Gravitáció vs. Kvantummechanika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#228
azért mert tul hülyék vagyunk ahhoz hogy ezt megértsük és megfejtsuk, vagy egy új elméletet vessünk be.
#227
most olvastam a #212tõl...
nem tudom, de nekem amit írtál szabi, abból nekem nagyban úgy jött le mintha be lennél szívva =D
...na viccen kívül...nem hiunném, h szerencsés a világról azt mondani h "gondolkodik"..meghogy "tud". Soraidat olvasva valami olyan ilyesmi érzés kapott el...én nem hiszem h a világ "tudatosan" keletkezett...szerintem csakis azért oyan az univerzum, amilyen, mert valamikor olyanok voltak a körülmények, hogy ilyennek kell most lennie...szerintem azért volr õsrobbanás /ha ugyancsak õsrabbanás volt/, mert olyanok voltak a körülmények, h annak kelett megtörténnie, minek meg kelett...és másképp nem lehetett volna, mot pedig azért nincs is másképp.
Szerintem a kérdés maga annyi, h milyenek voltak a körülmények...habár ezzel a gondolattal talán soha nem jutnánk a végére semminek se... Mindenesetre én erre a kérdésre keresem a választ...hogy mik is azok a "tényezõk", melyek a világot abba a kerékvágásba kényszerítik és -tették...
Habár mikor az ember elgondolkodik a gondolatain, akkor csak a saját belsõ állapotától függ, h mit hogyan lát...és lehet, h egy olyan helyzetbe, mint amilyenbe szabi volt ugyanézt mondanám...
nem tudom, de nekem amit írtál szabi, abból nekem nagyban úgy jött le mintha be lennél szívva =D
...na viccen kívül...nem hiunném, h szerencsés a világról azt mondani h "gondolkodik"..meghogy "tud". Soraidat olvasva valami olyan ilyesmi érzés kapott el...én nem hiszem h a világ "tudatosan" keletkezett...szerintem csakis azért oyan az univerzum, amilyen, mert valamikor olyanok voltak a körülmények, hogy ilyennek kell most lennie...szerintem azért volr õsrobbanás /ha ugyancsak õsrabbanás volt/, mert olyanok voltak a körülmények, h annak kelett megtörténnie, minek meg kelett...és másképp nem lehetett volna, mot pedig azért nincs is másképp.
Szerintem a kérdés maga annyi, h milyenek voltak a körülmények...habár ezzel a gondolattal talán soha nem jutnánk a végére semminek se... Mindenesetre én erre a kérdésre keresem a választ...hogy mik is azok a "tényezõk", melyek a világot abba a kerékvágásba kényszerítik és -tették...
Habár mikor az ember elgondolkodik a gondolatain, akkor csak a saját belsõ állapotától függ, h mit hogyan lát...és lehet, h egy olyan helyzetbe, mint amilyenbe szabi volt ugyanézt mondanám...
dixitque deus fiat lux
#226
Anger Management-ben volt asszem, pont egy ilyen: Ki vagy Te?, ki tudja a választ?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#225
A program fut, de ha van egy képlet, abból vissza tudod fejteni az elméletet? Mert szerintem nem. A matek arra való, hogy meghatározott legyen, hogy pontosan írjuk le, az a végsõ forma, az a kristály, a gyémánt, de nincs gyémánt szénatomok nélkül, meg kovalens kötések nélkül.
stb...stb
stb...stb
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#224
Mondj valamit, ami Te vagy, ami maga a minõsítõ, és nem a minõsítõ minõsítése. :-)
"Ki kérdez?" - Bármit mondasz az nem te vagy, hanem egy minõsítés.
Hogy mi ennek az oka, azt már pár ezer éve tudott dolog, de ez nem ebbe a topicba tartozik. bár..:)
"Ki kérdez?" - Bármit mondasz az nem te vagy, hanem egy minõsítés.
