1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
  • physics
    #206
    Nincs polarizációs listád, akkor mit kezdel az időlistával?
  • physics
    #205
    De mit kezd vele? :) Olvasgatja? :)))

    Már írtam
    "Ha valaki lehalgatja az optikai kábelt valahogy, az nem azokat a fotonokat fogja elkapni amit az titkosítást végzők. Más fotonpárok lesznek a lehalgatónál, és más a két eredeti személynél."

    Nem ér vele semmit, minden fotonnak csak egy párja van, és csak azzal korellál.
  • tomcat1
    #204
    Épp erről beszélek, akkor inkább RSA
  • sz4bolcs
    #203
    És ha az időlistát megszerzi valaki? Annak is el kell jutnia valahogy a másikhoz...
  • physics
    #202
    De miért? Csak időpontokat küldessz, azt nem kell elküldeni, hogy milyen polaritású volt a foton. A titkosításhoz azt használjuk.

    Mérünk egy csomó fotonbecsapodást. Felírjuk az időket és a polaritást. Ezt megcsinálja a partner. Átküldjük az időlistát, amiből a másik tudni fogja, hogy az ő listájából melyeket kell használnia. És kész.
    Hol itt a baj?
  • tomcat1
    #201
    Ehhez kivételesen értek :)
    Elég jó megoldás ez a féle kódolás, de ennek is van hátulütője "csak a detektálás időpontját kell egyeztetni"
    it van a kutya elásva...
    akkor inkább már 2 kulcsos rendszer ...
  • physics
    #200
    A kvantumtitkosításnál pont az a lényeg, hogy csak a publikus kulcsot kell átküldeni, a másik a kvantumcsatornán érkezik, azt tuti senki más nem érheti el. Ha valaki lehalgatja az optikai kábelt valahogy, az nem azokat a fotonokat fogja elkapni amit az titkosítást végzők. Más fotonpárok lesznek a lehalgatónál, és más a két eredeti személynél.

    A csatolt fotonpároknál ha az egyik polaritása up a másike biztos down. Csak a detektálás időpontját kell egyeztetni külső csatornán, hogy pontosan tudják melyiknek melyik a párja.
  • physics
    #199
    Sem a macskának sem a pénzérmének nincs kevert állapota, ezek ugyanis nem kvantummechanikai objektunok.
    Nem kisérlet, hanem szemléltetés akart lenni, de szerintem nagyon melléfogtak ezzel a példával. /is :D/
  • tomcat1
    #198
    Agyhalott lett a topic... :(
  • tomcat1
    #197
    Quantum physics is the physics of the possibilities...
  • tomcat1
    #196
    Eleg jo konyv ez az Isteni atom cimu... Leon Ledesma/ te le poennal...
  • tomcat1
    #195
    remélem én is
  • ffxi
    #194
    HÁRMAST kaptam!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

  • tomcat1
    #193
  • ffxi
    #192
    Még rizsázok hozzá vmit és már kettes?

  • tomcat1
    #191

    Talán a részecskék elhanyagolhatón (?) kicsi sürüsége egy adott térben.
  • Crokin
    #190
    A fejlődés már csak ilyen... jelenleg itt tartunk, amíg nem lesznek jobb képletek, vagy nem jönnek rá vmi hibára addig ez van.
  • Inquisitor
    #189
    Ha felírok egy rossz megoldóképletet, attól a matematika megingathatatlan marad, de hülyeséget fogok kiszámolni!

    Lásd azt az esetet, amikor az egyik KF elméletet Neumann J. számításai alapján kizártak a lehetőségek közül, és nem volt senki évtizedekig, aki meg merte volna kérdőjelezni, hiszen a nagy Neumann számolta ki. Aztán kiderült, hogy előjelprobléma miatt még se lehet kizárni azt a bizonyos elméletet.
  • ffxi
    #188
    Mi az a vákuum??? De komolyan, mert felelek belőle. THX!!

  • palack
    #187
    az előbbi a #165-ösre válasz:-)
  • palack
    #186
    Ja majd elfelejtettem. Erre a jelenségre tökéletes magyarázatot ad az úgynevezett Gauss-eloszlás
  • Crokin
    #185
    Éppenséggel meg lehet, de az nem ez a topic. Itt kf-ról van szó, aminek alapja(nyelve) a matek, mint oly sok más tudományágnak.
  • palack
    #184
    És mért ne lehetne megkérdőjelezni a matematikát?
  • Crokin
    #183
    Abban igazad van, hogy nem egyezik meg a modell a valósággal(de jól közelít hozzá!), mivel a valóság olyan bonyolult "véletlenek" halmaza, melynek információtartalmát csak magával a valósággal tudod leírni.
    DE!
    Ha megkérdőjelezed a használt modellet, mely matematikailag helyesen van megfogalmazva(különben nem lehetne használni jó közelítésekhez, márpedig használják), akkor tulajdonképpen a matematikát kérdőjelezed meg.
  • Super Mario
    #182
    Ettől kaptam én hülyét a gimnáziumban :-)
  • tomcat1
    #181
    No-no azért nem mindenki egysikú :)
  • Dzsini
    #180
    hát nemtudom, de szerintem a szuperhúrosdi már eléggé túl van azon, amit az egysíkú emberi agy felfogni képes...
  • Inquisitor
    #179
    Ahogy utánaolvastam, igazából még ugy is max. közelítéseket, meg modelleket tudnak alkotni, hogy ők maguk (a tudósok) megértsék. Gyakorlatilag az összes eddigi fizikai modell csak egyfajta modell volt, amivel meg lehet magyarázni a dolgok működését, de csak olyan elemeket tartalmaznak és tartalmazhatnak, amit kissé egysíkú emberi agyunk megért ... ez viszont azzal jár, hogy ezek a modellek NEM azonosak a valósággal, másrészt a kialakított modellt befolyásolja az alkotó kúltúrája, szemályisége, tapasztalatai és így tovább.
    Erről kiválló, ámbár szinte olvashatatlanságig túlrészletezett, regényt írt Stanislaw Lem, aminek magyarul Az Úr Hangja a címe (Master Voice project), igaz nem a kvantumfizikáról szól, de a lényege ugyan az.
  • Crokin
    #178
    Csak a KF pont egy olyan dolog, amit nem lehet minden ember számára közérthetően megmagyarázni.
  • palack
    #177
    Az rendben van, de a tudósoknak az az egyik legfontosabb feladata, hogy az általa kutatott témát a legtöbb embernek a legközérthetőbben adja közre. Ha mondjuk egy aszfaltburkoló véletlenül elolvassa ezeket a sorokat, legalább a szavakat egyenként értse :-)
  • Crokin
    #176
    Azért használnak bonyolult rendszert, mert a valóság is (már az a valóság, amiben közösen megegyeztek az emberek) elég bonyolult.
  • palack
    #175
    Ja az előbbi Inquisitornak szólt!
  • palack
    #174
    Mért, olyasvalaki nem nézhet meg egy információt aki nem tudja elolvasni? Pl megnézek (az túlzás hogy olvasom :-)) egy kínai papirusztekercset. Ebből az következik, hogy én tudok kínaiul?
    Engem ennek a titkosításnak a gyakorlati alkalmazása érdekel. Légyszíves meséld el a kezdetektől részletesen, hogy az "alma" szót hogy küldenéd el nekem titkosítva, úgy hogy én nem ismerem se a titkosítás kulcsát se ezt a szót, amit velem tudatni akarsz. Köszi.
  • palack
    #173
    Szerintem a pénzérmés kísérletből is ugyanezeket a következtetéseket lehet levonni. Épp az a problémám, hogy a macskás kísérlet összetettebb és bonyolultabb. Lehetne még tovább bonyolítani is ,de minek?
    A statisztikai rendszereknek éppen az a lényege, hogy az események nem játszódhatnak le egy helyen ÉS időben (ebből ered a Heisenberg-féle határozatlansági reláció is! Melyet persze elképesztően bonyolult matematikai módszerekkel is le lehet vezetni, de minek).
    Vagy egyszerre dobok fel sok pénzt vagy egymás után dobom fel őket. Ebből ered aztán az a sok furcsaság, melyeket a quantum-fizikusok a végletekig túlbonyolí-tottak és -tanak. (Pl. logikai ellentmondásokat is szül, mivel az ilyen eseményekre maga a logika is csak korlátozásokkal alkalmazható)
    Ezért lehet pl. a foton (nem pontszerű, ugynevezett hullám állapotban levő) "egyszerre 2 helyen" de egyidőben, a macska/pénz (pontszerű, ugynevezett anyag állapotban levő) "egyszerre 2 állapotban" (más szóval "egyszerre 2 időben") de egy helyen.
  • Inquisitor
    #172
    Köszi a linket.
  • Crokin
    #171
    Azért annál egy kicsit bonyolultabb és összetettebb a macskás kísérlet, mint a pénzes hasonlatod. Itt olvasd el legalább az első három bekezdést és próbáld értelmezni.
  • Inquisitor
    #170
    Ez nyilvánvalóan nem igaz, mert ha valaki megnézi az információt, ami így volt kódolva, azt más nem tudja elolvasni, ergo azonnal tudni fogják, hogy ellopták a kulcsot. Ha meg a kulcs is így van titkosítva ...
  • Dzsini
    #169
    hmm, ez finom... van link a tanulmányhoz? gyengébb pillanatomban egyszer elolvasgatnám. (bár mostanság inkább tanulni kellene...)
  • palack
    #168
    A másik kedvencemről is szóljon akkor pár szó!
    Az a bizonyos híres Schrödinger macskája sztori. Ez aztán nem semmi túlbonyolítása egy hihetetlenül egyszerű jelenségnek. Dobozba zárt macska, méreg, kapszula, bomló anyag stb. Nevetséges!
    Ugyanez a helyzet ha feldobok egy pénzérmét. Amig nem nézem meg addig egy furcsa kevert fej-írás állapotban van a pénzérme! Hú de érdekes. De amint ránézek, mérést végeztem rajta, és kiderül hogy fej vagy írás. (Vagy elkapta a sirály, mint a Bud Spencer filmben:-))
    Vagy mindenki aki lottózik. Amig ki nem húzták a számokat mindegyikük egy furcsa kevert lottónyertes-nemnyertes állapotban van. Amint kihúzzák a számokat megtörtént a "mérés" és mindenki vagy nyertes vagy nyeretlen állapotba kerül.
    Ebből is kiderül, hogy a statisztika tényleg olyan mint a bikini: sokat megmutat de a lényeget elfedi.
    Sőt előszeretettel használják a lényeg elfedésére még a legnagyobb tudósok is!


  • palack
    #167
    A fizikusok mindig túlmisztifikálják a quantumfizikát, hogy okosabbaknak tűnjenek. A hozzánemértők, meg sopánkodhatnak, hogy miről is van szó. Én megpróbáltam laikusoknak elmagyarázni, hogy semmi különös nincs a jelenség hátterében.
    Ha mondjuk ugyanaz az info megjelenik véletlenszerűen "a" és "b" pontban, akkor ezt lehet úgy is értelmezni (persze tévesen!!!!!), mintha az egyik helyről a másikra átment volna az info 0 idő alatt.
    Ezt az egyszerű jelenséget szokták beépíteni a legkülönfélébb statisztikára alapuló elméletekbe (mint pl. a quantum-fizika), hogy eladhatóbbá tegyék a kutatási eredményeket.

    Ugyanez a helyzet a titkosítás terén. Soha nem értettem miben segíthetné a titkosítási eljárásokat a quantum-fizika.
    Ugyanis a titkosításban a KULCS a lényeg. Ezt a kulcsot kell eljuttatni előszőr "a" pontból "b" pontba. A kulcsot viszont hiába titkosítom egy másik kulccsal, mert ezt az örökkévalóságig játszhatom.
    Vagyis ha valaki az információáramlás csatornájához hozzájut akkor az a kulcshoz is hozzájut.
    Különben is a legprimitívebb kulcsokkal is tökéletesen lehet titkosítani.
    Lásd az Enigma esetét. Ott aztán szó nem volt quantum-fizikai alapú titkosításról, mégsem tudták a legjobb kódfejtők sem megfejteni.
    Ott is az vezetett sikerre, hogy a kulcsot szerezték meg.