10000
-
Pares #5780 SpaceX: Building Better Worlds
Mégha nem is tartják a 2018-as időpontot, elég az is, ha a NASA előtt sikerül nekik, már úgy is feladják a leckét... -
#5779 Rakd egymás mellé a február 15.-ös NASA EM-1 hírt, és ezt a SpaceX bejelentést.
Tömören a háttérről: a NASA-nak van egy "saját", nagy célokat kitűző programja, amely az Orion űrhajóra, és most éppen az SLS nevezetű hatalmas rakétára épül. Eredetileg az Orion szolgálta volna ki az ISS űrállomás személyzet-cseréjét is az Űrsikló nyugdíjazása után, ám ez végül úgy tűnik véglegesen a CCtCap (~kereskedelmi személyszállítási szolgáltatás) keretében valósul meg. Az Orion jelenleg kifejezetten a "Földtől távoli" missziókra van szánva, 2018-ban egy személyzet nélküli útra indulna (EM-1), ami a rendszerek végső ellenőrzéséről szól (és hát ez lesz az SLS rakéta első indítása...), hogy aztán cirka 2022-2023 körül négy fős személyzettel megkerülje a Holdat, vagyis azt az utat, amit anno az Apollo-8 teljesített 1968-ban.
Az EM-1 utat bemutató CGI videó
Tudományos szempontból ennek a két útnak zéró a haszna, de egyszerűen nincs pénz se Holdra-szálláshoz (amihez egy Leszálló-egységet kéne létrehozni), se egy Holdállomás-létrehozásához (erről évek óta ötletelnek az ISS üzemeltető-országok, hogy az ISS egyes elemeiből egy, a Föld-Hold L1 pontján létrehozandó űrállomást építenének, persze hasonló ötletelésekkel tele a padlás...). Szóval az első valóban "hasznos" út 2025-26 körülre várható Astroid Redirect Mission (ARM) lenne.
Egymás mellett méretarányosan a NASA (Lockheed) Orion, a Boeing CST-100 Starliner,
a viszonyítási alap NASA Apollo és a SpaceX Crew Dragon kapszulája
A CCtCap keretében a Boeing a CST-100 Starliner-el, a SpaceX pedig a Dragon 2-vel (vagy Crew Dragon-al) vinné az űrhajósokat az ISS űrállomáshoz. Ahogy most kinéz, 2018-tól, de inkább 2019-től.
Csakhogy a NASA ideiglenes új igazgatója (Robert Lightfoot, az SLS / Orion program egyik támogatója) 2017 február közepén egy tanulmányt kért, hogy a 2018-as személyzet nélküli út (EM-1) mégis csak személyzettel indulhasson el 2019-ben a Holdat megkerülő útra. A szakmai oldalakon meglehetősen döbbenten fogadták a hírt. Először is azért, mert az SLS rakétának ez lesz az első útja, és élből embert rakni rá meglepő, legalábbis. Másodszor azért, mert a NASA a CCtCap keretében a két kereskedelmi partnertől megköveteli, hogy az első úton személyzet nélkül repüljön az űrhajó, és ha azt sikerrel teljesítette, akkor lehetséges egy két fős személyzettel való tesztrepülés, ami után a valódi ISS személyzetcsere-utak elindulhatnak. Erre a saját űrhajójánál ezt a lépcsőt átugorná? Harmadszor pedig azért, mert eleddig az SLS és az Orion méregdrága fejlesztése lassú ütemben fojt, és inkább a csúszások, mint a tervezett lépcsőfokok előre hozatala volt rá jellemző.
A Crew Dragon űrhajó a "trunk" (~csomagtartó) moduljával együtt
Mindez azonban teljesen más megvilágításba került magyar idő szerint ma hajnalban. Elon Musk egy Tweet üzenetben jelezte egy nappal korábban, hogy valamit be fognak jelenteni. Ez után egy napig iszonyatos pletykainvázió indult meg, mindenki próbálta kitalálni, hogy mi lehet az a nagy bejelentés. A SpaceX űrruhájának bemutatójától az első Falcon Heavy indításon át a nemrég 2020-ra eltolt Red Mars misszió visszaállításáig minden felmerült.
