Gravitáció vs. Kvantummechanika

A kvantum mechanika szerintem teljesen életszerü és normális nem mint a relativitás elméletek.
Mindenhol baromi sok részecske és ezek eggyüttes hatása adja egy nagyobb dolog tulajdonságait. És nem szabad kis részecskéknél mindenhol ugyanolyan fix értékekkel számolni ahogy azt az iskolában tanultuk, mert a tudósok is nagyon sokszor emiatt furcsa hibás értékeket kapnak és nagyokat néznek mert kiderül, hogy megint szar valamelyik alap fizikai törvényünk.

Ez még semmi ahhoz képest, amirõl John Gribbin ír a könyvében. Õ a "tranzakciós" értelmezést támogatja, amely kavantummechanika eredményeit idõben elõre tartó "retardált" és visszafelé tartó "avanzsált" hullámok segítségével magyarázza. E szerint a foton a kibocsájtása pillanatában már pontosan "tudja", hogy melyik részecskében fog elnyelõdni - akár a világegyetem átellenes pontján, 10 milliárd évvel késõbb. <#idiota> Ezzel megoldható a Schrödinger macskájában is felvetõdõ "több valóság" és a megfigyelõ szerepének problémája.

Hm. Okosabb megint nem lettem. Most úgy van, ahogy mondtam? Mert ha igen, akkor ez elég nagy esszhólság lenne a paráncsi részecskéktõl.Mondjuk az elektronfelhõvel már érthetõvé válik a dolog.

ezért van elektron FELHÕ....

Látom aktívan figyeled a "Spektrum"ot 😉

Scrödinger macskája

Nem teljesen értem. Na jó, valójában egyáltalán nem értem. Ebbõl az jön le, hogy a parányi részecskék egyszerre több lehetséges helyen és helyzetben vannak, egészen addig, míg meg nem bizonyosodunk arról mérésekkel, hogy ténylegesen hol vannak. Ez pedig elég perverzen hangzik. Nem hiszem, hogy a kis részecske kifigyeli, hogy mikor mérem meg, és jó sunyiban egy stabil pozícióba ugrik, hogy ne tudjam tetten érni.<#banplz>

<#eljen>

Jaaaaaaa ez maki.

Igazából nem a fényt lassítják, hanem azt az idõt növelik meg, amíg egy atom elnyeli, magában tartja, majd kiköpi a fotont. Az atomok között a fény természetesen fénysebességgel halad.

"az, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege azt jelenti, hogy tömege 0 vagy azt, hogy nincs tömege?"

Ez a két állítás nem ugyan azt jelenti?
Van tömege, ezért is tud rá hatni a gravitáció.

"akkor tulajdonképpen nem is létezik, amikor nem c-vel halad?"
pontosan. olyan foton nincs, ami nem c-vel halad.

http://www.sg.hu/cikkek/27658 Na ez így mûködik is.

ÕÕÕÕÕÕÕÕÕ hát nem lettem sokkal okosabb. Amúgy meg ha jól tudom sikerült lelassítani fényt. Szóval itt a fotonok ralatív tömöge is csökken? Sõt ha 0 a sebességük, akkor elvileg ismét 0 a tömegük nem? Az meg mi, hogy ha nincs tömegük, akkor a tömegük végtelen? Ez így nem stimmel.

Mivel fotonnak nincs tömege,ezért azt is mondhatjuk h végtelen a tömege...<#idiota>

Mindig c-vel halad...

Nem a foton mutat részecskeszerû tulajdonságokat,hanem a fény mutat részecskeszerû tulajdonságokat,mert elméletileg a kvantumja a foton....

Én úgy hallottam, h nem szünik meg teljesen neki az idõ létezni...csak nagyon-nagyon lerövidül...

fotonokkal szabadon gazdálkodhatunk egy fénnyaláb leírásánál, nm ugy mint elektronokkal...ezt má nm toom h hol olvastam...

Akkor a foton a tömegét a mozgási energiából szedi, ami c? Amúgy az, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege azt jelenti, hogy tömege 0 vagy azt, hogy nincs tömege? Meg egyébként is, ha a fotonnak nincs nyugalmi tömege, akkor tulajdonképpen nem is létezik, amikor nem c-vel halad?

"hogy van az, hogy a fotonok tömege nem nõ végtelenre?"
mert a fotonnak nincs nyugalmi tömege.

"ha fénysebességgel halad, akkor a foton számára megszûnik maga az idõ is, nem?"
a foton csak fénysebességgel tud haladni. a saját szemszögébõl nézve pedig 0 idõ alatt utazza át a világegyetemet. <#idiota>

Nah 1 primitív kérdés: ha a fény fénysebességgel terjed (ebben remélem nem tévedek), és a foton mutat részecskeszerû tulajdonságokat (márpedig állítólag mutat), akkor, hogy van az, hogy a fotonok tömege nem nõ végtelenre?<#wilting> Ja és ha fénysebességgel halad, akkor a foton számára megszûnik maga az idõ is, nem?

