Űrkutatás

És egy ilyen Ion hajtómû 40-50 évig is bírja?

Többféle elképzelés is van. A két legnépszerûbb megoldás a nukleáris rakétahajtómû, illetve a nukleáris energiával táplált ion-hajtómû. Hogy melyiket használnák egy Mars-expedició esetén, jó kérdés. Viszont én kételkedem abban, hogy 2020-2030 között elindulna egy ilyen, legalábbis a jelenlegi állapotok alapján...

Ez érdekes,akkor lehetséges hogy 2020-2030 között ilyen ûrhajó indul a marsra?

Hober Mallow:

Amugy ûrhajóból miért nem építenek atommeghajtásút?Azon kívül hogy veszélyes?

Ketté kell választani a kérdést: miért nem építettek atommeghajtású hordozórakétát (ami a világûrbe jut fel) illetve atommeghajtású ûrhajót (ami bolygóközi utakra alkalmas, Marsra, Jupiterhez, stb.).

Az elsõre a válasz az, hogy veszélyes, elég decens a sugárterhelés, és nem volt miért erõltetni. Egyszerûen eltüntek azon programok, amelyek igényeltek volna ilyen méretû hordozórakétát.

A másodikra a válasz az, hogy egyszerûen nincs és nem volt olyan program, amely ilyen ûrhajó megépítését realizálta volna. Tervek születtek szép számmal, sõt, egy idõben a nukleáris meghajtás volt a fõ opció egy Mars-ûrhajó számára, de a tervek megvalósítására sem politikailag, sem más okból nem volt pénz.

A nukleáris erõforrás gyakorlatilag megkerülhetettlen a huzamosabb idõtartamú bolygóközi utaknál, mivel egyetlen alternatíva sem rendelkezkezik olyan hatékonysággal, mint egy nukleáris reaktor. A napelemek tartóssága kérdéses, ráadásul nagyon nagy méreteket igényelnek. Az üzemanyagcella pedig sehol sincs energiasûrûség szempontjából. A meghajtásra két fõ opció van, az egyik az atomreaktor által táplált ion-hajtómû, a másik pedig egy thermo-nukleáris rakétahajtómû, amelyben a reaktor radioaktív magján keresztül áramoltatott üzemanyag (általában hidrogén) adja a tolóerõt.

A NASA jelenleg a
Prometheus program keretében vizsgálja és fejleszti a lehetséges nukleáris alkalmazásokat.

Molnibalage:


1. Tolóerõt képes elõállítani, de közel sem akkorát, hogy gravitáció ellen bármo esélyed legyen.

Nem igaz, az amerikaiak gyakorlatilag készen voltak a NERVA hajtómûvel, annak pedig egy folyékony oxigén rásegítéses változata 2500kg-os hajtómûtömeggel mintegy 9000kN tolóerõt lett volna képes leadni.


A két elkészült Nerva-2 egyike.

Akit érdekel, az STS-122 Atlantis indítása szuper felbontásban (768*576) és minõségben (4 mbps) a nemzeti.tv portálon! A tíz perces program csak egy ajánló, hamarosan egy egész küldetést lehet napról napra végignézni a webes televízióban, valaimt konkrétan még az ATV Jules Verne (Verne Gyula) teherûrhajóról ígérnek egy egész estés tudományos filmet.

By Inquisitor:

SpaceShipTwo

Ez nem hadi cucc, de valamelyik repülõgépszakértõ megnézné ezt a kütyüt? Nekem mint hozzánem értõnek elég kiforratlannak tûnik ez a katamarán röpgép felépítés...

Pedig szó nincs errõl.
A "katamarán" felépítés elõnye az, hogy nincs szükség darura vagy hasonló külsõ segédeszközre ahhoz, hogy a hordozó gépet és az ûrúgró jármûvet összekössék. Ha egy "sima" gép hátán lenne, akkor elég méretes darurendszerre lenne szükség, ráadásul utána az utasoknak is macerás lenne a beszállás (valami utaskapu kellene hozzá, mint a reptereken). Ez olcsó, egyszerû és ami a lényeg: mûködik. Rutan amúgy is több ilyesmi gépet épített már eddig, tehát van vele tapasztalata. Amúgy ha megnézed a SpaceShipOne esetén a White Knight-nak szabályosan hülye elrendezéssel kellett elkészülnie (ágaskodnia), hogy alá beférjen a SpaceShipOne. Itt pedig egy jóval nagyobb ûrugróról van szó. A katamarán felépítés tehát nem volt rossz döntés.

