10000
-
steweee #3563 http://vilaghalo.info/v/nem-jart-ember-a-holdon/ -
#3562
Az amerikai képviselőház elfogadta az űrbányászatról szóló törvénytervezetet, ami elég széleskörű jogokat biztosítana az ezzel próbálkozó vállalkozásoknak (elsősorban persze a Planetary Resources nevű cégnek). -
#3561
A történetben ott egy lejött hold találta el Ricket a második évad végén. -
Garga Pitic #3560 Vagy "Miért éppen Alaszka?" :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#3559
Sajna ez van akkor, amikor az indítóállást úgy helyezik el az ország mélyében, hogy a felszállóágban a leválló fokozatok alatt lakott települések találhatóak.
Ez sokkal korábban nyilvánvaló volt, 1996-ban egy Hosszú Menetelés-3B rakéta rögtön indítás után 'animáliázott', és egy közeli falura zuhant...
Egyébként a HM-5 már az új, Dél-Kínai tengeren lévő Wenchang űrközpontból fog indulni ha minden igaz... -
Pares #3558 A hosszú menetelés egy ház nappalijában ért véget 
Tiszta Donnie Darko 
-
#3557
Kedvelem Aldrint a jó kis Sci-fi könyveiért, és azért, mert még 85 évesen is aktívan lobbyzik az emberes űrkutatásért, de ez nem merész kezdeményezés, ez álmodozás. -
#3556
Buzz Aldrin merész kezdeményezése a Mars kolonizálására 2039-re, az Apollo 11 utazásának 70. évfordulójára. -
#3555
A cikk írja is, hogy a tervezéskor a Plútónál sokkal gyengébb fényviszonyokra és nagyobb távolságú kommunikációra lett felkészítve, az energiaforrás is bírni fogja és direkt több üzemanyagot raktak bele, ami elég még néhány pályamódosításra. Az ilyen küldetés meghosszabbítások általában formaságok szoktak lenni, elég valószínű, hogy most is így lesz, a MU69 túl jó célpont, hogy veszni hagyjuk a lehetőséget. -
#3554
Bűn lenne nem meghosszabbítani. Egyszerűen, ha van egy vas, ami még képes adatot gyűteni, akkor meg kell tenni, mert az űrkutatás jelen tempójával 50 éven belül nem lesz még egy ilyen szonda... -
#3553
A New Horizons a Plútót elhagyva továbbra is küldi visszafelé az adatokat, közben a NASA leszűkítette a következő lehetséges állomások körét kettő objektumra, amelyek közül az egyik optimálisan jó irányban helyezkedik el ahhoz, hogy a szonda üzemanyagot is tudjon spórolni esetleges további manőverekhez. A 2014 MU69 jelű égitest elég pici, mindössze 45 km, viszont a Naprendszer keletkezésével egyidős a pályája, nem került közel a Naphoz sem, így akár jobb adatokkal is szolgálhat a múltról, mint egy üstökös.
Ennek ellenére nincs még eldöntve, hogy a misszió folytatódik-e jövőre is, vagy sorsára hagyják a szondát, mivel a földi személyzethez időt, pénzt, erőforrásokat kell tovább allokálnia a NASA-nak. A fő cél, az elrepülés a Plútó mellett sikerült és már eddig is rengeteg adattal gazdagodtunk, de a küldetés folytatásához a jelenlegi csapatnak értelmes célokat és tudományos kutatási lehetőségeket felmutató kérvényt kell egy független szakértőkből álló társaság felé benyújtaniuk. Ők tesznek majd javaslatot a NASA felé a folytatásról. (Egyébként ez sok más küldetéssel is így van/volt, pl. a Spirit/Opportunity missziót is többször meghosszabbították már.).
Ha zöld utat kap a folytatás, az új célt valamikor 2019 január elején érheti majd el a New Horizons. -
Pares #3552 Egyébként ez a legfrissebb kép arról a bizonyos kráterről:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
Extra:
![]()
A domborzat magassága ötszörös túlzással van ábrázolva, hogy könnyebben kitűnjenek a kisebb különbségek is.
