Gravitáció vs. Kvantummechanika

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

physics
#178
Erre is van egyszerû válasz: mert minden tömeg pozitív.

physics
#177
Ezzel a témával a QED, kvantum elektrodinamika foglalkozik.

Nagyon leegyszerûsítve a válasz: azért viselkedik fordítva a pozitron, mert vehetjük egy idõben visszafele haladó elektronnak.
A fizikában szokás mindig az éppen legmegfelelõbb modell alkalmazása, pl sokszor elég a fényt elektromágneses hullámnak venni, nem kell mindig a kvantummechanikai leírása.

QED: Feynman Diagrams

#176
ezek a kölcsönhatások igen fogós kérdések
egyébként a tér görbülése miért okoz vonzást?

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

physics
#175
A GUT-hoz kellene a graviton. Az meg nincs meg.
Ráadásul a gravitáció legjobb leírását az általános relativitás adja, ami teljesen más matematikát használ mint a kvantummechanika.

#174
Arról nem is beszélve.:-)
Zavar, de az abból adódik, hogy határseb.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#173
Na pont ez az, mechanika, miért nem lehet, vmi mást mondani.
Ok- hogy fotont cserélnek, csak leírtam inkább egy bonyolultabb megfogalmazást.
Egyébként tényleg: mindenféle kekeckedés nélkül: mi határozza meg a fotonaok által átadott energia által kiváltott impulzusváltozás irányát? ÉN csak erre az egy dologra lennék kiváncsi, de nagyon, mert mint mondtam, egyetlen bajom, hogy nem olvastam, hallottam még semmi normálisat, csak ilyen félválról odalököttet, minthogy közvetítõrészecskét cserélnek, na de én arra is kíváncsi lenék, hogy miért cserélik ki? és hogy a közvetítõrészecskék hogyan változtatják meg a kölcsönható részecskék viselkedését.
Csak ennyit kérek. Megpróbálok közben utánanézni Wiki-ben, remélem találok vmit.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

physics
#172
Zavar hogy a fénysebesség határsebesség?
Az szerintem zavaróbb, hogy ha bármilyen sebességgel is távolodsz egy fényforrástól, a kibocsájtott fény sebességét hozzád képest is mindig c-nek méred.

physics
#171
Semmilyen fantomrészecskék nem ütköznek. De ha úgy is lenne, hogy adnák vissza az impulzust a gazdájuknak?
Egyszerûen fotont cserélnek. Ez adja át az egyiknek a másiktól az energiát.Mindegy hogy elektron-elektron vagy proton-elektronról van szó. Mindig fotont cserélnek.
A gyenge kölcsönhatásnál is egy /3 db/ a foton családjába tartozó részecske kicserélõdése játszik szerepet, csak ennek van tömege. Azért is különbözik annyira a két kölcsönhatás. Ezek a W+ W- Z0.
Az erõsnél meg a gluonok a közvetítõk.

A baj ott van, hogy te a megtapasztalható mechanikai világképeddel akarod megérteni és megmagyarázni a kvatumvilágot. Megsúgom ezt így nem lehet.
A kettõnek nem sok köze van egymáshoz. Mások a törvényeik.
Ez olyasmi mint az embereknek is van egyfajta viselkedésük , meg a belõlük felépülõ társadalmi rendszereknek is van. A kettõ még hasonlít is egymásra, de mégis alapvetõen más.
Nincs olyan , hogy minden rendszernek ugyanazon törvények alapján kell mûködniük. Van a GUT , a nagy egyesített elmélet, de én inkább azt hiszem, valami teljesen újjat fognak a subkvark világban találni, ami még a kvantumfizikánál is furcsább lesz.

#170
vmi hasonló:
van a két elektron, és ahogy közelednek egymáshoz, a két elektron körüli fantomrészecskék ütköznek a másik elektronnal, vagy annak fatomrészecskéivel, és így gyakorlatilag, a két elektron kicserél egy fotont, és voilá, létrejött a taszítás
na ez eddig ok is lenne, de a vonzásnál ilyenkor mi a jó b***s fene van?
és egyébként is, mindenféle ismeretterjesztõ könyvben, mindíg csak a taszítást (ütközést) veszik elõ, mint kölcsönhatást, és nem olvastam még sajna sehol sem mélyrehatóan a különféle mezõkrõl, hatásmechanizmusaikról, ..., mindíg csak részecskék így, meg részecskék úgy, de mi a fene az elektromágneses-gyenge-erõs-kölcsönhatás? Mert az addig ok, hogy részecskecsere, de az miért eredményez vonzást?

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#169
vmi olyasmirõl hallottam, mert nem sikerült behatóbban tanulmányozni a témát még

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

physics
#168
Szerinted mechanikus ütközéssel magyarázzák a taszítást.
Na ne... :)

#167
A gravitáció+térgörbület témához csak annyit, hogy ez egy kicsit fura jelenség, ugyanis a tömeg "görbíti" a téridõt, ami az általunk gravitációnak nevezett vmihez vezet, namost (ha jól emlékszem) a gyursuló testeknél vmi hasonló hatás van, az egész kérdéskör nagy, tagja a tömeg-energia ekvivalencia is stb...
elég sokminden következik a relativitás-elméletbõl , olyanok, amikre Einstein nem is gondolt, vagy éppen kizárt, de ugyebár, fantáziával a relativitás-elmélet egyik-másik tétele, mondjuk a fénysebesség határsebességvolta nem éppen kedvelt az emberi agy számára, az embernek van egy olyasfajta rossz érzése (legalábbis nekem), hogy az univerzum "végtelen", van olyan, hogy végtelen, és akkor a sebességben miért nincs tetszõlegesen nagy?bla...bla...bla...
filózok, filózok
ma délután a tér szerkezetén gondolkodtam, meg a kölcsönhatásokon, töltéseken...

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#166
Lenne egy kérdésem:
Nem tud vki vmit a GUT(?)-elmélet állásáról és jelenlegi magyarázatairól?
Mert tudtommal az elektromágneses, gyenge és erõs kölcsönhatásokat részecskék kicserélése okozza(?), idézi elõ(?), kíséri vagy mi, és a taszítás teljesen ok így, már amennyit hallottam rendesen errõl, de a vonzást hogy magyarázzák részecskék kicserélésével?

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#165
Hali, szerintem lényegében igen, mert ha nincs görbület, akkor ott gravitáció sincs. Bár, mivel a görbület a gravitáció (ami + a tömeg miatt van) egyik tulajdonsága...
Még a végén a fórum Nóbel dijat kap fizikából :)

A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk

TommyC
#164
Talán, mert másképp nem tudom elképzelni =)
kicsit késõbb megpróbálhatjuk még bõvebben is, csak most mennem kell =)
úgy kb 3 óra múlva "re" =)

dixitque deus fiat lux

termike
#163
és miért? Csak érdekel van-e oka hogy ezt gondolod.

TommyC
#162
sztem a téridõ görbülete csak a gravitáció miatt van...de nem maga a gravitáció...

dixitque deus fiat lux

termike
#161
...de a gravitáció nem a téridõ görbülete?

TommyC
#160
Sztem az logikus hogy a téridõt befojásolja a gravitávió...de hogy milyen módon?.... a téridõ elméletileg a gravitáció hatására "gürbül"...tehát a fény több utat tesz meg...ami azt kéne jelentse, hogy ott az idõ lassul...onnan nézve pedig az idõ gyorsabb...vagy valami ilyesmi...

dixitque deus fiat lux

termike
#159
Az oké, de én most a 4ds téridõre gondolok.
Az befolyásolja az eseményeket, vagy fordítva?

TommyC
#158
Ha az idõt úgyvesszük, mint a fény útját a térbe, és hogy nincs külön tér is idõ csak egységes téridõ, akkor sztem nemnagyon van abszolút idõ...

dixitque deus fiat lux

termike
#157
Na ja.
És vajon nagyobb gravitációs mezõben azért történnek ritkábban az események, mert lassabban telik az idõ, vagy fordított a logika.
Szerinted hogy logikusabb?
Van valami abszolút téridõ?

TommyC
#156
vagycsak eltelt az idõ az elemed fölött...

dixitque deus fiat lux

termike
#155
Pontosan <#crazya>

sz4bolcs
#154
jaja. ha nem mozdul az óra mutatója, akkor valszeg nem telik az idõ. :D

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

termike
#153
Az idõ akkor telik ha van esemény, ha nem történik semmi akkor nem telik.

sz4bolcs
#152
Mitõl függ, hogy valami végtelenül kicsi, vagy végtelenül nagy?
9.9999999végtelenkilences most vételen messze van a 10-tõl, vagy végtelen közel van a 10hez? Nem látok különbséget a kettõ közt, inkább végtelen távolságról beszélnék, de már ez sem fedi le...

