10000
-
Micsu #4086 Mert a hulyek igy konyebben megertik -
#4085
Soha nem fogom megérteni, hogy miért 2D és miért nem 3D-s példákon mutatják be a dolgot, mert az lenne a valós... -
#4084
-
#4083
Kizártnak tartom. Az időközben kijött indexes cikk elég alaposan leírja, hogyan is ment a mérés. Most képzeld el ezt egy sufniban... -
#4082
Várható volt. Az igazán érdekes az, hogy anno a 19. század vége felé egy nagyon hasonló kísérlettel próbálták igazolni az éter létezését, sikertelenül. És ez a sikertelenség vezetett többek között oda, hogy elvetették az étert, újragondolták a fény terjedését, és eljutottak a téridő elméletéhez :)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.02.11. 17:29:53 -
#4081
Tudom, hogy le leszek hülyézve, de akkor is muszáj belinkelnem
Tudom, hogy marha vagyok, de akkor is tény, hogy a fickó évek óta beszél arról, hogy gravitációs távcsőt épített... Szóval nem tudta volna megépíteni, ha nem lenne a gravitációs hullám. -
#4080
Megtörtént a várt bejelentés az einsteini gravitációs hullámok létezésének igazolásáról. -
#4079
Ma 3tól aszteroida nap lesz az ESA-nál, élő közvetítés a beszélgetésről
aszteroida nap. g+ link
Lehet kérdezni, stb. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4078
2015-ös NASA elemzés NTR (nukleáris hajtómű) használatáról.
Pár sarokszám:
-33.4 kN ill. 74.4 kN tolóerő, 894 ill. 900 ISP várható a hajtóművektől
-3 Evolved SLS (plusz egy aprólék) indítás árán lehetséges akár a Marshoz való út is, 180 nap alatt
-Noha a 2010-es Space Act elviekben leállította a nukleáris hajtóművel kapcsolatos munkát, a doksi alapján a NASA a "zsebpiszok" évi néhány száz ezer dolláros szinten igenis foglalkozik a dologgal. Feltehetően úgy, hogy ne keltse fel a Washingtoni nagykutyák haragját...
![]()
Különféle konfigurációk: NEAR aszteroida látogatás, Holdhoz induló tehermodul és Hold-lander -
Pares #4077 Szóval a medveállatka nem lenne magányos?! -
#4076
A Marson is eléldegél a földi gomba -
Sequoyah #4075 Minel tobbet beszelnek rola, annal nagyobb az esely, hogy esetleg tortenik is valami:)
A holdraszallas is azert maradt felbe, mert nem erdekelte az embereket... -
#4074
Reméljük azért a szükséges energiamennyiséget, majd nem markerekkel akarjuk majd előállítani. :D -
Prof William #4073 Valahol el kell kezdeni, hogy majd idővel eljuthassunk ide...
![]()
-
#4072
vicces, hogy az európai űrbányász cég ötletére, hogy felgyülemlett a komment szám :) lehet nem is lenne akkora vicc, mint amilyen lehetetlennek tűnik :) -
#4071
Az viszont kell hozzá, hogy a jogszabályt be is tartsák - nem úgy, mint mondjuk a sarkvidékek esetében... -
#4070
A jogszabály alapjaiban nem rossz, inkább legyen meg, aztán lehet finomitani. Sokkal nagyobb akadályozó tényező lenne, ha jogilag szürke zóna, mert akkor a kutya sem fektetne bele.
Gondolj bele, melyik cég állna neki űrbányászatnak, ha jogilag nincs tisztázva, és holnap jöhet egy egyezmény, amely megtiltja a kereskedelmi célú bányászatot? -
#4069
Az összes jelenlegi (komolyabb) űrbányászati elképzelés emberek nélkül feltételezi a dolgot. Az aranybányáknál pedig ne feledd el, hogy megvannak már a bevált technológiák, ha aranybányát akarsz üzemelteti kis túlzással bemész a megfelelő gyártókhoz, és listáról kiválasztod, hogy milyen gépekre és eszközökre van szükséged, ők meg leszállítják neked.
