Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#266
Nem is tudtam, hogy van magyar shuttle-pilóta😄
Egyébként lehet, hogy akarni kell, de nem akarnak. Fõleg hogy ez is tökéletesen mûködik.
Egyébként lehet, hogy akarni kell, de nem akarnak. Fõleg hogy ez is tökéletesen mûködik.
Gracie Barra
#265
Tudod, hogy milyen hosszú leszálópálya kell az ûrsiklónak? Kb. 4 km. Nem sok ilyen van a Földön és még azt is számításba kell venni, hogy a kérdéses idõpontban SEMMI se szállhat le és fel ott. Csak az ûrsiklóért építeni 30 ilyen repteret nem túl gazdaságos...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#264
Kicsi az esélye, hogy nem betervezett dolognál nem repülne el a 30 használható leszálló hely közelében. Ha már 750km-en belül repülne el mellette, azt már az egyirányú bedöntéssel be lehetne kanyarodni. Egy betervezett leszállásnál meg értelem szerûen a megfelelõ irányba menne.
Gyakorlatban pedig a számítógépet kéne átprogramozni, hogy máshogy lépjen a légkörbe, vagy manuális/félig manuális irányítás (bár ezt nem valószínû hogy bevállallnák. Szóval nem járna nagyobb kockázattal, csak egy kicsit akarni kell, és nem ragaszkodni a régihez, bár ez a CEV-et látva már alap hozzáállás a NASA-nál.
Gyakorlatban pedig a számítógépet kéne átprogramozni, hogy máshogy lépjen a légkörbe, vagy manuális/félig manuális irányítás (bár ezt nem valószínû hogy bevállallnák. Szóval nem járna nagyobb kockázattal, csak egy kicsit akarni kell, és nem ragaszkodni a régihez, bár ez a CEV-et látva már alap hozzáállás a NASA-nál.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#263
Egyébként nem kell semmi mást csinálni csak vizszintesben tartani a gépet/felemellni az orrát/bedönteni, amikor a légkörbe ér igény szerint, minden magától történik, nem fog az ûrben maradni, mert már lassult a légkörben, hanem visszaesik.
és
bár így már tuti túlrepülnek cape canaveralon, de pont ilyen helyzetre lennének jók a világ minden részén használható abort runway-ek.
Pontosan errõl beszélek, itt nem egyszerûen arról van szó, hogy egy másik visszatérési pontot (ie.: olyan pályapozició, amelyrõl az adott célterület, leszállópálya elérhetõ) kell keresni, de a légkörrõl "visszapattanás" miatt az ûrhajó olyan pályára kerül, ahonnan adott esetben csak komolyabb manõverekkel érhet a kedvezõ pozició. Az szükségrepterek sem érhetõek el minden visszatérési pályáról, illetve komoly légköri manõvereket igényelne elérésük.
A gyakorlati megvalósításról van szó, nem szimulátorról. Jelenleg az STS számára az általad említett visszatérési manõver az elfogadhatónál jóval nagyobb a kockázattal járna.
és
bár így már tuti túlrepülnek cape canaveralon, de pont ilyen helyzetre lennének jók a világ minden részén használható abort runway-ek.
Pontosan errõl beszélek, itt nem egyszerûen arról van szó, hogy egy másik visszatérési pontot (ie.: olyan pályapozició, amelyrõl az adott célterület, leszállópálya elérhetõ) kell keresni, de a légkörrõl "visszapattanás" miatt az ûrhajó olyan pályára kerül, ahonnan adott esetben csak komolyabb manõverekkel érhet a kedvezõ pozició. Az szükségrepterek sem érhetõek el minden visszatérési pályáról, illetve komoly légköri manõvereket igényelne elérésük.
A gyakorlati megvalósításról van szó, nem szimulátorról. Jelenleg az STS számára az általad említett visszatérési manõver az elfogadhatónál jóval nagyobb a kockázattal járna.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#262
"A visszatérési pálya változtatására nem tudom egyébként, hogy egyáltalán voltak-e tervek."
Nem kell semmi terv, csak egy egy mfd ami legalább kiszámolja a balliszikus röppályát valós idõben, ha a légkör hatásait is beleszámolja az mégjobb. Aztán a pilótának kikapcsolni az autopilótát, visszább venni a dõlésbõl, máris pillanatok alatt átmegy a -70 m/s-es függõleges sebesség + amennyit akarnak-ba, és az emelkedési sebességgel szabályozhatják azt is hogy meddig pattanjon vissza, és hogy érkezzen vissza a röppályás mfd-t szerint, és bár így már tuti túlrepülnek cape canaveralon, de pont ilyen helyzetre lennének jók a világ minden részén használható abort runway-ek.
Nem kell semmi terv, csak egy egy mfd ami legalább kiszámolja a balliszikus röppályát valós idõben, ha a légkör hatásait is beleszámolja az mégjobb. Aztán a pilótának kikapcsolni az autopilótát, visszább venni a dõlésbõl, máris pillanatok alatt átmegy a -70 m/s-es függõleges sebesség + amennyit akarnak-ba, és az emelkedési sebességgel szabályozhatják azt is hogy meddig pattanjon vissza, és hogy érkezzen vissza a röppályás mfd-t szerint, és bár így már tuti túlrepülnek cape canaveralon, de pont ilyen helyzetre lennének jók a világ minden részén használható abort runway-ek.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#261
"Hajtómûvet (STS esetén az OMS) akkor kellene használni, ha a légkör felsõ rétegérõl "visszapattansz" az ûrbe. Ekkor ugye ismét a megfelelõ visszatérési pozicizó eléréséhez az RCS hajtómûvek már kevesek."
Egyáltalán nem kell használni ilyenkor sem az OMS hajtómûvet, csak akkor ha az légkörben elcsesznek valamit rosszul lépnek ki a légkörbõl, és ebbõl következõen rosszul esnének vissza. Egyébként nem kell semmi mást csinálni csak vizszintesben tartani a gépet/felemellni az orrát/bedönteni, amikor a légkörbe ér igény szerint, minden magától történik, nem fog az ûrben maradni, mert már lassult a légkörben, hanem visszaesik.