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

#151
gondolom ez egy érdekes megfogalmazás kifordításán alapuló kérdés. szerintem a minden kicsinél kisebb (a nemnegatív számokon értelmezve)=0-val. és a végtelenül kicsi akkor meg mi? fura. a végtelenül kicsi még mindig kicsi, azaz beletatozik a minden kicsi halmazba, tehát elméletileg nem egyenlõ a két szám, mégha végtelenül közel is vannak egymáshoz (ez kb. olyan, mint az egyik elképzelés a Szingularitásról, végtelenül göbült tér, ergo végtelenül lelassult idõ, na most telt az idõ, igen!, de mégis akár tekinthetjük úgyis, mintha nem lett volna, amivel nem értek egyet), tehát elméletileg akármennyire is közel van egymáshoz két szám, nem lesznek egyenlõk, tehát a szöveges megfogalmazás helyes, mivel MINDEN kicsinél kisebbrõl beszél, ami a nulla lehet, mert a minden kicsibe a végtelenül kicsi is beletartozik, és az egyetlen szám ami mindennél kisebb (a nemnegatív számok körében!) az a 0. Viszont, ha a gyakorlatot nézzük, és a mellékelt számítást, akkor belátható, hogy a végtelenül kicsi elhanyagolható. GYAKORLATILAG, és ezen vitázhatnak, amennyit akarnak, a megfogalmazás elvileg is helyes, az interpretáció már csak(!?!?!) gyakorlatilag.
fura egy kérdés, megpróbáltam kielégítõ választ adni legjobb tudásom szerint, remélem megfelel a támasztott követelményeknek
u.i.: ha lehet, szeretném tudni mit gondoltok, az idõ vajon telt e a Szingularitásban, vagy sem. Mert szerintem nem elhanyagolható a végtelen lassú sem, mert az is haladás, és ha akármilyen reakció is ment végbe abban a bizonyos Szingularitásban, valamennyi idõ alatt csak lejátszódott, viszont, ha az idõ állt, vagy nem létezett, akkor nem lehet reakcióról beszélni, ergo valamiféle teremtést kell valószínûsíteni, ami nekem speciel marhára nem tetszik, lehet az elmúlásérzet miatt, ha volt kezdet, lesz vég is, vagy mégsem?:-)

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

TommyC
#150
Na figyeljetek...egy kvantummechanikás könyvben ezt a választ találtam, de nemigazán értem...
"A matematikusok szerint ha két szám különbsége bármilyen kicsinél kissebb, akkor a két szám egyenlõ.
99,99 = 10 X
-9,99 = X
------------
90,00 = 9 X
10,00 = X

Két szám akkor egyenlõ, ha különbségük nulla, ha tehát elfogadjuk, hogy a 9,999999 és a 10 külöbsége minden kcisinél kissebb, akkort egyenlõek. Máepredig bármilyen kicsi különbséget ad meg valaki e két szám között, bárki könnyen megmutathatja, hogy különbségük kissebb a megadott mértéknél."

...hmm...

dixitque deus fiat lux

sz4bolcs
#149
Tiberius jól beszél. :)

Ebben a gondolatban nincs semmi ami igaz vagy nem igaz lenne. :D

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

#148
Metaetika: relatív minden, így az etika is
1. számú hiba: ha minden relatív, miért pont ez az elv ne lenne az.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#147
A gondolat sosem érheti el a valóságot csak megközelítti de ez is egy gondolat és akkor ez sem teljesen igaz csak majdnem.

\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fõvel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensõmbõl vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegõt!

#146
Tökéletes.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

sz4bolcs
#145
na korán reggel újra gondoltam az akhilleuszos példát, az elvet már megértettem. Soha nem fog akhilleusz elõbb beérni a célba, ha mindig csak felezõdik a távolság. És soha nem fognak együtt beérni a célba, a nyuszika mindig "egy féllel" Akhilleusz elõtt jár. Ez olyan mint a hiperbola, mindig csak közelít a tengelyhez, de soha nem érheti el.
Ugyanúgy ahogy a valóság mûködésének tudományos, vagy gondolati leírása. Soha nem érheti el, mindig csak közelít hozzá.

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

#144
Ismerõs történet, itt is csak az a baj, hogy futásban, vhogy mintha nem tudna olyat, hogy elõbb utóbb, pár nanométerrel legyen a nyúl mögött,a mesének elvi korlátai vannak, mert egy bizonyos távolság alá nem lehet menni, ekkor egyszerûen elkezdõdik az összeadás/kivonás. Jó kis mese. Ha viszont az 1/n->0 problémát nézzük, hát egen, az (a*)1/n soha nem érheti el a nullát, de végtelen közelséggel megközelíti, érdekes szám lehet az 1/végtelen:-)
sz4bolcs: Asszem Max Planck volt egy ilyen hapi, volt egy egyenlete a kvantummechanika alkotásának idejében, ami tele volt végtelenekkel, õ meg fogta magát és asszem osztott egyet végtelennel, na bumm, kiestek a végtelenek. Elõször senki nem akarta elfogadni, asztán késõbb asszem talált egy másik módszert is a végtelenek eltûntetésére.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

sz4bolcs
#143
És ez jól szemlélteti, hogy világképünk nem állandó, mert mindig elõ fog állni valaki azzal hogy osztotta az oszthatatlant.

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

sz4bolcs
#142
Mi az, hogy folyton felezõdik? Egyre kisebbeket ugrik Akhilleusz? :D Ez nem osztás, hanem kivonás/összeadás.

