10000
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5740
Wow. A legkülső bolygó is 20 Földi nap alatt megkerüli a csillagot. Nem lehet semmi.... -
#5739
De fura. A felszíni hőmérséklete 2500K, de ilyen kis távolságban is ennyire kicsi már a hőmérséklet? A Nap felszíne kb.5700K. Ok a felszíne töredéke a Nap-nak, tehát kisebb felületen kisebb intenzitással sugárzik, de ez eszméleten durva.
Ilyen kis kernigési időnél egyáltalán lennének évszakok még, ha van tengely ferdeség is? Ha van, akkor az is vicces, hogy egyik nap hossza a másikoz képest milyen durva arányban változik.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.23. 17:00:12 -
overseer-7 #5738 előttem is írták, hogy csak találgatunk.. egy ismert mintánk van eddig.. a saját rendszerünk.
én feltételezem, hogy sok interstelláris égitest mászkál odakint.. idő kérdése, és ebből néhány befogódik egy nagyobb égitesthez.
Ezekből elég sokat felzabál nálunk a nagy gáz szomszédság.
Szerencsénkre.
Úgy tudom, hogy a víz valahol a jupiter környékén kezd el kicsapódni és azon a távolságon gyűlik fel a legtöbb víz..
valószínűleg az onnan vagy távolabbról érkezett becsapódások hozták magukkal ide is a vizet.
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.02.23. 16:45:31 -
#5737
Két hasznos áttekintő kép a bolygókról, összevetve a mieinkkel, így jól látható az is, elég nagy lehet a zsúfoltság arrafelé, és egy-egy bolygó felszínéről simán látható a többi is, majdnem holdi méretben: lakhatósági zónák, méretarányok. -
#5736
A kisbolygóra csak egy olyan naprendszera minta, ahol a Jup. és Szat. mindent megesz vagy a Nap. Ezért ebből az egy elemből a kisbolygó eloszlásaa extrapolálni milyen alapon lehet...?
A saját oort felhőnkőrl van bármi konkrét adat, hogy mekkora tömegű és miből állhat? -
overseer-7 #5735 Jupiter nélkül nagyobb lehet arrafelé a forgalom is..
és biztosan sokkal több hold és kisbolygó van ott mint gondolnánk.
Lehet sokkal több víz is van, ..a sok vizet nem szívják be a gázóriások sem.
-
#5734
Egy kb. Jupiter méretű csillag révén, lehet simán elszakadtak (ha voltak), a "gyenge" gravitációs vonzás miatt, esetleg külső tényező (másik csillag túl közel került a rendszerhez).
-
Pares #5733 Ez attól is függhet, hogy mennyi anyag maradt hátra a hét bolygó kialakulása után. Lehet, hogy a gázóriások hiányában a kőzetbolygók vették át a szerepüket és gyűjtöttek össze minden anyagot? Ez akár még kedvező is lehet. Állítólag a Jupiter hatalmas gravitációjának köszönhető például az aszteroidaöv létezése is, mert megakadályozza, hogy egy darabbá álljon össze a sok törmelék, ráadásul sokszor inkább a Naprendszer belseje felé "löki" a törmeléket, mintsem eltakarítaná őket. Szóval lehet, hogy azért van annyi és akkora kőzetbolygó abban a rendszerben, mert nem volt gázóriás, ami megzavarta volna a létrejöttüket?! -
#5732
A nagyobb kérdés, hogy mennyire befolyásolta a gázóriások hiánya a belső bolygók életét. A Naprendszerben a Jupitert (és kisebb méretben, de a többi gázóriást) úgy tartjuk számon, mint a bolygó, amely "eltakarítja" a "kívülről" érkező nagyobb égitestek jó részét.
