10000
  • PetruZ
    #4046
    Luxemburg kormányzata beszállna az űrbányászatba és egy volt ESA főnökkel közösen vizsgálják a (főként európai) lehetőségeket. Emellett hasonló engedélyező törvényt is elfogadnának, mint az amerikai volt nemrég.
  • [NST]Cifu
    #4045
    Khmmm... A dolog ennél egy kicsit kacifántosabb, az ULA "fő" teherhordója az Atlas V., amely azonban orosz RD-180-as hajtóművekkel indulna az első fokozatában. Az amerikai kormányzat letiltotta azt, hogy nemzetbiztonsági okokból kritikus beszerzéseknél az oroszokra lehessen támaszkodni, így az ULA-nak nincs készleten egyszerűen elég RD-180-asa, hogy indulhasson a GPS III-X tenderen. Ezt a tendert annak rendje és módja szerint a SpaceX meg is nyerte, egyszerűen azért, mert az ULA nem tudott versenyképes ajánlatott letenni. A Delta IV. maradt az egyetlen szóba jöhető hordozórakétája, de sem eleget gyártani, sem racionális áron indítani nem tudnának vele.

    A Lockheed / Boeing lobby más irányból támadt, 2015 decemberében két szenátor becsúsztatott egy apróságot a megszavazott "omnibus" költségvetési törvénybe, mely kivonja az RD-180-asokat a tiltólistáról, így az ULA újra tudna Atlas V. indításokat letenni az asztalra.

    Eközben persze az ULA keményen küzd, hogy valahogy kikerüljön ebből a kutyaszorítóból. Egyfelől egy új rakétán dolgozik, a Vulcan-on, és közben a Blue Origin és az AeroJet pályázik, hogy kiválthassa az RD-180-ast egy amerikai hajtóművel az ULA részére.

    Egyfelől McCain szenátor megtámadta az RD-180 tiltás feloldását, tehát újra tilótlistán akarja látni (ez a lobby miatt el fog bukni várhatóan).

    A másik pedig az, amit említesz, de teljesen más kontexusban. Az EELV szerződés alapján az USAF évente 800 millió dollárt fizet az ULA-nak, attól függetlenül, hogy csinál-e valamit, vagy sem. Ez papíron azt jelentené, hogy az ULA biztosítja az Atlas V.-el az USAF számára a katonai műholdak indításának lehetőségét. Gyakorlagilag ez inkább extra 800 millió dolláros éves nyereség volt az ULA könyvelésében.

    Na ezt az EELV szerződést vették most tűz alá, lévén tavaly az ULA nem tudott a GPS III.-X tenderen elindulni a letiltott Atlas V.-el, és ezzel megszegte az ULA a szerződést...
  • PetruZ
    #4044
    Emlékszünk, még tavaly nyár elején kis oldalhír volt, hogy a SpaceX is elnyerte az USAF (légierő) biztonsági minősítését. Az USAF akkor - és még most is - az ULA-val volt kizárólagos szerződésben, de Musk már akkor mondta, hogy ők is részt akarnak az évi 800 millió dolláros fellövési üzletekből. Egy szenátusi meghallgatáson most kiderült, hogy az USAF fontolgatja, hogy idő előtt felmondja az ULA szerződését. Az ok egyszerű: a légierő által meghírdetett GPS műholdas rendszer fellövésére az ULA nem tett le javaslatot az asztalra (nem tudni, miért). És mivel itt is az adófizetők pénzéről van szó (papíron), az USAF komolyan felvonta a szemöldökét...
  • PetruZ
    #4043
    Egy nagy halom színes Hold-fénykép a kínai Yutu rover publikussá tett adatbázisából. A cikkbeli képek csak válogatások, a nagy részük a(z első kép feletti) PCAM / TCAM linkek mögött található.
  • PetruZ
    #4042
    A NASA komolyan fontolgatja, hogy megvalósítja egy külső partnerük javaslatát: egy második, az üzleti szállítóknak is használható zsilipkamrát raknának az ISS-re, ami nagyobb átmérőjével és szabadabb használhatóságával megnövelné az űrállomás kapacitásait.
  • Palinko
    #4041
    ezért írtam hogy biztos speciálisakat használnak, meg hát itt a "gépház" azért nem mindennapi annak a feladata lehet kiszűrni a dolgokat.
    bár ha jól tudom az ion sugárzást (béta sugárzás) nem tudják kivédeni sehogy sem, az meg nem csak az emberi szervezetre veszélyes nagyon.
  • PetruZ
    #4040
    A boltban kapható memóriákat nem ennyire extrém szélsőséges hőmérsékleti körülményekre tervezték és nem kell foglalkozniuk a kozmikus részecskékkel sem, mert a Föld mágneses tere cuzámmen megvédi őket. :)
  • Palinko
    #4039
    gyorsabban dobogott a szívem, mert épp úgy tördelte a fórum, hogy Opportunity alatt az elhunyt volt és tudat alatti így egybe is kapcsolta, de a végén megnyugodtam :D

