1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
sublimiter #607 Fiktiv macska nincs. Ennyi erovel felepithetunk egy fiktiv univerzumot, es mindenfele hulyeseget bebizonyithatunk. -
Koppixer #606 A Dzsini által belinkelt cikkben is megemlítik a "A késleltetett választásos kvantumradír-kísérlet"-et. Az ebben a kísérletben tapasztalt dolgokat mivel magyarázod? -
remark #605 Vagy akár azt is mondhatnám, hogy valóság nem más, mint bizonyos hullámok hálózata. Az pedig a vevőkészüléken múlik, hogy melyik az a pillanatnyi valóság, melyben az adott pillanatban "realizálódik", vagy más szóhasználattal "materializálódik". (Igen, ez már kezd sci-fi lenni, de amit sublimiter felvetett, az megindított egy lejtőn...) -
remark #604 A szemlélő számára ezek lehetnek multiuniverzumok, nem?
Pl. mikor a rádiót beállítod egy adott csatornára, akkor más csatornákra az "érzéketlenné" válik. De attól azok még ott vannak a térben, attól teljesen függetlenül hogy a megfigyelőnek (a rádiót hallgatónak) tudomása van-e róluk.
Amíg pl. a Bartókot hallgatom, a valóság számomra abból áll, hogy játszanak mondjuk valami Mozart darabot. Ez a valóság amiben én akkor létezem: állok a konyhában, és szól a Mozart darab. Na most fogom magam, és állítok a rádión, és hallom, ahogy a Kossuth-on épp Ady verseket olvasnak fel. Ugyanúgy ott állok a konyhában mint addig, de a valóság megváltozott: most már az a valóság, hogy állok a konyhában és valaki szavalja az Ady verset.
Nekem, megfigyelőnek, mindig csak az egyik valóság a nagybetűs valóság, holott az adott térben (ahogy teret ma definiáljuk) mindkét alternatíva párhuzamosan, egyidőben "jelen van". A kérdés csak az, hogy a megfigyelő melyik valóságra "fókuszál". A fókusz határozza meg, hogy az "alternatív valóságok" közül melyik lesz az "igazi".
Na most a kérdésem az, hogy a macskás példa értelmezhető-e a fentiekben felvázoltak alapján? -
remark #603 Az a vicces, hogy nem emlékszem arra, hogy pontosan mit is láttam a "moziest" alkalmával, de valamit biztos láthattam ha te így nyilatkozol most rólam... (A mostani anyagokat is meg fogom nézni valamikor.) -
remark #602 "nem azt mondtam h a valóság az, aminek GONDOLOD, hanem az, aminek ÉRZÉKELED"
Az érzékelés teljesen szubjektív dolog, így amit "érzékelsz" az nem a "valóság", hanem a te szubjektív valóságod. Csak azért, mert sokan érzékelitek ugyanazt, attól még a tétel igaz marad.
És a szubjektív valóságnak az is része amit gondolsz. Azaz a fejedben kialakult valóságkép egy "kitalált" kép. Te magad találtad ki. És megintcsak: csak azért ez a tételem nem lesz hibás, mert mindez, amit kitaláltál, esetenként egyezik azzal, amit más kitalált, sőt, esetenként még azzal is egyezik, ami a nagybetűs valóság. A lényeg nem változik.
"és miért csak számomra? ami számomra valóság az más számára is az, (persze csak miután ő is érzékelte azt a valóságot) ami azért van, mert az érzékszerveink hasonlóan vannak felépítve, tehát szükségszerű h ugyanolyannak lássuk ugyanazokat a dolgokat"
Az érzékelés folyamatából te kihagyod az agyat, ami ÉRTELMEZI azt amit az érzékszerv érzékel. Ha én máshogy értelmezem ugyanazt az érzékelt dolgot, akkor a szubjektív valóságom másmilyen lesz, holott ugyanazt a valóságot érzékeljük.
Tehát, ha jól értem a kvantummechanika szóban forgó tételét, akkor azt kell mondjam példaképp, hogy ha a macska halott is lehet meg élő is, akkor előfordulhat az, hogy mikor én megnézem, akkor halott lesz, mikor te megnézed, akkor meg élő.