Végül egy öt perces telekonferencián a média szereplőinek bejelentést tettek, majd rá röviddel a SpaceX honlapján is megjelent a bejelentés. Mely szerint 2018 végén két emberrel a fedélzetén egy Crew Dragon (hogy az elnevezés mennyire nem egyértelmű, abból is látszik, hogy rögtön utána hozzátették, hogy Dragon version 2) űrhajó meg fogja kerülni a Holdat, amihez egy Falcon Heavy rakétát fognak felhasználni. Mindezt pedig kereskedelmi alapon teszik, a két ember pedig máris jelentős "foglalót" tettek le az asztalra, hogy ez a repülés megtörténjen.
Vagyis a SpaceX kereskedelmi alapon (?), fizetős utasokkal fogja megcsinálni azt az utat, amit a NASA horrorisztikus összegekért csinálna meg 2019-ben az SLS / Orion párossal, illetve eredetileg 2018-ban személyzet nélkül, majd ~2021-ben személyzettel.
A cicaharc tehát abból áll, hogy az egyik oldalon fog állni az eddig cirka 25-27 milliárd dollárból kifejlesztett a NASA "saját" SLS / Orion párosa (amit a Lockheed és a Boeing óriásvállalatok építenek meg neki), a másik oldalon pedig a SpaceX Dragon űrhajója és Falcon Heavy rakétája, ami ennek a töredékéből valósul meg. Persze a SpaceX is rögtön hozzáteszi, hogy mennyit köszönhet a NASA-nak, hiszen a Falcon 9 (és ez által a Falcon Heavy) illetve a Dragon fejlesztésének jelentős részét a NASA pénzelte, ám ez inkább csak sóhintés a sebre.
Ugyanis ha a SpaceX megvalósítja, akkor mindenki fel fogja tenni a kérdést, hogy mi a fészkes fenéért fizetik az amerikai adófizetők az SLS és az Orion költségeit (ami még további több milliárd dollár lesz várhatóan az első útjáig), ha majdnem ugyan arra képes a SpaceX, olcsóbban. Mert az SLS egyetlen indítása 2012-ben cirka 500 millió dolláros nagyságrenden volt számon tartva. A Falcon Heavy ugyan jóval kevesebb terhet vihet fel, ám a listaára 90 millió dollár, és a SpaceX azt tervezi, hogy mindhárom 'core' fokozatot (amik a Falcon Heavy első fokozatát képezik) visszahozza, ami az újrafelhasználás után olcsóbb következő indítást jelenthet. Vagyis egyetlen SLS indítás árából (70-130 tonna Föld körüli pályára) alsó hangon is bő 5 Falcon Heavy indítás jöhet ki (32-54 tonna Föld körüli pályára).
Utána pedig majd a Kongresszusban és a Szenátusban csapnak össze a SpaceX és a Lockheed / Boeing lobbystái, hogy melyikre költsék majd a NASA pénzét...
Akár hogy is, úgy tűnik, hogy a NASA-t (de legalábbis a NASA vezetését) előre értesítették a SpaceX-től, hogy van egy ilyen tervük. Erre pánikszerű reakció volt az EM-1 személyzettel való repülésének ötlete, mert 2021-22-re ha így haladnak, az SLS / Orion páros első emberes repülése meglehetősen lesajnáló véleményeket kaphat, ha a SpaceX már rutinszerűen fogja ugyanezt végrehajtani...
