1091
Időutazás
-
survite #891 jaj, 'sejtettem'. lol
Az internet káros hatásai.
-
survite #890 Hogy is nézhet ki egy elektron hullámfüggvénye, ha az elektron egy rácshiba?
Ekkor maga az elektron nem rezeg, hanem a vákum rezeg körülötte. A vákumot minden irányból az elektron Compton hullámhosszának megfelelő rezgések járják át.
Ha ebben a hullámtérben mozog egy pont, akkor az a különböző irányokból a Dopplereltolódásnak megfelelően más és más frekvenciájúnak érzékeli ezt a rezgést. /a pont valójában nem 'megy' hanem áthelyeződik egyik rácspontból a másikba./
Egydimezniós esetben csak elölről és hátulról kap a rácspont hullámokat. Ennek a két hullámnak az összege egy lebegést hoz létre. Ennek a vibrációnak a burkológörbéjének a hullámhossza a kvantummechanika valószínűségsűrűséget adó hullámfüggvényének a hullámhosszával azonos. Nem ismerem a húrelméletet, valószínűsíthető hogy ott is ez a kiindulási feltétel.
Ha most ebből a lebegésből egy újabb vibrációt hozunk létre, akkor eljutunk a Lorentz hosszkontrakció képletével egyező eredményt adó formulához.
Ehhez az atom körül mozgó elektron két ellentétes irányú mozgását kell felírni.
Ekkor négy Dopplereltolódott hullámból kapunk egy vibrációt, ami a sebesség függvényében pont annyira megy össze, mint amit a Lorentz kontrakció megkövetel.
Na de ez már tényleg nem időutazás. Hacsak annyiban nem, hogy én ezt már akkor selytettem hogy így van, amikor még azt sem tudtam, hogy mi az a kvantummechanika.
-
#889
A relativitás említéséről jut eszembe, hogy valamelyik topicban fel lett téve egy kérdés, mely megválaszolatlan maradt, miszerint Einsein megoldott volna vajon egy problémát, rájött volna, hogy mi a megoldás ha manapság él. Aszem Krisz, te írtad, hogy kíváncsi lennél rá. Ezen kicsit eltöprengtem. A kérdés az lenne szerintem, hogy valyon eljutott volna oda, hogy egyáltalán komolyan vegyék? Márhogy diszlexiával, lassú gondolkodással melyik oktatási szintnél szórta volna ki a közösség, a rendszer...Szerintem manapság nem valószínű, hogy egyáltalán dipit szerezhetett volna....sajna...Addig meg, hogy egyáltalán tudósnak nevezzék manapság még kevesebb esélye lett volna...Remélem ez a véleményem a "valóságban" cáfolható.... -
survite #888 A doktori nem érdekel, már csak azért sem, mert ez itt édeskevés ahhoz. Régen az érdekelt, hogyan lehetne az elektron tömegét kiszámolni. Mostmár tudom, hogy sehogy.
Ezt igazából egy rezonancia okozza, aminek nincs konkrét oka. Igy állt be az univerzum. A mezonok és a protonok tömegére lehetne közelítéseked adni, de igazából az sem fontos.
Ami a legfontosabb, az a relativitás és a kvantummechanika kapcsolódási pontja.
Ez pedig a relativisztikus Doppler-effektus.
Meg az, hogy el lehet-e magyarázni a relativitás lényegét. Mert ha csak én értem, lehet hogy csak hiszem, hogy értem. xd
-
survite #887 "Minden periódikusan mozgó anyagi pontnak nagyobb utat kell megtennie, ha az egész rendszer mozog."
Erre azt szokták válaszolni, hogy nem ez a lényeg, hanem a téridő. Matematikai szempontból igen.
Valójában a fenti idézet a relativitás igazi lényege. Na és a fény. Minden más érthetetlen dologért az a felelős.