Ezt eddig nem tudtam :-) szoval kössz

Háát...szuperhúrelméletrõl már nem is nagyon érdemes beszélni,mert abból kapásból van 5...mind az 5 helyes,de mind különböznek egymástól..pl. az egyikben nyílthúrok vannak, a másikba nyíltak,stb....azon gondolkodtak a tudósok, h miként lehet ebbõl ennyi,hisz csak egy vonatkozhat a "mi" világunkra...és ekkor jött Ed..aki azt mondta h az 5 húrelmélet valójából egy elmélet,csak más szempontokból nézve...mintha visszatükrözõdne az 5 elmélet EGY fõ elméletrõl...és ezt a fõ elméletet, elnevezte M-elméletnek...

(Ugy mint) ,ha a kémia sem a Bhor rendszerre épülne hanem valami elfogadhatobb "alternatíva" helyettesítené vagy egészítené ki...
De a kérdést igazából úgy értettem hogy van - e a szuper húrokkal elentétes vagy azokat ki egészítõ elmélet...

Ez most valami Star Trek Fan club? Nagyon ugy tunik 😊))))

Érdemes elolvasni "John Gribbin - Schrödinger kiscicái és a valóság keresése" c. könyvet.
Most járok a vége felé. Közérthetõ nyelven ír a kvantummechanika és a fizika egyéb eredményeinek lehetséges értelemzés(ei)rõl.

...h érted azt h alternatíva...?

Van a húrelméletre alternatíva még ha nem egészen befejezett is?

Nem tudjátok hol van mostanában ANT?

Azért bozon, mert a gyeng kölcsönhatást közvetítõ részecske egy mezon? Asszem ez a valamelyik pi-mezon...

És tényleg tévedtem ebben:
"- Miért nincsenek mindenhol ugyanazok az erõk?"

ugyanis mindenhol jelen van mind a 4 erõ csak olyan kis mértékbe, hogy elhenyagolható...

Elvégre a zuhanó alma is vonzza a földet..😛
Meg a cygnus x-1 is..stb

DE mostmár tudom 😛
Egy pár könyv után rájöttem, hogy a hadronok családjába tartozik.Ezek azon a kvarkok 1üttese, mely részt vesznek a glüonok(8) által közvetített erõs kölcsönhatásban...a mezonok mellett a "testvér", a barion, ami szintén részt vesz az erõs kölcsönhatásban, szal õ is hadron.Barion pl a proton(p+), meg a neutron is(n0).A proton két up kvark és egy down, míg a neutron 1up és 2down...és kijönnek a töltések is.up kvark: +2/3, a down kvark:-1/3.p+:2*+2/3 +(-1/3)=1;n0: 2*-1/3+2/3=0 😊...A mezon és a barion között az a különbség,hogy míg a barion 3 kvark páros és anti-kvarkot(anti-anyag) is tartalmazhat, addig a mezon mindig egy kvark - anti-kvark páros 😛

NA, ezért nem fér össze...

ANT "Életkor: ismeretlen "

Jowan na!
Kösz...de azért mondszak Ant, mennyi idõs vagy?
Azt én is tudtam, hogy egy egy kvark és egy antikvark de pontosabban nem tudtam.
Ezzenel pedig a "Kérdezz Segiteke"-et átirnám Kérdezz hogy Kérdezzhessekre ok?

Vicces szavak😄
Most találtad ki õket?<#idiota>

Áprilisi tréfa mi?

"Kérdezz Segítek!"
De azt nem tudod, mi a mezon. <#alien2>

A mezonok olyan egész spinû bozonok, ami kvark-antikvarból állnak.

De még azt kérdezném hogy nem tudja valaki hogy mik azok a mezonok?

Kösz szépen "ANT".
Remélem máskor is dumál6unk ilyenekrõl!
De azért komálom a stilusod, ha még ilen is! 😉

Még néhány cikk, mára elég is lesz<#vigyor>

Szuper szuperhúrok
Michael J. Duff cikke a Scientific Americanban
Introduction to Superstring Theory and its postulated 10-dimensional Universe

Még néhány elõadás

M-theory on manifolds of G2 holonomy
Slides of the RTN 2000 Conference
Strings' 99 Speakers

És ez bizony mind kvantumgravitációról vagy a bránokról szól. Pedig csak matek.

Ha már megemlítetted a videókonferenciát, akkor nézzük a profikat.

Tudod az a hézag, hogy csak ritkán kapok el ilyen hireket. És még szeretnék is utánaolvasni,mert érdekel.