A szobatársam eccer megkérdezte, hogy mi értelme dollármilliárdokér szemetet lõni az ûrbe. Nos az ilyen embernek nincs értelme magyarázkodni. Aki korlátolt, az is marad...

Szerintem a technika még messze áll attol, hogy valódi ûrturizmus legyen.
Ahoz kb olyan mindennapivá kéne vélni az ûrutazásnak mint a kocsikázásnak. Olyan mint kb a Star Wars...
Ez egy igen ritka bolygó amin élünk. Ezt kéne megbecsülni, nem pedig a Marsot lakhatóvá tenni, meg a Holdat. A mai emberi mentalitás és technika fényévekre van attol, hogy mi életet leheljünk akár egy bolygóba is!
Milliárdokat költenek arra, hogy 4-5 ember felmehessen az ûrbe a nemzetközi ûrállomásra lebegni meg levegõben enni. Közben a föld maga csak pusztul megy tönkre. Ki tudja hány fényévre van a legközelebbi ilyen lakható bolygó...

szerintem pénz az lenne, ha az érdekek is úgy kívánnák

Ezt olvasta valaki? Nagyon meggyõzõ eredményei vannak ennek a meghajtásnak, csak ezt is elfaszkodták a szokásos pénzmegvonós dologgal.

Annyi féle jó hatékony hajtómû van, de mindíg a hagyományosat használják, mert az eddig bevált, vagy mert nincs pénz újra...

Ezt jó hallani. Végre itt is történik valami.

többi kép

Létrejön az elsõ magyar ûr-tesztközpont
2007. április 5., csütörtök, 9:14

Egy tegnap aláírt megállapodás az elsõ lépés egy hazánkba tervezett, európai színvonalú ûrkutatási beruházás irányába. A terv keretében a Zsámbéki-medence területén egy olyan ûr-tesztközpontot kívánnak létesíteni, amelyhez hasonló Európában négy van, ugyanakkor a kontinens keleti felén még egy sincsen.

A tervek szerint 2007-ben induló, összesen 2,2 milliárd forint összberuházású Ûripari Technológiai- és Tesztközpont ûrberendezések tesztelését és minõsítését végzi. A létesítmény egy képzési-oktatási szolgáltatást is nyújtó ûrkutatási központot foglal magában, technológiai és tesztközponttal, a kapcsolódó kis- és középvállalkozások cégközpontjaival és laborjaival, valamint K+F intézetekkel, összesen közel 30 hektárnyi területen.

Az ilyen tesztközpontok a nagyközönség által kevéssé ismert, mégis kiemelt jelentõségû létesítmények - nélkülük ugyanis egyetlen ûreszközt sem tudnának biztonságosan üzemeltetni. Az ûrkutatásban az egyes berendezéseket és a kész, már összeszerelt egységeket a start elõtt kiterjedt ellenõrzéseknek vetik alá. Ennek során vizsgálják például, hogy a rendszer miként bírja az induláskor fellépõ gyorsulást, rázkódást és egyéb kellemetlen behatást. Tanulmányozzák a berendezések mûködését vákuumban, alacsony és magas hõmérsékleten, továbbá olyan intenzív sugárzások közepette, amilyeneknek a világûrben lesznek kitéve. A tesztközpontok a fentieken túl széleskörû fejlesztési munkát is végeznek, elsõsorban azt kutatva, hogy a meghibásodások jellegét miként lehet a Földön fogott jelekbõl megállapítani, továbbá milyen fejlesztésekkel csökkenthetõ ezek kialakulásának esélye.

A létesítmény létrehozásáról szóló megállapodást a Bonn Magyarország Kft. és Talentis Group írta alá. A központ ugyanis a Talentis Program keretében, a Zsámbéki-medence fejlesztési programjának részeként épül meg. A teljes programnak csak kisebb része kapcsolódik az ûrkutatáshoz, a távlati cél az, hogy létrehozzák a közép-kelet-európai régió elsõ tudásközpontját. A Bonn Hungary Kft. a magyar ûripar zászlóshajójaként számtalan nemzetközi feladatban mûködött már közre, többek között részt vett az indonéziai mûholdas cunami-elõrejelzõ rendszer kialakításában is: a cég berendezései veszik a LAPAN Tubsat indonéz mûhold fedélzeti kamerájának képeit.

