Időutazás

jaj, 'sejtettem'. lol
Az internet káros hatásai.

Hogy is nézhet ki egy elektron hullámfüggvénye, ha az elektron egy rácshiba?

Ekkor maga az elektron nem rezeg, hanem a vákum rezeg körülötte. A vákumot minden irányból az elektron Compton hullámhosszának megfelelõ rezgések járják át.
Ha ebben a hullámtérben mozog egy pont, akkor az a különbözõ irányokból a Dopplereltolódásnak megfelelõen más és más frekvenciájúnak érzékeli ezt a rezgést. /a pont valójában nem 'megy' hanem áthelyezõdik egyik rácspontból a másikba./

Egydimezniós esetben csak elölrõl és hátulról kap a rácspont hullámokat. Ennek a két hullámnak az összege egy lebegést hoz létre. Ennek a vibrációnak a burkológörbéjének a hullámhossza a kvantummechanika valószínûségsûrûséget adó hullámfüggvényének a hullámhosszával azonos. Nem ismerem a húrelméletet, valószínûsíthetõ hogy ott is ez a kiindulási feltétel.

Ha most ebbõl a lebegésbõl egy újabb vibrációt hozunk létre, akkor eljutunk a Lorentz hosszkontrakció képletével egyezõ eredményt adó formulához.
Ehhez az atom körül mozgó elektron két ellentétes irányú mozgását kell felírni.
Ekkor négy Dopplereltolódott hullámból kapunk egy vibrációt, ami a sebesség függvényében pont annyira megy össze, mint amit a Lorentz kontrakció megkövetel.

Na de ez már tényleg nem idõutazás. Hacsak annyiban nem, hogy én ezt már akkor selytettem hogy így van, amikor még azt sem tudtam, hogy mi az a kvantummechanika.

A relativitás említésérõl jut eszembe, hogy valamelyik topicban fel lett téve egy kérdés, mely megválaszolatlan maradt, miszerint Einsein megoldott volna vajon egy problémát, rájött volna, hogy mi a megoldás ha manapság él. Aszem Krisz, te írtad, hogy kíváncsi lennél rá. Ezen kicsit eltöprengtem. A kérdés az lenne szerintem, hogy valyon eljutott volna oda, hogy egyáltalán komolyan vegyék? Márhogy diszlexiával, lassú gondolkodással melyik oktatási szintnél szórta volna ki a közösség, a rendszer...Szerintem manapság nem valószínû, hogy egyáltalán dipit szerezhetett volna....sajna...Addig meg, hogy egyáltalán tudósnak nevezzék manapság még kevesebb esélye lett volna...Remélem ez a véleményem a "valóságban" cáfolható....

A doktori nem érdekel, már csak azért sem, mert ez itt édeskevés ahhoz. Régen az érdekelt, hogyan lehetne az elektron tömegét kiszámolni. Mostmár tudom, hogy sehogy.
Ezt igazából egy rezonancia okozza, aminek nincs konkrét oka. Igy állt be az univerzum. A mezonok és a protonok tömegére lehetne közelítéseked adni, de igazából az sem fontos.
Ami a legfontosabb, az a relativitás és a kvantummechanika kapcsolódási pontja.
Ez pedig a relativisztikus Doppler-effektus.
Meg az, hogy el lehet-e magyarázni a relativitás lényegét. Mert ha csak én értem, lehet hogy csak hiszem, hogy értem. xd

"Minden periódikusan mozgó anyagi pontnak nagyobb utat kell megtennie, ha az egész rendszer mozog."

Erre azt szokták válaszolni, hogy nem ez a lényeg, hanem a téridõ. Matematikai szempontból igen.
Valójában a fenti idézet a relativitás igazi lényege. Na és a fény. Minden más érthetetlen dologért az a felelõs.

Még nincs itt minden ,)

A kvantum entanglement-et összefonódott állapotnak szokás fordítani, mert a két részecskét egyetlen hullámfüggvény írja le.
Ez ismételten csak úgy értelmezhetõ, hogy a hullámfüggvény az egész kisérleti elrendezést írja le, nem csak a két fotont.


Igazad van, információ nem küldhetõ ezzel a módszerrel/sem/ fénysebesség felett.
Az igazán elszomorító az, hogy egy abszolút koordinátarendszer sem mutatható ki az összefonódott fotonokkal.
Ennek ismét a fény az oka.Minél jobban értem a relativitást, annál jobban elbûvöl az a precizitás, ahogy minden kis részlet a tökéletességig illeszkedik, és ezzel elrejti a lényeget.

Na! Most már van itt minden! Ennyi erõvel, megírhatnátok a témával kapcsolatban a doktorit!
Itt, minden elméletnek meg van a maga igaza. És a témával kapcsolatban ez már a sokadik.

Emlékeztetõül írom, hogy régen azt hitték "a Föld lapos"!
És ezért a tudósok is úgy lavíroznak az elméletek közt, hogy ne legyen nevetség tárgya.

igaz, c mint határsebesség a vákuumban egy kissé pongyola megfogalmazás, helyesebben így lenne:
nem tudunk c-nél gyorsaban információt közvetíteni. amit te írtál h a kvantum entanglementrõl (nem tudom mi magyarul, talán kötés?), az nem újdonság, ott valóban pillanatszerûen változik meg az egyik részecske állapota miután a távoli másik részecskén elvégeztük a mérést, de ezzel információt nem tudunk közvetíteni, mert a mérés kimenetelnek esélye 50%.

"írtál egy feltételezést, hogy anyag mint rezgés, innen jött"

Ezt azért tisztázzuk. Az anyag pontszerû valamikbõl áll, amiknek az eloszlását a vákumban mint rácsban terjedõ hullámok szabályozzák. Nem írtam azt, hogy az anyag rezgés.

Ezt írtam:
"Egyetlen dolgot nem vettek figyelembe. Mi van akkor, ha az anyag ennek a szilárd valaminek a rezgése.
Ismerve a kvantummechanikát, még ezen is tovább lehet lépni. Ugyanis az egyenletek, mint láttuk, egy rácsban terjedõ bázisállapotot írnak le. "

Felvetettem a lehetõségét, hogy az anyag lehetne rezgés, de túl is léptem rajta.
A részecskék pontszerû rácshibák.
Legalábbis az elektronok és a kvarkok. Ezek jelenleg pontszerûnek tünnek. A mezonok és a barionok már több ilyen pontból állnak.

"A kvantummechanikai hullámfüggvény nem más, mint egy forgó vektor. "

Ezt úgy kellett volna írnom, hogy olyan mint egy vektor. Mert amiket leír, azok nem vektorok, hanem valószínûség sûrûségeket adó amplitudók. Ezeket a részecske különbõzõ tulajdonságaira lehet felírni, emiat nem lehetnek közönséges vektorok.
De olyasmik.

Természetesen ha gyorsan haladsz, vagy nagy gravitációs térben állsz, akkor lelassul benned minden folyamat. Nem csak az élettani folyamatokról beszélek, hanem atomiakról is.
Minden periódikusan mozgó anyagi pontnak nagyobb utat kell megtennie, ha az egész rendszer mozog. Emiatt lassul az 'idõ'. Igazából nem szeretem ezt a kifejezést, mert az idõ önmagában nem létezik.
Einstein ezt úgy írta le, hogy az anyag hozza létre a teret és az idõt.
Én ezt úgy mondanám, ha nincs periódikus mozgás, akkor nincs mihez viszonyítanunk, emiatt nem beszélhetünk ekkor idõrõl.

Erre egyszerû a válasz. Sehogy.

Vegyük a speciális relativitás minkowski metrikáját. Ebben az idõszerû komponens x0=ct. A térszerû komponensek ellentétes elõjellel szerepelnek a képletben.

Ez annyit jelent, hogy a relativitás 'idõ' dimenziója egy fénysebességû mozgásból van származtatva.
Egyszerûen fogalmazva ez a úgynevezett einsteini 'idõdimenzió' a fény útja a 3dimenziós térben.

Ezek rendben vannak. Szerinted hogyan lenne lehetséges az idõutazás?
idõ dilatáció kihasználás nem ér😛

Ezért írtam ilyen sokmindenrõl, mert az utolsó pár mondat csak így érthetõ meg.
De lehet hogy ígyse.

Az összes 'idõben visszafele haladó részecske' ilyen 'semmi'.
Lyukak a térben. Vagy hiba a mátrixban, ha így jobban tetszik.

Hogy szorosabban is kapcsolódjon a mondandóm a topikhoz, vegyük az idõben visszafele mozgó részecskéket.
Ezek úgy letet leírni, mintha idõben visszafele haladnának. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy valójában idõben visszafele haladnak.
Mint írtam, a pozitron felfogható úgy is, hogy a tér teljesen telítve van elektronokkal, és van ebben a rácsban egy hiba. Ez a lyuk pont úgy fog viselkedni, mintha ugyanakkora lenne a tömege mint az elektronnak, de ellentétes töltésû.
Ha az elektomos tér van a közelben, akkor az elektronok megidulnak a térnek megfelelõen, a lyuk pedig pont ellentétesen fog viselkedni.
Mintha idõben visszafele menne.
És itt a 'mintha' szó a lényeg. Ugyanis nincs ott semmi.
A semmi pedig nem haladhat se elõre se hátra az idõben.

"errõl a spooky fénysebesség dologról viszont linkelj már még lécci,"

Ird be a guglinak: foton osszefonodott allapot

Nézd, én tudom hogy a fénysebesség egy határsebesség. Azt is leírtam, hogy ennek mi lehet az oka.
De azt is tudom, hogy mire vonatkozik és mire nem. A kvantummechanikában a fázissebességre nem érvényes. Ezt mutatják az olyan kvantummechanikai kisérletek, amit belinkeltem.

burkolt cáfolás<#banplz>


ezt a kvantummechanika könyvet viszont megvenném, lécci írj már róla
cím,szerzõk,kiadó köszi

Én nem cáfolok semmit. Csak leírtam, mit találnál egy fizikakönyvben.

Ha a fizika érdekel, akkor ne ismeretterjesztõ könyveket olvass.

egyetértek<#eljen>

A vákumrács, amirõl írtam sem egy extrém elmélet.

A jelenleg legelfogadottabb elmélet a standard modell. Ebben a részecskék tömegét a Higgs tér adja.
A vákum telítve van ezzel a Higgs mezõvel. A Higgs bozon feltételezett tömege pedig nem kicsi. Ugyan még nem találták meg, de a standard modellben ez nélkülözhetetlen.

Ha nem lesz Higgs, akkor új fizika kezdõdik.

azért írtam, hogy csak sejtem
írtál egy feltételezést, hogy anyag mint rezgés, innen jött

én errõl egy 2007-ben megjelent Paul Davies könyvben olvastam,
és nagyon nem lejárt lemez 😛P

ovi, de te ezt is cáfolod akkor?

"amúgy ha jól sejtem kedveled a húrelméleti felfogást,"

Alap kvantummechanikai könyvbõl idézgettem. Egy szót sem írtam 11 dimenziós húrokról.
Eddig.

Az idõutazás szorosan összefügg a relativitással és a kvantummechanikával.
egyetlen OFF sincs itt.


" megfigyelés mikéntjéhez képest jelenik meg a hullám ill. részecsketulajdonság"

Nem egészen. Ez a hullám részecske tulajdonság vita már rég lejárt lemez. A hullámfüggvény az mindig hullámot ír le, az elektron meg minden körülmények közt pontszerû. Ez az egyetlen kettõsség.

De mint alább írtam, a hullám a vákum sajátja, nem az elektroné. Semmiféle ellentmondás nincs. A hullámfüggvény formája a kisérletektõl függõen más és más. Ez a bázisállapotok különbözõsége miatt van.
Nem azért, mert az elektron megváltozik, hanem a környezet lesz más körülötte.

jóó reggelt<#banplz>

én nem reagálnék egyesével mert off-tenger😊

errõl a spooky fénysebesség dologról viszont linkelj már még lécci,
elég friss kutatásnak tûnik és még nem hallottam róla egy szót se

amúgy ha jól sejtem kedveled a húrelméleti felfogást, nem?



két-rés: az még hagyján, hogy érthetõ az interfereciakép megjelenése,
inkább az a nagy probléma, hogy a megfigyelés mikéntjéhez képest
jelenik meg a hullám ill. részecsketulajdonság
erre erre itt egy zseniális ötlet
Wheeler

de hogy ontopik irány maradjon: a minap volt egy beszélgetés
a tv-ben Lukács Bélával, és õ ugyan nem vetette el az idõutazást,
de a fénysebesség elérését igencsak. Õ is féreglyukakban látja a megoldást

A másik érdekes dolog, a komplex hullámfüggvény.

pszi=A e^i(wt - kx)

Ez egy komplex hullámot ír le. Most ha valaki ezt tanulta, de nem érti, mit takar az egyenlet, az abban a tévedésbe eshet, hogy ez valami nagyon bonyolult valami lehet.


Hát nem. Mit is ír a fizikaköny errõl.

"képzetes hatványkitevõk

A képzetes hatványozásból származó függvények tulajdonságai azonosak a trigonometria szinusz- es koszinuszfüggvényeinek tulajdonságaival."

Ez egy egyenletben is megfogalmazható
e^it=cos t +i sin t

A kvantummechanikai hullámfüggvény nem más, mint egy forgó vektor. Ennek a vektornak a hossza, vagyis az amplitudó négyzete adja meg a részecske P valószínûségét.
Emiatt szinuszhullámokkal is bemutatható a kvantummechanika az egyszerûség kedvéért, az eredmény ugyan úgy helyes, csak a hullámfüggvény egyik komponense hiányzik. A kétdimenziós ábrázolás miatt csak így mutatható meg a hullámfüggvény.

Vegyük az alábbi formát, és nézzük meg, megfelel ez a kvantummechanikai leírásnak vagy nem.

y=A cos( -x 2 pi / l)

A fizika könyben ez található
pszi=A e^i(wt - kx)
Látszólag az elsõ egyenlet nem megfelelõ.

Ha a hullámot nem idõben rajzolom fel, akkor az elsõ tag állandó lesz. Ez a wt.
Itt w a körfrekvencia.
A második tag a hullámszám és a hely szorzata.
A hullámszám az k=w/v. Ebbõl az ismert egyenletekkel kifejezhetõ a hullámhossz.
l = 2 pi /k
Ebbõl k = 2 pi / l, amibõl látszik, hogy az elsõ egyenlet mégiscsak megfelelõ ha t=állandó.

Tehát egy egyszerû koszinus függvény a hullámhosszal felírva pontosan megadja a kvantummechanika hullámfüggvényének valós részét.

Aki azt hitte, hogy nem megfelelõ az elsõ egyenlet, az sajnálatos módon nem érti a kvantummechanika matematikáját.

Ha én így kitudlak csontozni, képzeld el, mit mûvelne veled vagy velem egy témában szakértõ fizikus.

Visszatérve a kétrés interferenciára és a józan észre.

Addig remélem világos, hogy a tér mindig telítve van részecskékhez hasonló valamikkel. Ezek rácsot alkotnak, mintha valami kristályrács lenne ott.
Ebben hibák vagy lyukak vannak, ezek pontszerûek, és a hullámfüggvény ezek terjedését írja le egyik rácspontról a másikig.

Az az elképzelés, hogy egy pontszerû részecske megy a nagy semmiben, téves.
A kétrés interferenciánál sem ez történik.
Egy kvantummechanikai állapot terjed egy rácsban, ami a kisérleti berendezés vákuma. Az egész rács rezeg.
Az egész megfelel annak, mintha ez az állapot minden útvonalon terjedne. Ez a Feynman pályaintegrál, ami megegyezik a kvantummechanika más leírásaival.

Tehát igenis megérthetõ józan paraszti ésszel az, hogy miért alakul ki interferenciakép.
Csakhogy ehhez fizikakönyveket kell olvasni, nem szemetet.

Továbbá a fénysebesség állandósága is azt jelzi, hogy itt egy rácsban teerjedõ rezgésrõl van szó. A relativitás amiatt igaz, mert az idõt is ezzel a rezgéssel mérjük. Ez az oka annak, hogy minden megfigyelõ egyazon értékûnek méri a fény sebességét.
A relativitást igazán csak a Lorentz elméleten keresztül lehet megérteni. Sajnálatos módon nem az terjedt el. Az emberek lusták, és az egyszerûbb utat választják. Ebbe nekem nincs beleszólásom. De nem szabad elfelejteni, a két elmélet teljesen megegyezik matematikailag.

A másik amibõl el lehet kezdeni a helyes út keresését, az Dirac, akinek szintén sokat köszönhet a jelenlegi fizika.

"Thus, with the new theory of electrodynamics we are rather forced to have an aether"

http://www.mountainman.com.au/aether_8.htm



A vákum tehát nem üres tér, ahogy a kisérletek ezt meggyõzõen bizonyítják, hanem anyagi mezõ.
A Maxwell egyenletek felfedezésekor ezt szilárd állapotúnak vélték, de ezt a gondolatot nagyon hamar el is vetették, mondván, hogy egy ilyen szilárd vákumban a bolygók nem mozoghatnának szabadon.
Egyetlen dolgot nem vettek figyelembe. Mi van akkor, ha az anyag ennek a szilárd valaminek a rezgése.
Ismerve a kvantummechanikát, még ezen is tovább lehet lépni. Ugyanis az egyenletek, mint láttuk, egy rácsban terjedõ bázisállapotot írnak le. Tehát a részecskék nem lehetnek maguk a hullámok, azok tényleg csak valószínûséget határoznak meg.
Ettõl függetlenûl a vákumrács valódi rezgéseit kell érteni a hullámfüggvényen.

De akkor mik azok a részecskék?
Az atomi rácsokban léteznek úgynevezett rácshibák. Ezek ugyan nem tudnak elmozdulni vagy csak nehezen de van egy olyan tipusú rácshiba, ami képes mozogni,
Ezek a félvezetõknél ismert lyukak. Ha egy elektront kiszakítunk a rácsból, ott egy pozitív tõltésû lyuk keletkezik.
Ez egy kvázi részecske, mert valójában csak egy hiba a rácsban. Ha az összes elektron elindul jobbra, akkor ez a lyuk pont ellenkezõleg fog mozogni.
Olyan, mintha idõben visszafele menne, úgy is lehet matematikailag leírni,de valójában az nem megy sehova.

Aki ismeri a Dirac tengert, az már sejti, hova akarok eljutni. A vákumban ugyan így lehet kvázirészecskéket létrehozni bizonyos energia felett.

"azt mondjuk megnézném az ilyenek mit kezdenek józan paraszti ésszel a kétrés interferencia kísérlettel.. "

Na akkor lássuk, milyen mély a nyúl ürege.


Ehhez elõször is meg kellene érteni, mit ír le a kvantummechanika hullámfüggvénye.
Egy idézet az elõbbi FIZIKAKÖNYVBÕL. /nem wiki xd/

"Tekintsük át mégegyszer, mit tudunk az atomlánc mentén mozgó elektronról. Ha van valamekkora amplitudója annak, hogy az elektron az egyik atomról a másikig ugrál, akkor határozott energiájú állapotok léteznek, amelyben az elektron megtalálásának amplitudója olyan lesz, mint egy, a rács mentén tovahaladó hullám.

...
Tekintve, hogy a valószínûségi amplitudó hullámai a kristályban részecskeként viselkednek, arra gondolhatunk, hogy a részecskék általános kvantummechanikai leírásában a rács esetén tapasztalt hullámtulajdonságok szintén megjelennek.
"


Ez és a többi egyenlet is azt mutatja, hogy az elektron mozgását vákumban pont úgy kell leírni, mintha ott is egy rácsban mozogna.

"nem pedig azért mert mégiscsak lehet minimális tömege a fotonoknak, csak annyira kicsiny, hogy nem tudjuk megmérni?"

Vannak ilyen kvantumgravitációs elméletek, ahol ugyan ezt feltételezik. Keress rá, loop quantum gravity.

A fázissebességet az alábbi egyenletek adják meg.

w=c gyok(k^2 + m^2 c^2 / hbar^2)

ahol a k a hullámszám
vf=w/k pedig a fázissebesség

Az egyenlet bármilyen impulzusra c feletti fázissebességet ad. Nem megyek bele a részletekbe, a hullámszám az impulzustól függ.

Ez kapcsolatban áll azzal, amit a cikkben leírt kisérletben megfigyeltek.

Természetesen a fázissebesség nem a részecske sebessége. Azt a csoportsebességbõl lehet származtatni.

Ugye az ember elolvassa a cikket, és elkezd tátogni, mert neki nem ezt tanították.
Az iskolákban nem a végleges igazságot tanítják, hanem a legelfogadottabb legelterjedtebb nézeteket.
Aki tanult kvantumfizikát, annak a cikk nem annyira meglepõ.
Vegyünk elõ egy kvantumfizikáról szóló tankönyvet /nem ismeretterjesztõ cikket/, és keressük ki a valószínûségsûrûséget leíró hullám egyenleteit.
Számoljuk ki, mennyi a fazissebessége egy ilyen hullámnak.

Nem kell törödni azzal amit írnak. Ezeken a fórumokon nem a tudományról folyik a vita, hanem az terület birtoklási ösztön figyelhetõ meg. Kiválasztanak egy témát, amirõl van egy halvány fogalmuk, mint a fénysebesség állandósága, és mindenkire rátámadnak, aki nem ezt "vallja".
Emiatt nem írnak igazi tudósok a fórumokra, mert õk nem így gondolkoznak. Õk tisztában vannak azzal, hogy nincs végleges elmélet. Minden elmélet alapjában véve egy közelítés, és mint ilyen mindegyik alapjában véve hibás. És ezt Feynman írta, akinek a kvantumelektrodinamika kifejlesztésében jelentõs szerepe volt. Ez az elmélet adja a legpontosabb jóslatokat.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantum-elektrodinamika

És én sem vagyok fizikus.

"ha megfeszülünk se lehet elérni a fénysebességet,"

Már bebuktad.
"The result, the team reports in tomorrow's issue of Nature, is that whatever was affecting the photons seems to have happened nearly instantaneously and that according to their calculations, the phenomenon influencing the particles had to be traveling at least 10,000 times faster than light."

http://sciencenow.sciencemag.org/cgi/content/full/2008/813/3

Te akartad, hát legyen,

azt mondjuk megnézném az ilyenek mit kezdenek józan paraszti ésszel a kétrés interferencia kísérlettel..

lefordítom hogy értsék: _D😄_:dd

ha megfeszülünk se lehet elérni a fénysebességet,
mert ahhoz olyan cucc kell, ami az univerzum összes anyagát (és még
egy kicsit😛) egyetlen hajtómûben csutkán nyomatja.

féreglyukak lehetségesek,
teleportálás nem.

Nem.
A fénysebesség csak egy megnevezés.

A relativitáselméletben szereplõ c értéket csak azért nevezzük fénysebességnek mert elõször az optikában találkozott vele az emberiség.
A c érték az elektrodinamikát leíró egyenletekbõl is kijön például.

A foton tömegére korrektül azt mondhatjuk hogy biztosan kisebb mint amit jelenleg mérni tudunk. A kvantummechanikát leíró egyenletek szerint nagy valószínûséggel nulla.

Ha egyszer kiderülne hogy a fotonnak van valami nagyon kis tömege, az csak azt jelentené hogy nagyon sokkilences százalékban közelítené a c értéket a fény sebessége. A c érték által adott felsõ sebességkotlát ugyanúgy érvényes lenne az univerzumra.

A fény tömegének nullát adó kvantummechanikai egyenletek igen alaposan igazoltak. A részecskegyorsítókban másodpercenként többszázezer részecskeütközés kimutathatóan (természetesen a mûszerek hibahatárán belül)pontosan úgy viselkedik ahogy a jelenlegi kvantummechanikát leíró egyenletek leírják.

Szerintem ez a fénysebesség talán azért annyira elérhetetlennek tûnõ dolog, mert abból az alpfeltevésbõl táplálkozik a fény megismerése, hogy a fotonnak nincs tömege, na most akkor hogy a fenébe tudná egy tömeggel rendelkezõ ûrhajó legyorsulni a fotont, melynek állítólag nincs tömege, tehát nem kell légellenállással egyebekkel megbirkóznia.
Mivel a fény hullám és részecske tulajdonságokkal is rendelkezik honnan lehet azt tudni, hogy más közegben hullámtermészete miatt lassul le, nem pedig azért mert mégiscsak lehet minimális tömege a fotonoknak, csak annyira kicsiny, hogy nem tudjuk megmérni?
Jaj, megint jót kérdeztem, igaz? Sajnálom...

De szerintem a teleportáláshoz még annyi esélyünk sincs, mint a fénysebességhez.

Úgy is mûködne a dolog.
És a fénysebességet lehetne mellõzni.

És mit szólsz a teleportáláshoz, mint egy idõutazási módszerhez?

Nincs értelme marakodni!
Fõleg olyan dolgokon nincs, amik fényévekre állnak tõlünk.
De nem szép dolog másokat negatívan minõsíteni, egy olyan portálon, ahol eszmecsere folyik és egymással osztjuk meg a gondolatainkat!

Ami késik nem múlik, vagy csak lassan jön, vagy meg sem érkezik...<#confused><#vigyor>

Sõt csillagrombolók ma sem léteznek, de biztos vagyok benne, hogy Ackbar admirálissal nemsokára bezúzunk mi is egy párat.