Igazából nem is értem hogy mire gondolsz a "visszatérési pozíció"-nál.
Egyáltalán nem kell használni ilyenkor sem az OMS hajtómûvet, csak akkor ha az légkörben elcsesznek valamit rosszul lépnek ki a légkörbõl, és ebbõl következõen rosszul esnének vissza. Egyébként nem kell semmi mást csinálni csak vizszintesben tartani a gépet/felemellni az orrát/bedönteni, amikor a légkörbe ér igény szerint, minden magától történik, nem fog az ûrben maradni, mert már lassult a légkörben, hanem visszaesik.
Igazából nem is értem hogy mire gondolsz a "visszatérési pozíció"-nál.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#260
És semmi hajtómûvet nem kell használni, csak az RCS-s, hogy megfelelõ helyzetben álljon az ûrrepülõ.
Hajtómûvet (STS esetén az OMS) akkor kellene használni, ha a légkör felsõ rétegérõl "visszapattansz" az ûrbe. Ekkor ugye ismét a megfelelõ visszatérési pozicizó eléréséhez az RCS hajtómûvek már kevesek.
Ráadásul a mostani számítógépek kicsit pontosabban ki tudják számolni a pályát mint a 70-es években, több paraméter figyelembevételével, de a 90-es évekhez képest is sokkal jobbak.
Per pillanat ha az ûrsikló 30km-es közelében villámcsapás van, máris három azonnali bizottsági ülést tartanak, plusz felébresztik az elnököt, hogy most mi legyen. Ilyen körülmények között egy eféle komoly beavatkozást nem fognak az ûrsikló mûködésében eszközölni. A visszatérési pálya változtatására nem tudom egyébként, hogy egyáltalán voltak-e tervek. Az elmúlt évtizedekben az STS rendszer feljavítására kismillió különféle terv született a folyékony hajtóanyagú gyorsítórakétától a fémes hõvédõ pajzs alkalmazásáig a jelenlegi karbon és szilicium alapú hõvédõ téglák lecserélésére.
És a mostani megoldást sem mondanám biztosan mûködõnek, max ha azt vesszük, hogy az a biztos hogy valahogy beérnek a légkörbe, de sztem nem valahogy kéne, hanem épségben 😊
Eddig egyetlen egyszer sem történt a visszatérésbõl magából kifolyólag katasztrófa az ûrsikló (legyen amerikai vagy szovjet) esetében. A Columbia esetében a felszálláskor sérült meg a bal oldali belépõél hõvédelme. Egy ilyen sérülésnél teljesen mindegy milyen szögben érsz be a légkörbe. Ha nem a lyukon beáramló hõtõl pusztul el a gép, akkor a sûrûbb légrétegekbe érve majd a levegõ maga tépi szét a szárnyat a nagy repülési sebesség miatt.
Amúgy egyik általam említett megoldásnál sem kéne lassabban haladnia az ûrjármûnek, mindegyiknél a 7,6 km/s kezdõsebesség van.
Ezt a mondatot nem teljesen értem. Hol írtam olyat, hogy a kettõnek köze lenne egymáshoz?
Hajtómûvet (STS esetén az OMS) akkor kellene használni, ha a légkör felsõ rétegérõl "visszapattansz" az ûrbe. Ekkor ugye ismét a megfelelõ visszatérési pozicizó eléréséhez az RCS hajtómûvek már kevesek.
Ráadásul a mostani számítógépek kicsit pontosabban ki tudják számolni a pályát mint a 70-es években, több paraméter figyelembevételével, de a 90-es évekhez képest is sokkal jobbak.
Per pillanat ha az ûrsikló 30km-es közelében villámcsapás van, máris három azonnali bizottsági ülést tartanak, plusz felébresztik az elnököt, hogy most mi legyen. Ilyen körülmények között egy eféle komoly beavatkozást nem fognak az ûrsikló mûködésében eszközölni. A visszatérési pálya változtatására nem tudom egyébként, hogy egyáltalán voltak-e tervek. Az elmúlt évtizedekben az STS rendszer feljavítására kismillió különféle terv született a folyékony hajtóanyagú gyorsítórakétától a fémes hõvédõ pajzs alkalmazásáig a jelenlegi karbon és szilicium alapú hõvédõ téglák lecserélésére.
És a mostani megoldást sem mondanám biztosan mûködõnek, max ha azt vesszük, hogy az a biztos hogy valahogy beérnek a légkörbe, de sztem nem valahogy kéne, hanem épségben 😊
Eddig egyetlen egyszer sem történt a visszatérésbõl magából kifolyólag katasztrófa az ûrsikló (legyen amerikai vagy szovjet) esetében. A Columbia esetében a felszálláskor sérült meg a bal oldali belépõél hõvédelme. Egy ilyen sérülésnél teljesen mindegy milyen szögben érsz be a légkörbe. Ha nem a lyukon beáramló hõtõl pusztul el a gép, akkor a sûrûbb légrétegekbe érve majd a levegõ maga tépi szét a szárnyat a nagy repülési sebesség miatt.
Amúgy egyik általam említett megoldásnál sem kéne lassabban haladnia az ûrjármûnek, mindegyiknél a 7,6 km/s kezdõsebesség van.
Ezt a mondatot nem teljesen értem. Hol írtam olyat, hogy a kettõnek köze lenne egymáshoz?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#259
Tudom milyen a légkörbe visszatérés, sokat olvastam róla, ûrsikló küldetés dokumentációkat is, orbiterben is csináltam, sok különbözõ ûrjármûvel is, köztük Space Shuttle-vel is (nem az alap hozzáadottal, hanem a reális addonnal) méghozzá manuális irányítással, persze számítógép infoi segítségével 😊 (nem könnyû). Kacsázni is többféleképpen lehet, nem kell sokszáz km-re kirepülni, hogy aztán 70 fokos szögben zuhanjon vissza a légkörbe. Én olyan 60-110 km közötti kacsázásra gondoltam (legalábbis kezdetben, aztán egyre lejjebb), és szerintem tökéletesen irányítható lenne az egész, mert miközben a légkörbe ér nagyon szépen lehet szabályozni, a szárnyak helyzetével, hogy hogyan, mennyire pattanjon vissza. És semmi hajtómûvet nem kell használni, csak az RCS-s, hogy megfelelõ helyzetben álljon az ûrrepülõ. Ráadásul a mostani számítógépek kicsit pontosabban ki tudják számolni a pályát mint a 70-es években, több paraméter figyelembevételével, de a 90-es évekhez képest is sokkal jobbak. És a mostani megoldást sem mondanám biztosan mûködõnek, max ha azt vesszük, hogy az a biztos hogy valahogy beérnek a légkörbe, de sztem nem valahogy kéne, hanem épségben 😊
Amúgy egyik általam említett megoldásnál sem kéne lassabban haladnia az ûrjármûnek, mindegyiknél a 7,6 km/s kezdõsebesség van.