A hazai kutató-fejlesztõhelyek közös problémája, hogy az ûrminõsítésû szerelés és tesztelés Magyarországon nem megoldott, így csak hatalmas költségek árán, az elnyert megbízások jövedelmezõségét kockáztatva tudják a végszereléseket és a teszteléseket elvégezni valamelyik nyugat-európai központban. A hazai "ûripari mûhelyek" méreteikhez képest nagy kutatási potenciállal rendelkeznek, a tesztközpont nélkül mégis esélytelenül indulnak a pályázatokon. Egy magyar tesztközpont lényegesen olcsóbbá tenné ezt a szolgáltatást - más uniós országok számára is. A nemzetközi ûrtechnológiában élen járó német IABG máris jelezte a tesztközpont mûködtetésében való együttmûködési szándékát.

A Bonn Magyarország Kft. vezetõje, Solymosi János szerint a Talentis Ûripari Technológiai- és Tesztközpont az állam számára is jó üzletnek ígérkezik, hiszen éves szinten a tervezett beruházás összegének duplája kerülhet vissza az Európai Ûrkutatási Ügynökség (ESA) megrendeléseként a magyar high-tech kutatás-fejlesztésbe.

A központban helyet kap majd antisztatikus szerelõhelyiség, chip-alkatrész beültetéséhez használatos bondoló berendezés, speciális tisztítóberendezés, ultrahangos mosó, korszerû elektronikai mérõmûszerek sora, az elektromágneses kisugárzás és érzékenység méréséhez szükséges EMC mérõszoba, környezetállósági és klímaberendezés, ûrszimulátor, vibrációs tesztlabor és lineáris gyorsulás szimulátor (centrifuga).

Európában jelenleg négy nagyobb tesztközpont mûködik, ezek az IABG (Industrieanlagen-Betriebsgesellschaft), ITS (INTESPACE), az Alcatel Test Centre és az ESTEC Test Centre.

Kereszturi Ákos

Az egyenlítõs dolog pont hogy megalapozott, mert a geostat pálya egy olyan speciális geoszinron pálya aminek 0 hoz közeli a dõlésszöge az egyenlítõhöz képest, más bolygó körül pálya nincs ahol egy adott pont fölött lehetne állni. A sima geoszinkron pálya meg azt jelenti hogy kicsi az excentricitása, és ugyanannyi a periódiusideje mint az égitest forgásának ami körül kering. Ez a földnél ugye ~24 óra.
Ezen kívül még van a Tundra pálya is ami szintén 24 órás periódusidejû, de erõsen elnyújtott pálya.
Egyébként nem minden mûhold kering geostat pályán, jórészt csak a távközlési mûholdak. A többi jóval alacsonyabban kering, így a felderítõ, bolgókutató mûholdak is.

A geostacionárius pálya lényege, hogy nagy távolságban van a Földtõl. Szerintem ez az egyenlítõs dolog nem lehet megalapozott, mivelvannak mûholdak, amik nagy távolságból a sarkokat vizsgálják. A geoszinkor meg az, hogy a föld mozgásával van szinkronban..

Hu érdekes...

Igen. Csak az egyenlítõ felett tud "állni" a föld felett. Ha nem az egyenlítõ fölött megy, akkor az inklinációval megegyezõ északi, és déli szélesség között fog föl-le csúszkálni, az pedig már csak geoszinkron pálya.

geostat meg csak 0 fok vagy ahhoz nagyon közel.
Az felel meg annak,hogy az egyenlítõ felett?

geostat meg csak 0 fok vagy ahhoz nagyon közel.
Az felel meg annak,hogy az egyenlítõ felett?

Geoszinkronnak az a lényege hogy annyi idõ alatt kerülje meg a földet, amennyi idõ alatt az fordul egyet, szal bármilyen szögben mehet, geostat meg csak 0 fok vagy ahhoz nagyon közel.

