9997
-
Astro Mike #2112 Ezt nem is ismertem. Akkor ezek szerint még a 30 milliárdnál is sokkal olcsóbban össze lehet hozni a dolgot. Mondjuk azert az itt leírt körülmények már nagyon extrémek. Legalábbis éveket lehúzni egy Dragon kapszulában már már az őrültség határait súrolja. Az eredeti Mars Directben ugye ulyan lakó modulok voltak, amik kényelmesen! elszállásoltak 4 embert. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#2111
Egész pontosan a #1213-ban volt egy SpaceX-es hardverre számolt kétfős Mars utazás. Zubrin számításai szerint 500 millió dollárba fájna, 3db Falcon-9-es indítással. Ez ha mondjuk megduplázzuk az előre nem várt technikai nehézségekkel, akkor egy milliárd, még mindig nagyon olcsó, még ha a robotos küldetésekhez is hasonlítjuk.
Ezzel együtt persze kétségkívül roppant kockázatos, és mindennel együtt hasonlóan költséghatékonyságra való törekvéssel sokkal olcsóbb Mars-rover küldetést lehetne összehozni. -
#2110
Véletlenül baktériumok maradtak a marsjáron -
#2109
Olvassatok egy kicsit vissza (mondjuk Mars kulcsszóval keresve), már átrágtuk magunkat ezen az embert-a-marsra témán, Cifu még le is írta az anyagi lehetőségeket, több irányból alátámasztva. -
Astro Mike #2108 A összeg Zubrin könyvéből van. És bár kevésnek tűnik, nem szabad elfelejteni, hogy ez egy direkt költséghatékony misszió, ami a NASA betegségeit igyekszik kikerülni.
Egy átlagos NASA misszió azért kerül olyan horribilis összegekbe, mert baromi sok mindent politikai nyomásra csinálnak és így iszonyatos a pazarlás meg a bürokrácia. Van nem tudom hány központjuk szerte az Usában, több tízezer dolgozóval. Emiatt rendszeresen támogatnak olyan technológiákat, amiknek semmi értelme, de muszáj nekik, mert az embereknek dolgozni kell. Ha konkrét példa kell olvasd el az úgynevezett 90 Day Reportot, ami szintén egy Mars utazásra tett hivatalos beadvány. A Zubrin féle tervvel ellentéten viszont annak szinte csak az volt a célja, hogy évtizedekig legyen munkája a NASA összes emberének, beszállítójának, partnerének. Mindezt 500 milliárdért!
A 30 milliárdos Mars Direct ezzel szemben azt javasolja, hogy használjunk már meglévő technológiákat (pélául Atlas V rakétákat) és csak ott fejlesszünk, ahol muszáj.
A sugárzásról: 2001-ben a Mars Oddyssey által mért sugárzás mindössze 2.5-szer volt nagyobb annál, mint amit az ISSen kapnak az asztronauták. Ebből kiszámolták, hogy lent a felszínen, a Marsi légkörnek köszönhetően, nagyjából az ISSel megegyező sugárzási szint van. Ezt a földi LEO mértékű sugárzást pedig egyszerű homokzsákokkal tovább lehet csökkenteni gyakorlatilag Földi mértékűre. A közhiedelemmel ellentétben tehát egy marsi asztronauta kevéssel kapna csak több sugárzást a felszínen, mint itt a Földön (gyakorlatilag csak akkor, ha kimegy a bázisról). Amit meg kell oldani az a 16 hónap utazás, de erre is vannak tervek, amik bőven a nemzetközileg elfogadott tűréshatáron belülre teszik a teljes küldetés alatt (picit több, mint 3 év) elszenvedett sugárzás mennyiséget. Számokkal kifejezve ez durván 2-3 százalékkal nagyobb esélyt jelent arra, hogy az ember egyszer majd rákot kap élete egy későbbi szakaszában. Ez pedig szerintem egy olyan ár, amit az emberiség nagyon nagy része simán vállalna, ha cserébe a Marsra mehetne. ;) -
fonak #2107 30 milliárdból? Azt azért kétlem, irreálisan alacsonynak tűnik.
Esetleg egy magáncég, egy "Mars to stay", azaz öngyilkos missziót össze tudna hozni ennyi pénzből, lenne jelentkező is, aki a hírnévért vállalná a halált is (mondjuk mert rákot diagnosztizáltak nála) viszont túl sokáig nem élhetnének túl a Marson. -
Astro Mike #2106 Természetesen visszajönnek, hogyan gondolhatja bárki is, hogy otthagynák az asztronautákat meghalni? 