Te honnan értesülsz a dolgokról?

A húrokról majd késõbb.

Láttad különben a Tökéletes Világmindenség cimü sorozatot. Nemrég ment a Spektrumon.
Na az komoly volt...
(I.rész:Einstein álma;II.rész:Szuperhúrok;III.rész:Többlet dimenziók)

Nem vagyok agresszív, csak ilyen a stílusom.
És nem fikáztam, csak hülyék a kérdéseid.

Nem az van, hogy nem tudhatod hogy hogyan viselkedik a gravitáció, hanem az hogy ilyen szinten elhanyagolható és nem is foglalkozik vele a kvantummechanika.Egyszerûen nem ismeri fel a másik 3 kölcsönhatás mellett(erõs,gyenge és elektro-mágneses)
-a hozzáértésrõl pedig annyit, hogy én is azért vagyok itt, hogy megvitassuk, ezeket a kérdéseket és nem azért, hogy mások által elõterjeszett témákat fikázzam!

A húrelmélet pedig nem azért készült, hogy ne hidjék el.Nem tudjuk még kimutatni kisérletileg hogy igaz, de legalább elképzelést nyujt arról a világról, amelyik körülvesz és amelyiket megpróbálink megérteni.Ha nem is egy szalonképes elmélet a visszaigazolás hiánya miatt az azért nem jelentheti azt hogy vagy az M-elmélet, vagy pedig az 5 húrelmélet közül igaz, elvégre lehet.

Viszont örülök, hogy végre hozzá tud szólni valaki. 😉
Ha még ilyen agresziven is de legylább.
Itt nem én szeretnék tanitani, hanem inkább tanulni...

OK.
"- Szerintetek miért van más törvény a parányokra és miért a gigászokra?"
Ezt így kijelenteni nagyfokú hozzánemértésre utal. Nem tudhatod, hogy kvantumszinten hogyan viselkedik a gravitáció.

"- Miért nincsenek mindenhol ugyanazok az erõk?"
Mivan?

"- Miért nincs említes a gravitációrol a Standard modellbe?"
Mert a Standard modell a gyorsítók méréseire épít, és ezekben a kiseérletekben nem jelenik meg a gravitáció hatása. A másik, hogy egyenlõre nem tudjuk kvantálni a gravitációt.
A húrelmélet kvantálni próbálja a gravitációt, csak melléktermékként megjelentek a többlet dimenziók. Amíg ezeket nem lehet kisérletileg kimutatni, nyugodtan lehet az egész M-elméletet a találgatások közé sorolni.

De viszont ha a témárol van valami lövésed, hogy a te szavaiddal éljek kedves @ant, akkor a hülye kérdéseimre is lehet jó válaszokat adni!
Ha meg nem akkor kérdezd meg tõlem, hogy miért nem érted azt a kérdést!

ok?

Nem az a baj hogy a fizikusok keveset tudnak mondani a fekete lyukakról, hanem, hogy nem lehet tudni annak a törvényszerüségeit, és hogy milyen elvek alapján müködnek.Azt meg tudják mondani, hogy hatalmas gravitáció hatására az anygot magábaszívj és átalakítja gamma sugárzássá!Itt van Stephen Hawking is,aki folyamatosan állítja és dönti meg a saját feketelyuk paradoxonjait, mert változik a véleménye és nézete minden egyes felfedezés után, amelyek a feketelyukakhoz kapcsolódnak.Ez az ág még kialakulóban van.

"- Szerintetek miért van más törvény a parányokra és miért a gigászokra?
- Miért nincsenek mindenhol ugyanazok az erõk?
- Miért nincs említes a gravitációrol a Standard modellbe?

Kérdezz Segítek!"

Vicces. Mit tudnál mondani olyan dolgokról, amirõl a fizikusok is csak keveset mondhatnának.
A kérdéseid meg elég zavarosak. Tudod, hülye kérdésre csak hülye válasz adható.

"tehát ha itt találkozunk, például egy fekete lyukkal, akor lövésünk sincs, hogy mit csináljunk"

<#vigyor>

De ezt bem úgy kell érteni,hogy a két erõ összecsap és valamiféle harc lesz! Hanem hogy a kettõ nem fér össze. És ha a mi világunkba, ami a makroszkopikus világ és a két erõ között van, tehát ha itt találkozunk, például egy fekete lyukkal, akor lövésünk sincs, hogy mit csináljunk. Azért mert a fekete lyuk egyben óriási és nagyon kicsi is, ezért valamilyen szinten rá a kvantummechanika és a relativitás elmélet is vonatkozik, és itt jön az ellentmondás, hogy a kettõ nem fér össze!
Nalátod, ez a baj ...

ismered?