Hogy mi ennek az oka, azt már pár ezer éve tudott dolog, de ez nem ebbe a topicba tartozik. bár..:)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#223
De annak is van oka, amire rá lehetne már jönni?
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#222
Elég evidens... megfigyelõ és megfigyelt hasadása miatt.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#221
Szerintem mondasz valamit, mivel a szemünka milliárdos nagyságrendû információból csak valami 2000 dolgoz fel! Egyébként mért, is nem lehet a képlet és a valóság azonos?
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#219
Attól függ, milyen értelemben szerepel szótáradban a véletlen szó. :-)
Nem tudatosan, nem filozófiai szempontból raktam be ezt az idézetet, egyszerûen a kedvenc számomból szerettem volna idézni valamit, aztán bentfelejtettem, és ahogy telt-múlt az idõ, elkezdtem rajta gondolkodni, már nem is volt kedvem kivenni, mert találónak éreztem. Ebbõl a szempontból véletlen. Én is ugyanúgy rácsodálkoztam erre a véletlenre. De hogy azóta nem változtattam rajta, az tudatos. :-)
Nem tudatosan, nem filozófiai szempontból raktam be ezt az idézetet, egyszerûen a kedvenc számomból szerettem volna idézni valamit, aztán bentfelejtettem, és ahogy telt-múlt az idõ, elkezdtem rajta gondolkodni, már nem is volt kedvem kivenni, mert találónak éreztem. Ebbõl a szempontból véletlen. Én is ugyanúgy rácsodálkoztam erre a véletlenre. De hogy azóta nem változtattam rajta, az tudatos. :-)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#217
Az aláírásom a Led Zeppelin - Stairway to heaven c. számból az utolsó két sor, és csak azért ez az aláírásom, mert ez a mindenkori kedvenc számom. :-)
Tudom, hogy a gondolat nem minden.
Tudom, hogy a gondolat nem minden.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#216
És le lehet írni , egyszerûbben mint Maxwell tette, pedig az õ leírása már igazán egyszerû volt.
#215
Einstein min gondolkozott van 10 évig? Hogy nevezze el a teret meg az idõt.
Nem. Hogy lehet matematikailag leírni azt , hogy minden egyenletesen mozgó rendszer számára ugyan olyanok a természeti törvények.
Miután meglett, jött persze egy másik gondolat, mivan ha minden gyorsuló rendszerre is kiterjesztjük ezt. Ebbõl lett az általános relativitás és a gravitáció leírása.
De ha nem találták volna meg a képleteket, még mindig nem lenne olyan hogy relativitás.
Csak egy kósza gondolat lenne: 'mi lenne ha le tudnánk írni pl az elektromágnesességet minden mozgó és gyorsuló rendszerben egy képlettel'...
Nem. Hogy lehet matematikailag leírni azt , hogy minden egyenletesen mozgó rendszer számára ugyan olyanok a természeti törvények.
Miután meglett, jött persze egy másik gondolat, mivan ha minden gyorsuló rendszerre is kiterjesztjük ezt. Ebbõl lett az általános relativitás és a gravitáció leírása.
De ha nem találták volna meg a képleteket, még mindig nem lenne olyan hogy relativitás.
Csak egy kósza gondolat lenne: 'mi lenne ha le tudnánk írni pl az elektromágnesességet minden mozgó és gyorsuló rendszerben egy képlettel'...
#214
Na ez már pszichológia. Látom az aláírásod. Te ezt keresed mindenben.
Nem jó ragaszkodni egy gondolathoz, azután megerõsítést keresni rá.
Itt inkább maradjunk a fizikánál.
Nem jó ragaszkodni egy gondolathoz, azután megerõsítést keresni rá.
Itt inkább maradjunk a fizikánál.
#213
"matekot egyébként tényleg hozzáigazítják a valósághoz, de az elméletet nem, az vagy mûködik vagy nem, a matek csak arra való, hogy számszerû és pontos legyen"
A matek az elmélet meg minden gondolatod a valóság megtapasztalásából származik. Szokták mondani, hogy a matematika saját törvényei alapján mûködik, és hogy milyen fantasztikusan le lehet vele írni a világot. Hát persze, mivel nem magától fejlõdik, hanem az emberi logika szerint, amit pedig a valóság alakított ki.