Nekem egyébként nincs semmi bajom a nem emberes felfedezéssel, csak azt nem értem, hogy miért kellene minden tojásunkat egy kosárba rakni? Nem fér meg a kettő egymás mellett? Szerintem igen, főleg, hogy mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, egyik metódus sem tökéletes. -
Astro Mike #2105 Talán azért mert csak nekik van meg jelenleg az ehhez szűkséges technológiájuk. Ha meg róluk beszélek, akkor nyilvánvaló, hogy nem Dagesztán költségvetését fogom felhozni (attól függetlenül, hogy valószínűleg ők is költenek marhaságokra). Egyébként ne haragudj, hogy megkérdezem, de elgurult a gyógyszer? Csakmert nem érzem, hogy köpködtem volna. -
#2104
Már megint ez az USA-zás. Miért tőlük várja sok troll azt, hogy odamenjenek, mikor állandóan csak köködik őket? Csak az USA költ "értelmetlen" dolgokra?
-
Chris Lowe #2103 Persze vannak ilyen előnyei, de a mérleg másik oldalát nem nézed. Egyrészt az odaút most még 8 hónap, ha vissza is jön akkor minimum duplázodik. Fennáll a sugárzás veszélye, bármilyen apró hiba esetén a kockázat óriási. Ha otthagyod az űrhajóst akkor beszennyezi a bolygót (egyébként mai hír, hogy a curiosity is vitt egy adag szennyezést)) fennáll a az emberi kiszámíthatatlanság (8hónap iszonyú szűk térben, a központtal való kapcsolattartás "lassúsága".
10 év múlva egy robot fene tudja mit tud majd megcsinálni, de ha a 3 marsi robot fejlődését megnézed akkor látható, hogy ez a jövő. -
Astro Mike #2102 Teljesen egyetértek veled. Plusz azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ember mennyivel nagyobb hatásfokkal dolgozik, mint egy robot, amit millió kilóméterekről irányítanak. Kis túlzással egy nap alatt elvégzi azt, ami a Curiositynek három hónap. Hogy a emberi improvizáció és intuíció előnyeiről ne is beszéljünk.
Persze mocskos drága lenne embert küldeni a Marsra, de az alatt a közel két év alatt, amit ott kene tölteniük az asztronautáknak félelmetes mennyiségű tudományos felfedezést tehetnének, a program pedig ami odajuttatta őket technológiai innovációk áradatát indíthaja el.
Robert Zubrin becslései szerint egyébként, kivitelezhető lenne 30 milliárdból az emberes Mars program 10 év alatt, nagyrészt jelenlegi technológiák felhasználásával. Ez durván négy James Webb Space Telescope, ami persze nagyon drága. Viszont ha megnézzük, hogy milyen értelmetlen dolgokra költ az USA súlyos milliárdokat minden évben, már annyira nem is tűnik vészesnek. -
Chris Lowe #2101 Mert miatt még senki nem akart többszázmillió dollárt beinvesztálni. Ha Obama ezt meglépné és közölné az ujságirókkal, hogy mert tutibiztos bukó lenne az újraválasztás.
Egész egyszerűen értelmetlen oda küldeni élőlényt. -
#2100
Most nincs nyílt hidegháború, jelenleg nincs ellenfele ilyen téren az USA-nak, ha majd Kína és India már elküldte a maga emberét a Holdra, akkor talán felkerül a listájukra - addig nem fognak vesződni vele. -
Pares #2099 Mert, ja és mert, na meg azért, mert. A robotok szép teljesítményt nyújtanak, de embert küldeni a Marsra olyan kihívás, ami új technológiákat is szülhet, na meg rengeteg új tapasztalattal járna. Na meg a presztízs. -
Chris Lowe #2098 Minek? Hogy megnézzen pár követ? Arra tökéletes a robot. Akkor érdemes a Marsra utazni ha megvannak az élethez a lehetőségek. Addig viszont a robot tökéletes. A holdra szállás idején még nem volt ilyen szintű technológia, ergo akkor még jóval egyszerűbb volt az ember felküldése, hogy hozzon pár kavicsot, nomeg jelezzen a ruszkiknak, hogy a mi péniszünk nagyobb. -
#2097
Én a szavaidból úgy vettem ki, hogy gőzerővel erre feküdjenek most rá, én erre reagáltam.
Nyilván a tudományos háttérmunka kérdése nem vitás, hogy hasznos, és igen, kutatni kell ilyen irányokba is. Ám kérdés, mennyi pénzt és erőforrást fordít rá a NASA, és adott esetben ezeket nem-e lenne jobb más irányokba fordítani. -
Pares #2096 Ha jól értelmeztem a cikket, akkor jelen esetben is csak a tudományos bizonyításáról van szó, hogy lehetséges-e egyáltalán. De vmikor el kell kezdeni. Egyébként meg igazad van, olyan hajtóművekbe kell most invesztálni, amiket meg is tudunk építeni, mert még életemben szeretnék látni embert a Marson... -
#2095
Jelenleg a Földtől még 400.000km-nél messzebb nem járt ember. Szóval ha a bolygóközi utazás már megvalósult, és a Naprendszeren belüli kolonizációt elkezdtük, majd akkor érdemes lehet már komoly erőforrásokat ölni az eféle elképzelésekbe.