Igen, erősen kérdéses, hogy tartható-e a 2018 végi időpont, de legalább ennyire kérdéses, hogy adott esetben az EM-1 repülés 2019-ben megvalósítható személyzettel... -
#5778 Na meg is van
Érdekes-érdekes, de a space x űrruha jobban érdekelt volna. Meg az ide évben nagyobb technikai kihívás lesz leszállni a Holdon, egy ilyen megkerülés nem tűnik húzósnak, viszont, hogy civilekkel lesz már annál inkább :) -
#5777 Állítólag Trampli egy "holdbázist" (minimum egy előőrsöt) szeretne, ehhez embereket kell küldeni. Indul "a mennyibe fog fájni ez az embereknek cirkusz". -
#5776 Nem azt monda, hogy ma 1pm PST? Vagyis már 20 perce kezdődött a tájékoztatás -
#5775 A SpaceX valami fontos bejelentést fog tenni órákon belül, ami a pletykák szerint a Holddal kapcsolatos. (Lehet, hogy beszállnak ők is a buliba a NASA mellett?) -
overseer-7 #5774 Amint kihűlt a bolygó..ami előtte egy nagy lávatenger volt... valószínűleg a gyakori kozmikus események, formálódás, becsapódások, ütközések miatt.. és amint beljebb hozták a vizet a külső aszteroidák a késő nagy bombázás során.. RÖGTÖN megjelent az élet.
Azaz.. innen jött az ötlet, hogy az élet nem itt fejlődött ki, hanem csak ide került.
Nem kellett idő a kifejlődéséhez.. a fejlődéshez idő kell.. minél egyszerűbb annál több idő kell.
A protozoák kb 1 milliárd évig evolválódtak.. mire megjelent a sejtmag és az eukarióták létrejöttek.. a növényi egysejtűek.
aztán jelent meg a szexualitás is az egysejtűeknél.. és akkor felgyorsult mégjobban minden.
A fejlett szárazföldi többsejtű életnek hogy ilyen változatos formákban megjelenjen elég volt az elmúlt 500 millió év is.
Nem stimmel az, hogy szinte azonnal megjelent az élet.
..mikor 1 milliárd évbe telik a természetnek legyártani egy egyszerű sejtmagot.
A dns vagy rns és az egyszerű fehérjék legyártása.. és működtetése, valószínűleg időigényes.. egy olyan közegben, ahol még nem lehet szó fejlődésről sem.. csak anyag, molekula rendeződésről.
pedig ez mind akkorra már ADOTT volt.. kint volt az udvaron, amint kihűlt a bolygó annyira, hogy beindulhattak a biológiai folyamatok.
-
Pares #5773 "1 milliárd évbe telt a Földnek hogy kialakuljon az élet."
Annak az 1 milliárd évnek a nagy részében a Föld a keletkezés folyamatában, volt ekkor szakadhatott ki a Hold anyaga is. Az élet a földkéreg megszilárdulása (4 milliárd évvel ezelőtt) után jelent meg, viszonylag rövid időn belül (közvetett bizonyíték alapján 3,7 milliárd éve, de a legújabb felfedezések alapján akár már 4,1 milliárd évvel ezelőtt is jelen lehetett). -
overseer-7 #5772 Ha az europán és a naprendszerben ahol van víz, és találunk mikrobiális életet...
akkor 90%, hogy szinte minden csillagrendszerben van valamiféle élet..
mert.. szinte valószínű, hogy minden csillag körül van vannak fémes kőzetbolygók a lehetséges gázbolygók mellett.
Szintén ugyan úgy lehetséges, hogy legyen pár bolygónak légköre és számottevő nyomás uralkodik, hogy a víz folyékony maradjon.
Ahol víz van.. és elér odáig a napfény.. (de még annak sem kell lennie, mert fény nélkül működő élet is van) ott szinte biztos, hogy van élet..
..Ha.. tényleg működik a pánspermia elmélet a gyakorlatban
-
Prof William #5771 Az az 1-2 saláta már valami, hiszen végre életet találunk. :)
De amúgy is elég ha csak víz van. Az élővilágról majd gondoskodunk mi. :) -
panoz0 #5770 Nem hiszem hogy víz esetén fejlett ökoszisztéma lenne bármelyik bolygón is. 1 milliárd évbe telt a Földnek hogy kialakuljon az élet. Újabb 2 milliárd évbe telt hogy a láthatatlan parányokból jobb híján tengeri algák kifejlődjenek. Újabb 1 milliárd hogy összetett életközösség legyen ha máshol nem is de a tengerekben. Még 200 millió év hogy a komplett szárazföldi bioszféra kialakuljon. Nem mondanám ezt olyan gyakori esélynek hogy Avatar világa lenne bármelyik bolygón. Az hogy értelmes lények lakják az meg rendkívül kicsi valószínűségű.
