10000
-
Sequoyah #3483 USA-ban is vannak 4km+os hegyek. Nagy terulet pedig nem kell, hiszen ezek a kilovotornyok sem epp a nagy teruletukrol hiresek. -
#3482
Olvastam az eredeti és megosztott angol oldalakat is erről te zseni... -
Irasidus #3481 Nem volt kiépítve, de erre már válaszoltam itt. Kihívások mindenhol voltak, de ez nagyságrendekkel nagyobb kihívás és költség. És a cél még mindig az, hogy olcsóbb legyen... A légzőkészülék nem old meg semmit, nem csak az oxigén a légnyomás hiány, és az uv sugárzás is ami miatt ilyen magasságban csak napokat lehet eltölteni. Egy túlnyomásos űrközpont ára, többe kerülne mint a nemzetközi űrállásé, a féltelek hasonlóak. "Milyen infrastruktúra mellé akarod felhúzni?" Mondjuk egy meglévő űrközponthoz? Neked így elsőre nem logikus? Utolsó mondatodat nem vitatatom, ha nincs senki aki megépíti és használja értelmetlen, és valóban egyenlőre senki nem akar ilyet. Ez egy szabadalom még mindig.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.24. 17:49:17 -
Irasidus #3480 Egyszer is elég lett volna válaszolni, amikor kérdeztem, hogy láttad a szabadalmat amit beadtak, vagy csak sg. lévő rajzról beszélsz? Válasz helyett elsunnyogtál, és itt osztod megint az észt. Bájos. :) Ettől tervtől függetlenül: ennél jóval magasabb tornyot is lehet építeni, és ez a lényeg. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#3479
Francia Guyana infrastruktúra terén nem volt éppenséggel kiépített az 1960-as években, amikor ide települt a Francia rakétaprogram Algériából, és hosszú évekig küzdöttek a különféle trópusi betegségekkel, kártevőkkel az építés és az üzemeltetés első idejében. Én példának hoztam fel, mint egy olyan űrközpont, amelynek a kiépítése hasonlóan komoly kihívásokat jelent.
...több ezer méter magassággal, ahol huzamosabb ideig nem lehet tartózkodni egészségkárosodás nélkül, főleg nem dolgozni!
Légzőkészülék nélkül... Vagyis a kültéren való munkát kell minimalizálni túlnyomásos hangárokkal. Ez azért nem leküzdhetettlen mérnöki kihívás.
A tornyot kell a meglévő infrastruktúrába építeni, nem kell külön kiépíteni.
Milyen infrastrukrúra mellé akarod felhúzni? Anno lent pont azt írtam, hogy a Thoth-torony életképessége pont attól függ, hogy találnak-e valakit, aki erre a toronyra "építi rá" a saját programját. Ha nincs ilyen, a torony megépítése is értelmetlen, vagy legalábbis túlzott rizikó. Ilyen vállalkozásba úgy érdemes belefogni, ha megvan a kliens, aki majd használni (és fizetni) fogja a torony szolgáltatásait... -
#3478
Figyelj, most írom le harmadszor, hogy az a torony egy kibaszott látványterv 0 műszaki tartalommal. -
Irasidus #3477 Francia Guyana, Franciaország megyéje aki viszont az EU és ESA tagja. Szerintem azért ezt te is tudtad... A trópusi klíma meg nem összehasonlítható több ezer méter magassággal, ahol huzamosabb ideig nem lehet tartózkodni egészségkárosodás nélkül, főleg nem dolgozni! A tornyot kell a meglévő infrastruktúrába építeni, nem kell külön kiépíteni. -
Irasidus #3476 Ilyen magasságban huzamosabb ideig nem lehet tartózkodni az ugye tudod? A Föld egyik legszárazabb fennsíkja, gyakorlatilag mindent szállítani kell! Csak az a baj nincs infrastruktúra nem, hogy a hegyen, de az országban sincs semmiféle rakétaüzem. Ennek a torony költségeit meg hasaraütésre bemondani nem éppen etikus. Figyelj, most írtam le harmadszor, most már nem ártana gondolkodni is végre. -
#3475
Egy másik országban, felépíteni egy infrastruktúrát, összeszerelő üzemet,
A Francia Guyana Űrközpont szerinted nem ilyen?
ahol a legtöbb ember már csak oxigénpalackkal tud lélegezni.
