1398
-
Albertus #458 Többféle tükröt sorolnak a "félig áteresztő" kategóriába..
Egyik. lp. 50% fedésű fém (ezüst, Alu) bevonatú üveg(műanyag)
ilyen a natur ezüst csomagoló fólia egyes változata is.
Egy másik: dielektromos tükrök. Ezek áteresztők, de a nagy térerősség
hatására tükrözővé válnak.
Kerr-cella típusú tükrök.. Ezek a második "rokonai". A polarizációs
sík elforgatásával a "ferdén" a polarizációs síkban elhelyezett
üveglemezeken teljes visszaverődés okoz, ebben a szögben
a polarizált fény számára tükörnek látszik , ugyanakkor az erre
merőleges polarizációjú fény áthalad rajta..
Ezért a polarizáció szögének változtatása a tükröződést is
szabályozza.
Ma már nem nitrobenzolt, hanem karotinoidokat alkalmaznak erre a
célra. Ilyen pl. az LCD kijelzők anyaga.. -
#457
Valaki írna nekem a féligáteresztő tükörről? Azt mondták, hogy "Mint a foton a féligáteresztő tükör mögött. Elpattanhatott volna, de minden ok nélkül átjött rajta." Tehát akkor van olyan, aminek nincs oka? -
Albertus #456 Ezt hogyan érted? Hogy-hogy több fajta?
Mező és kvantum?? -
Albertus #455 Szia!
Szívesen elmagyarázom, de ehhez tudnom kellene, hogy: Mennyire vagy laikus?
Van valamilyen képzettséged? -
Tiberius B #454 És mi van, ha több fajta grav. is van? -
Tiberius B #453 "amíg a fény általában pozitív irányú impulzusvektorral csatolt"
na erre felfigyeltem.
újból megkédezem: vki elmagyarázná érthetően, hogy is megy az elektromágneses-kölcsönhatás? -
tomcat1 #452 
-
Albertus #451 Ez jól hangzik, de biztos, hogy van töltéshordozója???
Mi van akkor, hogy ha a grav. is ugynolyan em kvantum mint a fényé, csak
amíg a fény általában pozitív irányú impulzusvektorral csatolt,
addig a grav. mindig negatív irányú impulzussal ???? -
tomcat1 #450 A kettő nem azonsos bizonyos mértékben, a kvantum és a mező ...
Ha meglesz a gravitáció töltéshordozója, akkkor simán előálllítható majd mesterséges vagy akár antigravitáció is... -
Albertus #449 Mondjuk, mi van akkor, ha kvantumos jellegű? 
-
Albertus #448 Szia!
Lehet, hogy nem mező típusú a gravitáció? És főleg nem töltés alapú? -
#447
Csak elég nagy csapágygolyót kell gyártani. :D:D:D -
Tiberius B #446 egy régi kérdés újra: milyen lehet az a dinamikus gravitáció???
Mi van ha több fajta kölcsönhatás létezik, mint azt ma gondoljuk? Mondjuk többfajta grav. van?
Tényleg: a gravitáció mező? Melynek töltéshordozója a tömeg? Annyiban különbözik csak, hogy az azonos előjelű töltések vonzzák egymást?
Lehet-e valódi mesterséges gravitációt vagy antigravitációt létrehozni? [nem a mai technológiával] -
Tiberius B #445 hee???
értem, csak fura:-) -
#444
fixszek - sz :-) -
#443
Úgy, hogy rájössz, hogy a lentebb tárgyalt halmazok mindegyike tökéletesen éntelen, se nem birtokolja azt egy én. Nem azonosítod magad a halmazok egyikével sem, akkor nincs tapasztaló, és nincs tapasztalás.
Minden amit mozgásnak, változásnak hívsz hozzád képest mozog, illetve változik.
De ami vagy, az halmazokkal való azonosulásból jön létre, amik maguk sem fixszek.
Ezt ténylegesen belátva a dolgok ugyanúgy jelen vannak, de nem tőled elkülönülve.