Addig én bölcsebbnek tartanám az olyan, tudományosan már bizonyított, és jelenleg megvalósítás útját járó technológiákra fordítani a figyelmet, mint a VASIMR hajtómű és az űrbéli nukleáris reaktorok. -
Pares #2094 Itt az ideje elkezdeni, mert a jelenlegi hajtóművekkel még a Naprendszeren belüli kolonizáció is problémás... -
#2093
Van a NASA-nak egy nagyon jó kis oldala, a mutató a "spekuláció" szónál tart. :)
Szóval van egy elképzelés, és nemrég azt kezdték el vizsgálni hivatalosan is, hogy a következő fázisba léphet-e az elképzelés, vagyis tudományosan van-e lehetséges realitás a warp-hajtűmű elképzelés mögött.
Ez nagyon-nagyon messze van még attól, hogy egyáltalán reálisan warphajtóműben gondolkozhassunk, az elméleti tudományos hátterét vizsgálják csak az elképzelésnek.
Gumicsontnak viszont ideális... :) -
Archenemy #2092 Hiperhajtóművön dolgozik a NASA
Indexkacsa, vagy ez tényleg valami nagy dolog? -
#2091
:( -
#2090
Eltemették Neil Armstrongot
"Eltemették Neil Armstrongot: hamvait az USS Philippine Sea fedélzetéről az Atlanti-óceánba szórták, ugyanitt nyugszanak az Apollo 11 első rakétafokozatának F-1-es hajtóművei is - immár több mint negyven éve. A szeptember 14-én megtartott szertartás idejére a hajó fedélzetén félárbocra eresztették az Egyesült Államok zászlaját." -
Archenemy #2089 Kösz a válaszokat.
Hogy a zuzmók túlélik, még egyszer, azt nem én találom ki, hanem itt állítják:
http://www.dlr.de/dlr/en/desktopdefault.aspx/tabid-10081/151_read-3409/
meg itt is:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20402583
Igen, igaz, hogy a húsz-harminc napos túlélés nem sokat jelent, mert lehet, hogy egy évszázadot már nem élnének túl, vagy szaporodni nem tudnának.
A költség azért érdekes, mert ezt relatíve kis költséggel ki lehetne próbálni. 20m dollár nem annyira sok, mikor egy hollywoodi film, vagy AAA videojáték költségvetése 100-200m dollár.
Persze tény, hogy laboratóriumban még olcsóbban ki lehetne próbálni, igazából én magam sem értem, miért olyan szimpatikus az elképzelés :) -
#2088
Nem tudom, hogy egy zuzmónál mekkora problémát jelenthet a roppant kis nyomású légkör, de igen, ez is egy problémaforrás. -
#2087
Az hagyján de mekkora is a marsi nyomás és hőmérséklet? Már önmagában szerintem az alacsony nyomás halálos a víztartalom miatt. -
#2086
Valószínűleg szépen elpusztulnak azok a zuzmók. Tetszik vagy sem, de még ha sok szempontból közel is van a Mars a Földhöz, korántsem olyan könnyű életet lehelni rá, mint ahogy elképzeled.
A dolog ott kezdődik, hogy a zuzmóknak is kell tápanyag és víz. A Mars felszínén ebből nem túl sok akad. További probléma, hogy mivel nincs a Marsnak mágneses védőpajzsa (Van Allen övezet), ezért a kozmikus sugárzásnak és a napszélnek közvetlenül vannak kitéve az élőlények.
Továbbá az, hogy a szélsőséges körülményeket képes valami túlélni, nem jelenti azt, hogy szaporodni is képes. A Surveyor-3 kameráján egy baktérium képes volt 2,5 évig túlélni a Hold felszínén lévő körülményeket. Ám szaporodni nem tudott, nem kezdett el hatalmas baktérium telep létrejönni a Hold felszínén. Egyszerűen azért, mert ahhoz megfelelő tápanyagok és körülmények kellenek.
