1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
Albertus #246 Szia!
Miért lenne gömbszimmetrikus?? Mert annak látszik??
A lapos munkadarab is hengernek látszik és mint henger esztergálható is!
Pedig tudjuk, hogy téglalap keresztmetszetű és nem hengeres..
-
utility #245 Igen, nincs forgó inerciarendszer. Pl ha egy elég gyorsan forgó űrhajóban lézerrel a falra világítassz, , akkor a fénysugár meggörbül. Sőt minden magárahagyott test görbe pályán fog mozogni. E miatt nem inerciarendszer.
Szerintem ha továbbvisszük Einstein gondolatmenetét, miszerint a gyorsuló rendszerekben megjelenik a gravitáció, szerintem a forgó rendszerekben megjelenik a töltés. Persze itt 4d forgásról lehet csakis szó, mivel az elektromos erő gömbszimmetrikus. -
utility #244 Biztos nem mondott ilyet. Az ősrobbanásnak meg nem volt helye, nem valahonnan indult, hanem a tér tágult ki ekkorára. Kezdenben vala a tér egy szingularitás.
Valami olyasmiről lehet szó, hogy a kvantumszinten a hely bizonytalansága miatt nem jöhet létre szingularitás. -
Albertus #243 Na ok... A metagalaktika külső pereme Einstein szerint egy szingularitás..
Ez a szingularitás kezdetben egyetlen pontból, az "ősrobbanás" helyéről indult..
Mi van akkor, ha a zsugorodás abból ál, hogy a szingularitás lelassul, megáll, majd visszafordulva ismét egyetlen pontban (az új ősrobbanás helyén)
átfordul???
Ez esetben a progi semmi újat nem tartalmaz. Tükrözi az időfolyamot az ősrobbanás időpontját véve tökörpontnak..
Természetes, hogy a mienkhez hasonló világ az eredmény...
-
tomcat1 #242 Leht hogy ők többet tudnak, mint mi? -
Albertus #241 Ilyen progi nagyon klassz lehet... 
De korántsem lehet helyes az eredménye, hiszen a kiindulási adatok a szingularitás mögött vannak...:)
-
Albertus #240 Szia!
Valaki babfőzeléket evet???
-
tomcat1 #239 Mi volt a nagy bumm előtt....? -
tomcat1 #238 A kvantumfizika és az általános relativitáselmélet kombinálásával Abhay Ashtekar professzor (Pennsylvania Állami Egyetem, USA) és tanítványai olyan modellt dolgoztak ki, amellyel az időben visszafelé modellezve a folyamatokat keresztülhaladtak az Ősrobbanás pillanatán, és egy fizikailag a mienkhez hasonló, "korábbi" univerzum képe bontakozott ki előttük. -
#237
ha jól értem a problémádat, akkor az nem probléma, mivel a fény definíció szerint egyenesen halad, így nem nagyon létezik olyan, hogy "forgó" koordinátarendszer...
ha számunkra forog, az csak annyit jelent, hogy a megfigyelt fénysugár és köztünk valahol meg van csavarodva a téridő (de tudomásom szerint még ott sem lépheti túl a határsebességet)
az megint más kérdés, hogy a kvantumteleportáció (vagy itt vagy egy másik topicban már rágódtunk rajta egy kört) kibúvónak tűnik az információ fénysebességgel terjedése alól. -
tomcat1 #236 Nos egy régi dolog huzza a csőröm! Mégpedeig a fénysebesség határsebesség mivolta (nyilván nem csak nekem).
Szóval Einstein azt mondja, olyan rendszerben, ami egyenesvonalú, egyenletes, vagy gyorsuló mozgások vannak, ott a fény sebessége a max. Slussz passz. De.
Olyan rendszerben, ahol nem egyenesvonalú, hanem forgó koord. rendszerben úgy emlékszem azt írja, hogy ott ez nem érvényes. Pont most nincs nálam egy példány, de így emlékszem. Tehát ott van keresnivaló?! -
#235
Nem kategória inkább tulajdonságnak mondanám. A proton átalakulhat mezonnokká és elektronná vagy pozitronná és presze fotonná. A mezonok megintcsak lebomolhatnak elektron vagy pozitronná és neutrínóvá.
Na mi maradt? -
#234
na mind1 =)
megyek F1-et nézni..
kösz, a segítséget és a linkeket !
Kedves tőled =) -
#233
...már nem tudom hol olvastam..:S -
#232
=) -
#231
tehát akkor egy valahol akármynnyi elektron lehet?... 
-
#230
Az hogy valamiből akármennyi van , nem azt jelenti hogy nemtod megszámolni.
Legfeljebb nincs kedved hozzá... :D -
#229
a protont a pozitron gerjesztésének?..
dehát két külön kategória(barion/lepton), hogy lehetne őket ennyire összekapcsolni?...mikor ennyire különbözők...csak a töltésük és spinjük egyezik meg... -
#228
Az nem úgy van. Az a
Pauli-elv
Egy eneriaállapotban akármennyi bozon lehet. Bozon pl a foton.
De a fermionok nem lehetnek. Ilyen pl az elektron. -
#227
Naugyen megint csak az elektron maradt :))))
Ha ütköztetünk eletronokat pozitronokat, akkor nagyobb és sokféle tömegű un rezonancia jönnek létre. Na ezek is tudnak fotont leadni, de mint a nevük is mutatja ezeket vehetjük az elektron gerjesztett állapotainak. Én még a protont is a pozitron gerjesztésének venném, de ezt csak úgy mondom. -
#226
nemtudom..éncsak azt olvastam valahol, hogy egy fénnyalábban akárhány elektron lehet.
ez pedig úgy hangzik, mintha nem tudnánk őket megszámolni... -
#225
Különben erre a kisérletre épülnek a jelenlegi kvantum-titkosítási kisérletek.
Nem az egyik küldi el a másiknak a fotont, hanem mint a két titkosítást végző fél megkapja egy EPR pár egyik felét. -
#224
najó=)
dehát az atomban is elektron adja le =)
úgyértettem, hogy ez elektronon kívül más tud-e leadni...
mert nem tudok másról. -
#223
Miért ne tudnád? Veszel egy fotondetektort és számolod a kattanásokat. :))) -
#222
Hogyne ott van a Cserenkov-sugárzás, közegben mozgó elektron adja le. -
#221
Itt egy kisérlet bemutatása.
Three experimental tests of Bell inequalities by the measurement of polarization correlations between photons
EPR-paradoxon
-
#220
nem úgy van, hogy a fotonokat nem lehet megszámolni?...
-
#219
az atomon kívül tud még valami fotont leadni?... -
#218
Vannak olyan emissziók amikor az atom vagy akármi nem egy fotontban adja le az energiáját, hanem két ellenkező irányban emmittált fotonban. -
#217
figyi...
hogy indítasz két fotonpárt?...mármint úgy hogy össze is fonódjanak...mert ha én a lámpámat felkapcsolom, akkor sok foton fog elindulni...mégse kódolok semmit...legalábbis tudatosan nem...
...kár h hülye vagyok x_x
-
#216
kó=jó
x_x...nem tudok írni -
#215
olvastam =)
szerintem is jó...csak néha uncsi =)
a focilabdás sztori egész kó volt ;)...
-
#214
Nem tudod megnézni a fotonokat útközbe hogy milyen polaritásúak. Akkor dől el a dolog, amikor az egyiket megmérik. Útközben nincs olyan tulajdonsága, hogy polaritás. De ha upnak mérjük az egyiket, ezzel eldöntöttük hogy a másik csak down lehet. Mindegy hogy az a másik az első mérése előtt lesz elkapva, vagy évek múlva egy messzi-messzi galaxisban... :)))) -
#213
Az időlistát el kell juttatni, de a polarizációs listát nem. Azt a két összekuszálódott foton teszi meg.
Ez a lényeg. Nincs közbenső csatorna, mert a hatás idő és tér nélkül terjed. A két foton egy, amíg az egyikkel nem történik valami. Hiába vannak kilóméterekre egymástól. Akkor aztán a másik olyan tulajdonságot vesz fel, hogy a két foton tulajdonságainak összege megegyezzen akiinduló állapottal. -
#212
Ja hát így könnyű... :D Ha már alapból mindkettőnek megvan... De valahogy azt is el kell juttatni egymáshoz. És itt dől meg minden titkosítás. -
#211
Az már lopás. :D
Az csak a két titkosítást végző személynél van meg.
Az egész lényege , hogy fotonpárokat indítunk, amiket a küldő és a fogadó kap meg. Ezek mindig ellentétes polaritásúak. Ezek EPR párok ,csatoltak , entangled fotonok.
Az időlista azért kell hogy tudjuk , melyiknek melyik a párja. Az a foton,amelyet egy harmadik személy elkap, azt már a fogadó nem kaphatja el, az kiesik a titkosításból.
Tökéletes védelem.
Ráadásul az , hogy a polaritás merre áll éppen, teljesen véletlenszerű, nincs algoritmus, a kvantummechanikai törvényeg döntik el. -
#210
Hát én sem értem... És mi van ha megszerzem a polarizációs listát, és időlistát is? -
#209
Feketén fehér feketén fehéren hogy megértsd
:DD -
#208
Érthetőbb vagy írjam jobban körbe?
Mert látom a lényeget nem értitek. -
#207
Az pedig hogy mikor up vagy down a polaririzció iránya teljesen véletlenszerű, de a küldőnél és a fogadónál mindig szinkronban van.