Űrkutatás

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#2116
Ja, kicsit túl optimista. Nem baj, ha elkészült a NASA a térhajtómûvel, akkor már csak egy ugrás lesz a Mars 😉
(amúgy a technológiák többsége már ki van dolgozva, csak adoptálni kellene a feladatra)
#2115
Szegény Zubrint talán az ilyen kijelentései miatt nem veszik komolyan a NASA-nál. Õ azt hiszi hogy egymaga megtervezheti és legyárthatja az összes Mars utazáshoz szükséges ezközt és technológiát. Szerintetek hány ezer ember többévi munkája kellene egy ilyen projekthez? Amerikai átlagbérekkel számolva egyedül a bérköltség nem jönne ki 500 millióból, és akkor még semmi egyébbel nem számoltunk...

\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"

Dzsini
#2114

Jövõ év elején Marokkóba megy a Puli - és végre képeket is közölnek róla.

Érdekes kis jármû lett 😊

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#2113
Nem kijelentõ, feltételes mód.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#2112
Ezt nem is ismertem. Akkor ezek szerint még a 30 milliárdnál is sokkal olcsóbban össze lehet hozni a dolgot. Mondjuk azert az itt leírt körülmények már nagyon extrémek. Legalábbis éveket lehúzni egy Dragon kapszulában már már az õrültség határait súrolja. Az eredeti Mars Directben ugye ulyan lakó modulok voltak, amik kényelmesen! elszállásoltak 4 embert.

[NST]Cifu
#2111
Egész pontosan a #1213-ban volt egy SpaceX-es hardverre számolt kétfõs Mars utazás. Zubrin számításai szerint 500 millió dollárba fájna, 3db Falcon-9-es indítással. Ez ha mondjuk megduplázzuk az elõre nem várt technikai nehézségekkel, akkor egy milliárd, még mindig nagyon olcsó, még ha a robotos küldetésekhez is hasonlítjuk.

Ezzel együtt persze kétségkívül roppant kockázatos, és mindennel együtt hasonlóan költséghatékonyságra való törekvéssel sokkal olcsóbb Mars-rover küldetést lehetne összehozni.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Pluskast
#2110

“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”

Dzsini
#2109
Olvassatok egy kicsit vissza (mondjuk Mars kulcsszóval keresve), már átrágtuk magunkat ezen az embert-a-marsra témán, Cifu még le is írta az anyagi lehetõségeket, több irányból alátámasztva.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#2108
A összeg Zubrin könyvébõl van. És bár kevésnek tûnik, nem szabad elfelejteni, hogy ez egy direkt költséghatékony misszió, ami a NASA betegségeit igyekszik kikerülni.

Egy átlagos NASA misszió azért kerül olyan horribilis összegekbe, mert baromi sok mindent politikai nyomásra csinálnak és így iszonyatos a pazarlás meg a bürokrácia. Van nem tudom hány központjuk szerte az Usában, több tízezer dolgozóval. Emiatt rendszeresen támogatnak olyan technológiákat, amiknek semmi értelme, de muszáj nekik, mert az embereknek dolgozni kell. Ha konkrét példa kell olvasd el az úgynevezett 90 Day Reportot, ami szintén egy Mars utazásra tett hivatalos beadvány. A Zubrin féle tervvel ellentéten viszont annak szinte csak az volt a célja, hogy évtizedekig legyen munkája a NASA összes emberének, beszállítójának, partnerének. Mindezt 500 milliárdért!

A 30 milliárdos Mars Direct ezzel szemben azt javasolja, hogy használjunk már meglévõ technológiákat (pélául Atlas V rakétákat) és csak ott fejlesszünk, ahol muszáj.

A sugárzásról: 2001-ben a Mars Oddyssey által mért sugárzás mindössze 2.5-szer volt nagyobb annál, mint amit az ISSen kapnak az asztronauták. Ebbõl kiszámolták, hogy lent a felszínen, a Marsi légkörnek köszönhetõen, nagyjából az ISSel megegyezõ sugárzási szint van. Ezt a földi LEO mértékû sugárzást pedig egyszerû homokzsákokkal tovább lehet csökkenteni gyakorlatilag Földi mértékûre. A közhiedelemmel ellentétben tehát egy marsi asztronauta kevéssel kapna csak több sugárzást a felszínen, mint itt a Földön (gyakorlatilag csak akkor, ha kimegy a bázisról). Amit meg kell oldani az a 16 hónap utazás, de erre is vannak tervek, amik bõven a nemzetközileg elfogadott tûréshatáron belülre teszik a teljes küldetés alatt (picit több, mint 3 év) elszenvedett sugárzás mennyiséget. Számokkal kifejezve ez durván 2-3 százalékkal nagyobb esélyt jelent arra, hogy az ember egyszer majd rákot kap élete egy késõbbi szakaszában. Ez pedig szerintem egy olyan ár, amit az emberiség nagyon nagy része simán vállalna, ha cserébe a Marsra mehetne. 😉