    egyébként miért hagy ki a memória? igazából 99 év garit adnak a sima felhasználóknak is, nekik meg tuti extra cuccuk van.
  • PetruZ
    #4038
    Az Opportunity marsjáró három nappal ezelőtt töltötte be 12. (földi) évét, amit a Marson töltött. Ahhoz képest, hogy ez is 90 napra volt tervezve, mint a már "elhunyt" Spirit, igazán jól tartja magát, bár azért a kor már meglátszik rajta: manőverezése már nehézkes és gyakran felejt a memóriája, még mindig megy és végzi a munkáját.
  • ximix #4037
    Pár kép fentről lefele
  • PetruZ
    #4036
    Ja, ja, egy nulla lemaradt.
  • [NST]Cifu
    #4035
    De a visszahozás terén közel összevethető a Falcon 9 első fokozatának visszahozatalával (oké, ott nagyobb az égésvégi sebesség).
  • fonak
    #4034
    Az még mindig csak "űrugrás" kis jóindulattal. Nagyságrenddel kevesebb energia kell hozzá, mint az orbitális pályához.
  • kamionosjoe
    #4033
    101 kilométer volt az, videóban is ott van
  • PetruZ
    #4032
    Közben Bezosék ismét felküldtek egy rakétát (a cikkben szereplő ~330000 láb az ~10 km) és visszahozták. Ez ráadásul már egy használt rakéta volt.
  • Palinko
    #4031
    valami gravitációs erő rendezi vajon? olyan tóruszt képzelek el, csak valamiért magasabb lett :D
  • PetruZ
    #4030
    Nem volt elég a héten a 9. bolygó, most itt vannak az "űrmakarónik". :) Lényegében arról szól a cikk, hogy a Tejúton belül gázfelhőkben találtak olyan lyukakat, mint egy hosszú tésztaszál: csak kívül van anyag, meg belül, maga a "tészta" üres, pontosabban nem látható anyag (de nem sötét anyag) tölti ki. Ráadásul mozognak is. Felfedezésük szerepet játszhat a hiányzó anyag problémakör magyarázatában is.
  • [NST]Cifu
    #4029
    Mint írtam, a megfogalmazás talán kicsit éles, de én még most is visszautalnék arra, hogy a SpaceX nagy hazárdőr, és bármit megtesz, hogy a konkurencia alá vágjon. Említettem a SES-8 esetét, abba csaknem belebukott a cég. A kanadai CASSIOPE műhold esetén 5 évvel az eredetileg vállalt indítási határidő után teljesítették a szerződést, mert nem volt benne kötbérre vonatkozó passzus - ez volt a "10 millió dollár alatti" indítási költség ára a kanadaiak részére.

    Nem vitatom el az eredményeiket, csak megjegyzem, hogy azért ez nem annyira tiszta ügy, mint amennyire sokszor tűnik.

    Talán Musk és rajta keresztül a SpaceX agresszivitása az, ami nemgyerebe nekem.
    Én sokkal többre tartom a Kayser leszegett fejjel való nyomulását az OTRAG esetében, vagy Gary Hudson lelkes optimizmusát a Rotary Rocket esetében. Mindkét esetben véleményem szerint az az agresszív (bár kétségkívül sikeres) üzletember hiányzik a képből, ami mondjuk Musk-ban megvolt.

    Ami veszélyt én látok, hogy piaci szereplő maximum akkor lehet sikeres a SpaceX ellenében, ha hasonlóan agresszívan nyomul rá az állami pénzekre (a SpaceX ugyebár rengeteget köszönhet a Darpa és NASA pénzeknek) az induláskor. Ilyen például a Sierra Nevada, akik minden követ megmozgattak (és megmozgatnak) a DreamChaser sikeréért (beleértve, hogy megakasztották a NASA Crew Transfer Vehicle projectjét a tenger megtámadásával 2014 végén). akik viszont csak űrhajó fejlesztéssel foglalkoznak, hordozórakéták terén másra vannak utalva (ez meg is látszik, hiszen pattognak a különféle opciók között évek óta, de a SpaceX-nél olcsóbb opció per pillanat nincs).