Egy elmélet matematikai része nem kiegészítése, hanem az alapja. Lásd pl a relativitás. Ezt szavakba lehet önteni, de az már messze nem olyan mint a matek.
Olyasmi , mint a programban a megjegyzés. Jó ha van, könnyeben igazodik el rajta aki nem szokott a matekhoz, de anélkül is fut a program.
:DDDD
A matek az elmélet meg minden gondolatod a valóság megtapasztalásából származik. Szokták mondani, hogy a matematika saját törvényei alapján mûködik, és hogy milyen fantasztikusan le lehet vele írni a világot. Hát persze, mivel nem magától fejlõdik, hanem az emberi logika szerint, amit pedig a valóság alakított ki.
Egy elmélet matematikai része nem kiegészítése, hanem az alapja. Lásd pl a relativitás. Ezt szavakba lehet önteni, de az már messze nem olyan mint a matek.
Olyasmi , mint a programban a megjegyzés. Jó ha van, könnyeben igazodik el rajta aki nem szokott a matekhoz, de anélkül is fut a program.
:DDDD
#212
"De én mindig azt mondom, nem a képletek miatt olyan a valóság amilyen. A képletek lettek a valósághoz igazítva.
Miért vonza a Föld a dolgokat? Mert megteheti. Ez van.
Miért kék az ég? Csak.
Õszintén , nem mindegy... :))))))"
Minden itt kezdõdik. Ezeket a kérdéseket tettük föl kisgyerek korunkban, és ezek egy életen át végigkísérnek. Hopp... most görgettem egy hozzászólással feljebb, és látom, ugyanezt írta le tomcat.
A magyarázat soha nem lehet kielégítõ, és elég mély bölcsességre vall, amikor valaki ezt felismeri. Tegnap vagy tegnap elõtt úgy ébredtem, hogy amikor elindultam a fürdõszoba felé elgondolkodtam, hogy mi késztet minket születésre, különlétre, arra, hogy úgy lássuk ezt az univerzumot, mint ahogy látjuk, érzékszerveken, öntudatunkon keresztül, onnan, ahonnan a gondolatok, ahonnan a képletek jönnek. Nem lenne egyszerûbb ezek nélkül? A világ miért nem tudott volna egyszerûen nem létezni? Mi oka van létezésre nemlétezés helyett? Van egyáltalán az érzékelt formáknak valóságtartalmuk, vagy mindez csak káprázat, és a valóság ezek mögött áll?
Az a helyzet, hogy a világ magában nem tudja magát létezõnek, vagy nemlétezõnek nyilvánítani, csak mi. De mi is a világba tartozunk, szigorúbban véve nem különbözünk tõle, akkor megszülettünk, hogy megismerjük magunkat?
A "miért" egy régi paradoxon, vajon a világ nem tudja, miért létezik.
Most belegondoltam, hogy mit is jelent a "mindegy" szó. Szerintetek? Az értés értésre, a látás látásra, az érzés érzésre.. korlátozza a valóságot, mi lényegi van a valóságban?
Itt a "csak" nem fölényeskedést jelent, ahogy kivettem, hanem valami sokkal mélyebbet, valami bölcset.
A képlet a valóság megnyilvánulása, akkor oda jutunk, mint ha két tükröt állítanánk egymással szembe, mert vajon ki akarja leírni a valóságot, talán saját maga..
Ma azzal foglalkozunk, hogy hogy írhatnánk le minél jobban a valóságot, de elõbb azt kéne megismerni, aki le akarja írni a valóságot, mert talán abban minden benne van, ezek a kérdések mind onnan jönnek, ahonnan a válaszok.
tomcat 207-es hozzászólását olvasva:
"A lényeg valami olyasmi, hogy MINDannyian EGYek vagyunk és befolyásolunk, befolyásolva vagyunk.." -egy kis játék a szavakkal.
