajó tervei, az elsõ egy, az Apolló-hoz hasonló mûszaki modul plusz újrafelhasználható személyzeti modul, a második egy részlegesen újrafelhasználható mini-ûrsikló egy mûszaki modullal, a harmadik pedig egy teljesen újrafelhasználható mini-ûrsikló.

CXV-1/-2: A t/Space nevû cég terve, mindkét esetben teljesen újrafelhasználható kapszula-desing. A cég nem teljesen elveszett pályázó, az egyik fõ társa Burt Rutan Scaled Composites nevû cége (SpaceShipOne, ha így jobban beugrik).

[center]

A t/Space cég Holdraszálló-CEV egységének fantáziaképe.

Gondolom, de ilyenkor az ember szeret kötözködni, hozzáteszem érthetõen.

Ennyi pénzért nem igazán volt alternatívájuk....

Én elhiszem, hogy nem volt elég pénzük (legalábbis gondolom), de könyörgök, egy olyan rakétával fellövetni a cuccost, amivel már többször kudarcot vallottak, és nem volt biztos, hogy most is sikerrel járnak?

Mindenesetre remélem garanciát kötöttek az oroszokkal, és jó sok pénzt sajtolnak ki belõlük.

Kár érte...

Szerintem nincs semmi baj az orosz rakétákkkal. Olcsó, és ez a fontos.

Kis költségvetés -> kényszerhelyzet -> olcsó, de nem garantált megoldások keresése és alkalmazása.

Azért beszarás.
2005-ben élünk, modern technika, meg minden, erre egy szar szovjet rakétával lövettetik fel a napvitorlát.
Az ember nem hinné el

qurva életbe