10000
  • [NST]Cifu
    #5940
    A II. része az adott cikknek (Boeing CST-100 Starliner és SpaceX Dragon v2 ill. némi CCDev történelem).
  • molnibalage83
    #5939
    Közben sikerült egy videó alapján nagyjából megértenem.
  • veszettróka
    #5938
    Megfigyelték, lejegyezték, előre kalkulálva "menetrendet" állítottak fel (mondjuk éjszakára a tengerészeknek) hogy melyik hold mikor kerül a Jupiter mögé. Végezték ezen megfigyeléseket legtöbben Jupiter közelben (a Föld a Jupiter és a Nap között)

    Aztán valaki ránézett a nagybolygóra fél évvel később is, amikor a Föld a pályájának ugye a túloldalán jár. És nem passzolt a "menetrend". Az IO pl. ugyanúgy 42,5 óránként kerülte meg a Jupitert, de a fél évvel azelőtt felállított menetrendhez képest késett több mint negyed órát.
    Újabb ~fél év elteltével nagyjából megint minden oké volt. Mintha egy órád a nap első felében késne, délben pontos másodperceket üt, délután meg sietne hogy éjfélre megint pontos legyen.

    Huygens meg Cassini akkoriban már kalkulálgatták a Nap-Föld távolságot. Annak duplája ugye a két átellenes pont a Föld pályán a Nap körül, kb. ekkora távon jött ki a késés. Táv legyen kilométerben, majd ezt osztva a késéssel másodpercben, az egyenlő ennyi, annyi kilométer per sec.
  • Dzsini
    #5937
    Ma 16 éve, 15 éves küldetése befejezéseként 2001. március 23-án visszatért a Föld légkörébe a Mir űrállomás
  • [NST]Cifu
    #5936
    Igen, tervben van, ASDS-re (vagyis tengeren).
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.23. 06:39:38
  • Imremagdi
    #5935
    SES 10 5,3 tonna.

    Lesz első fokozat visszaszerzése? Elvileg ez még éppen belefér(ne) :)
    Utoljára szerkesztette: Imremagdi, 2017.03.22. 20:28:56
  • overseer-7
    #5934
    én csak tippelek..
    de valószínűleg így:

    A jupiter egyik holdja.. mondjuk a legközelebb lévő adott idő alatt tesz meg egy teljes ciklust.
    ez X.. és minden X edik időpillanatban halad el mondjuk a bolygó előtt.

    ez az X idő attól függően, hogy a mi bolygónk ahonnan a megfigyelést végezzük..távolodik, vagy közeledik a jupiter felé.. attól függően mérjük az x időt hol korábban, hol később.
    Tehát megnyúlik a ciklus, vagy rövidebbé válik.. látszólag.

    Ebből a mérhető alternáló ciklus idő változásból, és a föld jupiter közötti távolság ismeretéből számítható a fény sebessége..
    de még elméletileg is csak közelítőleg..
    A jupiter holdja miatt..

    ..szerintem
  • [NST]Cifu
    #5933
    Nem, a SpaceX állami megrendeléseknél (NASA, DoD) magasabb árat számol fel. Ez nem csak a SpaceX-nél volt / van így, hanem az ULA-nál és az Orbitalnál is. A DoD megrendeléseknél a felár egy (elvben elhanyagolható) része az, hogy az állam nagyobb betekintést szeretne, mint egy kereskedelmi felhasználó, így végig követik/követhetik a rakétát a gyártás folyamán például.