"ezt meg honnan veszed? azért mert még soha nem láttál kevert állapotú macskát? perszehogy nem, nem is láthatsz. de amíg valamit nem látsz, addig nem mondhatsz róla véleményt, hiszen addig nem is létezik!"
Pont ezt mondtam, hogy ha ennyit elismersz, hogy mindaz amit addig még nem láttál, az létezhet, akkor ugyanezt az elvet más esetekben is alkalmaznod kellene tudni, amire a tudós agyak általában nem képesek. Csak tudnám hogy miért? (Én tudom, a kérdést igazából neked kellene feltenned magadnak.)
"semmi köze a hitnek ehhez. kizárólag az érzékszerveknek."
A hit nem az a hit, amit mi vallásos hitnek hívunk. A "hit" szó most olyan értelemben áll itt, mint ahogy a "gondol" vagy "vél" szavak állnának. Tehát mikor te megvizsgálod a valóságot, akkor a fejedben létrehozol egy szubjektív modellt, mely modell nem valami mechanikus módon jön létre, hanem a te AKTÍV részvételeddel. Azaz te csak arról fogsz tudni nyilatkozni, hogy te mit vélsz, gondolsz vagy hiszel valóságnak. Ennyi, nem több.
Aztán az emberek egyeztetnek egymással - ez a kommunikáció szerepe amióta ember az ember - és létrehoznak egy konszenzust, amit onnan kezdve valóságként fognak számontartani.
Természetesen minél egyszerűbb dologról van szó, annál kevésbé van szükség a konszenzusra. Pl. mikor a kezedbe nyomok egy falevelet, akkor nem fogsz egyeztetni a szomszéddal azzal kapcsolatban, hogy mi van a kezedben. Hisz azt a szüleid megmondták neked már régen, így tudod tőlük, hogy az egy falevél. (Persze az látható, hogy ez sem valami abszolút dolog, hanem tanult folyamat eredménye.) De mikor bonyolultabb dolgokról van szó, mint pl. hogy milyen mértékben kell korlátozni az emberek szabadságát egy adott társadalmi formán belül, akkor bizony fűvel-fával egyeztetni fogsz. Vagy mikor az a kérdés, hogy Osama bin Laden áll-e bizonyos terrortámadások mögött. Ilyenkor egyeztetsz másokkal. És ha elegendően sok ember mond egyvalamit, akkor azt fogjátok együtt valóságnak tekinteni.
Persze bizonyos véleményforrásoknak nagyobb súlya van mint más forrásoknak. Gyerekkorban a szülők, majd a tanárok, majd saját magunk megválasztott példaképek mint pl. TV-s személyiségek, írók, tudósok, filozófusok, kutatók, egyetemi tanárok stb. stb. válnak szerintünk hiteles véleményforrássá. És velük egyeztetjük a mi valóságképünket, és a mi valóságképünket a másoktól hallottakhoz igazítjuk. Legjobban talán az Asch-kísérlet mutatja be, hogy miről beszélek.
Mindezzel azt kívánom alátámasztani, hogy mikor valóságképről beszélünk, akkor nem kizárólag az érzékszervekről beszélünk, hanem az érzékszervek által továbbított információ értelmezésről is. Az ember képes a valóság mintavételezésére, de nem olyan értelemben, ahogy azt egy műszer teszi. A kettőt ne keverjük össze. -
remark #601 "Schrodinger peldaja szemleletes. Ott az eloadas, hallgasd meg."
Mit kell ahhoz megnéznem vagy elolvasnom, hogy megértsem mi értelme van a macskás példának?
"Felreertitek a kvantumfizikat."
Nem is foglalkoztam a kvantumfizikával, egy szemléltető példát próbáltam megérteni. De nem megy. -
remark #600 A nem valós macska az egy fiktív macska, mely egyes tulajdonságaiban macskára hasonlít (ezért hívjuk macskának) más tulajdonságai viszont újak, melyeket a macska fogalmának újraalkotója határozott meg.
