10000
-
overseer-7 #4774 molninak igaza van.. a tórium lenne most jelen pillanatban a legköltséghatékonyabb.. és legkörnyezetszennyezés mentesebb.
tóriumból annyi van a földön mint, hogy szinte kifogyhatatlan.. de az sem baj, ha véges.. hiszen a már létező techel olyan TENYÉSZTŐ reaktorokat lehet készíteni amelyek az mellett hogy energiát termelnek.. közben üzemanyagot állítanak elő..
képzelj el egy olyan autót amibe beletankolsz 10 litert.. lemész vele 100 km-ert és 20 literrel több üzemanyagod van az út végére.
Na ez a csoda.. és ez bizony létezik. régebben nagyban használták plutónium termelésére az atombombákhoz..
miért nem használjuk?... POLITIKA.. érdekek stb -
fonak #4773 Itt a tórium cuccról van szó, olyan jelenleg nincs használatban, vannak páran, pl. molnibalage, akik szerint pedig az lenne a tuti.
Mások kevésbé lelkesednek érte, én nem ástam magam bele, szóval állást nem tudok foglalni, valamiért nem terjedt el. -
#4772
Látom nem érted a problémát. Ha nem lesz hiperszonikus repülés, akkor nincs semmi. Na bumm, nem repülsz gyorsan. (Egyébként gazdaságossági szempontból kurvára semmi értelme, mert biztosan drágább mindennél...)
Ellenben a fúzióssal a baj az, hogy dollártízmiilárdokat basznak el arra, aminek a kimenete egy rohadt nagy 0 is lehet. Ebből tucatnyi kísérleti nuki erőmű épülhetette volna már minden típsuból, ami mehetett volna a piacra. Mikor az átlaghőmérséklet rakétaként ível fel az emberi tevékenység miatt, akkor nem ezzel kellene pöcsölni és várni, mint a megváltót... -
#4771
Aki valamennyire szakember vagy valaha utánaolvasott, az érti a dolgokat, de a maradék 7,2 milliárd nem, és nem is fogja. Az "atom" rossz, és kész, rossz a reputációja. Ráadásul rosszra is lehet használni.
De igazából sose volt jó (hiszen Hiroshimával kezdődött a "népszerűsége"), és azóta sem igazán volt olyan esemény/cselekedet, ami javította volna a státuszát. Amit a "hőskorban" a rajzfilmekben és máshol pörgettek (mindenkinek atomerőművet otthonra a Jetson családban), az kevés Three Mile Island és a többi ilyesmivel szemben. -
#4770
kína nem, hogy beszállt, hanem jelenleg ők tudták legtovább fenntartani a fúziót...
Molnibalage a hiperszónikus repülésről sem volt technikailag bebizonyítva hogy lehetséges még el nem indultak a papírrepülők (fél másodperces működés), most már simán tartunk ott mint a Wright testvérek, sőt a kínai reaktor tovább működött mint a Wright testvérek leghosszabb repülése az elején... szóval nem értem mi az ok a pesszimizmusra, ha 50 év múlva elérünk a kereskedelmi repüléshez, azaz a gazdaságilag és technikailag működő reaktorhoz, nem éri meg most tele spammelni a Földet az atomreaktorokkal. mondjuk a meglévőket miért zárják be az is jó kérdés. -
#4769
Kivéve ha a LFTh vagy más sokkal olcsóbb. Márpedig a jelen állás szerint azok és az ITER féle elépzeléssel ellentétben nincs minimális reaktorméret.
Az én szememben felfogatatlan a fúziós termelés iránti féktelen rajonság, mivel az egész egy kurva nagy kérdőjel. Nincs bizonyítva, hogy technikailag lehetséges az meg végképp nem, hogy gazdaságosan lehetséges. A fissziós megoldásokróé TUDJUK, hogy működnek és azt ,hogy a legolcsóbban termelők, csak hatalmas kezdeti beruházással.
Mikor a klímaváltozás készül ránkszakadni, akkor talán nem akkor kellene a fúzióssal pöcsölni, hanem sorozatban gyártani az atomrektorokat... -
overseer-7 #4768 kína is beszált a buliba.. a verseny meg nagyon jót tesz az ügy előrehaladásának.
A nyugat nem engedné meg magának, hogy kínának előbb legyen ipari fúziós termelő reaktora.
