Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
Albertus #375 Sziasztok!
Látom közös a nemértés alapja, ezért a válasz is nektek együtt szól.
Vegyünk két töltéssel rendelkező részecskét, pl. két elektront.
Egyiket gyorsítjuk, kosugároz egy fotont. Ez a foton eléri a másik elektront és megváltoztatja energiakészletét.
Ezt eddig ismeritek.
Nézzük a környezetüket. A tapasztalatainkat elektronok sokaságán
végzett megfigyelésekkel szerezzük.
Azaz amikor egy kisugárzó elektronról beszélünk, akkor a rá ható
társait nem szabad kihagyni a "játékból".
Ez érvényes a kisugárzóra és a befogóra is egyaránt.
Azaz a foton által hordozott tulajdonságok nem egyetlen elektron
önnálló tulajdonságai által meghatározottak, hanem elektronok sokaságának egymásrahatásából a kisugárzóra ható moduláció által meghatározott.
A befogó elektron sem egyedülálló, hanem társai által modulált energetikájú.
Így ha az elektronmezőre hatnak a pHz tartományú fotonok akkor
az elektronfelhő együtthatása minden, a felhőben lévő elektronra hat.
Energetikájára, mozgás állapotára, stb.
Ezért az egyesével nem detektálható fotonok összhatása által előidézett moduláció már érzékelhető.
Ezt a hatást többek között a véletlenszerű fáziszaj jelenségében tapasztaljuk.
Na most!
A pHz-es fotonok által módosított elektronfelhő, mint hullámtér
vagy alkalmas az interferencia létrejöttére vagy nem, a moduláció jellege szerint meghatározva.
Így bár úgy látszik, hogy az információ visszahat az ikerfotonra és
az azért interferál vagy nem interferál,mert az ikertaggal történt valami, mégsem ez az ok.
Hanem az, hogy az ikerfoton manipulálásával létrehozott pHz frekis
fotonáramok modulálják a tükrök és a detektorok elektronfelhőit.