#2107
30 milliárdból? Azt azért kétlem, irreálisan alacsonynak tûnik.
Esetleg egy magáncég, egy "Mars to stay", azaz öngyilkos missziót össze tudna hozni ennyi pénzbõl, lenne jelentkezõ is, aki a hírnévért vállalná a halált is (mondjuk mert rákot diagnosztizáltak nála) viszont túl sokáig nem élhetnének túl a Marson.
#2106
Természetesen visszajönnek, hogyan gondolhatja bárki is, hogy otthagynák az asztronautákat meghalni? <#rolleyes>

Nekem egyébként nincs semmi bajom a nem emberes felfedezéssel, csak azt nem értem, hogy miért kellene minden tojásunkat egy kosárba rakni? Nem fér meg a kettõ egymás mellett? Szerintem igen, fõleg, hogy mindkettõnek megvannak a maga elõnyei és hátrányai, egyik metódus sem tökéletes.

#2105
Talán azért mert csak nekik van meg jelenleg az ehhez szûkséges technológiájuk. Ha meg róluk beszélek, akkor nyilvánvaló, hogy nem Dagesztán költségvetését fogom felhozni (attól függetlenül, hogy valószínûleg õk is költenek marhaságokra). Egyébként ne haragudj, hogy megkérdezem, de elgurult a gyógyszer? Csakmert nem érzem, hogy köpködtem volna.

Molnibalage
#2104
Már megint ez az USA-zás. Miért tõlük várja sok troll azt, hogy odamenjenek, mikor állandóan csak köködik õket? Csak az USA költ "értelmetlen" dolgokra?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#2103
Persze vannak ilyen elõnyei, de a mérleg másik oldalát nem nézed. Egyrészt az odaút most még 8 hónap, ha vissza is jön akkor minimum duplázodik. Fennáll a sugárzás veszélye, bármilyen apró hiba esetén a kockázat óriási. Ha otthagyod az ûrhajóst akkor beszennyezi a bolygót (egyébként mai hír, hogy a curiosity is vitt egy adag szennyezést)) fennáll a az emberi kiszámíthatatlanság (8hónap iszonyú szûk térben, a központtal való kapcsolattartás "lassúsága".
10 év múlva egy robot fene tudja mit tud majd megcsinálni, de ha a 3 marsi robot fejlõdését megnézed akkor látható, hogy ez a jövõ.

PSNid: hunrika PS Homeid: ChrisLowe

#2102
Teljesen egyetértek veled. Plusz azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ember mennyivel nagyobb hatásfokkal dolgozik, mint egy robot, amit millió kilóméterekrõl irányítanak. Kis túlzással egy nap alatt elvégzi azt, ami a Curiositynek három hónap. Hogy a emberi improvizáció és intuíció elõnyeirõl ne is beszéljünk.

Persze mocskos drága lenne embert küldeni a Marsra, de az alatt a közel két év alatt, amit ott kene tölteniük az asztronautáknak félelmetes mennyiségû tudományos felfedezést tehetnének, a program pedig ami odajuttatta õket technológiai innovációk áradatát indíthaja el.

Robert Zubrin becslései szerint egyébként, kivitelezhetõ lenne 30 milliárdból az emberes Mars program 10 év alatt, nagyrészt jelenlegi technológiák felhasználásával. Ez durván négy James Webb Space Telescope, ami persze nagyon drága. Viszont ha megnézzük, hogy milyen értelmetlen dolgokra költ az USA súlyos milliárdokat minden évben, már annyira nem is tûnik vészesnek.

#2101
Mert miatt még senki nem akart többszázmillió dollárt beinvesztálni. Ha Obama ezt meglépné és közölné az ujságirókkal, hogy mert tutibiztos bukó lenne az újraválasztás.
Egész egyszerûen értelmetlen oda küldeni élõlényt.