-
survite #886 Még nincs itt minden ,) -
survite #885 A kvantum entanglement-et összefonódott állapotnak szokás fordítani, mert a két részecskét egyetlen hullámfüggvény írja le.
Ez ismételten csak úgy értelmezhető, hogy a hullámfüggvény az egész kisérleti elrendezést írja le, nem csak a két fotont.
Igazad van, információ nem küldhető ezzel a módszerrel/sem/ fénysebesség felett.
Az igazán elszomorító az, hogy egy abszolút koordinátarendszer sem mutatható ki az összefonódott fotonokkal.
Ennek ismét a fény az oka.Minél jobban értem a relativitást, annál jobban elbűvöl az a precizitás, ahogy minden kis részlet a tökéletességig illeszkedik, és ezzel elrejti a lényeget.
-
kiflee #884 Na! Most már van itt minden! Ennyi erővel, megírhatnátok a témával kapcsolatban a doktorit!
Itt, minden elméletnek meg van a maga igaza. És a témával kapcsolatban ez már a sokadik.
Emlékeztetőül írom, hogy régen azt hitték "a Föld lapos"!
És ezért a tudósok is úgy lavíroznak az elméletek közt, hogy ne legyen nevetség tárgya.
-
#883
igaz, c mint határsebesség a vákuumban egy kissé pongyola megfogalmazás, helyesebben így lenne:
nem tudunk c-nél gyorsaban információt közvetíteni. amit te írtál h a kvantum entanglementről (nem tudom mi magyarul, talán kötés?), az nem újdonság, ott valóban pillanatszerűen változik meg az egyik részecske állapota miután a távoli másik részecskén elvégeztük a mérést, de ezzel információt nem tudunk közvetíteni, mert a mérés kimenetelnek esélye 50%. -
survite #882 "írtál egy feltételezést, hogy anyag mint rezgés, innen jött"
Ezt azért tisztázzuk. Az anyag pontszerű valamikből áll, amiknek az eloszlását a vákumban mint rácsban terjedő hullámok szabályozzák. Nem írtam azt, hogy az anyag rezgés.
Ezt írtam:
"Egyetlen dolgot nem vettek figyelembe. Mi van akkor, ha az anyag ennek a szilárd valaminek a rezgése.
Ismerve a kvantummechanikát, még ezen is tovább lehet lépni. Ugyanis az egyenletek, mint láttuk, egy rácsban terjedő bázisállapotot írnak le. "
Felvetettem a lehetőségét, hogy az anyag lehetne rezgés, de túl is léptem rajta.
A részecskék pontszerű rácshibák.
Legalábbis az elektronok és a kvarkok. Ezek jelenleg pontszerűnek tünnek. A mezonok és a barionok már több ilyen pontból állnak.
-
survite #881 "A kvantummechanikai hullámfüggvény nem más, mint egy forgó vektor. "
Ezt úgy kellett volna írnom, hogy olyan mint egy vektor. Mert amiket leír, azok nem vektorok, hanem valószínűség sűrűségeket adó amplitudók. Ezeket a részecske különbőző tulajdonságaira lehet felírni, emiat nem lehetnek közönséges vektorok.
De olyasmik.
-
survite #880 Természetesen ha gyorsan haladsz, vagy nagy gravitációs térben állsz, akkor lelassul benned minden folyamat. Nem csak az élettani folyamatokról beszélek, hanem atomiakról is.
Minden periódikusan mozgó anyagi pontnak nagyobb utat kell megtennie, ha az egész rendszer mozog. Emiatt lassul az 'idő'. Igazából nem szeretem ezt a kifejezést, mert az idő önmagában nem létezik.
Einstein ezt úgy írta le, hogy az anyag hozza létre a teret és az időt.
Én ezt úgy mondanám, ha nincs periódikus mozgás, akkor nincs mihez viszonyítanunk, emiatt nem beszélhetünk ekkor időről.
-
survite #879 Erre egyszerű a válasz. Sehogy.
