10000
-
#3323
A Philae korábbi adatainak feldolgozása is zajlik közben, most különféle szénvegyületeket, pl. formaldehidet mutattak ki a csóvában. A cikk részletesen beszél a leszállás körülményeiről is. -
#3322
Fura vörös csíkok a Szaturnusz jeges holdja, a Tethys felszínén. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#3321
New Horizons-ra gondoltam, tényleg benéztem, maxima mea culpa. :( -
Irasidus #3320 "RTG-t használ a Dawn is"
Napelemet. Gondolom nyelvbotlás volt, mire gondoltál amúgy? New Horizons? -
#3319
Egy kis cubesat az emberiségnek, nagy lépés az első űrbányász cégnek. :P -
Pares #3318 #3276 Itt a képen is elég gleccser-szerűnek az egész jobb oldala a képnek. -
#3317
Most volt szó az EmDrive-ról és a Plútó kapcsán természetesen előkerült megint. -
#3316
80 km vastag légkör és gleccserként mozgó jégfolyamok a Plútón... -
Sequoyah #3315 Nuklearis dolgok most is folyamatosan mennek az urbe. Jopar szonda, foleg a melyur szondak (pl a mostani sztar, a New Horizons is) , ahol a napelem nem megfelelo, nuklearis energiat hasznal. Persze nem meghajtasra, igy joval kissebb energiaforrasokrol beszelunk... -
#3314
Az Univerzum az ismert határoktól a hidrogénatomig, egyetlen mega-infografikán... -
#3313
Még bibi is volt ebből.
One of the better known incidents involved the unplanned reentry into Earth’s atmosphere of the Cosmos 954 satellite, on January 24, 1978. Partly, this was because, unlike the other reentries, the reactor and radioactivity reentered over land, not the ocean. Soon after Cosmos 954 was launched, it became apparent to US officials that the satellite had not achieved a stable orbit and, in fact, the orbit was decaying – fast. Once it was known that this was a Cosmos satellite and, therefore, there was a nuclear reactor on board, the US went into high alert status, tracking the satellite and trying to calculate when and where it would reenter the Earth’s atmosphere and crash (the reactor itself was too large to completely burn up on reentry and was sure to hit the Earth). When the satellite finally came down it did so over sparsely populated Northwest Territories of Canada. The radioactive material was spread over 124,000 square kilometers (47,876 square miles), most of which was recovered by a special and secret US radioactive emergency response team. However, it is possible the reactor core itself is still buried deep below the Arctic permafrost and remains radioactive to this date. Had the satellite made one more orbit, it would have reentered somewhere over the populated East Coast of the USA.
-
kamov #3312 Amennyire tudom, a PU-238 gyártást Oak Ridge-ben újraindították.
Forrás
A cikken kívül ezt jóváhogyott költségvetési tételek is igazolják.
Jelenleg 3 űrszondára elég a készlet, ebből egy a 2020-as mars roveré.
Évente 1,5 kg az előállítható mennyiség, így 3-4 év egy szondányi anyag előállítása. -
#3311
Volt 1963-ban Atmospheric Test Ban Treaty, ez a magaslégköri és a világűrben végrehajtott nukleáris robbantásokat tiltotta meg, ez például az amerikai Orion-űrhajó elképzeléseket húzta keresztül.
Ezt leszámítva semmiféle tiltás nincs a nukleáris energiaforrások világűrben való alkalmazásával kapcsolatosan. Mind a Szovjetunió/Oroszország, mint az Egyesült Államok használ és használt RTG-ket, illetve a szovjetek/oroszok reaktorokat is a műholdjaikban. A NASA 2002-ben elindított a Project Prometheus-t, ami többek között az új külső bolygókhoz induló küldetések részére fejlesztene ki reaktorokat. A JIMO program keretében a Jupiterhez indult volna ilyen reaktorral szerelt műhold 2015-ben. A program a Constellation-program elindulása után kiesett a költségvetési programok közül, és 2005-ben effektíve kimúlt. (Érdekesség: az ESA hasonló céllal indítja a Jupiter Icy Moon Explorer (JUICE) űrszondáját 2022-ben, de mivel nincs tapasztalata a reaktorokkal, így napelemekkel terveznek - márpedig hogy a Jupiter környékén napelemekkel lássanak el egy műholdat, ahhoz hatalmas napelemek kellenek...)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.24. 14:56:20 -
#3310
akkor mire emlékszem én? úgy tudtam hogy az USA meg az Oroszország megállapodott, hogy nem küldenek nukleáris dolgokat az űrbe, mág az űrfegyverkezési dolgoknál döntötték el. ezekszerint én rosszul emlékezek vagy azóta feloldották -
#3309
Annyi "csak" a probléma, hogy az RTG-k teljesítménysűrűsége viszonylag alacsony. 300W-ot tudnak 57kg-os tömeggel előállítani (~5,3W/kg)
Ezzel szemben a ~50 éves technológiát képviselő TOPAZ reaktor 320kg-os tömeggel tud 5-10kW-ot termelni (~15,6-31,2W/kg).
