Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#566
Jujj, a cikk címében fissziós, a cikkben viszont már fúziós hajtómûrõl írnak... Közben pedig egy "hagyományos" nukleáris reaktor -> ionhajtómû megoldásról van szó...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#565
De egyébként én lennék a legboldogabb, ha mindkettõ megvalósulna <#pias>
#564
Szerintem kamu. Eyg business jet dizájnos ûrrepülõvel egy napelem nélküli ûrállomásra, amely 400 km-es körpályán kering orbitális sebességel. Burt Rutan a térdét csapkodva röhög😊
Itt meg arrol írnak, hogy az ororszok fúziós (😄) reaktorral hajtott ûrhajót terveznek. 600 milla 9 évre. Szerintem ezen is röhögnek már páran.
Itt meg arrol írnak, hogy az ororszok fúziós (😄) reaktorral hajtott ûrhajót terveznek. 600 milla 9 évre. Szerintem ezen is röhögnek már páran.
#563
Galactic Suite, mi a fene ez megint? Nekem a Bigelow-féle ûrállomás jutott eszembe, amit eredetileg ugye 2010-ben akartak indítani, és ûrturista célokra kihasználni. Ezt 2012-re szánják, ami legalábbis érdekes, figyelembe véve, hogy eleddig semmit sem hallottunk róluk... :S
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#562
Ez így nem túl költséghatékony tesztelés, mert két rakétát használnak fel, mikor lehet, hogy egy is elég lett volna. Az a meredek, hogy pénzt költenek arra, hogy bebizonyítsák, hogy nem pénzkidobás ez az egész. Mivel bizonyítják? Pénzkidobással, egy 'elõrehozott' teszttel, ami nem bizonyít ve mindent. Duva mi?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#561
Ezt a tesztet az elsõ fokozat tesztelésének kevésnek tartom... Igazából csak az irányítórendszert (illetve annak önállósított formáját) tesztelhették ilyen módon.
Pl. vibráció szempontjából is másképp viselkedhet az 5 szegmenses változat. A szétválás teljes tesztelése is "belefért" volna. Tettek rá nagyobb, az 5 szegmenses tömegéhez méretezett ernyõket, de nem akkora tömeggel tesztelték.
Inkább vártak volna egy kicsit és legalább az elsõ fokozatot tesztelték volna a végleges konfigban. Ha most kibukott volna valami probléma, lett volna idõ korrigálni a következõ tervezett tesztig. De ha ezek csak a következõ tesztnél jönnek elõ, csak az elsõ fokozat miatt simán csúszhat 1-2 évet a program.
Van egy olyan érzésem, hogy ez a teszt nem is annyira mérnököknek, hanem sokkal inkább az amerikai politikusoknak és az adófizetõknek szólt. Mivel elsõ perctõl nem volt 100%-os támogatása és most is veszélyben van a program folytatása, fel kellett mutatni valamit, minél elõbb. Bizonyítani kellett, hogy fel tud szállni önállóan egy ûrrepülõ SRB (ezt a mérnökök vaszleg eddig is tudták).
Nem tudom, hogy ez a feltételezésem mennyire állja meg a helyét. De szerintem ha a mérnökökön múlt volna, ha pár hónappal késõbb is, de az 5 szegmenses SRB-t tesztelték volna élesben... Akkor legalább már tudnánk, hogy van egy (repülés közben is) tökéletesen mûködõ elsõ fokozat. Vagy éppen azt, hogy milyen problémákat kell még megoldani Más a tömeg, a gyorsulás, a vibráció, máshol van tömegközéppont (és ez más ütemben "vándorol" a hajtóanyag fogyásával)...
Pl. vibráció szempontjából is másképp viselkedhet az 5 szegmenses változat. A szétválás teljes tesztelése is "belefért" volna. Tettek rá nagyobb, az 5 szegmenses tömegéhez méretezett ernyõket, de nem akkora tömeggel tesztelték.
Inkább vártak volna egy kicsit és legalább az elsõ fokozatot tesztelték volna a végleges konfigban. Ha most kibukott volna valami probléma, lett volna idõ korrigálni a következõ tervezett tesztig. De ha ezek csak a következõ tesztnél jönnek elõ, csak az elsõ fokozat miatt simán csúszhat 1-2 évet a program.
Van egy olyan érzésem, hogy ez a teszt nem is annyira mérnököknek, hanem sokkal inkább az amerikai politikusoknak és az adófizetõknek szólt. Mivel elsõ perctõl nem volt 100%-os támogatása és most is veszélyben van a program folytatása, fel kellett mutatni valamit, minél elõbb. Bizonyítani kellett, hogy fel tud szállni önállóan egy ûrrepülõ SRB (ezt a mérnökök vaszleg eddig is tudták).