PSNid: hunrika PS Homeid: ChrisLowe

Dzsini
#2100
Most nincs nyílt hidegháború, jelenleg nincs ellenfele ilyen téren az USA-nak, ha majd Kína és India már elküldte a maga emberét a Holdra, akkor talán felkerül a listájukra - addig nem fognak veszõdni vele.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#2099
Mert, ja és mert, na meg azért, mert. A robotok szép teljesítményt nyújtanak, de embert küldeni a Marsra olyan kihívás, ami új technológiákat is szülhet, na meg rengeteg új tapasztalattal járna. Na meg a presztízs.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#2098
Minek? Hogy megnézzen pár követ? Arra tökéletes a robot. Akkor érdemes a Marsra utazni ha megvannak az élethez a lehetõségek. Addig viszont a robot tökéletes. A holdra szállás idején még nem volt ilyen szintû technológia, ergo akkor még jóval egyszerûbb volt az ember felküldése, hogy hozzon pár kavicsot, nomeg jelezzen a ruszkiknak, hogy a mi péniszünk nagyobb.

PSNid: hunrika PS Homeid: ChrisLowe

[NST]Cifu
#2097
Én a szavaidból úgy vettem ki, hogy gõzerõvel erre feküdjenek most rá, én erre reagáltam.

Nyilván a tudományos háttérmunka kérdése nem vitás, hogy hasznos, és igen, kutatni kell ilyen irányokba is. Ám kérdés, mennyi pénzt és erõforrást fordít rá a NASA, és adott esetben ezeket nem-e lenne jobb más irányokba fordítani.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#2096
Ha jól értelmeztem a cikket, akkor jelen esetben is csak a tudományos bizonyításáról van szó, hogy lehetséges-e egyáltalán. De vmikor el kell kezdeni. Egyébként meg igazad van, olyan hajtómûvekbe kell most invesztálni, amiket meg is tudunk építeni, mert még életemben szeretnék látni embert a Marson...

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

[NST]Cifu
#2095
Jelenleg a Földtõl még 400.000km-nél messzebb nem járt ember. Szóval ha a bolygóközi utazás már megvalósult, és a Naprendszeren belüli kolonizációt elkezdtük, majd akkor érdemes lehet már komoly erõforrásokat ölni az eféle elképzelésekbe.

Addig én bölcsebbnek tartanám az olyan, tudományosan már bizonyított, és jelenleg megvalósítás útját járó technológiákra fordítani a figyelmet, mint a VASIMR hajtómû és az ûrbéli nukleáris reaktorok.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#2094
Itt az ideje elkezdeni, mert a jelenlegi hajtómûvekkel még a Naprendszeren belüli kolonizáció is problémás...

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

[NST]Cifu
#2093
Van a NASA-nak egy nagyon jó kis oldala, a mutató a "spekuláció" szónál tart. 😊

Szóval van egy elképzelés, és nemrég azt kezdték el vizsgálni hivatalosan is, hogy a következõ fázisba léphet-e az elképzelés, vagyis tudományosan van-e lehetséges realitás a warp-hajtûmû elképzelés mögött.

Ez nagyon-nagyon messze van még attól, hogy egyáltalán reálisan warphajtómûben gondolkozhassunk, az elméleti tudományos hátterét vizsgálják csak az elképzelésnek.

Gumicsontnak viszont ideális... 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#2092
Hiperhajtómûvön dolgozik a NASA

Indexkacsa, vagy ez tényleg valami nagy dolog?
MerlinW
#2091
😞

[merlinw.org]

Dzsini
#2090
Eltemették Neil Armstrongot

"Eltemették Neil Armstrongot: hamvait az USS Philippine Sea fedélzetérõl az Atlanti-óceánba szórták, ugyanitt nyugszanak az Apollo 11 elsõ rakétafokozatának F-1-es hajtómûvei is - immár több mint negyven éve. A szeptember 14-én megtartott szertartás idejére a hajó fedélzetén félárbocra eresztették az Egyesült Államok zászlaját."

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#2089
Kösz a válaszokat.

Hogy a zuzmók túlélik, még egyszer, azt nem én találom ki, hanem itt állítják:
http://www.dlr.de/dlr/en/desktopdefault.aspx/tabid-10081/151_read-3409/

meg itt is:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20402583

Igen, igaz, hogy a húsz-harminc napos túlélés nem sokat jelent, mert lehet, hogy egy évszázadot már nem élnének túl, vagy szaporodni nem tudnának.

A költség azért érdekes, mert ezt relatíve kis költséggel ki lehetne próbálni. 20m dollár nem annyira sok, mikor egy hollywoodi film, vagy AAA videojáték költségvetése 100-200m dollár.