A fő probléma itt az, hogy ki kell fejleszteni azt a technológiát, ami erre alkalmas lesz. Még nagyobb gond, hogy mi történik, ha egy kiválaszott megoldás nem válik be. Kidobtál egy csomó pénzt, és mehet csődbe a cég... -
#4068
Itt most össze tetszik keverni az átlagos profitorientált embert a milliárdos nördökkel, akiknek van erre pénzük. Ha bukta, akkor vállvonás. Viszont az ember a nyugdíjalapját és befektetési alapját nem ebbe tolja bele...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.04. 19:18:21 -
Sequoyah #4067 Foglalkozni lehet vele, ceget alapitani is. Mikor mi, atlagemberek azt hisszuk hogy na most jott el az ideje, addigra valaki mar megelozott, megalapitotta es megalapozta a ceget, es lepeselonybe kerult.
Ezt a lepeselonyt akarjak megtartani azok akik ma foglalkoznak vele, es a cegalapitas ennek elegge olcso modja. Milliardokat pedig meg tudtommal senki nem invesztalt bele.
Sok rohejes ember van ezekszerint a vilagon, aki ma mar dusgazdag, pedig a kezdetekkor csak kirohogtek a foldhozragadtak:) -
#4066
Biztos lesz egyszer realitása a dolognak de jelenlegi költségek mellett erre jogszabályt alkotni korainak érzem.. -
#4065
Nem. Viszont akkor a te címkéd hol igaz rá? Hm...? Kimondtam, hogy ma ezzel foglalkozni is röhejes. Ezzel hol állítottam azt, hogy egyszer talán nem lesz. Aki ma erre céget alapít arra picit furán nézek, mert profit termelése szóba sem jön emberöltőkön belül. -
Sequoyah #4064 Mivel epp a foldfelszin-ur kozotti utazas (mindket iranyban) a legnehezebb resze az egesznek, szerintem alapveto celnak kell lennie, hogy a legkevesebb anyagot kelljen e ketto kozott mozgatni.
Szoval minel nagyobb volumenben csinaljak, annal inkabb megeri az urben feldolgozni, es a legtisztabb, legtomorebb formaban a foldre juttatni.
Erdemes szetnezni, hogy hogy mukodnek a foldon hasonlo banyak. Pl az aranybanyaszok tonnanyi aranyat megmozgatnak nehany grammnyi aranyert, es megeri. Mert nagyban automatizalva van.
Ha sikerul az urben is automatizalni, es mellozni az emberi jelenletet, ugy maris rengeteget lehetne sporolni. -
Sequoyah #4063 Nem is vagott meg bele senki az urbanyaszatba. Vagy lemaradtam valamirol? 
-
Sequoyah #4062 Ezt nem tudom hogy ki es hol allitotta, hogy a mai technologiaval kellene az urben banyaszni. Nyilvanvaloan ma meg nem letezo technologiak szuksegesek hozza.
Vagy te ugy gondoltad, hogy mara mar mindent elertunk, es a technologiai fejlodes ezennel lezarult?:) -
#4061
Nem, nem igaz. A Holdraszállásról mindenki tudta, hogy nem termel profitot. A földön ki alapítana olyan bányászati céget, amiről tudja, hogy mindig veszteséges...? Hm...? 
-
#4060
Jaj, jaj, jaj... Az ilyen kommentektől megyek a falnak. A Holdra nem piaci alapon mentük fel. A bányászati tevékenység viszont a profitról szól. A mai technológiával beszélni errő sci-fi. Ha holnap hirtelen 1/100 lenne a LEO pálya költsége, akkor sem tudnád megcsinálni. -
#4059
Szerintem nem is a fúrás-faragás, hanem a zúzás lehet egyszerű és működőképes az űrben. Az aszteroidák, főleg a kisebbek elég lazák a földi körülményekhez képest, a megbontásuk könnyebb lehet, utána meg be kell tolni a nagyobb darabokat egy hengersorra, ami szépen kisebb darabokra töri. Ha ez egy zárt alagút, aminek a vége konténerekbe vezet, akkor a veszteség minimális lehet, inkább csak por. A konténerek, ha megtelnek, leválnak és mondjuk pályára állnak, ahol egy begyűjtő (fél)automata hajó szedi össze azokat és lehozza a hőpajzsa mögött.
Itt nem is számoltam olyasmivel, hogy valamilyen lézeres elemzőeszközzel, becslés alapján még odafent szétválogatják a darabokat. -
#4058
én valahogy úgy oldanám meg, hogy kisebb hajtóművek befúródnának a aszteroidába és lehoznák a Földre majd itt bányásznánk ki. persze a hőpajzsot már ne kérdezd hogy fúrnám be, meg ejtőernyőket sem nagyon lenne biztonságos, mert kiszakadna mint a fene és csinálnánk saját fejünkre meteorit esőt :D -
Sequoyah #4057 A penzugyi nyomas sokkal erosebb mint a politikai nyomas, szoval ha a holdraszallast sikerult osszehozni, akkor erre az esetre ez fokozottan igaz. Szoval szerintem jo pelda.