Vegyük a speciális relativitás minkowski metrikáját. Ebben az időszerű komponens x0=ct. A térszerű komponensek ellentétes előjellel szerepelnek a képletben.
Ez annyit jelent, hogy a relativitás 'idő' dimenziója egy fénysebességű mozgásból van származtatva.
Egyszerűen fogalmazva ez a úgynevezett einsteini 'idődimenzió' a fény útja a 3dimenziós térben.
-
#878
Ezek rendben vannak. Szerinted hogyan lenne lehetséges az időutazás?
idő dilatáció kihasználás nem ér:P -
survite #877 Ezért írtam ilyen sokmindenről, mert az utolsó pár mondat csak így érthető meg.
De lehet hogy ígyse. -
survite #876 Az összes 'időben visszafele haladó részecske' ilyen 'semmi'.
Lyukak a térben. Vagy hiba a mátrixban, ha így jobban tetszik.
-
survite #875 Hogy szorosabban is kapcsolódjon a mondandóm a topikhoz, vegyük az időben visszafele mozgó részecskéket.
Ezek úgy letet leírni, mintha időben visszafele haladnának. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy valójában időben visszafele haladnak.
Mint írtam, a pozitron felfogható úgy is, hogy a tér teljesen telítve van elektronokkal, és van ebben a rácsban egy hiba. Ez a lyuk pont úgy fog viselkedni, mintha ugyanakkora lenne a tömege mint az elektronnak, de ellentétes töltésű.
Ha az elektomos tér van a közelben, akkor az elektronok megidulnak a térnek megfelelően, a lyuk pedig pont ellentétesen fog viselkedni.
Mintha időben visszafele menne.
És itt a 'mintha' szó a lényeg. Ugyanis nincs ott semmi.
A semmi pedig nem haladhat se előre se hátra az időben.
-
survite #874 "erről a spooky fénysebesség dologról viszont linkelj már még lécci,"
Ird be a guglinak: foton osszefonodott allapot
-
survite #873 Nézd, én tudom hogy a fénysebesség egy határsebesség. Azt is leírtam, hogy ennek mi lehet az oka.
De azt is tudom, hogy mire vonatkozik és mire nem. A kvantummechanikában a fázissebességre nem érvényes. Ezt mutatják az olyan kvantummechanikai kisérletek, amit belinkeltem.
-
#872
burkolt cáfolás 
ezt a kvantummechanika könyvet viszont megvenném, lécci írj már róla
cím,szerzők,kiadó köszi -
survite #871 Én nem cáfolok semmit. Csak leírtam, mit találnál egy fizikakönyvben.
Ha a fizika érdekel, akkor ne ismeretterjesztő könyveket olvass.
-
#870
egyetértek 
-
survite #869 A vákumrács, amiről írtam sem egy extrém elmélet.
A jelenleg legelfogadottabb elmélet a standard modell. Ebben a részecskék tömegét a Higgs tér adja.
A vákum telítve van ezzel a Higgs mezővel. A Higgs bozon feltételezett tömege pedig nem kicsi. Ugyan még nem találták meg, de a standard modellben ez nélkülözhetetlen.
Ha nem lesz Higgs, akkor új fizika kezdődik.
-
#868
azért írtam, hogy csak sejtem
írtál egy feltételezést, hogy anyag mint rezgés, innen jött -
#867
én erről egy 2007-ben megjelent Paul Davies könyvben olvastam,
és nagyon nem lejárt lemez :PP
ovi, de te ezt is cáfolod akkor? -
survite #866 "amúgy ha jól sejtem kedveled a húrelméleti felfogást,"
Alap kvantummechanikai könyvből idézgettem. Egy szót sem írtam 11 dimenziós húrokról.
Eddig.
-
survite #865 Az időutazás szorosan összefügg a relativitással és a kvantummechanikával.
egyetlen OFF sincs itt.