Persze tény, hogy laboratóriumban még olcsóbban ki lehetne próbálni, igazából én magam sem értem, miért olyan szimpatikus az elképzelés 😊
[NST]Cifu
#2088
Nem tudom, hogy egy zuzmónál mekkora problémát jelenthet a roppant kis nyomású légkör, de igen, ez is egy problémaforrás.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#2087
Az hagyján de mekkora is a marsi nyomás és hõmérséklet? Már önmagában szerintem az alacsony nyomás halálos a víztartalom miatt.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#2086
Valószínûleg szépen elpusztulnak azok a zuzmók. Tetszik vagy sem, de még ha sok szempontból közel is van a Mars a Földhöz, korántsem olyan könnyû életet lehelni rá, mint ahogy elképzeled.

A dolog ott kezdõdik, hogy a zuzmóknak is kell tápanyag és víz. A Mars felszínén ebbõl nem túl sok akad. További probléma, hogy mivel nincs a Marsnak mágneses védõpajzsa (Van Allen övezet), ezért a kozmikus sugárzásnak és a napszélnek közvetlenül vannak kitéve az élõlények.

Továbbá az, hogy a szélsõséges körülményeket képes valami túlélni, nem jelenti azt, hogy szaporodni is képes. A Surveyor-3 kameráján egy baktérium képes volt 2,5 évig túlélni a Hold felszínén lévõ körülményeket. Ám szaporodni nem tudott, nem kezdett el hatalmas baktérium telep létrejönni a Hold felszínén. Egyszerûen azért, mert ahhoz megfelelõ tápanyagok és körülmények kellenek.

Szóval az elképzelésed egypár ponton hibádzik, és nem a hordozórakétánál kezdõdik a dolog. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#2085
Tudom én, csak nem érdekel. Én földi élõlényeket akarok látni a Marson, a marsi mikrobák, ha vannak, meg vigyázzanak szépen magukra 😊
Dzsini
#2084
Egyelõre a kutatók abban reménykednek, hogy sikerült az összes eddigi másik égitestre küldött eszközt tökéletesen csíramentesíteni, mert nem akarják még csak véletlenül sem "megfertõzni" az ottani állapotokat, akár van ott valami, akár nincs.

Erre te zuzmókat akarsz szétdobálni a légkörben 😊)

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#2083
Kösz. Csak eljátszottam a gondolattal, hogy mennyire lehetne élõlényeket lõni a Marsra. Konkrétan a zuzmókra gondoltam, azok egész jól bírnák:
http://www.dlr.de/dlr/en/desktopdefault.aspx/tabid-10081/151_read-3409/

De nyilván mehetne bármi mikroba, baktérium, aminél van esély a túlélésre.

Szóval a rakéta a terveim szerint nem kell, hogy leszálljon, hanem ha a légkörben úgy nagyjából lefékezi magát, majd kazettákból szanaszéjjel szórja a zuzmót, akkor egy pár csak túléli, meg jó nagy területen szóródna szét. A rakéta meg aztán becsapódik, az már nem érdekes.

Hogy konkrétan mi lenne a cél, az még nem tiszta 😊 (nyilván nem terraformálás). Mindenesetre fura módon vonz a gondolat.
#2082
Pártíz millió dollár.

20 milló dollárért lehet mondjuk egy indiai PSLV rakétát venni ami párszáz kg-t el tud indítani a Marshoz.

A többi azon múlik hogy mi a rakomány.
Odaúton kell egy szintén pártíz kg-os egység a pályakorrekciókhoz is. Ennek a kifejlesztési és gyártási költsége adja meg a végleges árat.
#2081
Ja és gyorsnak se kell lennie, csak elõbb-utóbb érjen oda. Googlen találtam ilyen becsléseket, amik min. 500 millió dollárról beszélnek, de azok "komoly" missziók, ahol csomó olyan dologra figyelnek, amire itt nem kéne (pl. visz csomó mûszert, épségben száll le, stb). Nekem elég, ha becsapódik.
#2080
Sziasztok,
egy elméleti kérdésem lenne.

Kilõni egy rakétát a Marsra (leszállnia nem kell, elég, ha becsapódik ("eltalálja a Marsot"), hasznos tömeg amit vinnie kell kg. 50 kg) mennyibe kerülhet? Millió dollárok, vagy inkább milliárdok? Hol lehet ilyesmirõl olvasni?