Már kétszer ébredtem így, mint ha nem lennék külön semmitõl, és attól függetlenül, hogy láttam menni az autót lent az utcát, mint ha ez a mozgás nem is történne. Legkönnyebben ezt úgy tudom megfogalmazni, hogy nem állt fönt megfigyelõ és megfigyelt kettõssége, és most mégis könnyen írok róla úgy, mint én tapasztalatom, valójában nem-tapasztalás volt.
Miért vonza a Föld a dolgokat? Mert megteheti. Ez van.
Miért kék az ég? Csak.
Õszintén , nem mindegy... :))))))"
Minden itt kezdõdik. Ezeket a kérdéseket tettük föl kisgyerek korunkban, és ezek egy életen át végigkísérnek. Hopp... most görgettem egy hozzászólással feljebb, és látom, ugyanezt írta le tomcat.
A magyarázat soha nem lehet kielégítõ, és elég mély bölcsességre vall, amikor valaki ezt felismeri. Tegnap vagy tegnap elõtt úgy ébredtem, hogy amikor elindultam a fürdõszoba felé elgondolkodtam, hogy mi késztet minket születésre, különlétre, arra, hogy úgy lássuk ezt az univerzumot, mint ahogy látjuk, érzékszerveken, öntudatunkon keresztül, onnan, ahonnan a gondolatok, ahonnan a képletek jönnek. Nem lenne egyszerûbb ezek nélkül? A világ miért nem tudott volna egyszerûen nem létezni? Mi oka van létezésre nemlétezés helyett? Van egyáltalán az érzékelt formáknak valóságtartalmuk, vagy mindez csak káprázat, és a valóság ezek mögött áll?
Az a helyzet, hogy a világ magában nem tudja magát létezõnek, vagy nemlétezõnek nyilvánítani, csak mi. De mi is a világba tartozunk, szigorúbban véve nem különbözünk tõle, akkor megszülettünk, hogy megismerjük magunkat?
A "miért" egy régi paradoxon, vajon a világ nem tudja, miért létezik.
Most belegondoltam, hogy mit is jelent a "mindegy" szó. Szerintetek? Az értés értésre, a látás látásra, az érzés érzésre.. korlátozza a valóságot, mi lényegi van a valóságban?
Itt a "csak" nem fölényeskedést jelent, ahogy kivettem, hanem valami sokkal mélyebbet, valami bölcset.
A képlet a valóság megnyilvánulása, akkor oda jutunk, mint ha két tükröt állítanánk egymással szembe, mert vajon ki akarja leírni a valóságot, talán saját maga..
Ma azzal foglalkozunk, hogy hogy írhatnánk le minél jobban a valóságot, de elõbb azt kéne megismerni, aki le akarja írni a valóságot, mert talán abban minden benne van, ezek a kérdések mind onnan jönnek, ahonnan a válaszok.
tomcat 207-es hozzászólását olvasva:
"A lényeg valami olyasmi, hogy MINDannyian EGYek vagyunk és befolyásolunk, befolyásolva vagyunk.." -egy kis játék a szavakkal.
Már kétszer ébredtem így, mint ha nem lennék külön semmitõl, és attól függetlenül, hogy láttam menni az autót lent az utcát, mint ha ez a mozgás nem is történne. Legkönnyebben ezt úgy tudom megfogalmazni, hogy nem állt fönt megfigyelõ és megfigyelt kettõssége, és most mégis könnyen írok róla úgy, mint én tapasztalatom, valójában nem-tapasztalás volt.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#211
vmi Langrange-függvény asszem a képlet neve
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#210
gyorsan leírom felejtés elõtt:
mikor nézegettem legutóbb a Wiki-t, az jött le, hogy a GUT elég jól mûködik, csak egyetlen baja, hogy még nem redukálta egyetlen eyenletbe az erõs és az elektrogyenge kölcsönhatást, egyébként azt is észrevettem, hogy a GUT-ban nincs benne a gravitáció, mert az már egy következõ szint: a TOE-"Minden Dolgok Elmélete" asszem Theory Of Everything
érdekes mi, én meg azt hittem a GUT-ban benne van a gravitáció is, pedig nem!