Amúgy egyik általam említett megoldásnál sem kéne lassabban haladnia az ûrjármûnek, mindegyiknél a 7,6 km/s kezdõsebesség van.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#258
A légkörbe való visszatérés nem olyan egyszerû, hogy egy picit lassítják az ûrhajó sebességét, majd a többit elvégzi a légkör. Ha túl lapos szögben éri el az ûrrepülõgép a légkört, akkor a szárnyak felületén minimális felhajtóerõ keletkezik, de ha a kelleténél több, akkor nem fékezõhatása lesz, hanem ahhoz ez is elég, hogy "felpattanjon" róla. Ez az a fajta vizen kacsázó kõ, amit mindenképpen szeretnének elkerülni, hiszen az ûrsikló visszatérése így sokkal kevésbé kontrolálható lesz (a sebességvesztés miatt mindenképpen vissza fog érkezni a légkörbe, csak éppen lehet, hogy egy-két teljes Föld-et való megkerülés után). Lévén ugye az ûrsikló üzemanyagkészlete erõsen korlátozott, nem elfogadható, hogy vagy sikerül, vagy nem megoldást választanak.
Az ûrsikló tervezési idõszakában, az 1970-es években is már ismerték a lapos szög elõnyeit, de nem mertek kockáztatni (nem volt ugye ezzel kapcsolatban igazán tapasztalatuk), és egy meredekebb beérkezést választottak. Lehet, hogy erõsebb hõvédelmi megoldásokat követel, de inkább egy biztosan mûködõ megoldás mellett döntenek, mégha bizonyos hátrányokkal is járhat. Ha a "kacsázós" megoldást választják, akkor talán elõnyösebb a Columbia szintû tragédiák megelõzése szempontjából, de elõfordulahatna az, hogy az ûrbe "visszapattan" az ûrhajó, és így a visszatérése már nem kontrolálható rendesen (üzemanyaghiány).
Az 1990-es években tervezett Venture Star esetén a mérnökök már úgy vélték, hogy elegendõ tudással és tapasztalattal rendelkeznek a probléma megoldására, így ennél már laposabb szöget állapítottak a visszatérésre, vagyis könnyebb és egyszerûbb hõvédelem is elég lehetett volna neki.
Az általad említett kacsázós megoldásnál a légi jármû (hiszen az ûrbe nem jut fel) sokkal kisebb sebességgel halad, és a kacsázás ahhoz kell, hogy bizonyos távolságra érhessenek el (a leszálló ágban a jármû sebességet ér el, majd egy bizonyos pontnál felrántják a gépet, és a nyert sebességet magasságba fordítják, mikor a sebességvesztés már elég komoly, ismét süllyedés jön, és így tovább, természetes a légellenállás miatt a parabolák egyre alacsonyabbak és alacsonyabbak lesznek).
Az ûrsikló tervezési idõszakában, az 1970-es években is már ismerték a lapos szög elõnyeit, de nem mertek kockáztatni (nem volt ugye ezzel kapcsolatban igazán tapasztalatuk), és egy meredekebb beérkezést választottak. Lehet, hogy erõsebb hõvédelmi megoldásokat követel, de inkább egy biztosan mûködõ megoldás mellett döntenek, mégha bizonyos hátrányokkal is járhat. Ha a "kacsázós" megoldást választják, akkor talán elõnyösebb a Columbia szintû tragédiák megelõzése szempontjából, de elõfordulahatna az, hogy az ûrbe "visszapattan" az ûrhajó, és így a visszatérése már nem kontrolálható rendesen (üzemanyaghiány).
Az 1990-es években tervezett Venture Star esetén a mérnökök már úgy vélték, hogy elegendõ tudással és tapasztalattal rendelkeznek a probléma megoldására, így ennél már laposabb szöget állapítottak a visszatérésre, vagyis könnyebb és egyszerûbb hõvédelem is elég lehetett volna neki.
Az általad említett kacsázós megoldásnál a légi jármû (hiszen az ûrbe nem jut fel) sokkal kisebb sebességgel halad, és a kacsázás ahhoz kell, hogy bizonyos távolságra érhessenek el (a leszálló ágban a jármû sebességet ér el, majd egy bizonyos pontnál felrántják a gépet, és a nyert sebességet magasságba fordítják, mikor a sebességvesztés már elég komoly, ismét süllyedés jön, és így tovább, természetes a légellenállás miatt a parabolák egyre alacsonyabbak és alacsonyabbak lesznek).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#257
Nem tudja valaki, hogy miért erõltetik ezt a durva légkörbe lépést az ûrsiklóknál? Mármint hogy végülis kb 3000 km-es távon lassítanak le a légkörben 7,6 km/secrõl 0-ra? Egy sima ûrkabinnál megérteném, mert nincsenek szárnyai, nem igazán lehet irányítani, de egy szárnyas ûrhajónál miért kell ez? Akár egy körön keresztül is lassíthatnának a felsõ légkörben, úgy hogy alig forrósodik fel az ûrhajó :\ így a columbiát is megmenthették volna talán, ha elõre tudták volna hogy gond van akkor biztosan, de ha pár percel a szétesés elõtt tudják meg(nemtudom mennyivel a szétszakadás elõtt tudták meg hogy szét van esve a hõvédõ pajzson egy darab) akkor is.