Nem tudom, hogy ez a feltételezésem mennyire állja meg a helyét. De szerintem ha a mérnökökön múlt volna, ha pár hónappal késõbb is, de az 5 szegmenses SRB-t tesztelték volna élesben... Akkor legalább már tudnánk, hogy van egy (repülés közben is) tökéletesen mûködõ elsõ fokozat. Vagy éppen azt, hogy milyen problémákat kell még megoldani Más a tömeg, a gyorsulás, a vibráció, máshol van tömegközéppont (és ez más ütemben "vándorol" a hajtóanyag fogyásával)...
#560
Én legalábbis eddig nem olvastam róla semmi hivatalosat, ahogy a behorpadt szegmensrõl sem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#559
Ezért futottak meg a költségek.
#558
A 2. fokozat azonnali "bukdácsolásának" okáról tudtok már valami hivatalos infót? Mert annak leválasztás után "illene" legalább néhány másodpercig egyenesen tovább repülni mindenféle stabilizálás nélkül (még akkor is, ha egy makett)...
#557
Mondjuk ettõl függetlenül teljes sikernek tartják, hiszen a fõ feladat az elsõ fokozat tesztelése volt, annál pedig nem tapasztaltak sem vibrációt, sem más mûködési problémát, és a forgási manõvereket is hibátlanul végrehajtotta. A visszatérési és szétválási rész nem volt része a tesztnek, nem arról szólt. Mondjuk durva, hogy 445 millió dollár volt ez a teszt, és közben olyan dolgok derülnek ki, hogy például az elsõ fokozat ernyõi teljesen eltérnek az STS gyorsító fokozat ernyõitõl - azokat is teljesen újra kellett tervezni. Szóval a végén kiderül, hogy annyi közös van az ARES I.-ban és az SRB-ben, hogy a rakéta-hajtóanyaga azonos összetételû... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#556
Mégis inkább megrogyott a leérkezéskor. Az ütközésnyom látszana.
Meg abból amit látni lehetett, a két darab elég hamar eltávolodott egymástól.
Meg abból amit látni lehetett, a két darab elég hamar eltávolodott egymástól.
#555
Ez fõleg annak a fényében fejvakarós, hogy korábban folyton azt hajtogatták, hogy az ARES I. azért jobb, mert eleve 'man-rated', szemben az EELV-kkel, amelyek ugye nem...
Most meg az ARES I.-X-el van tele a sajtó (Holdrakétaként aposztrofálva, még a Space.com-on is...), ráadásul a három ernyõje közül az egyik nem nyílt rendesen, és a vártnál erõsebben ért vizet, az alsó szegmens pedig feltehetõen ettõl behorpadt (bár az is lehet, hogy a második (súlymakett) fokozat ütõdött neki szétváláskor)...
Most meg az ARES I.-X-el van tele a sajtó (Holdrakétaként aposztrofálva, még a Space.com-on is...), ráadásul a három ernyõje közül az egyik nem nyílt rendesen, és a vártnál erõsebben ért vizet, az alsó szegmens pedig feltehetõen ettõl behorpadt (bár az is lehet, hogy a második (súlymakett) fokozat ütõdött neki szétváláskor)...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#554
Továbbá nyáron napvilágot látott a légierõnek egy tanulmánya, miszerint az Ares-1-nél a szilárd hajtóanyagú elsõ fokozat hibája esetén a repülés elsõ 30-60 másodperces idõszakában a személyzet még a jelenlegi 7 tonnás mentõrakétával sem vihetõ biztonságos távolságba a rakétától, ami a személyzet elvesztését jelentené. A szilárd hajtóanyag a rakéta esetleges darabokra hullása után is tovább égne, olyan erõvel, hogy a széthulló darabok közé kerülõ kabin ejtõernyõje megéghet illetve elolvadhat a zsinórzat.
Véleményem szerint az Ares-1 eddigi léte is elsõsorban az igen erõs ATK lobbinak köszönhetõ.
Véleményem szerint az Ares-1 eddigi léte is elsõsorban az igen erõs ATK lobbinak köszönhetõ.
#553
Ezeknél ott valami nem oké...
#552
Steve Cook a NASA hordozórakétákkal foglalkozó irodájának vezetõje még Májusban tett egy olyan kijelentést, hogy egy Ares I. indítás ára mintegy 100 millió US$ lesz. E mellett a kifejlesztése még további 35 milliárd. Igen, milliárd, dollárban.