Mi a különbség a Geoszinkron Pálya (GEO) és a Geostacionárius Pálya (GSO) között?
Ráadásul a magyar Wikipedia® azt írja a geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pálya.

A Geoszinkron Pálya (GEO) pálya 0°-tól eltérõ szöget zárhat be az egyenlítõvel?Példának okáért a két sarkpont felett halad el?
A geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pályájával szegény kénytelen az egyenlítõ felett haladni és máshol nem?

Ja, hát kicsit nehéz fúrni olyan környezetbe, ahol a több ezer fokos kõzet sem képes megolvadni az óriási nyomás miatt.

toxic leaked.

Állítólag ne voltak veszélyben az ûrhajósok. De azért nem szertnék a helyükben lanni, ha szivárog az ammónia.

Én olvastam ilyen könyveket ahol az ûrkutatás eszközeit mutatta be.

Jo nehéz leget egy ûrrepülöt irányitani.

Emlékszik még valaki a "Végtelen szerelmesei" c. kissorozatra?

Azért ez nem ennyire egyszerû. Azért, mert közvetlen kontaktusba nem kerültünk a belsõ maggal, azért még tudunk a létezésérõl.Abban viszont igazad van, hogy elég kevés az információnk arányiban mérve.

Nem tudom láttátok-e a Discovry-t? A földdel foglalkozott, ill. annak belsejével. Hát az is felér egy ûrutazással. Még SEMMIT sem tudunk igazából arról a testrõl amin vegetálunk.😞(

Csillaghullás a hétvégén
2006. november 17., péntek, 9:01


A Leonida meteorraj aktivitása vasárnap hajnalban éri el a 2006-os maximumot. Némi izgalomra adhat okot, hogy idén annak az anyagfelhõnek az elõrejelzett helyén halad át a Föld, amelyet a raj szülõüstököse 1932-es napközelségekor dobott ki. Ebbõl kiindulva az optimista elõrejelzések szerint a maximum látványa a 2001-ben és 2002-ben tapasztaltakhoz is hasonlíthat, amikor szép meteorzápor mutatkozott.

A híres-hírhedt Leonida meteorraj ezen a héten, szombatról vasárnapra virradóan éri el aktivitásának idei maximumát. Az elmúlt években a raj több erõs meteorzáporral is szolgált, azonban az elõrejelzések szerint az ilyen látványos tûzijátékokra újabb harminc évet kell várni. Néhány szép meteort viszont most is megfigyelhetünk.

A Leonida meteorraj a széttöredezõ 55P/Tempel-Tuttle-üstökös törmelékébõl származik, amely 33 éves periódusban kering a Nap körül. Az üstökösbõl napközelben kidobott poranyag lassan széthúzódik az üstökös pályája mentén. Ebbe a törmeléksávba szalad bele a Föld minden év november 14-21-e között. Ha a találkozás akkor következik be, amikor az üstökös napközelben van, több hullócsillagot látunk, mivel ilyenkor a felhõ legsûrûbb, üstökösmaghoz közeli részén megyünk keresztül - ez történt az elmúlt években.

Az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös immár nyolcadik éve távolodik a Naptól, a közelében lévõ sûrû porfelhõ ezért már messze jár. Néhány hullócsillag azonban így is az utunkba akad, különösen azért, mert idén annak az anyagfelhõnek az elõrejelzett helyén halad át a Föld, amelyet a kométa 1932-es napközelségekor dobott ki. Mindezek nyomán kedvezõ esetben óránként több tucat hullócsillag is feltûnhet az égen, ha megfelelõ helyszínrõl és kitartóan várjuk a meteorokat.



Fent az elméleti számítások alapján a Leonida meteorraj sûrûbb felhõinek feltételezett helyzete látható a Föld idei novemberi mozgásához képest. Eszerint november 19-én hajnalban találkozhat bolygónk a legtöbb, rajhoz tartozó szemcsével (forrás: J. Vaubaillon). Ebbõl kiindulva az optimista elõrejelzések szerint a maximum látványa a 2001-ben és 2002-ben tapasztaltakhoz is hasonlíthat, amikor szép meteorzápor mutatkozott. Ám ha lesz is átlagon felüli aktivitás, az feltehetõleg rövid ideig, maximum két-három óráig tart.

A maximum idõpontját a különbözõ számítások a november 18-ról 19-re virradó hajnalon magyar idõ szerint 5:45 és 7:30 közötti idõszakra teszik. Ez hazánknak nem a legkedvezõbb, mivel nem sokkal a napkelte elõttre esik. A modellek arra is utalnak, hogy ezúttal az apró szemcsék lesznek túlsúlyban, ami halvány meteorokat jelent. Ezért könnyen elképzelhetõ, hogy a jelenség a nagyvárosokból alig látszik majd.


Az 1998-as Leonida-maximum - ehhez hasonlót sajnos nem várhatunk ezen a héten (Juraj Toth, Comenius U. Bratislava, Modra Observatory)

A meteorokat szabad szemmel kell megfigyelni. A megfigyeléshez szükséges fontos körülmény a sötét égbolt és egy nagy adag kitartás. Míg kivilágított nagyvárosokból hosszú órák alatt is csak egy-két meteort láthatunk, sötét vidéki ég alól ugyanennyi idõ alatt több tucat hullócsillagot pillanthatunk meg. Próbáljunk tehát minél messzebb kerülni a zavaró fényforrásoktól. Nem szabad elfeledni, hogy míg az éves ciklussal jelentkezõ meteoraktivitás jól elõrejelezhetõ, a hosszabb periódusoknál, például a Leonidánkál tapasztalt közel 33 év esetében sokkal bizonytalanabban az elõrejelzések. Csak az ég alatt, vasárnap hajnalban fog kiderülni, mekkora porfelhõvel találkozik bolygónk.

Kereszturi Ákos

Nem tud valami linket a jupiter holdjairól, ahol nagy felbontású viszonylag közeli és jó minõségû képek vannak? Vagy még várjak ezzel pár évet? :\

Öö amikor itt volt Neil az õ szájából is hallottam 😊 Még talán az egyesen ment a legelsõ fajta Friderikuszsó, és õ hivta el.

Nem, ez csak egy humorista poénja volt.

Nem túl jó ötlet a rakétát végigcipelni a fél világon.

Neil Armstrong tényleg azt mondta mielõtt a holdra lépett GOOD LUCK, MR.GORSKY?

Van egy központ ahol felkészítik a Pegasust felrakják a L1011 alá és bármelyik szélességi körre elrepülhet?Közbeesõ reptereken leszálhat tankolni?

~24000$/kg és 210000 $/kg az ca. 10x.Súlyos szám.

Az, de az elöbbi csaknem 4 tonnát visz fel, az utóbbi meg csak 190kg-ot GEO pályára. Ha neked egy legfeljebb 190kg-os mûholdat kell GEO pályára feljutattnod, akkor a lehetõségeid elég vegyesek. Vehetsz "helyet" egy nagyobb hordozórakétán, amelyiknél kompromisszumra kényszerülhetsz a pályát illetõleg (nyilván a fõ megrendelõ dönti el, hogy a rakéta milyen pályára vigye fel a mûholdját, az "utas" kisebb mûholdak ettõl jelentõsen nem térhetnek el). A másik, hogy veszel egy Pegasus kilövést. Olcsóbb, mint egy komolyabb hordozórakéta ára, amelyik a teneked megfelelõ pályára állítja a mûholdadat. Márpedig egy konkrét pénzösszegbõl gazdálkodsz. Vagy nem. Ez utóbbira példa az, amit te példaként felhoztál. A NASA megrendelt X fellövést az Orbital-tól. Õ vállalta a mûhold fellövésének költségeit, ergo õ dönti el, hogy mivel vigyék fel a mûholdat. A háttérben talán olyasmi húzodhatott meg, hogy kell a megrendelés az Orbitalnak, aki kilobbyzta ezt. Ennyi.

Hozzá kell tenni, hogy amerikai állami pénzbõl amerikai hordozórakétával lehet csak feljuttatni mûholdakat. Ergo ha a te tudományos mûholdadat a NASA ill. az amerikai állam pénzeli, akkor nem viheted el az oroszokhoz, hogy õk lõjjék fel.

Hozzá kell tenni, hogy amerikai viszonylatban jelenleg az Orbital Pegasus ill. Taurus hordozórakétája a legolcsóbb ûrbe juttatási lehetõség.