Ez most onnan jutott eszembe, hogy még régebben orbiterben egy hibának köszönhetõen egy ûrsiklóhoz hasonló, de kitalált ûrrepülõvel, túl korán tértem le a pályáról, és jópár ezer km-el a cél elõtt értem volna le, ha nem kezdem el "kacsáztatni" a repcsit a légkörön, miközben szép lassan lassulok, úgy hogy 400 fok fõlé sem ment a hõvédõ burkolat max hõmérséklete, ami normál légkörbe lépésnél 1400-1500 fokra, is felmegy, épp úgy mint az ûrsiklónál.
Aztán meg nézegettem légkörbe lépési terveket, amelyeket II. vh-ban német rakétatudósok terveztek, hogy elérjék az usát a fegyvereik, amelyeket késõbb az amcsik tovább fejlesztettek.
Volt egy ilyen hogy decay orbit, amikor olyan 70 km magasságban, majdnem egy teljes körön keresztül(vagy akár több körig is) lassít a rakéta/ûrhajó, aztán a skip reentry, a "kacsázós légkörbe lépés" amit leírtam és orbiterben kipróbáltam. Ez a kettõ sokkal kisebb terhelést adna egy legkörbe lépõ ûrhajóra, és kevésbé veszélyes is lenne. Miért használják akkor mégis inkább ezt a közvetlen légkörbe lépést?
Ez most onnan jutott eszembe, hogy még régebben orbiterben egy hibának köszönhetõen egy ûrsiklóhoz hasonló, de kitalált ûrrepülõvel, túl korán tértem le a pályáról, és jópár ezer km-el a cél elõtt értem volna le, ha nem kezdem el "kacsáztatni" a repcsit a légkörön, miközben szép lassan lassulok, úgy hogy 400 fok fõlé sem ment a hõvédõ burkolat max hõmérséklete, ami normál légkörbe lépésnél 1400-1500 fokra, is felmegy, épp úgy mint az ûrsiklónál.
Aztán meg nézegettem légkörbe lépési terveket, amelyeket II. vh-ban német rakétatudósok terveztek, hogy elérjék az usát a fegyvereik, amelyeket késõbb az amcsik tovább fejlesztettek.
Volt egy ilyen hogy decay orbit, amikor olyan 70 km magasságban, majdnem egy teljes körön keresztül(vagy akár több körig is) lassít a rakéta/ûrhajó, aztán a skip reentry, a "kacsázós légkörbe lépés" amit leírtam és orbiterben kipróbáltam. Ez a kettõ sokkal kisebb terhelést adna egy legkörbe lépõ ûrhajóra, és kevésbé veszélyes is lenne. Miért használják akkor mégis inkább ezt a közvetlen légkörbe lépést?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#256
Az eddigi legtávolabbi galaxis
2006. szeptember 14., csütörtök, 14:24
Minden korábbinál távolabbi, az Õsrobbanás után 780 millió évvel létezõ galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy idõben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
A kozmológiai modellek alapján az Õsrobbanás után táguló és hûlõ Világegyetemben (a kezdeti, rendkívül forró perceket leszámítva) az elsõ néhány százmillió évben sötét volt. Az elsõként létrejött csillagok aztán ioniozálták a közelükben lévõ hidrogéngázt, átlátszóvá téve az Univerzumot - ezt nevezzük újra-ionizációs periódusnak.
A távoli és õsi, gerjesztett hidrogéngáz a 121,6 nanométeres hullámhosszon ún. Lyman-alfa sugárzást bocsátott ki. Ezt a sugárzást azóta a Világegyetem tágulása "megnyújtotta". Az így keletkezett hosszabb hullámokat azonban már nehéz észlelni, mivel a Föld légkörében lévõ hidroxilgyökök saját kibocsátása elnyomja õket. Szerencsére van néhány olyan "ablak", ahol könnyebb a megfigyelés. Ilyenek a 711, 816 és 921 nanométeres hullámhosszak, amelyek a vöröseltolódást tekintve a 4,8-as, 5,7-es és 6,6-os értéknek felelnek meg - amelyek pedig az Õsrobbanást követõen 1,26 és 1,01 milliárd évet, valamint 840 millió évet jelentenek.
A legújabb megfigyelésekhez olyan speciális szûrõt fejlesztettek, amely 973 nanométeres hullámhosszon a 7,0 vöröseltolódású objektumok sugárzását engedi át, így még távolabbra mehetttek vissza az idõben. Az NB973 jelû szûrõ mellett további elõny volt, hogy a legnagyobb távcsövek közül csak a Subaru-teleszkópnál lehetett a detektort közvetlenül a primer fókuszba, a tükör gyújtópontjába tenni. A fókusznyújtás nélkül kapott kép igen nagy látómezõt eredményezett.
A megfigyelés keretében a Coma Berenices (Bereniké Haja) csillagképben készítettek egy 15 órás expozíciós idejû felvételt, amelyen a megörökített leghalványabb objektumok +24,9 magnitúdósak voltak. Az így rögzített, összesen 41 533 objektum közül választották ki a fenti szûrõvel a két legtávolabbit.
Ezek közül az IOK-1 jelûrõl készített spektrum alapján kiderült, hogy vöröseltolódása 6,964. A Világegyetem korát 13,66 milliárd évnek feltételezve a kérdéses objektum az Õsrobbanás után 780 millió évvel létezhetett, kora 12,88 milliárd év. Ez tehát az eddig megfigyelt legtávolabbi galaxis. A hozzá hasonló tulajdonságokkal bíró IOK-2 jelû objektum is ilyen messze lehet, de itt sokkal bizonytalanabban az adatok.