Szóval az elképzelésed egypár ponton hibádzik, és nem a hordozórakétánál kezdődik a dolog. :) -
Archenemy #2085 Tudom én, csak nem érdekel. Én földi élőlényeket akarok látni a Marson, a marsi mikrobák, ha vannak, meg vigyázzanak szépen magukra :) -
#2084
Egyelőre a kutatók abban reménykednek, hogy sikerült az összes eddigi másik égitestre küldött eszközt tökéletesen csíramentesíteni, mert nem akarják még csak véletlenül sem "megfertőzni" az ottani állapotokat, akár van ott valami, akár nincs.
Erre te zuzmókat akarsz szétdobálni a légkörben :)) -
Archenemy #2083 Kösz. Csak eljátszottam a gondolattal, hogy mennyire lehetne élőlényeket lőni a Marsra. Konkrétan a zuzmókra gondoltam, azok egész jól bírnák:
http://www.dlr.de/dlr/en/desktopdefault.aspx/tabid-10081/151_read-3409/
De nyilván mehetne bármi mikroba, baktérium, aminél van esély a túlélésre.
Szóval a rakéta a terveim szerint nem kell, hogy leszálljon, hanem ha a légkörben úgy nagyjából lefékezi magát, majd kazettákból szanaszéjjel szórja a zuzmót, akkor egy pár csak túléli, meg jó nagy területen szóródna szét. A rakéta meg aztán becsapódik, az már nem érdekes.
Hogy konkrétan mi lenne a cél, az még nem tiszta :) (nyilván nem terraformálás). Mindenesetre fura módon vonz a gondolat. -
kamov #2082 Pártíz millió dollár.
20 milló dollárért lehet mondjuk egy indiai PSLV rakétát venni ami párszáz kg-t el tud indítani a Marshoz.
A többi azon múlik hogy mi a rakomány.
Odaúton kell egy szintén pártíz kg-os egység a pályakorrekciókhoz is. Ennek a kifejlesztési és gyártási költsége adja meg a végleges árat. -
Archenemy #2081 Ja és gyorsnak se kell lennie, csak előbb-utóbb érjen oda. Googlen találtam ilyen becsléseket, amik min. 500 millió dollárról beszélnek, de azok "komoly" missziók, ahol csomó olyan dologra figyelnek, amire itt nem kéne (pl. visz csomó műszert, épségben száll le, stb). Nekem elég, ha becsapódik. -
Archenemy #2080 Sziasztok,
egy elméleti kérdésem lenne.
Kilőni egy rakétát a Marsra (leszállnia nem kell, elég, ha becsapódik ("eltalálja a Marsot"), hasznos tömeg amit vinnie kell kg. 50 kg) mennyibe kerülhet? Millió dollárok, vagy inkább milliárdok? Hol lehet ilyesmiről olvasni?
Kösz -
#2079
Azokat 90 napra tervezték (attól függetlenül, hogy az Opportunity 3000 fölött jár), tehát siettek vele.
Ezt ~600 napra tervezik, és az elemek 5000 napot elvileg kibírnak úgy, hogy minden műszert el tudnak látni - ráérnek. -
#2078
Furcsa, hogy anno azért a "bejáratás" a korábbi rovereknél sokkal rövidebb volt. Igaz persze, hogy sokkal több technika van ebben a roverben, de elnézve a napi feladatokat, én arra gyanakszom, hogy a sávszélesség és a lag (parancs -> végrehajtás -> kapott eredméyek elemzése) okozza a bejáratás lassúságát. -
#2077
Még nem, az eddigi leghosszabb napi útja kb. 30 méter volt, az első hónap alatt (aug. 6 - szept. 5) 109 métert haladt, bár ebből az első héten nem is moccant.
Egyelőre aktívan tesztelik (néha használják) a műszereiket, tehát inkább dolgozik, mint gurul, a múlt hétvégén pl. a kar végére szerelt kamerával fotózta körbe önmagát.
![]()
-
#2076
Eszméletlen távolságokat tesznek meg a két kis masinához képest. Hetek alatt lejárták azt, ami azoknak egy évbe telt. Már mentek vele lassan egy km-et nem? -
#2075
újabb aszteroida száguld el a Föld környékén - a rádió hírei szerint "közelében", ami jelen esetben 7,5 Holdtávolságot jelent... de azért " Egy ekkora égitest becsapódása regionális pusztítást okozhatna, azaz például eltörölhetne egy világvárost a Föld színéről."
Imádnivaló, a Curiosity kevésbé izgalmas ezek szerint - bár mostanában inkább csak raliznak vele :)
![]()
-
#2074
Mars időjárás - a Latest Mars weather pontnál minimum, maximum hőmérsékletekkel, légnyomással, ilyesmikkel.
Hideg van odaát, ráadásul a légnyomás is kevesebb, mint századrésze annak, amit mi itt megszoktunk. -
COOLancs #2073 Aztán mégis az emberes űrállomások lett a fő irány, nem a robot küldetések....