Szerinted nem eri meg, es ha tenyleg nem eri meg, akkor nem is fog tortenni semmi. Ha viszont megeri, akkor nagyon is tortenni fognak a dolgok.
Abban igazad van, hogy jelenleg biztos nem eri meg, a jovot meg csak talalgatni lehet. Most meg unatkozo milliardosokra, es kormanyzati programokra van szukseg, de talan altaluk fejlodik annyit a technologia, hogy kesobb mar piaci alapon is megerje. Szamomra mar az is angy szo, hogy az unatkozo milliardosok is kepbe kerultek, par evtizede meg szamukra is csak alom volt:) -
#4056
Kár a holdraszállást felhozni példának, mert ott egy olyan politikai nyomás volt jelen, ami költséget nem kímélt. Ilyen most csak Kínában van, sehol máshol, így nem lehet összehasonlítani az akkori helyzetet a mostanival.
Megoldható a nullgé bányászat? Minden bizonnyal. Megéri? Jelenleg valószínűleg nem. Szükség van rá? Jelenleg nincs. Megpróbálkoznak vele? Majd ha valamelyik milliárdos erről álmodik, és beletolja a szükséges pénzt. -
Sequoyah #4055 Na most ezzel a hozzaallassal holdra se mentunk volna, de szerintem meg egy kohajito gepet sem raktak volna ossze a hoseink.
Ezek szimpla mernoki problemak, amiket a mernokok altalaban megoldanak. Nem latom milyen fizikai torvenyt sertene a 0g-s banyaszat.
Semmi ketsegem hogy ki lehet oket banyaszni. A kerdes a szokasos, milyen aron, es mennyi a bevetel. A bajom nekem az, hogy a ma ismert uzleti szamok szerint siman megerheti, de ezek az uzleti szamok (legalbbis a publikusak) a mai nyersanyagarakra epulnek. De a ritkafoldfemek ara hiaba magas, es hiaba lehet tonnanyi egy-egy aszteroidan, ha sikerul mindet hazahozni az az arakat lejjebb fogja nyomni. -
#4054
Az űrbányászat teljesen sci fi. Árulja már el nekem valaki, hogy 0G-s környeztbe rohadt kevés árammal hogy a túróba kívánnak bányászni...? Jelenleg azt sem tudnák talán megoldani, hogy egy robot egy kupac sziklát berakjon és szétválogasson úgy, hogy közben a sziklák a robotot ne nyomják agyon...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.04. 11:06:23 -
#4053
Nem egészen, inkább arról van szó, hogy elébe mennek a lehetőségeknek.
Az űrbányászat alapvetően két vagy esetleg három módon lehet rentábilis:
1.: Drága nyersanyagokra vadászol, amelyet visszajuttatsz a Földre. Ez per pillanat csak a nagyon ritka fémeknél, mint a Platinum lenne opció, és ott is igen sikeres kitermelési és visszahozatali rátánál lenne értelme.
Kis matek: per pillanat egy kg platinum cirka 27 600 dollár.
Még ha 1U Cubesat méretű kutató műholdakkal derítesz is fel, a műhold feljuttatási költsége akkor is ~100 000 $, plusz a műhold ára, vagyis ~50 - 100 ezer dollár, további pár tíz ezer dollár egy megfelelő rádióbázis kiépítése. Vagyis önmagában a felkutatás is cirka 200 000 dollár, ha az első műhold már sikeres. Számoljunk 3 műholddal racionálisan, alsó hangon ez 600 000 dollár.
A második kör egy mintavételező műhold, ez ideális esetben vissza is hozhatja a mintát, ennek a műholdnak az ára már alsó szinten is valahol 2-5 millió körül mozog, tömege valahol a 200-300kg környékén. Az indítása pedig bizony még 5000 dollár / kg áron számolva is 1,5 millió. Legyen a teljes költség egy középáron számolt 4 millió dollár.
A végső része a bányász műhold, amely képes a kitermelt, leválasztott platinumot visszajuttatni a Földre. Ez már akár több tonnás műhold is lehet, több visszatérő modullal. Nagyon hasraütés, de mondjuk 15 millió dollár a szükséges műhold (erősen alulbecsült összeg), az indítása pedig 20 milliós nagyságrend.