Pillanatképek a Világegyetem fejlõdésébõl (NAOJ)
A felmérés tehát egy vagy két ilyen rendkívül messzi galaxist talált. Bár ez kevés a megbízható statisztikai vizsgálatokhoz, a modellek alapján ennél kicsit több, közel hat ilyen objektum kellett volna, hogy megjelenjen a kérdéses felvételen. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy a korábban vizsgált, az Õsrobbanás utáni 840 millió évhez képest idõben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
Kereszturi Ákos
2006. szeptember 14., csütörtök, 14:24
Minden korábbinál távolabbi, az Õsrobbanás után 780 millió évvel létezõ galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy idõben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
A kozmológiai modellek alapján az Õsrobbanás után táguló és hûlõ Világegyetemben (a kezdeti, rendkívül forró perceket leszámítva) az elsõ néhány százmillió évben sötét volt. Az elsõként létrejött csillagok aztán ioniozálták a közelükben lévõ hidrogéngázt, átlátszóvá téve az Univerzumot - ezt nevezzük újra-ionizációs periódusnak.
A távoli és õsi, gerjesztett hidrogéngáz a 121,6 nanométeres hullámhosszon ún. Lyman-alfa sugárzást bocsátott ki. Ezt a sugárzást azóta a Világegyetem tágulása "megnyújtotta". Az így keletkezett hosszabb hullámokat azonban már nehéz észlelni, mivel a Föld légkörében lévõ hidroxilgyökök saját kibocsátása elnyomja õket. Szerencsére van néhány olyan "ablak", ahol könnyebb a megfigyelés. Ilyenek a 711, 816 és 921 nanométeres hullámhosszak, amelyek a vöröseltolódást tekintve a 4,8-as, 5,7-es és 6,6-os értéknek felelnek meg - amelyek pedig az Õsrobbanást követõen 1,26 és 1,01 milliárd évet, valamint 840 millió évet jelentenek.
A legújabb megfigyelésekhez olyan speciális szûrõt fejlesztettek, amely 973 nanométeres hullámhosszon a 7,0 vöröseltolódású objektumok sugárzását engedi át, így még távolabbra mehetttek vissza az idõben. Az NB973 jelû szûrõ mellett további elõny volt, hogy a legnagyobb távcsövek közül csak a Subaru-teleszkópnál lehetett a detektort közvetlenül a primer fókuszba, a tükör gyújtópontjába tenni. A fókusznyújtás nélkül kapott kép igen nagy látómezõt eredményezett.
A megfigyelés keretében a Coma Berenices (Bereniké Haja) csillagképben készítettek egy 15 órás expozíciós idejû felvételt, amelyen a megörökített leghalványabb objektumok +24,9 magnitúdósak voltak. Az így rögzített, összesen 41 533 objektum közül választották ki a fenti szûrõvel a két legtávolabbit.
Ezek közül az IOK-1 jelûrõl készített spektrum alapján kiderült, hogy vöröseltolódása 6,964. A Világegyetem korát 13,66 milliárd évnek feltételezve a kérdéses objektum az Õsrobbanás után 780 millió évvel létezhetett, kora 12,88 milliárd év. Ez tehát az eddig megfigyelt legtávolabbi galaxis. A hozzá hasonló tulajdonságokkal bíró IOK-2 jelû objektum is ilyen messze lehet, de itt sokkal bizonytalanabban az adatok.
Pillanatképek a Világegyetem fejlõdésébõl (NAOJ)
A felmérés tehát egy vagy két ilyen rendkívül messzi galaxist talált. Bár ez kevés a megbízható statisztikai vizsgálatokhoz, a modellek alapján ennél kicsit több, közel hat ilyen objektum kellett volna, hogy megjelenjen a kérdéses felvételen. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy a korábban vizsgált, az Õsrobbanás utáni 840 millió évhez képest idõben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
Kereszturi Ákos
sose nyomd fullba a kretént
#255
Összjáték a Plútó holdjai között
2006. szeptember 26., kedd, 8:54
Egy új modell alapján a Plútó Charon nevû holdja eredetileg a mainál sokkal elnyúltabb pályán keringhetett.
A Plútó két új holdjának felfedezése után nem sokkal felmerült, hogy mivel mindhárom égitest azonos pályasíkban és irányban kering, ugyanannak a becsapódásnak az eredményeként születhettek. Bár az eredeti modell számolt azzal a lehetõséggel, hogy a holdak a Plútóval fennálló árapályhatás miatt távolodtak az égitesttõl, a ma megfigyelt távoli helyzetüket nem tudja kielégítõen magyarázni. Ezzel összefüggésben szintén nehezen magyarázható a két távoli pálya közel kör alakjának kialakulása.
A Plútó körül keringõ ma ismert három hold: a Charon, a Nix és a Hydra keringési rezonanciában állnak egymással. Amíg a Charon négyszer kerüli meg a Plútót, a Nix majdnem egyszer teszi azt. Külsõ társa, a Hydra szintén egy síkban mozog velük, ez pedig hatszor hosszabb idõ alatt kerüli meg a Plútót, mint a Charon. A két külsõ hold egymással 3:2 arányú keringési rezonanciában áll.
William R. Ward és Robin M. Canup (SwRI) dinamikai modellje magyarázatot ad a pályák konfigurációjára. Eszerint a feltételezett becsapódás után a Plútó körüli térségbe kiszórt törmelékbõl kialakult a Charon, amely akkor még elnyúlt pályán keringett. A törmelék maradéka pedig egy ettõl távolabbi gyûrû alakzatban maradt meg. A továbbiakban a rendszer tagjai között fellépõ kölcsönös árapályhatás átalakította az égitestek konfigurációját.
Amint a Charon lassan távolodott a Plútótól (hasonlóan ahhoz, ahogy az árapályhatástól a Hold is távolodik a Földtõl), a gyûrûben idõközben összeállt kisebb holdakat rezonanciapályára fogta be. A kölcsönhatások keretében idõvel a Charon pályájának elnyúltsága csökkent, akárcsak a két külsõ, apró társával fennálló rezonanciahelyzet, így alakult ki végül a mai konfiguráció.
2004. június 14-én a Hubble-ûrteleszkóppal készült felvétel az 555 nanométeres (balra) és a 475 nanométeres hullámhosszon (jobbra). A piros ellipszisek a holdak pályáit, a nyilak a Nix és a Hydra helyzetét jelzik, a centrumban a Plútó van (NASA, JPL, STScI)
A két nemrég felfedzett holdnak utólag korábbi felvételeken is nyomára bukkantak. A Hubble-ûrteleszkóp 2002. június 4-i felvételének részletes elemzésével sikerült a Nix és a Hydra képét utólag azonosítani. A két hold azonban nem volt olyan fényes, hogy észrevegyék õket a kép átvizsgálásakor.