Szerintem egy vizes bolygón az esetek 90%-ban 1-2 tengeri salátánál többet nem találna ott az odalátogató. Jó eséllyel hiába a víz a légkör belélegezhetetlen lenne ha a Föld történelméből indulok ki. -
Pares #5769 Kicsit nagyon túlreagálod a dolgot. Leginkább azért érdekes, mert szemlélteti, hogy a felszínről kb. mekkorának látszana a többi bolygó és a központi csillag. -
#5768 1. Gondolom azért relatív mert csak a csillag fénykibocsájtásából és a csillag-bolygó távolságból tudnak kiindulni és nem tudják, hogy van-e légkör vagy valami ami befolyásolná még az ilyen egyszerű dolgot is.
2. Na erre legalább tényleg jó, bár ebben a kategóriában nekem relevánsabb meg érdekesebb marad az a képsorozat mikor a Holdunkat cserélték le a többi bolygóra és, hogy hogy nézne ki ha azok lennének olyan távolságra. -
#5767 Az ilyen videó lényege pár dolgo csak:
1. A relatív világosság érzékeltetése.
2. A közeli objektumok mérete.
Kb. ennyi. Más szempontból semmi értelme, de ezeket is torzítja a monitorod... -
#5766 Ez már hülyeség :D Még a "bolygókról" a képet megértem, nem lehet a mai médiában nagyon színes szagos kép nélkül megjelenni, mert áttekerik. Szóval ott oké, hogy feltételezések alapján megkértek egy művészt, hogy csináljon valamit, de ez a videót már nem bírtam komment nélkül hagyni. Tényleg felkérnek egy 3D művészt, hogy készítsen egy ilyen látványvilágot arról ami millió meglepetést tud még okozni, plusz tényleg nem tudunk róla semmit? Földön készült textúrákkal oldd meg egy idegen világ kinézetét amiről még nekünk sincs sok fogalmunk :D Plusz ez, hogy látszani kell a másik bolygónak... Mint mikor a mi Naprendszerünk rajzolják le koncentrikus körökben egy síkban... Lehet ott is csak különleges alkalom, hogy látszik a másik bolygó.
-
Pares #5765 A TRAPPIST-1 rendszer a harmadik bolygó felszínéről:
-
#5764 Ilyen hamar? A bolygók és ilyen pálya kialakulásához mennyi idő kell? -
overseer-7 #5763 RD-191 Motor intro
-
overseer-7 #5762 szerintem is.. a bolygók pályája körül már minden ki van takarítva.. viszont a gravitációs rezonanciának amik arrafelé vadul rángathatják a külső kisbolygókat.. törmelékeket.. elég gyakran beránthatják maguk közé a pusztító darabokat.
Amik valószínű elég vad kihalási periódusokat okozhat.. ami nem feltétlen rossz.. arrafelé ha van élet.. lehet jó gyors lehet az evolúció.
és sokkal több és alkalmazkodóbb fajokat fejlesztett ki mint itthon .. nagyobb a szelekciós nyomás -
#5761 Az szinte biztosra vehető, hogy az a bolygórendszer csillagászati időt tekintve nem stabil, és akár pár millió éven belül is szanaszét eshet. -
#5760 Ez a tanulmány pont az M-osztályú csillagoknál vizsgálja a kérdést és az a végkövetkeztetése, hogy elég jó esély van az élet kialakulására és fennmaradására.
Közben gondolkoztam azon, milyen közel vannak ezek a bolygók egymáshoz. Csak az E-F-G triót nézve (amelyek potenciálisan folyékony vizet tartalmazhatnak) a legközelebbi együttállásaikkor egymáshoz képest 0.009 és 0.007 AU-ra vannak. 1 AU = ~150 millió km, azaz az E-F minimális távolsága kb. 1,35m km, az F-G pedig 1,05m km. A Föld-Hold távolság kb. 384k km (kb. 0,0025 AU), azaz kb. 3,5x és 2,7x távolságokról beszélünk. Csak viszonyításul: a Nap-Föld L2, ahol majd a James Webb fog keringeni, kb. 1,5m km, ezek a bolygók párban ezen belül vannak egymáshoz képest. Ezek a távolságok nálunk már bőven a veszélyes, Föld-közeli aszteroidák szintjén vannak még akkor is, ha a Holdon túl haladnak el. De távolságok és méretek kapcsán ne feledjük azt sem, hogy a Föld és a Hold közé pont befér a naprendszerünk összes bolygója.