Látod, hogy az autó feltűnik két ház között, és látod, ahogy az lekanyarodva eltűnik a sarkon túl, de mint ha mindvégig nem is mozogna. - a világ nem keletkező, nem múló, és nem örök. Ezek mind a halmazokkal való azonosulás képzetei.
A jelenben nincs mozgás, erre egy jó írással is találkoztam, ami megvilágítja kicsit amiről beszéltem:
Nincs mozgás a megjárt úton, és nincs mozgás a meg-nem-járt úton sem. Az egyik már befejeződött, a másik még nem kezdődött el. A megjárt és a meg-nem-járt úttól elkülönítve az éppen járva-levő út nem ismerhető meg. -
Tiberius B #442 aham, és hogy is lehet ezt a kettősséget elkerülni? -
#441
Ha az érdekel, nem szükségszerű beleesni tapasztalásba, a megfigyelő, és megfigyelt kettősségébe. -
Tiberius B #440 hát nem:-( -
tomcat1 #439 Persze ez nem holnap lesz.. -
tomcat1 #438 Esetleg optikával az nem kavar annyira bele az egészbe, vagy úgy csainálni az egész kisérletet, hogy az érzékelés változtató hatását is beleveszik... -
Tiberius B #437 hmmm??? kifejtenéd?
[csak egy lehetséges elméletet vázoltam fel]
Más: sajna manapság nem tudunk passzívan érzékelni, szerintetek lehetséges lesz-e valaha passzívan érzékelni a microvilágban?
Vagy ez még elvileg sem lehetséges? [és most, nm szeretnék olyanról, hallani, hogy xy egyszer azt mondta, hogy nem, mert ugyebár a levegőnél nehezebb repülő szerkezetekre is azt mondták nem lehetségesek, mégpedig bazinagy koponyák!] -
#436
De úgy tudom igen. Miért? -
tomcat1 #435 NEm megfigyelő és megfigyel egymásra való hatása, amitől a kisérleteket mostanába más szemmel nézik?
pl: Schödringer macskája... -
tomcat1 #434 A szimmetriasértésről van egy jó írás a címe "Az isteni a-tom"/Leon Ledesma/-tól
most én se tudom elmondani, mert a könyvtárba vissza kellett vinni, lejárt a kölcsönzési idő +800ft :)
-
#433
Amiket Te kölcsönhatásnak, és okságnak hívsz az egészként, megfigyelő és megfigyelt hasadása nélkül nem működik. -
#432
Ezzel az a probléma, mint Istennel.
És a virtuális részecskék hogy keletkeztek?
Semmi nem létesül. De bevágom az egyik szomszéd fórumból a hozzászólásom, lehet érdekelhet:
A halmazok: a test, az érzések, a gondolatok, a képzetek, a tudat.
Tapasztalás és halmazok, amik az ént képezik kölcsönös függésben léteznek.
Tapasztaláson kívüli létező nincs, mert ahhoz, hogy létezőnek, tapasztaltnak nyilváníts valamit alapfeltétele a halmazokkal való azonosulás.
Amint nem azonosulsz halmazokkal megszűnik a tapasztaló, és tapasztalat, ezzel együtt énképzet.
Ezt hívják ürességnek, ahol okság már nem érvényesül, mintegy magában foglalva azt, mert az egészre, nem elkülönülő dolgokra (mint pl. énlélek) nem hat okság.
Az üresség nem a halmazokon keresztül meglátható valami, mert ezek mindegyike üres, mert nem rendelkeznek állandósággal, csak kölcsönös függéssel. -
Tiberius B #431 Ez egy bonyolult probléma. 
Semmiből vmi: virtuális részecskék. Ezek kamatra kiadott kölcsönök az univerzumtól, hmm
mi van, ha az egész univerzum egy ilyen virtuális részecskéből keletkezett, és akkor voilá majd vmikor vissza kell adnunk a nagy kölcsönt, kamatostól!
A végtelen végtelen punktum!
Ha az ember képes lenne végtelenben gondolkodni, hmm, már az 51-esben lenne:-)
Egyébként nincs olyan, hogy vminek nincs oka, szerintem.