Egy olyan rakéta kifejlesztési ára, amely csak és kizárólag az Orion indítására készül, más feladatra felhasználni nem lehet (nem is tervezik). A képességei pedig kvázi megfelelnek a már ma is létezõ Delta és Atlas hordozórakétáknak, azokat sokkal kevesebb pénzbõl lehetne "emberes repülésre" késszé tenni.
35 milliárd dollár elegendõ lenne hozzávetõleg további 9-10 évig üzemeltetni a már meglévõ Space Shuttle rendszert, évi 4-5 indítással.
Talán nem csoda, hogy az Ares-t jó ideje komolyan támadják, mint egy alapból elhibázott döntést...
Ha érdekelnek a számok, akkor a GAO jelentése erre található a Constellation programról.
Egy olyan rakéta kifejlesztési ára, amely csak és kizárólag az Orion indítására készül, más feladatra felhasználni nem lehet (nem is tervezik). A képességei pedig kvázi megfelelnek a már ma is létezõ Delta és Atlas hordozórakétáknak, azokat sokkal kevesebb pénzbõl lehetne "emberes repülésre" késszé tenni.
35 milliárd dollár elegendõ lenne hozzávetõleg további 9-10 évig üzemeltetni a már meglévõ Space Shuttle rendszert, évi 4-5 indítással.
Talán nem csoda, hogy az Ares-t jó ideje komolyan támadják, mint egy alapból elhibázott döntést...
Ha érdekelnek a számok, akkor a GAO jelentése erre található a Constellation programról.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#551
Áhhááá, tudtam, hogy ebben a témakörben is születni fog egy Cifu féle minicikk, megérte nem elmenni itthonról 😊
Az igaz, hogy kb 100 M USD lenne az Ares-sel egy-egy indítás költsége?
Az igaz, hogy kb 100 M USD lenne az Ares-sel egy-egy indítás költsége?
#550
ICBM, SAM vagy bármilyen rakéta esetén a folyékony hajtóanyag problémásabb, mert indítás elõtt fel kell tölteni a rakéta üzemanyagtartályát, és a vagy toxikus, vagy kriogén üzemanyaggal való munka veszélyes. A szilárd hajtóanyag ezzel szemben nem okoz gondot, gyártásnál feltöltik, és utána vagy 20 évig rá se kell nézni.
Hordozórakétánál viszont a szilárd hajtóanyag hátrányai is elõkerülnek: itt nincs olyan, hogy begyújtás után lekapcsolják, tehát nem lehet az indítás után leállítani, vagyis semmilyen módon nem kontrollálható a mûködése, így a tolóereje sem (ez így ebben a formában nem teljesen igaz, mert van rá mód, hogy szabályozzák kis mértékben, de sehogy sem egyszerû).
A másik komoly probléma vele, hogy kvázi az egész hajtóanyag egyben az égéstér is, hiszen a hosszúkás üzemanyag közepén található a kvázi égéstér, ha bármi probléma lép fel, az egész üzemanyag berobbanhat, és szemben a folyékony hajtóanyaggal, itt nincs szükség a hajtóanyagnak külön oxidálószer a robbanáshoz - eleve tartalmazza azt, tehát a robbanás veszélyesebb esetében. Az USAF elemzése szerint a szilárd hordozórakéta baleset esetén ráadásul kb. úgy mûködik, mint egy repeszgránát, mivel itt ugye nem csak a rakétatest darabjai repülnek szét, hanem a hajtóanyag is egy viszonylag kemény anyag - tehát a robbanás veszélyzónája sokkal veszélyesebb is lehet.
Burt Rutanék a StarShipOne esetén a fenti problémákra olyan megoldást találtak, hogy vegyítették a szilárd és folyékony rendszert, a hajtóanyag szilárd, közepén egy égõtérrel, aminek a végén oxigént fújnak be mûködéskor. Az oxigén szabályozásával változtatható a rakéta tolóereje, illetve bármikor kikapcsolható, ha elzárják a csapot.
Az STS esetén a tervezéskor és az igények meghatározásakor úgy számoltak, hogy a rendszer az utasszállító repülõgépek biztonsági szintjén fog üzemelni, így arra törekedtek, hogy a megoldás olcsó, újrafelhasználható és lehetõleg egyszerû legyen, miközben a lehetõ legnagyobb tolóerõt (és ezzel a legnagyobb hasznos terhet) juttassák fel a világûrbe. A szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta jobban beleillett ebbe a képbe, mint a folyékony, hiszen például jóval kevesebb alkatrészbõl áll. Annyira bíztak a rendszerben, hogy semmiféle biztonsági eszközt nem szántak a személyzetnek, eredetileg még szkafandert sem viseltek volna!
