Kvantumfizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#377
Lehetséges, de akkor tényleg minden meg van írva elõre, és az nagyon csúnya dolog lenne.
Mert a tükrök helyére embereket is állíthatunk elvileg, akik saját akaratuktól függõen ide-oda forgatják a tükröket, és a fotonok e sszerint mennek tovább más más irányba.
Ha elfogadjuk, hogy a múltba nem tudunk visszahatni, akkor a D0 detektorba csapódott foton meghatározza, hogy a 3 ember a 3 tükröt hogy fogja majd beállítani.
Mert a tükrök helyére embereket is állíthatunk elvileg, akik saját akaratuktól függõen ide-oda forgatják a tükröket, és a fotonok e sszerint mennek tovább más más irányba.
Ha elfogadjuk, hogy a múltba nem tudunk visszahatni, akkor a D0 detektorba csapódott foton meghatározza, hogy a 3 ember a 3 tükröt hogy fogja majd beállítani.
#376
Számold ki albertus fotonjainak hullámhosszát. Az nem ilyen interferenciamintát adna.
A kisérlet által adott csíkok távolságából visszaszámolható a foton frekvenciája. Ilyen egyszerû.
A kisérlet által adott csíkok távolságából visszaszámolható a foton frekvenciája. Ilyen egyszerû.
#375
Sziasztok!
Látom közös a nemértés alapja, ezért a válasz is nektek együtt szól.
Vegyünk két töltéssel rendelkezõ részecskét, pl. két elektront.
Egyiket gyorsítjuk, kosugároz egy fotont. Ez a foton eléri a másik elektront és megváltoztatja energiakészletét.
Ezt eddig ismeritek.
Nézzük a környezetüket. A tapasztalatainkat elektronok sokaságán
végzett megfigyelésekkel szerezzük.
Azaz amikor egy kisugárzó elektronról beszélünk, akkor a rá ható
társait nem szabad kihagyni a "játékból".
Ez érvényes a kisugárzóra és a befogóra is egyaránt.
Azaz a foton által hordozott tulajdonságok nem egyetlen elektron
önnálló tulajdonságai által meghatározottak, hanem elektronok sokaságának egymásrahatásából a kisugárzóra ható moduláció által meghatározott.
A befogó elektron sem egyedülálló, hanem társai által modulált energetikájú.
Így ha az elektronmezõre hatnak a pHz tartományú fotonok akkor
az elektronfelhõ együtthatása minden, a felhõben lévõ elektronra hat.
Energetikájára, mozgás állapotára, stb.
Ezért az egyesével nem detektálható fotonok összhatása által elõidézett moduláció már érzékelhetõ.
Ezt a hatást többek között a véletlenszerû fáziszaj jelenségében tapasztaljuk.
Na most!
A pHz-es fotonok által módosított elektronfelhõ, mint hullámtér
vagy alkalmas az interferencia létrejöttére vagy nem, a moduláció jellege szerint meghatározva.
Így bár úgy látszik, hogy az információ visszahat az ikerfotonra és
az azért interferál vagy nem interferál,mert az ikertaggal történt valami, mégsem ez az ok.
Hanem az, hogy az ikerfoton manipulálásával létrehozott pHz frekis
fotonáramok modulálják a tükrök és a detektorok elektronfelhõit.
Látom közös a nemértés alapja, ezért a válasz is nektek együtt szól.
Vegyünk két töltéssel rendelkezõ részecskét, pl. két elektront.
Egyiket gyorsítjuk, kosugároz egy fotont. Ez a foton eléri a másik elektront és megváltoztatja energiakészletét.
Ezt eddig ismeritek.
Nézzük a környezetüket. A tapasztalatainkat elektronok sokaságán
végzett megfigyelésekkel szerezzük.
Azaz amikor egy kisugárzó elektronról beszélünk, akkor a rá ható
társait nem szabad kihagyni a "játékból".
Ez érvényes a kisugárzóra és a befogóra is egyaránt.
Azaz a foton által hordozott tulajdonságok nem egyetlen elektron
önnálló tulajdonságai által meghatározottak, hanem elektronok sokaságának egymásrahatásából a kisugárzóra ható moduláció által meghatározott.
A befogó elektron sem egyedülálló, hanem társai által modulált energetikájú.
Így ha az elektronmezõre hatnak a pHz tartományú fotonok akkor
az elektronfelhõ együtthatása minden, a felhõben lévõ elektronra hat.
Energetikájára, mozgás állapotára, stb.
Ezért az egyesével nem detektálható fotonok összhatása által elõidézett moduláció már érzékelhetõ.
Ezt a hatást többek között a véletlenszerû fáziszaj jelenségében tapasztaljuk.
Na most!
A pHz-es fotonok által módosított elektronfelhõ, mint hullámtér
vagy alkalmas az interferencia létrejöttére vagy nem, a moduláció jellege szerint meghatározva.
Így bár úgy látszik, hogy az információ visszahat az ikerfotonra és
az azért interferál vagy nem interferál,mert az ikertaggal történt valami, mégsem ez az ok.