Nincs olyan szám, ami osztásból jön létre, és tovább már nem osztható. Ez a mi kis poláris világképünk fenéje..

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

TommyC
#141
Bocs, hogy késõn írok, de csak most jöttem újra gép elé...=)
Na szóval...ezen már a görögök is gondolkodtak...
Az van, hogy versenyzik egy nyúl meg Akhilleusz, aki a görög világ szerinti leggyorsabb futó...de tulajdonképpen mindegy hogy ki is versenyzik...
Az van, hogy akhilleusz, tudván, hogy gyorsabb, mint a nyúl ad neki néhány lépésnyi elõnyt...a nyúl elrajtol, majd kis idõ mulva Akhilleusz is...ahogy Akhilleusz egyrõ jobban megközelíti a nyulat a kettõjük közötti távolság folyton felezõdik...majd eljön a pillanat, mikor Akhilleusz, már éppen egyetlen lépéssel lesz a nyúl mögött,majd meg is elõzi.De a matematika szerint ez soha nem köbetkezhet be, hisz ha a kettõjük közti távolságot felezzük, soha nem kapunk 0-t, hát akkor hol van az, hogy még meg is elõzi...szóval a matek szerint mégcsak meg utól sem érhetné teljesen, hisz amire Akhilleusz odaér ahol a nyúl van, arra a nyúl már egy picivel mindig elõbb van...mégha icipicivel is =)
Na innen indult ki a gondolat..

dixitque deus fiat lux

#140
Nem, mond!

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

TommyC
#139
Hát már rég gondolkodom rajta...nem tudom hallottál-e az akhilleusz-os nyulas példáról, mikor versenyeznek egymással?...

dixitque deus fiat lux

#138
soha, csak tartani fog a nullához
1/x=0(???)
ha szorzod is x-szel: 1=0(!!!), amirõl meg tudjuk, hogy nem igaz
hogy jutott eszedbe ez a kérdés?
de legalább történik vmi a topicban:-)
a legviccesebb az volt egyszer, mikor azt hallottam, hogy matematikusok képesek azon vitatkozni, hogy 2+2 nem 4-gyel egyenlõ:-)

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#137
*egy darab

\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fõvel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensõmbõl vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegõt!

#136
Ez valahogy nem stimmel nálam az jött ki: 1/x=0 => 1=0x

lefelejetted a nulla elõl az ikszet és így önmagába az iksz egy farab ikszet jelent.

Bár én ebben nem vagyok illetékes kapaszkodom a kettesért matekból <#buck>

\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fõvel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensõmbõl vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegõt!

TommyC
#135
1/x=0 -> mindkét oldalt beszorozzuk x-el => 1=x
de ha az 1/x=0 -ba visszahelyettesítjük az x=1 -et ellenõrzésként, akkor 1/1=0 !És ez nem igaz...

dixitque deus fiat lux

TommyC
#134
Habár nemigazán idevágó a kérdés, mégis feltenném?:
1-et bármennyivel és bárhányszor elosztunk, kapunk valaha is 0-t?

dixitque deus fiat lux

#133
Ha netán valamelyikõtöket érdekel az én nézetem, a weblapomon megtekintheti. Azért nem itt térek ki rá, mert hosszú. A címe pedig: http://w3.enternet.hu/fizika
<#mf2>
#132
szerintem simán... :)

A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk

#131
szerintem simán... :)

A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk

sz4bolcs
#130
Amúgy még logikával is felfogható (legalábbis én filozófiával jutottam odáig 5 év alatt) hogy semmi nincs külön semmitõl. A nem keletkezett nem-múló megtapasztalása "túl" van minden gondolaton.

Remélem még beletartozik a témába. :)

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

sz4bolcs
#129
Én is elég materialista vagyok (ragaszkodok), de azt képes vagyok elfogadni, hogy a világ nem olyan, és nem annyi, mint ahogy ismerjük.
Nem azzal azonosítjuk a dolgokat, mint amik (magunkat). Végsõ kérdéseket kutatva mindig paradoxon áll elõ (mi volt az elsõ ok elõtt?; Mi az, ami osztásból áll elõ, de nem osztható tovább?; Ha csak a jelenben vagyunk, akkor miért van mozgásképzetünk? (ami megmagyarázható, de attól a hangsúly a KÉPZETen marad) -és társai). Nem ismerjük a világot egészként, éppen mert megkülönböztetünk, és osztunk. Minden kérdésünkbõl újabb kérdésekeket kapunk.
Végsõ soron még mindig arra jutunk, hogy létezõt, és nem-létezõt megkülönböztetünk, így keletkezés, és elmúlás képzetét keltik a dolgok.
A figyelem az, ami nem keletkezik és nem múlik. És nincs más, csak figyelem.

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.