9997
-
#2192
Tehát azt mondod, hogy az "anyag" igen ritka, de azok igenn forróak? -
#2191
...ha a bow shock rész (terminációs lökéshullám? hogy ezt honnan sikerült összehozni - hivatalos jegyzetekben (csillagközi) fejhullám néven szokott szerepelni) igen erős sugárzása nem nyírja ki, akkor "odakint" talán már nem sok baja lehet. Jelenlegi elméletek alapján a kb. 1 proton / m^3 átlagos sűrűség legnagyobb részében szó szerint nincs semmi* (bár az pár izé nagyon forró - bőven az atomos állapoton túl: 8-10 ezer Kelvin hőmérséklettel - már amennyiben a hőmérséklet értelmezhető ilyen környezetben), plusz a ködök területén porszemcsék egy régebbi szupernóvából.
*:semmi, ami reakcióba léphet, hiszen a sötét anyag / energia a tömeg jó 90%-át kiteszi, de ha valóban neutrínószerű reakciókészséggel rendelkezik, akkor tök mindegy a szonda számára, hogy hol mennyivel találkozik -
#2190
Az előfordulhat, hogy a csillagközi tér annyira durva közeg, hogy egyből tönkrevágja a szondát? -
Pares #2189 Ahogy gondolod. -
#2188
Nyugi már, próbáljuk meg itt a normális hangnemet tartani. -
#2187
Folyamatosan azon rinyálsz, hogy miért, miér, miért. Te nem kérdezdtél, te toporzékoltál, hogy miért, miért, miért...
Rohatul nagy difi... -
Pares #2186 Nem baj, akkor majd a következő alkalommal... Kivárjuk. Persze az is lehet, hogy azt már emberek fogják csinálni [álmodozik 
]...
-
Pares #2185 Ezt vártam már tőled... Igen, lehet nem értek a roverek működéséhez úgy mint Te, mélyen tisztelt Molnár Balázs, ezért bocsánatot kérek, ha esetleg zavartak az érdeklődő hozzászólásaim...
-
#2184
Nincs azzal baj, azért beszéljük itt meg a dolgokat - én sem értek egy csomó mindenhez, azért szoktam kérdezni (pl. rakétatechnika terén), mert a "józan paraszti" elképzeléseknek sokszor távolról sincs realitása az ilyen tudományoknál.
A fúrással kapcsolatban: érdemes olvasgatni a sarkvidéki jég alatti tavak fúrásáról (pl. Vosztok, Vida, és a többi) - igaz, ott kilométerekről van szó, de a hőmérsékleti tartomány és az, hogy mennyire vigyázni kell a szennyeződésekkel hasonló körülményeket hoz. -
#2183
Láthatólag nemigen van műszaki affinitásod... -
#2182
Valószínűleg azért, mert egyelőre feleslegesnek és drágának tartanák - így is érdekes meló lesz lefúrni 5 méterre az ismeretlenbe, és valahogy lejuttatni oda a szondát (valószínűleg a fúróegységgel egybeépítve), de a minta felhozásához egy hosszú csövet is le kellene tolni (lásd a régi hozzászólást az összehajtogatásról), majd valahogy elválasztani a fúró által lejuttatott anyagot a lent találhatótól, azokat felhozni, és minimum a Curiosityval megegyező technológiájú szerkezettel megvizsgálni.
Így a szondát beletolják a talajba, és az lent dolgozik, egy kábelen pedig továbbítja az adatokat a landernek. Ez nagyságrendekkel egyszerűbb feladvány. -
Pares #2181 De ez nem vesz semmiféle mintát a földből, csak mérni fogja a szeizmikus aktivitást. God, why, oh why... 
-
#2180
A 2016-os InSight (Interior exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) elvileg pont ezért indul, és fúr majd le ha minden jól megy 5 méterre, hogy ott figyeljen - jelenleg nagyon keveset tudunk a Mars belsejéről.
![]()
-
#2179
Milyen érzékenységű műszer és gerjesztés kellene ehhez? Ha csak kicsit is szeizmikusan aktív a Mars, akkor olyan, mintha a légy zümmögését akarnád csúcsforgalomban mérni... -
Pares #2178 Ó, ezt a hozzászólásod nem is olvastam, pedig nekem válaszoltad, bocsesz. De most már értem, nem ismerik a talaj összetételét. -
#2177
Hát, kering ott két közepes méretű kavics, amivel korrekt földrengéseket lehetne csinálni... :)
Komolyabbra fordítva a szót, gondolom az ultrahangos módszer lehet jó, vagy esetleg a bolygó 2 ellenpontjára elhelyezni két érzékenyebb műszert, és azokkal kopogtatni egymásnak.