Hanem az, hogy az ikerfoton manipulálásával létrehozott pHz frekis
fotonáramok modulálják a tükrök és a detektorok elektronfelhõit.
#374
Még egy dolog eszembe jutott. A detektor elektronjait végtelen számú fotonnal is bombázhatod, ha azok energiája alacsonyabb mint a legkisebb kvantált energiaszint?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#373
Szia, bocs hogy kontárkodok!
Ha egy anyagba ágyazott elektront nézek, amely alapmódusú rezgést végez,feltéve hogy nincs extrém módon gerjesztve,(alap spektrum) akkor a rezgésszáma mondjuk 10*n, Az általad felvázolt rezgéstartomány és az extrém alacsony frekvenciájú virtuális fotonok 10pHz freki különbsége (100 nagyságrend)körüli. Mekora mérettartományban tudnak interferálni egymással? Pláne, ha a detektor helyhez kötött diszkrét energiájú fotonjairól beszélünk?
A virtuális foton miért kell hogy alacsony energiájú legyen?
Nem elég ok, hogy ne tudjon energetikai interakcióban részt venni? mondjuk azért, mert párban keletkezik és kioltják egymást a párjával mielõtt kölcsönhatnának a fizikai térben? Az általad felvázolt EM tér majdnem statikus. Számomra a kölcsönhatás, még extrém nagyszámú pikofotonnal is neutrálisnak tûnik, egyszerûen a frekvenciák extrém eltérése miatt. A kölcsönhatás nem jöhet létre, még nagyszámú nagyon alcsony energiájú virtuális (pico) foton esetén sem.
Ha egy anyagba ágyazott elektront nézek, amely alapmódusú rezgést végez,feltéve hogy nincs extrém módon gerjesztve,(alap spektrum) akkor a rezgésszáma mondjuk 10*n, Az általad felvázolt rezgéstartomány és az extrém alacsony frekvenciájú virtuális fotonok 10pHz freki különbsége (100 nagyságrend)körüli. Mekora mérettartományban tudnak interferálni egymással? Pláne, ha a detektor helyhez kötött diszkrét energiájú fotonjairól beszélünk?
A virtuális foton miért kell hogy alacsony energiájú legyen?
Nem elég ok, hogy ne tudjon energetikai interakcióban részt venni? mondjuk azért, mert párban keletkezik és kioltják egymást a párjával mielõtt kölcsönhatnának a fizikai térben? Az általad felvázolt EM tér majdnem statikus. Számomra a kölcsönhatás, még extrém nagyszámú pikofotonnal is neutrálisnak tûnik, egyszerûen a frekvenciák extrém eltérése miatt. A kölcsönhatás nem jöhet létre, még nagyszámú nagyon alcsony energiájú virtuális (pico) foton esetén sem.
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#372
Mágikus determinizmus?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#371
És mindez úgy történik, hogy nem zavartuk meg semmivel a d0 fele haladó fotont.
Aki kezdi egyre jobban nemérteni, az jó úton jár. xD
Aki kezdi egyre jobban nemérteni, az jó úton jár. xD
#370
Hagyományos fizika szerint ez a kisérlet sehogyan sem értelmezhetõ.
Ha egy pillanatig el is fogadnám a te unreálisan kis frekijû fotonjaidat, azok akkor sem tudnák megmagyarázni a D0D1 és a D0D2-õn kialakuló interferenciaminta okát.
Szerintem nem is látod, mi is ebben a kisérletben a megdöbbentõ.
Elkapsz a D0 detektoron egy fotont, majd kb 2.5x akkora idõ múlva egy másikat, ami teljesen más irányba ment.
A d0d1 d0d2-õ detektorokon kapott interferenciaminta nem jöhetett létre a d1 és a d2 fele haladó foton miatt, hiszen ezek a detektorok nem változtatják a poziciójukat. Csak a másik irányban levõ d0 detektort mozgatjuk x irányban.
Annak az oka, hogy a d0d1 d0d2 van interferencia a d0d3 d0d4-en nincs nem lehet más, mint hogy nem lehet tudni melyik résbõl érkezik a foton a d1-be és a d2-be, amiatt megmarad a másik foton hullámtulajdonsága.
Azzal, hogy az elsõ foton d0 detektorba csapodása után a másik fotonnál töröljül vagy nem a 'melyik út' információt, meghatároztuk azt, hogy a már becsapódott d0 fotonnak VOLT-E hullámtulajdonsága vagy nem.
Ha egy pillanatig el is fogadnám a te unreálisan kis frekijû fotonjaidat, azok akkor sem tudnák megmagyarázni a D0D1 és a D0D2-õn kialakuló interferenciaminta okát.
Szerintem nem is látod, mi is ebben a kisérletben a megdöbbentõ.
Elkapsz a D0 detektoron egy fotont, majd kb 2.5x akkora idõ múlva egy másikat, ami teljesen más irányba ment.
A d0d1 d0d2-õ detektorokon kapott interferenciaminta nem jöhetett létre a d1 és a d2 fele haladó foton miatt, hiszen ezek a detektorok nem változtatják a poziciójukat. Csak a másik irányban levõ d0 detektort mozgatjuk x irányban.
