Kvantumfizika

Szia!

Igen a "Gróf úr" végzett különféle kísérleteket, tett megállapításokat,
úgy mint "iszugyi úr" is végzett vitatható eredményû kísérleteket és
gyõzködi az ismert és az ismeretlent elméletérõl..

Sailer Kornél úr, nagyszerû könyvet írt, de miután õ sem tudhat mindenrõl..
így arról sem értesült, hogy USA kutatók állításuk szerint, 10^18 pontossággal ellenõrizték az Eötvös féle inga pontosságát..
Az eredmény? Az eredmény igazán érdekes: Kimutatták, hogy már 10^10
nagyságrendnél a mérést végzõ személy tömege megzavarja a mérést, és
a maradó négy nagyságrenben már minden más zavar is megjelenik..
A többi? Nos szerintem minimum vitatható..
Egyesek szerint magának a mérési elvnek a "beépített hibái" miatt
alkalmatlan pontosabb mérésekre.
Az ejtõkísérletek mellett rezgõmozgást végzõ próbatestek vizsgálatával
is megkisérelték ellenõrizni a tehetetlen és nyugvó tömeg eltéréseit...

Mind eddig nem láttam meggyõzõ kisérleti eredményeket arra vonatkozóan,
hogy a " különbözõ anyagpárok esetén a súlyos és a tehetetlen tömeg aránya azonos" lenne.

Miután, még nincs igazolható gravitációs elmélet-model, légbõl kapott
állításokat buta dolog elfogadni.. Szerinted nem ???

Sailer Kornél : RELATIVITÁSELMÉLET

Eötvös különbözõ anyagpárokat viszgálva megállapította, hogy n<10e-9. Mintegy fél évszázaddal késõbb az arányossági tényezõ univerzalitását n<10e-12 pontossággal sikerült igazolni.

khm.. hadd idézzek a Sailer egyetemi elõadásának jegyzetébõl /1997 klte/

Eötvös Loránd az 1890-es években torziós inga segítségével végzett kísérletekben nagy pontossággal igazolta, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg arányos. A kisérlet azt mutatta ki, hogy különbözõ anyagpárok esetén a súlyos és a tehetetlen tömeg aránya azonos.

Nos, veszélyekkel jár ha az ember fórumokról tanul fizikát. 😄DDDD
Ismerem iszugyi mestert...

naná, mondjuk beleütközik egy pár bolygóba

Szia!

Hát nem.. Hanem bizonyíték arra, hogy a fény miért nem lehet hullám.
Ugyanis ha hulllám lenne akkor valóban a végtelenhez közeledve négyzetesen
csökkenne az energia sûrûsége.. Ez azért pikáns mert egy adott színhez
adott energia mennyiség tartozik, így távolodva a forrástól egyre
"vörösebbnek" kellene lennie és nem így van.. megtartják a színüket.
Legalább is közel sem négyzetes a színváltozás..
Így a fény csak önálló energiacsomag, azaz ahogy Plank nevezte: kvantum lehet..
A kvantumok pedig "tehetetlenségi" pályán haladva nem vesztenek az
energiájukból, így színük megmarad. Sûrûségükbõl azonban igen..
Így egy ngyzetméterre egyre kevesebb jut belõlük..

Az ösrobbanásnak tulajdonított vörös eltolódás igaz éppen a hullám jelenségre
utalna, ha a távolságfüggvénye nagyon más lenne. (Négyzetes!!!csökkenés kellene ahhoz, de nem az!)
Bár igaz, hogy lehet, hogy a távolság számítási módszereink hibásak..

Szia!

Majdnem.. A 9,81 csak átlagos érték. Nagyon piciny eltérések vannak
az egyes anyagokra ható grav. gyorsulásban.. Egyes kutatók szerint
úgy mint ahogy van a mágneses tulajdonságoknál dia para ferro..
úgy a gravitációnál is van ilyen különbség..

Eszembe jutott valami!
Szóval megy a fény, ügy át a világûrön 10-100milliárd fényéveken át, egyálltalán nem képzelhetõ el, hogy veszít energiájából? /tehát veszít értékébõl /így egy adott távolság után "meg is halhat" magyarán nem jut el hozzánk.?

Nem értelek. Akár a g=9.81 m/s2 a gravitáció miatt, akár az a=9.81 m/s2 valamilyen folyamatos erõhatás miatt, a lift ugyan úgy fog mozogni, nem? Gyorsulva. Hogy lenne már külömbség?

Na mindegy, szóban.. Ha merõleges a tükör akkor a gravitációs térben
(a tömeg által görbített térben,) visszaérkezik a forráshoz a fény,
de gyorsulás miatt a visszaút ideje alatt a szoba már nem ugyanakkora utat
tesz meg mint állandó sebességgel tenné így visszafelé ut alatt a szoba
nagyobb utat tesz meg...Így a fény pont annyival lejjebb ér vissza mint
az indulás sikjához képest odafelé ut végén volt, hiába a merõleges visszaverõdés..

Az elõzõ 10 kb-volt a javított ábra 13 kb--- <#wow2><#szomoru1><#ravasz1><#wilting>

20 kbyte a limit, nem túl nagyot akarsz felrakni?

Havonta csak egy képet enged.. Hogy miért??

Na jó.. merõleges tükörrel .. nem engedi feltölteni a rendszer.. a képet..
sajnálom..

Most ugye csak viccelsz? <#zavart1>

Azt mondjuk, hogy görbûlt tér...



Ha ekvivalens lenne a gyorsulás a gravitációval akkor a balról jobbra
elindított fény ugyanoda verõdne vissza a jobboldali kék tükörrõl..

Közvetlenül a valóságot?? Azt tényleg nem, de

közvetlenül a valóság hatásait.. azt igen!

Persze bárhol meghúzhatod a határt, a lényeg: nem közvetlenül a valóságot látod.

Na ok!

Kezdjük a görbült térrel.. Benne vagy?

Én az információt látom ami elér a tudatomig..

bár szerintem mindenki...így Te is..

Én tudom hogy gondolkozol, ezen mindenki átesik.
'Jaj hát ismerem az Euklideszi geometriát meg a Newton törvényeit, meg látom hogy minden a szerint van a 'valóságban', mit beszélnek nekem ezek a görbült terekrõl?'
Ez is egy modell a fejedben, és nem a valóság. Csak azért hiszed, hogy ez a jó modell, mert nem ismerted még elég jól azokat a kisérleti eredményeket, amelyek ezt egyértelmûen cáfolják.
Hétköznapokra persze tökéletes. De vannak helyzetek ahol bukik ez a modell.

Egy kérdés: te a valóságot látod vagy a fényt ami eléri a szemed?

Látom nem érted, bár a fogalmazásod arra utal, hogy fizikus vér csörgedezik benned.. Feltételezem, nagyon fiatal vagy még, azért..

Nem! Nem a hétköznapi szemlélet és a modeljeink vannak,

hanem van maga a valóság,

amit megpróbálunk a legpontosabban modellezni!

A többi duma csupán parasztvakítás...

Ha ekvivalens ....😄DD
Ha megjelenik a gyorsulás akkor mondhatom hogy megjelenik a gravitáció.

Lóóógika <#vigyor3>

Tévedsz, a modellek matematikára épülnek és ott ugyan vannak beágyazott terek amelyek egy másik alterei, de nyugodtan definiálhatok úgy egy 4d teret, hogy azon kívû nincs semmi.
Te egyszerûen kivetíted az univerzumra a hétköznapi tapasztalatod, és ezt HISZED a valóságnak. Ameddig nem tudjuk mi van az univerzumon kívûl addig ez pusztán találgatás semmi több.
Minden amit te térként tapasztalsz meg az fotonokon keresztül éled meg. Na most mi a foton? Halvány fogalmunk sincs. Akkor mit tudhatunk a térrõl vagy az idõrõl? Semmit, csak amennyit a foton elárul nekünk.
Azt hiszed tudod mi a tér?

<#vigyor0>Azthiszed amit most belélegzel az levegõ? <#rolleyes>

Nem jelenik meg a gravitáció gyorsuló rendszerekben!

Csupán ekvivalens a gyorsulás a gravitációval!!!

Nagy különbség!!!!

Tipikus tévedés.. A tér nem azonos a dolgok terével..
Attól, hogy az anglius nyelvben nincs megkülönböztetve e két fogalom,
ezért sokan összekeverik..

A tér a valaminek a helye. Akkor is létezik, ha a valami nem..
Tudom, hogy ez nem mindenki számára világos. Ezért is kötik össze
tévedésbõl a valamit a térrel és ha a valami a szingularitásban van
akkor a vele "összekötött" tér is ott van..

Pedig nem! A szingularitás helye is a térben van.. A perverz
ebben, az hogy SR elveit éter szemlélettel magyaráznak..

Szia!

Nem egészen.. Ha lapos a vasdarab, akkor csak hibás szemlélettel
tévedésbõl láthatjuk hengeresnek.
Így van az elektronnal is. Ha nagyon sok elektront vizsgálunk
akkor érvényesek rájuk Maxwell bácsi és a többi vele egykorú tudós
többszáz évvel ezelötti elmélete, mert az eredõre érvényesek,
valamint akkoriban mániákus pszichopata módon ragaszkodtak az éter
szemlélethez és ezzel a hullámterjedéshez..

Minden az aminek látszik. Se több se kevesebb.
Ha más szemüvegen nézed mást fogsz látni.

Szia!

Miért lenne gömbszimmetrikus?? Mert annak látszik??
A lapos munkadarab is hengernek látszik és mint henger esztergálható is!
Pedig tudjuk, hogy téglalap keresztmetszetû és nem hengeres..

Igen, nincs forgó inerciarendszer. Pl ha egy elég gyorsan forgó ûrhajóban lézerrel a falra világítassz, , akkor a fénysugár meggörbül. Sõt minden magárahagyott test görbe pályán fog mozogni. E miatt nem inerciarendszer.

Szerintem ha továbbvisszük Einstein gondolatmenetét, miszerint a gyorsuló rendszerekben megjelenik a gravitáció, szerintem a forgó rendszerekben megjelenik a töltés. Persze itt 4d forgásról lehet csakis szó, mivel az elektromos erõ gömbszimmetrikus.

Biztos nem mondott ilyet. Az õsrobbanásnak meg nem volt helye, nem valahonnan indult, hanem a tér tágult ki ekkorára. Kezdenben vala a tér egy szingularitás.

Valami olyasmirõl lehet szó, hogy a kvantumszinten a hely bizonytalansága miatt nem jöhet létre szingularitás.

Na ok... A metagalaktika külsõ pereme Einstein szerint egy szingularitás..
Ez a szingularitás kezdetben egyetlen pontból, az "õsrobbanás" helyérõl indult..
Mi van akkor, ha a zsugorodás abból ál, hogy a szingularitás lelassul, megáll, majd visszafordulva ismét egyetlen pontban (az új õsrobbanás helyén)
átfordul???

Ez esetben a progi semmi újat nem tartalmaz. Tükrözi az idõfolyamot az õsrobbanás idõpontját véve tökörpontnak..

Természetes, hogy a mienkhez hasonló világ az eredmény...

Leht hogy õk többet tudnak, mint mi?

Ilyen progi nagyon klassz lehet...<#ejnye1> De korántsem lehet helyes az eredménye, hiszen a kiindulási adatok a szingularitás mögött vannak...😊

Szia!

Valaki babfõzeléket evet??? <#mf2><#wilting>

A kvantumfizika és az általános relativitáselmélet kombinálásával Abhay Ashtekar professzor (Pennsylvania Állami Egyetem, USA) és tanítványai olyan modellt dolgoztak ki, amellyel az idõben visszafelé modellezve a folyamatokat keresztülhaladtak az Õsrobbanás pillanatán, és egy fizikailag a mienkhez hasonló, "korábbi" univerzum képe bontakozott ki elõttük.

ha jól értem a problémádat, akkor az nem probléma, mivel a fény definíció szerint egyenesen halad, így nem nagyon létezik olyan, hogy "forgó" koordinátarendszer...
ha számunkra forog, az csak annyit jelent, hogy a megfigyelt fénysugár és köztünk valahol meg van csavarodva a téridõ (de tudomásom szerint még ott sem lépheti túl a határsebességet)

az megint más kérdés, hogy a kvantumteleportáció (vagy itt vagy egy másik topicban már rágódtunk rajta egy kört) kibúvónak tûnik az információ fénysebességgel terjedése alól.

Nos egy régi dolog huzza a csõröm! Mégpedeig a fénysebesség határsebesség mivolta (nyilván nem csak nekem).
Szóval Einstein azt mondja, olyan rendszerben, ami egyenesvonalú, egyenletes, vagy gyorsuló mozgások vannak, ott a fény sebessége a max. Slussz passz. De.
Olyan rendszerben, ahol nem egyenesvonalú, hanem forgó koord. rendszerben úgy emlékszem azt írja, hogy ott ez nem érvényes. Pont most nincs nálam egy példány, de így emlékszem. Tehát ott van keresnivaló?!

Nem kategória inkább tulajdonságnak mondanám. A proton átalakulhat mezonnokká és elektronná vagy pozitronná és presze fotonná. A mezonok megintcsak lebomolhatnak elektron vagy pozitronná és neutrínóvá.
Na mi maradt?

na mind1 =)
megyek F1-et nézni..
kösz, a segítséget és a linkeket !
Kedves tõled =)

...már nem tudom hol olvastam..:S

=)

tehát akkor egy valahol akármynnyi elektron lehet?...<#idiota>

Az hogy valamibõl akármennyi van , nem azt jelenti hogy nemtod megszámolni.
Legfeljebb nincs kedved hozzá... 😄

a protont a pozitron gerjesztésének?..
dehát két külön kategória(barion/lepton), hogy lehetne õket ennyire összekapcsolni?...mikor ennyire különbözõk...csak a töltésük és spinjük egyezik meg...

Az nem úgy van. Az a
Pauli-elv
Egy eneriaállapotban akármennyi bozon lehet. Bozon pl a foton.
De a fermionok nem lehetnek. Ilyen pl az elektron.

Naugyen megint csak az elektron maradt 😊)))

Ha ütköztetünk eletronokat pozitronokat, akkor nagyobb és sokféle tömegû un rezonancia jönnek létre. Na ezek is tudnak fotont leadni, de mint a nevük is mutatja ezeket vehetjük az elektron gerjesztett állapotainak. Én még a protont is a pozitron gerjesztésének venném, de ezt csak úgy mondom.