Ezek hiányában vajon nincsenek a belső bolygók több veszélynek kitéve? -
#5731
Ugyanúgy "fura", mint a csillaghoz nagyon közeli gázóriások - régen volt egy modellünk, ami nagyjából tudta magyarázni a mi bolygórendszerünk kialakulását, pár év alatt lett párezer mintánk, de modellünk nincs.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.02.23. 10:25:59 -
Pares #5730 Egyébként nem fura, hogy hét Föld-méretű kőzetbolygót találtak, de gázóriást egyet se? Ezek szerint annak a rendszernek teljesen más lehet a története, mint a Naprendszernek, kevesebb és/vagy teljesen más arányban voltak jelen az építőanyagok. -
#5729
Google is reagált :)
-
#5728
Pedig tudományos cikkhez méltatlanul többször is "Earth-like"-ot használ az eredeti NASA által használt "Earth-sized" helyett. Bár még mindig sokkal jobb, mint sok magyar cikk, ahol konzekvensen "Földszerű" a megnevezés. -
#5727
Talán ezt még nem ismeritek, most találtam rá és jó hangulatú érdekes előadásnak tűnik lehet nem csak engem érdekel. Videó címében benne van végül is, hogy miről szól:
-
#5726
Mégiscsak ez nyert. :) Rengeteg link van már mindenfelé, ezt emelném ki a részletessége miatt. -
Sequoyah #5725 Az elozo korokben nem feltetlenul alakult ki elet. Sot az elso generacios csillagokban biztosan nem, mert akkor meg csak hidrogen es helium volt, az elethez szukseges nehezebb anyagok csak kozben alakultak ki, es a generacio vegen szorodtak szet.
A Fermi paradox pedig az intelligens eletrol szol, nem az eletrol magarol. Elet a mai tudasunk szerint akar igen gyakori is lehet, de meg a sajat naprendszerukben sem tudjuk kimutatni, nemhogy szomszed bolygon.
Az intelligens elet pedig lehet ehhez kepest igen ritka, teren, de legfokeppen idoben is. Ezenkivul letezhet olyan fizikai/technologiai korlat ami lehetetlenne teszi, hogy a szomszedsagunknal messzebbi civilizaciokkal kapcsolatba lepjunk. Peldaul ma meg nem tudjuk, hogy a fenysebesseg hataranak megkerulese a gyakorlatban lehetseges-e egyaltalan. -
#5724
A Dragon elsőre nem tudott dokkolni az ISS-hez, mert rossz GPS koordinátákat kapott. Holnap ismét megpróbálják. -
#5723
Akkor lassan készüljünk fel rá Igaz még több mint 1 óra de remélem közvetítik -
overseer-7 #5722 Gondolj arra a jelenségre amikor az indiánok földjén egyszer csak végighúzták a távíró-vezetéket.
Az indiánok tudták, hogy kommunikációra használja a fehér ember.. még megpróbálták lehallgatni is.. az oszlopokra tapasztották a fülüket.. semmi.
Talán még füstjeleket is küldtek neki.. semmi.
Ugyan így lehetünk mi is.. Rádió antennákkal hallgatjuk az űrt, meg infra és röntgen tartományban leskelődünk. Semmi.
Egyáltalán nem biztos, hogy 1000 év múlva is használni fogjuk az elektromágneses jeleket mint fő kommunikációs médiumokat.
Nem látunk bele, hogy hová fog vinni minket a fejlődés.
Nem biztos, hogy nincsenek itt.
A hangya sem tudja hogy őt megfigyelik, tanulmányozzák.
-
#5721
Csak hát akkor itt jön mindenki kedvenc Fermi-paradoxona. Ha ennyire természetes és könnyen alakul ki mindenhol, ahol vízzel találkozni - víz pedig van kvázi "mindenhol", akkor hol vannak a többiek? Legalább a nyomaik, jeleik? A mi csillagunkat a mérések alapján harmadik generációs csillagnak tartják, bennünk legalább 2 előző környi "csillagpor" van... elképzelhetetlenül kicsi a valószínűsége, hogy azért nem látunk senkit és semmit, mert mi vagyunk az elsők.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.02.22. 15:20:20 -
overseer-7 #5720 pánspermia..
nem is alaptalan ez a fantasztikus elmélet.
Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy így volt..
mint arra spekulálni, hogy véletlenül az élettelen anyagból egyszercsak "fejlődés nélkül" létrejön az éltető szikra..
Az élettelen anyag molekulái csak rendeződni tudnak.. evolválódni képtelen.
Nincs meg benne a szükséges velő, a ciklus, a pozitív visszacsatolás hiányzik a gépezetből.
s, kimutatták, hogy az élet a világűrben is képes vándorolni.
Az élet s halál csak nálunk, összetett többsejtű lényeknél számottevő jelentős kérdés.
a protozoák előtti egysejtűeknél még nincs olyan hogy halál.. azok csak végül is összetett gépek.. amik szétesnek ..de véletlenszerűen össze is állhatnak optimális környezetben és tovább működhetnek..
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.02.22. 00:17:04 -
Pares #5719 Hát hogyha az élet építőkövei már a protoplanetáris korongban létrejöttek és jelen voltak (erre utalhat az, hogy a Földön viszonylag gyorsan megjelent az élet), akkor nyilvánvalóan más égitestekre is jutott belőle... Ha pedig már a protoplanetáris korongban (vagy még korábban, a csillag születésekor) elkezdődik a folyamat, akkor nem sok szabad hely lehet az Univerzumban. -
#5718
-
overseer-7 #5717 a következő lépésnek annak kellene hogy legyen, hogy a közeli exobolygók visszavert fényét egy nagyon érzékeny spectrométerbe vezetjük.. ami kielemzi a színképet.. és megmutatja, hogy a légköre az exobolygónak milyen összetevőjű..
nem kell arányokat elemezni ilyen távolságban.. elég ha kimutatják a vízpára színkép vonalát.
Az már önmagában óriási felfedezés lenne..
De azután, meg találgathatnánk, hogy miért nem nyüzsögnek itt a földön az idegen exo-fajok a földünkön... hmm?!
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.02.21. 20:48:01 -
overseer-7 #5716 most már azt kéne találgatni, hogy mekkora az esélye annak, hogy az olyan bolygókon ahol folyékony víz van jelen van az élet.
Jobban körül kéne nézni a saját rendszerünkben.. minden bolygót közelről megvizsgálni ahol víz van.. akkor talán lenne már áttekintésünk galaxis méretekben is.
A H mellett, az oxigén.. N, és Carbon a leggyakoribb elemek a világban.
Szinte mindenhol kell, hogy legyen valamennyi víz.. ahol a hőmérséklet és a légkör nyomása azt lehetővé teszi.
-
#5715
Holnap (magyar idő szerint este 6-7 felé) valami exobolygókkal kapcsolatos felfedezést jelent be a NASA (és a Nature). Egyes oldalak már bőszen találgatnak, van, aki biztosra tudni véli, hogy a tavalyi TRAPPIST-1 csillag körül találtak újakat, Föld-méretűeket, ráadásul ezek nagy része a (feltételezett) lakhatósági zónában kering. Pezsgőt bontani továbbra sem kell, a 39,5 fényévre található csillag kicsi és elég hideg, bolygói néhány nap alatt körüljárják és többségük tengelyforgása kötött. -
#5714
Igen egy 3. rover meg gondolom nem fért volna el az indiaiaknál, itt kapcsolódnék közbe azzal, hogy Putyin látogatásakor szó esett az orosz-magyar űr tervekről is, sajna sok részlet nem volt, meg nem olyan túl nagyszabású ezért nem is foglalkoztunk vele, de jó lenne eljátszani a gondolattal, hogy 2020-ra elviszik a pulit az oroszok a Holdra :D Mert amúgy is terveztek menni maguktól is, miért ne férne bele. Persze ez vad spekuláció, meg ahogy állnak anyagilag mostanában valszeg az orosz Hold missziók is elcsúsztak a végtelenbe. -
#5713
Ezért mondtam, hogy megértem miért írták azt, amit.