A SAFE-400 modern technológiával 512kg-os tömeg mellett tud 100kW elektromos teljesítményt (195,3W/kg). -
#3308
Jelenleg az a komoly akadály, hogy a Pu-238 gyakorlatilag elfogyott és nem gyárt senki ilyet lassan 30 éve ajenki és talán már az oroszok sem.
http://cydonia.blog.hu/2010/07/21/fustjelzokkel_uzemelhetnek_a_jovo_urszondai -
overseer-7 #3307 A Nukleáris elemek RTG használata, ha jól tudom már régóta elterjedt. Nem hiszem, hogy komolyabb akadálya lenne ugyan ilyen cellák üzemeltetésének, csak nagyobb teljesítménnyel. -
#3306
A napelemekkel tuti nem csinálsz örökmozgót, ~20-25 év után az eredeti elektromos teljesítményének már csak a 80%-át tudja leadni, és évente ~0,7-0,8%-ot veszít ez után is. Mindezt a mikrometeorit, űrszemét, stb. sérülések nélkül.
"Engedélyezni" engedélyezik a nukleáris táplálást, RTG-t használ a Dawn is, hiszen a külső bolygókhoz napelemes űrszondát nem nagyon érdemes indítani. -
#3305
csak az is érdekes napelemekkel mennyire lehet "örökmozgó", meg engedélyezni tudják majd-e a nukleáris táplálást a mélyűri próbálkozásokhoz -
#3304
Ja, ez volt a másik - nem jutott eszembe a neve :) -
#3303
EMDrive Wiki, én nem az Ion hajtóműről beszélek most.
Per pillanat 1kW energiából kb. 1N tolóerőt tudnak a jobb kísérleti EM hajtóművek kihozni légköri nyomás mellett, de még vákum megléte mellett is sikerült 50W betáplált energiával 0,055mN tolóerőt elérni (ami 1kW energiából ~0,0011N), ami azt jelenti, hogy maximum részben lehet az "ion-szél"-el magyarázni a tolóerőt.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.24. 12:19:36 -
#3302
Ezt tesztelték nem túl rég, meg a topicban volt régebben egy másikról is szó. -
overseer-7 #3301 léci linkelj már be valami infót erről az üzemanyag nélküli elektromos meghajtásról.
Ez nagyon érdekesen hangzik.. első gondolatra, mintha a fizika törvényeit szegné meg. Eddig csak hatás-ellenhatás típusú meghajtásról tudtam. kiváncsian várom az új tech fejlesztéseket :) -
#3300
Viszont legalább az esély megvan rá, hogy az élő magyar tévés közvetítés nem marad le róla :) -
Pares #3299 Áh, ahhoz az kéne, hogy kiderüljön a Ceres foltjai mesterséges eredetűek :) -
#3298
Én még (már?) emlékszem, amikor a Halley-üstököshöz ment két szovjet (Vega-1/-2), két japán (Suisei és Sakigake) valamint egy európai (Giotto) űrszonda. A Deltának különkiadása volt, ami még nem a Discovery/NatGeo féltudományos/hatásvadász stílusban, hanem valóban tudományosan, de közérhetően foglalkozott az üstökössel. Én ahhoz hasonlítanám az idei évet.
Az Apollo-11-hez fogható hisztéria max. az első emberes Mars-látogatáskor fog sor kerülni. Az pedig nem mostanában lesz... -
#3297
sztem ez az év olyan nekünk mint a szüleinknek a holdraszállás volt. meteorra küldtünk szondát, láttuk a cerest aztán a plutót most meg a Föld 2. ritka eseményekben bővelkedő év és még csak most vagyunk túl az év felén -
#3296
Most hogy kína is beszélt az űriparba.
? Tudod mikor indított Kína utoljára embert a világűrbe? Több, mint két éve. Nem azért, mert nincs alkalmas eszközük erre (mint a NASA vagy az ESA), hanem azért, mert nincs pénz rá. Jövőre indítják a következőt, a Tiangong-2 űrállomáshoz. A tervek szerint.
és az ESA is egyre erőssebb..
Miben? Évekig köröztek az Ariane-6 fejlesztése terén, két év alatt rájöttek, hogy a tisztán szilárd hajtóanyagú megoldás nem lesz jó ötlet, és visszatértek a LOX/LH2 üzemanyagú főhajtóművekhez (második/harmadik fokozat). Emberes űrrepülésre nincs elképzelés.
és oroszország is részben vissza akarja építeni régi befolyását.