    A 62 millió dolláros listaár a visszahozható első fokozatú rakétaindításra vonatkozik. Például ezért kérdéses az Echostar XXIII indítása, hiszen ott a rakétafokozatot nem hozták vissza. A SES pedig most a következő SES-10 indításnál a listár alatt fizet, hiszen újrafelhasznált első fokozatot használnak fel (a hírek szerint 30-40 millió közötti árat fizetnek).
  • molnibalage83
    #5932
    Az Ole Romer féle fénysebesség mérési kísérletet nem értem, bárhol is nézem... Nem értem, hogy a Jupiter hold megfigyeléséből hogyan következik az, hogy a fénysebesség számolható...
  • overseer-7
    #5931
    ha valakit irritál a téma.. vagy nem érdekli.. nem kell elolvasnia.. nem kell megértenie a részleteket..
    és nem kell személyeskednie sem.
  • molnibalage83
    #5930
    Szegény minden topikban hordja össze a sületlenségeit. Nem csak nálam érte már el az irritáló szintet. A TS diagramos is behányta ide, de a jelentéstartalmát láthatólag nem érti.
  • overseer-7
    #5929
    igen én is a gőzrakétából idéztem be az Spi értéket.
    Ami 200 körül van.. Ami nagyon nagyon nem rossz.

    ha mondjuk ilyen 20-30 körül lenne... akkor nem is raktam volna bel.. de nagy nyomásra forralva.. kb 100 Bar körül.. már összehasonlítható az Spi a szilárd hajtóanyagú rakétákkal.

    Lehet, hogy önállóan nincs értelme.. de mint booster.. nagy tömegű booster, már lenne neki haszna.
  • Irasidus
    #5928
    Amúgy csak kérdezem, logika alapján, ha - idézlek - vízhez adsz energiát rendesen, abból nem gőz lesz? Na ugye. Igen van olyan, hogy vizes rakéta. De az gyerekjáték. Amire te gondolsz az a gőz rakéta, azt kell el-forralni, hogy működjön. És akkor most nézz utána melyik milyen hatásfokkal működök.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.21. 21:19:55
  • overseer-7
    #5927
    A vízrakéta nem hülyeség.. a gyakorlatban is építenek kicsiket.
    A vízzel, csak az a baj, hogy fel kell forralni.. és, hogy baromira nagyon nagyon magas a hőkapacitása. Tehát kell neki energia rendesen.
  • Palinko
    #5926
    Na ezt én sem tudom, de az 1800-as években nagy sikere lett volna ezzel az ötlettel :D
  • molnibalage83
    #5925
    Te most megint miről hadoválasz össze vissza...?
  • overseer-7
    #5924
    A víz tényleg nem lenne rossz üzemanyag.. a TS diagrammon elég keményen meredek az emelkedése .. minden adott nyomáson.

  • overseer-7
    #5923
    múltkor szó volt valami programról.. nem tudom mi volt az.

    Tudtok olyan programot amivel számolni lehet, egy LEO pályára a hasznos teher és az üzemanyag függvényében az elméleti pályagörbét..a motor teljesítményét.. és az üzemanyag súlyát.. esetleg a fokozatokat is optimalizálni lehetne.. szóval mindent ami fontos ki lehet vele számolni.
    Ne kelljen már manuálisan mindent átszámolni és hibákat ejteni.
  • overseer-7
    #5922
    egy érdekes koncepció:

    Steam rocket

    ..it is estimated that these can give a specific impulse of over 195 s Isp,[2] still below the up to 465 s a modern hydrogen engines deliver.

    Nem rossz a kb 200 Isp ahhoz képest, hogy milyen olcsó a víz.. mint üzemanyag. A felforralásához kell csak szénhidrogén, ami nem olyan vészes az össztömeget tekintve.




  • Imremagdi
    #5921
    Sziasztok!

    Alábbi sg cikk idézett része.

    96,5 millió dollár, akkor ez most Falcon Heavy rakéta lesz? Nem kis cucc lehet, ha a sima Falcon 9 kevés hozzá.
    Vagy mégse 60 millió egy Falcon 9 indítás?

