Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#616
A Falcon a Titan és az Atlas számára lehet versenytárs (tehát az EELV-knek), illetve az ARES I. opciója lehet. De abból nem fogsz tudni építeni egy 100 tonnás teherbírású hordozórakétát, pláne nem 200 tonnásat. Már a Falcon 9 S9 is ugye 27 rakétahajtómûvel rendelkezik, ennél tovább nem nagyon lehet elmenni, legalábbis szerintem.
A SpaceX számára még odébb van, hogy olyan hajtómûvet készítsen, ami egy ilyen nagy hordozórakétának szükséges.
Viszont az csúnya blamázs lenne a "nagyoknak" (Lockheed, Boeing, Thiokol, stb.), ha az Orion egy Falcon 9-es orrán indulna az ûrbe. 😊
A SpaceX számára még odébb van, hogy olyan hajtómûvet készítsen, ami egy ilyen nagy hordozórakétának szükséges.
Viszont az csúnya blamázs lenne a "nagyoknak" (Lockheed, Boeing, Thiokol, stb.), ha az Orion egy Falcon 9-es orrán indulna az ûrbe. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#615
Illetve ott van még a Falcon, ami az Angara-hoz hasonlóan, több - közel hasonló - fokozat összelegózásával, többféle feladatra is alkalmas.Ez az igazi olcsó eszköz, hiszen nem kell kétfelé fejleszteni, a fokozatok szinte csereszabatosak, és egy részük újra felhasználható. Aztán, ha beválnak, nagyobb fokozatokkal nagyobb teherhordó képességû eszközök is készülhetnek. Mint a legóban😊
Falcon 5-9
Angara
Falcon 5-9
Angara
#614
Az elsõ feléhez: a közeljövõben látványos dolgokra nem lehet számítani az emberes ûrrepüléseknél jelenleg, hacsak a Kínai ûrállomás meg nem valósul esetleg hamarosan.
Az USA esetében a kérdés az, hogy 2010-ben leállnak-e az ûrsiklók, avagy sem. Ha leállnak, akár hét évig is legfeljebb orosz ûrhajóval juthat világûrbe amerikai ûrhajós. Hiába 2015-öt emlegetnek, a GAO reportban elég kegyetlenül megmondták a frankót, miszerint az eddigi csúszások és túlköltekezések alapján kizárt, hogy 2015-re az adott költség és határidõket tartani tudják. Ha pedig leáll az ûrsikló, akkor az ISS is féllángon élhet amíg él. Szegény ûrállomás, végre van egy minden szempontból ideális eszköz, ahol a Mir utáni ûrbéli lépéseket meg lehetne tenni, ráköltöttek 100+ milliárd dollárt, majd gyakorlatilag kihasználatlanul kering tovább...
Ja, pardon, egy látványos dolog még lehet, talán 2012-2014 körül elindulhat az elsõ Indiai ûrhajó, a Mercury/Gemini vonalra hasonlító eszköz.
Az Exploration Class-ra nincs konkrét terv, az ARES V. / Jupiter elképzeléshez hasonló lehet. Az "olcsó" megint csak nem szám, hanem kifejezés, ami takarhat akármit, ahogy az ARES I. is "olcsó" megoldásnak indult... A legkínosabb az, hogy tegyük fel lesz egy ekkora hordozórakéta - ám nincs semmi hozzá, amit felvigyen jelenleg. Tehát nem úgy építik fel a programot, hogy na, mi ezt és ezt akarjuk megvalósítani, ehhez ilyen és ilyen eszközök kellenek, amelyekhez X teherbírású hordozórakétára lesz szükségünk, hanem fordítva. Van egy 200 tonnás teherbírású hordozórakétánk, csináljunk vele valamit felkiáltás él.
Az USA esetében a kérdés az, hogy 2010-ben leállnak-e az ûrsiklók, avagy sem. Ha leállnak, akár hét évig is legfeljebb orosz ûrhajóval juthat világûrbe amerikai ûrhajós. Hiába 2015-öt emlegetnek, a GAO reportban elég kegyetlenül megmondták a frankót, miszerint az eddigi csúszások és túlköltekezések alapján kizárt, hogy 2015-re az adott költség és határidõket tartani tudják. Ha pedig leáll az ûrsikló, akkor az ISS is féllángon élhet amíg él. Szegény ûrállomás, végre van egy minden szempontból ideális eszköz, ahol a Mir utáni ûrbéli lépéseket meg lehetne tenni, ráköltöttek 100+ milliárd dollárt, majd gyakorlatilag kihasználatlanul kering tovább...
Ja, pardon, egy látványos dolog még lehet, talán 2012-2014 körül elindulhat az elsõ Indiai ûrhajó, a Mercury/Gemini vonalra hasonlító eszköz.
Az Exploration Class-ra nincs konkrét terv, az ARES V. / Jupiter elképzeléshez hasonló lehet. Az "olcsó" megint csak nem szám, hanem kifejezés, ami takarhat akármit, ahogy az ARES I. is "olcsó" megoldásnak indult... A legkínosabb az, hogy tegyük fel lesz egy ekkora hordozórakéta - ám nincs semmi hozzá, amit felvigyen jelenleg. Tehát nem úgy építik fel a programot, hogy na, mi ezt és ezt akarjuk megvalósítani, ehhez ilyen és ilyen eszközök kellenek, amelyekhez X teherbírású hordozórakétára lesz szükségünk, hanem fordítva. Van egy 200 tonnás teherbírású hordozórakétánk, csináljunk vele valamit felkiáltás él.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#613
Csak legyen má' valami!
Mit jelent az, hogy olcsó? Találtál valami számot?
Az Exploration Class, az az amelyik hasonlít a Saturnra?
Mit jelent az, hogy olcsó? Találtál valami számot?
Az Exploration Class, az az amelyik hasonlít a Saturnra?
#612
Hát jól kezdõdik az új év. Röviden: az Augustine-reportra még mindig nem történt reakció, továbbra sincs egyértelmûen eldöntve, hogy valóban leáll idén az STS rendszer, és ha leáll, akkor mi és hogyan lesz helyette. A bizonytalanságban pedig újabb és újabb elképzelések merülnek fel, leginkább azzal kapcsolatban, hogy "megmentsék" az STS rendszer üzemeltetéséért felelõs központokat és munkaerõt. Az ARES V. helyett tehát vagy ismét a háton-hordozós teher-rakéta (ahol a hasznos terhet rakétahajtómûvekkel ellátott modul viszi fel), amit HLV (Heavy Lift Vehicle) néven emlegetnek, illetve a függõleges "Jupiter" elrendezés, amikor a hasznos teher a megnyújtott üzemanyagtartály tetejére helyezik, az aljára pedig a rakétahajtómûvek kerülnek. A két elképzelés két "konkurens" NASA központ a Langley és a Marshall közötti harcot takarja egyben.
A szépség most az, hogy elõkerült egy új szörnyeteg, az "Exploration Class" hordozórakéta terve, amely 200 metrikus tonnányi hasznos terhet lenne képes Föld körüli pályára juttatni. Az elképzelés szerint az "rendkívûl megbízható és olcsó", man-rated, vagyis emberes ûrhajó indítására szánt hordozórakétát azért tervezik ekkorára, mert így nem egy elõre megtervezett programhoz hozzámért hordozórakétát kell késõbb módosítani, ha változnak az elvárások, hanem egy minden szempontból túlméretezett rakéta állna rendelkezésre, amelyhez idomulhatnának a késõbbi programok.
Kicsit tehát úgy néz ki, mintha elõször elkészítenék a kabátot, aztán majd keresnek olyan embert, aki belefér.
Balra a HLV, jobbra a Jupiter féle elrendezés
A Jupiter elképzelés különféle terhekhez
A szépség most az, hogy elõkerült egy új szörnyeteg, az "Exploration Class" hordozórakéta terve, amely 200 metrikus tonnányi hasznos terhet lenne képes Föld körüli pályára juttatni. Az elképzelés szerint az "rendkívûl megbízható és olcsó", man-rated, vagyis emberes ûrhajó indítására szánt hordozórakétát azért tervezik ekkorára, mert így nem egy elõre megtervezett programhoz hozzámért hordozórakétát kell késõbb módosítani, ha változnak az elvárások, hanem egy minden szempontból túlméretezett rakéta állna rendelkezésre, amelyhez idomulhatnának a késõbbi programok.
Kicsit tehát úgy néz ki, mintha elõször elkészítenék a kabátot, aztán majd keresnek olyan embert, aki belefér.
Balra a HLV, jobbra a Jupiter féle elrendezés
A Jupiter elképzelés különféle terhekhez
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#611
köszi szépen
#610
max akkor ha azt a sebességet a felszínnel párhuzamosan érte el. Ha függõlegesen éri el, akkor bizony nem lesz az kör, hanem egy jól elnyúlt ellipszis. Mindig számít az irány.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#609
a mûholdak pályája felhasználási területüktõl függ, pl. a GPS mûholdak a Föld felszíne felett kb. 20 ezer km magasan, az egyenlítõvel 55 fokos szöget bezáró pályán keringenek
Asus P5W DH Deluxe Intel Core 2 Duo E7400 Sapphire Radeon HD4850 512MB
#608
1. ha ballisztikus rakétáról van szó, akkor pályáját a rakétahajtómû kiégési pontjában elért végsebesség nagysága és iránya szabja meg.
(ballisztikus rakéta = a hajtómû csak egy meghatározott ideig mûködik, onnan a rakéta elhajított testként viselkedik)
az elsõ kozmikus sebesség elérése után a test körpályára áll, mint ezt olvashatod
(ballisztikus rakéta = a hajtómû csak egy meghatározott ideig mûködik, onnan a rakéta elhajított testként viselkedik)
az elsõ kozmikus sebesség elérése után a test körpályára áll, mint ezt olvashatod
Asus P5W DH Deluxe Intel Core 2 Duo E7400 Sapphire Radeon HD4850 512MB
#607
kiindulásnak:
sebességek (a cikk végén a továbbiak)
kapcsolódó wiki
Most, hogy már tudod a fogalmakat, tudsz rájuk keresni. Sok sikert!
sebességek (a cikk végén a továbbiak)
kapcsolódó wiki
Most, hogy már tudod a fogalmakat, tudsz rájuk keresni. Sok sikert!
#606
Sziasztok!
> Az lenne a kérdésem, hogy mitõl függ, hogy a földrõl kilõtt rakéta milyen alakú pályán mozog?
> És lenne még1 : Mesterséges égitestek közül melyiket milyen páályára helyezik?
> (ez a Házi Dolgozatom 😄 és nem találom sehol) Elõre is köszi. 😄
>
> Az lenne a kérdésem, hogy mitõl függ, hogy a földrõl kilõtt rakéta milyen alakú pályán mozog?
> És lenne még1 : Mesterséges égitestek közül melyiket milyen páályára helyezik?
> (ez a Házi Dolgozatom 😄 és nem találom sehol) Elõre is köszi. 😄
>
#603
Az indexen a cím: "A NASA érdeklõdik egy magyar találmány iránt", a cikkben: "A nasa egyik tanácsadója, aki korábban a haditengerészet tanácsadója is volt", a Napi Gazdaságon már: "a nasa egy korábbi tanácsadója".
Tiszta szerencse, hogy nem tudjuk meg a nevét, mert még ki találna derülni, hogy a fickó úgy nasa-tanácsadó, ahogyan Gorcsev Iván elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ha létezik egyáltalán.
Persze, ha végül mégse jön össze semmi, még mindig be lehet dobni az ilyenkor szokásos "magyar átok" kártyát, hogy pedig mûködött volna, csak a fafejû tudományos akadémia akadékoskodásán, meg a szkeptikusok károgásán elúszott az egész. De ha lenne esetleg még pár tízmilliócska...
Persze, ne legyen igazam.
Tudod mi ütötte még meg a szememet? Ez a szóhasználat: "A mûholdak és ûrszondák, valamint a pilóta nélküli repülõgépek vontatását" WTF?
A végén ez is olyan lesz, mint mikor a környezetbarát megújuló energiával mûködõ textilipari dehidratáló berendezésrõl kiderül hogy ruhaszárító kötél?
Illetve, két év láblógatás után 23 milla támogatás, bemondásra? Mondom, lehet hogy valaki nem érti a lényeget, és egyáltalán nem biztos, hogy nem mi vagyunk-e azok...
Tiszta szerencse, hogy nem tudjuk meg a nevét, mert még ki találna derülni, hogy a fickó úgy nasa-tanácsadó, ahogyan Gorcsev Iván elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ha létezik egyáltalán.
Persze, ha végül mégse jön össze semmi, még mindig be lehet dobni az ilyenkor szokásos "magyar átok" kártyát, hogy pedig mûködött volna, csak a fafejû tudományos akadémia akadékoskodásán, meg a szkeptikusok károgásán elúszott az egész. De ha lenne esetleg még pár tízmilliócska...
Persze, ne legyen igazam.
Tudod mi ütötte még meg a szememet? Ez a szóhasználat: "A mûholdak és ûrszondák, valamint a pilóta nélküli repülõgépek vontatását" WTF?
A végén ez is olyan lesz, mint mikor a környezetbarát megújuló energiával mûködõ textilipari dehidratáló berendezésrõl kiderül hogy ruhaszárító kötél?
Illetve, két év láblógatás után 23 milla támogatás, bemondásra? Mondom, lehet hogy valaki nem érti a lényeget, és egyáltalán nem biztos, hogy nem mi vagyunk-e azok...
#602
Na puff neki. Innentõl kezdve sajnos biztosra vehetõ, hogy semmi effektív dolog, a bulvármédia ráharapott a 'NASA is érdeklõdik utána' felkiáltású sajtótájékoztatóra, ami mögött valószínûleg annyi háttérrel bír, hogy egy egykor a NASA-nál dolgozó emberkével beszélgetve felvetetett a feltaláló egy ötletet, aki elgondolkozva annyit mormolt, hogy "Hmmm... érdekes".
Elnézést kérek a cinizmusomért, és tudom, hogy talán indokolatlanul vagyok rosszhiszemû, de ezek továbbra is csak azt bizonyítják, hogy itt nincs szó világmegváltásról, egyszerûen egy kis figyelmet akartak magukra irányítani, amit (sajnos) sikerült is, annak ellenére, hogy mindennemû tényszerûségtõl mentesen, számításokra nem hivatkozva, legalább egy alapvetõ számított modellel, és egy fél nap alatt Google ScketchUP! programmal összedobott 3D ábrát bemutatva nyilatkoznának...
Elnézést kérek a cinizmusomért, és tudom, hogy talán indokolatlanul vagyok rosszhiszemû, de ezek továbbra is csak azt bizonyítják, hogy itt nincs szó világmegváltásról, egyszerûen egy kis figyelmet akartak magukra irányítani, amit (sajnos) sikerült is, annak ellenére, hogy mindennemû tényszerûségtõl mentesen, számításokra nem hivatkozva, legalább egy alapvetõ számított modellel, és egy fél nap alatt Google ScketchUP! programmal összedobott 3D ábrát bemutatva nyilatkoznának...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#601
2007-ben alakult cég 3000 eFt alaptõkével. azóta nem emeltek tõkét árbevétel alig van 2008-ra.
Olyan baromi nagy gyakorlati fejlesztést nem hiszem, hogy csináltak eddig, hisz ahhoz beruházás szükséges aminek nyoma van majd az összes mérlegtételben.
Olyan baromi nagy gyakorlati fejlesztést nem hiszem, hogy csináltak eddig, hisz ahhoz beruházás szükséges aminek nyoma van majd az összes mérlegtételben.
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#600
Errõl a Faraday LH Nemzetközi (ez érdekes módon kimaradt az Index és többi cikkekbõl) Kutató és Fejlesztõ Kft.-rõl szinte semmit sem lehet találni, se egy weboldala, se semmi. Annyit lehet találni róla, hogy a fejlesztési alapból pályázott mûholdak és ûrjármûvek meghajtására vonatkozó pályázattal.
Nekem is egy kicsit kamugyanús a dolog, de ne legyen igazam. Azonban nagyon hiányolom egy ilyen hírbõl a számszerûséget. Nem nagyságrendekkel kell dobálózni, hanem ha már eljutottak valahova, akkor nyilván ki van számolva, hogy X energiabefektetés árán Y tolóerõt produkál, és Z ISP értéket tud felmutatni. Ezek nélkül sajnos nehéz elválasztani a "Gróf Spanyol-féle vízhajtás" szintû dolgoktól...
Nekem is egy kicsit kamugyanús a dolog, de ne legyen igazam. Azonban nagyon hiányolom egy ilyen hírbõl a számszerûséget. Nem nagyságrendekkel kell dobálózni, hanem ha már eljutottak valahova, akkor nyilván ki van számolva, hogy X energiabefektetés árán Y tolóerõt produkál, és Z ISP értéket tud felmutatni. Ezek nélkül sajnos nehéz elválasztani a "Gróf Spanyol-féle vízhajtás" szintû dolgoktól...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#599
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#598
Szerintem sehol sem írja, hogy ez egy plazma vagy ion hajtómû.
Csak ezek szerepelnek: egyetlen üzemanyaga az elektromos energia, meg mágneses hajtómû...
Csak ezek szerepelnek: egyetlen üzemanyaga az elektromos energia, meg mágneses hajtómû...
#597
Csak nekem tûnik úgy, hogy túl sok a bullshitelés a cikkben? Bár ezt okozhatja a titoktartás kényszere is, kiadható információ híján általánosságokról, meg a semmirõl kell figyelemfelhívó cikket írni, és az szükségképpen ilyen lesz. Reméljük a legjobbakat, hogy ne egy újabb vízenergia alapítvány-szerû agymenés legyen a háttérben.
#596
Én is megakadtam a "bolygóközi térben levõ levegõ", meg az "ûrszondahajtómû ami üzemanyag nélkül is mûködik" fogalmánál.
De az is lehet, hogy itt valaki valamit már megint félreértett, és egyáltalán nem biztos, hogy nem én vagyok-e az...
nagyságrend 😊
De az is lehet, hogy itt valaki valamit már megint félreértett, és egyáltalán nem biztos, hogy nem én vagyok-e az...
nagyságrend 😊
#595
Több adat a Magyar találmányról
Szóval ez egy ion vagy plazma hajtómû , már csak arra lennék kíváncsi, hogy az a "nagyságrenddel nagyobb tolóerõ" pontosan mennyi számokkal kifejezve.
Szóval ez egy ion vagy plazma hajtómû , már csak arra lennék kíváncsi, hogy az a "nagyságrenddel nagyobb tolóerõ" pontosan mennyi számokkal kifejezve.
#594
Hát ez a cikk elég szenzáció hajhásznak tûnik, nem akarok negatív lenni de semmi konkrétumot nem ír, semmi adat a tolóerejérõl vagy az Isp-rõl.
A cikk is tartalmaz egy-két ellentmondást mint pl:
"bolygóközi térben szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a napenergia, amelyet napelemek segítségével könnyen ki lehet nyerni, és ezzel lehet hajtani a hajtómûvet, amely maga körül elektromágneses erõteret gerjesztve mozgásba hozza a levegõ gázmolekuláit."
Azért azt megnéznem hogy az ûrben hol talált nagy mennyiségben a levegõben található gázmolekulákat. A cikk szerint valamiféle elektromos meghajtásról van szó márpedig az ilyen típusú meghajtásoknak igen kicsi a tolóereje. Meg hat az hogy 0 hajtó anyaggal nem csak a víz alatt vagy a légkörben de még az ûrben is tudunk menni, enyhén szolvas kicsit sántít a dolog.
A nekem errõl a légköri ion hajtómû jutott eszembe(lifter) de hát mint tudjuk kb semmire nem jók az ilyenek.
A cikk is tartalmaz egy-két ellentmondást mint pl:
"bolygóközi térben szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a napenergia, amelyet napelemek segítségével könnyen ki lehet nyerni, és ezzel lehet hajtani a hajtómûvet, amely maga körül elektromágneses erõteret gerjesztve mozgásba hozza a levegõ gázmolekuláit."
Azért azt megnéznem hogy az ûrben hol talált nagy mennyiségben a levegõben található gázmolekulákat. A cikk szerint valamiféle elektromos meghajtásról van szó márpedig az ilyen típusú meghajtásoknak igen kicsi a tolóereje. Meg hat az hogy 0 hajtó anyaggal nem csak a víz alatt vagy a légkörben de még az ûrben is tudunk menni, enyhén szolvas kicsit sántít a dolog.
A nekem errõl a légköri ion hajtómû jutott eszembe(lifter) de hát mint tudjuk kb semmire nem jók az ilyenek.
#593
Hehe. Egy világos és érthetõ, minden kétséget eloszlató cikk egy új magyar találmányról.
Ez most a VASIMR-hez hasonló plazma hajtómû? Vagy valami más? Mi az, hogy nem kell hozzá hajtóanyag? Áhhh...
Ez most a VASIMR-hez hasonló plazma hajtómû? Vagy valami más? Mi az, hogy nem kell hozzá hajtóanyag? Áhhh...
#592
Nukleáris meghajtással a Kiwi/Nerva kísérletek leállítása után az 1970-es évek eleje óta senki sem kísérletezett, tehát az azóta született Nukleáris meghajtások mind csak elméleti síkon modellezettek.
Az NSWR meghajtás valóban igen ötletes és frappáns, ám én személy szerint kétlem, hogy valaha is megvalósulna, túl veszélyes ugyanis.
Az NSWR meghajtás valóban igen ötletes és frappáns, ám én személy szerint kétlem, hogy valaha is megvalósulna, túl veszélyes ugyanis.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#591
Az NTR-GAS/closed nukleáris meghajtásnál az Isp 1500-3000s ami nem rossz és azt írjak, hogy (elméletben) nincs nukleáris szennyezés. Akár még földfelszínrõl is lehetne indítani majd az ûrben már átválthatna a planetáris ûrhajó a gyors. ámbár kicsi tolóerejû hajtómûre.
A Dr. Zubrin féle NSWR-meghajtással kísérleteztek már vagy csak elvi síkon?
A Dr. Zubrin féle NSWR-meghajtással kísérleteztek már vagy csak elvi síkon?
#590
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#589
#588
Az általam ismert forrásokban a nátriumhûtésû reaktor és a beépített lineáris generátoros stirling energiaátalakító látszik befutónak.
És igen, se nem könnyû, se nem egyszerû. Ezért kell megcsinálni.
És igen, se nem könnyû, se nem egyszerû. Ezért kell megcsinálni.
#587
Hmmm... a négy hónaposnál akkor lemaradtam. A 200MW-osról én azt olvastam, hogy sokan szkeptikusan a szilárd magos "nukleáris-akkumulátor" hatékonyságával, illetve egyáltalán az egész koncepciójával kapcsolatban. Ha jól rémlik 9 ilyen nyújtaná az elektromos energiát ennél a tervnél, és pont azért vált lehetõvé a "csoda", mivel ilyen iszonyatos hatékonyságú ez a nuki-akku, valami 15kW/kg? Ez elég szép, ha megvalósul, lévén csak nemrég kezdtek el rajta egyáltalán dolgozni.
Persze onnan is meg lehet közelíteni hogy gyakorlatilag a legtöbb Mars-ûrhajó projectben felvázolt technológia hasonlóan kifejlesztésre vár...
Persze onnan is meg lehet közelíteni hogy gyakorlatilag a legtöbb Mars-ûrhajó projectben felvázolt technológia hasonlóan kifejlesztésre vár...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#586
Pont a VASIMR-NÉL vannak négy hónapos (12MW) és negyven napos (200MW) lehetõségek.
#585
Mindenképpen ketté kell választani a Földfelszínrõl LEO pályára, illetve a LEO (LMO) pályáról induló bolygóközi ûrhajók meghajtását.
Az elsõ nélkül a második sehol sem lesz, tehát amíg nincs olyan hordozórakéta (vagy más alternatíva), amelyik képes nagy tömeget olcsón feljuttatni, addig kár is a gõzért. Ne feledjük, hogy jelenleg a csúcs a Delta IV Heavy, Ariane V. és Proton színvonal, ami inkább 25-27 tonna, mint 100 tonna körül mozog. Az Ares V. meg ki tudja, megvalósul-e valaha.
Itt (is) mindenképpen az SSTO felé lenne érdemes nyitni, de sajnos erre még tervek se nagyon vannak (az 1960-as években születtek nagy méretû SSTO és TSTO ûrhajó/ûrrepülõ tervek).
Ami a bolygóközi repülést illeti, ott van a lenti NERVA hajtómûves 1968-as elképzelés, a 200+230 napos út nem olyan rossz, mondjuk úgy, inkább átlagos. Vannak 90 napos tervek is nukleáris-kémiai meghajtással, de jellemzõen kisebb hasznos teher esetén. A VASIMIR sem fog sokkal gyorsabb utazást lehetõvé tenni, ott is relative kicsi a tolóerõ. Ha nagy tolóerõ kell, akkor nukleáris meghajtásokon túl csak a vegyített kémiai meghajtások jöhetnek szóba.
Az elsõ nélkül a második sehol sem lesz, tehát amíg nincs olyan hordozórakéta (vagy más alternatíva), amelyik képes nagy tömeget olcsón feljuttatni, addig kár is a gõzért. Ne feledjük, hogy jelenleg a csúcs a Delta IV Heavy, Ariane V. és Proton színvonal, ami inkább 25-27 tonna, mint 100 tonna körül mozog. Az Ares V. meg ki tudja, megvalósul-e valaha.
Itt (is) mindenképpen az SSTO felé lenne érdemes nyitni, de sajnos erre még tervek se nagyon vannak (az 1960-as években születtek nagy méretû SSTO és TSTO ûrhajó/ûrrepülõ tervek).
Ami a bolygóközi repülést illeti, ott van a lenti NERVA hajtómûves 1968-as elképzelés, a 200+230 napos út nem olyan rossz, mondjuk úgy, inkább átlagos. Vannak 90 napos tervek is nukleáris-kémiai meghajtással, de jellemzõen kisebb hasznos teher esetén. A VASIMIR sem fog sokkal gyorsabb utazást lehetõvé tenni, ott is relative kicsi a tolóerõ. Ha nagy tolóerõ kell, akkor nukleáris meghajtásokon túl csak a vegyített kémiai meghajtások jöhetnek szóba.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#584
Tehát ennyit a NERVA-ról…
Sajnos a mai rakétahajtómûvek kiábrándítóak, és ahogy nézem egyhamar nem lesz olyan hajtómû rendszer, aminek elég nagy a tolóereje, hogy az ûrbe juttasson több tonnás ûrhajókat, napokig vagy még hosszabb ideig mûködik és viszonylag gyorsan (1-2hónap) el tud juttatni minket a Marsra.
Az a gond hogy a nagy toló erõ és nagy sebességpárosa valahogy sosem jön össze.
A vasimr nem lenne rossz, de hát a tolóereje…
Valamiféle nukleáris meghajtást kéne alkalmazni, abban lenne erõ és gyorsaság csak a környezeti problémákat kellene valahogy kiküszöbölni.
Sajnos a mai rakétahajtómûvek kiábrándítóak, és ahogy nézem egyhamar nem lesz olyan hajtómû rendszer, aminek elég nagy a tolóereje, hogy az ûrbe juttasson több tonnás ûrhajókat, napokig vagy még hosszabb ideig mûködik és viszonylag gyorsan (1-2hónap) el tud juttatni minket a Marsra.
Az a gond hogy a nagy toló erõ és nagy sebességpárosa valahogy sosem jön össze.
A vasimr nem lenne rossz, de hát a tolóereje…
Valamiféle nukleáris meghajtást kéne alkalmazni, abban lenne erõ és gyorsaság csak a környezeti problémákat kellene valahogy kiküszöbölni.
#583
SSTO-kban (vagyis egy fokozattal a világûrbe jutthatható ûrhajókban/rakétákban) nem hiszen, hogy használható, az eddigi NERVA hajtómûves rakéták is mind több fokozatúak voltak.
A NERVA alkalmazása Földrõl induló ûrhajó esetén elég valószínûtlen, egyetlen ország sem vállalná be a vele járó környezetvédelmi kérdések általi politikai konfliktust.
Ahol reális esélye lenne egy ilyen hajtómûnek, az az interplanetáris ûrhajók. A NASA is aféle "taxinak" képzelte a NERVA hajtómûves ûrmodult, Föld körüli, Föld-Hold és Föld-Mars viszonylatban.
A NERVA hajtómûves 'Shuttle' elképzelés az 1960-es évekbõl
NERVA hajtómûves 'Shuttle' rakományt vesz át az STS ûrsiklótól, hogy azt a Holdra szállítsa
NERVA hajtómûves Mars-ûrhajó 1968-ból
Személy szerintn úgy vélem, hogy SSTO szinten inkább a Venture Star féle rendszer, de még inkább egy vegyes, legalább a repülés elsõ szakaszában a légköri oxigént használó ûrrepülõgép lehet megoldás.
A NERVA alkalmazása Földrõl induló ûrhajó esetén elég valószínûtlen, egyetlen ország sem vállalná be a vele járó környezetvédelmi kérdések általi politikai konfliktust.
Ahol reális esélye lenne egy ilyen hajtómûnek, az az interplanetáris ûrhajók. A NASA is aféle "taxinak" képzelte a NERVA hajtómûves ûrmodult, Föld körüli, Föld-Hold és Föld-Mars viszonylatban.
A NERVA hajtómûves 'Shuttle' elképzelés az 1960-es évekbõl
NERVA hajtómûves 'Shuttle' rakományt vesz át az STS ûrsiklótól, hogy azt a Holdra szállítsa
NERVA hajtómûves Mars-ûrhajó 1968-ból
Személy szerintn úgy vélem, hogy SSTO szinten inkább a Venture Star féle rendszer, de még inkább egy vegyes, legalább a repülés elsõ szakaszában a légköri oxigént használó ûrrepülõgép lehet megoldás.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#582
Sziasztok!
Mit gondoltok a NERVA típusú nukleáris hajtómûvekrõl, illetve azok gyakorlati alkalmazásról például SSTO-okban?
Cifu a te véleményedre nagyon kívácsni vagyok. 😊
Mit gondoltok a NERVA típusú nukleáris hajtómûvekrõl, illetve azok gyakorlati alkalmazásról például SSTO-okban?
Cifu a te véleményedre nagyon kívácsni vagyok. 😊
#581
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#580
Nasa TV most.
#579
Az egy nagyságrenddel összetettebb program, és a tapasztalatom szerint általában a laikusok 10 perc után kiábrándulnak belõle. Ez azért egy nagyságrenddel egyszerûbb és egy (lehetséges) Holdbázis kinézetét, mûködését, életét mutatja be. Erre megfelel. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#578
szerintem orbiter 😄 ott az építését is leszimulálhatod 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#577
Constellation Holdbázis Szimulátor program. Mindössze 42 Mbyte, és benne vannak a tervezett Holdbázis fõbb elemei. Lehet benne Holdsétát tenni, illetve a LER-t (az új Holdautót) vezetni. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#576
Azért a Spirit már így is messze túlteljesítette az elvárásokat. Ha azt nézzük, hogy mit vitt(ek) végbe a Mars Rover(ek), akkor egy szavunk se lehet. Pláne ha azt nézzük, hogy hány Mars küldetés volt, amely semmit sem tudott felmutatni. Az eddigi és a közeljövõben induló Mars-missziók, illetve azok kudarc/siker ábrája.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#575
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#574
A fehér repülõgép a WhiteKnightTwo, a Virgin Galactic ûriparának elsõ lépcsõje, ez fogja indítani a SpaceShipTwo-t, ami ugye a szuborbitális ûrturizmus elsõ gépe lesz, és ahogy a tervek állnak, a LauncherOne-t, is, ez pedig a SpaceShipTwo-ra épülõ kis méretû hordozórakéta. Ha megnézed az amúgy valóban nem túl jó minõségû képet, látható, hogy a hajtómû, és a hátsó szárnyak a SpaceShipTwo-ra emlékeztetnek. A törzs hengeres, és az orrán van egy kacsa-vezérsík is.
A WhiteKnightTwo és a SpaceShipTwo számítógépes fantáziarajza, ebbõl csinálták a lenti prezentációs ábrát
A WhiteKnightTwo és a SpaceShipTwo számítógépes fantáziarajza, ebbõl csinálták a lenti prezentációs ábrát
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#573
Szerintem ez egy kivetített képrõl egy gyenge minõségû fotó.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#572
ezt painttel rajzolták?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#571
Kikerült az elsõ kép a LauncherOne-ról. Ez ugyebár a Virgin Galactic mûhold-indító szolgáltatása lesz, várhatóan a White Knight Two-ra alapozva. Legfeljebb 200kg-os mûholdat képes majd LEO pályára állítani, várhatóan 2011-tõl...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#570
Jah, kemény állatka, én elõször ebben a mûsorban láttam, amit mostanában a Spektrumon tolnak, a S01E06-ban volt. (youtube idevágó részlet
#569
#568
Azért kemény a csávó, készít egy holdkompot vagy mi a túrót, felszáll meg leszáll vele meg arrébbmegy mintaszerûen, de azzal a nagy batár Dodge-dzsal elakad a homokban xDDD
Amúgy le a kalappal elõttük. Igaz, azzal a sugárhajtómûvel páncélszekrényt lehetne olvasztani 😊
Amúgy le a kalappal elõttük. Igaz, azzal a sugárhajtómûvel páncélszekrényt lehetne olvasztani 😊
#567
Megvan a nyertese a Northrop Grumman Lunar Lander X PRIZE versenynek, amely automatizált függõleges fel- és leszállást, illetve a kettõ között egy vízszintes repülési fázist (a vízszintes a haladási irányt, és nem a jármû orientációját jelzi) tartalmazott. A 2006 óta kiirt versenynek három "döntõse" volt, végül a Masten Space csapata nyerte az 1 millió dolláros díjat. A Level 1 csak felszállás - lebegés - leszállás volt, a Level 2 pedig felszállás - vízszintes repülés - leszállás.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!