9998
-
#2395
Például azért, mert az Origo pl. olyanokat kér fel alkalmanként cikkei átnézésére, mint Dávid Gyula (aztán persze ő is elmondta néhány előadásában, hogy csináltak vele egy interjút, aztán kicsit megvágva és egy rettenetes címet adva neki sikerült teljesen mást összehozni belőle :) ) -
Renegade #2394 na ezt nem is tudtam (mármint, hogy összeszedettebbek tudomány terén) -
Renegade #2393 persze, látom én az árnyoldalát is, pl hogy sajnos nem szabad kézpénznek venni a tudományos cikkeiket, a grammarnazik mekkája, klikk szám generáló hatásvadász szalagcímek, ettől függetlenül szvsz populárisak, az átlag olvasónak elég a tudományos rész, egyszerűen igyekeztem rámutatni, hogy van másik oldala is. -
#2392
Az indexnek is - mint minden más profitorientált médiumnak - egy célja van: olvasottságot generálni. Azt jelenleg bulvárral, botrányokkal és balhéval sokkal egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban lehet, mint (pl. tudományosan) igényes tájékoztatással. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#2391
Politika vs. Tudomány/Haditechnika.
Az elöbbiben felmutatott erények nem mérséklik az utóbbiban elkövetett hibákat. Amúgy a két nagy hírportál közül én inkább az Origo-n látok az utóbbi időben több normális cikket tudomány témakörben, ráadásul ott bevállalják azt, hogy lehessen üzenetet posztolni a cikkekhez. -
Renegade #2390 ????
Lehet én látom rosszul, de az indexes bagázs elég korrekten elindult az újságírás irányába: tájékoztatni a népet a világ dolgairól, elmagyarázni az embereknek egy-egy dolog lényegét, piszkálni a mindenkori hatalmat a sumákolásokról. Ehhez képest a kommented szerint még az sem normális aki olvassa, hinye, ez még tőled is vaskos volt, ilyen kevés szóba ennyi sértést kevesen tudnak belerakni :) -
#2389
Aki bármit az indexről linkel, az túl sikeres nem lehet. Dilettáns banda minden téren. Semmihez sem érteknek. Vagy marhaságot írnak vagy külföldi zskat szintű írásokat fordítanak le. -
ZuluC #2388
Nem volt, ezeket a sugárhajtóműveket csak a légköri tesztekhez szerelték fel.
Azok másik példányon, -okon kerültek felszerelésre. Valahol olvastam régebben, hogy állítólag ezek nem is buran néven futottak mivel nem típusnév hanem példánynév. Ebben nem vagyok biztos. Amelyiket Németországban láttam, az négy sugárhajtóművel van felszerelve és kimondottan csak a légköri tesztetekhez használták. A már föld körüli pályán repült példányra szakadt rá a hangártető. -
#2387
Óóó....
A kedvencem ez a mondat:
Richard Nixon 1972. január 5-i közleményében megbízta a NASA-t egy új típusú űrhajó tervezésével, ami embert szállíthat, és utána visszatérhet a Földre.
Most gondold el, egészen addig akkor olyan űrhajóik voltak, amelyek nem térhettek vissza a Földre? :)
Apróság, de a fejlemények szempontjából fontos részlet, hogy az űrsiklóprogramot részben a Védelmi Minisztérium finanszírozta.
Nem, magát az űrsikló programot nem finanszírozta a DoD, azonban a NASA úgy kapott pénzt a fejlesztésre, hogy teljesítenie kellett a DoD elvárásait is. A DoD mindössze a Vandenberg légibázison lévő indítóállás és az azzal kapcsolatos költségeket állta.
A Burannak két sugárhajtóműve volt, míg az űrsikló csak vitorlázó repülésben haladhatott.
Nem volt, ezeket a sugárhajtóműveket csak a légköri tesztekhez szerelték fel.
Amúgy a Pentagon udvarán lévő HotDog-os poén, de egy apróságra felhívnám a figyelmet: a legkissebb stratégiai nukleáris töltet is pár km-en belül letarolt volna mindent, hogy ha a felett robban fel. A Pentagonnal együtt. Szóval hogy azt célozták meg vele? Hát ez nem túl meglepő, ha már a Pentagon közepére épült... :) -
fonak #2386 Mondjuk ebben a cikkben is van pár mondat, amin felszisszentem (pl. a Burannak nem volt sugárhajtóműve, csak a tesztgépnek), de indexhez képest még tűrhető. Bár Cifu pl. biztos ízekre szedné a ferdítéseit. :)
A Pentagon udvarán álló hotdogos mondjuk lehet, hogy UL, de legalább vicces. -
hihy #2385 Buran -
#2384
Nem az volt a cél, hogy felrepüljenek vele magara, a leszállás tesztelése volt a cél. Csak azért elpazarolni egy rakás tüzelőanyagot és más hibát kockázatatni, mert csak leszállni akartak, felesleges. -
fonak #2383 744 m azért elég kevéske, ennél a Burj is magasabb Dubaiban.
