10000
-
#3443
Tehát az erdeti és a kísérlet is elszállt? Mekkora pech... A tartalékkal egyébként mi történik, ha nincs rá szükség? Gondolom műholdakból és drágább dolgokból nincs tartalék. Gondolok itt pl. a Hubble-re vagy a JWST-re. -
kamov #3442 Amikor a program költségvetése megengedi, hogy a tartalékpéldányokat egy másik teherűrhajóba később betervezzék akkor igen.
A legutóbb megsemmisült Dragonban volt olyan eszköz, ami az előtte megsemmisült Progresszben lévő kísérlet tartaléka lett volna.
Ilyenkor a kísérlet még újabb ismetlés esetén is csúszik, mert újra helyet kell neki keresni a kísérletek ütemezésében.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#3441
Általában előre össze van állítva, hogy X, Y, Z ellátó űrhajóval mi megy fel, de ezen szükség szerint változtatnak, ha úgy hozza a szükség. Viszont a mozgástér több okból is szűkös, hiszen a hordozó űrhajóktól függ, hogy mit és hogyan vihetnek fel, így a hordozó űrhajók közötti átjárás általában nem megoldott (kivétel a Cygnus és Dragon). -
#3440
Azokban az esetekben, amikor elszáll egy hordozó rakéta és a tudományos kísérletekhez szükséges dolgoknak is annyi, akkor jellemzően megpróbálják ezeket a köv körben felvenni és minden más csúszik vagy "majd amikor sikerül és lesz rá pénz" alapon mennek? -
Pares #3439 #3400 #3408
![]()
-
Sequoyah #3438 A lenyeg, hogy nagy altalanossagban hasonlo problemakkal kuzdottek, es akkor kepesek voltak megoldani, mert megvolt az akarat, es nem szartak be minden nehezsegtol.
Ma hianyzik a tokosseg az egeszhez. A valasztopolgarok felnek, hogy 1%-kal csokkenni fog az eletszinvonaluk, mindenki haborog a legkissebb hibak eseten is. 50 eve egy alighogy veget ert vilaghaboru, es egy kovetkezo vilaghaboru remkepe kellett a haladashoz. Tul kenyelmesen elunk, hogy lepeseket tegyunk, amikor pedig mar valoban szukseg lenne ra, akkor mar lehet eroforrasunk nem lesz ra.
Mindenesetre mihelyst lesz befektetni valo penzem, egy resze tuti az urkutatas iranyaba megy majd, meg ha nem is lesz belole profit:) -
Sequoyah #3437 Senki nem mondta, hogy ezeket a lepeseket ki kene hagyni, es egybol terraformalassal kezdeni. A realitas sokkal kozelebb all az altalad leirtakhoz, kupolavarosok kisszamu telepesek tudomanyos/kiserleti cellal. Utana lehet kezdeni a terraformalast, es addigra mar sokkal okosabbak leszunk a megvalosithatosaggal es technologiakkal kapcsolatban is. -
#3436
Semmi sem gátolta volna az akkori megoldást sem. Cook fejlettebb navigációs eszközzel bírt és több tapasztalattal, de az élelmezési háttere semmivel sem volt jobb. Egyszerűen csak alkalmazott bizonyos megfigyelések során szerzett ismereteket és képes volt kimozdulni az évszázados tengerész kajáktól...
A felfedezés és a kolonizáció kéz a kézben jár... De ez már nagyon off itt.
Az erőforrás rész is túl sok sztereotípiát tartalmaz. -
Sequoyah #3435 "Ez is ökörség. Kolumbusz első expedícióján is tipikus ismertelnen vizeken történt zátonyra futás volt (így fejből), semmiféle rejtélyes eltűnés nem volt.."
