10000
-
#4896
(Mehetett volna az exo-ba, vagy a földönkívüliek topikjába is, ízlés szerint.)
A SETI tavaly májusban egy "érdekes" jelet érzékelt a tőlünk kb. 95 fényévre a Herkules csillagképben található HD 164595 felől. A Naphoz nagyon hasonló csillagnak jelenleg egy bolygója ismert, ami egy forró Neptunusz-típusú planéta, elég közel a napjához. Maga a jel nem utal mesterséges eredetre (inkább csak egy impulzus), de mindenképpen érdekes, mert a rádióhullámok, azon belül is a mikrohullámok tartományában észlelték (a 2.7 cm, ha jól számolom, valahol 80 GHz környékén van). Ami furcsa viszont, hogy csak egy orosz földi rádióteleszkóp észlelte, más nem (vagy még nincs róla adat). Szóval lehet még, hogy a közelben bekapcsoltak egy mikrót... -
#4895
Megtudtuk, hogy a technológia exponenciálisan fejlődik.. gyorsul a haladás üteme.
Ez jól hangzik, apró hiba, hogy generálisan nagyon nem igaz. -
overseer-7 #4894 a másik.. ugyan így.. nem fog azzal vacakolni, hogy kémia kovalens energiából nyerjen mozgási energiát, mint ahogy mi tesszük a rakétáinkkal..
egyszerűen fogja a barionos, tömeges anyagot, és átalakítja kinetikus energiává..
Amivel kedve szerint mozoghat a térben.. mai ésszel még irracionális sebességeken, és gyorsulásokkal.
Csak gondoljuk el.. mennyit fejlődött a technológia az elmúlet 200 éve?
Milyen volt az élet 1800 as években?
Megtudtuk, hogy a technológia exponenciálisan fejlődik.. gyorsul a haladás üteme.
Most ezt vetítsük ki több millió évre előre.. Ésszel.. felfoghatatlanok.. beláthatatlanok a kimenetelek.
-
overseer-7 #4893 egy olyan civilizáció, amely több millió éves .. csak nem fog azzal vacakolni, hogy gömböt épít a napja köré.. egyszerűen fogja a tömeges anyagot, és átalakítja közvetlen elektromágneses energiává..
Tömeg = energia -
#4892
Nem értem, hogy mi a túrnak kellene ezzel vacakolni, mikor civilizációs értelmben fissziós módon kvázi végtelen energia hozzáférhető a Th által... -
#4891
A proxima centauriról jutott eszembe hogy egy hármas, vagy kettős rendszer lehet hogy mesterségesen lett létrehozva, mint ahogy az emberiség bármikor megtehetné hogy a Jupiterből napot csinál, csak összefogás kérdése ami nincs. Ja még mielőtt lehurrognátok irodalom :) illetve ha már Verne hasonlat akkor ez meg Űrodüsszeia :)
Annyiban nem értek egyet az elmélettel hogy sajna az Európé nem lenne lakható mert túl közel van... -
Sequoyah #4890 Nem mondod! LOL:D Kicsit felreertelmezted a videot.
Ez nem arrol szol, hogy mit hozunk letre holnap. Hanem azon tavoli jovobe veszo otletekrol, amik fizikailag egyaltalan megvalosithatonak tunnek, magyaran nem tudjuk mar most, hogy eletkeptelenek.
Ugye epp ezt magyarazzak benne, hogy a Dyson gomb az elegge eletkeptelen otlet (mint egy urlift), mig egy Dyson felho mar egy racionalis dolog.