Az univerzum vmikor "keletkezett", lehet, hogy nem a tér és az idő, de ez az univerzum mindenképp, mi van, ha ez is többlépcsős: van egy magasabb rendű univerzum és így tovább, a mienkben is vannak fiatalabb univerzumok...
gondoljatok bele: minden végtelen, csak amiben éppen vagyunk, az az időn kívül véges kiterjedésű, mivel az időben nem tudjuk mérni a nagyságát...
bla...bla...bla...stb...stb...stb...és így tovább
Ha már okok: miért mennek végbe a kölcsönhatások? Elolvastam a Wiki-n az erről szóló cikket, de akkoris, ez a szimmetriasértéses dolog csak modell, vagy tényleg így működik?
És akkor mitől sértűdik meg a szimmetria?
És hogy is mennek végbe a kölcsönhatások?
Mert especiel arról nem írtak ott. -
#430
Végtelenségre, amiben a dolgok nem különülnek el egymástól.
Mivel végtelen, nem véges, mentes viszonyítási ponttól, nem önmagába, és nem másba forduló. -
tomcat1 #429 Mármint az elejétől a végéig véges, de a felszínén megyünk végtelen. -
tomcat1 #428 Most az Einstein féle szférikus világ féle végtelenségéregondolsz?
Gönbszerű tehát véges, de ugyanakkor nincs is vége. Erre? -
#427
Az öntudatunk viszonyítási pontként működik a világban, olyan mint a végtelen egy darabkája, de igazából nem darabkája, sem pontja, sem része, mert nem különül el semmi mástól. -aki nem ismeri föl, hogy a végtelennek mind eleje, közepe, és vége is végtelen -
#426
Nincs végső ok, nincs kulcs. De ha az ember képes megkülönböztetés nélkül egységben szemlélni, akkor rájön, hogy mindez nem okozott, nem keletkező...
Honnan veszik az emberek azt, hogy valaminek keletkeznie kell? ez már magában nonszensz. -
tomcat1 #425 tehát akkor a végső ok a " kulcs" :) -
#424
Amúgy tényleg nem tudom mi ez az óriási törekvés arra választ keresni, hogy semmiből hogy lehet valami.. Pl. tudósok ősrobbanás, meg -
#423
Az tök jó. :) Majd írj, mire jutsz. Újra átolvastam a hozzászólást:
"Ha bárki azt mondja, hogy a végső oknak nem kellett keletkezni" - ez félreérthető.
Így értem: "Ha bárki azt mondja, hogy a végső ok létezik, de annak nem kellett keletkeznie" -
tomcat1 #422 Ezzel most gondolkodóba ejtettél. 
-
#421
Úgy gondolom nem tévedsz az utolsó mondatoddal kapcsolatban. Attól hogy mindennek oka van, minden összefügg, nem érv a végső okra, tehát, hogy semmiből valami lenne, vagy valamiből mégtöbb valami. Ha valamiből mégtöbb valami keletkezne ez pedig azt a kérdést veti fel, hogy az a valami, amiből mégtöbb valami lett, annak is keletkezettnek kell lenni; ráadásul bármikor bármi létesülhetne. Ha bárki azt mondja, hogy a végső oknak nem kellett keletkezni, akkor ugyanezt elmondom végső ok nélkül a világról. Ez a legerősebb érv végső ok ellen.
Ha egészként vesszük a világot akkor nem működik okság, de ez lassan már 2600 éves "felfedezés" :-) -
tomcat1 #420 Az egy dolog,hogy a világegyetem tágul, tágul, míg végül egyszercsak összeugrik, majd ujra, ujra, és ujra. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy keletkezett, bár nem is támasztja alá. Ya és azért gondolom, hogy mindennek van oka, mert minden mindennel "összefügg", az egész 1. hatalmas rendszer. Vagy tévednék? -
#419
De én meg azt kérdezem, hogy ugyanez miért nem mondható el a világról? Mi szólna ez ellen?