Annak az oka, hogy a d0d1 d0d2 van interferencia a d0d3 d0d4-en nincs nem lehet más, mint hogy nem lehet tudni melyik résbõl érkezik a foton a d1-be és a d2-be, amiatt megmarad a másik foton hullámtulajdonsága.
Azzal, hogy az elsõ foton d0 detektorba csapodása után a másik fotonnál töröljül vagy nem a 'melyik út' információt, meghatároztuk azt, hogy a már becsapódott d0 fotonnak VOLT-E hullámtulajdonsága vagy nem.
#369
Olvass bele a lerásba, ott van hogy mekkora a foton frekvenciája.
A vitruális fotonoknak nem kell hogy kicsi legyen az energiája, fõképp nem Feynman szerint.
Mi nem érthetõ micsodán?
A vitruális fotonoknak nem kell hogy kicsi legyen az energiája, fõképp nem Feynman szerint.
Mi nem érthetõ micsodán?
#368
Szia!
formalismus.. jó szöveg a kitérésre..
Nem érted, hogy pl. 0,000 000 000 000 1 Hz frekijû foton energiája olyan
csekély, hogy nem tudja a detektorok elektronjait önmagában elmozdítani.
De! Ilyen csekély energiájú (Feynmann szerint virtuálisnak nevezett)
fotonból egy milliárdnyi éri el a detektor elektronját, akkor
össz energiájuk már elegendõ a mérhetõ potenciálváltozás kialakulásához.
Mi nem érthetõ ezen?
formalismus.. jó szöveg a kitérésre..
Nem érted, hogy pl. 0,000 000 000 000 1 Hz frekijû foton energiája olyan
csekély, hogy nem tudja a detektorok elektronjait önmagában elmozdítani.
De! Ilyen csekély energiájú (Feynmann szerint virtuálisnak nevezett)
fotonból egy milliárdnyi éri el a detektor elektronját, akkor
össz energiájuk már elegendõ a mérhetõ potenciálváltozás kialakulásához.
Mi nem érthetõ ezen?
#367
A kvantumfizikának megvan a maga tiszta ellentmondásmentes matematikai formalizmusa, ami helyes jóslatokat ad a kisérletekre.
#366
Bocs, de nem értem mirõl beszélsz.
#365
Nos, ez szép, csak nem kizárólag ezzel magyarázható!
Vegyünk 1000 db 1e-15 Hz frekijû fotont. Egyesével olyan kevés energiát hordoznak, hogy kimutathatatlanok, de amint ez az 1000 db
befogódik bármely részecskénben, megváltoztatják impulzusát.
(pl. Feynmann virtuális fotonjai)
Azaz a tükrök atomjaiból gömb alakban szóródó szuper alacsony energiájú fotonok a kisérleti berendezés bármely pontjára hatnak.
Így látszólagos EPR hatást hoznak létre úgy, hogy a hatást
kiváltó fotonok önmagukban "láthatatlanok" a detektorok számára.
Vegyünk 1000 db 1e-15 Hz frekijû fotont. Egyesével olyan kevés energiát hordoznak, hogy kimutathatatlanok, de amint ez az 1000 db
befogódik bármely részecskénben, megváltoztatják impulzusát.
(pl. Feynmann virtuális fotonjai)
Azaz a tükrök atomjaiból gömb alakban szóródó szuper alacsony energiájú fotonok a kisérleti berendezés bármely pontjára hatnak.
Így látszólagos EPR hatást hoznak létre úgy, hogy a hatást
kiváltó fotonok önmagukban "láthatatlanok" a detektorok számára.
#363
#362
Ez a kvantummechanika legérdekesebb kisérlete. Feynman a kétréses kisérletet nevezte annak, ez a továbfejlesztett változata annak, ami még meg van csavarva kicsit.
Itt úgy tünik el az interferenciakép, hogy nem nyúlunk közvetlenül bele a fotonok útjába, hanem elõbb mindet 'leklónozzuk', egy EPR párt hozunk létre.
Ezek egyike megy az ernyõ fele ami a mozgatható D0 detektor.
A másikat pedig három beamsplitteren át küldjük, ami féligáteresztõ tükör. Ez 50-50% eséllyel vagy átereszti a fotont, vagy visszaveri.
A lényege az egésznek az, hogy a D1 és a D2 detektorba érkezhet a foton akár a BSB-bõl akár a BSA-ból.
Emiatt nem lehet tudni, hogy melyik lyukon ment át a fotonunk.
Ez az eraser, mert megsemisíti a "which-path" avagy a 'melyik úton jött a foton' informaciót.
Ha egyeztetjük a fotonpárokat, akkor a D1D0 és a D2D0 párosok fogjál adni az interferenciamintát, a D0D3 és a D0D4 párosok nem adnak interferenciát, mert ott egyértelmûen eldönthetõ, hogy melyik résen ment át a foton.
Tehát attól függ a D0-on kialakuló interferenciakép, hogy melyik másik detektort üti a D0-ba érkezõ foton EPR párja.
És ez akkor is így van, ha a D1D2D3D4 detektorok jóval távolabb vannak a résektõl, mint a D0.