Na egy ILYEN macska valóban lehet élő is meg holt is EGYSZERRE. -
Koppixer #599 Melyik az a "szomszéd fórum" ? -
Koppixer #598 Szeretném, ha EZT végigolvasnád, és a véleményedet is elmondanád róla! -
sublimiter #597 Aki arrol beszel, hogy a macska elo es holt lehet egyszerre, az ezekre a hullamokra gondol.
De a hullamok es a macska ket eltero fogalom.
Attol, hogy en egy 'fotont' ket hullam keverekebol hozom letre, es igy is irom le, az attol meg egy hatarozott frekvenciaju es energiaju foton. Egyfelekepp fog megtorni egy racson.
De ha egy olyan rezonatort rakok a hullam ele, ami az egyik osszetevo frekvenciajara rezonal, akkor az csak az elso osszetevot fogja mutatni. Ha a masik frekvenciara hangolok, akkor a masik 'allapotat' fogja a fotonnak megmutatni.
A hullamra mondhatom, hogy kevert allapotban van, de a megmert 'foton' mindig egy hatarozott allapotban lesz.
Szerintem nem olyan nehez ezt felfogni. Csak vegre el kellene hinni, hogy ilyen egyszeru.
-
sublimiter #596 Hullamok a kepek fekete teruletein is haladnak. Csak olyan a fazisuk, hogy kioltjak egymast. A kvantumfizika ugyan igy irja le a jelensegeket. Hullamok szuperpoziciojaval.
Sem az elektron sem a macska nem maga a hullam. Ezek az entitasok hullamoknak azon reszeibol epulnek fel, ahol konstruktiv interferencia van. Ezek pedig, mint latszik, kvantaltan jonnek letre. Hiaba 'analog' a hullam, a belole felepulo vilag mar nem az.
De azt allitani, hogy ezt emberi esszel nem lehet felfogni, mellebeszeles. A hullamok fizikaja megismerheto es megertheto. Akit erdekel a lenyeg, ott keresgeljen.
-
Saintgerman #595 szerény vigasz 
cserélhetek helyet a macskával...
-
sublimiter #594 Ha elolvastad amit irtam, akkor mar nem
xD
-
sublimiter #593 Ezeket a hullamokat nevezhetem 'multiuniverzumoknak', de ezek akkor is csak kozonseges hullamok. -
sublimiter #592 Az utolso videoban mindket nagyokos Feynmantol lopott szoveget nyom.
http://www.youtube.com/watch?v=AU8PId_6xec
Feynman ugy arrol beszel, amirol itt a topikban is szemleletes kepek szulettek. A teret kitoltik mindenfele hullamok. Attol, hogy mi nem merunk egy adott helyen semmit, attol meg lehetnek ott hullamok, csak kioltjak egymast.
-
Saintgerman #591 Hááát.. nekem sajnos sem matematikai hátterem, sem fizikai.., de még a "döglött macskához" sem értek.. akkor most bután fogok meghalni ? 
-
sublimiter #590 Diszitesnek berakom ide a Heisenberg-hatarozatlansag levezeteset, most a valtozatossag kedveert a Bragg-diffrakciobol.
E=hf
l=h/p =c/f
d=l foton
l=h/mv
nl = 2dsinfi = n h/mv
2 c/f sinfi= n h/mv
mv 2 c/f sinfi= n h
dp 2 dx sinfi= n h
-
sublimiter #589 Ha megmered egy kvantumredszer egyik tulajdonsagat, akkor egy hatarozott valaszt kapsz, fuggetlenul attol, hogy milyen tulajdonsagrol van szo.
Egy magneses terben az elektron spinje up vagy down. SOHA nem mersz egy adott tulajdonsagra ketfele sajaterteket.
Ha felirod az allapotat, akkor a hullamfuggveny lehet olyan allapotban, ahol mindket ertekre mgjelenesere van valamennyi esely. De ha megmered, csak az egyiket kapod.
Ha ismernetek a matematikai hatteret, ez egyertelmu lenne. De lathatoan ezen a forumon is hianyosak az ismeretek.
Csak papiron van kevert allapot. Nem csak a macskara, hanem az osszes kvantumrendszerre.
-
sublimiter #588 A macska nem reszecske, hanem egy komplex biologiai rendszer.
Olyan hatalmas mennyisegu alrendszerrel, aminek a milliomod reszenel mar eltunik a kvantumhatas.
Schrodinger peldaja szemleletes. Ott az eloadas, hallgasd meg.
Felreertitek a kvantumfizikat. -
sublimiter #587 Mi az hogy valos nem valos macska?
-
Saintgerman #586 Bezony megismerhető.. és még csak tudósnak sem kell lenni hozzá. Alább Michio Kaku igazolja David Icke közel 20 évvel ezelőtti kinyilatkoztatását:
David Icke - Michio Kaku Conferns Icke to Be Correcht !!
Michio Kaku szerint is rosz helyen keresgélünk !
[URL=http://www.youtube.com/watch?v=TQPYY00Bvhc&feature=related]Itt pedig Bashar, egy "másik párhuzamos világból" beszél arról, amit mi a valóságnak hiszünk.[/URL]
Van látszata a "moziestnek" remark
-
remark #585 Holnap reagálok. -
remark #584 Ha mindig kapásból megsértődsz, akkor soha nem lesz párbeszéd. Gondolod én (!!) vagdalkozni járok ide!? -
#583
579re ment -
#582
kissé túlbonyolítod a dolgokat és filozofikus meg ezoterikus síkra viszed, holott ilyenről szó sincs. nem azt mondtam h a valóság az, aminek GONDOLOD, hanem az, aminek ÉRZÉKELED. más nem is lehet.
Tehát az állításod CSAK ÚGY helyes, hogy SZÁMODRA a valóság pontosan az, ami azzal kapcsolatban a fejedben van
és miért csak számomra? ami számomra valóság az más számára is az, (persze csak miután ő is érzékelte azt a valóságot) ami azért van, mert az érzékszerveink hasonlóan vannak felépítve, tehát szükségszerű h ugyanolyannak lássuk ugyanazokat a dolgokat. ha én a macskát halottnak látom, más meg azt mondja h él, akkor hazudik, vagy gubanc van a látásával.
A konkrét macskára visszatérve annyi a lényeg, hogy teljesen mindegy hogy mit gondolsz, a macska ettől teljesen függetlenül vagy halott, vagy elő, de semmiképp sem mind a kettő egyszerre.
ezt meg honnan veszed? azért mert még soha nem láttál kevert állapotú macskát? perszehogy nem, nem is láthatsz. de amíg valamit nem látsz, addig nem mondhatsz róla véleményt, hiszen addig nem is létezik!
Természetesen ha filozófiai síkra akarjunk terelni a dolgot akkor még a mellett is lehetne érvelni, hogy annak, hogy mit hiszel a valóságról, hatása van magára a valóságra, vagy másképpen mondva, a hited alakítja azt.
semmi köze a hitnek ehhez. kizárólag az érzékszerveknek. ha azt érzékeled, h a macska halott, akkor az halott, akkor is ha szilárdan hiszed h nem az. -
uwu #581 Hát a macska nem is!
A macskát be kellene helyettesítened a mikrovilágba. A macska csak egy részecskét jelképez.
A példa pont arra való, hogy feltűnjön az átlagembernek is, hogy kicsiben a világ egész más.
A jelek szerint nem jött be... De az is lehet, hogy nem vagy átlag ember. -
uwu #580 Igazad lehet!
A fizikusok talán mind idióták, és fogalmuk sincs a világról.
Meg kellett volna kérdezniük téged mielőtt nekiálltak kvantummechanikával foglalkozni, akkor biztos olyan egyszerű lenne mint a faék. A francnak se hiányzik a bonyodalom.
Az is lehet hogy azért ilyen fura ez a fizika, mert összeesküdtek ellened, és csak butaságokat zagyválnak, meg költik a milliárdokat LHC-re, hogy téged átverhessenek.
Az atomenergia meg a hidrogénbomba létezése is csak véletlenül jött össze, sőt talán az ufók súgtak. Igazából kő egyszerű dolgok ám ezek, csak a porhintés megy, nehogy összerakjál magadnak a garázsban egy fúziós erőművet, mert a világ irányítói olyan szegények lennének mint a templom egere.
Van itt tüdő! -
remark #579 Érdekes, hogy mikor kvantummechanikáról van szó, akkor ez a fajta érvelés elfogadható egyesek számára, de mikor más témákról van szó, akkor hevesen tiltakoznak ugyanezen érvelés hallatán.
A konkrét macskára visszatérve annyi a lényeg, hogy teljesen mindegy hogy mit gondolsz, a macska ettől teljesen függetlenül vagy halott, vagy elő, de semmiképp sem mind a kettő egyszerre. Hisz attól, hogy valaki nincs tudatában dolgoknak, attól még azok a dolgok nem vehetnek fel bármilyen általa elképzelt állapotot. Így pl. hiába hisszük azt, hogy a macska halott, ha a dobozt kinyitva azt látjuk hogy a macska még él.
Tehát az állításod CSAK ÚGY helyes, hogy SZÁMODRA a valóság pontosan az, ami azzal kapcsolatban a fejedben van. Vagy más szavakkal: a valóság olyan, amilyennek hiszed (ami kb. a "gondolod" szóval egyenlő, de nem teljesen).
Természetesen ha filozófiai síkra akarjunk terelni a dolgot akkor még a mellett is lehetne érvelni, hogy annak, hogy mit hiszel a valóságról, hatása van magára a valóságra, vagy másképpen mondva, a hited alakítja azt. De ha elfogadjuk hogy ebben van valami, akkor egy olyan útra tévedünk ami ennél sokkal vadabb dolgokhoz visz minket, mint pl. hogy a valóság az egy kollektív álom, vagy hogy minden ember a tudatossági szintének megfelelő saját kis egyéni univerzumában él melyből képtelen kimozdulni, és képtelen meglátni olyan dolgokat, melyet mások képesek meglátni. És ez még csak a dolgok eleje. Mert ezt elemezgetve hamar eljutnánk oda is, hogy akár azt is mondhatjuk, hogy a valóság síkokból áll, minden síkon más és más "fizikai" valósággal. Ezen síkok között akár még az átjárás is biztosított, ahogy a valóságot megfigyelő szubjektum tudatossága változik. Mint mikor a rádiót egy bizonyos hullámhosszra állítva mind az alacsonyabb, mind a magasabb frekvencián létező valóságok egyszerűen eltűnnek. -
remark #578 Pontosan arra próbáltam meg felhívni a figyelmet, hogy ez teljességgel elkedvtelenítő, hogy egy egyébként érdekes és értelmes felvetést ilyen hibás példával akar valaki szemléltetni.
De lehet az a baj, hogy a fizikusok szimplán rossz filozófusok. És mikor olyan jelenségeket kell leírni szavakkal, melyeket nem egyszerű mechanikus elvek határoznak meg, akkor elveszítik a talajt a lábuk alól.
Vagy lehet az is a probléma, amivel kezdtem a megjegyzésemet, hogy nem kellene egyetlen bekezdést kiragadnom az írásból. Hisz a cikket olvasva belátható, hogy itt nem egy valóságos macskáról van szó. Csak akkor - és megint ide lyukadtunk ki - miért teszünk úgy mintha ez egy valós macska lenne? Mert ha úgy teszünk, akkor úgy járunk mint qetuol, és elkezdjük keverni a dolgokat.
Persze, mivel én más irányból közelítem meg a témát, még azt is lehetségesnek tartom, hogy pontosan a megkeverés a cél. Nem ez lenne az első eset a világtörténelemben...
Szóval kitartás, a valóság megismerhető. -
Koppixer #577 Schrödinger macskája egy kvantummechanikai objektum, amely lehet kevert állapotban, ellentétben egy valóságos "makro" macskával, amely nem. -
#576
és mi az a valóság? ami a fejedben van, az az. gondolj csak bele. az a valóság, amit gondolsz. ha már nem gondolkodsz, (meghalsz) akkor megszűnik a valóság. tehát ami a fejedben van = valóság -
remark #575 "A macska is vagy élő, vagy holt, amikor kinyitod a dobozt, de amíg nem nyitod ki, addig bizony mindkettő."
A fotonnal kapcsolatban szívesen olvasok érdekes elméleteket, de a macska vagy elő, vagy holt. Egyszerre a kettő a VALÓSÁGBAN nem lehet, maximum a FEJEMBEN. -
sublimiter #574 Es mindez meg csak a jeghegy csucsa. Ha a hullamforras tul kozel kerul a racshoz, szethullik a kvantalt es rendezett sugarnyalab.
![]()
![]()
![]()
Hasonlo tortenik az LHC-ben is. A 'reszecskek' tul kozel vannak egymashoz, egyre osszetettebb a hullamkep.
Nem nekem kell megtanulni a kvantumfizikat, hanem valaki masnak a hullamfizikat.
Ennyi. -
sublimiter #573 fi2=asin(n*l/(2*d))*2
Az utolso kettes a felezett szog miatt lep be. Ez nincs a Bragg-fele egyenletben. -
sublimiter #572 Nem en lennek, ha nem tudnam a foton-racsra is felirni az egeszet.
Az elektron oldalrol kap 1E 2E ... 9E fotonokat.
Ha eleg kicsi a foton energiaja, akkor hajszal pontos az eredmeny. Nagyobb energiakon elfajul az egesz.
d=lf, most a foton a racs, es az elektron a hullam.
a=1000
0.057296 0.057296 1.000000
0.114591 0.114592 1.000002
0.171887 0.171887 1.000003
0.229182 0.229183 1.000006
0.286476 0.286479 1.000009
0.343771 0.343775 1.000014
0.401064 0.401071 1.000018
0.458356 0.458367 1.000024
0.515648 0.515664 1.000030
a=100
0.572939 0.572960 1.000038
1.145763 1.145935 1.000150
1.718358 1.718938 1.000337
2.290610 2.291984 1.000600
2.862405 2.865087 1.000937
3.433630 3.438263 1.001349
4.004173 4.011524 1.001836
4.573921 4.584886 1.002397
5.142764 5.158362 1.003033
int x,y,i=0;
float c=3e8,h=6.626e-34,e=1.6e-19,m=9.1e-31,radian=180/M_PI,
fi,fi2,pf,p,v,a,l,n,f,E,d,lf;
v=0.3*c;
p=m*v;
l=h/p;
a=1000.0;
lf=l*a;
f=c/lf;
E=f*h;
for(n=0;n<10;n++)
{
pf=n*E/c;
fi=atan(pf/p);
printf("%f ",fi*radian);
d=lf;
fi2=asin(n*l/(2*d))*2;//nl=2*d*sin(fi);
printf("%f ",fi2*radian);
printf("%f \n",fi2/fi);
}
-
sublimiter #571 Marmint sin(fi/2) az amplitudo, es ennek negyzete a valoszinuseg. -
sublimiter #570 De lehet, hogy a racstavolsag ez
2 h/mc =d -
sublimiter #569 Dinamikailag, impulzusokkal akartam felirni a Compton-szorast, de nyilvan ugy nem lehet.
Ez egy hullam-jelenseg.
Ha golyok utkozesekent modelleznem a foton-elektron utkozest, akkor ott a kis szogeknel adodna a legynagyobb hullamhossz valtozas. A valosagban pont forditva van.
A fi/2-re is egyszeru a magyarazat, ha az allo elektront egy d=h/mc tavolsagu gyuruk veszik korbe, es ezen tortenik a Bragg-diffrakcio. Ekkor a Compton-egyenlet fi szoget kap, ami a beesesi es a visszaverodesi szog osszege. De a Bragg egyenlet mar csak felszoget.
A teljes egyenloseg:
l'-l = h/mc (1-cos fi)= 2* h/mc sin2(fi/2)
ahol h/mc =d, a racstavolsag es a sin2(fi/2) egy valoszinusegi amplitudo, igy a Compton szoras egyenleteben mar a valoszinuseg szerepel.
-
sublimiter #568 Nem, sot ellenkezoleg. Csak az emlitett szomszed forum valt halalcsillagga az utobbi idoben.
Mindig segitett az, amit masok irtak. Iszugyi mindig azt mondta, hogy nincs foton. Mindig kinevettem. Pedig lehet, hogy tenyleg nincs.
Ezt add ossze.