De a lényeg mégis az, hogy a Hakuto gyorsan keresett másik partnert, amikor az Astrobotic közölte, hogy mégse indulnak 2017-ben. Megtehette, mert egyszerűen volt elég pénze és partnere. A Pulisoknak feltehetően nincs. -
#5712
Ők is "rideshare" elven mennek, tehát több másik műholddal együtt, egy SpaceFlightIndustries nevű cégen keresztül dolgoznak. A Falcon 9 árát a SpaceFlightIndustries fizeti ki, és ők értékesítik a többi helyet (az izraelieknek ~500kg-os a leszálló moduljuk).
Nem tudni, pontosan mennyit fizettek, de 10-től 30 millió dollárig terjed a becslés. A többi 10-20 műhold tulajdonosa pedig a műholdjának tömegétől függően további 1-10 millió dollárt fizethet majd a SFI-nek. -
#5711
Valószínűleg ők is reális(abb)an látják, de ez a blog igazából az a hely, ahol nyilatkoznak és kapcsolatot tartanak fenn a külvilággal és ez a reklámfelület is, így az ott leírtaknál nagyon meg kell válogatni, hogy ne tegyenek rosszat maguknak adományozók és egyebek szempontjából. Ezért emelnek ki dolgokat és tesznek háttérbe másokat - még így is nyíltan leírják, hogy jelenleg hivatalosan nem állnak versenyben a GLXP-ért. -
#5710
Pont ezt számolgattam én is amit az első bekezdésben írsz, de tényleg kifizetik az izraeliek a 40-62 milliót? Vagy megegyeztek, hogy a space x-nek is jó kis reklám, engedjenek belőle, vagy pl nem olyan nehéz ez a rover, van ott hely még egy csomó cubesatnak és szórják azt is ki ugyanabban a misszióban. Valami lehet ami nem nyilvános, azért gondoltam lehet a többi csapat is tárgyalhatott volna.
Igen az indiaiak nagyon frankón megoldották és most már azt is tudom milyen rakéta megy, kerestem is róla videót rögtön :)
-
#5709
BTW: Az első Electron megérkezett az indítóálláshoz.
-
#5708
Megértem miért írták azt, amit, de azért reálisabban látták szerintem a japánok a képet, amikor az Astrobotic-tól eljöttek, és inkább betársultak a TeamIndus-hoz.
Plusz hát akár hogy is nézzük, GLXP oldalán 5 versenyző van felsorolva, és a Puli nincs közöttük...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.21. 10:48:18 -
#5707
pulispace blogbejegyzés arról, hogy akkor versenyben vannak-e vagy mi is a helyzet -
#5706
Szerintetek miért volt ilyen bevállalós az amcsi és a nemzetközi csapat a rakétákkal?
Mert nem volt pénzük "normális" hordozórakétára. Egy Falon 9 indítás alsó hangon is 62 millió, legyen 40 millió dollár újrahasznált első fokozattal. Az még mindig 40 millió dollár csak a hordozórakétáért, úgy, hogy a győztes 20 millió dollárt kap. Szóval üzletileg mindenképpen nagy bukó.
Az Indiaiak vásároltak egy PSLV-XL indítást, ami ~15-17 millió dollár, és ráadásul mivel betársult a Hakuto, még a japánok fizetnek is nekik egy adag pénzt. Eredetileg a japánok is az Astrobotickkal ment volna, mint a Puli...
eg a rocket lab rakétája sem repült igazán éleset, majd 2 hónap múlva fog ha jól láttam, az is necces, hogy Holdra csinál egy leszállást majd még idén...
Viszont versenyben maradtak. A Pulisok például itt szúrták el, mert egy olyan programba csatlakoztak, akiknek nem volt fontos a 2017-es indulás. Eltolták egy évvel, és hopp, aki hozzájuk társult be, az bukott. -
#5705
A cég, aki a csónaktúrádat szervezte nincs a világ szeme előtt, és nem kapna akkora sajtót a nevük, ha valami baleset történt volna veled.