A szilárd rakétahajtómû felépítése, az égõtér végén van a begyújtó szerkezet
Az STS szilárd (balra) és folyékony (jobbra) gyorsító-rakéta terveinek metszete még a fejlesztés idõszakában
A Scaled Composites féle hibrid szilárd-folyékony rakétahajtómû felépítése
Hordozórakétánál viszont a szilárd hajtóanyag hátrányai is elõkerülnek: itt nincs olyan, hogy begyújtás után lekapcsolják, tehát nem lehet az indítás után leállítani, vagyis semmilyen módon nem kontrollálható a mûködése, így a tolóereje sem (ez így ebben a formában nem teljesen igaz, mert van rá mód, hogy szabályozzák kis mértékben, de sehogy sem egyszerû).
A másik komoly probléma vele, hogy kvázi az egész hajtóanyag egyben az égéstér is, hiszen a hosszúkás üzemanyag közepén található a kvázi égéstér, ha bármi probléma lép fel, az egész üzemanyag berobbanhat, és szemben a folyékony hajtóanyaggal, itt nincs szükség a hajtóanyagnak külön oxidálószer a robbanáshoz - eleve tartalmazza azt, tehát a robbanás veszélyesebb esetében. Az USAF elemzése szerint a szilárd hordozórakéta baleset esetén ráadásul kb. úgy mûködik, mint egy repeszgránát, mivel itt ugye nem csak a rakétatest darabjai repülnek szét, hanem a hajtóanyag is egy viszonylag kemény anyag - tehát a robbanás veszélyzónája sokkal veszélyesebb is lehet.
Burt Rutanék a StarShipOne esetén a fenti problémákra olyan megoldást találtak, hogy vegyítették a szilárd és folyékony rendszert, a hajtóanyag szilárd, közepén egy égõtérrel, aminek a végén oxigént fújnak be mûködéskor. Az oxigén szabályozásával változtatható a rakéta tolóereje, illetve bármikor kikapcsolható, ha elzárják a csapot.
Az STS esetén a tervezéskor és az igények meghatározásakor úgy számoltak, hogy a rendszer az utasszállító repülõgépek biztonsági szintjén fog üzemelni, így arra törekedtek, hogy a megoldás olcsó, újrafelhasználható és lehetõleg egyszerû legyen, miközben a lehetõ legnagyobb tolóerõt (és ezzel a legnagyobb hasznos terhet) juttassák fel a világûrbe. A szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta jobban beleillett ebbe a képbe, mint a folyékony, hiszen például jóval kevesebb alkatrészbõl áll. Annyira bíztak a rendszerben, hogy semmiféle biztonsági eszközt nem szántak a személyzetnek, eredetileg még szkafandert sem viseltek volna!
A szilárd rakétahajtómû felépítése, az égõtér végén van a begyújtó szerkezet
Az STS szilárd (balra) és folyékony (jobbra) gyorsító-rakéta terveinek metszete még a fejlesztés idõszakában
A Scaled Composites féle hibrid szilárd-folyékony rakétahajtómû felépítése
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#549
Miért? Mi bajuk a szilárddal? Komolyan nem értem õket. ICBM-nél utálták, mert sokáig tart feltölteni, nehéz kezelni stb.
Akkor STS esetén miért nem jó a szilárd?
Akkor STS esetén miért nem jó a szilárd?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#548
Ez gonosz volt. 😊))
Hozzá kell tenni, hogy a szilárd gyorsítórakéta ellen sok agitáció volt a Space Shuttle esetében is, és az USAF kerek-perec kijelentette, hogy szilárd hajtóanyagú rakétát nem akar látni embert szállító ûrhajó esetében - csak leléptették õket. 😊
Hozzá kell tenni, hogy a szilárd gyorsítórakéta ellen sok agitáció volt a Space Shuttle esetében is, és az USAF kerek-perec kijelentette, hogy szilárd hajtóanyagú rakétát nem akar látni embert szállító ûrhajó esetében - csak leléptették õket. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#547
Sikerült! Bár egy kicsit késtek az indítással. Olyan 25-29 évet 😊
#546
#545
Az Ares I-X indítást elnapolták az idõjárás miatt, úgy tûnik, az Ares-t még az ág is húzza. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#544
Hmm.. közben most látom, hogy a SpaceX sikeresen tesztelte a 9 hajtómûves Falcon 9 elsõ fokozatát:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#543
Akkor félreértettem a dolgot. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#542
Az Ares-V Lite, a Jupiter, az SD-HLLV, az EELV70+, tehát az öszes két indításos alternatíva az Ares-1 törlésével jár.