Azt is el tudom képzelni, hogy azért nem iparkodtak nagyon a megvalósítással, mert addig is amíg nem létezik, nincs alternatívája a szénhidrogéneknek.. leszámítva a fissziós atom reaktorokat.. amit gőzerővel próbálnak bizonyos érdekek a háttérbe szorítani, politikával, lobbival, greenpeace..stb -
#4767
Annyi szén és olaj van a föld alatt, ami nem fog kifogyni. Ha ezen múlik, nem kell váltani. -
overseer-7 #4766 nagyon remélem, hogy még az én életemben termelni fogunk.. nemsokára már nagyon aktuális lesz.. ha már csöppekben jön ki a földből az olaj.. nagy gebasz lesz
át kell állni a hidrogén fúzióra..
vagy a hélium3 ra.. ami a hold porában nagy mennyiségben előforduló izotop
-
#4765
Ott azért picit változott a dolog, mert régen egyáltalán működő reaktorról volt szó, utána már önfenntartó reaktorról, mostanában meg már nettó termelőről - javul a helyzet :)
működő már volt több is, önfenntartó pedig a napokban lesz (1-2 éven belül, attól függ, hogy a Wendelstein 7-X, az ITER és a többi hogy halad)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.07.29. 08:49:41 -
overseer-7 #4764 mint ahogy a fúziós reaktor is..már 60 éve mondogatják a 20 évet -
Pares #4763 Minden évben "majd húsz év múlva"... -
#4762
Gond van az Orion kapszulával. Egy független vizsgálat megállapításai szerint a NASA túl fogja lépni a megadott kereteket, és a 2023-mas első emberi repülés is optimista. -
Sequoyah #4761 Ha nagyobb cuccot kell felvinni, akkor azt lehet az elettertama vege fele jaro raketaval felkuldeni, amit mar amugyis lassan leselejteznenek, es akkor az emiatti veszteseg is csokkentheto. Persze ha marad ez, hogy viszonylag keves nagyobb sulyu rakomany lesz. -
#4760
Tegnap volt a Holdraszállás évfordulója
-
#4759
nem tudom engem valahogy nem hoz már ez izgalomba. régen én is nagyon szerettem meg elfantáziáltam a mi lenne ha dolgáról, de már nem. beláttam hogy örülhetek ha az életemben lesz Marsraszállás, nem hogy a galaxis más tájaira eljutás, pláne nem másik galaxisba... a szondákban meg annyira nem bízok, egy marsjáróhoz hasonló meg megint nem jut el reálisan sehova... nézegetjük, hallgatózunk, ebben kimerül a mostani tudásunk. -
#4758
A sok bizonytalan tényező ellenére lehet bizakodni egy (kettő) "lakható" exobolygó felfedezése miatt.
Hubble Makes First Measurements of Earth-Sized Exoplanet Atmospheres -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4757
Annyiból "mókás" a dolog, hogy eddig csak egyszer hozott vissza szárazföldre a SpaceX első fokozatot, amikor (a rakéta egyébként meghatározott képességeihez mérten) nagyon kis hasznos terhet vitt fel.
A becslések szerint az amúgy 45 tonnás LEO képesség cirka 32,5 tonnára csökkenne, GEO esetén ezek a számok 9750kg és 6750kg - ami még mindig nem rossz, figyelembe véve, hogy a Red Dragon-t leszámítva nincs a kisebb számnál nehezebb teher előjegyezve (5,9-6 tonnás GEO műholdak akadnak, pl. Arabsat 6A). Most jön a csavar, ha már a Crossfeed is működni fog (a két oldalsó látja el üzemanyaggal mindhárom első fokozatot, majd kiürülve leválnak, és a középső fokozat kvázi másfél fokozatként működik tovább, akkor a számok 38 tonna és 7950kg. Ami nagyon jó.