Az első időkben a Francia Gayana Űrközpontban is sok egészségügyi problémával szembesültek. Ezek azért nem legyőzhetettlen problémák.
Szóval szerinted egy űrközpont felépítése egy ilyen helyen olcsóbb, mint Floridában mondjuk az űrközpontban egy X méter magas toronyt felépíteni, nagyrészt felfújható elemekből?
Szerintem olcsóbbnak biztos, hogy olcsóbb (ne feledjük, hogy a Thoth Technology cég is csak a torony építésére számolt 5 milliárd dollárra, ebben még nincs benne a környező infrastruktúra felépítése, kivitelezése). Az üzemeltetése is olcsóbb lehet szerintem, ha már megvan a kiépített infrastruktúra.
A kérdés, hogy melyik életképesebb elképzelés. A Thoth-torony kétségkívül több rizikót képvisel, mint egy Chilei űrközpont megépítése, az utóbbi felépítési költsége pedig aligha vitás, hogy alacsonyabb. Emiatt írtam azt, hogy életképesebb akkor már, mint a torony...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.08.24. 17:08:24 -
#3474
Apám... Helyben is elő lehet állítani. A bérezés lesz magasabb, mert olyan embereket kell találni, akik huzamosabb ideig vállalják az ottlétet. Hozzá lehet szokni, de nem instant.
A felfújható torony meg nem csak a toronyból áll és ahogy írta Cifu, a jelenleg annak használatára alkalmas eszközök száma 0. A torony költségei önmagában akkora lenne, mint egy kisebb űrkozponté. Ki ne találd már, hogy ez egy lufi komplexitásával bír, mert elröhögöm magam. -
Irasidus #3473 Nyilván. Egy teljes űrközpont - ahova még az oxigént is szállítani kell - nyilván olcsóbb, mint egy torony aminek egy része felfújható elemekből van. -
#3472
Annál biztosan jobb. -
Irasidus #3471 Miért? Egy másik országban, felépíteni egy infrastruktúrát, összeszerelő üzemet, mindezt messze a civilizációtól ahova még a vizet is szállítani kell, és olyan magasan, ahol a legtöbb ember már csak oxigénpalackkal tud lélegezni. Szóval szerinted egy űrközpont felépítése egy ilyen helyen olcsóbb, mint Floridában mondjuk az űrközpontban egy X méter magas toronyt felépíteni, nagyrészt felfújható elemekből?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.24. 16:54:35 -
Irasidus #3470 Persze ha pénz és akart lenne, akkor ami megvalósítható azt mindent megcsinálnák. Utópiában. Ez egy másik ország, és tudtommal Chilének nincs űrközpontja, vagy terve bármi hasonlóra. A csillagászat megint más, mint rakétatechnikát egy másik országba helyezni, illetve katonai műholdaknál sem igazán szerencsés megoldás. Másrészt egy ilyen űrközpont megépítése és üzemeltetés sokkal drágább lenne, mint a jelenlegieké, és tudtommal a cél az, hogy olcsóbb legyen... Persze ettől még nem elvetendő ötlet, csak jelenleg több hátránya van mint előnye. -
#3469
Én életképesebbnek nevezném, mint egy 20km-es tornyot építeni. 
-
#3468
Az egész központ üzemeltetése olyan drága lenne, hogy a leves többe kerülne talán, mint a hús... -
#3467
Plusz még viszonylag közel is van az egyenlítőhöz (közelebb, mint Kennedy űrközpont). Szóval ez például ideális lenne pozícióját tekintve egy űrközpontnak.... Az tény, hogy itt dolgozni, 5km magasan nem lenne egyszerű... -
#3466
Hatalmas területű, síknak mondható terep, elférne egy űrközpont, 4-6 km magasságban. Ennyi volt a kritérium, ennek gyakorlatilag minden szempontból megfelel.