    https://sg.hu/cikkek/tudomany/124305/katonai-szerzodessel-erosit-a-spacex

    "Hírügynökségi beszámolók szerint ugyanis az amerikai légierő ismét a SpaceX mellett döntött, ennek eredményeként pedig már alá is írták a 96,5 millió dolláros megállapodást, így a cég egy második katonai GPS-műholdat is pályára állíthat, valamikor 2019 folyamán."
  • [NST]Cifu
    #5920
    Zseniális videó az MRO képeiből: Katt (sajnos Vimeo-t nem lehet beilleszteni)
  • Irasidus
    #5919
    A korai univerzumban kevésbé uralta a galaxisokat a sötét anyag
  • [NST]Cifu
    #5918
    Hajdan a török börtönökről szóltak a viccek.... A szovjet/orosz börtönökkel viszont sose viccelt senki...
  • PetruZ
    #5917
    Uhh... Pár hónapja linkeltem itt is a történetet a Roszkozmosznál tapasztalt vizsgálatról, a feltárt hibákról és korrupcióról, anyaglopásról. Az orosz hírügynökség oldalán van most egy hír (google translate), hogy az akkor letartóztatott minőségellenőrzési főigazgatót (ha jól értettem a titulusát) most holtan találták egy börtönben, valószínűleg megkéselték...
  • Sequoyah
    #5916
    Ezen problemak megoldasara varhatunk akar orokke is, es akkor soha semmi nem fog tortenni. Viszont lehet hogy eppen egy nagyszabasu kolonizacios urprogram porgetne fel ugy a gazdasagot, hogy a a jolet ujra megugorjon.
  • fonak
    #5915
    Hát, ha nem tudjuk megmenteni a Földet, az emberiséget, akkor miért ne lehetne előre menekülni. Lásd Interstellar :)
  • overseer-7
    #5914
    egy kolonizációs ütemtervet elkezdeni Ma.. felelőtlenség..
    A mai korban amikor háborúk, súlyos anyagi egyenlőtlenség és permanens világméretű gazdasági válságok sújtják a világot..

    miközben az alsó osztály rétegei a napi megélhetéssel küszködnek.. és kilátástalan a jövő számukra.. mert borítékolva van a tömeges munkanélküliség... Miközben az alapjövedelem koncepciója zsákutca.

    Kurva nagy problémák lesznek.. most és a közeljövőben. A pénzügy játékszabályok.. és a gazdasági egyenlőtlenség miatt, leginkább..
    amire még rátesz a hipergyors automatizáció..és a jövőben megjelenő kemény MI.. ami gyakorlatilag teljesen feleslegessé teszi majd az emberek tömegeinek munkaerejét, teljesítményét.

    Szép kis disztópia lesz úrrá rajtunk nemsokára. .és nem tudom, hogy fog ez kihatni az űrkutatásra..
    De valószínűleg nem engedhetjük meg majd magunknak, hogy tartósan emberi jelenlétet biztosítsunk egy távoli bolygón vagy holdon.
  • Sequoyah
    #5913
    A kolonizacio evszazadok, ezredek alatt mutathat kezzelfoghato eredmenyt. Egy foldonkivuli elet felfedezese es vizsgalata viszont azonnal.
  • Pares
    #5912
    Ha sorrendet kéne állítanom, hogy szerintem melyik a fontosabb, akkor a földönkívüli élet felfedezése toronymagasan vezet a kolonizáció előtt. Ráadásul az űrkutatás jelenlegi helyzetét nézve sokkal hamarabb küldhetünk robotokat az Europara vagy az Enceladusra, mint embereket a Marsra...
  • overseer-7
    #5911
    az emberes küldetések nagyon drágák..

    a droidokat felküldeni olcsóbb, és messzebbre is mehetnek.

    és a droidok fejlesztése jót tesz az iparnak is..
    minden elért eredményt fel lehet használni majd az iparban.. nagyon kellene már egy normális MI is..
    csak senki nem akar beleölni egy milliárdot.. mindenki arra vár, hogy valaki más elvégezze a munkát.. aztán már csak copy-paste kell.
    Viszont az usa kormánynak van rá pénze és lehetősége is, hogy meglépje ezt.
    és a cél is adott.. ami legalább olyan jó mint egy mars küldetés
  • Palinko
    #5910
    Én meg nem értek egyet, ha az elmúlt 1 év Marssal kapcsolatos ígéreteiből bármi megvalósul, még ha jócskán késve is, akkor minél többet meg kell tudnunk arról a bolygóról ahová készülnek. Marshoz ha bármit küldünk az jó gyakorlás és tapasztalat. Szerintem az embert több bolygón élő lénnyé tenni fontosabb mint találni ott egysejtű életet. Még akkor is ha nagyon sokáig függne a Földtől a Marson való emberi élet.
  • overseer-7
    #5909
    szerintem is..