Ez nagyon jo tampontot ad ahhoz, hogy mire szamithatunk egy esetleges, nalunk sokkal fejlettebb civilizaciotol. Ha mi magunk meg messze vagyunk is a megvalositashoz, legalabb ad egy mankot, hogy mas civilizaciokat hogyan talalhatunk meg vele. -
Ninju #4889 Nem inkább arról van szó, hogy miért is nem éri meg? -
#4888
Emberek, pénz, labor idő, folyamatos korrigálások és szoftver fejlesztések, igen. Egy idő után muszáj lesz feladni, mert annyira eltávolodik a Földtől, hogy jó pár évtizedre a Nap közénk kerül (a Spitzer és a Föld pályája közel azonos, de az űrtávcső valamivel lassabb, így "lemarad" rólunk). De valószínűbb, hogy előbb tönkremegy a napsugárzás miatt. -
#4887
Ez a küldetés megtoldogatás lényegében azt jelenti, hogy embereket biztosítanak az adatok kiértékeléséhez és a műhold remote üzeméhez? 2,5 év után, még ha működik is a műhold akkor lényegében sorsára hagyják? -
#4886
Bár a folyékony hélium már elszökött belőle és infravörös érzékenysége jelentősen romlott, 13 év szolgálat után a Spitzer teleszkóp még mindig használhatóan működik, úgyhogy további legalább két és fél évvel, a JWST üzembe helyezéséig megtoldották a küldetését. A problémát az jelenti esetében, hogy bár azonos pályán mozognak, a teleszkóp lassan távolodik a Földtől és mind az antenna, mind a napelemek pozíciója rossz irányba vándorol, ezért bizonyos biztonsági mechanizmusokat egyszerűen ki kell iktatniuk, le kell szabályozniuk, hogy be tudják vállalni a kockázatot. -
#4885
Ha 1 m-es cellákkal számolnál atmoszféra modellett az sem lenne pontosabb tudtommal, mert egyszerűen nem tudod elég pontosan megadni a lent említett feltételeket és a légkör hő- és áramlástani modell annyira kaotikus, hogy ez tetszőlegesen sűrű háló esteén a rendszert olyna állapotba viheti el, ami nem lesz pontos a valósággal összemérve.
A légkör állapotát ballonok eregetésével és sok földi állomás adataiból extrapolálva lehet felvenni, de ez közel sem elég pontos. Erre lehet még rápakolni radar mérésket, de ezeknek is megvan a területi és időbeli lefedés korlátja.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.26. 14:39:37 -
#4884
Ezért szerencse, hogy az előrejelzést folyamatosan lehet korrigálni. :-)
Persze ez azt, aki a jó időre való tekintettel vette ki a szabadságát, és módosult az előrejelzés, azt ez nem fogja vigasztalni.
Idővel viszont még pontosabb lesz a modell.
Kiváncsi lennék, mennyire lenne pontos az IBM Watson előrejelzése, ha ráállítanák az időjárásjelentésre. -
#4883
Három napon túl a jelenlegi módszerekkel nem igazán lehet túl pontosnak lenni, mert a matematikai modell kezdő és peremfeltételit nem tudod pontosan megadni, ahol olyan időközönkét és sűrűn kellene mérni a légkör paramétéreit, amit mission impossible. -
#4882
Az időjárás-előrejelzés egy nagyon bonyolult, de folyamatosan fejlődő téma. Húsz éve alig volt több, mint jóslás. Idén nyáron Erdélyben nyaraltunk, és egy napi előrejelzésre ingyenes androidos alkalmazás (meteoearth) gyakorlatilag órára pontosan megmondta a következő 24 órára még a felhőátvonulás- és képződés mértékét is. Egyedül azt nem tudta pontosan megadni, hogy az áthaladó felhőzetből fog-e csapadék hullani, de számottevő különbség ebben sem volt.
Amúgy az időkép előrejelzései is elég jók, amit nagyjából egy hétre előre mond, az általában be is jön, illetve a radarképe lehetővé teszi, hogy te magad is mérlegeld, mi várható a szűkebb környezetedben.
A műholdak elterjedése, a google maps, a számítástechnikai-informatikai robbanás (ide értve a 4GL-es programnyelveket és adatbázisokat, számítási kapacitást, felhőt is), az internet és a hordozható mobileszközök brutális lökést adtak az előrejelzés fejlődésének.