Nem fogják erre használni, de ha lenne rá akarat, megoldható lenne.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.08.24. 16:31:05 -
Irasidus #3465 Ez nagyon más. Ott egyetlen ember sincs, az üzemeltetők ezer méterrel lejjebb vannak, és gyakorlatilag nem kell felmenni, minden automatikus. Az építés is amennyire lehetett automatizálták. Egy űrközpont nem így működik... -
Irasidus #3464 Egyrészt akkor amikor ezek űrközpontok épültek ez nem volt szempont. Másrészt, gondolj bele, igen ritka az infrastruktúra arrafelé, és 50-60 években nem ilyen elérhetetlen helyekre telepítették az űrközpontokat, összeszerző műhelyeket. De ma sem fognak, mert igencsak drága lenne egy ilyen helyen egy űrközpont felépítése és üzemeltetése. A másik ok, hogy Föld felszíne az Egyenlítőnél forog a legnagyobb sebességgel (mint ahogy egy körhinta széle is gyorsabban forog, mint a közepe), ezért lendítő hatás az Egyenlítőhöz közeledve erősödik, és növelhető a hasznos teher űrbe juttatása. Illetve van még pár ok... -
#3463
Atacama sivatag -
#3462
Próbálj egy űrközpontot felépíteni és üzemeltetni a Tibeti fennsíkon. Sok szerencsét hozzá, főleg, hogy Kínához tartozik. Ezt leszámítva hol van hatalmas területű kb. kicsit is síknak mondható terep, ahol elférne egy űrközpont? Kb. sehol. 4-6 km-es magasságban a nem ahhoz szokott ember már dolgozni sem tud.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.24. 16:23:54 -
Sequoyah #3461 Ha par km magassag olyan sokat szamit, miert nem reptetnek 4-6 km-es hegyek tetejerol? -
#3460
Puli hátha valakit érdekel -
#3459
Nem magára a rakéta, hanem arra értem, hogy mennyivel könnyebb felvinni egy olyat, ahol nem kell ezzel foglalkozni. Hőtágulás, stb.. -
kamov #3458 Amiről beszélsz az olyan mint a Pegasus rendszer.
Se nem olcsóbb, se nem üzembiztosabb a jelenlegi alternatíváknál.
A szilárd hajtóanyag elméleti üzembiztossága meg az orbitális indítójárművek statisztikájában gyakorlatilag nem realizálódik. -
#3457
Aha. És fix pálya paraméterekkel tudsz csak indítani, mert a hely fix. Ha meg az járműnek magával kell vinnie emiatt a plusz hajtóanyagot, akkor hellóbelló. A hordozóeszköz és mindent a fél világon át kell utaztani. A repülő odamegy, ahova kérik és elbírja a reptér. -
#3456
Launcher One, évek óta dolgoznak rajta, már itt is említve volt párszor. A másik említett példa a StratoLaunch, amely már nagyobb rakétákkal dolgozna, hatalmas hordozórepülőgéppel.
A Kanadai elképzelés fő kérdése a költségek. A Tokiói Skytree 634 méter magas, ~840 millió dollárba került. A Burzs Kalifa mintegy másfél milliárdba, 828 méteres magassággal. Most legyünk optimisták, és a kanadaiak 5 milliárdos árát vesszük figyelembe. Ez kb. azonos két-három komolyabb indítójármű kifejlesztésének a költségével. Ha innen nézzük, egyáltalán nem olyan elveszett a dolog, hosszú távon behozhatja az árát. ha van valaki, aki erre építi ki űrhajóját. A nagyobbik gond ugyanis szvsz ez. Úgy nem érdemes a torony megépítésébe fogni, hogy nincs rá megrendelő, aki majd használná 20km magas indítóállást... -
#3455
Az űrliftes hírnél. De tényleg, miért nem próbálnak rakétát felvenni suborb űrhajó helyett? Egy 9 tonnás szilárd tüzelőanyagú rakéta is több száz kilót felvinne szerintem LEO pályára. A platfrom a jelek szerint működik. A szilárd hajtóanyag előnye az, hogy iszonyatosan biztonságos és problémamentes a folyékony több komponensű hajtóanyagokkal szemben tudtommal még azon az áron is, hogy kisebb (?) a fajlagos teljesítmény sűrűsége. -
#3454
A Cassini küldetés kapott még két év hosszabbítást és a jövőre a Jupiterhez érkező Juno szondával együtt rengeteg mérést fognak elvégezni párhuzamosan. 2017-ben azonban eléri a végzet, bár ezt is a tudomány szolgálatában fogja tenni: egy hintamanőverrel bemanőverezik a gyűrűk és a Szaturnusz közé, ahol mindössze 4000 km-re fog elhúzni a bolygó atmoszférája felett, majd több átrepülést is végrehajtva valamikor 2017. szeptemberében elmerül benne - valószínűleg örökre. (A Juno pedig egy hónap múlva követi a példáját a Jupiternél.)