Kíváncsi vagyok lesz-e valaha működő "farokra leszálló" űrjármű, szerintem még jó ideig biztos nem. -
#2382
Szerinted? :)
Még az Index is úgy próbálta felkelteni a figyelmet rá, hogy a már eléggé elcsépelt (és amúgy is bulváros túlzásnak tekinthető) "Műholdak Ferrarija" szöveggel emelte ki a GOCE visszatérését... -
#2381
Érdekes, hogy mennyire elmúlt az érdeklődés a visszatérő műholdak körül... miután egyiket se sikerült rápottyantani valami nagyobb városra, a tegnap éjjel érkező GOCE már maximum vonalas híreket kapott. -
Pares #2380
Luxusballon száll a világűr közelébe -
Ninju #2379 Igen igazad van. Közben rájöttem, hogy én beszéltem butaságot. -
#2378
„Meg voltam győződve, hogy jól szimulálja”
Jól szimulálja az, csak épp a bolygó tized akkorára van méretezve mint a Föld. (r=600km) -
#2377
-
Ninju #2374 Köszönöm a kimerítő választ. Nem gondoltam volna, h ilyen nagy értékek vannak LEO manővereknél.
Ráadásul én sajna a KSP-ből indultam ki. Meg voltam győződve, hogy jól szimulálja a mechanikákat. Ott elég egy manőver az inklináció megváltoztatásához. :( -
#2373
Csúnyán alábecsülöd az égi mechanika alaptörvényeit. Ha te oldalirányba el akarsz térni a keringési pályádtól, akkor bizony pótolnod kell egyből az ebből fakadó sebességvektor-vesztés mértékét is. Huhh, ez így aligha érthető.
Szóval, ha te oldalirányban el akarsz térni, akkor az eredeti sebességvektorod csökkenne, hiszen már nem abba az irányba akarsz menni. Ezt pótolnod kell. Így aztán egy foknyi LEO pályaszög váltás hozzávetőleg 134.1 m/s Delta-V áron végrehajtható csak.
Számoljunk:
51,6 - 28,5 = 23,1
23,1 x 134.1 m/s = 3097,71 m/s
Viszont ebben még csak ideális pályaváltoztatás van benne, ha egy adott 51,6°-os pályaszögön keringő tárgyat kell megközelítened, akkor még cinkesebb a dolog, hiszen a kiinduló pont és a célpont helyzete nagyban befolyásolja a szükséges manőverigényt. Tehát a korrekt válasz az, hogy ideális esetben ~3km/s, de legrosszabb esetben akár 10km/s is lehet. És ez még csak a pályaszög, a magasság változtatásról még egy szót sem ejtettünk. :)
Források, vagyis inkább a fentiek megerősítései:
In order to go from HST's orbital inclination to that of the ISS, a delta V (change in velocity) of some 3000 meters per second is required.
DV = 2 * orbital velocity * sin(Di /2) or 2*7562m/s * sin (25o/2)
I got a DV of 3273m/s.
To change Hubble’s orbit from 28.5 degrees to 51.6 degrees would require sin(51.6 - 28.5) = .40 or about 40 percent of the energy originally used to orbit Hubble. -
Ninju #2372 Igen, ez sajna így van. Bár szerencsére van 1-2 kivétel. Az Europa Report meglepően keveset áldozott be a dramaturgia oltárán. -
#2371
A valóság tiszteletben tartásával kevés jó film forgatható. -
Ninju #2370 Cifu nem sok egy picit az a 3 km/s egy 23 fokos inklináció változáshoz? Vagy ebbe belevetted már a magasság változtatásához szükségeset is?
Egyébként volt még 1-2 "orbitális" (
) butaság abban a filmben. Ennek ellenére egy kifejezetten kellemes darab.
-
#2369
Igen. -
#2368
Pontosabban sebesség vektor komponensről van szó ugye? -
#2367
Köszi! -
#2366
Ha te LEO pályára állsz, akkor egy adott pályaszögön teszed. Ha ettől el akarsz térni, akkor ugye meg kell változtatni a keringési sebességed (delta-v). Akkor is, ha magasabb vagy alacsonyabb pályára akarsz állni, és akkor is, ha "oldalirányban" térsz el az adott pályától, vagyis más pályaszögű pályára állsz.