-
Sequoyah #3551 Csikosnak a legtobb ilyen sziklafal csikos, pl a mellette levo kratereknel is. -
Pares #3550 Az én tippem az, hogy ez egy jéghegy, ahogy az egész Ceres is egy nagy jégdarab lehet, és erről a 6 kilométeres "kitüremkedésről" a felszínt takaró por és kőzetréteg valami folytán részlegesen eltűnt. Bár hogy hogyan, az jó kérdés, és az a "csíkos" minta is nagyon érdekes. -
Pares #3549 #3541 -
Sequoyah #3548 (istennek sem tudom atbillenteni, akarhanyszor meg akarom nezni, kell a tablet h azon forgatgathassam:D) -
Sequoyah #3547 Ez a vulkan amit emlitettem lehet eppen kriovulkan is. Van barmi ami okozhat ilyesmi hegyet, mint egy vulkan (azaz a melybol feltoro, a felszinen megszilardulo folyekony anyag, legyen az viz vagy lava)?
Az ervem ez esetben is el, ez a hegy utolag szilardult meg, mig minden mas kornyezo alakzat az roncsolasos, es/vagy porral fedett. Ez megmagyaraza a fenyessegkulonbseget.
Meg amire gondolni tudok ezen kivul, hogy ez egy nagyobb krater kozepe, ami ki szokott csucsosodni. De ezt konnyu megcafolni, ha egy nagyobb latoszogu kepen latnank a kornyezetet. -
#3546
Van ez így, nekem sem szokott elsőre "helyesen" látszani, de megtanultam, hogyan lehet az agyamban "átbillenteni". :)
Viszont a vulkanikus tevékenység nem valószínű. Nem ismerünk a Ceresen ilyen jelenséget. Akkor jóval több dómnak kellene látszania a felszínen máshol (a Holdhoz hasonlóan), illetve az "üveghegy" körül több kivetődött törmelék kellene legyen, de nincs, a cikk ezt is megemlíti ("...no debris around the base of the mountain"). Az eddigi tapasztalatok alapján a Ceres egy jeges égitest és nincs a közelében semmi nagyobb objektum, ami pl. az árapály jelenségek miatt fűtené a belsejét és ezzel vulkáni tevékenységet tudna okozni. Egyedül a kriovulkánokra vannak feltételezések még a korábbi "fényes foltok" kapcsán, de arra sincs igazi magyarázat.
El tudom képzelni, hogy az alatta lévő, elég fiatalnak tűnő kráterhez van köze. Élesek a széle, nincsenek leomolva és hiányoznak róla az idősebb kráterek becsapódásnyomai is. A csúcsa (aminek ráadásul elég fura, pálcika-szerű árnyéka van) is kicsit a kép alja felé áll, mintha onnan jött volna a tárgy. Ha ez így van, lehetséges, hogy a becsapódástól megrepedt a kéreg / felszín alatti jégpáncél, és ott valami nagyobb jégtömb lehetett (vagy egy kriovulkán kamrája?), a nyomás miatt meg gejzírként feltörő jeges kása ráfagyott egy korábbi kriovulkán dómjára.
Lesznek majd ennél közelibb képek, meg spektrométeres vizsgálatok is, majd meglátjuk. :) -
Sequoyah #3545 Ertekeld, h legalabb utolag belattam:) Nem vagyok tokeletes, de sokan meg rosszabbak nalam, es akkor sem ismerik be a tevedesuket, ha rajuk bizonyitjak. (pl az osszes hit vs tudomany vita)
Btw, megfordult a fejemben, hogy tevedek, de akarhogy kerestem a neten, sehol sem volt leiras, hogy a kepen pontosan mi micsoda. -
Pares #3544 Vicces, ahogy zsigerből ugrottál hogy nincs ott semmi, tessék oszolni, még mielőtt bárki fejében bármiféle ordas teóriák ki mernének alakulni, de most egy kicsit melléfogtál
-
Sequoyah #3543 Aqrva, es tenyleg. Megforditva tenyleg igazatok van, de normal allasban meg mindig rosszul latja az agyam, akarhogy eroltetem. Igy ritkan szokott atverni a sajat elmem:) Bocsi akkor.
Temahoz visszaterve ez valami vulkani eredetu lehet szerintem, mig minden mas felulet meteor altal okozott roncsolt felulet. Ezert lehet a felulet fenyessege eltero. Ha vulkan, akkor meg akar femes is lehet.
-
Sequoyah #3542 Eskuszom en a bekarikazott reszeket hegynek latom, de megprobalom megforditani. -
Pares #3541 Pedig nyilvánvaló, hogy rosszul látod, a #3539-es képen az alsó a kráter, a felső a hegy, ami 6 kilométer magas, szóval nem kicsi.
Ezeken még jobban látni (itt pont fordított irányból van fényképezve), a kép közepén van a kráter és a hegy:
![]()
![]()
-
Irasidus #3540 A domborzati viszonyokat a fény-árnyék viszonyok alapján határozzuk meg, és van egy olyan hajlam, hogy azt feltételezzük, hogy a fény balról és fentről jön. Ez összefügg a jobbkezességgel, a balról jobbra írással, ami miatt a lámpát az íróasztal bal túlsó sarkába tesszük, stb. Ez mélyen rögzült az emberi agyban, a festők is mindig úgy festették a csendéleteket, mintha balról fentről jönne a fény. Az árnyékolt domborzati térképeket is majdnem mindig úgy készítik, mintha a fény északnyugatról jönne. És itt jön a csapda, mert a valóságban a Nap igen ritkán szokott északnyugatról sütni, ezért a műholdas képeken általában pont fordított az árnyékolás, mint a domborzati térképeken. Így a hegyet völgynek látjuk és vice versa.
Van erre egy régi csillagászati trükk, fordítsd meg a képet, és máris látod a hegyet...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.26. 18:48:33 -
#3539
Minden pici kráteren bal oldalt van az árnyék, tehát balról süt a nap - a felső a hegy, mert annak a bal oldala fényes.
![]()
-
#3538
Mondom, hogy fordítva látod. :) A fény balról jön, az alsó a kráter. Az ilyen éles fény-árnyék viszonyok sokszor becsapják a szemet. Kattints a képre és nagyítsd fel. Jobbra, a kettő között van egy kisebb, elég szabályos forma kráter, ahhoz viszonyíts. Ha "átbillen" a látványa kráterbe, látni fogod a felső "üveghegyet" (amiről a cikk szól) és az alsó, nagy krátert. -
Sequoyah #3537 Akarhogy olvasom a NASA cikkjet, nem irja pontosan hogy melyik melyik, csak annyit hogy "itt a hegy". -
Sequoyah #3536 A cikkben nem emlitik melyik melyik, de a keprol nyilvanvalo, hogy az also a hegy, a felso a krater.
A hegyrol beszelnek, az emlitett forma (conical mountain) az alsora illik csak. Egyebkent pedig nezd meg az arnyekokat, jobbrol sut a nap. Minden domb es hegy bal oldalan van az arnyek, illetve a kraternek a jobb oldalan. Ha a felso lenne a hegy es az also a krater, akkor az arnyekok sem stimmelnenek egyiknel sem, se a tormelekek elhelyezkedese, se semmi.
Az also a hegy, a felso a krater, es akkor minden stimmel es a helyen van, es nem kell semmit megmagyarazni. Nem ertem miert kene forditva lennie. -
#3535
Pont fordítva nézed (és olvasod). :) Az alsó egy szimpla kráter, a felső egy jéghegy, vagy ilyesmi. -
#3534
A felső a hegy. -
Sequoyah #3533 Az also az hegy, de en sem mondtam mast. De egyaltalan nem uvegszeru, szine alapjan ugyanaz az anyag, mint a kornyezete, csak a formaja erdekes. A felso csillogo kraterrol sok szo nem esik, a cikk is csak mellekesen emliti meg. -
#3532
Nem olvastad el a cikket. Az hegy, nem kráter. -
Sequoyah #3531 Ha a paros folso, csillogos tagjara gondolsz, nekem egy sima kraternek tunik, amin megcsillan a jobbrol erkezo napfeny. Biztos fembol van:)
Az also pedig egy sima hegy. -
#3530
Első kép jobb oldalán az "üveghegy"... Itt jobban látszik.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.08.26. 17:12:53 -
Sequoyah #3529 Ez egy fenykep a Ceres felszinerol. Azon belul pedig hegyek, volgyek es kraterek, csak ugy mint barmely mas urbeli szilard objektumon.
Valami nem stimmel vele talan? Mi az? -
#3528
Akkor most vissza a Ceres-hez: ez vajon mi lehet?... -
Irasidus #3527 Amerikában a rakétákat anno nem igazán a gazdaságosság alapján építtek, most meg szenvednek a munkahelyek miatt. Ez politikai döntés és nem gazdasági. Az SRB egy elavult rendszer, és de annyira rossz. Ezt írtam, és a mondatom utolsó szava a gazdaságosság volt. Viszont egy szóval sem mondtam, hogy ne lenne szerepük az űrhajózásban, akár önálló rakétakén is a szilárd hajtó anyagú rakétáknak. Ez nem vagy vagy kérdés, hanem meg kell találni az előnyök/hátrányok és ár/érték alapján a helyét.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.26. 13:27:46 -
#3526
Azt írtad Molninak, hogy azért nem csinálnak nagy méretű szilárd hajtóanyagú rakétát, mert A rakéta üzemanyagtartálya vagyis teste az égéstér, ezért ez nagy nyomásra és hőmérsékletre kell tervezni ami baromira megnöveli a rakéta súlyát, és fajlagos teljesítmény egy határ felett már nem növelhető és gazdaságtalan.
Felhoztam, hogy az SRB konkrétan a legnagyobb szilárd hajtóanyagú rakéta, és azért annyira rossz nem lehet, ha erre akartak építeni az Ares I.-est, hogy tovább ne menjünk. De ott van az Ariane 6, amelynél a 2014-es döntés előtt detto szilárd fokozatokban gondolkoztak, R180 és R110, majd R135 jelöléssel, ahol az R a szilárd üzemanyagot jelöli, a szám pedig az üzemanyag tömege tonnában. Ezek egyenként is elég méretes darabok, azt hiszem. Itt előjöhet az, amit Kamov említett, miszerint a szilárd hajtóanyagú rakéták a tapasztalatok szerint általában nem olcsóbbak, de azért ha annyira gazdaságtalan lenne, de akkor sose használták volna civil hordozórakétákban (a katonai alkalmazása érthető, hiszen úgymond "gondozásmentes", és nem kell a folyékony hajtóanyaggal vesződni indítás előtt).
Az egész téma a Molni által felvetett levegőből való indításból indult, ott pedig jó ideig esélytelen, hogy 590 tonnás rakétát indítsanak. Az is említésre méltó, hogy az egyik említett fejlesztés alatt álló megoldás, a StratoLaunch illetve az ATK is úgy döntött a Pegasus II. esetén, hogy tisztán szilárd hajtóanyagú rakétát építenek. Az is érdekes, hogy a LauncherOne esetén viszont a Virgin Galactic folyékony megoldást választott (a Newton 3 hajtómű kerozin-LOX hajtóanyagot használ).
Szóval biztos az én szövegértelmezésemmel van a baj, vagy csak konkrétan az állításod ellenére ("miért nem használnak..." azért mégiscsak használnak nagyon nagy szilárd hajtóanyagú rakétákat is, és konkrétan a légi indításnál is ilyen fejlesztésén dolgoznak. De ők sem értenek akkor hozzá?
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.08.26. 13:21:27 -
Irasidus #3525 Off.: Feltűnt. Ismeretterjesztés a cél, csak néha nehéz, ha van aki trolloktól elesett módszereket alkalmaz, és például egy gazdaságosságról szóló vitában olyat ír, hogy mennyire nagy rakéta is az SRB. Ja nagy, csak én nem erről beszéltem. Cifu hajlamos a szalmabáb érvelésre, olyat cáfol meg amiről nem is beszélek, és persze, hogy igaza van, csak éppen a téma más. Észrevetted te is? VÉGE! Tovább nem kívánok erről társalogni. Szép napot! -
#3524
Feltűnhetett volna, hogy rajtad kívül a topicban senki nem tud szöveget értelmezni... azt nem tudom minek nyűglődsz még mindig velünk, ha ennyire reménytelen esetek vagyunk?