    Az én titkos favoritom egy másik internetzsonglőr, Jeff Bezos és a Blue Origin, tehetségben ott sincs hiány, hozzá kell tenni, ők is kaptak állami pénzt (egyszer ~3 és egyszer ~22 milliót) a NASA CCDev keretében, de náluk inkább igaz, hogy saját zsebből finanszírozzák megukat.

    Viszont hogy képesek-e versenyre kelni vele? Efelől erős a kétségem...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.21. 17:19:54
  • Sequoyah
    #4028
    Azert nincs vetelytarsa, mert olcso? Epp ez a piac lenyege. Ezzel el is ertuk a celt, mert olcsoak, azaz hatekonyak. Mihelyst nem lesz olcso, vagy nem ez a leghatekonyabb technologia jonni fognak a vetelytarsak (legalabbis hosszutavon, mert azert nem konnyu belepni a piacra).
    Persze hosszutavu fejlodes szempontjabol idealisabb lenne a tobb vetelytars, de ez is jobb sokkal mint a semmi, es piaci alapu.
    De egyetertunk, hogy van meg hova fejlodni.

    UI:
    Ugy irod, mintha ez a SpaceX hibaja lenne. De nincsen semmifele monopoliuma vagy kartellezes es egyep piactorzito trukk. Ha o igy ala tud vagni az arnak, akkor mas is meg tudja tenni, csak nem sikerult. De kesobb is johet mas...
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.01.21. 16:45:21
  • [NST]Cifu
    #4027
    Talán a megfogalmazás kicsit éles volt, de igazából arra akartam reflektálni, hogy előre látható tartományban nincs a SpaceX-nek valódi, piaci alapú vetélytársa.

    Én személy szerint kétségbe vonom azt, hogy a ~7 millió dollár (akár inflációval visszaszámolva) per 13 tonna @ LEO valaha is megvalósul, legalábbis a Falcon 9 / Falcon Heavy családdal. Viszont per pillanat 50 tervezett (szerződött) indításuk van, ebből mondjuk kettő SpaceX saját (DragonLab és az első Falcon Heavy indítás), 11 NASA indítás, egy USAF, a maradék 34 viszont kereskedelmi. Ez több, mint amivel az ArianeSpace, az ULA és az ILS (Proton-M) rendelkezik. Magyarul pár év alatt a SpaceX lett '"a" meghatározó pont a hordozórakéták terén.

    Nem vitás, hogy a Falcon 9 első fokozat visszatérítési kísérletek miatt indult el a többi hasonló projekt. Ahogy az sem, hogy az ULA és az ArianeSpace a SpaceX nyomására kezdett el hatékonyabb működést foganatosító döntéseket hozni.

    Egyfelől örömteli, hogy a gazdasági Darwinizmus működik, és az olyan cégeknek, mint az ULA vagy az ArianeSpace keményen össze kell kapniuk magukat a jövőjük érdekében. Másfelől nézve viszont úgy látom, hogy a SpaceX azzal, hogy letarol mindent, a versenyt is megöli.

    Itt már csak olyan megoldásokkal lehet esélyesen labdába rúgni, mint például egy működő SSTO...
  • molnibalage83
    #4026
    És mi lesz akkor, ha letarol mindenkit? Ha 1/10 áron menne, akkor mi gátolja meg őket, hogy pusztán rájuk nézve pofátlan (?) árrássel a mai 1/3-ért csinálják? Még így is mindenkinek megéri, csak közben hülyére keresik magukat.
  • [NST]Cifu
    #4025
    Az az agresszív árpolitika és még agresszívabb jövőkép, amit a SpacX felvázol nem is nagyon ad teret annak, hogy itt verseny lesz. A SpaceX letarol mindent és mindenkit, aki piaci alapon akar a világűrbe juttatni bármit is.