AZ Ares-1 akkor maradhat ha marad a 1,5 indításos változat, de még ekkor sem biztos.
AZ Ares-1 akkor maradhat ha marad a 1,5 indításos változat, de még ekkor sem biztos.
#541
Hát úgy tûnik, hogy az Ares I. akkor marad, mert folyton csak a HLV-kkel foglalkoznak, fel sem merül, hogy az Ares I. + Orion alternatívák életre kelljenek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#540
Nna kezdõdik.
A NASA vezetõje utasítást adott a nehéz hordozórakéta (HLV) alternatívák kiértékelésére.
A NASA vezetõje utasítást adott a nehéz hordozórakéta (HLV) alternatívák kiértékelésére.
#539
Nehéz ügy... Az egyik legfõbb problémám az ilyen félúton való felülvizsgálatokkal az, hogy több milliárd dollárnyi befektetést tesznek kvázi semmissé, úgy, mint anno a Venture Star / X-33 lelövése...
Az Orionra és az ARES I.-re ha jól tudom, már legalább négy és fél milliárdot költöttek összesen (de régi adat, valószínûleg többet). Igazából sem az Orion, sem az ARES nem tetszik, fõleg az embertelen magas ára miatt.
A fõ probléma szerintem az a tény, hogy hatalmas fix költségek terhelik mind az ûrsikló, mind a fejlesztés alatt álló Ares+Orion programot. Szívem szerint én egy újrafelhasználható, repülõgép indította, vagy SSTO rendszer mellett döntenék, de a nulláról elkezdett munka miatt ez szinte elképzelhetetlen.
Ha nem lesz plusz pénz (én pedig arra számítok, hogy nem kap a NASA pluszt pénzt, bármennyire is rágják a költségvetési bizottság fülét), akkor az Option 2 egyértelmû, az ARES I. és V. költségei egyszerûen már most úgy elszálltak, hogy nincs mese, váltani kell, ennél már csak jobb megoldás lehetséges...
Ha lenne pénz, én az Option 4B mellett döntenék, egyfelõl azért, mert remélhetõleg így nem lenne legalább 4 éves kiesés az emberes missziókban (és ez jóval nagyobb lehetõségeket biztosít az ISS tudományos kihasználtságának), másfelõl pedig talán az STS származék nehéz hordozó kevesebb rizikót jelent fejlesztés terén.
Az Orionra és az ARES I.-re ha jól tudom, már legalább négy és fél milliárdot költöttek összesen (de régi adat, valószínûleg többet). Igazából sem az Orion, sem az ARES nem tetszik, fõleg az embertelen magas ára miatt.
A fõ probléma szerintem az a tény, hogy hatalmas fix költségek terhelik mind az ûrsikló, mind a fejlesztés alatt álló Ares+Orion programot. Szívem szerint én egy újrafelhasználható, repülõgép indította, vagy SSTO rendszer mellett döntenék, de a nulláról elkezdett munka miatt ez szinte elképzelhetetlen.
Ha nem lesz plusz pénz (én pedig arra számítok, hogy nem kap a NASA pluszt pénzt, bármennyire is rágják a költségvetési bizottság fülét), akkor az Option 2 egyértelmû, az ARES I. és V. költségei egyszerûen már most úgy elszálltak, hogy nincs mese, váltani kell, ennél már csak jobb megoldás lehetséges...
Ha lenne pénz, én az Option 4B mellett döntenék, egyfelõl azért, mert remélhetõleg így nem lenne legalább 4 éves kiesés az emberes missziókban (és ez jóval nagyobb lehetõségeket biztosít az ISS tudományos kihasználtságának), másfelõl pedig talán az STS származék nehéz hordozó kevesebb rizikót jelent fejlesztés terén.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#538
Kifogás mindenre van.
Te mit választanál?
Te mit választanál?
#537
Az, hogy piaci alapon juttatják fel a személyzetet, nekem kicsit erõs, nincs még ehhez megfelelõ, biztos alapokon nyugvó megoldás. A Dragon igéretes, de kérdés mikor lesz belõle valami...