Kösz
Dzsini
#2079
Azokat 90 napra tervezték (attól függetlenül, hogy az Opportunity 3000 fölött jár), tehát siettek vele.

Ezt ~600 napra tervezik, és az elemek 5000 napot elvileg kibírnak úgy, hogy minden mûszert el tudnak látni - ráérnek.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

[NST]Cifu
#2078
Furcsa, hogy anno azért a "bejáratás" a korábbi rovereknél sokkal rövidebb volt. Igaz persze, hogy sokkal több technika van ebben a roverben, de elnézve a napi feladatokat, én arra gyanakszom, hogy a sávszélesség és a lag (parancs -> végrehajtás -> kapott eredméyek elemzése) okozza a bejáratás lassúságát.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#2077
Még nem, az eddigi leghosszabb napi útja kb. 30 méter volt, az elsõ hónap alatt (aug. 6 - szept. 5) 109 métert haladt, bár ebbõl az elsõ héten nem is moccant.
Egyelõre aktívan tesztelik (néha használják) a mûszereiket, tehát inkább dolgozik, mint gurul, a múlt hétvégén pl. a kar végére szerelt kamerával fotózta körbe önmagát.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Molnibalage
#2076
Eszméletlen távolságokat tesznek meg a két kis masinához képest. Hetek alatt lejárták azt, ami azoknak egy évbe telt. Már mentek vele lassan egy km-et nem?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Dzsini
#2075
újabb aszteroida száguld el a Föld környékén - a rádió hírei szerint "közelében", ami jelen esetben 7,5 Holdtávolságot jelent... de azért " Egy ekkora égitest becsapódása regionális pusztítást okozhatna, azaz például eltörölhetne egy világvárost a Föld színérõl."

Imádnivaló, a Curiosity kevésbé izgalmas ezek szerint - bár mostanában inkább csak raliznak vele 😊

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#2074
Mars idõjárás - a Latest Mars weather pontnál minimum, maximum hõmérsékletekkel, légnyomással, ilyesmikkel.

Hideg van odaát, ráadásul a légnyomás is kevesebb, mint századrésze annak, amit mi itt megszoktunk.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#2073
Aztán mégis az emberes ûrállomások lett a fõ irány, nem a robot küldetések....

\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"

Dzsini
#2072
Úgy legyen.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

[NST]Cifu
#2071
Azért szépen csendben ott van az Orion, dedikáltan NEAR és Hold küldetésekhez, ott van a Dragon, olyan hõvédõ pajzssal, ami akár egy Mars-ról való visszatérésre is fel van készítve, stb... 😊

Szóval igen, itt tartunk, de azért (remélhetõleg) a 2020-as évekre ez változni fog... 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#2070
...viszont azóta az ûrrobotok évtizedeit éljük, mert maximum az ISS-ig (vagy épp aktuális változatáig) repkednek az emberek.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

[NST]Cifu
#2069
Hej, mi lett volna, ha az N1/Szojuz L-3 helyett a Luna és Lunokhod sorozatra költik a pénzt... Mert ugye azért lett az ûrrobot évtizede, lévén nem sikerült az N1-est összekalapálni... különben a Holdséták évtizede lett volna. 😄

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#2068
„Ez az ûrrobot évtizede” – jósolta a szovjet sajtó. A Szovjetunió erõsen rájátszott arra, hogy a robotos repülések mennyivel olcsóbbak voltak az olyan emberes küldetéseknél, mint például az Apollo. Azt sulykolták, hogy a robotokkal az embereket nem kell veszélynek kitenni, és mennyire sokoldalú is a használatuk, ráadásul gyakorlatilag bárhol le lehet szállni velük.

az 1970-es szovjet holdminta visszajuttatásról szóló cikkbõl

Tulajdonképpen igazuk lett, bár...

A Szovjetuniónak jó oka volt a Luna 16 ünneplésére. A repülés olcsóságát és a robotok sokoldalúságát azonban eltúlozták, a 105 grammos minta pedig meglehetõsen csekély volt az Apollo-program által a földre hozott mintákhoz képest: az amerikai asztronauták minden egyes küldetésükön jóval 20 kiló fölötti holdkõzetet hoztak magukkal. Ezzel a Luna 16 nem vehette fel a versenyt, ráadásul a minta csak a leszállóegység környékérõl, "robot-karnyújtásnyi" távolságból származott.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#2067
Érdekes: Nixon elnök beszéde arra az esetre, ha az Apollo 11-el valami probléma adódik (konkrétan ottragadnak a Holdon):
elsõ oldal, második oldal

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.