(A cikk tavalyi, de most jött elő az /r/space-n és úgy emlékszem, nem volt még itt.) -
#3453
Néhány kincs az űrkutatás történetéből:
És az idézett album - érdemes meghallgatni, rengeteg eredeti hangfelvétellel játszanak (sok klip fent van Youtubeon is, de úgy nem jön ki a "történet") -
#3452
A maradék idei programterv:)
Szeptember 1.: Az Alfa Aurigidák gyenge maximumát egész éjszaka holdfény teszi alig észrevehetővé.
Október 9-10.: A Déli Tauridák maximumakor jól megfigyelhetők lesznek a rajtagok, és holdfény sem zavar majd.
Október 20-21.: Az Orionidák leginkább 21-én hajnalban lesznek észlelhetők, óránként 15-20 meteorral .
November 12.: Északi Tauridák meteorraj érkezik óránként néhány rajtaggal.
November 18.: A Leonidák is az ismertebb meteorrajok közé tartoznak, óránként 10-15 meteorral érkezik.
December 13-24.: A Geminidák meteorraj látványos, óránként 40-60 meteor lesz megfigyelhető.
December 22-23.: Az Ursidák az év utolsó meteorraja, amit az erős holdfény zavar a megfigyelésben. -
Sequoyah #3451 En mindig is csodalkoztam, hogy ha 2.5 million fenyevre van, es 200 ezer fenyev atmeroju, akkor miert olyan pici. Na hat itt a valasz, nem pici. MI szabad szemmel, illetve amator hosszuzaridos fotoval csak a legfenyesebb magjat latjuk.
Ezek utan ha valahogy letennenek minket a ket galaxis koze feluton mit latnank? Tok sotet es feketeseg lenne, halvanyan latnank a Tejut es az Andromeda magjait, de mast nem, es a tavolabbi csillaghalmazok is tul halvanyak lennenek. -
#3450
Én sokkal kisebbnek gondoltam. -
Pares #3449 
-
#3448
Ha az Androméda galaxis fényesebb lenne, így nézne ki a valós mérete a Föld egén. További érdekességek a témához kapcsolódóan. -
kamov #3447 Kisebb kísérleteknél nincs általános eset.
Manapság egyre gyakoribb, hogy nagyobb bonyolultabb űreszközöknél a legyártott tartalék alkatrészekből és tesztpéldányokból új űreszközt építenek. Ilyenek voltak pl. a Magellan és a Phoenix űrszondák.
Kísérleteknél a megmaradt eszközök, jó alapnak számítanak a továbbfejlesztésre. -
#3446
De folyamatosan készítették a javaslatokat a Beagle 2 utódokra (Beagle 2: Evolution, Beagle 2007, stb.), ám ezekre nem adott pénzt sem az ESA, sem a NASA, úgyhogy nem indult végül újabb ESA lander a MARS-ra, legalábbis nem a Beagle nyomdokaiban.
Az ExoMars 2016 és 2018 persze nyilván tanul a Beagle 2 hibáiból is, ám teljesen új küldetés... -
#3445
A Beagle 2 odaveszett, ott se indították a tartalékot utána. -
#3444
A Hubble és a JWST műholdak, más kategória. Ott általában nincs tartalék példány, a maximum, amit tenni tudnak az, hogy biztosítást kötnek rá, és ha valami miatt beüt a krach, akkor legalább a költségvetés alapja meglesz a pótlására. Csakhogy erre állami szinten nincs lehetőség a költségvetésben, pl. a Curiosity sem volt biztosítva. Szóval (noha kifejezetten a JWST-re nem találtam ide vonatkozó információt), azt tippelem, hogy ezeknél nincs biztosítás, sem tartalék műhold. Ha odavész, akkor lehet igényelni a költségvetésből egy újabb műholdra...