" skorbut volt a no.1 fenyegetés a hosszú utakon"
Senki nem mondta, hogy rejtelyes lett volna. Pontosan ilyen problemakrol beszelek en is. Rossz navigacio, rossz ellatas. Legenyseg pszichologiai karbantartasa. A skorbut tokeletes pelda, mert ma is a hosszutavu urutazas egyik fo problemaja a kajaellatas, es 500 eve is ez volt a hajozas legnagyobb problemaja. Akkor sikerult megoldani szep lassan, most is menni fog, persze egesz mas modszerekkel majd.
"Afrika megkerülése és a partvonal fokozatos feltérképezésének a célja Indiába és fűszerhez való eljutás miatt volt. Mivel itt a portugálok beelőztek ezért akart Kolumbusz más irányba menni..."
Kevered a felfedezest a kolonizacioval. Mindkettorol szo van most, de a kolonizacionak semmifele celja nem volt a fuszerekkel, siman csak uj otthont kerestek/menekultek. Illetve sokan csak a felfedezes dicsosege miatt indultak utra, ami aztan logikailag/gazdasagilag teljesen ertelmezhetetlen.
"Erre nem fogadnék. BTW attól, mert Róma és görögök is elbuktak az araboknál fennmaradt sőt, szárnyalt a tudományos élet. Aztán meg ők maradtak le.."
Volt par100 ev, amikor mindegyik kultura a padlon volt es valsaggal kuzdott. Most viszont az eroforrasokat olyan szinten eljuk fel, hogy ha most nem lepunk tovabb, akkor egy ujrakezdeshez mar lehet nem marad semmi. Fogadni persze en sem fogadnek ra, remelem, hogy sikerul megoldani a problemakat, de a veszelyek vilagosan lathatoak most is. -
Irasidus #3434 SuperOff (elnézést): "Ez kb. olyan, hogy a magyar államadósság egy főre eső része asszem 200-300k. Én simán kiköhögöm. Miért van az, hogy akkor más nem? Na ez a baj az Ira féle modellel... "
Ez masszív közgazdasági analfabetizmus. Az államadósság egy finanszírozási módszer a kormányzat működéséhez. Ez nem valami sátáni dolog. Kétféle minősítés létezik. Van külföldi és belföldi államadósság. Az egyik tökebáramlás miatt fontos, a másik a belső piacok finaszirozására alkalmas. Ezek sok esetben igen hosszú lejáratúak, így ha akarnád sem tudnád kifizetni. Ez a rendszer része, szükséges, mellesleg sokkal nagyobb kárt okoznál a gazdaságnak, ha ezt kifizetnéd, vagy ha soha nem adósodna el az ország. Természetesen ezt is lehet jól, vagy rosszul csinálni, mint mindet...
Én egy szóval sem mondtam, hogy szerintem ez magánadományból finanszírozható, azt más monda. Csak hát akkor nem lehetne ilyen jókat csúsztatni, ha az ember mindig arra válaszolna amit a másik ír.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.12. 15:21:39 -
kamov #3433 "A másodikat nem is kérdőjeleztem meg. Az elsőnél tavaly decemberben került ellentmondásba önmagával Bill Gerstenmaier, amikor egy képviselőházi meghallgatáson, amikor kérdezték arról, mi az oka annak. hogy az SLS/Orion EM-1 indítását 2017 decemberéről 2018 nyarára csúsztatták. Gerstenmajer először azt mondta, hogy a programban felmerülő problémák és a költségek terén meglévő bizonytalanság miatt ("That’s just based on the reality of problems that have come along in the program, and some uncertainty in funding."), aztán mikor rákérdeztek, hogy mennyi pénzből lehetne teljesíteni a 2017-es dátumot, azt a választ adta, hogy a plusz pénz nem juttatná vissza arra a dátumra ("...so I don’t think funding will pull us back to that date."). (Forrás)"
Pedig tapasztalatból beszélt.