Az okozat megelõzheti az okot? Biztos nem.
Az EPR párt egy hullámfüggvény írja le. Csak ennyi a biztos.
Hogy ezt a különbözõ étrelmezései a QM-nek hogyan magyarázzák, az már más kérdés.
A lényeg, hogy a QM jó leírja ezt a kisérletet is.
Interpretation of quantum mechanics
#361
Akkor kicsit beszélhetnénk a quantum fizikáról.
A Delayed Choice Quantum Eraser"
http://www.answers.com/topic/delayed-choice-quantum-eraser
The quantum eraser experiment, Strange Paths
A Delayed Choice Quantum Eraser"
http://www.answers.com/topic/delayed-choice-quantum-eraser
The quantum eraser experiment, Strange Paths
#360
Szerintem a fotonnak csak önmaga számára nincs tömege, hiszen a vele mozgó koordináta rendszerben a nyugalomban van. (Ez persze vicc volt!)
Az persze igaz, hogy egy fotont nehéz mérlegre tenni, de asszem nem ez a tömeg definiciója! (van pl. impulzusa (tehetetlen tömeg ?)- Compton effektus és gravitációs tér hatására elhajlik (súlyos tömeg ?))
Az hogy, a tömeg-energia ekvivalenciát elfogadjuk vagy nem persze egy másik kérdés. A relativitás elméletbõl persze következik és nagyon sok mindent megmagyaráz (pl tömegdefektus) és akkor máris lehet vitázni a relativitás elméletérõl...
Az persze igaz, hogy egy fotont nehéz mérlegre tenni, de asszem nem ez a tömeg definiciója! (van pl. impulzusa (tehetetlen tömeg ?)- Compton effektus és gravitációs tér hatására elhajlik (súlyos tömeg ?))
Az hogy, a tömeg-energia ekvivalenciát elfogadjuk vagy nem persze egy másik kérdés. A relativitás elméletbõl persze következik és nagyon sok mindent megmagyaráz (pl tömegdefektus) és akkor máris lehet vitázni a relativitás elméletérõl...
#359
Igen, de .. hosszabb értekezést igényelne.
A haladó fotonnak nem lehet tömege számunkra.
Amit te írsz az az energiájának megfeleltethetõ tömeg!
pl 1 q antracit elégetésekor eltûnõ tömeg 136 mikrogram
mégsem mondhatjuk, hogy az eltûnt tömeget rátehetnénk egy mérlegre.
A haladó fotonnak nem lehet tömege számunkra.
Amit te írsz az az energiájának megfeleltethetõ tömeg!
pl 1 q antracit elégetésekor eltûnõ tömeg 136 mikrogram
mégsem mondhatjuk, hogy az eltûnt tömeget rátehetnénk egy mérlegre.
#358
Ismeres Schrödinger macskájának a sztoriát?
A fotonnak tényleg nincs nyugalmi tömege, de ha halad azaz ha mozog akkor igenis. E=mc2 (Csak, hogy a nagyokat idézzem!) Nagy tömegek pl. bolygó melett elhajlik.)
A fotonnak tényleg nincs nyugalmi tömege, de ha halad azaz ha mozog akkor igenis. E=mc2 (Csak, hogy a nagyokat idézzem!) Nagy tömegek pl. bolygó melett elhajlik.)
#357
Szia!
Én annak a meghatározásnak vagyok a híve, hogy foton ami halad, anyag az ami zárt térrészen belül marad.
Azaz lehet, hogy Schrödingernek igaza van és az elektron csupán egy csomó foton, zárt gömbhéjon önmagukkal rezonanciában keringve.
Így számunkra mutatja a tömeggel rendelkezõk szokásos tulajdonságait.
Ami biztos: a fotonok egyenes vonalú haladás közben nem mutatnak
tömeg tulajdonságokat a számunkra tömegnek érzékelt anyagon.
Azaz a jelenlegi ismereteink szerint, a feketelyuk gravitációs sugárzása haladó fotonoktól nem származhat.
Az általános relativitás teóriája a szerzõje szerint is csupán egy teória. A matematikai teret meggõrbítõ része, alapból nem alkalmazható a fizikai térre lévén, hogy a fizikai tér a valami helye, a valami nélkül a semmi van benne. A semmi pedig meggörbíthetetlen.
Mind ebbõl következõen természetes következmény, hogy ez a feketelyuk
nem egészen jellemezhetõ vele. Ami pedig csupán annyit jelent, hogy
a teória modelje nem fedi a fizikai valóságot.
Én annak a meghatározásnak vagyok a híve, hogy foton ami halad, anyag az ami zárt térrészen belül marad.
Azaz lehet, hogy Schrödingernek igaza van és az elektron csupán egy csomó foton, zárt gömbhéjon önmagukkal rezonanciában keringve.
Így számunkra mutatja a tömeggel rendelkezõk szokásos tulajdonságait.
Ami biztos: a fotonok egyenes vonalú haladás közben nem mutatnak
tömeg tulajdonságokat a számunkra tömegnek érzékelt anyagon.
Azaz a jelenlegi ismereteink szerint, a feketelyuk gravitációs sugárzása haladó fotonoktól nem származhat.