A csúcs pedig az, hogy a ~90 milliós árból a SpaceX ~60 milliót megspórólhat a három első fokozat viszszerzésével... -
#4756
viszont sokkal látványosabb 
-
#4755
Egy kis space junk-ológia:
-
Sequoyah #4754 Ha automatikusan mukodik, akkor 3 raketat sem nehezebb visszahozni mint 1-et. -
#4753
Ha megjön az étvágy... A SpaceX extra landolóhelyeket keres Floridában, hogy a még sosem repült Falcon Heavy mindhárom rakétafokozatát vissza tudja hozni, egyszerre. -
#4752
Hogyan nézne ki a Nap a naprendszerünk bolygóiról nézve. -
#4751
igen kerbalban próbáltam már, hiába választom le, csak tol csak tol... próbálsz kanyarodni, akkor általában letörik rólad, de lutri hogy agyon-e ver. szerintem ennél az ékes dolognál nem pörkölné telibe, mert akárhogy választod le a rakéta tolja és a két ék ugye eltolják egymást mindenképpen erre jön még rá az oldalgyorsulós meghajtás.
végül is mindegy hogy milyen pozícióban van mindenképp eltolná magától. bár ha pörög a rakéta lehet nem lenne ideje eltávolodni, de azért általában nem szokott olyan gyors pörgésbe kezdeni, meg akkor már a centrifugális erő is távolítaná a kabint. egy tizedmásodperc a fáklyából már kicsinálná a kabint? annyira nem értek hozzá, de szerintem nem, mert azért visszatéréskor is elég nagy hőt visel el. persze érzem én is, hogy nem a legbiztonságosabb megoldás és jobb a folyékony hajtóanyagú megoldás. -
#4750
A fő probléma a kiszámíthatatlanság. Mi van, ha a kapszula pont a másik irányba van döntve, mint ahogy egy feltételezett sérülés miatt a rakétatest fordulna, a kabin leválasztása után pedig a hajtómű pont telibepörköli a távolodó kabint?
A folyékony hajtóanyag előnye, hogy ha egy hajtóműnél kezdődő probléma lép fel, akkor van lehetőség arra, hogy leállítsd. De hirtelen, robbanásszerű meghibásodás is lépne fel, akkor is kell néhány tized másodperc, amíg az üzemanyag és az oxidálószer összekeveredik és égni, esetleg robbani kezd. Ezért 'hosszúkásak' jellemzően a felrobbanó folyékony hajtóanyagú rakéták robbanása, megsemmisülése. Ez elég lehet ahhoz, hogy a kapszulát vagy űrhajót egyenes vonalban kellő mértékben eltávolítsd.
A szilárd hajtóanyagnál viszont nem ez történik, ott az égés folyamatos, de függően a bekövetkező problémától (rakétatest sérülése, megtörése, meghajlása, égéstér aszimmetrikus változása, stb.) fog történni valami, lehet, hogy vadul pörögni kezd, lehet, hogy megtörik a test, és a törésben új "égéstér" keletkezik, és így tovább. Azonban a hajtómű előrefelé továbbra is tolni fog, miközben a folyékony hajtóanyagnál ilyen esetben a fizikai sérülések miatt a hajtóművek üzemanyag ellátása általában megszakad, tehát ha leválasztod a kapszulát az orráról, akkor nem fogja "üldözni" a rakétatest roncsa. Míg a szilárd hajtóanyagú rakétánál ez történne...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.13. 16:30:38 -
#4749
igen a még erősebb mentőrakéta furcsa lenne, de mi lenne ha ferdén szerelnék fel a kabint? vagyis lenne egy ferde modul a kabin meg a rakéta között, olyan ovális alja lenne és akkor ha azt lerobbantják akkor a rekéta letolja magáról, lehetne még az oldal gyorsulást valamivel megsegíteni. persze ha nem jókor jó helyen válna el, az tragédia lenne :-/ meg gyengítené az egész szerkezetet. -
#4748
A fő probléma a leállíthatattlansága. Nincs 'cut-off' opció, ha egyszer begyújtották.
Az egyetlen szilárd-hajtóanyagú rakéta, amelyet emberes űrrepülésnél használtak, az STS rendszer SRB-je volt. Ott is úgy nézett ki, hogy amíg a két szilárd hajtóanyagú rakéta le nem áll, addig nem lehet tenni semmit. Nincs opció az SRB-k vagy az űrrepülőgép leválasztására, mivel túl nagy a rizikó, hogy a szétválás után egyből össze is ütköznek. Ha az SRB-k kiégtek, akkor opció, hogy leválasztják a ET-t, és levitorláznak Spanyolországba vagy Marokkóba.