A politikai vezérlés változtatásai és az állami NASA vezetési kutúrája miatt mind az SLS és az Orion programok a Constellation eredetek óta több, a legutolsó alrendszert érintő áttervezésen estek át. Mivel a két járműnek nincs kijelölt célállomása, így semmi sem garantálja hogy a jövőben nem kell például egy politika által kijelölt L2 vagy Hold küldetés miatt több alrendszert átalakítani és átméretezni. Ezekhez ugyanis már most ismetni kellene azok jövőbeli architektúráját. Na ez sehol nincs.
Nem véletlenü mondta amit mondott, csak kissé mélyebben lát bele a programokba... -
#3432
Így működnek a Kickstarterek :)
A Halálcsillag 300 ezer fontot (kb. félmillió dollár), az X-szárnyú flotta több, mint 700 ezer dollárt összeszedett... -
#3431
A világon milliószámra van űrkutatásért rajnogó ember. Ha csak mind napi egy kávé árát betolná. Nem látom a tolongást... A nagy lelkesedés mindig addig tart, amíg nem jön szóba az ember saját pénze... -
#3430
A NASA viszont teljesen világosan fogalmaz a kérdésben.
Az SLS-nek adott plusz semmiben sem gyorsítja a fejlesztést. A CCP-ből vágott mínusz viszont fékez és hátráltat.
A másodikat nem is kérdőjeleztem meg. Az elsőnél tavaly decemberben került ellentmondásba önmagával Bill Gerstenmaier, amikor egy képviselőházi meghallgatáson, amikor kérdezték arról, mi az oka annak. hogy az SLS/Orion EM-1 indítását 2017 decemberéről 2018 nyarára csúsztatták. Gerstenmajer először azt mondta, hogy a programban felmerülő problémák és a költségek terén meglévő bizonytalanság miatt ("That’s just based on the reality of problems that have come along in the program, and some uncertainty in funding."), aztán mikor rákérdeztek, hogy mennyi pénzből lehetne teljesíteni a 2017-es dátumot, azt a választ adta, hogy a plusz pénz nem juttatná vissza arra a dátumra ("...so I don’t think funding will pull us back to that date."). (Forrás)
Ez egy kalapból előhúzott fantáziálás. Ilyen alapon egy személyszállító Dragon fél év múlva az ISS-nél lehetne.
Szerintem van az a pénz, amiért ezt a SpaceX megvalósítja. :)
Erre viszont az a NASA válasz hogy nem lesz meg hamarabb akárhogy is próbálod hajlítgatni a dolgot.
Pontosan. Annyira nem lesz meg, hogy a NASA nem is tervezi felruházni az Oriont ezzel a képességgel! Magyarul szabotálja ezt... -
#3429
Na, 2 milliárd ember napi 5 dollárral az havi 150, abból egy már elfér a Mars kolonizációjára, marad 149. Az havonta legalább 2 milliárd dollár, máris huszonnégyszeresen túlszárnyaljuk a lenti száz éves tervet, ami évente 1 milliárddal számolt. :)
(aki komolyan vesz, az meg is érdemli, igen, tudom, hogy országonként volt az 1G, de kb. ennyi értelme van)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.08.12. 14:07:08 -
#3428
És pont ez a baj. Amíg a Földön kb. 2 miliárd ember van, aki napi max. napi 5 dollárból él, és a másik 5/7-nek is a felének semmiféle megtakarítása nincs...
Ez kb. olyan, hogy a magyar államadósság egy főre eső része asszem 200-300k. Én simán kiköhögöm. Miért van az, hogy akkor más nem? Na ez a baj az Ira féle modellel... -
#3427
Országok helyett számoljunk emberekkel (7+ milliárd), és ha mindenki (vagy akár csak a fele) csak havi 1 dollárt adna bele... az egy-egy ember költségvetésében nem olyan nagy összeg, és sokkal egyszerűbben összejön belőle a lent kihasalt összeg.
Én szívesen adok havonta 1 dollárt, már csak a többieket kellene meggyőzni.