Természetesen egy rakétát nem fogsz egyheti előrejelzés alapján kilőni, ahogy a Forma 1-ben is a real time előrejelzés, de még inkább az eresz alól kinyújtott kéz és a pilóták jelzései alapján döntesz majd róla, hogy felkerüljenek-e az interek vagy az esőgumik. :-) -
#4881
Ja, egészen "apró" különbség... :) -
#4880
Viszont nem is ágyúlövedékkel oldottuk meg az utazást :) -
Pares #4879 Verne Utazás a Holdba c. regénye is sci-fi volt 1865-ben, száz évre rá meg a valóság... -
#4878
A közelébe nem vagyunk a megvalósíthatóságnak. Jelenleg egy nylon zacskót nem tudunk az űrben gyártani, nemhogy napelemet és rakétát... -
Sequoyah #4877 Epp az benne a szep, hogy hogyan csinalnak a sci-fibol egy gyakorlatban sokkal megvalosithatobb dolgot. -
Pares #4876 "Cosmonauts Oleg Artemyev and Andrey Babkin, photo by Roman Makhmutov"
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Pares, 2016.08.25. 21:34:29 -
#4875
"Kicsit" sok benne a sci-fi... -
#4874
Hogyan építsünk Dyson-rajt?
-
Pares #4873 Mindenképpen nagyobb mint nulla... -
#4872
Globális előjelzések nagyjából vannak egy hétre (kontinens szinten), lokálisak (ország szinten) inkább 3-4 napra, amik nem csak "máskor ilyen volt, most is ilyen lesz" jellegűek, valóban lokálisak (város, kerület) jó esetben néhány órára vannak. Ha lenne rendes mérőpontrendszer több magasságból megfelelő sűrűséggel, akkor ezen nagyságrendeket lehetne javítani. Persze, elkezdődött a fejlődés, de ezek apróságok egy rendes előrejelzés-rendszerhez.
Próbáld ki, hogy egymás mellé teszed csak az időképet, a köpönyeget és a met-et egy olyan esetben, amikor nem "teljesen üres" az égbolt, hanem van egy-két ciklon a környéken. És akkor a külföldieket nem is veszem ide, akiknek nincs "helyi ismeretük" (ami, ha valóban pontos modellek és pontos adatok lennének szükségtelen lenne, hiszen nem kellene anekdotikus ismeretekre támaszkodni).
Ha bármennyire használható pontosságú lenne a rendszer, akkor nem lenne mondjuk 2-3 napra előre néha akár 5-10 fokos eltérés a 3 szolgálat előrejelzése között.
Miért szokták jó esetben csak fél-egy nappal (van, hogy órákkal) kilövés előtt elhalasztani időjárás miatt mondjuk a rakéták kilövését, ha egy hétre valóban "elég nagy pontosságú" az előrejelzés? Szerdán azt mondják, hogy pénteken kilövés, csütörtökön elhalasztják szombatra, pénteken meg mégis inkább hétfőre... és ilyesmik nem ritkán fordulnak elő. -
Sequoyah #4871 Ennek az ervednek ellent mond az a TENY, hogy a kovetkezo napokra (1 hetig bezarolag) mar eleg nagy pontossagu elorejelzeseket tudnak adni.
Szoval nem igaz, hogy sehol sem vagyunk, nagyon is hasznalhato az a friss tudas amit az elmult 20 evben megszereztunk. A kaoszelmelet hatasai egyre inkabb kitolodnak, es egyre kesobb ervenyesulnek. Egy honapon tul persze meg most is teljes a kaosz... -
Sequoyah #4870 Nyilvan tudjuk, hogy gyenge labakon all ez a "multbeli esetekre" valo hivatkozas, de perpill ez a legjobbunk ami van. Tudni kell a helyen kezelni. Ettol fuggetlenul viszont az folyik amit te is mondasz, szoval aggodalomra nincs ok. Csupan a kedelyeket probaljak huteni, hogy fenntarsag a professzionalizmus latszatat. -
#4869
A valószínűséget általában statisztikai alapon határozzák meg.
Pl. ha valakit puszta kézzel megfojtanak, akkor alacsony a valószínűsége, hogy az elkövető nő volt. Ezzel azt mondtuk, hogy kizárt? Nem, de a hasonló esetek már feltárt körülményeiből indultunk ki. Illetve természetesen ebben a példában figyelembe vehettünk más tényezőket is.
Amikor azt mondjuk, hogy az idegen civilizáció beavatkozása valószínűtlen, akkor ezt arra alapozzuk, hogy nem nagyon találjuk az e civilizáció létezésének direkt bizonyítékait. Szerintem az alacsony valószínűség még egész korrekt megfogalmazás. -
#4868
"Egyébként én hiszek abban, hogy vannak idegen civilizációk odakint, de ugyanakkor nem hiszem, hogy találkozni fogunk velük. Egyszerűen az univerzum létezéséhez képest porszemnyi idősávjaink elszállnak majd egymás mellett - sőt, már meg is történt ez."