Szumma: 39,6 millió dollár.
Hogy ez megtérüljön, ahhoz 1 435 kg-nyi Platinumot kellene kitermelnie a bányász műholdnak.
Mennyire reális ez? Szerintem semennyire.
2.: Űrbéli kitermelés űrbéli felhasználáshoz. Például víz kitermelése, aztán H + O2-re bontani, űrállomások, űrhajók ellátásához. Ehhez vásárlók kellenének, akik fizetnének ezért. Ilyen nincs, talán 10 év múlva lehet rá esély, hogy olcsóbb lenne egy űrállomás oxigén ellátását így megoldani. Vagy egy űrhajó üzemanyagát a világűrben előállítani. Ez iszonyatos befektetési költségeket jelentene, tehát csak akkor üzlet, ha az űrbéli vásárlók is jelentős mennyiséget (vagy magas áron) vásárolnák meg.
3.: Elviekben lehetőség lenne ahhoz, hogy például a kitermelt anyagokat űrgyárakban hasznosítod, és csak a készterméket adod el - akár a Földön, akár az űrben. Ez még a második opciónál is drágább...
Most kanyarodjunk vissza Luxemburg esetéhez, ők ha jól értelmezem, főleg folyósított hitelekben gondolkoznak, vagyis nem az a kategória, hogy odasétálunk, a kezünkbe nyomnak mondjuk 100 millió eurót, aztán vagy sikerül, vagy nem. Itt egy komoly üzleti tervvel, bizonyos szintű (mondjuk 25-50%) saját tőkével lehetne leülni a tárgyalóasztalhoz. Még egyszer: szerintem, az eddig utána olvasottak alapján.
Amerikában már két cég is mozgolódik a piacon (Planetary Resources és Deep Space Industries), ám még alapvetően 3U méretű CubeSat műholdakkal, vagyis most még pár száz ezer dolláros befektetésekkel kell számolniuk, plusz működési költség. Mindkét cég 2020 környékén kezdhet el valóban hasznos tevékenységet folytatni, a PR elviekben egy ~100 képalkotó műholdból álló rendszert (amit CERES néven emlegetnek) akar létrehozni, és az első bevételeik a műholdak képeinek értékesítéséből születne. A DSI üzleti modellje még kevésbé kristályosodott ki, azt nem látom át.
Hogy Európában lehet-e most per pillanat értelme egy ilyen cégnek, az kérdéses. Olcsó indító jármű EU-n belül nem nagyon van, talán a Szojuz-2-1. Az Ariane-5 és az Ariane-6 sem igazán versenyképes. Az oroszokhoz lehet még menni, de ott is nőnek az árak, egy Szojuz-2 náluk is 35 millióról indul, de kereskedelmi szinten inkább 50-60 millió dollár. És ők ritkán szoktak CubeSat-okat indítani. Szóval marad a SpaceX, mint opció... -
#4052
Eddig az volt az álláspont, hogy akármit is bányásznának bárhonnan ami messzebb van a holdnál nagyobb lenne a beleinvesztált költség mint a hozam. Magyarán nem éri meg.
Most ezt átgondolták, átszámolták? -
#4051
Ha megalakítjuk, muszáj, hogy benne legyen a "nemzeti" is... -
#4050
ebben igazad van. luxemburg eddig is adóparadicsom volt, ilyesmit láttam ebben is, meg promót ugye :)
oké akkor holnap alapító ülés, tartjuk online? :D kicsit a FESM rossz rövidítés lesz de majd alakítunk rajta
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.02.03. 17:33:58 -
#4049
Azért ne feledd, hogy itt két irányból jön a vásár. A Luxemburgi kormány azt jelentette ki, hogy hajlandó lenne támogati az űrbányászattal foglalkozó cégeket.
Most jön a másik oldal, kellenének (európai) cégek, amelyek az űrbányászat irányába mozdulnának, és hajlandóak lennének ezért Luxemburgba települni. Utána jöhet az ígéret számon kérése, és hogy Luxemburg mennyi pénzt lenne hajlandó invesztálni az ilyen irányú cégekbe.
No, megalapítjuk az First European Space Mining Co.-t?
-
#4048
Elég komoly tech és pénzügyi hátterük van hozzá... Nem hiszem, hogy önpromó. -
#4047
szerintem ez komolytalan, egy kis önpromó :D
