10000
  • [NST]Cifu
    #4734
    Nálam Shift + egér ;)
  • Dzsini
    #4733
    Elkészült a kínai 500 méteres átmérőjű rádióteleszkóp, a FAST - 2-3 év kalibrálás után teljesen nyílt használatot ígérnek.
    itt még készül, de igen látványos - főleg 3D-be kapcsolva (ha a böngésző is támogaja, jobb lent van kapcsoló, utána ctrl+bal egérgombbal forgatható)
  • [NST]Cifu
    #4732
    Épp ellenkezőleg, nekem az ilyen képek tetszenek...
  • Palinko
    #4731
    a Juno viszont ma ér oda a Jupiterhez, mármint ma kéne pályára álljon. sajna úgy olvasgattam, hogy még pár nap kell a közeli képhez, ezzel meg nehéz beérni :D

  • PetruZ
    #4730
    Ahogy várható volt, a New Horizons a Pluto után a 2014 MU69 felé veszi az irányt és várhatóan 2019 január elsején fog vele randevúzni. Emellett az is eldőlt, hogy a Dawn nem fogja elhagyni (egyelőre) a Cerest, marad körülötte.
  • PetruZ
    #4729
    Interjú egy magyar JPL-es kutatóval, érdekes dolgokat mond a NASA működéséről, felépítéséről, és a versenyhelyzetről.
  • Palinko
    #4728
    megnéztem bár az avatatlan szemem nem sokat lát
  • PetruZ
    #4727
    A tegnapi tesztről kiadott hivatalos videó, mindenféle szögből filmezve.
  • [NST]Cifu
    #4726
    Érdekesség: Indiai PSLV-C34 brossúra.

    Csak hogy lehessen látni, India milyen szinten mozog...
  • PetruZ
    #4725
    És hamarosan élesben tesztelik a teljes konfigurációs NASA SLS hajtóművet.
  • PetruZ
    #4724
    A Hubble felvételei alapján mind a négy nagy Kuiper-övbeli törpebolygó rendelkezik már holddal. Most, legutolsóként a Makemake kísérőjét fedezték fel. Eddig azért kerülte el a figyelmet, mert nagyon halvány és kicsi. A felfedezésével és az adatok pontosításával lehetővé válik a Makemake tömegének és sűrűségének pontosabb meghatározása, valamint a páros elhelyezkedése és viselkedése segíthet megérteni a kialakulásukkal kapcsolatos folyamatokat.
  • PetruZ
    #4723
    A Juno szonda július 4-én megérkezik a Jupiterhez és ott bolygó körüli pályára is fog állni. Elsődleges célja nem a holdak vizsgálata, hanem magáé a Jupiteré.
  • Sequoyah
    #4722
    Ahhoz egyseges muholdtechnologiak kellenenek, mert univerzalis javitomuholdat gyartani az a mostani muholdakra kozel lehetetlen. Meg ha emberi javitokuldetest is inditanak, ok is specialis celszerszamokkal es fokuszalt kikepzessel mennek, egy robottol ennel pedig csak kevesebbet lehet elvarni.
  • [NST]Cifu
    #4721
    Érdekesség: a hatalmas NROL-37 (alias Mentor 7) SIGINT műholdat mindössze 3 nap alatt találták meg lelkes égfürkészek. A kinyitott napelemekkel és antennákkal kb. 100 méteres műholdat kb. a Maláj szigeteknél található Malaka-szoros felett találták meg.

    Cikk és képek a témáról és a többi Mentor műholdról.


    A Mentor 4 és egy másik GEO pályán keringő műhold egy képen, látványos, mennyivel fényesebb a kémműhold (ie.: nagyobb és több fényt ver vissza)


    Egy másik kép, még több GEO pályán keringő műholddal

    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.26. 17:34:02
  • overseer-7
    #4720
    szerintem nagy biznisz van ilyen javító droidokban..
    egy olyat képzelek el, amin vannak karok, manipulátorok.. a karok fogó szerkezetekkel.. különféle cserélhető műszer és szerszám adapterekkel felszerelve.
    és olyan meghajtással rendelkezne aminek nagyon nagy a spec impulzusa.. ion hajtómű.. hogy üzemanyag takarékosan tudjon közlekedni.. pályát változtatni, lassulni, gyorsulni, ami kell a különféle pályákon mozgó javítandó holdak elfogásához.

    jah.. és cserélhető üzemanyag tartállyal rendelkezne.. és szabvány adapterekkel, instrumentumokkal, h utólagosan is tudjon magára újabb műszerezettséget szerelni.

    Időnként meg fellőnénk neki üzemanyagot, meg műszereket.. ő meg távirányítással elfogná.. és kicserélné az üzemanyag tankját.. meg beinstallálná magának az újabb műszereket.

    Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2016.06.26. 14:38:17
  • [NST]Cifu
    #4719
    A Restore-L még mindig nem kereskedelmi szintű drón-műhold. A technológiát állami pénzből tesztelhetik, de amíg alig drágább egy új műholdat felküldeni (márpedig alig drágább, hiszen a javító műhold sem egyszerű vagy olcsó), addig nem nagyon van létjogosultsága a műhold-javításnak. Sajnos így maximum a működésképtelen műholdak és az űrszemét légkörben való vissza hozatala az, amiben van ráció...
  • PetruZ
    #4718
    A gravitációs hullámok felfedezése lehet, hogy közelebb visz minket a sötét anyag tulajdonságainak megfejtéséhez. Egy új (nem bizonyított) hipotézis szerint a galaxisok, anyagcsomók között lévő, feltételezett sötét anyag valójában nagy tömegű fekete lyukak megnyúlt szálai.
  • PetruZ
    #4717
    NASA Restore-L technológia: olyan autonóm műhold/robot, ami képes lenne üzemanyaggal feltölteni a kiürült műholdakat, illetve szenzorok, eszközök széles skálája és robotkarok + távvezérlés segítségével akár megjavítani a hibákat (pl. ki nem nyíló napelemtáblákat). Néhány év múlva már fel is küldenék az első változatot, ami egy alacsony pályájú Landsat műholdat töltene és aktiválna újra.

    (Már csak az a kérdés, ki/mi fogja feltölteni és megjavítani ezeket a robotokat?...)

    Közben a Hubble földi misszióját is meghosszabbították újabb öt évvel, így 2021 közepéig biztosított az űrteleszkóppal kapcsolatos tudományos program és intézet működése. A James Webb 2018-as indulásával kapcsolatban nincs változás, minden a tervek szerint halad.
  • PetruZ
    #4716
    Sőt, lehet, hogy a Pluto felszíne alatt még mindig van víz.
  • PetruZ
    #4715
    A Ceres és a Charon felszíne egyaránt tartalmaz egy grafit-szerű réteget, ami szén hevítésekor keletkezik oxigénhiányos környezetben (a mérések szerint a Ceresen biztosan, a Pluto holdján pedig nagy valószínűséggel van, tehát a továbbiak inkább még csak feltételezések). A Charon-on viszont nincs jelentős szénmennyiség, ami ezt kiadná, van viszont a Plutón. Úgy gondolják, a Pluto és a Charon légköre között van kapcsolat, és ezt a New Horizons mérései is alátámasztani látszanak (még nincs megerősítve). Tehát valahogy szén jut át a Charonra, ahol egyrészt a besugárzás hatására vöröses színű tholin, másrészt kis mennyiségű grafit alakul ki. A furcsaság az, hogy a Charon háromszor olyan messze van a Naptól, mint a Ceres, így az őt ért sugárzás is jóval kisebb energiájú, így valami más folyamatnak is jelen kellene lennie a Pluto környezetében, ami ezt okozza.
  • Sequoyah
    #4714
    Nem nem ertesz egyet, szimplan csak egy mas aspektusat hoztad fel ugyanannak a jelensegnek. Persze, maga a felfedezes tenye nem eleg, kell az igeny is (= $profit$), ezt kulon mar nem reszleteztem.
    A lenyeg, hogy nem linearis, nem exponencialis, hanem linearis, exponencialis es stagnalo szakaszok valtakoznak, ugrasokkal tarkitva. Hosszutavon total nem megjosolhato a dolog.
  • Renegade
    #4713
    off:

    na, rákerestem, Jack Andraka a srác neve, természetesen kap hideget-meleget, innentől én már nem tudom még csak megtippelni sem, hogy mi az igazság, valaki sztárolja, valaki szerint, meg semmi újat nem talált ki. Szóval lehet csak egy ügyes kutató, aki egyszer csak majd beáll a sorba, vagy ő a következő Clair C. Patterson.
  • overseer-7
    #4712
    Én is abban bízom, hogy már összekkunyerálta, vagy összegazdálkodta azt a több millió dollárt, amit az FDA-nak meg a többi hatósági illetékes szervnek kell leperkálni, a tesztelésért.. bevizsgálásért, engedélyezésért.
    Éljen a bürokrácia.. és a tiszta, egyenlő verseny... na és persze a demokrácia.
    Szép új világ..
  • Zoli007
    #4711
    Erről már bizonyították, hogy kvantum?
  • Palinko
    #4710
    először nem is az asztalodra fogod tenni, meg a laptopodban fogod fellelni, hanem mint legtöbb új hardwarevel úgy találkozol hogy nem is tudod hogy az volt... egy weboldalon futtatott egy szimulációt, felhő szolgáltatás, vagy webszerver stb.
    Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.06.18. 21:48:41
  • molnibalage83
    #4709
    Az hagyján, de a ki és beszállás és a célállomás megválasztása? Overseer totálisan komolytalan, navititására szavak nincsenek...
  • Renegade
    #4708
    én is abban bízom, hogy gőzerővel megy a tesztelés/engedélyeztetés és pár év múlva minden szükséges engedélyt megszerez. :)
  • molnibalage83
    #4707
    És aztán 60 évvel (!) az első BWR és PWR reaktorok óta még most is azt használjuk, mert a társadalom akkora balfasz a politkával összekövtve, amekkora. Mintha més most is Ford T modellel járna az autós, amiben van fedélzeti számítógép. Ez ma Paks I.
  • Dzsini
    #4706
    Pont a napokban volt róla hír, hogy a Microsoft egy csoportot állított rá, hogy keresési statisztikákat figyelve jelezzenek előre ilyesmit. Ez is egy módszer, lehet, hogy a lent említett dolog is egy módszer, aminek a klinikai kísérletei folynak. Azért nem 2 perc, amíg diagnosztizálásra mernek használni valamit.
  • Renegade
    #4705
    ami így hirtelen eszembe jutott, az, hogy pár éve egy fiatal tudóspalántáknak rendezett versenyen egy kis srác előrukkolt egy hasnyálmirigyrák érzékelő ötlettel, ami fillérekbe kerül, egyszerű (elég megnyalni egy speciális papírt) és pontos. Mondjuk azóta sem hallottam arról, hogy ez elterjedt volna az egészségügyben, pedig, ki az aki nem akarná ezt bevezetni, pláne, hogy a hasnyálmirigyrák népbetegség és mire felfedezik a jelenlétét az már szinte biztos, hogy késő.
  • overseer-7
    #4704
    régebben elég volt arany fóliára alfa részecskék lövöldözni.. és megvolt az új atommodell