    Ott ahol van folyékony víz.. sokkal nagyobb esélye van az élet jelenlétének.

    Lehet, hogy a marson volt élet, amikor még tengerek is voltak arrafelé.. de most csak egy nagy porsivatag az egész.
    Csak a porördögök lakják.

    Ha volt rajta élet.. max csak a fosszíliákat találhatjuk meg.. az meg nem holnap lesz.

    viszont ha küldenénk búvár droidokat, amik a jég alatt RTG akkukkal körbeúszkálnak és jelentést küldenek haza.. szerintem találhatunk ott egyszerű, egysejtű életet.. Amik talán sok milliárd év óta más evolúciós pályán fejlődtek.. vagy eleve máshonnan került hozzájuk az élet mint hozzánk.
  • Pares
    #5908
    Remélem az Enceladus és Europa sokkal nagyobb figyelmet kap a közeljövőben. A marsjárók küldözgetése helyett inkább enceladusfúrókat és europafúrókat kéne küldözgetni...
  • PetruZ
    #5907
    Az Enceladus déli pólusa meglepően meleg a "tigriscsíkok" mentén. A 2011-es közeli átrepülés adatait most elemezték ki és bár csak egyetlen adatsor készült egy keskeny sávról, megerősíti azokat az elméleteket, miszerint a déli sark körüli repedések alatt jóval vékonyabb a jég, mint máshol.

    A Washington Post is elemzést készített az amerikai költségvetés NASA-t érintő részéről, szemléletes ábrán illusztrálva a változásokat. (Nem árt tudni, hogy a WP inkább balos/demokrata beállítottságú és jelenleg Bezor cégének tulajdonában van.) A téma egy másik, hasonló nézőpontú megközelítése itt olvasható.
  • [NST]Cifu
    #5906
    Már 5,6 tonna esetén nincs elég üzemanyag az első fokozat vissza szerzésére?


    Pontosan így van, nézd meg a SpaceX hivatalos oldalát:

    Max. GTO tömeg: 8 300 kg.
    Viszont a listaárnál már 5,5 metrikus tonnát @GTO írnak a 62 millió dolláros ár mellé.

    5,5 tonnánál még vissza tudják hozni legalább az ASDS-re az első fokozatot. Ennél nagyobb tömegnél nem.

    Itt sajnos az volt, hogy adott esetben például egy első fokozat hajtómű leállásnál (lásd még CRS-1 esetét) nincs biztonsági tartalék, márpedig a rossz pályára állítás / sikertelen pályára állítás a legnagyobb ciki a hasznos teher elvesztése után. Az adott műhold pont a határon egyensúlyozott, így nem volt opció a visszahozás...
  • Imremagdi
    #5905
    Mai Falcon 9 fellövést nem értem.
    Műhold 5,6 tonna.

    GTO-ra Wikipedia szerint 8,3 tonnát tud.
    Már 5,6 tonna esetén nincs elég üzemanyag az első fokozat vissza szerzésére?
    Valami itt nem egyezik.

    Payload to
    GTO
    FT: 8,300 kg (18,300 lb)[1]
    v1.1: 4,850 kg (10,690 lb)[4]
    v1.0: 4,540 kg (10,010 lb)[5]
  • [NST]Cifu
    #5904


    Hivatalos képgaléria.
  • Prof William
    #5903
    Jó kép de a fejemet tenném rá hogy napokon belül felbukkan valamelyik konteóoldalon "Kísérteteket idézett meg a NASA új Dimenziókutató készüléke!" - címmel. :)
  • Dzsini
    #5902
    JWST kísértettel (igazából csak egy hosszú záridős kép)

    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.03.16. 09:33:27
  • [NST]Cifu
    #5901
    Már van két műholdtulajdonos megrendelője a New Glennre, van egy biztos és egy opciós jelentkezője a Be-4 hajtóműre, illetve a Be-3U hajtóművet az ULA az ACES-ben szeretné használni.