remélem hamarosan olvasok vmit a TOE-re adott válaszokról
mikor nézegettem legutóbb a Wiki-t, az jött le, hogy a GUT elég jól mûködik, csak egyetlen baja, hogy még nem redukálta egyetlen eyenletbe az erõs és az elektrogyenge kölcsönhatást, egyébként azt is észrevettem, hogy a GUT-ban nincs benne a gravitáció, mert az már egy következõ szint: a TOE-"Minden Dolgok Elmélete" asszem Theory Of Everything
érdekes mi, én meg azt hittem a GUT-ban benne van a gravitáció is, pedig nem!
remélem hamarosan olvasok vmit a TOE-re adott válaszokról
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#209
káoszelmélet?
MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG
láttátok a Pillangó effektust c. filmet? az jó volt:-)
egyébként tényleg elég érdekes a tudomány határmezsgyéje (vagy hogy írják?)
a The Ultimate Question of Life, The Universe and Everything-et nem igazán fogjuk megválaszolni (még a kérdésig sem jutottunk el), de már közelítünk hozzá
"a világ egyszerûbb, mint gondolnánk"
a matekot egyébként tényleg hozzáigazítják a valósághoz, de az elméletet nem, az vagy mûködik vagy nem, a matek csak arra való, hogy számszerû és pontos legyen, tehát jobban ellenõrizhetõ legyen az eredmény, az hogy mi történik pontosan, már csak sokadlagos kérdés.
a matek az effektus leírására használható max., de az elmélet a lényeg, szépen és egyszerûen meg kell magyarûzni majdnem mindent, na aki ezt megteszi az egy nagy koponya lesz, nagyobb, mint bárki, de nem biztos, hogy tudatosan, lehet autista lesz, és rajzokon keresztül mutatja meg a nagy igazság egy lényeges részét
...stb...bla-bla-bla...filo-filo-filo...he-he-he...s.a.t.
na inkább abbahagyom mert nem lenne sohase vége
MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG
láttátok a Pillangó effektust c. filmet? az jó volt:-)
egyébként tényleg elég érdekes a tudomány határmezsgyéje (vagy hogy írják?)
a The Ultimate Question of Life, The Universe and Everything-et nem igazán fogjuk megválaszolni (még a kérdésig sem jutottunk el), de már közelítünk hozzá
"a világ egyszerûbb, mint gondolnánk"
a matekot egyébként tényleg hozzáigazítják a valósághoz, de az elméletet nem, az vagy mûködik vagy nem, a matek csak arra való, hogy számszerû és pontos legyen, tehát jobban ellenõrizhetõ legyen az eredmény, az hogy mi történik pontosan, már csak sokadlagos kérdés.
a matek az effektus leírására használható max., de az elmélet a lényeg, szépen és egyszerûen meg kell magyarûzni majdnem mindent, na aki ezt megteszi az egy nagy koponya lesz, nagyobb, mint bárki, de nem biztos, hogy tudatosan, lehet autista lesz, és rajzokon keresztül mutatja meg a nagy igazság egy lényeges részét
...stb...bla-bla-bla...filo-filo-filo...he-he-he...s.a.t.
na inkább abbahagyom mert nem lenne sohase vége
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#207
Talán azért van, mert kos vagyok, mindig magyaráznék valamit, ...
A lényeg valami olyasmi, hogy mindanyian eggyek vagyunk és befolyásolunk, befolyásolva vagyunk.. legalábbis én ide jutottam el, amikor elgondolkodtam ezeken a dolgokon...