Akkor az Orbital csõdbe ment ugye?

Él és virul.

~24000$/kg és 210000 $/kg az ca. 10x.Súlyos szám.Egy dok.filmben mondták,egy röntgenkitörést vizsgáló mûholdat azt hiszem a pegazussal lõttek fel de nem szabadult ki az orrkúpból.Ez valamikor a '90-es években lehetett.Azt is mondták minden 3. kilövés kudarc volt.Akkor az Orbital csõdbe ment ugye?

Persze hogy nem mindegy, de LEO értéket elsõ körben nem találtam a Sea Launch-oz, és lusta voltam komolyabb háttérmunkát végezni ez ügyben. Mérvadónak azért megteszi, hiszen GEO-ra is fele annyiért visz fel 1kg hasznos terhet, mint a PegasusXL LEO-ra, illetve a PegasusXL GEO-ra cirka 210000 $/kg áron juttat fel terhet... 😊

LEO, vagy GEO az nagyon nem mind1.

Kinek érte meg akkor a Pegasus?

Az Orbital cégnek? 😊))

A Sea Launch biztos olcsobb.

Lehet, sõt biztos. De a NASA csak és kizárólag amerikai cégekkel dolgozhat e téren, és ha noha a Sea Launch többségi tulajdonosa a Boeing, 40%-os részesedéssel, ez kevés az üdvösséghez. Egyébként a Sea Launch sem olyan rendkívûl olcsó, ~24000$/kg áron juttat fel mûholdakat, igaz nem LEO, hanem GEO pályára.

Kinek érte meg akkor a Pegasus?

A Sea Launch biztos olcsobb.

Másik topicból átköltöztett téma:

marcio mela: Most mennyibe kerül 1 kg földkörüli pályára állítása?


Cifu: Nagyon szélsõséges adatok vannak, függõen attól milyen hordozóeszközrõl van szó, illetve külön kell nézni az emberi ûrutazásnál a költségeket.

De pár hozzávetõleges adat LEO pályára (zárójelben, hogy mekkora hasznos terhet képes feljuttatni), kizárólag a fellövés költségeit tekintve, tehát a fejlesztési költségek nincsenek belekalkulálva:

R-29 Volna (~110kg): ~5000$/kg (a Volna leselejtezett, tengeralattjáróról indított R-29 ballisztikus rakétából átalakított hordozórakéta, ilyennel akarták a Cosmos-1-et pályára állítani, de a Volna meghibásodott, és a fellövés kudarccal végzõdött)

Szojuz ST (7800kg): ~6000$/kg (a jól bevált Szojuz hordozórakéta)

Ariane 5 (16000kg): ~9000$/kg (az Ariane 5 az ESA nagy méretû hordozórakétája)

Atlas V 402 (12500kg): ~11000$/kg (az Atlas V a Lockheed Martin hordozórakéta családja, 12,5 tonnástól 20+ tonnás LEO teherbírású változatokkal)

Shuttle (24400kg): ~20500$/kg (a Shuttle hasznos terhelése a rakodótérben)

Jelenleg a NASA a Kistler Aerospace és SpaceX cégeket támogatja, hogy 2010-re olcsó hordozórakétákat fejlesszenek ki, a cél az 1000$/kg elérése (amit személy szerint kissé túl optimistának tartok).


marcio mela: Volt egy olyan megoldás,hogy egy repülõgép a hasa alatt vitt egy rakétát (Pegasus rocket).Azt használják?

És a válasz:

Igen, az Orbital cég Pegasus hordozórakétája egy L1011-es hasa alól indul, a PegasusXL 443kg hasznos terhet vihet fel, cirka 25 millió dollárért, ez 56433 $/kg. Szóval nehogy olcsóbb, de inkább drágább (sokkal drágább)...

Sanyix, az elképzelésed szvsz ott hibádzik, hogy a NASA egyszerûen nem mer, és nem akar kockáztatni. Meg lehetne próbálni ilyen laposabb beérkezést, és "hullámvasút" visszaérkezést, de nem fognak ilyesmire fanyalodni, mivel jelenleg a kulcsszó a biztonság. A hagyományos visszatérésnél már van elég tapasztalatuk, egy új metódus használata esetén bekövetkezõ baleset, ne'adj isten katasztrófa esetén az egész bagázst, aki ezt kitalálta, a tökeiknél fogva akasztanák fel. Nem járja mostanság ilyen kockázat felvállalása.