Szerintem itt nincsenek teljesen kötött tengelyforgások, itt minden bolygó jobbra-balra mozgott és azt tudom elképzelni, hogy "fekszenek" a naprendszerük pályasíkján (kb. úgy, mint pl. az Uránusz). Az "n-test" rendszerekkel foglalkozók rémálma lehet, hogyan keringhetnek ezek egymás körül és miféle Lagrange pontjaik lehetnek, ha egyáltalán. :) Viszont elég kevés törmelék maradvány lehet a bolygók között, ilyen kis távolságokon már mindent eltakaríthattak maguk körül.
-
Prof William #5759 Pedig még régi magyar dal is megmondta hogy "8 óra Munka, 8 óra Pihenés, 8 óra Szórakozás!"
Viccet félretéve egy napját 30 nap alatt megkerülő bolygónál nem lenne értelme a bolygóhoz alkalmazkodni . Ilyen esetben szerintem elhanyagolhatók a változások.
Olvastam olyan tanulmányt ami csak pár állandó viharzóna kialakulását felételezi és így viszonylag sok tiszta (bár eléggé szeles) terület lenne a bolygón. -
Pares #5758 Aktuális:
-
_rudi #5757 Ha vastag légkör + óceánok vannak akkor érdekes időjárása lehet a bolygónak...
A naphoz.legközelebb eső felén v.színű egy több száz km átmérőjű állandó ciklon/hurrikán pörög ahol a felmelegedett páradús levegő felemelkedik.
A levegő a magasban az sakok felé áramlik. Egy idő után a levegő lehül és lesz egy állandó esős zóna.
A nappal átwllenes fele a bolygónak v.szinű egy sötét hideg sivatag ahová már nem jut se fény se csapadék.
A talaj közelében a hideg levegő az állandó ciklon irányába áramolhat és ahogy aközelítünk a ciklonhoz egyre nagyobb a sebessége.
Érdekes lehet..
-
#5756 Felosztás kérdése. Tengeralattjárókon van, ahol 6-6-6 órás beosztások vannak (6 óra munka, 6 óra pihenés, 6 óra alvás), de előfordult már 4 óra munka, 4 óra pihenés 4 óra munka 8 óra alvás is. -
#5755 A Földön azért csinálják így, mert a világ többi része is 24 órának él meg egy napot. A Marson pl. az ottani időszakra érdemes átállni, az emberi szervezet nagyon könnyen alkalmazkodik. Voltak kutatások hosszútávú teljes izoláltságban tartott emberekről (barlangban, óra és egyéb időjelzési lehetőség nélkül, csak a saját ritmusuk szerint élve) és ott például a legtöbb esetben lényegesen megnyúlt az "egy nap" - akár 40-50 órára is bizonyos esetekben, több, mint 30 órás ébrenléti periódusokkal.
egy példa
But the important thing is that we proved that there was an internal clock independent of the natural terrestrial day/night cycle. Interestingly, during the subsequent experiments I did with other research subjects, all of the people in the caves showed cycles longer than twenty-four hours. In fact, it became common for them to achieve cycles lasting forty-eight hours: They would have thirty-six hours of continuous activity followed by twelve to fourteen hours of sleep.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.02.24. 10:54:41 -
Prof William #5754 Erre én is gondoltam. Ha vastag légkör + óceánok + nap sem süt túl erősen (amire egy vörös törpe esetében jós esély van) akkor akár a világos oldal is lakható lehet.