Még tervek szintjén is kerülik a szilárd-hajtóanyagú rakétákat, például az Ariane 4 esetében még volt terv emberes használatra (Hermes), de az Ariane 5 esetében ez már felvetés szintjén is gyorsan eltűnt a süllyesztőbe.
Anno ez volt az Ares-1 esetében a legfőbb támadási pont (és mégis dollárszázmilliókat öltek bele...). Ami félelmetes, hiszen az STS legtöbbet támadott pontja pont az SRB volt, amire az Ares-1 épült. Anno az volt az elképzelés, hogy még erősebb rakétát raknak a mentőtoronyba, amely szükség esetén az Orion kapszuláját el tudja távolítani a rakétáról. De voltak vélemények, amelyek szerint Q-max (maximális légellenállási tényező) környékén közel lehetetlen feladat olyan mentőtornyot csinálni, amely a teljes erővel működő rakétától kellő sebességgel és kellő időben el tudja a kapszulát távolítani.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.13. 16:10:17 -
#4747
Szilárd hajóanyagú rakéta miért zárja ki az emberes repülést? A szabályozhatatlanság és leállíthatatlanság miatt? Azért, mert csak egy fix pályára lehet felzavarni bármit aminek utána nincs manőverező hajóműve? -
#4746
Egy másik hír, a mostanában elég csendes Stratolaunch-ról:
A világ legnagyobb repülőgépét megépíteni akaró cég megvásárolt két használt 747-est, amelyet szétbeleztek az alkatrészekért. A kompozit sárkányba kerül beépítésre a két leselejtezett 747-es futóművei, a pilótafülke műszeregysége, a szélvédők és a pilóták ülései, illetve kerül a szárnyak alá a 2x4 hajtóműből összesen hat. A cél az, hogy 2020-ra felszállhasson a monstrum.
![]()
A StratoLaunch működési vázlata és méretarányai
![]()
Az építés alatt álló hordozó repülőgép
![]()
Az építés alatt álló hordozó repülőgép
Apró probléma, hogy a rakétáról még kevés hír van. A legutolsó terv az volt, hogy az OrbitalATK direkt nekik gyárt egy két fokozatú, szilárd hajtóanyagú rakétát - ami viszont kizárja az emberes repülésben való felhasználást... -
#4745
jaj de jó hogy írtál így felugrott a topic, elfelejtettem volna emígy belinkelni, hogy a Juno már elküldte az első képet az orbitális pályájáról. ha jól tudom augusztus végére közelíti meg annyira hogy belép a légkörébe :) szóval szeptember elejére várhatóak az igazán nagyfelbontású közeli fotók de már ez is nagyon jó:
![]()
-
#4744
A Reaction Engines kap az ESA-tól is 10 millió eurót a Rapier hajtómű fejlesztéséhez. A cél az, hogy 2020-ra életnagyságú működő teszthajtómű készüljön, ami a következő lépcsőfok, egy teljes méretű teszthajtómű légi tesztelése fog követni.
![]()
Fantáziarajz a teszthajtóműről -
#4743
Újabb törpebolygó-jelöltet találtak a Kuiper-övben. Az RR245 kb. 700 km-es lehet és 700 évente kerüli meg a napot. -
#4742
Köszi! -
#4741
Így készül. (Emlékszem, hogy volt egy jobb videó is róla, de most nem találom.) -
#4740
Ja hogy vagdosva van. Én kis naiv:)
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2016.07.07. 11:47:38 -
#4739
Ezen a CGI képen lehet látni a kart, amiről Palinko ír:
![]()
-
#4738
fogj egy selfie botot, jobb kezedben tartsd el magadtól, majd bal kezedben tartsd el magadtól, vágd össze a két képet ahol nem látszik a bot, a két fél képből kijön egy ahol úgy tűnik más fényképezett. csak hát a Földön ez nem akkora eredmény :DDD
lényegében ezt csinálja a robot is, van egy karja amivel fényképez, ő nem 2 képet, hanem tizes nagyságrendű képet csinál talán 30 valahány, de már nem emlékszem pontosan hányat, és abból vágják össze a közönségnek ezt a képet amit mutattál. -
#4737
Ezt a képet hogy csinálta a Curiosity magáról?:) Leszúrt egy kamerát a talajba? -
#4736
A13.
![]()
-
#4735
Azzal is működik, de ha a 3D gombon hagyod az egeret, a tooltip ctrl+egeret ír :)