A lényeg valami olyasmi, hogy mindanyian eggyek vagyunk és befolyásolunk, befolyásolva vagyunk.. legalábbis én ide jutottam el, amikor elgondolkodtam ezeken a dolgokon...
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#206
A kvantum törlés késleltetett választással nagyjából úgy mûködik, hogy egy kettõsrésen áthaladó fotonból az egyik résnél EPR csatolt párt generálunk, ami két entangled foton fele akkora frekivel mint az eredeti.
Ezekbõl az egyiket interferenciába hozzuk egy ernyõn az elsõ résen áthaladó sugárral.Mint tudjuk, ha valamelyik résnél elkapjuk a fotont, megszünik az interferenciakép. Na itt nem nyúlunk az ernyõ fele haladó sugarakba, csak a harmadik foton kapjuk el.
Az interferencia viszont ekkor is meg fog szünni.
Azzal hogy elkapjuk vagy nem a harmadik foton, meghatározzuk, hogy az eredeti fotonunk amikor átment a résen részecske tulajdonságott mutatott vagy hullám tulajdonságot.
Sõt elvégezték úgy is a kisérletet, hogy a harmadik fotont jóval az elsõ ernyõbe csapódása után kapták el. Befolyásolták a múltat.
Sajnos információt nem lehet a múltba küldeni, mert kisérletileg a koincidencia mérése miatt csak úgy oldható meg az interferenciakép detektálása, ha egyenként kapjuk el az ernyõ helyén a fotonokat, majd miután megnéztük melyiknek kaptuk el a párját, azután áll össze a maradékból az interferenciakép.
Tehát a kisérletet végzõ személy számára nincs kauzitássértés.
Az interferenciakép SZÁMÁRA csak a harmadik foton elkapása után áll össze.
De könnyen belátható, hogy az ernyõn az elkapott fotonok a mérés pillanatától fixálódnak, vagyis ténylegesen a múltat befolyásoljuk azzal, hogy elkapjuk-e a párját vagy nem.
Ezekbõl az egyiket interferenciába hozzuk egy ernyõn az elsõ résen áthaladó sugárral.Mint tudjuk, ha valamelyik résnél elkapjuk a fotont, megszünik az interferenciakép. Na itt nem nyúlunk az ernyõ fele haladó sugarakba, csak a harmadik foton kapjuk el.
Az interferencia viszont ekkor is meg fog szünni.
Azzal hogy elkapjuk vagy nem a harmadik foton, meghatározzuk, hogy az eredeti fotonunk amikor átment a résen részecske tulajdonságott mutatott vagy hullám tulajdonságot.
Sõt elvégezték úgy is a kisérletet, hogy a harmadik fotont jóval az elsõ ernyõbe csapódása után kapták el. Befolyásolták a múltat.
Sajnos információt nem lehet a múltba küldeni, mert kisérletileg a koincidencia mérése miatt csak úgy oldható meg az interferenciakép detektálása, ha egyenként kapjuk el az ernyõ helyén a fotonokat, majd miután megnéztük melyiknek kaptuk el a párját, azután áll össze a maradékból az interferenciakép.
Tehát a kisérletet végzõ személy számára nincs kauzitássértés.
Az interferenciakép SZÁMÁRA csak a harmadik foton elkapása után áll össze.
De könnyen belátható, hogy az ernyõn az elkapott fotonok a mérés pillanatától fixálódnak, vagyis ténylegesen a múltat befolyásoljuk azzal, hogy elkapjuk-e a párját vagy nem.
#205
Most is azt írod, magyarázni, pedig csak matematikai leírásról van szó.
A kvantummechanika a QED a QCD nagyon pontos matematikai leírást ad a világunkról, amivel elõre kiszámíthatóak lesznek az események. De semmit nem mond arról, pl hogy mi egy részecske hullámfüggvénye. Nem is igazán valószínûség. Valami. De mi? Nem tudsz olyan kisérletet mondani ahol magát a hullámfüggvényt tapasztaljuk meg. Csak egy eszköz? Valós valami?