Nem, mintha nem lenne szép jövõkép, hogy még akár válogatni is lehetne a piaci elven mûködõ ûrhajók között, csak ennyire optimista azért nem vagyok (vagy lehet most kellene egy LEO képes ûrhajó fejlesztésébe fognom? 😄).
Nem, mintha nem lenne szép jövõkép, hogy még akár válogatni is lehetne a piaci elven mûködõ ûrhajók között, csak ennyire optimista azért nem vagyok (vagy lehet most kellene egy LEO képes ûrhajó fejlesztésébe fognom? 😄).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#536
Ha választanom kellene:
Ha nem lesz lóvé akkor "Option 2"
Ha lesz akkor "Option 4A"
Ha nem lesz lóvé akkor "Option 2"
Ha lesz akkor "Option 4A"
#535
#534
Az lesz a legszebb, ha az Ares-t végül bedobják a kukába, kiváncsi leszek, mi lesz a végsõ döntés a jövõjével kapcsolatban...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#533
Ares-1X roll-out
[/img]
[/img]
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#532
A hátralévõ SST indítások a jelenlegi tervek szerint:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#531
Elõször is, az ûrsikló eredetileg is arra lett tervezve, hogy ûrállomásmodulokat vigyen fel, már az 1970-es években így tervezték, majd az 1980-as években jött a Freedom ûrállomás, amibõl végül kinõtt az ISS. Másodszor az orosz gyártású modulokat leszámítva az összes modult úgy tervezték, hogy az Ûrsikló rakterében legyenek feljuttatva - egyszerûen sem méret, sem kialakítás tekintetében nem lehet õket alternatív hordozórakétákkal (Proton, Delta IV Heavy, Ariane V., stb.) feljuttatni, illetve ha fel is lehet, túl drága és bonyolult megoldás (pl. ugyebár nincs saját hajtómûvük ill. automata dokkolóberendezésük, e nélkül készültek, hiszen ugye az ûrrepülõgép rakterébõl a Canadarm segítségével kerülnek végleges helyükre). Ilyen elképzelések cirkuláltak a Columbia-baleset után, ám nem kerültek megvalósításra a fenti okokra hivatkozva.
Az ISS moduljaihoz semmi szükség a Saturn V.-höz hasonló monstrumra, lévén a legnagyobb modulok (Zarja és Zvezda, amiket Proton hordozórakéta vitt fel) tömege sem éri el a 20 tonnát...
Az ISS moduljaihoz semmi szükség a Saturn V.-höz hasonló monstrumra, lévén a legnagyobb modulok (Zarja és Zvezda, amiket Proton hordozórakéta vitt fel) tömege sem éri el a 20 tonnát...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#530
Cifu, az ISS eddig építéséhez hány ûrsikló indítás társult? Nem lett volna olcsóbb legyártani még 4-5 Saturn V rakétát és felküldeni néhány indíásból? Vagy egyszerûen a szerelés üteme nem tarthatatott volna lépést azzal, ahogy felküldik a cuccot? Esetleg tényleg ennyire drága és körülményes lett volna megint Saturn V-öt gyártani kicsit updatelve?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#529
Az orosz PPTK legutóbbi verziója. A hõvédelmet az ûrsiklónál használthoz hasonló szilikát téglák nyújtják. Érdekes ellentét, miközben az amerikai Orion áttér az ablative (elégõ) hõvédelemhez. A napelemtáblák forgathatóak, mint a SzenCsou-nál.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#528
Candi írta:
Ugye tudod, hogy ez összetettebb annál, minthogy egyszerûen sterilizálják az ûrhajósokat. A hormonháztartást felborítani nem bölcs dolog, pláne egy olyan környezetben, amely amúgy is alaposan megterheli a szervezetet. Eleddig nem is tudok olyan kísérletrõl, ahol hormonkezeléssel együtt tesztelték volna a hosszú idejû bezártságot izolált környezetben.
Nem lenne hierarchikus vetélkedés, nem lenne vágyakozás (különös tekintettel a honvágyra illetve az öröklési vágyra), nem lenne dühkitörés, haragtartás, stb. Persze, a legkivitelezhetõbb módszer az idõszakos ivartalanítás lenne, vagyis ameddig az út tart, addig az ivarszervek mûködését felfüggeszteni, majd az út végeztével ismét elindítani.
Ugye tudod, hogy ez összetettebb annál, minthogy egyszerûen sterilizálják az ûrhajósokat. A hormonháztartást felborítani nem bölcs dolog, pláne egy olyan környezetben, amely amúgy is alaposan megterheli a szervezetet. Eleddig nem is tudok olyan kísérletrõl, ahol hormonkezeléssel együtt tesztelték volna a hosszú idejû bezártságot izolált környezetben.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#527
Sorolhatnánk még a Szaljut-7 elsõ állandó személyzetét ahol Berezovoj és Lebegyev ûrhajósok maximálisan megutálták egymást 211 nap alatt.