    A konkurencia terén az ULA nekiállt az Atlas V.-öt váltó Vulcan munkálatainak, de két külső cégtől származó hajtóművet versenyeztet a hajtóműhöz (a Blue Origin Be-4-et és az AeroJet AR-1-est). Az újrafelhasználásra az az elképzelésük, hogy az első fokozat leválasztja a hajótműmodult a fokozatról, és az hővédőpajzs segedelmével jut el a sűrűbb légrétegekbe (tehát nincs aktív fékezés, mint a Falcon 9 esetében), majd ott ejtőernyőt bont, a lassan ereszkedő hajtóművet pedig helikopterrel akarják Földet érés előtt elkapni. A megoldás előnye, hogy a fajlagos teherbírása nem csökken a rakétának az újrafelhasználás ellenére, hátránya az, hogy csak a rakétahajtómű-modul kerül megmentésre, és rizikós a helikopteres elkapás.


    Az ULA Vulcan első fokozatának működési vázlata


    A Blue Origin pedig ugye már sikeresen visszahozta a New Shepard szuborbitális rakétáját a Földre, a későbbi hordozórakétája pedig ugyanezen az elven fog működni.

    A kérdés a mikor. A Falcon 9 FT már itt van, az első fokozatát sikeresen visszahozták. A Vulcan még csak a tervezőasztalon van, 2019 előtt nem lesz bevethető, és akkor még a hajtóműmodul visszahozását nem is tesztelték. A Blue Origin pedig nagyon titkolódzó. A Vulcan és a BO hordozórakéta árai ismeretlenek, így nem tudunk hasoníltani sem...

    Ez egy olyan verseny, amit a SpaceX már most megnyert.
  • Pares
    #4024
    Nincs *még... :)
  • [NST]Cifu
    #4023
    Nincs valódi magánvállalatok közötti verseny. A CRS és CCDew esetén is a NASA kiválasztott a pályázók közül párat, kvázi kifizeti a fejlesztés költségét és ad X útra megbízást Y összegért.

    Ez nem piaci verseny továbbra sem.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.21. 08:47:50
  • [NST]Cifu
    #4022
    Ebben mondjuk van valami.
  • Palinko
    #4021
    én ezt találtam és favorizálom :)

    pont akkor találnak egy új bolygót amikor már azt hittem naprendszerünk legnagyobb meglepetése a valamilyen szintű élet lesz és már ismerünk a meteorit övezeten kívül részletesen minden bolygót, találnak egy ekkora hatalmas valamit :D
  • PetruZ
    #4020
    Nem is kellett egy nap sem. :)
  • Pares
    #4019
    Itt vannak a részletek.
  • Pares
    #4018
    Nekem úgy tűnik, hogy pont Musk, és úgy általában a magánvállalatok közti verseny lehet az, ami egy kicsit megkavarja az "állóvizet". Nem minden téren egészséges a költségek csökkentésére és a profit növelésére irányuló szándék, de az űrkutatásban most jól jöhet.
  • Pares
    #4017
    Ez azért óriási felfedezés! Amúgy mintha már többen is többször is kijelentették volna, mérésekre és számításokra hivatkozva, hogy a Neptunuszon túl márpedig nincs a törpebolygóknál nagyobb égitest...
  • Sequoyah
    #4016
    Sztem Musk szemelyisege es stilusa nagysagrendekkel jobb, mint az iparagat eddig meghatarozo politikusok szemelyisege:)
  • PetruZ
    #4015
    Az /r/space-t érdemes figyelni, nagyon hamar felkerülnek ide a friss érdekességek. Amikor hazajöttem melóból és ránéztem, gyak. ez volt a legfrissebb a témában és csak most kezdenek felbukkanni az egyéb cikkek. Holnapra szerintem már az index, meg a többi is hozni fogja. :)
  • [NST]Cifu
    #4014
    Jó találat, köszi a megosztást.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.20. 16:20:46
  • PetruZ
    #4013
    Az Eris felfedezője - és ezzel a Plútó "gyilkosa" - állítja, kell legyen még egy nagy bolygó a Neptunuszon túl, ami kb. tízszer nehezebb a Földnél, pályája elnyúlt ellipszis kb. 200 AU és 600-1200 AU között, és kb. 15000 év alatt kerüli meg a Napot. Az elvégzett mérések és szimulációk elég alaposnak tűnnek, a hosszú cikk ezeket rendesen végigrágja.
    Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.01.20. 16:14:30
  • [NST]Cifu
    #4012
    Azért persze nem annyira fekete-fehér ez a dolog. Ahogy a SES-8-at már említettem, a SpaceX csaknem belebukott abba, hogy alacsony profitmarginnal bevállal komoly kötbéres indításokat is. Nagyon agresszíven nyomulnak, elébe mennek a kéréseknek (pl. a Vandenberg indítóállás direkt a polár pályás indítások miatt, katonai megrendelésekre előre gondolva került bele a szórásba).