Kicsit előre szaladok de pl egy esetleges emberi telepesek hogyan élnék meg az örök nappalt? Szerintem az a legegyszerűbb megoldás hogy felosztják ugyanúgy 24 órára a napokat mint most és 8 órában elsötétített szobában aludnak. Így csinálják skandináv országokban is amikor beüt a féléves nappal. -
#5753 Meg az sem mindegy, hogy az örök fény birodalma az 500 vagy 50 fokos.. -
_rudi #5752 Nem biztos hogy csak az "örök hajnal" terület lenne jó.
Én úgy tudom sok függ attól hogy van-e (és ha van milyen vastag és összetételű) a légkör, vannak-e óceánok.
A földhöz hasonlóan ezek mind segítenek kiegyensúlyozni a klímát és hőt szállítanak a melegebb helyekről a hidegebb helyekre. -
Prof William #5751 Ez igaz. Ha a földnek lenne 2-3 lakható vagy majdnem lakható testvére, amiket ráadásul szépen lehet látni az égen, az nagyon de nagyon durván megdobta volna az űrkutatást. Szerintem ebben az esetben már előrébb járnánk űrkutatás terén és már javában felfedeznék a ezeket bolygókat.
Meg még jobban belegondolva. Ezek a bolygók valószínűleg rendelkeznek ásványkíncsel is. Hatalmas nyersanyag gazdagság lenne, ami segítene távolabbi terveinkben is.
A kötött tengelyforgású bolygók esetén...Egy időben az volt az elmélet, hogy ilyen világokon -amennyiben megfelelő távolságra keringenek- akkor az átmeneti "örök hajnal" terület lakható lehet. Áll még ez az elmélet? -
overseer-7 #5750 kevés bennük a fém..
lehet nincs meg a mágneses védőmező.. és akkor pusztít az ionizációs sugárzás -
_rudi #5749 Érdekes az "E" és az "F" bolygók.
Bár az átmérőjük 0.92 és 1.04 a földnek de a tömegük csak 0.62 és 0.68.
Hiányoznak a nehéz elemek? Mik lehetnek ezek? Valami water world-ök? -
#5748 Ez eddig eszembe sem jutott, de ilyen naprendszerben, ha minden bolygó so-so lakható, akkor az ott tényleg realitás lehet. -
Pares #5747 Én úgy olvastam, hogy mind a hét bolygó tengelyforgása kötött.
Belengondolva, ha mondjuk lenne intelligens civilizáció az egyiken, mennyivel könnyebb lenne nekik benépesíteni a rendszerüket, egymás hegyén-hátán vannak a bolygók. -
#5746 A főként IR sugárzás egyébknét azt jelenti, hogy fajlagosan viszonylag jól melegíti ezeket a bolygókat a nap?
A napnál a felszíni hőmérsékletet értettem. A sugárzásos hőátadásnál csak a dT számit.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.23. 19:53:38 -
#5745 A Nap koronájában 1-2 millió K van, de a legforróbb részek (alig 2-500 km-re a felszín felett) a 20 millió K-t is elérhetik. Ennek oka nem igazán ismert.
A TRAPPIST-1 egy M-osztályú csillag, nagyon kicsi, nagyon halvány és ezzel együtt nagyon stabil is, viszont azt is kimérték már róla, hogy folyamatosan erős UV sugárzással bombázza a bolygókat, ami erősen lecsökkenti az élet esélyeit.
-
#5744 Engem inkább az árapály erők és a tektonika az, ami lázba hozna. Egy igen aktív bolygón ez igencsak gátat szat bármilyen fejlődésnek. -
overseer-7 #5743 évszakokról ilyen kis periódusban nem nagyon beszélhetünk szerintem.
Ha vannak, csak nagyon enyhe változások lehetnek.
Még az is előfordulhat, hogy egy nap tovább tart egy évnél.. vagy tidal locking esetén permanens éjszaka és nappal van a közeli bolygók felületén. -
#5742 Most belegondolva simán lehet árapály hatás is...
Ilyenkor látjuk, milyen szerencsések is vagyunk mi itt a Földön... :) -
#5741 Ilyen gyakorisággal az átfedések igen gyakoriak. Mekkora mázli, hogy a rendszer pont megfelelő síkban van.