Per pillanat az új távol-keleti indítóbázisukat építgetik, és sikerült az új Angara hordozórakéta első GEO tesztje (az Angara egyébként 23 éve született meg, azóta azt is sokszor áttervezték már). A Szojuz utódját még mindig csak képzelgetik...
Van esély egy újabb gazdasági és egy fajta újabb űrversenyre?
Űrversenyre inkább a civil szféra terén számíts, de ott is nagyon-nagyon lassú a fejlődés (a SpaceShipTwo-nak már öt éve ugrálnia kéne a fizető utasokkal, a Bigelow űrállomást is 2010-re ígérték, és a többi).
Per pillanat LEO-n túli, pénzzel valamennyire megtámogatott program a NASA Orion űrhajó NEAR látogatása lenne. 2025-2030-ig csodára ne számíts. Ha nagyon vadat akarunk gondolni, akkor talán a Red Dragon elképzelésben lehet valami, de hogy a SpaceX honnan szerez pénzt rá, az elég ködös...
és ha igen, milyen új technológiákat, megoldásokat fog tartogatni a jövő?
A legfontosabb továbbra is a Föld körüli pályára állás. Ilyen téren az újrafelhasználásra való törekvés per pillanat a cél. Az Ariane-6 esetén 2025 előtt ez nem várható, a SpaceX esetén talán 2020.
A világűrbéli meghatás terén a legkomolyabb áttörést most az elektromos meghajtás terén várják, ugyanis laboratóriumi körülmények között sikerült már elérni tolóerőt üzemanyag nélküli meghajtásnál. Nem ismerik még a pontos fizikai körülményeit a jelenségnek, de ígéretesek a tesztek.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.24. 09:57:54 -
#3295
Legyen a neve Plútó :)
Palinko: a forgásáról nincs még információ - azért csak 1400 fényévre van, kicsit nehéz ennyiről a felszínt vizsgálni (lásd Plutoról készült képek ~fél évvel ezelőttig, ezt ráadásul tranzit módszerrel fedezték fel) -
#3294
de ott is 24h egy nap? :D 24h alatt megtörténik a teljes napnyugta és a teljes napkelte? -
Pares #3293 Megtalálták az eddigi legjobb Föld 2 jelöltet. 1400 fényévre van tőlünk, 60%-al nagyobb a Földnél, keringési ideje 385 nap, a csillag ugyan olyan forró, 1,5 milliárd évvel öregebb, 20%-al fényesebb és 10%-al nagyobb, mint a Nap. -
#3292
csak ugye olyan a gazdaság, hogy amiből a kevés van az a drága, még ha horribilis összegekért le is hoznák valahogy azzal meg is inflálnák az értékét :D -
Prof William #3291 Esetleg majd ha legközelebb jön valami hasonló megpróbálhatják kitermelni... Hát kell ennél nagyobb ösztönző erő?
1558 ezermilliárd forintos aszteroida haladt el mellettünk -
Sequoyah #3290 Ha el tudunk vanszorogni egy olyan szintre, ahol vegre profit van az urkutatasban, akkor be fog indulni a dolog. Lehet ez a profit urturizmus, vagy banyaszat. -
#3289
Olyasfajta űrverseny, mint ami volt a '60-as években. szerintem nem várható. Akkoriban a politikai szempontok, az elsőség kérdése fontosabbak voltak a gazdaságiaknál, ma már ez nem így van. Az állami támogatások mindenütt stagnálnak, de a magántőke megjelenése biztosan fog hozni új lökést (mint ahogy már eddig is), bár ők is a gazdaságossági szempontokat nézik inkább. Én az elkövetkező évtizedekre nem várok gyorsuló versenyt, inkább lassú előrelépéseket és fokozatosan javuló eredményeket. -
overseer-7 #3288 Szerintetek mi lesz az űrkutatás jövője?
Most hogy kína is beszélt az űriparba.
és az ESA is egyre erőssebb.. és oroszország is részben vissza akarja építeni régi befolyását.
Van esély egy újabb gazdasági és egy fajta újabb űrversenyre?
Vagy ez már nem ismétlődhet meg?
és ha igen, milyen új technológiákat, megoldásokat fog tartogatni a jövő? -
Prof William #3287 A városlakók végre észbe kaptak hogy ott sasolja őket a szonda és beindították -későn- a ködgenerátorokat. :) -
#3286
Biztosan nem, annak már rég látszania kellett volna a képeken. -
panoz0 #3285 Kíváncsi vagyok lesz-e olyan nyomású légköre, és felhői mint a Tritonnak. -
#3284
Vissza a Ceres-hez, nemrég hiányoltátok :) : a fénylő foltok felett különös ködösülés figyelhető meg, ami a jég elméletet erősíti.