(vagy adót kibocsátani rá, ahogy régen a kéményekre, az ablakokra, és egyéb kényelmetlenül elcsalható forrásokra) -
kamov #3426 Ez esetben csak annyi a dolgod, hogy egy szemléletesebb, jobb példával állj elő... -
#3425
Bármilyen* nagy számot el lehet osztani annyifelé, hogy ne tűnjön olyan nagynak.
(persze egy idő után elég sokfelé kell osztani, de ezen már ne múljon :) )
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.08.12. 13:42:38 -
kamov #3424 Egyszerűen csak annyit akart pár egyszerű példával szemlélten, hogy mennyi értelme az "iszonyatos" összegeken hőbörgésednek. -
#3423
ESA EU szinten kb. erről próbál szólni - többé-kevésbé működnek is. -
Prof William #3422 A lényeg az hogy kezdetnek kell valami EGY nagy közös globális űrprogram a sok kicsi helyett. Amibe bármilyen ország beszálhatna, ha fizetné a az évi fix x millió/milliárdos összeget.
Ha ez összejönne, akkor talán majd lehet gondolkodni a hosszú távú projecteket, de erre szerintem még elég kevés esély van a közeljövőben... -
kamov #3421 A NASA viszont teljesen világosan fogalmaz a kérdésben.
Az SLS-nek adott plusz semmiben sem gyorsítja a fejlesztést. A CCP-ből vágott mínusz viszont fékez és hátráltat.
"A NASA CCP redundanciájában nem lehetnek csúszások tán? A CST-100 küldetései mint írtam is, nemrég csúsztak hirtelen három hónapot. Így az EM-1 és a Boe-CFT közötti dátum igencsak rövid lett, vagyis elvi szinten elvárható lenne, hogy az Orion, akár csak B-terv szinten, de kész legyen 2018-ra egy korlátozott ISS-crew képességre. "
Ez egy kalapból előhúzott fantáziálás. Ilyen alapon egy személyszállító Dragon fél év múlva az ISS-nél lehetne.
"Ráadásul ugyebár említésre méltó, hogy a NASA nem tervezi az ISS dokkolás képességét a Orionhoz.
A CCP kritikája erre vonatkozik, inkább pörgessék fel az Orion fejlesztési ütemét, hogy mihamarabb képes legyen az ISS backup feladatra, és csak egy CCP űrhajót támogasson a NASA."
Erre viszont az a NASA válasz hogy nem lesz meg hamarabb akárhogy is próbálod hajlítgatni a dolgot. -
#3420
Látom nem vágod.
Az egyetlen ok, amiért létezik az ISS a CERN és a többi, mert az állam(ok) finanszírozzák ezeket és még ingerküszöbön belül van a költségük. Ha holnap bejelentené az USA elnökjelöltje, hogy alatta a NASA éves költségvetése 100 mrd USD lesz szerinted akkor hány másodperc alatt bukna meg? Hát más országban, ha hasonló módon költenék/szórnák a pénzt űrkutatásra vagy alapkutatásra...?
A szánalmas az, hogy a te modelled feltételezi azt, hogy bármilyen kis összegről van szó, mindenki adna. A világ jelen állása meg azt mutatja, hogy nem ló, de lóf*** sincsen...
Részben az az oka a NASA létezésének, hogy segít az USA-t a világ tech élvonalában tartani, állás helyeket jelent, és nem hagyják teljesen elveszni a szürkeállományt. A hangsúly a teljesen van. Ugyanis veszik el szépen lassan egyes területeken... -
Irasidus #3419 Ja és scifi korban készült az dollár százmilliárdokat felemésztő ISS, CERN, ICE-CUBE, E-ELT, LIGO, SALT, stb. Pedig sokkal értelmesebbre is elkölthetnék, minthogy értelmetlenül atomokat ütköztetnek... Szánalmas már ez. De nagyon. -
#3418
Nem nem akarja, nincs rá pénz és talán soha nem is lesz. Mindig találnak a választók szemében értelmesebben elkölthető összeget. Majd abban a sci-fi korban lehet, hogy lesz ilyen, amikor akkora jólét lesz (?), hogy crowdfundingban összedobják ezt. -
#3417
Mint az nyilván elkerülte figyelmedet nem vontam kétségbe hogy az Orionnak alkalmasnak kell lennie ISS feladatokra.