Kereszturi Ákos
2006. szeptember 26., kedd, 8:54
Egy új modell alapján a Plútó Charon nevû holdja eredetileg a mainál sokkal elnyúltabb pályán keringhetett.
A Plútó két új holdjának felfedezése után nem sokkal felmerült, hogy mivel mindhárom égitest azonos pályasíkban és irányban kering, ugyanannak a becsapódásnak az eredményeként születhettek. Bár az eredeti modell számolt azzal a lehetõséggel, hogy a holdak a Plútóval fennálló árapályhatás miatt távolodtak az égitesttõl, a ma megfigyelt távoli helyzetüket nem tudja kielégítõen magyarázni. Ezzel összefüggésben szintén nehezen magyarázható a két távoli pálya közel kör alakjának kialakulása.
A Plútó körül keringõ ma ismert három hold: a Charon, a Nix és a Hydra keringési rezonanciában állnak egymással. Amíg a Charon négyszer kerüli meg a Plútót, a Nix majdnem egyszer teszi azt. Külsõ társa, a Hydra szintén egy síkban mozog velük, ez pedig hatszor hosszabb idõ alatt kerüli meg a Plútót, mint a Charon. A két külsõ hold egymással 3:2 arányú keringési rezonanciában áll.
William R. Ward és Robin M. Canup (SwRI) dinamikai modellje magyarázatot ad a pályák konfigurációjára. Eszerint a feltételezett becsapódás után a Plútó körüli térségbe kiszórt törmelékbõl kialakult a Charon, amely akkor még elnyúlt pályán keringett. A törmelék maradéka pedig egy ettõl távolabbi gyûrû alakzatban maradt meg. A továbbiakban a rendszer tagjai között fellépõ kölcsönös árapályhatás átalakította az égitestek konfigurációját.
Amint a Charon lassan távolodott a Plútótól (hasonlóan ahhoz, ahogy az árapályhatástól a Hold is távolodik a Földtõl), a gyûrûben idõközben összeállt kisebb holdakat rezonanciapályára fogta be. A kölcsönhatások keretében idõvel a Charon pályájának elnyúltsága csökkent, akárcsak a két külsõ, apró társával fennálló rezonanciahelyzet, így alakult ki végül a mai konfiguráció.
2004. június 14-én a Hubble-ûrteleszkóppal készült felvétel az 555 nanométeres (balra) és a 475 nanométeres hullámhosszon (jobbra). A piros ellipszisek a holdak pályáit, a nyilak a Nix és a Hydra helyzetét jelzik, a centrumban a Plútó van (NASA, JPL, STScI)
A két nemrég felfedzett holdnak utólag korábbi felvételeken is nyomára bukkantak. A Hubble-ûrteleszkóp 2002. június 4-i felvételének részletes elemzésével sikerült a Nix és a Hydra képét utólag azonosítani. A két hold azonban nem volt olyan fényes, hogy észrevegyék õket a kép átvizsgálásakor.
Kereszturi Ákos
sose nyomd fullba a kretént
#254
kozmosz topic-ba nézz be plz 😊
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#253
Az Atlantis kilövése körüli állapotok végképp aláássák a NASA megbecsülését...
-Julius 31.-én egy vihar miatt kétnapos csúszás, mivel attól félnek, hogy villám csaphat a kilövõállásba.
-Augusztusban két napig rágódnak a pontis kilövési dátumon, az egyik ok a vitára az ET habborítása, a másik pedig egy antennarögzítés. Ez utóbbit végülis megcsinálják az indítóálláson álló ûrhajón.
-Augusztus 25.-én villám csap a kilövõállásba, ezért egymás után kétszer 24 órát csúszik a 27.-ére tervezett fellövés. Nem találnak semmiféle hibát.
-Augusztus 28.-án az Ernesto hurrikántól való félelem miatt a kilövõálláson állú ûrsiklót visszarendelik a VAB-ba. Egy órát késlekedik a mûvelet az egyik Kúszó (az a lánctalpas monstrum, ami a kilövõpadra szerelt ûrsiklót szállítja a kilövõállás és a VAB között) meghibásodása miatt, mivel útban van a másik, jó Kúszónak.
-A visszaszállítást eddig példátlan módon lefújják akkor, amikor a sikló már félúton van a VAB felé. Az indok mondhatni kacagtató. A Szojuz TMA-9 indítása szeptember 15.-re van tervezve, és a két ûrhajó nem csatlakozhat egyszerre az ISS-hez, a NASA megkéri az oroszokat, hogy halassza el a TMA-9 indítását, de õk erre nemet mondanak, mivel így a TMA-9-nek este kellene Földet érnie. A TMA-9 szállítja a 4. ûrturistát, Anousheh Ansari-t. Így ha szeptember 8. elõtt nem lövik fel az ûrsiklót, akkor az indítást el kell halasztani legalább októberig. A NASA a jelek szerint oszt és szoroz, és miután az elõrejelzés szerint a hurrikán szeme elkerüli a kilövõállást, és a várhaó szélerõsség nem is olyan nagy, ezért a siklót visszaviszik a kilövõállásra. (megj. a szeptember 8.-ai induláshoz is már egy nappal el kell halasztani a TMA-9 indítását)
-Az eredeti fellövést szeptember 6.-ra jelölték ki, de ekkor meghibásodást tapasztalnak az ûrsikló három üzemanyagcellája közül az egyikben. Az indítást elhalasztják 8.-ára, és megvizsgálják a hiba esetleges kezelhetõségét.
Per pillanat döntésre várnak, hogy a pénteki indítás lehetséges lesz-e. Ami miatt aggódnak, azok a felhõk, amelyek megakadályozzák, hogy a földi kamerák végigkövessék az ûrsikló emelkedését, és felvegyék az esetleges lehulló habszivacsokat...
-Julius 31.-én egy vihar miatt kétnapos csúszás, mivel attól félnek, hogy villám csaphat a kilövõállásba.
-Augusztusban két napig rágódnak a pontis kilövési dátumon, az egyik ok a vitára az ET habborítása, a másik pedig egy antennarögzítés. Ez utóbbit végülis megcsinálják az indítóálláson álló ûrhajón.
-Augusztus 25.-én villám csap a kilövõállásba, ezért egymás után kétszer 24 órát csúszik a 27.-ére tervezett fellövés. Nem találnak semmiféle hibát.
-Augusztus 28.-án az Ernesto hurrikántól való félelem miatt a kilövõálláson állú ûrsiklót visszarendelik a VAB-ba. Egy órát késlekedik a mûvelet az egyik Kúszó (az a lánctalpas monstrum, ami a kilövõpadra szerelt ûrsiklót szállítja a kilövõállás és a VAB között) meghibásodása miatt, mivel útban van a másik, jó Kúszónak.
-A visszaszállítást eddig példátlan módon lefújják akkor, amikor a sikló már félúton van a VAB felé. Az indok mondhatni kacagtató. A Szojuz TMA-9 indítása szeptember 15.-re van tervezve, és a két ûrhajó nem csatlakozhat egyszerre az ISS-hez, a NASA megkéri az oroszokat, hogy halassza el a TMA-9 indítását, de õk erre nemet mondanak, mivel így a TMA-9-nek este kellene Földet érnie. A TMA-9 szállítja a 4. ûrturistát, Anousheh Ansari-t. Így ha szeptember 8. elõtt nem lövik fel az ûrsiklót, akkor az indítást el kell halasztani legalább októberig. A NASA a jelek szerint oszt és szoroz, és miután az elõrejelzés szerint a hurrikán szeme elkerüli a kilövõállást, és a várhaó szélerõsség nem is olyan nagy, ezért a siklót visszaviszik a kilövõállásra. (megj. a szeptember 8.-ai induláshoz is már egy nappal el kell halasztani a TMA-9 indítását)
-Az eredeti fellövést szeptember 6.-ra jelölték ki, de ekkor meghibásodást tapasztalnak az ûrsikló három üzemanyagcellája közül az egyikben. Az indítást elhalasztják 8.-ára, és megvizsgálják a hiba esetleges kezelhetõségét.
Per pillanat döntésre várnak, hogy a pénteki indítás lehetséges lesz-e. Ami miatt aggódnak, azok a felhõk, amelyek megakadályozzák, hogy a földi kamerák végigkövessék az ûrsikló emelkedését, és felvegyék az esetleges lehulló habszivacsokat...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#252
biztonságos feljuttatásra még mindig nics terv igaz? Atlantis kilövését kb 10 napja tolják, villám, hurrikán stb, egy rakás dolog bezavarhat.
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#251
Az Orion-ból egy fajta lesz...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#250
Lesz egy pár változata a CEV-nek különbözõ feladatokra. Sztem egy szárnyas cucc jólenne marsraszálló egységnek, vagy legalább levegõfékezésre, hogy kevesebb üzemanyag kelljen.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#249
Ez egy ezeréves koncepcióvázlat. Azóta már többször is átdolgozták a terveket. Gyakorlatilag a NASA elõírásai nem hagytak igazán komoly mozgásteret, egyszerûen egy kevés újdonsággal rendelkezõ Apollo 2.0 volt a kérés. Ami újdonság, az például az, hogy napelemekkel lesz felszerelve, és ez a fõ energiaforrása (korábban a NASA ûrhajói kizárólag üzemanyagcellát használtak).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#248
CEV - Lockheed Martin concept:
Ezek szerint mégsem az Apollo-kinézetû CEV (vagyis már van neve, Orion) lett kiválasztva? Mintha ezt régebben már kész tényként írták volna... Vagy igen, csak a Lockheed gyártja majd? Nem igazán világos nekem...
Ezek szerint mégsem az Apollo-kinézetû CEV (vagyis már van neve, Orion) lett kiválasztva? Mintha ezt régebben már kész tényként írták volna... Vagy igen, csak a Lockheed gyártja majd? Nem igazán világos nekem...
#247
En urrepulonek nem neveznem. 😛
Itthagytam a forumot! Ne irj privatot!
#246
Inkább az apollo utódja 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#245
Utódnak én csak túlzással nevezném. Teljesen más eszköz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#244
Az UFO videok topikban nem volt nagy visszhangja ugyhogy benyomom ide is. 😄
Shocking! US government staff confirm UFOs are real
"Iiiiiiiistenem scifit nezek?? Vigyazat 115percnyi baromsag! En megszenvedtem. 😄
Azert jo volna ha. Zero point module. 😄DD"
Német "Fan" site. 😄DD
Shocking! US government staff confirm UFOs are real
"Iiiiiiiistenem scifit nezek?? Vigyazat 115percnyi baromsag! En megszenvedtem. 😄
Azert jo volna ha. Zero point module. 😄DD"
Német "Fan" site. 😄DD
Itthagytam a forumot! Ne irj privatot!
#243
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#242
Szerintem elnéztél valamit.
#241
Jupiter nagyságú kõbolygó van a Nap melleti ûrben, 1 milliós egységre, de nem lelem a neten, pedig a hirek rovat hivta fel rá elmémet.
#240
na szóval jól megaszontam, tehát kevergeti a kávét a csészéjében.
Mondjuk az elõzõ tényleg viccesebb volt, csak nem tudtam rájönni, min röhögtél ekkorát. 😄 ezért visszaolvastam
Mondjuk az elõzõ tényleg viccesebb volt, csak nem tudtam rájönni, min röhögtél ekkorát. 😄 ezért visszaolvastam
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#239
😄DDDDDDDdd
FORZA INTERNAZIONALE! IO SONO INTERISTA! Campione d\'Italia:INTERNAZIONALE 17!!!