ISS keringési pályája @ Heavens-above
HST keringési pályája @ Heavens-above
![]()
Egy látványosabb kép a két keringési pályáról
Szóval hogy e két pályaszög közötti eltérést abszolválj, cirka 3km/s sebességváltoztatást kell eszközölni. Ehhez az űrsiklónak ~70 tonnányi üzemanyagra lenne szüksége... -
#2365
Ezt ki tudnád fejteni egyszerűbben? Mire kell az a sebesség? Magasság változáshoz, vagy mihez? Ez a pályaszög nekem eléggé homályos. -
#2364
Ahogy Molni is említette, a filmben látott dolgok bár közel állnak a valósághoz, túl vannak dramatizálva. Először is egyetlen műholdból nem keletkezik ennyi törmelék. Másodszor a Hubble és az ISS (és a kínai űrállomás) pályaszöge jelentősen eltérő, így nem lehetséges, hogy bármilyen, eddig tervezett / megépített űrhajó vagy űrsikló az egyiktől a másikig elvergődjön. Ehhez ~3,000m/s delta-v szükséges, és még az Apollo sem rendelkezett ehhez elegendő Delta-V-vel (2,800m/s), ehhez képest még az Orion sem rúg labdába (1,595 m/s), hogy az űrsiklót már fel se emlegessük (300m/s). -
#2363
Toll vs. ceruza "Sose hagyd, hogy az igazság elrontson egy jó story-t" :)
(sry, ha volt már) -
#2362
Nem, mert a pályahajlás nagyon eltérő. Az ütközés során szétrepülő törtmeléket is limitája, ahogy a pályamagasságot is. A kritikus törmeléksűrűségket elérni nem könnyű. Ettől függetlenül a jelen helyzet minden, csak nem rózsás. -
#2361
Olyasmi, mint a Gravityben látható előfordulhat szerintetek? Konkrétan, hogy valami roncs leamortizáljon minden űrállomást. -
hihy #2360 Érdekes. -
#2359
Alant volt szó az Ariane 5ME és az Ariane 6 kifejlesztéséről. Ezek kifejlesztésére az ESA 1,5 illetve 3 milliárd euro körüli összeget számol.
A SpaceX Falcon-9 v1.0-a verziója ugyan kb. fele akkora GTO teljesítménnyel bír, de a kifejlesztése ~300 millió dollárba került. Vagyis tized annyiba. A NASA eredetileg úgy számolt, hogy egy ilyen rakéta kifejlesztése a hagyományos "cost-plus fee" elven legalább 1,4 milliárd, de valószínűbben 3,6 milliárd dollár lett volna.
A SpaceX tehát hozzávetőleg tized annyiból hozta össze a Falcon-9-est, mint amennyiből amúgy a konkurensek képesek lettek volna (a hagyományos rendszerben) kifejleszteni. Érthető, hogy anno sokan voltak szkeptikusak a SpaceX-el kapcsolatban.
Természetesen relatív a kevés pénz, de most rakjuk egymás mellé a Falcon-9-est és a WhiteKnightTwo/SpaceShipTwo-t. A kettő kb. azonos mennyiségű pénzbe került, igaz az SS2 esetében az FAA ugye szigorúbb volt, hiszen embereket akar felvinni. Csakhogy egy űrugrásra... -
#2358
a NASA marad a főnök, de a privát űreszközök kora el fog jönni erre mérget veszek és meg is iszom, ha az én életemben nem lesznek privát űrutasok és nem Anetka szintig hanem "a végtelenbe és tovább" :) -
Pares #2357 Erre talán az lesz a válasz, hogy már meglévő technológiát használnak fel, aminek kifejlesztésére nem kellenek a milliárdok... -
Renegade #2356 kérdés, hogy mikor kezdték, nem egyszerre (nem tudom, kérdezem), mert akkor elég nagy a csúszás a két cég között -
Renegade #2355 ez a kevés pénz nem relatív? én nagyon nem vágom a fejlesztési költségek/eredmény dolgokat. laikusként azt látom, hogy lám ott a space-x, akinek milliárdos megrendélese van, és a nagyokhoz képest fillérekért tett le az asztalra egy olyan hordozót, ami még profitot is termel, de mondom én ezt csak average joe-ként figyelem, aki nem lát bele komolyabban :) -
#2354
Pontosan ez az. :)