A Mir 23. személyzete amúgy Vaszilij Ciblijev parancsnok és Alekszandr Lazutkin fedélzeti mérnök volt, meg Michael Foale amerikai ûrhajós.
Ha jól emlékszem Lazutkin akart öngyilkos lenni. Végül elvonult egy csendes zugba és nyolc órát aludt egyfolytában, ettõl jobban lett.
Sem õ, sem Ciblijev nem repült késõbb, viszont az a tény hogy Ciblijev 2003-tól 2009-ig (nyugdíjba vonulásáig) a Csillagváros vezetõje/parancsnoka volt, arra enged következtetni, hogy a tapasztalataikat felhasználták. Annyi bizonyos hogy az ûrhajósok kiválaszásánál kiemelten fontos szempont hogy hogyan teljesítenek alváshiányos helyzetben.
Michael Foale késõbb a Nemzetközi ûrállomás nyolcadik személyzetének a parancsnokakét repült. A sors fintora hogy ottléte alatt a Destiny modul egyik ablaktömítésének a szivárgását kellett kijavítania.
A Mir 23. személyzete amúgy Vaszilij Ciblijev parancsnok és Alekszandr Lazutkin fedélzeti mérnök volt, meg Michael Foale amerikai ûrhajós.
Ha jól emlékszem Lazutkin akart öngyilkos lenni. Végül elvonult egy csendes zugba és nyolc órát aludt egyfolytában, ettõl jobban lett.
Sem õ, sem Ciblijev nem repült késõbb, viszont az a tény hogy Ciblijev 2003-tól 2009-ig (nyugdíjba vonulásáig) a Csillagváros vezetõje/parancsnoka volt, arra enged következtetni, hogy a tapasztalataikat felhasználták. Annyi bizonyos hogy az ûrhajósok kiválaszásánál kiemelten fontos szempont hogy hogyan teljesítenek alváshiányos helyzetben.
Michael Foale késõbb a Nemzetközi ûrállomás nyolcadik személyzetének a parancsnokakét repült. A sors fintora hogy ottléte alatt a Destiny modul egyik ablaktömítésének a szivárgását kellett kijavítania.
#526
Azért ne feledjük el, hogy egy XVI.-XVIII. századi hajós alapból mást kapott az élettõl, mint egy mai modern ember. Kényelembõl, szabadságból, mozgástérbõl, stb. Összevethetõ, de nem ad valós értéket.
Rengetek terv van a Mars ûrhajóra, már von Braun is készített ilyet a második VH. után. A mai tervek egy része számol mesterséges gravitációval, egy részük nem. Ebben a cikkben az egyik NASA tanulmányt fejtettem ki, ahol alacsony tömeg mellett is biztosítják a mesterséges gravitációt.
Az egyik lehetõség, hogy az emberek empátiaigényét kielégítsék, ha valami olyan elfoglaltságot adnak nekik, amely ezt biztosítja. A legáltalánosabb e tervekben a növénytermesztés, a legjobb persze az lenne, ha állatot tarthatnának, például halakat egy akváriumban és hasonlók. Ezzel persze az a gond, hogy akkor az állatok számára is biztosítani kell az élelmiszert, ami ugye plusz tömeg, illetve mit fognak csinálni az állatokkal a Mars felszínén...
Rengetek terv van a Mars ûrhajóra, már von Braun is készített ilyet a második VH. után. A mai tervek egy része számol mesterséges gravitációval, egy részük nem. Ebben a cikkben az egyik NASA tanulmányt fejtettem ki, ahol alacsony tömeg mellett is biztosítják a mesterséges gravitációt.