#238
Valaki kevergeti a kávés csészéjét. ;-)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#237
szerintetek az leheséges hogy ahogyan van több száz/ezer/millió/milliárd bolygó és ugye ezek a bolygók az ûrben vannak és ugyanígy vannak ilyen hogyismodjam Ûr halmazok(amikben töb milliárd bolygó van) és ezeket is elválasztja valami mint a bolygókat az ûr😊 elég fura gondolkodás mód de nem lehetetlen hiszen szint semmit nem tudunk a világegyetemrõl...
FORZA INTERNAZIONALE! IO SONO INTERISTA! Campione d\'Italia:INTERNAZIONALE 17!!!
#236
Orbiter STS 121 scenariot néztem(ott az ûrsikló kilövõ autopilótája 310 km-es legmagasabb pontra van állítva(eredetileg ennyi lett volna), és én úgy kezdtem neki, hogy magasabbra mentem, és saccra nem hittem volna, hogy 2 nap alatt be tudnám érni az iss-t alacsonyabbról, de most megnéztem és tényleg lehet 😊
Na szóval én ebbõl indultam ki, mert ez pontos lett volna, azon a 310 km-en kívül 😊
Na szóval én ebbõl indultam ki, mert ez pontos lett volna, azon a 310 km-en kívül 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#235
A NASA Orbital tracking szolgáltatása tegnap egész nap vacakolt, és még most sem tökéletes(a pályasíkok nem jók), ha esetleg azt nézted.
A NASA tv-n már jól van ábrázolva csak el kell kapni egy közvetítést.
A pályaadatok szerint a Discovery még mindig a szükséges alacsonyabb pályán van az ISS mögött. A távolság most már csak kb. 4000 km
Most fogják emelni a pályamagasságot.
A NASA tv-n már jól van ábrázolva csak el kell kapni egy közvetítést.
A pályaadatok szerint a Discovery még mindig a szükséges alacsonyabb pályán van az ISS mögött. A távolság most már csak kb. 4000 km
Most fogják emelni a pályamagasságot.
#234
Ja igen, 2 nap lesz (a júlus 2. számoltam indulásnak :\). Amúgy magasabb pályán kell lenniük, mert alacsony pályán sokkal több mint 2 napig tartana míg elérik az ûrállomást, mert valamivel kevesebb mint 3/4 "földnyi" távolságban van elõttük az ISS, mögöttük viszont csak 1/4-ed földnyi távolságban az ISS. Tehát az ûrsiklónak kéne bevárnia az ISS-t, és nem fordítva.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#233
Kb 2 nap alatt érnek így is az ûrállomásra mert most még viszonylag alacsony pályán vannak.
Pár óra kell az ûrrepülõ kabinjának átrendezéséhez, egy nap kell a hõvédõ burkolat átvizsgálásához, ezenken felül jópár órát tesznek ki a megközelítési/dokkolási mûveletek, közben meg enni és aludni is kell.
Nagyjából így jön ki a két nap.
Pár óra kell az ûrrepülõ kabinjának átrendezéséhez, egy nap kell a hõvédõ burkolat átvizsgálásához, ezenken felül jópár órát tesznek ki a megközelítési/dokkolási mûveletek, közben meg enni és aludni is kell.
Nagyjából így jön ki a két nap.
#232
Azt viszont nem értem, hogy miért az ISS elé lõtték fel az ûrsiklót, mert
1. sokkal több üzemanyag kell, hogy elérje az iss-t
2. 3,5 napig tart a szinkronizáció az ûrállomással
De a július elsejei indításnál is jóval mögé lõtték, az akkor nem igényel több üzemanyagot, de viszont az is rohadt lassú út az iss-hez. Úgy is fel tudnák lõni, hogy 2 keringés (~3 óra) alatt elérjék az ISS-t. Vagy akár korábban is de akkor nagyon sietni kell a dolgokkal (OMS égetés a pályára álláshoz, és egy percen belül újabb égetés keringési síkok egyeztetésére(korrekció)).
1. sokkal több üzemanyag kell, hogy elérje az iss-t
2. 3,5 napig tart a szinkronizáció az ûrállomással
De a július elsejei indításnál is jóval mögé lõtték, az akkor nem igényel több üzemanyagot, de viszont az is rohadt lassú út az iss-hez. Úgy is fel tudnák lõni, hogy 2 keringés (~3 óra) alatt elérjék az ISS-t. Vagy akár korábban is de akkor nagyon sietni kell a dolgokkal (OMS égetés a pályára álláshoz, és egy percen belül újabb égetés keringési síkok egyeztetésére(korrekció)).
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#231
Tök jó volt!
Most elõször láttam "élõ"-ben ûrsiklókilövést, megfogalmazhatatlan az érzés, ami elfogott!Huh
Most elõször láttam "élõ"-ben ûrsiklókilövést, megfogalmazhatatlan az érzés, ami elfogott!Huh
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#230
Kilõtték. Ez biztos, mert már nincs ott a helyén. Meg láttam is a kilövést.
this is madness. rly? http://madbence.freeblog.hu
#229
T - 1 perc!!
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#228
Egyre jobb, lehet megvárják amíg van idõm megnézni:-)
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#227
Elhalasztva, következõ próbálkozás július 4 20:38, de aszondják a nasa tv-n hogy nagy az esélye, hogy akkor is rossz idõ lesz.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#226
Na most már nagyjából napos idõ van, pár felhõvel, a szél is lassult. Talán van esély 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#225
Mindegy... a lényeg, hogy sok szempontból rossz egyenlõre az idõjárás. 😞 talán javulni fog, bár nem hiszem.
dddstudio.tk
#224
Hotlinking has been disabled (imageshack egy fospumpa).
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#223
dddstudio.tk
#222
villámoktól félnek szerintem. vizsgálják, hogy mekkora töltésûek a felhõk. Történt már, hogy villám csapott egy rakétába menet közben.
dddstudio.tk
#221
😊 ott. most is ott vannak a fránya felhõk.
dddstudio.tk
#220
Hát nemtom hogy pár kisebb felhõtõl mit kell annyira félni, nem esik nem villámlik, amúgyis 1 percen belül már felhõk fölött vannak.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#219
Hol? Itt vagy ott? 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#218
Magyar közvetítésrõl nem tudok.
dddstudio.tk
#217
NASA-TV nem jó?
dddstudio.tk