Figyelmem mindenre kiterjed.
Én nem is erre reagáltam, hanem arra, hogy miért kaphatott az SLS/Orion több, a CCP pedig kevesebb pénzt a költségvetésre.
A NASA azért törekszik redundanciára a CCP-vel, mert az Orion ISS taxi képessége leghamarabb az első CCP taxi rendszerbeállítása után négy évvel realizálódhat. Ilyen egyszerű.
A NASA CCP redundanciájában nem lehetnek csúszások tán? A CST-100 küldetései mint írtam is, nemrég csúsztak hirtelen három hónapot. Így az EM-1 és a Boe-CFT közötti dátum igencsak rövid lett, vagyis elvi szinten elvárható lenne, hogy az Orion, akár csak B-terv szinten, de kész legyen 2018-ra egy korlátozott ISS-crew képességre.
Ráadásul ugyebár említésre méltó, hogy a NASA nem tervezi az ISS dokkolás képességét a Orionhoz.
A CCP kritikája erre vonatkozik, inkább pörgessék fel az Orion fejlesztési ütemét, hogy mihamarabb képes legyen az ISS backup feladatra, és csak egy CCP űrhajót támogasson a NASA. -
Irasidus #3416 Ez nem modell, ez csak egy fejtegetés, hogyan miért is felesleges nagy számokkal dobálózni. Most pontosan azt mondod ki, amiről beszélek, hogy egyenlőre senki nem akarja ezt. Csak 10 bejezésen keresztül írtam le. Nyilván, most majd megmagyarázod, hogy te miért is nem azt írtad amit. -
kamov #3415 Mint az nyilván elkerülte figyelmedet nem vontam kétségbe hogy az Orionnak alkalmasnak kell lennie ISS feladatokra.
Viszont fél oldalnyi blabla helyett, leírtam hogy mikorra lehet erre valóban alkalmas .
A NASA azért törekszik redundanciára a CCP-vel, mert az Orion ISS taxi képessége leghamarabb az első CCP taxi rendszerbeállítása után négy évvel realizálódhat. Ilyen egyszerű. -
#3414
Ennek a modellnek se füle se farka. A valóság mutatja, hogy ki mennyit hajlandó erre áldozni. Lószart sem. A nagyrészt semmit meg nem oldó zöldbalfasz erőművek is több pénzt kapnak mint az űrkutatás. A prioritás egyértlemű.... -
Irasidus #3413 Állítólag nem számolok... Számoljuk egy irreálisan nagy számmal, mondjuk 10.000 milliárd dollárral! A Földön körülbelül 195 ország van, de ebből vonjuk le azokat akik nem akarnak, vagy nem tudnak ilyen projektben részt venni. Wiki segítségével megszámolva kb. 74 országban van űrkutatási szervezete, illetve 5 ország most indítja el (néhány problémás országot kihagytam!). Tehát 79 ország, amihez szerény véleményem szerint egy ilyen horderejű vállalkozás esetében, még páran biztosan fognak csatlakozni, attól függetlenül, hogy nincs űrkutatásuk. Én szerényen megelőlegezem a 100 országot a közel kétszázból.
Tehát 100 ország per 10.000 milliárd az már "csak" 100 milliárd dollár, ha ezt elosztjuk még 100 évvel akkor évi 1 milliárd dollár, ami havi bontásban kb. 83 millió dollár, ami átszámolva kb. 22 milliárd forint. Most ez, egy állami költségvetésben nem irreálisan nagyon összeg (egy kisebb stadion ára), ami nem is vetekszik az EU-tól évente több ezer milliárd forint támogatással sem. Csak a viszonyítás végett! Persze ez csak is akkor, ha arányosan lenne elosztva, de a fejlett országok, mint hasonló nemzetközi összefogással épülő giagaporjetek esetében, jóval többet tennének bele (no nem önzetlenségből, hanem így nagyobb lenen a beleszólásuk is, és a hosszútávú hasznuk is értelemszerűen). Ez így is baromi sok, igen, de én direkt irreálisan magas összeget választottam, és irreálisan kevés időt! Ez még mindig akarat avagy motiváció kérdése, és nem pénzé vagy technológiáé. Ennyit a számításokról.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.12. 12:42:57 -
#3412
Viszont másik oldalról tökéletesen figyelmen kívül hagytad azt , hogy az SLS-re viszont a NASA által kért összegnél több mint 200 millió dollárral többet adna a kongresszus.
Nem egészen erről van szó, bár tényleg meg kellett volna ezt is említeni, de a reggeli kapkodásban nem akartam rossz adatokat leírni, a téma pedig egy könyvet is megtöltene.
A történet ugyebár dióhéjban az, hogy a 2010-es NASA felhatalmazási törvénye (Authorization Act) meghatározza, hogy az SLS-nek és az Orion-nak képesnek kell lennie az ISS küldetésekre.
A 2010-es NASA felhatalmazási törvény 303(b) szekciójában:
The capability to provide an alternative means of delivery of crew and cargo to the ISS, in the event other vehicles, whether commercial vehicles or partner-supplied vehicles, are unable to perform that function.
Vagyis az Orion-nak (Multi-Purpose Crewed Vehicle) képesnek kell az ISS-re szükség esetén hasznos terhet és személyzetet szállítani, ha a kereskedelmi járművek (ie.: Cygnus / Dragon ill. CTS-100 / Dragon V2) illetve a partnerországok járműve (ie.: Szojuz) nem képes ellátni ezt a feladatot.
A probléma, hogy az Orion terveiben nem szerepel a GN&C rendszer, amivel az ISS-hez tudna dokkolni. Ma sem. Holott a 2015-ös NASA felhatalmazási törvény megerősti az Orion ilyen irányú képességét:
A 2015-ös NASA felhatalmazási törvény 204(a) szekciója:
"The Orion crew capsule shall meet the practical needs and the minimum capability requirements described in section 303 of the National Aeronautics and Space Administration Authorization Act of 2010.”
Vagyis az Orion kapszulának meg kell felelnie azoknak a képességeknek, amit a 2010-es törvény 303-as szekciójában leírtak. Ez azért érdekes, mert ezek alapján nem indokolt az a NASA azon törekvése, hogy párhuzamosan két űrhajót is fejlesszenek a CCP program keretében a redundancia miatt. A szenátus indoklása szerint azért ad több pénzt az SLS és az Orion programra, hogy megfeleljen az a 2010-es törvényben foglaltaknak, ami még mindig hatályban van, noha a NASA évek óta szaboltálja ezt gyakorlatilag. Nem hivatalosan azért, hogy ne kedvtelenítse el a kereskedelmi partnereket (Boeing és SpaceX) attól, hogy rizikót vállaljanak a CCP-ben való részvétellel - ez inkább persze félhivatalos, hiszen Boden egy 2014-es meghallgatáson ezt elismerte.
Természetesen a háttérben itt inkább a lobbik közötti húzd meg - ereszd el folyik, de a lényeg, hogy törvényi alapon bizony alátámasztott az, hogy az SLS és az Orion többet, míg a CCP kevesebbett kapjon...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.08.12. 12:08:39 -
Prof William #3411 Ezzel a hozzáállással teljes mértékben egyetértek. Ahogy leírtam, ha valamiből sok van az az idő.
Nem kell görcsösen sietni a terraformálás megkezdésével. Ha már bizonyos szinten "belaktuk" a marsot feltárjuk a titkait + lelőhelyek kiaknázása megkezdődik, kiépül egy stabil összeköttetés a földdel, akkor elkezdhetjük tervezni a terraformálást. Akkor talán már elég sok hozzávalót helyben is el lehetne készíteni és nem kell mindent a földről várni. -
kamov #3410 Viszont másik oldalról tökéletesen figyelmen kívül hagytad azt , hogy az SLS-re viszont a NASA által kért összegnél több mint 200 millió dollárral többet adna a kongresszus.
Ez tökéletesen világossá teszi, hogy nem költségcsökkentési megfontolások állnak a CCP program megvágása mögött, hanem politikai játszmák.
Másik dolog hogy az Orion első emberes próbarepülésére 2021 előtt nem kerülhet sor, ami az építési ütemet figyelembe véve azt jelenti, hogy 2022 előtt semmiképpen sem lesz alkalmas operatív ISS küldetésre. -
#3409
Ebben egyetértek, az Orion valahogy fura, kiskedvenc zabigyerek a NASA programjaiban, furcsán is született és valahogy nem is akar (tud?) megállni a lábán. Egyfajta végső megoldásnak érzem, amihez foggal-körömmel ragaszkodnak, hátha befuccsol minden más. -
#3408
Attól még, hogy 600 éve máglyán égették el azokat, akik fel merték emelni az arcukat a csillagok felé, ma nem kellene, hogy ugyanilyen eszköz legyen a pénzügyi sillabusz (és a páros lábbal az arcba)...
Az űrkutatásban idealista vagyok, nem tagadom :) , és bár érzékelem, ismerem a jelenlegi korlátainkat, hiszem, hogy ez nem lehet végső érv az elméleti kutatások haszontalansága mellett, különben soha nem fogunk egyről a kettőre jutni. -
#3407
Attól tartok itt alapvető problémát azt jelenti, hogy a mikor kezdjük el kérdésre mi a válasz.
Per pillanat ott tartunk, hogy ember még nem járt másik bolygón. A mi életünk a legtöbb, amit reálisan remélhetünk egy Mars-űrutazás, és az első Hold-, illetve Mars-bázisok építésének elkezdése. A terraformálás egy olyan erőforrásigényes dolog, amit elkezdeni is iszonyatos költségekbe fog kerülni, és fel kell tenni a kérdést, hogy érdemes-e ezt a jelenlegi szinten elkezdeni, vagy ezekből az erőforrásokat nem-e lenne bölcsebb például kupolavárosokra és a bolygók alaposabb feltárására, illetve a nyersanyagok kitermelésére, azok feldolgozására fordítani. Utóbbi azért is hasznos lehet, mert így már nem kell például az adott esetben a Marshoz eljuttatni a kész terraformáló eszközöket, felszerelést, hanem helyben le lehet őket majd gyártani.
Szóval én nem véletlenül írtam azt, hogy a legközelebbi terraformálási cél, ami a Mars ugyebár, aligha valószínű, hogy elkezdődne ebben az évszázadban, sőt, én arra számítanék, hogy még a következőben sem. -
#3406
Itt pro és kontra vannak érvek. A 490 misi az orosz szojuz használatért azért "kötelező", mert ha esetleg mindkét fejlesztés alatt álló rendszer (Atlas V / CTS-100 ill. Falcon-9 / Dragon V2) valamiért csúszna vagy nem valósulna meg, akkor sem marad amerikai űrhajós nélkül az ISS Alfa (amit ugye főleg a NASA pénzel).
A CCIP körüli hullámok onnan fakadnak, hogy vannak hangok, amelyek szerint luxus párhuzamosan két űrhajó kifejlesztését pénzelni az ISS személyzet rotáláshoz. Logikusan nézve ebben van ráció, persze a másik oldalról nézve ez biztonsági tartalékot jelent, hiszen ha valamelyikkel gond lépne fel (ami esetleg időlegesen leállításra kényszerítené a rendszert) akkor ott a másik, amely lehetővé teszi a további működést. Ezen felül ráadásul két cég is megszerzi az űrhajóépítéshez szükséges tapasztalatot. Csakhogy eme a nézőpontot aláássa az, hogy a NASA egy harmadik űrhajót is épít, az Oriont, amely végszükség esetén szintén bevethető az űrállomás személyzetének szállítására.
Ennyi párhuzamosítás érthetően szúrja a költségvetési szakemberek szemét akkor, amikor a 2016-os költségvetés cirka 429 milliárd dolláros hiánnyal számol (vagyis az Egyesült Államok maga előtt görgetett brutális adóssága ismét ennyivel növekedne), és igyekeznek mindenhol karcsúsítani, ahol azt ésszerűen meg lehet tenni. Nyilván elő lehet hozni kismillió példát arra, hogy máshol meg pazarolnak, de itt nem ez a kérdés, hanem az, hogy az adott programot tudják-e kevesebb pénzből, lehetőleg képességek terén komolyabb kompromisszumok nélkül megvalósítani. Abban pedig igazuk van a kritikusoknak, hogy itt komoly párhuzamosságok vannak a rendszerben, ami értelemszerűen magasabb költségeket is jelent. -
#3405
Az az "élhető bolygó" is ég évszázadokig legfeljebb tudósok és hi-tech mérnökök számára lesz lakhely és annyiba kerül majd, mint egy kisebb ország költségvetése. -
#3404
Igenis hiányzott a technológia, nem véletlenül tűntek el sorra a hajósok.
Ez is ökörség. Kolumbusz első expedícióján is tipikus ismertelnen vizeken történt zátonyra futás volt (így fejből), semmiféle rejtélyes eltűnés nem volt. Magellán expedíciója alatt sem volt ilyen. Inkább mindig a legénység lázdt fel vagy hullott el és szedték szét vagy égették fel a hátrahagyot hajóat. A többi nagy expedíció csekkolását rád bízom...
Rosszabbak voltak az esélyeik, mint ma egy marsutazónak lennének. 2-300 év kellett mire biztonságos, menetrendszerű közlekedés alakult ki a gőzhajóknak köszönhetően.
Ez sem igaz általánosan. Nem maga a hajózás volt veszélyes, a skorbut volt a no.1 fenyegetés a hosszú utakon. Cook után aki követte módszereit már az sem, akkor meg inkább az alholizálás és nemi bajok léptek elő.
A kolonizációk idején már szó sem volt fűszerekről. A későbbi profitot jelentő dohánytermesztés még nem volt képben.
Kurvára nem vagy képben. Afrika megkerülése és a partvonal fokozatos feltérképezésének a célja Indiába és fűszerhez való eljutás miatt volt. Mivel itt a portugálok beelőztek ezért akart Kolumbusz más irányba menni...
Amitől tartok, hogy most valójában az aranykort éljük. Hogy a lejtmenet már elindult, és végünk lesz, mint Rómának. És lehet, hogy sose jut el újra idáig az emberiség. Szóval ezeket mind el kell kezdeni amíg lehet. Vagy az aranykor már le is zárult a 70-es években, és már sosem lesz meg a társadalmi akarat olyan őrült vállalkozásokhoz, mint a holdraszállás.
Erre nem fogadnék. BTW attól, mert Róma és görögök is elbuktak az araboknál fennmaradt sőt, szárnyalt a tudományos élet. Aztán meg ők maradtak le...
Ez a komment is elég értelmetlen volt, itt az sg-n lejtmenet az már van egy ideje, de ebből extrapolálni nem kéne...