    Korábban volt már csörte Musk személyisége miatt. Véleményem szerint durva hazárdőrözés, amit financiális szinten csinál (igaz nem csak a SpaceX, de például Tesla esetében is), tény, hogy ennek eredménye képpen a SpaceX per pillanat a legolcsóbb opció a hordozórakétákhoz, sőt, bármilyen más téren nézve is. Elég ránézni, hogy az Orbital ATK anno 2008-ban 8 Cygnus útért kapott 1.9 milliárd dollárt, míg a SpaceX 12 útért 1.6 milliárdot, mindezt úgy, hogy a Dragon hasznos teherrel tér vissza a légkörbe, nem pedig elég, mint a Cygnus.

    Ugyanez pepitában a Boeing CST-100 (amely 4.2 milliárd dollárt kapott) vs. a Dragon V2 (amely csak 2.6 milliárdot) esetében. Úgy, hogy a Dragon két fővel többet tud vinni majd, és a jelenlegi ütemterv szerint korábban fog mind személyzet nélkül, mind személyzettel repülni...
  • Palinko
    #4011
    köszönöm, most úgy érzem magam mint az op. rendszer érezheti akit nem frissítettek évekig majd megkapja a frissítést :)
    egyébként úgy érzem sokan nagyon alábecsülik a spacex-et és egy milliárdos játszadozásának tekintenek rá, én ettől sokkal komolyabbnak gondoltam, de még én is jócskán alábecsültem. ebből az írásból kiderül, hogy most is komolyan számolnak vele. nekünk meg extra jó dolog, hogy ha bejáratottabb lesz a space x akkor a választók majd megtekergetik kicsit a politikusokat, hogy több dolgot is indíthatnának ebből a pénzből :) nagyon remélem nem az lesz a következtetés, hogy ugyanannyit és csak pénzt spórolni :D meg a spacex sem fog leállni a fejlesztéssel és most rágoogleztem a Merlin hajtóműre és ez sem egy túl régi valami, nem elektronika ez, hogy olyan gyorsan fejlődjön.

  • [NST]Cifu
    #4010
    Több kérdés, több lépcsős válasz:

    1.: Az összevetésnél több tényezőről is beszélhetünk. E téren mindenek előtt látványos az, amit az USA-beli fő rivális ULA (United Launch Alliance, a Boeing és a Lockheed közös leányvállalata) csinál 2014 óta. A SpaceX miatt meglévő nyomás miatt durva átstrukturálás indult a cégen belül, például a felső vezetői posztok harmadát (12 posztot) megszüntették (megj.: ilyen szinten egy-egy felső vezető éves fizetése a fél millió dollártól indul, tehát még ha konzervatívan is állunk hozzá, akkor is csak ez éves szinten 6 millió dolláros megtakarítás - de feltehetően ennél jóval több). Továbbá az eddigi alapvetően két, egymással közel egyenértékű rakétacsaládot (Atlas V. és Delta IV.) egyesítik, és megszüntetik a párhuzamosított eljárásokat, illetve csökkentik az indítóállások számát 6-ról kettőre.

    Ezzel együtt is tavaly májusban azt nyilatkozta az ULA, hogy a jövőben a kereskedelmi piacról kilépnek, és csak a NASA illetve DoD/NRO megrendelésekre összpontosítanak (épp ezért fáj nekik annyira, hogy a SpaceX most ezeket a megrendeléseket vette tűz alá).

    Effektíve tehát arról beszélhetünk, hogy a SpaceX nagyon jól managelt anyagi oldalról, mindent megtesznek a költségek csökkentése érdekében. Volt szó korábban, hogy az első időkben a mérnököknek gyakran kellett ingázniuk a központ és a gyártó épületek között, amihez Musk magángépét használták - de a 7 utasra méretezett gépben 8-9 ember zsúfolódott össze.

    A SpaceX az elején nem fizetett különösebben jól, de megadta a lehetőséget, hogy egy a "klasszikus" multitól eltérő kultúrában dolgozhassanak szabadabban a mérnökök. Mára eljutott oda, hogy masszívan szívja fel a mérnököket a munkaerő piacról, és a fizetések is kezdenek versenyképesek lenni (hozzá kell tenni, hogy ehhez az is kellett, hogy például az ULA megvágta a dolgozói bónuszokat).