    ma már több ezer tudós kell és több milliárd dollárnyi felszerelés.. pl CERN..vagy ITER
    és még nem tartunk sehol

  • Dzsini
    #4703
    Kicsit komolyabban - tudományága válogatja, de igazából nagyon sok helyen akkora az előzetesen felgyűjtendő információ és tudás, hogy mire valaki annak a végére ér, már nem lesz "magányos tudós", egyedül feldolgozhatatlan az a tudásmennyiség, ami az "itt tartunk most"-ig vezet. Enélkül pedig bármilyen elmélet (ha egyáltalán annak lehet nevezni) az esetek 99.9999 százalékában olyasmi, ami "vótmá", csak ő nem találkozott még vele, és már sok éve (évtizede) bizonyították/cáfolták.
  • Renegade
    #4702
    :)
  • Dzsini
    #4701
    Hogyne, régebben pár havonta itt az SG-n is előfordultak, mostanában kevesebbet látni belőlük :)
  • Renegade
    #4700
    tényleg, van annak még értelmezhető esélye, hogy egyszer csak előugrik a semmiből egy "őrült/magányos tudós" valami világraszóló felfedezéssel, vagy azok az idők már rég elmúltak? :)
  • Dzsini
    #4699
    Igen, erről beszéltünk már itt a topicban pár év alatt sokszor - amíg azt nézzük, hogy "gazdaságosság", addig a fejlesztés nem arról szól, hogy "gyorsabban magasabbra erősebben", hanem hogy "olcsóbban még megfelelőt". Ezt emlegette Cifu is lent, hogy a politika (pl. háborúskodás) felülbírálhat dolgokat, de a normál menet az kockázatkerülő és a gazdaságosságot előtérbe helyező. Persze van pár magányos bolond (Musk, Branson, Bezos), akik kergetik a gyerekkori álmaikat, de nem ők fújják a passzátszelet, hanem mondjuk az Egyesült Államok kongresszusa, akik eldöntik a NASA költségvetését.
  • PetruZ
    #4698
    Technológiailag létezhetne és elterjedt lehetne, de nincs meg az a kritikus tömeg, ami áttörné a jelenlegi gazdaságossági korlátokat. Ez nem zárja ki magát a fejlesztést, nem állt le az élet (pl. hyperloop). Két külön dologról van szó. Más kérdés, hogy pont a korlát miatt többnyire csak az asztalfióknak termelünk terveket.
  • Dzsini
    #4697
    Hányan is utaznak vele naponta? A kutyát nem érdekli, hogy van hiperszonikus repülőgép, ha hárman használhatják világszerte, addig egy különleges csoport különleges játéka. Ahogy a lent említett kvantumszámítógép is.
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.06.18. 09:13:51
  • overseer-7
    #4696
    hány perc alatt teszi meg az ISS a föld körüli távot?
  • Dzsini
    #4695
    Utazás sebessége? 80 nap alatt a Föld körül megvolt 1872-ben, aztán 100 év alatt a 70-es évekre megjelentek a mai színvonalú személyszállító gépek, amivel 80 óra alatt könnyedén megoldható a dolog, és egy rövid csukláson kívül (Concorde és TU-144) a sebesség állandósult az elmúlt 40 évben.

    Maglev vonatok léteznek a 80-as évek eleje óta, a fantasztikus fejlődés eredményeképpen ma 2 állandó kereskedelmi vonal létezik.