-
#2176
Szerkezetvizsgálatot mivel tudnának végezi? Ultrahang? Vagy szeizmikusan? Vagy leküldenek egy "füllel" rendelkező szondát, és a környkét orbitálás pályáról elkedzik kis tömegekkel hajigálni, mint ahogy a Holdba vezettek bele szondát és utána mérni ezt-azt? -
#2175
#1240 -
#2174
Nem olyan egyszerű oda vinni egy olyan fúró gépet mint amit te gondolsz :D -
Pares #2173 Értem, kösz. Szóval mindez azért erősíti azt a feltételezést, hogy régen (vagy akár most is?) létezhet/ett élet a Marson?! Meg még azt magyarázza meg nekem valaki, hogy miért a felszínt kapirgálják, és miért nem visznek komoly fúrógépet oda? -
#2172
Vizes (vízmolekulákat tartalmazó, nem nedves), kén- és klórtartalmú vegyületeket talált, szénatomokhoz is kapcsolódva - ráadásul ezeket nagyobb arányban, mint idáig remélték (vagy mérték máshol). Valamint megerősítették a perklorát jelenlétét, amit a 2008-as Phoenix is talált, de akkor később elvetették, mert földi szennyeződésnek tartották.
A szén eredetéről mondták, hogy egyelőre nem lehet eldönteni, hogy honnan származik (marsi, földi, stb.), de még több évük van kapargatni :) -
Pares #2171 Hmm, hmm, biztos? 
-
ManoNegra #2170 Oké, köszi!
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!gondoltam ideje lenne elindítani a marshoaxerkedést -
Inquisitor #2169 Ez nem egy fotó, hanem az 5 féle kamera csinálta több tucat szögből, így kép fő részét csináló kamera karja az illesztett képek okán nem látszik. -
ManoNegra #2168 Biztos nyilvánvaló mindenkinek, de ezt a fotót mi csinálta? Bocs a hüje kérdésért... -
Pares #2167 És most ez mit is jelent? Jó jel? Rossz? Mi következik ebből? -
#2166
![]()
Klóros anyagot talált -
Inquisitor #2165
Meh, nagyon pörög a néző számláló, el ne fogyjon felém a sávszélesség. :)
Kezdődik pár perc múlva az élő közvetítés. -
Pares #2164 Hát így fogalmazták meg... -
Inquisitor #2163 Miért is nem? :D -
Pares #2162 Sajnos nem lesz semmiféle történelmi bejelentés a Curiosity kapcsán...
-
#2161
ötös felmenő - egy kis rakétamagyarázat 1000 szavas angol szókinccsel (~ Simple English)
...azért volt benne pár meghatározás, amin egy ideig töprengtem, hogy mit is jelent :) -
#2160
"2009-2010.12.11.
Budapest, Amszterdam,
Nagy Gergely
Időkép.hu"
Lehet tudományos munkatárs, vagy csak közel álló, aki egy publikációból egy absztraktot közzétesz. Az időképnek vannak saját radarjai, miért ne bérelhetne laboridőt vagy akár pályázati pénzből vesz laborfelszerelést.
Szerintem nagyon korrekt módon csinálják, hiszen szolgáltatnak, megélnek és kutatnak. Nagyon jó, hogy egy kutató vagy tudományos munkatársnak nem kell beérni egy közalkalmazotti fizetéssel egy közintézményben. -
#2159
Mindkettőhöz óriási informatikai háttér kell, és ha a cégnél van pár emberke, aki hobbiból fotonokat választ ketté, akkor miért ne publikálják a dolgaikat itt is? :) -
#2158
Jójó, de azért van különbség időjárási modellek kidolgozása, meg a kvantumfizika között. -
#2157
Hát részben üzleti vállalkozás is. Érdemes ezt elolvasni, még ha nem is értelmezhető számunkra, rendkívül előremutató, személy szerint pedig szórakoztató is volt. -
#2156
Olvasd el a korábbi, kvantumradaros cikkeiket (van hozzá link az oldalon) - azt állítják, hogy le lehet vele "tapogatni" bármit, hiszen ha valami történik a fotonpár egyik felével, akkor azt ők helyben, azonnal észlelik. Még akkor is, ha ez mondjuk pár fényévre van, tegyük fel egy bolygó felszínén. Nevéhez illeszkedve radarként működhet. -
#2155
Ezek mióta foglalkoznak ilyenekkel? Azt hittem ez meteo oldal... -
#2154
Segítetek nekem?
[URL=http://www.idokep.hu/hirek/sikeres-fotonhasitas-kvantum-radar]"Fotonhasítás."[/URL]
Kettéválasztják, gyűjtik, továbbítják. A laborban maradt fotonon pedig ugyanaz a változás történik, mint a párján.
De mi? Mármint távolságot lehet mérni, vagy sűrűséget, attól függetlenül, hogy mire irányítják? Vagy csak földhöz ragadtam? -
kamov #2153 Az űrállomást nem pontosan a Föld-Hold L2 pontba, hanem az L2 pont körüli párezer km sugarú halo pályára helyeznék. Egy ilyen pályáról a Föld folyamatosan látható.
A Webb űrteleszkópot a Föld-Nap L2-be szánják.