" megfigyelés mikéntjéhez képest jelenik meg a hullám ill. részecsketulajdonság"
Nem egészen. Ez a hullám részecske tulajdonság vita már rég lejárt lemez. A hullámfüggvény az mindig hullámot ír le, az elektron meg minden körülmények közt pontszerű. Ez az egyetlen kettősség.
De mint alább írtam, a hullám a vákum sajátja, nem az elektroné. Semmiféle ellentmondás nincs. A hullámfüggvény formája a kisérletektől függően más és más. Ez a bázisállapotok különbözősége miatt van.
Nem azért, mert az elektron megváltozik, hanem a környezet lesz más körülötte.
-
#864
jóó reggelt
én nem reagálnék egyesével mert off-tenger:)
erről a spooky fénysebesség dologról viszont linkelj már még lécci,
elég friss kutatásnak tűnik és még nem hallottam róla egy szót se
amúgy ha jól sejtem kedveled a húrelméleti felfogást, nem?
két-rés: az még hagyján, hogy érthető az interfereciakép megjelenése,
inkább az a nagy probléma, hogy a megfigyelés mikéntjéhez képest
jelenik meg a hullám ill. részecsketulajdonság
erre erre itt egy zseniális ötlet
Wheeler
de hogy ontopik irány maradjon: a minap volt egy beszélgetés
a tv-ben Lukács Bélával, és ő ugyan nem vetette el az időutazást,
de a fénysebesség elérését igencsak. Ő is féreglyukakban látja a megoldást -
survite #863 A másik érdekes dolog, a komplex hullámfüggvény.
pszi=A e^i(wt - kx)
Ez egy komplex hullámot ír le. Most ha valaki ezt tanulta, de nem érti, mit takar az egyenlet, az abban a tévedésbe eshet, hogy ez valami nagyon bonyolult valami lehet.
Hát nem. Mit is ír a fizikaköny erről.
"képzetes hatványkitevők
A képzetes hatványozásból származó függvények tulajdonságai azonosak a trigonometria szinusz- es koszinuszfüggvényeinek tulajdonságaival."
Ez egy egyenletben is megfogalmazható
e^it=cos t +i sin t
A kvantummechanikai hullámfüggvény nem más, mint egy forgó vektor. Ennek a vektornak a hossza, vagyis az amplitudó négyzete adja meg a részecske P valószínűségét.
Emiatt szinuszhullámokkal is bemutatható a kvantummechanika az egyszerűség kedvéért, az eredmény ugyan úgy helyes, csak a hullámfüggvény egyik komponense hiányzik. A kétdimenziós ábrázolás miatt csak így mutatható meg a hullámfüggvény.
Vegyük az alábbi formát, és nézzük meg, megfelel ez a kvantummechanikai leírásnak vagy nem.
y=A cos( -x 2 pi / l)
A fizika könyben ez található
pszi=A e^i(wt - kx)
Látszólag az első egyenlet nem megfelelő.
Ha a hullámot nem időben rajzolom fel, akkor az első tag állandó lesz. Ez a wt.
Itt w a körfrekvencia.
A második tag a hullámszám és a hely szorzata.
A hullámszám az k=w/v. Ebből az ismert egyenletekkel kifejezhető a hullámhossz.
l = 2 pi /k
Ebből k = 2 pi / l, amiből látszik, hogy az első egyenlet mégiscsak megfelelő ha t=állandó.
Tehát egy egyszerű koszinus függvény a hullámhosszal felírva pontosan megadja a kvantummechanika hullámfüggvényének valós részét.
Aki azt hitte, hogy nem megfelelő az első egyenlet, az sajnálatos módon nem érti a kvantummechanika matematikáját.
-
survite #862 Ha én így kitudlak csontozni, képzeld el, mit művelne veled vagy velem egy témában szakértő fizikus.
-
survite #861 Visszatérve a kétrés interferenciára és a józan észre.
Addig remélem világos, hogy a tér mindig telítve van részecskékhez hasonló valamikkel. Ezek rácsot alkotnak, mintha valami kristályrács lenne ott.
Ebben hibák vagy lyukak vannak, ezek pontszerűek, és a hullámfüggvény ezek terjedését írja le egyik rácspontról a másikig.
Az az elképzelés, hogy egy pontszerű részecske megy a nagy semmiben, téves.
A kétrés interferenciánál sem ez történik.
Egy kvantummechanikai állapot terjed egy rácsban, ami a kisérleti berendezés vákuma. Az egész rács rezeg.
Az egész megfelel annak, mintha ez az állapot minden útvonalon terjedne. Ez a Feynman pályaintegrál, ami megegyezik a kvantummechanika más leírásaival.
Tehát igenis megérthető józan paraszti ésszel az, hogy miért alakul ki interferenciakép.
Csakhogy ehhez fizikakönyveket kell olvasni, nem szemetet.
-
survite #860 Továbbá a fénysebesség állandósága is azt jelzi, hogy itt egy rácsban teerjedő rezgésről van szó. A relativitás amiatt igaz, mert az időt is ezzel a rezgéssel mérjük. Ez az oka annak, hogy minden megfigyelő egyazon értékűnek méri a fény sebességét.
A relativitást igazán csak a Lorentz elméleten keresztül lehet megérteni. Sajnálatos módon nem az terjedt el. Az emberek lusták, és az egyszerűbb utat választják. Ebbe nekem nincs beleszólásom. De nem szabad elfelejteni, a két elmélet teljesen megegyezik matematikailag.
-
survite #859 A másik amiből el lehet kezdeni a helyes út keresését, az Dirac, akinek szintén sokat köszönhet a jelenlegi fizika.
"Thus, with the new theory of electrodynamics we are rather forced to have an aether"
http://www.mountainman.com.au/aether_8.htm
A vákum tehát nem üres tér, ahogy a kisérletek ezt meggyőzően bizonyítják, hanem anyagi mező.
A Maxwell egyenletek felfedezésekor ezt szilárd állapotúnak vélték, de ezt a gondolatot nagyon hamar el is vetették, mondván, hogy egy ilyen szilárd vákumban a bolygók nem mozoghatnának szabadon.
Egyetlen dolgot nem vettek figyelembe. Mi van akkor, ha az anyag ennek a szilárd valaminek a rezgése.
Ismerve a kvantummechanikát, még ezen is tovább lehet lépni. Ugyanis az egyenletek, mint láttuk, egy rácsban terjedő bázisállapotot írnak le. Tehát a részecskék nem lehetnek maguk a hullámok, azok tényleg csak valószínűséget határoznak meg.
Ettől függetlenűl a vákumrács valódi rezgéseit kell érteni a hullámfüggvényen.
De akkor mik azok a részecskék?
Az atomi rácsokban léteznek úgynevezett rácshibák. Ezek ugyan nem tudnak elmozdulni vagy csak nehezen de van egy olyan tipusú rácshiba, ami képes mozogni,
Ezek a félvezetőknél ismert lyukak. Ha egy elektront kiszakítunk a rácsból, ott egy pozitív tőltésű lyuk keletkezik.
Ez egy kvázi részecske, mert valójában csak egy hiba a rácsban. Ha az összes elektron elindul jobbra, akkor ez a lyuk pont ellenkezőleg fog mozogni.
Olyan, mintha időben visszafele menne, úgy is lehet matematikailag leírni,de valójában az nem megy sehova.
Aki ismeri a Dirac tengert, az már sejti, hova akarok eljutni. A vákumban ugyan így lehet kvázirészecskéket létrehozni bizonyos energia felett.
-
survite #858 "azt mondjuk megnézném az ilyenek mit kezdenek józan paraszti ésszel a kétrés interferencia kísérlettel.. "
Na akkor lássuk, milyen mély a nyúl ürege.