Vagy a relativitás. Az egyik legszebb leírása a világ mûködésének, de maga Einstein se tudta mit is jelentenek konkrétan a képletek. Mi az a téridõ?
A kvantummechanika a QED a QCD nagyon pontos matematikai leírást ad a világunkról, amivel elõre kiszámíthatóak lesznek az események. De semmit nem mond arról, pl hogy mi egy részecske hullámfüggvénye. Nem is igazán valószínûség. Valami. De mi? Nem tudsz olyan kisérletet mondani ahol magát a hullámfüggvényt tapasztaljuk meg. Csak egy eszköz? Valós valami?
Vagy a relativitás. Az egyik legszebb leírása a világ mûködésének, de maga Einstein se tudta mit is jelentenek konkrétan a képletek. Mi az a téridõ?
#204
Ha már kielégitõen meg tudjuk magyarázni, az nekem már elég, egyébként értem mire akarsz kijukadni..
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#203
kér, h angol O_o
pedig elméletileg felsõfokum van...de csak bioszt tanultam angolul =P
pedig elméletileg felsõfokum van...de csak bioszt tanultam angolul =P
dixitque deus fiat lux
#202
#201
Lehet hogy hétévesen , amikor odaírtam az idõdilatáció mellé a könyvben, hogy ez baromság, akkor még okosabb voltam... :DDDD
Mert hogy ez a quantum eraser egy nagy baromság az tuti.
Márpedig ez a valóság...
Mert hogy ez a quantum eraser egy nagy baromság az tuti.
Márpedig ez a valóság...
#200
A Delayed Choice Quantum Eraser
És itt jönnek az igazán érdekes dolgok. Itt már a kauzitás látszik megfordulni az idõben. Hamarabb van az okozat, mint az ok.
Na ez hogy?
És itt jönnek az igazán érdekes dolgok. Itt már a kauzitás látszik megfordulni az idõben. Hamarabb van az okozat, mint az ok.
Na ez hogy?
#198
Tudod mit , szerintem tényleg egy mátrixban élünk, aminek elbszták a programját.
Nem gondolták hogy ilyen mélyre le lehet ásni.. :DDD
Nem gondolták hogy ilyen mélyre le lehet ásni.. :DDD
#195
Errõl már máshol sok vita fojt, attól hogy leírunk valamit érteni is fogjuk?
A kérdõjel lemaradt
A kérdõjel lemaradt
#194
Igen értem mirõl beszélsz, talán igazad is van.
Errõl már máshol sok vita fojt, attól hogy leírunk valamit érteni is fogjuk.
Én megismertem a relativitást elég jól, a kvantummechanikát eléggé.
És értem miért esik le az alma?
Miért mérek a fénynél mindig c-t? Akármit is kavarok?
Honnan tudja két kvantum-entangled foton, milyen állapotú a másik?
Hogy megy át egy foton több helyen?
Te tudod? Mert én nem.
Hiába tudom leírni, nem értem...
Errõl már máshol sok vita fojt, attól hogy leírunk valamit érteni is fogjuk.
Én megismertem a relativitást elég jól, a kvantummechanikát eléggé.
És értem miért esik le az alma?
Miért mérek a fénynél mindig c-t? Akármit is kavarok?
Honnan tudja két kvantum-entangled foton, milyen állapotú a másik?
Hogy megy át egy foton több helyen?
Te tudod? Mert én nem.
Hiába tudom leírni, nem értem...
#193
:)
Miért kék az ég? Csak.
Õszintén , nem mindegy... :))))))
Kb 7évesen én is ilyeneket kérdeztem, aztán rájöttem, hogy jobb mindent megérteni, minthogy "mindegy" , legalábbis nekem jobban esik...
Miért kék az ég? Csak.
Õszintén , nem mindegy... :))))))
Kb 7évesen én is ilyeneket kérdeztem, aztán rájöttem, hogy jobb mindent megérteni, minthogy "mindegy" , legalábbis nekem jobban esik...