Oroszország, zimbavbe, dél afrika, én se szívesen vinném oda a milliárdos repülõmet😊

Nem azt mondom h 2,5 kmen nem lehet leszálni, hanem hogy jóval nehezebb. Ha 2km kell a leszálláshoz, akkor érdemes legalább 4-gyel számolni, mert ha csak 500m van, akkor a hibázás esélye nagyban megnövekszik.
(nem nagy számokról van szó, hanem pl 4km-en 1/1000 a hiba esélye, 2,5kmen meg 1/100. hasraütés)

És azért választották ezeket, mert ha egyszer baj van akkor valahova mégiscsak le kell tenni, mert a tengernél ezek is 1000x jobbak.

Hát azért van egy pár
Vostochny (Oroszo.) 5 km
Gavia (Brazilia) 4,96 km
Upington (Délafrika) 4,89 km
Harare (Zimbabve) 4,72 km
Kinshasha Ndjili (Kongó) 4,70
Mafikeng (Délafrika) 4,62 km
Hawange National Park (Zimbabve) 4,59 km
És ez csak a 7 leghosszabb...
Szóval nagyon sok 4 km-nél hosszabb van.
Azért szerepelnek a listában, mert tökéletesen megfelelõ hosszúságúak egy ûrsiklónak, és mert jó a poziciójuk.

Ennél hosszabb repterek nem is nagyon vannak. ezért szerepelnek ezek a listában.

Valószínûleg tudják mit csinálnak a nasa-nál, és ezért ezeket a repülõtereket válaszották ki, mert biztonságosan le tudnak szállni, valószínûleg nem viccbõl van ez a lista az STS rendszer leírásában.

A kényelmes leszálláshoz kell az a 4km. Hogy ne szaladjon le a legkisebb probléma miatt. Azért a 2,5km-esen megállni már necces.

Sztem keress rá, arra hogy shuttle abort runway. Nem építettek, hanem meglévõket használnak(30 db), ha valami gond van kiürítik ezeket a kifutókat, és érkezhet rá ûrsikló.
De azért bekopizom leírom ide ezeket:

1 KSC KSC 33 4600
2 EDWARDS AFB EDW 22 4600
3 BEN GUERIR BEN 36 4183
4 BERMUDA BDA 30 2810
5 HONOLULU HNL 08 3500
6 BANJUL BYD 14 3600
7 CHERRY POINT NKT 32 2738
8 LAJES LAJ 33 3922
9 ZARAGOZA ZZA 12 3720
10 DIEGO GARCIA JDG 13 3660
11 NORTHRUP NOR 05 4600
12 OTIS ANGB FMH 32 3506
13 ST JOHNS INT’L YYT 29 2591
14 ANDERSEN AFB GUA 06 3218
15 HAO ATOLL HAO 12 3076
16 ASCENSION HAW 14 2896
17 WAKE ISLAND WAK 28 3005
18 BEJA BEJ 01 3420
19 MATAVERI EIP 10 3046
20 KING KHALID KKI 15 3896
21 MORON AB MRN 20 3598
22 AMBERLEY AMB 15 3050
23 AMILCAR CABRAL AML 10 2966
24 RIO GALLEGOS AWG 25 3400
25 SHANNON INN 06 2896
26 DARWIN DDN 11 3325
27 ELMENDORF EDF 24 2896
28 ISTRES FMI 33 3750
29 YOKOTA AB JTY 00 3354
30 ROBERTS FIELD ROB 22 3049


A bázisnév utáni 2. szám a kifutópálya hosszúsága. Ezek a kifutók már az ûrsiklóprogram eleje óta használhatóak, ha gond van. Mint látod ezek amúgy katonai légibázisokként, vagy civil repülõtérként üzemelnek. És mint itt látszik, nem kell 4 km-es kifutó egy ûrsiklóhoz, simán megáll rövidebb távon (ezért van a fékezõernyõ), lehet is látni leszállós videon, hogy mégcsak nem a kifutó kezdetén ér le, de már a közepén nagyon lassan gurul.