    2.: A SpaceX nagyon agresszíven árazza be a saját indításait, viszonylag szerény haszonkulccsal dolgozik, viszont azon vannak, hogy minél több indítást megnyerjenek. Ez persze nagy rizikó, a SES-8 műhold megcsúszott indítása (ez volt a második Falcon 9 v1.1 indítás, és az első GTO megbízása a SpaceX-nek) a kötbér miatt alaposan megrogyasztotta a céget a pletykák szerint (2013 Q1-re szólt a szerződés, 2013 decemberében indult el végül).

    3.: Az amerikai (és európai) állami megrendeléseknél általában garantált haszonkulcs van. Emiatt az ULA nem érdekelt abban, hogy minél alacsonyabb áron nyújtsa be az ajánlatát, sőt, épp ellenkezőleg, durván megtolja a vételárat, és a költségeket meg elszámoltatja (költség az alkalmazottak fizetésétől kezdve az indítóállás kiszolgálórendszereinek üzemeltetéséig minden). A döntéshozókat nem zavarja ez, egyfelől mert a Lockheed és a Boeing lobby cserébe szépen kitömi őket, másfelől pedig amíg az indítások elsöprően nagy része sikeres, senki sem kérdőjelezheti meg, hogy a pénz jól van elköltve (drágább indítás a nagyobb megbízhatóságért cserébe).

    Europában ugyanez pepitában, ugyebár emlékezetes, hogy az Ariane-6 esetében hosszú ideig nem is azon ment a vita, hogy melyik megoldás csökkentheti a fajlagos indítási költségeket, hanem az, hogy az Olasz vagy a Német ipar kapja a fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges euro milliárdokat. Ugyanígy nem merül fel még a mai napig sem, hogy nem-e lenne költséghatékonyabb egy, a kontinentális Európában felépített indítóállás. A Franciák kilobbyzták, hogy Kourou-i indítóállás legyen továbbra is az ESA kizárólagos indítóállása (és fizesse az űrközpont költségeinek 2/3-át ezért persze).

    4.: A SpaceX a hatékonyságra helyezi a hangsúlyt. A Falcon 9 és Falcon Heavy gyakorlatilag a Merlin-1D két alváltozatát használja (a "normál" légköri viszonyokra (első fokozat) és a vákumra (második fokozat) optimalizált változatot), és kész. Az Atlas V. két különböző rakétahajtóművet használ (RD-180 (amit ki fognak váltani a Be-4-el) és RL-10), illetve szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát.

    Az első fokozat újrahasznosítására való törekvésük szintén eléggé példa nélküli, folyékony hajtóanyagú első fokozatot még senki már nem próbált meg újra felhasználni...


    Gyakorlatilag amíg a döntéseket nem költséghatékonysági, hanem érdek alapon hozzák meg, addig nem lesz (volt) versenyhelyzet.

    Ebbe rondított bele a SpaceX azzal, hogy tényező akar lenni, és hatékonyságra törekszik...
  • Palinko
    #4009
    értem ez elég kimerítő válasz volt. egyébként hogy lehetnek ennyire olcsók? mert ezen még a profit is rajta van, a NASA meg ESA sajátcélú indításain meg nem illene ha lenne profit :D persze más ha külsős cégnek juttatnak fel valamit akkor nyilván keresnek rajta valamit. mivel a SpaceX pénzügyi jelentése ha jól tudom nem publikus (mivel nincs tőzsdén, persze jól megfontoltan, nem lehetne megmagyarázni a közvéleménynek, hogy ne kezdjen el eladni egy sikertelen leszállás alkalmával stb) szóval nem lehetséges, hogy komoly veszteségek mellett lehetnek ilyen olcsók? mert láttunk már olyat, hogy egy cég veszteségesen árul valamit, és a holding többi vállalata fedi a bevételkiesést.
  • [NST]Cifu
    #4008
    Számtalan ötlet született különféle fórumokon arra, hogy egy leszállóláb hibája miatt esetleg eldőlni készülő rakétát meg lehessen fogni.

    Ettől függetlenül én kétlem, hogy ezek közül bármelyik is megvalósulna. A SpaceX-nek ez egy kísérleti fázisa, a kudarcok beleférnek, a cél a tapasztalatszerzés. Most már tudják, hogy a leszállólábak rögzítésére oda kell figyelni, és majd újratervezik, ha szükség lesz rá. De erről a #3998 -ban bővebben írtam,...
  • Teppik Amon
    #4007
    Épp most találtam a 9gag-en:
    így el lehetne kapni a visszatérő fokozatot?