Az általános relativitás teóriája a szerzõje szerint is csupán egy teória. A matematikai teret meggõrbítõ része, alapból nem alkalmazható a fizikai térre lévén, hogy a fizikai tér a valami helye, a valami nélkül a semmi van benne. A semmi pedig meggörbíthetetlen.
Mind ebbõl következõen természetes következmény, hogy ez a feketelyuk
nem egészen jellemezhetõ vele. Ami pedig csupán annyit jelent, hogy
a teória modelje nem fedi a fizikai valóságot.
#356
A közelmúltban felfedeztek egy hipernagy tömegû fekete lyukat, amely a mérések szerint, az õsrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel keletkezett. Létét a jelenlegi modellekkel nem tudják magyarázni. Sokkal több idõ(nagyságrendileg) lenne szükséges a kialakulásához.
Csekély ismereteim szerint a fekete lyuk gravitációs hatás, tehát relativisztikus hatás eredménye.
Kérdésem az hogy az anyag milyen szervezettségi szinten(tesz szert tömegre) mutat gravitációs hatást? Lehetséges e hogy a kezdeti inhomogenitások (turbullenciák?) már elemi energiaszinteken meghatározták a fekete lyuk létrejöttét? Arra gondolok, hogy a helyi sûrûsödésekben, az anyaggá szervezõdés következtében robbanásszerûen kialakuló tömegarányok, az elsõ törtmásodpercekben, vagy nem sokkal késõbb eseményhorizontot hoztak létre, és az anyag egy (Nagy) része már eleve az eseményhorizonton belül materializálódott, ilyen módon már az idõ kezdetén létrehozva hipernagytömegû fekete lyukakat. Ebbõl következõen, az õsi F. Ly.-ak kvantumhatásokhatások által determináltak lennének. Tovább az következne ebbõl, hogy a gravitáció is kvantumosan meghatározott(?)
Bocs a dilettáns okoskodásért!
Csak gondolatébresztõnek szántam.
Üdv: shakwill
Csekély ismereteim szerint a fekete lyuk gravitációs hatás, tehát relativisztikus hatás eredménye.
Kérdésem az hogy az anyag milyen szervezettségi szinten(tesz szert tömegre) mutat gravitációs hatást? Lehetséges e hogy a kezdeti inhomogenitások (turbullenciák?) már elemi energiaszinteken meghatározták a fekete lyuk létrejöttét? Arra gondolok, hogy a helyi sûrûsödésekben, az anyaggá szervezõdés következtében robbanásszerûen kialakuló tömegarányok, az elsõ törtmásodpercekben, vagy nem sokkal késõbb eseményhorizontot hoztak létre, és az anyag egy (Nagy) része már eleve az eseményhorizonton belül materializálódott, ilyen módon már az idõ kezdetén létrehozva hipernagytömegû fekete lyukakat. Ebbõl következõen, az õsi F. Ly.-ak kvantumhatásokhatások által determináltak lennének. Tovább az következne ebbõl, hogy a gravitáció is kvantumosan meghatározott(?)
Bocs a dilettáns okoskodásért!
Csak gondolatébresztõnek szántam.
Üdv: shakwill
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#355
Látod, ez mindannyiunkkal megeshet. Einstein mondogatta, hogy
"nem tiszteltem a tekintélyt és belõlem lett tekintély".
"nem tiszteltem a tekintélyt és belõlem lett tekintély".
#354
Majd, mikor évekkel késõbb tõled fognak ilyeneket idézni százasával az sg fórumról mint õsrégi hiteket..
evolució
Az univerzum eredete
Teremtsünk intelligenciát
Egyetlen mentséged az lesz, hogy nem vagy tudós, ezért majd zárójelben azt is odaírják:
"Igaz, hogy nem volt tudós, de még ezeknél az embereknél is okosabbnak tartotta magát." (mármint azoknál, akiket az elõbb felsoroltál, és idéztél tõlük)
Ha valamiben, hasonló predikciókban te sem szenvedsz hiányt..
evolució
Az univerzum eredete
Teremtsünk intelligenciát
Egyetlen mentséged az lesz, hogy nem vagy tudós, ezért majd zárójelben azt is odaírják:
"Igaz, hogy nem volt tudós, de még ezeknél az embereknél is okosabbnak tartotta magát." (mármint azoknál, akiket az elõbb felsoroltál, és idéztél tõlük)
Ha valamiben, hasonló predikciókban te sem szenvedsz hiányt..
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#353
Nagyon jók!
Bár Naumann védelmére mek kell jegyeznem, hogy Õ már 1949-ben leírta a neuron típusú, aszociatív párhuzamos programozás elvét.
Amely elvet a mai napig is, csak a fejünkben használjuk, de
elektromos számítógépben még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani.
Olyen értelemben, hogy matematikai szempontból Õ 1949-ben ennél
jobb elvet nem látott, végül is igaza volt.
Persze minden matematikai felfedezés "felülírhatja" a korábbi elveket.
Így egyszer majd a Naumann elvet is továbbfejleszthetik.
Bár Naumann védelmére mek kell jegyeznem, hogy Õ már 1949-ben leírta a neuron típusú, aszociatív párhuzamos programozás elvét.
Amely elvet a mai napig is, csak a fejünkben használjuk, de
elektromos számítógépben még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani.
Olyen értelemben, hogy matematikai szempontból Õ 1949-ben ennél
jobb elvet nem látott, végül is igaza volt.
Persze minden matematikai felfedezés "felülírhatja" a korábbi elveket.
Így egyszer majd a Naumann elvet is továbbfejleszthetik.
#352
most találtam és nem tudom, hova rakjam be, egyelõre ide:
"
„A levegõnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni.”
Lord Kelvin, kémikus, 1885.
„Az elektromos világítás sohasem léphet a gáz helyébe.”
Ernst Werner von Siemens (1816
német mérnök, a távíró iparág kifejlesztõje
“A fájdalom a sebészeti beavatkozások örökös velejárója lesz.”
A párizsi egyetem orvostudományi karának professzora Alfred Velpau, 7 évvel az éter használatának bevezetése elõtt
“A számítástechnika elérte fejlõdésének határait.”
Neumann János, 1949.
„A vonatok nem közlekedhetnek túl nagy sebességgel, mert az utasok levegõ hiányában megfulladnak.”
„A gõzhajó sohasem lesz képes áthajózni az Atlanti óceánt, mert több szénre volna hozzá szüksége, mint amennyit elbír.”
Dionysius Lardner (1793-1859)
a London University természettudomány professzora
„Az ûrutazás a legtökéletesebb ostobaság.”
Sir Richard Woolley,
angol csillagász, 1956
„Tekintettel a elektromos világításra - bár sokan szóltak már mellette is, ellene is - úgy gondolom, kétséget kizáróan mondhatom, a Párizsi világkiállítással együtt az elektromos világításnak is vége lesz, és soha többé nem hallunk róla.”
Erasmus Wilson, oxfordi professzor, 1899.
"
"
„A levegõnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni.”
Lord Kelvin, kémikus, 1885.
„Az elektromos világítás sohasem léphet a gáz helyébe.”
Ernst Werner von Siemens (1816
német mérnök, a távíró iparág kifejlesztõje
“A fájdalom a sebészeti beavatkozások örökös velejárója lesz.”
A párizsi egyetem orvostudományi karának professzora Alfred Velpau, 7 évvel az éter használatának bevezetése elõtt
“A számítástechnika elérte fejlõdésének határait.”
Neumann János, 1949.
„A vonatok nem közlekedhetnek túl nagy sebességgel, mert az utasok levegõ hiányában megfulladnak.”
„A gõzhajó sohasem lesz képes áthajózni az Atlanti óceánt, mert több szénre volna hozzá szüksége, mint amennyit elbír.”
Dionysius Lardner (1793-1859)
a London University természettudomány professzora
„Az ûrutazás a legtökéletesebb ostobaság.”
Sir Richard Woolley,
angol csillagász, 1956
„Tekintettel a elektromos világításra - bár sokan szóltak már mellette is, ellene is - úgy gondolom, kétséget kizáróan mondhatom, a Párizsi világkiállítással együtt az elektromos világításnak is vége lesz, és soha többé nem hallunk róla.”
Erasmus Wilson, oxfordi professzor, 1899.
"
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#351
Kedves Beela!
Napok óta nem reagáltál. Csak nem lett valamilyen bajod?
Napok óta nem reagáltál. Csak nem lett valamilyen bajod?
#350
"megtanulhatnék" a helyes kifejezés.
"It ain't what you don't know that gets you into trouble. It's what you know for sure that just ain't so."
#349
Kedves Beela!
Látom, Te is azon "hozzáértõk" közé tartozol, akik elöbb hülyézik a beszélgetõ partnerüket, aztán esetleg, azt is elolvassák rendesen, amit írt. De csak esetleg, mert általában csak átolvassák, értelmezés nélkül.
Oké! Te vagy itt is a nagy Menõ Nanó! A te szavad szent és sérthetetlen. A te igazságaid a mindent elsöprõ Isteni igazságok!
Miután ezt tudod, legyél annyira kedves, hogy ereszkedj le hozzánk halandókhoz, és mielõtt osztod az észt, olvass kicsit vissza a topicban.
Remélem, tudunk értelmesen is beszélgetni ezek után.
Különös tekintettel arra, hogy többek között, a kétréses kisérlet értelmezése akár elektronra, akár fotonra túlon-túl sajátságosra sikeredett nálad.
Látom, Te is azon "hozzáértõk" közé tartozol, akik elöbb hülyézik a beszélgetõ partnerüket, aztán esetleg, azt is elolvassák rendesen, amit írt. De csak esetleg, mert általában csak átolvassák, értelmezés nélkül.
Oké! Te vagy itt is a nagy Menõ Nanó! A te szavad szent és sérthetetlen. A te igazságaid a mindent elsöprõ Isteni igazságok!
Miután ezt tudod, legyél annyira kedves, hogy ereszkedj le hozzánk halandókhoz, és mielõtt osztod az észt, olvass kicsit vissza a topicban.
Remélem, tudunk értelmesen is beszélgetni ezek után.
Különös tekintettel arra, hogy többek között, a kétréses kisérlet értelmezése akár elektronra, akár fotonra túlon-túl sajátságosra sikeredett nálad.
#348
A nyitott jövõ problémája
Idevág ez a fejezet:
2.3. Megtudhatunk-e a relativitáselméletbõl bármit is a
térrõl és az idõrõl?
Idevág ez a fejezet:
2.3. Megtudhatunk-e a relativitáselméletbõl bármit is a
térrõl és az idõrõl?
#347
"De a hullámfüggvény térben kiterjedt."
Azért magyarul megtanulhatnák végre. xD
Azért magyarul megtanulhatnák végre. xD
#346
Jelenleg a hullámfüggvény csak matematikai segédeszköznek tûnik.
Nincs olyan eleme a valóságnak, amire azt mondhatnánk, hogy na ez a hullámfüggvény. Ennek az amplitudó négyzete adja meg, hogy pl az elektront milyen valószinûséggel fogjuk egy adott helyen megtalálni.
A kétréses kisérletnél is inkább lehet mondani, hogy a hullámfüggvény ment át a két résen és az interferált önmagával, mint hogy az elektron.
Nem mondhatom, hogy a hullámfüggvény maga az elektron. Az elektront soha nem detektálható több helyen egyszerre. A hullámfüggvény térben kiterjedt.
Én úgy gondolom, hogy a hullámfüggvény mögött KELL lennie valami valós dolognak. A vákum viselkedik így vagy az elektron nem mindig pontszerû.
Vagy olyan valami okozza ezt a furcsa viselkedést, amire most nem is gondolnánk.
De megeshet, hogy mégis a QM a végleges elmélet,vagy annak az alapja.
Nincs olyan eleme a valóságnak, amire azt mondhatnánk, hogy na ez a hullámfüggvény. Ennek az amplitudó négyzete adja meg, hogy pl az elektront milyen valószinûséggel fogjuk egy adott helyen megtalálni.
A kétréses kisérletnél is inkább lehet mondani, hogy a hullámfüggvény ment át a két résen és az interferált önmagával, mint hogy az elektron.
Nem mondhatom, hogy a hullámfüggvény maga az elektron. Az elektront soha nem detektálható több helyen egyszerre. A hullámfüggvény térben kiterjedt.
Én úgy gondolom, hogy a hullámfüggvény mögött KELL lennie valami valós dolognak. A vákum viselkedik így vagy az elektron nem mindig pontszerû.
Vagy olyan valami okozza ezt a furcsa viselkedést, amire most nem is gondolnánk.
De megeshet, hogy mégis a QM a végleges elmélet,vagy annak az alapja.
#344
De nézzük meg a wikit.
http://hu.wikipedia.org/wiki/EPR-paradoxonEPR-paradoxon
"a Bell-egyenlõtlenséget, amely egy, a kvantummechanikából levezethetõ statisztikus jóslat, ami összeegyeztethetetlen a rejtett paraméteres elméletek jelentõs részével."
Látod, "jelentõs részével". Nem az van írva, hogy mindel.
http://hu.wikipedia.org/wiki/EPR-paradoxonEPR-paradoxon
"a Bell-egyenlõtlenséget, amely egy, a kvantummechanikából levezethetõ statisztikus jóslat, ami összeegyeztethetetlen a rejtett paraméteres elméletek jelentõs részével."
Látod, "jelentõs részével". Nem az van írva, hogy mindel.
#343
Félreérted, vagy nem hozzáértõket olvasol.
A a Bell egyenlõtlenség azt bizonyítja, hogy a QM ÖNMAGÁBAN teljes.
Nem azt, hogy a legjobb leírása a világnak, vagy hogy nincs másik.
Vannak rejtett paraméteres elméletek, csak ezek nem érnek semmit, ameddig a mérõberendezések hatásfoka nem növekszik meg.
Ilyen a Fine-interpretáció.
Itt ezekrõl és a Lorentz elmélet és a specrel kapcsolatáról is olvashatsz.
A nyitott jövõ problémája
A a Bell egyenlõtlenség azt bizonyítja, hogy a QM ÖNMAGÁBAN teljes.
Nem azt, hogy a legjobb leírása a világnak, vagy hogy nincs másik.
Vannak rejtett paraméteres elméletek, csak ezek nem érnek semmit, ameddig a mérõberendezések hatásfoka nem növekszik meg.
Ilyen a Fine-interpretáció.
Itt ezekrõl és a Lorentz elmélet és a specrel kapcsolatáról is olvashatsz.
A nyitott jövõ problémája
#342
Nos arra a linkre a beela egyik linkje utján jutottam el. Leltem linket az én nagy szívfájdalmamhoz, a kvantummechanika determinizmusához.
Az a véleményem hogy az utóbbi idõben, mintha kizárólagosan tulsúlybe került volna az az oldal, hogy a kvantummechanika teljes. Az EPR, majd a Bell elmélet voltak a próbálkozás ennek kiderítésére.
Gyomorfájást, fogfájást, toporzékolást stb, mindezeket okozza nekem hogy a fizikus társaság túlnyomó része képes bevenni hogy a kvantumfizika egy teljes leírás.
Az a véleményem hogy az utóbbi idõben, mintha kizárólagosan tulsúlybe került volna az az oldal, hogy a kvantummechanika teljes. Az EPR, majd a Bell elmélet voltak a próbálkozás ennek kiderítésére.
Gyomorfájást, fogfájást, toporzékolást stb, mindezeket okozza nekem hogy a fizikus társaság túlnyomó része képes bevenni hogy a kvantumfizika egy teljes leírás.
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#341
Vagy nem értessz hozzá.
#340
Nagyon szuper!
Nem tudja elküldeni Bobnak, mert nem tudja, hogy Bob hol van és:
"A probléma megoldásához az alábbi mûveleteket kell Alice-nek elvégezni: kölcsönhatásba hozza a továbbítandó qubitet a nála maradt fél EPR-párral, majd az így keletkezett két qubitet mérésnek veti alá. A mérés eredménye az alábbi négy lehetséges érték közül egy: 00, 01, 10, és 11. Az így kapott információt elküldi Bobnak.
"
Ekkora dumát ritkán olvas az ember. Eltereli a figyelmet áltudományos halandzsával, és az egészet lehetetlenné tevõ lényeget átlépi.
"elküldi Bobnak.."
Azért jó lenne, ha a sulineten ekkora butaságokat nem propagálnának!
Nem tudja elküldeni Bobnak, mert nem tudja, hogy Bob hol van és:
"A probléma megoldásához az alábbi mûveleteket kell Alice-nek elvégezni: kölcsönhatásba hozza a továbbítandó qubitet a nála maradt fél EPR-párral, majd az így keletkezett két qubitet mérésnek veti alá. A mérés eredménye az alábbi négy lehetséges érték közül egy: 00, 01, 10, és 11. Az így kapott információt elküldi Bobnak.
"
Ekkora dumát ritkán olvas az ember. Eltereli a figyelmet áltudományos halandzsával, és az egészet lehetetlenné tevõ lényeget átlépi.
"elküldi Bobnak.."
Azért jó lenne, ha a sulineten ekkora butaságokat nem propagálnának!
#339
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#338
Szia!
Na látod, erre nem is gondoltam. És.. nem csak ldobta, hanem a
pipa a térgörbületen áthaladva vissza ment az idõben..
Na látod, erre nem is gondoltam. És.. nem csak ldobta, hanem a
pipa a térgörbületen áthaladva vissza ment az idõben..
#337
Nem Einstein dobta el Szibéria felé a pipáját?
😄 😄 😄
😄 😄 😄
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#336
Szia!
Kicsit idõzavarban vagyok Einstein 1956-ban halt meg..
Hirosima-Nagaszaki 1946-ban Tunguszka pedig.. valamikor 1900 körül..
(±20 év)
Akkor milyen hat napra utaltál?
Kicsit idõzavarban vagyok Einstein 1956-ban halt meg..
Hirosima-Nagaszaki 1946-ban Tunguszka pedig.. valamikor 1900 körül..
(±20 év)
Akkor milyen hat napra utaltál?
#335
xDDDD
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#334
sztem is tesla lott. mi sem bizonyitja jobban,
hogy meghalt, es ra kis idovel kiserleteztek a fegyverrel, es akkor tortent hirosima ra hatnapra meg a kovetkezo.
Nem lehet veletlen!
hogy meghalt, es ra kis idovel kiserleteztek a fegyverrel, es akkor tortent hirosima ra hatnapra meg a kovetkezo.
Nem lehet veletlen!
#333
xDDD
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#332
na mind1, lenyegeben nekem eleg az is, hogy mi a ter es ha jol ertelmezem maga a semmi. azert ha tud vki jobbat irja! amugy sztem Tesla lott Tungoskara. ti is elhiszitek?
#331
Mi a konkrét problémád?
#330
ettol nincs 1fokkal komolyabb? jo olyan is ahol bonyolultabban hataroznak meg dolgokat. azert thx
#329
Szia!
Ezt olvastad már?
www.gezoo.fw.hu
Ezt olvastad már?
www.gezoo.fw.hu
#328
udv!
nem talalok jo leirasokat ezekrol: mi a ter, miert nem fernek ossze a relativitas elmelet es a kvantum fizika egyes reszei. vki tudna 1-2jo oldalt megkoszonnem a linket
nem talalok jo leirasokat ezekrol: mi a ter, miert nem fernek ossze a relativitas elmelet es a kvantum fizika egyes reszei. vki tudna 1-2jo oldalt megkoszonnem a linket
#327
Persze, csak ha hatást fejtenek ki, ha mérhetõek, ha tapasztalhatóak, ha léteznek.
A példában a 2Ds lény egyértelmûen tapasztal, a 3d-s dolog hatást fejt ki a világára, mérhetõ, megfigyelhetõ módon.
A példában a 2Ds lény egyértelmûen tapasztal, a 3d-s dolog hatást fejt ki a világára, mérhetõ, megfigyelhetõ módon.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.