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#192
..és miért látszik vonzásnak?
A pozitív tömeg pozitív görbületet ad, ami zárt, gömbszerû.
De én mindig azt mondom, nem a képletek miatt olyan a valóság amilyen. A képletek lettek a valósághoz igazítva.
Miért vonza a Föld a dolgokat? Mert megteheti. Ez van.
Miért kék az ég? Csak.
Õszintén , nem mindegy... :))))))
A pozitív tömeg pozitív görbületet ad, ami zárt, gömbszerû.
De én mindig azt mondom, nem a képletek miatt olyan a valóság amilyen. A képletek lettek a valósághoz igazítva.
Miért vonza a Föld a dolgokat? Mert megteheti. Ez van.
Miért kék az ég? Csak.
Õszintén , nem mindegy... :))))))
#191
hát igen
ok-ok, sikerült, végre rávilágítottál arra, ami rejtve maradt elõttem vhol az agyam legmélyén
egyébként mi az a dinamikus gravitációelmélet?
ok-ok, sikerült, végre rávilágítottál arra, ami rejtve maradt elõttem vhol az agyam legmélyén
egyébként mi az a dinamikus gravitációelmélet?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#190
A Nap nem vonzza a fényt, hanem megkörbíti a téridõt maga körül. Ebben halad egyenesen a fény, ami 'kivülrõl' görbe pályának látszik.
#189
Gondolom Teslára gondoltál.
Az Einstein gravitációs leírása tökéletes. Nem kell jobb.
Csak össze kéne illeszteni a kvantummechanikával.
Az Einstein gravitációs leírása tökéletes. Nem kell jobb.
Csak össze kéne illeszteni a kvantummechanikával.
#188
Nem okoz vonzást ilyen értelemben.
A testek egyenesen haladnak egy görbült térben, amit mi vonzásnak látunk, hiszünk.
A testek egyenesen haladnak egy görbült térben, amit mi vonzásnak látunk, hiszünk.
#186
van egy nagyon jó ötletem: újra átböngészem majd a Wikit, ha elvégeztem az egyetemet, de minimum leérettségiztem, mert egyszerûen érthetetlen némelyik kifejezés, illetve igen bonyolultan íírták le egyesek
a legnagyobb baj pedig az, hogy semmi jót nem talált, mait felfoghattam volna
a legnagyobb baj pedig az, hogy semmi jót nem talált, mait felfoghattam volna
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#185
aham, tehát az egyik "konkrét" példát megmagyaráztuk
megnézem a linket, köszi<#worship>
megnézem a linket, köszi<#worship>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#182
Ha alapnak veszed az elektron-elektron hatást, és kicseréled az egyik résztvevõt egy idõben visszafele haladóra, akkor megfordul a hatás iránya.
Mondhattam volna protont is, de az nem lehet idõben visszafele haladó elektron a tömege miatt. Csak ezért hoztam be a pozitront.
Mondhattam volna protont is, de az nem lehet idõben visszafele haladó elektron a tömege miatt. Csak ezért hoztam be a pozitront.
#181
a pozitív tömeg a pozitív(???)(melyik melyik?) görbületet okozza nem?
a görbület miért okoz vonzást.
Egyébként a Wikin vki megemlítette az egyik cikkben, hogy Tela már gondolkodottt egyfajta dinamikus gravitációelméleten.
Nem tud vki errõl vmit?
a görbület miért okoz vonzást.
Egyébként a Wikin vki megemlítette az egyik cikkben, hogy Tela már gondolkodottt egyfajta dinamikus gravitációelméleten.
Nem tud vki errõl vmit?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#180
Egyébként az utóbbi fél órában a Wikit bújtam, pontosabban a kölcsönhatás kulcsszóra kiadott keresési eredményeket. Érdekes, de továbbra sem találtam semmi olyat, amit igazán kerestem.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#179
hogy jön ide a pozitron?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant