1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
#407
Mivel nem lehet egyik kisérleti elrendezéssel sem fénysebesség feletti jeleket küldeni, emiatt szinte biztos, hogy hatalmas tévedés az egész kisérlet és a belőle levont következtetések.
De 2008-ban majd kiderül.
haha
-
#406
Wheeler késleltetett-választásos kísérlete -
#405
Ha ez a kisérlet és a kvantumfizika teljes mértékben igaz úgy ahogy leírják, akkor a foton sokkal furcsább, mint amilyennel eddig ismertük.
Pedig már elég furcsa volt eddig is.
Mivel a kisérlet elektronokkal is elvégezhető, ez még furcsábbá teszti az egészet.
Egy kibúvó lehet a kisérlet által sugallt abszurd távoli kapcsolatból, éspedig az amit Fine is felvetett, nevezetesen hogy lehet hogy vannak olyan helyzetek, amiket egyszerűen NEM LEHET mérni.
Nem is a detektorok hatásfokáról van itt szó, bár az is elég csekély.
De ezt ki lehet kerülni a négyfotonos kisérletekkel.
(Franson Interferometer)
Sokkal inkább arról van szó, hogy ha két foton polaritása nem egyezik meg, akkor valahol késés lép fel.
A szakirodalomban legtöbbször a detektorokat említik fel, mint lehetséges okozókat, de lehetnek a késés okai akár a BBO kristály vagy a beamsplitterek.
Amiatt a két foton nem egyszerre nyelődik el, ami a koincidencia kiesését jelenti. Egyszerűbben fogalmazva ekkor a két fotont nem párnak detektáljuk.
-
Albertus #404 Szia!
Mi nem érthető számodra? -
icelandic #403 Bocs nem figyeltem, mi? -
Albertus #402 Aki az EPR-el már találkozott az tudja, hogy általában szintillációs módszerrel egy fotonból két db "ikerfotont" képeznek.
-
Albertus #401 Látom, egy polarizációs moduláció sem ismert számodra.
Oké. Kezdjük az elején.
Foton kilépése. Adva van egy db elektron, gyorsítjuk és fotont sugároz ki.
Mikor? A gyorsulás melyik szakaszában? Kezdetén, közepén, végén?
Mi a különbség a kisugárzott fotonok között, amikor az elektronra ható
gyorsító potenciál 1 V vagy 100 000 000 V.. és akkor ha a potenciál változás sebessége dU=1 V/s vagy dU=1000 000 V/s ?
Vagy esetleg nem a gyorsító potenciál, azaz a gyorsulás a foton kilépésének az oka, hanem mondjuk például:
Ha mozgó elektront visszafordítja a potenciál?
Miért lényeges? Csupán azért, mert ha egy elektron fotont fog be,
akkor ezt egy adott potenciálú térben teszi.
Azaz a befogott foton energiáját mindaddig tárolja, amíg az össz energia készlete lehetővé nem teszí olyan potenciálra való átlépését
ahova átlépéskor kisugározhatja a fotont.
Ha ilyen átlépésre nincs lehetősége, akkor akár évezredekig tárolja a befogott foton energiáját.
Ha viszont nagyon kis energiájú fotonok energiája akkumulálódik
egy elektron"-ban" (elektron pályán) akkor a beérkező következő foton az elektronnak a foton kiléptetési energiaszintje átlépésével azonnal
kisugárzódhat.
(Lásd: késleltetett fotonkilépést, termolumineszcens jelenségek,
foton frekvencia transzformáció, hangolható lézer frekvencia, stb.)
És a tükröződés? -
icelandic #400 Azt irtam, EPR foton. Ez valójában egy foton pár, de nagyon sok helyen egy fotonnak írják, és úgy látszik ez megragadt bennem. -
icelandic #399 Az azért tényleg vicces, hogy vannak akik azt hiszik, hogy ha két irányba haladó EPR foton útjába polarizátorokat teszünk és az egyiket forgatjuk, akkor a másikon változni fog a fényerő.
Ez se igaz ilyen formában. Önmagába a polarizátoron ugyan annyi foton fog átmenni, vagyis a fényerő nem változik. Nem lehet vele morzézni.
Jól is nézne ki, ha pl amit forgatunk az 1 km-re lenne, a vevő pedig 1 méterre a forrástól. Mivel egyszerre sugárzódik ki a két foton, emiatt a vevőn hamarabb jelenne meg a jel, mit ahogy elforgatnánk a távolabbi polarizátort. A múltba küldenénk infót. Nos, szó sincs erről.
Változást a fotonok számában csak akkor tapasztalunk, ha egyeztetjük a két detektoron, hogy mely fotonok érkeztek 'egyszerre'. Helyesebben melyekről mondható el, hogy az utak hosszát figyelembe véve egyszerre indultak. Ezeknél tényleg 'fényerőváltozás' lesz, mivel a fény intenzitása a fotonok számával arányos.
De ezt a fényerőváltozást csak akkor kapjuk meg, miután mind a két detektorba az összes foton beérkezett, és miután az összegyűjtött információt eljuttattuk egy helyere, ahol össze lehet hasonlítani őket.
Emiatt ez nem egy valódi, közvetlen fényerőváltozás lesz, hanem csak közvetett, inkább információ jellegű, és mindenképp csak azután kaphatjuk meg ezt a változást, miután a polarizátorokat már elforgattuk.
Emiatt nincs fénysebességfeletti információ továbbítás, se ok-okozat felcserélődés.
Hiába látszik logikusnak, hogy a múltba küldtünk jelet, valójában ezt semmivel nem tudjuk bizonyítani.
-
icelandic #398 Einstein "spooky action at a distance"-nak nevezte ezt a rejtéjes távolhatást.
De ezt sem felel meg a valóságnak. Akkor lenne csak igaz, ha végtelen sebességgel tudnának kommunikálni a fotonok egymással.
Pl becsapódna az egyik a D1D2D3D4 valamelyikébe, és üzenetet küldene a másiknak, hogy ha becsapódik a D0-ba, akkor majd interferálhat-e vagy nem.
A lényeges momentum itt az, hogy az első foton jóval a második D0-ba érkezése után érkezik a D1234 valamelyikéhez.
Azt szokták írni az EPR kisérletekkel kapcsolatban, lehet hogy fel kell adni a lokalítás elvét.
Ez se teljes így, mivel nem csak térben kötött a fotonpár, hanem téridőben.
Az entangled fotonok kapcsolata nemlokális és az időben sincsenek elválasztva.
Az időbeli visszahatáshoz el kellene fogadnom, hogy az idő egy reális dimenzió. Ez kizárt.
Ha a világ teljesen determinált lenne, akkor a téridő reális lenne, és újra előjön a kérdés, ami már sokszor elhangzott itt is:
...akkor mi jelöli ki a jelent?
Ha minden esemény ami az univerzumban megtörtént és meg fog történni egy négydimenziós térben lenne, akkor semmi értelme nem lenne annak a fogalomnak, hogy JELEN.
-
icelandic #397 Nem kell vele foglalkozni, nem tudja miről beszél.
A hullám-részecske kettősséget már egyetlen elektronon is ki lehet mutatni extrém rövid lézerimpulzussal.
"At any given time there is only a single electron in the
double-slit arrangement. (v) The presence and absence
of interference are observed for the same electron at the
same time."
Attosecond double-slit experiment
A teljes szöveg linkje ott van jobb felül, de azért ideteszem.
pdf
Az oldal keresőjével még több infót találsz.
írdbe: quantum eraser
-
icelandic #396 Hétfőig gondolkozhatsz xD -
icelandic #395 ""Ird le konkrétan, hogy szerinted miért van interferenciakép a D0D1 és a D0D2 detektorok közös ütésénél, és miért nincs a D0D3 és a D0D4 detektorpárosoknál. " " -
Albertus #394 Értem. Nincs válasz.. Talán hétfőig megnézed a tükröződés vagy az interferencia fogalmakat. -
Albertus #393 Ezt értsem úgy, hogy nem vagy tisztában sem az interfereinciával, aem a tökrözéssel, de meg szeretnéd érteni a jelenséget? -
icelandic #392 Van itt egy téma, amire vonatkozik a kérdésem.
Válaszolhatsz rá, de persze csendben is maradhatsz. -
Golodin #391 http://s3.bitefight.hu/c.php?uid=28668
j -
Albertus #390 Konkrétan kétszer írtam le, de nem értetted.
konkrétan mit nem értettél benne? -
icelandic #389 ""Ird le konkrétan, hogy szerinted miért van interferenciakép a D0D1 és a D0D2 detektorok közös ütésénél, és miért nincs a D0D3 és a D0D4 detektorpárosoknál. " " -
Albertus #388 Icemanus!
Ha nem érted még a tükrüződés folyamatát sem, akkor még akár ötször-öt féle képpen leírhatom az interferencia miért jön-ill. nem jön létre
a berendezésben, akkor sem fogsz egy szót sem érteni az egészből!
Ezért kérdezem újra: Hogyan zajlik a tükrőződés, a fényvezetés és az interferencia folyamata ??
Tudod, vagy nem?
(Ne csak szád járasd más topicban! Villants is valami tudásfélét!)
-
icelandic #387 ""Ird le konkrétan, hogy szerinted miért van interferenciakép a D0D1 és a D0D2 detektorok közös ütésénél, és miért nincs a D0D3 és a D0D4 detektorpárosoknál. " " -
Albertus #386 
Nagyon okos vagy!
De azt tudod-e hogy mi és hogyan veri vissza a fényt ? -
icelandic #385 "Tudod, hogy egy tükör hogyan működik? "
Hogyne. Belenézek. :))) -
icelandic #384 "Ird le konkrétan, hogy szerinted miért van interferenciakép a D0D1 és a D0D2 detektorok közös ütésénél, és miért nincs a D0D3 és a D0D4 detektorpárosoknál. " -
Albertus #383 Tisztázzuk az elején: nem beszélek a levegőbe.
Nem véletlenül kérdeztem, hogy tudod-e, hogy a tükörben, a lencsében,
az ernyőn mi történik?
Tudod-e, hogy az interferenciakép hogyan jöhet létre?
Azért kérdezem, mert az általad leírtak alapján feltételezem, hogy
úgy beszélgetünk egy még Schrödinger által megalapozott problémáról,
hogy nem vagy tisztában az alapokkal.
-
icelandic #382 egy szó kimaradt:
Ha elfogadjuk, hogy a múltba nem tudunk visszahatni, akkor a D0 detektorba csapódott foton ELŐRE meghatározza, hogy a 3 ember a 3 tükröt hogy fogja majd beállítani. -
icelandic #381 A levegőbe beszélsz.
Ird le konkrétan, hogy szerinted miért van interferenciakép a D0D1 és a D0D2 detektorok közös ütésénél, és miért nincs a D0D3 és a D0D4 detektorpárosoknál. -
Albertus #380 Mit nem értettél?
Tudod, hogy egy tükör hogyan működik? -
icelandic #379 Vagy mégis vissza lehet néha hatni a múltba, ekkor bizonyos mértékben a jövő is meghatározza a múltat.
Mert megváltoztatni biztosan nem lehet a múltat. -
icelandic #378 "Hanem az, hogy az ikerfoton manipulálásával létrehozott pHz frekis
fotonáramok modulálják a tükrök és a detektorok elektronfelhőit."
Igen, de még mindig nem látod azt, hogy a d1d2d3d4 valamelyikébe csapódó foton jóval a d0-ba érkező után csapódik be. Márpedig a d0 hullámtulajdonságát az dönti el, hogy a d3d4-be csapódik a másik, vagy a d1d2-be. -
icelandic #377 Lehetséges, de akkor tényleg minden meg van írva előre, és az nagyon csúnya dolog lenne.
Mert a tükrök helyére embereket is állíthatunk elvileg, akik saját akaratuktól függően ide-oda forgatják a tükröket, és a fotonok e sszerint mennek tovább más más irányba.
Ha elfogadjuk, hogy a múltba nem tudunk visszahatni, akkor a D0 detektorba csapódott foton meghatározza, hogy a 3 ember a 3 tükröt hogy fogja majd beállítani.
-
icelandic #376 Számold ki albertus fotonjainak hullámhosszát. Az nem ilyen interferenciamintát adna.
A kisérlet által adott csíkok távolságából visszaszámolható a foton frekvenciája. Ilyen egyszerű. -
Albertus #375 Sziasztok!
Látom közös a nemértés alapja, ezért a válasz is nektek együtt szól.
Vegyünk két töltéssel rendelkező részecskét, pl. két elektront.
Egyiket gyorsítjuk, kosugároz egy fotont. Ez a foton eléri a másik elektront és megváltoztatja energiakészletét.
Ezt eddig ismeritek.
Nézzük a környezetüket. A tapasztalatainkat elektronok sokaságán
végzett megfigyelésekkel szerezzük.
Azaz amikor egy kisugárzó elektronról beszélünk, akkor a rá ható
társait nem szabad kihagyni a "játékból".
Ez érvényes a kisugárzóra és a befogóra is egyaránt.
Azaz a foton által hordozott tulajdonságok nem egyetlen elektron
önnálló tulajdonságai által meghatározottak, hanem elektronok sokaságának egymásrahatásából a kisugárzóra ható moduláció által meghatározott.
A befogó elektron sem egyedülálló, hanem társai által modulált energetikájú.
Így ha az elektronmezőre hatnak a pHz tartományú fotonok akkor
az elektronfelhő együtthatása minden, a felhőben lévő elektronra hat.
Energetikájára, mozgás állapotára, stb.
Ezért az egyesével nem detektálható fotonok összhatása által előidézett moduláció már érzékelhető.
Ezt a hatást többek között a véletlenszerű fáziszaj jelenségében tapasztaljuk.
Na most!
A pHz-es fotonok által módosított elektronfelhő, mint hullámtér
vagy alkalmas az interferencia létrejöttére vagy nem, a moduláció jellege szerint meghatározva.
Így bár úgy látszik, hogy az információ visszahat az ikerfotonra és
az azért interferál vagy nem interferál,mert az ikertaggal történt valami, mégsem ez az ok.
Hanem az, hogy az ikerfoton manipulálásával létrehozott pHz frekis
fotonáramok modulálják a tükrök és a detektorok elektronfelhőit.
-
shakwill #374 Még egy dolog eszembe jutott. A detektor elektronjait végtelen számú fotonnal is bombázhatod, ha azok energiája alacsonyabb mint a legkisebb kvantált energiaszint? -
shakwill #373 Szia, bocs hogy kontárkodok!
Ha egy anyagba ágyazott elektront nézek, amely alapmódusú rezgést végez,feltéve hogy nincs extrém módon gerjesztve,(alap spektrum) akkor a rezgésszáma mondjuk 10*n, Az általad felvázolt rezgéstartomány és az extrém alacsony frekvenciájú virtuális fotonok 10pHz freki különbsége (100 nagyságrend)körüli. Mekora mérettartományban tudnak interferálni egymással? Pláne, ha a detektor helyhez kötött diszkrét energiájú fotonjairól beszélünk?
A virtuális foton miért kell hogy alacsony energiájú legyen?
Nem elég ok, hogy ne tudjon energetikai interakcióban részt venni? mondjuk azért, mert párban keletkezik és kioltják egymást a párjával mielőtt kölcsönhatnának a fizikai térben? Az általad felvázolt EM tér majdnem statikus. Számomra a kölcsönhatás, még extrém nagyszámú pikofotonnal is neutrálisnak tűnik, egyszerűen a frekvenciák extrém eltérése miatt. A kölcsönhatás nem jöhet létre, még nagyszámú nagyon alcsony energiájú virtuális (pico) foton esetén sem. -
shakwill #372 Mágikus determinizmus? -
icelandic #371 És mindez úgy történik, hogy nem zavartuk meg semmivel a d0 fele haladó fotont.
Aki kezdi egyre jobban nemérteni, az jó úton jár. xD -
icelandic #370 Hagyományos fizika szerint ez a kisérlet sehogyan sem értelmezhető.
Ha egy pillanatig el is fogadnám a te unreálisan kis frekijű fotonjaidat, azok akkor sem tudnák megmagyarázni a D0D1 és a D0D2-őn kialakuló interferenciaminta okát.
Szerintem nem is látod, mi is ebben a kisérletben a megdöbbentő.
Elkapsz a D0 detektoron egy fotont, majd kb 2.5x akkora idő múlva egy másikat, ami teljesen más irányba ment.
A d0d1 d0d2-ő detektorokon kapott interferenciaminta nem jöhetett létre a d1 és a d2 fele haladó foton miatt, hiszen ezek a detektorok nem változtatják a poziciójukat. Csak a másik irányban levő d0 detektort mozgatjuk x irányban.
Annak az oka, hogy a d0d1 d0d2 van interferencia a d0d3 d0d4-en nincs nem lehet más, mint hogy nem lehet tudni melyik résből érkezik a foton a d1-be és a d2-be, amiatt megmarad a másik foton hullámtulajdonsága.
Azzal, hogy az első foton d0 detektorba csapodása után a másik fotonnál töröljül vagy nem a 'melyik út' információt, meghatároztuk azt, hogy a már becsapódott d0 fotonnak VOLT-E hullámtulajdonsága vagy nem.
-
icelandic #369 Olvass bele a lerásba, ott van hogy mekkora a foton frekvenciája.
A vitruális fotonoknak nem kell hogy kicsi legyen az energiája, főképp nem Feynman szerint.
Mi nem érthető micsodán? -
Albertus #368 Szia!
formalismus.. jó szöveg a kitérésre..
Nem érted, hogy pl. 0,000 000 000 000 1 Hz frekijű foton energiája olyan
csekély, hogy nem tudja a detektorok elektronjait önmagában elmozdítani.
De! Ilyen csekély energiájú (Feynmann szerint virtuálisnak nevezett)
fotonból egy milliárdnyi éri el a detektor elektronját, akkor
össz energiájuk már elegendő a mérhető potenciálváltozás kialakulásához.
Mi nem érthető ezen?