Gyönyörűen megfogalmaztad! -
#4867
Na most mennyi az az "adatteljesség", ami már elég szerinted bármilyen jósláshoz? És miért pont annyi?
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.08.25. 15:14:04 -
Pares #4866 Erről beszéltem én is. Az adatok teljes hiányában nem lehet megállapítani valaminek a valószínűségét. -
#4865
Hát, pont a légkörfizika az, ahol a "hasonló" kezdeti értékek akár gyökeresen különböző eredményt is hozhatnak (lásd: káoszelmélet egyenletei). Ráadásul olyan elhanyagolhatóan kevés mérőpontunk van a légkör állapotáról bármely adott pillanatra, hogy bármennyire is nagyságrendekkel javult a dolog az elmúlt bő 20 évben, még mindig sehol nem vagyunk. -
#4864
Szerintem, ha minden esély egyforma, az abból a tényből következik, hogy ismerjük azokat és számításba tudjuk venni. Ismerjük a korábbi hasonló eseteket és megpróbáljuk itt is a modellbe illeszteni. Ami nem passzol, azt eldobjuk és szűkítjük a kört, amivel növekednek más esélyek valószínűségei. De egy idegen technológia léte nem tény, nem esély, mivel semmilyen korábbi ismeretünk nincs róla. Ennélfogva, és azt a bizonyos borotvát kézbe fogva, nyugodtan lehet zérónak tekinteni, míg be nem bizonyosodik a megcáfolhatatlan ellentétje. Ilyen szempontból valóban nincs értelme esélyeket latolgatni.
(Egyébként én hiszek abban, hogy vannak idegen civilizációk odakint, de ugyanakkor nem hiszem, hogy találkozni fogunk velük. Egyszerűen az univerzum létezéséhez képest porszemnyi idősávjaink elszállnak majd egymás mellett - sőt, már meg is történt ez.) -
Pares #4863 Egy kicsit a "farkast kiált" kifejezés mögött álló mese jut eszembe erről az egészről... Paraszti ésszel átgondolva attól, hogy korábbi jelenségeknél cáfolva lett a mesterséges eredet, nem jelenti azt, hogy minden egyes megcáfolt eset után csökken a valószínűsége annak, hogy a következőnél igaz legyen. Szerintem magáról a valószínűségről nincs értelme beszélni. Végig kell menni a természetes magyarázatokon, le kell szűkíteni a kört, a végén marad, ami marad, lehet, hogy egyszer majd ez. De így kapásból kijelenteni, hogy mennyire valószínű(tlen), főleg hogy már jópár természetes eredetű magyarázatot kukáztak, minimum szubjektív... -
Sequoyah #4862 Az osszes multbeli napon amikor hasonloak voltak a viszonyok a maihoz, az esetek 60%-aban a rakovetkezo nap esett. Szoval de van lehetoseg 100 holnapot "lefuttatni", csak a multbeli statisztikakat kell bujni hozza, illetve szimulaciokat futtatni.
Ugyanigy jelen esetben azert pici az esely, mert korabban az osszes "hasonlo" helyzetben amikor idegen civilizaciora gyanakodtak, kiderult hogy egy teljesen kozonseges termeszeti jelensegrol van szo. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4861
Tessék:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
-
#4860
és akkor a központ előtt tudnak csinálni egy 580x384-es felbontású képet :( -
#4859
A SpaceX a tavaly decemberben elsőként sikeresen visszahozott fokozatot kiállította a kaliforniai központja előtt. :) -
Pares #4858 Nem nem tetszenek, saját elmondásuk alapján sem állják meg a helyüket. Én csak azt nem értem, hogy mondhassák valamire, hogy nagyon kicsi az esélye, ha nem tudunk róla semmit. Pont hogy ez a valószínűség emlegetés hangzik szubjektívnak. -
#4857
Hogy neked nem tetszenek az elméletek, amiket eddig felállítottak, és hogy olyan oldalakat olvasol, amik neked nem tetsző módon kezelik a témát, az szerintem nem az elméletek és az oldalak "baja" :)
A többit szerintem félreértetted, de igazából mindegy.