A Challenger katasztrófáját se lépte át a világ azzal, hogy "hát, ők tudták, hogy az életük kockáztatják".
Vagy nézd vissza, hogy mekkora vihart kavart az egyirányú Mars utazás (Mars One) ötlete. -
#5704
Feldobnám az X Prize témát, már párszor előfordult, lehet, hogy ki is fejtette már a véleményét az aki szerette volna, csak én felejtettem el :O Mit szóltok még egy körhöz?
Én tegnap néztem át az 5 érvényes csapatot és kíváncsi vagyok. Ha fogadni kéne max 3 csapat jut el a holdig és ebből 1-nek lesznek technikai gondjai, szóval akár dupla győztes is lehet. Szerintem az amerikai és a nemzetközi csapat túl komolytalan "fuvarozót" választott. A space x már csak presztizsből is meg fogja csinálni az izraeliekkel, az indiaiakról meg nem gondolná a laikus, hogy komoly tényezők, de igazából legtöbb tapasztalatuk nekik van, szóval simán odaérhet a japán és az indiai robot, csak a dolog pikantériája, hogy mivel együtt mennek ezért együtt is borulhatnak :D
Arról emlékszem beszéltetek már, hogy nagyon év végére tették az indítást és, hogy mi lesz ha kicsúsznak, azt nem tudjuk meg, kár hogy még messze van az év vége.
Szerintetek miért volt ilyen bevállalós az amcsi és a nemzetközi csapat a rakétákkal? Mert az amcsinál értem, hogy amerikai céget akart, de a space x-hez előbb mentem volna mint a rocket labhoz, de még azok is jobbnak tűnnek mint az interorbital systems ami totál erősebb hobbi kategóriának néz ki és nem nézem ki belőlük, hogy eljutnak a holdra, mikor a 21 év alatt 10 ezer lábra értek el... Meg a rocket lab rakétája sem repült igazán éleset, majd 2 hónap múlva fog ha jól láttam, az is necces, hogy Holdra csinál egy leszállást majd még idén... -
overseer-7 #5703 A mars meghódiccsa elérését két úton látom..
hatalmas nagy terhek emelését a marsig szokványos Lh/lox hajtóművekkel. Ami óriási mennyiségű üzemanyag fogyasztással járna.. mivel nem LEO ra kell vinni hanem LMO-ra
Bizonyára több száz tonna teherrel kell számolni.. mert vissza is kell jönni onnan valahogy.. mert sokan fellázadnának még akkor is ha valaki vállalná ott a végpusztulást a küldetés után.
Rengeteg embervédő aktivista másnap a fehérház gyepét taposná..vagy a nasanál lincselnének a tömegek.
A másik megoldás, hogy a nagy terheket leora felvinni hagyományos módon.. és onnantól szépen lassan.. egy nagyobb.. számottevő teljesítményű LINACC al, vagy ion hajtóművel tovább emelni a marsig. Nagyon nagy felületű solar panelekkel, hogy legyen kakója a meghajtónak.
Így tovább tartana.. úgy is több éves küldetés lenne.. de így még reális is lehetne egy marsutazás.
-
kamionosjoe #5702 Én amikor nyáron jártam kajakozni akkor előtte alá kellett írjak egy papírt, hogy saját felelősségemre ülök be a csónakba és tudomásul vettem ez egy veszélyes sport, akár meg is fulladhatok ha kiborulok a csónakból. Aláírtam.
Biztos rengetegen vannak akik a haláltól való félelem ellenében is aláírnának a NASA-hoz és akár az életüket is kockáztatnák a tudomány érdekében. Lehetőség szerint mindent kövessünk el, hogy biztonságban legyenek, aztán had menjenek a vakmerő marsmeghódító aspiránsok. Ehhez a technikai szint amin most állunk sose volt olyan magasan, mint ezt megelőzően bármikor is. -
#5701
Bocs ha félreérthető voltam, csak tényeket írtam, az emberélet számít, de akik a döntéseket hozzák, náluk járulékos veszteségként szerepel.