Ehhez először is meg kellene érteni, mit ír le a kvantummechanika hullámfüggvénye.
Egy idézet az előbbi FIZIKAKÖNYVBŐL. /nem wiki xd/
"Tekintsük át mégegyszer, mit tudunk az atomlánc mentén mozgó elektronról. Ha van valamekkora amplitudója annak, hogy az elektron az egyik atomról a másikig ugrál, akkor határozott energiájú állapotok léteznek, amelyben az elektron megtalálásának amplitudója olyan lesz, mint egy, a rács mentén tovahaladó hullám.
...
Tekintve, hogy a valószínűségi amplitudó hullámai a kristályban részecskeként viselkednek, arra gondolhatunk, hogy a részecskék általános kvantummechanikai leírásában a rács esetén tapasztalt hullámtulajdonságok szintén megjelennek.
"
Ez és a többi egyenlet is azt mutatja, hogy az elektron mozgását vákumban pont úgy kell leírni, mintha ott is egy rácsban mozogna.
-
survite #857 "nem pedig azért mert mégiscsak lehet minimális tömege a fotonoknak, csak annyira kicsiny, hogy nem tudjuk megmérni?"
Vannak ilyen kvantumgravitációs elméletek, ahol ugyan ezt feltételezik. Keress rá, loop quantum gravity.
-
survite #856 A fázissebességet az alábbi egyenletek adják meg.
w=c gyok(k^2 + m^2 c^2 / hbar^2)
ahol a k a hullámszám
vf=w/k pedig a fázissebesség
Az egyenlet bármilyen impulzusra c feletti fázissebességet ad. Nem megyek bele a részletekbe, a hullámszám az impulzustól függ.
Ez kapcsolatban áll azzal, amit a cikkben leírt kisérletben megfigyeltek.
Természetesen a fázissebesség nem a részecske sebessége. Azt a csoportsebességből lehet származtatni. -
survite #855 Ugye az ember elolvassa a cikket, és elkezd tátogni, mert neki nem ezt tanították.
Az iskolákban nem a végleges igazságot tanítják, hanem a legelfogadottabb legelterjedtebb nézeteket.
Aki tanult kvantumfizikát, annak a cikk nem annyira meglepő.
Vegyünk elő egy kvantumfizikáról szóló tankönyvet /nem ismeretterjesztő cikket/, és keressük ki a valószínűségsűrűséget leíró hullám egyenleteit.
Számoljuk ki, mennyi a fazissebessége egy ilyen hullámnak. -
survite #854 Nem kell törödni azzal amit írnak. Ezeken a fórumokon nem a tudományról folyik a vita, hanem az terület birtoklási ösztön figyelhető meg. Kiválasztanak egy témát, amiről van egy halvány fogalmuk, mint a fénysebesség állandósága, és mindenkire rátámadnak, aki nem ezt "vallja".
Emiatt nem írnak igazi tudósok a fórumokra, mert ők nem így gondolkoznak. Ők tisztában vannak azzal, hogy nincs végleges elmélet. Minden elmélet alapjában véve egy közelítés, és mint ilyen mindegyik alapjában véve hibás. És ezt Feynman írta, akinek a kvantumelektrodinamika kifejlesztésében jelentős szerepe volt. Ez az elmélet adja a legpontosabb jóslatokat.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantum-elektrodinamika
És én sem vagyok fizikus. -
survite #853 "ha megfeszülünk se lehet elérni a fénysebességet,"
Már bebuktad.
"The result, the team reports in tomorrow's issue of Nature, is that whatever was affecting the photons seems to have happened nearly instantaneously and that according to their calculations, the phenomenon influencing the particles had to be traveling at least 10,000 times faster than light."
http://sciencenow.sciencemag.org/cgi/content/full/2008/813/3
-
survite #852 Te akartad, hát legyen,