Az egyik lehetõség, hogy az emberek empátiaigényét kielégítsék, ha valami olyan elfoglaltságot adnak nekik, amely ezt biztosítja. A legáltalánosabb e tervekben a növénytermesztés, a legjobb persze az lenne, ha állatot tarthatnának, például halakat egy akváriumban és hasonlók. Ezzel persze az a gond, hogy akkor az állatok számára is biztosítani kell az élelmiszert, ami ugye plusz tömeg, illetve mit fognak csinálni az állatokkal a Mars felszínén...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#525
Hasonló azért volt. Magellán hajóútja vagy Cook kapitányé? Ritkán kötöttek ki, a komfortszint némileg alacsonyabb volt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#524
Gondoljatok csak bele... 3 évig egy szûk pléhdobozban, összezárva 2-3 másik emberrel. Azért ehez nem kis elszántság kell. Ha jól tudom, még a Földön se történt ilyen hosszú teszt. Nem is tudom elképzelni, hogy ilyenre ki lehet képezni az embert. Lehet, hogy gyerekkoruk óta kéne úgy nevelni õket, hogy kisebb megterhelés legyen számukra, de ez megint egy nagyon problémás kérdés. Mégis ki adná oda a gyerekét, hogy aztán egy ilyen mû-embert csináljanak belõle? Na mindegy, ezt csak én filozofáltam ki...
Arra vannak valami hivatalos tervek, hogy a Mars 1 (hehe) kb. mekkora lesz? Lesz-e rajta mesterséges gravitáció (tudom, problémás...), mert ez is rettentõ mértékben hozzájárul az ûrhajósok egészségi és pszichikai állapotához.
A másik dolog, ami nem is volt megemlítve, az a Föld abszenciája. Mármint utazni egy bádogdobozban, a nagy sötétség kellõs közepén úgy, hogy 15 percet kell várni a válaszra a rádióban. Hát nem lehet egy kellemes élmény. Persze a marsi táj látványa biztos kárpótolja majd õket, veszélyesség szerint viszont ott is csak csöbörbõl vödörbe kerülnek...
Arra vannak valami hivatalos tervek, hogy a Mars 1 (hehe) kb. mekkora lesz? Lesz-e rajta mesterséges gravitáció (tudom, problémás...), mert ez is rettentõ mértékben hozzájárul az ûrhajósok egészségi és pszichikai állapotához.
A másik dolog, ami nem is volt megemlítve, az a Föld abszenciája. Mármint utazni egy bádogdobozban, a nagy sötétség kellõs közepén úgy, hogy 15 percet kell várni a válaszra a rádióban. Hát nem lehet egy kellemes élmény. Persze a marsi táj látványa biztos kárpótolja majd õket, veszélyesség szerint viszont ott is csak csöbörbõl vödörbe kerülnek...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#523
Csak a medvék szervezet erre van "terveze". Sok százezer év evolúciójának eredménye.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#522
Azért teljesen nem zárnám én ki azt, hogy valamiféle "téli álom" szerû állapotba lehessen juttatni az embert, ahol az anyagcseréje lelassul. Mint a medvék téli álma.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#521
Itt arról van szó, hogy viszonylag szûk helyen kell majd dolgozniuk együtt az ûrhajósoknak. Az utazás közbeni unalom már csak egy lapáttal tesz erre. De ha a célhoz érnek, akkor úgy is mindenképpen együtt kell dolgozniuk...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#520
Aham, értem. Szóval akkor muszáj lesz a defektes emberi pszichikát orvosolni...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#519
A klasszikus értelemben lehetetlen és szerintem az is marad. Az ember adott környezeti viszonyok mellett marad életben. Télen még az utcán is megfagysz védelem nékül...
Az ember anatómialilag nem alkalmas rá, és az anyagtörvények is gátat szabnak. A sejtek anyagtartalma kirstályosodni kezd asszem.
Az ember anatómialilag nem alkalmas rá, és az anyagtörvények is gátat szabnak. A sejtek anyagtartalma kirstályosodni kezd asszem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#518
Én olvastam (vagy láttam, már nemtudom) olyan ûrhajósról is, talán az ISS-en, vagy Skylab-en, aki a (valamiféle technikai gondok miatt, ha jól emlékszem) meghosszabbodott bezártság miatt komolyan megfontolta az öngyilkosságot is.
A legegyszerûbb megoldás a hibernálás lenne, bár nemtudom, hogy milyen szinten tartanak ezen a téren a kutatások, vagy hogy mennyire lenne kivitelezhetõ... Bár, lehet, mire oda jutunk, hogy embert küldünk a Marsra, már lesz rá technika...
A legegyszerûbb megoldás a hibernálás lenne, bár nemtudom, hogy milyen szinten tartanak ezen a téren a kutatások, vagy hogy mennyire lenne kivitelezhetõ... Bár, lehet, mire oda jutunk, hogy embert küldünk a Marsra, már lesz rá technika...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#517
Az lehet, de ismered Mruphy-t? A egyszerû dolgok fontosak, de a fontos dolgok nehezek. 😊
Én nem nézném le egyiket sem.
Én nem nézném le egyiket sem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM