Albertus#521
Különös dolog, hogy amikor 1905-ben Einstein közzétette csodálatos elméletét,
akkor még ő is és az egész világ az elektront pozitív töltésűnek gondolta..
És így tovább.. Minden eddigi elmélet kiagyalója nálunk lényegesebben kevesebbet tudott. Ez nem nagyképűség, hanem szomorú tény...
Nézzük ha sok elektron halad akkor saját mágneses terük kölcsönösen egymásra hatva körpályára kényszeríti őket, így erre a síkra merőlegesen is ugyanekkora
erővel "görbítik" tovább egymás pályáját.
Ez pedig gömb alakú..
Mik a peremfeltételei a folyamatnak?
Nos ha egy hatás fénysebességgel terjed akkor a gömb átellenes pontjára
átérő hatás fázisa biztosan más lesz mint az erre a pontra a köríven
átérő eletronnak.
Na igen, de az elektron sokkal lasabban halad mint a fény!
Ez igaz, de! Minden elektron hat a környezetében lévő összes elektronra.
Így a kölcsönös hatások szinkronizálódnak. Ezért a sajátfrevenciájuk,
a de Broglie frekvenciájuk és a gömbhéjon terjedő "szinkronizálást végző"
hatások együttes rezonancia frekvenciáin minimális a rendszer energia
vesztesége és fennmarad...
No persze az energia sűrűség minimuma a még szükséges alapfeltétel.
Különben, ezt az egészet, már nagyon régen Schrödinger nagyon szépen leírta.
Csak nem számolt a GW teljesítményű elektroncsomagok kölcsönös hatásaival...
Nos azért lenne érdekes, hogy megértsd az elektron viselkedését,
részben a "szerkezeti" jellemzőit, mert akkor könnyen megérthetnéd,
az energia leadási és felvételi folyamatait is..