1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
icelandic #367 A kvantumfizikának megvan a maga tiszta ellentmondásmentes matematikai formalizmusa, ami helyes jóslatokat ad a kisérletekre. -
icelandic #366 Bocs, de nem értem miről beszélsz. -
Albertus #365 Nos, ez szép, csak nem kizárólag ezzel magyarázható!
Vegyünk 1000 db 1e-15 Hz frekijű fotont. Egyesével olyan kevés energiát hordoznak, hogy kimutathatatlanok, de amint ez az 1000 db
befogódik bármely részecskénben, megváltoztatják impulzusát.
(pl. Feynmann virtuális fotonjai)
Azaz a tükrök atomjaiból gömb alakban szóródó szuper alacsony energiájú fotonok a kisérleti berendezés bármely pontjára hatnak.
Így látszólagos EPR hatást hoznak létre úgy, hogy a hatást
kiváltó fotonok önmagukban "láthatatlanok" a detektorok számára.
-
icelandic #364 A kisérlet eredeti leírása, PDF -
icelandic #363 ![]()
![]()
-
icelandic #362 ![]()
Ez a kvantummechanika legérdekesebb kisérlete. Feynman a kétréses kisérletet nevezte annak, ez a továbfejlesztett változata annak, ami még meg van csavarva kicsit.
Itt úgy tünik el az interferenciakép, hogy nem nyúlunk közvetlenül bele a fotonok útjába, hanem előbb mindet 'leklónozzuk', egy EPR párt hozunk létre.
Ezek egyike megy az ernyő fele ami a mozgatható D0 detektor.
A másikat pedig három beamsplitteren át küldjük, ami féligáteresztő tükör. Ez 50-50% eséllyel vagy átereszti a fotont, vagy visszaveri.
A lényege az egésznek az, hogy a D1 és a D2 detektorba érkezhet a foton akár a BSB-ből akár a BSA-ból.
Emiatt nem lehet tudni, hogy melyik lyukon ment át a fotonunk.
Ez az eraser, mert megsemisíti a "which-path" avagy a 'melyik úton jött a foton' informaciót.
Ha egyeztetjük a fotonpárokat, akkor a D1D0 és a D2D0 párosok fogjál adni az interferenciamintát, a D0D3 és a D0D4 párosok nem adnak interferenciát, mert ott egyértelműen eldönthető, hogy melyik résen ment át a foton.
Tehát attól függ a D0-on kialakuló interferenciakép, hogy melyik másik detektort üti a D0-ba érkező foton EPR párja.
És ez akkor is így van, ha a D1D2D3D4 detektorok jóval távolabb vannak a résektől, mint a D0.
Az okozat megelőzheti az okot? Biztos nem.
Az EPR párt egy hullámfüggvény írja le. Csak ennyi a biztos.
Hogy ezt a különböző étrelmezései a QM-nek hogyan magyarázzák, az már más kérdés.
A lényeg, hogy a QM jó leírja ezt a kisérletet is.
Interpretation of quantum mechanics -
icelandic #361 Akkor kicsit beszélhetnénk a quantum fizikáról.
[URL=http://www.bottomlayer.com/bottom/kim-scully/kim-scully-web.htm]A Delayed Choice Quantum Eraser"[/URL]
http://www.answers.com/topic/delayed-choice-quantum-eraser
The quantum eraser experiment, Strange Paths -
Kiraaa #360 Szerintem a fotonnak csak önmaga számára nincs tömege, hiszen a vele mozgó koordináta rendszerben a nyugalomban van. (Ez persze vicc volt!)
Az persze igaz, hogy egy fotont nehéz mérlegre tenni, de asszem nem ez a tömeg definiciója! (van pl. impulzusa (tehetetlen tömeg ?)- Compton effektus és gravitációs tér hatására elhajlik (súlyos tömeg ?))
Az hogy, a tömeg-energia ekvivalenciát elfogadjuk vagy nem persze egy másik kérdés. A relativitás elméletből persze következik és nagyon sok mindent megmagyaráz (pl tömegdefektus) és akkor máris lehet vitázni a relativitás elméletéről... -
Albertus #359 Igen, de .. hosszabb értekezést igényelne.
A haladó fotonnak nem lehet tömege számunkra.
Amit te írsz az az energiájának megfeleltethető tömeg!
pl 1 q antracit elégetésekor eltűnő tömeg 136 mikrogram
mégsem mondhatjuk, hogy az eltűnt tömeget rátehetnénk egy mérlegre.
-
Kiraaa #358 Ismeres Schrödinger macskájának a sztoriát?
A fotonnak tényleg nincs nyugalmi tömege, de ha halad azaz ha mozog akkor igenis. E=mc2 (Csak, hogy a nagyokat idézzem!) Nagy tömegek pl. bolygó melett elhajlik.) -
Albertus #357 Szia!
Én annak a meghatározásnak vagyok a híve, hogy foton ami halad, anyag az ami zárt térrészen belül marad.
Azaz lehet, hogy Schrödingernek igaza van és az elektron csupán egy csomó foton, zárt gömbhéjon önmagukkal rezonanciában keringve.
Így számunkra mutatja a tömeggel rendelkezők szokásos tulajdonságait.
Ami biztos: a fotonok egyenes vonalú haladás közben nem mutatnak
tömeg tulajdonságokat a számunkra tömegnek érzékelt anyagon.
Azaz a jelenlegi ismereteink szerint, a feketelyuk gravitációs sugárzása haladó fotonoktól nem származhat.
Az általános relativitás teóriája a szerzője szerint is csupán egy teória. A matematikai teret meggőrbítő része, alapból nem alkalmazható a fizikai térre lévén, hogy a fizikai tér a valami helye, a valami nélkül a semmi van benne. A semmi pedig meggörbíthetetlen.
Mind ebből következően természetes következmény, hogy ez a feketelyuk
nem egészen jellemezhető vele. Ami pedig csupán annyit jelent, hogy
a teória modelje nem fedi a fizikai valóságot.
-
shakwill #356 A közelmúltban felfedeztek egy hipernagy tömegű fekete lyukat, amely a mérések szerint, az ősrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel keletkezett. Létét a jelenlegi modellekkel nem tudják magyarázni. Sokkal több idő(nagyságrendileg) lenne szükséges a kialakulásához.
Csekély ismereteim szerint a fekete lyuk gravitációs hatás, tehát relativisztikus hatás eredménye.
Kérdésem az hogy az anyag milyen szervezettségi szinten(tesz szert tömegre) mutat gravitációs hatást? Lehetséges e hogy a kezdeti inhomogenitások (turbullenciák?) már elemi energiaszinteken meghatározták a fekete lyuk létrejöttét? Arra gondolok, hogy a helyi sűrűsödésekben, az anyaggá szerveződés következtében robbanásszerűen kialakuló tömegarányok, az első törtmásodpercekben, vagy nem sokkal később eseményhorizontot hoztak létre, és az anyag egy (Nagy) része már eleve az eseményhorizonton belül materializálódott, ilyen módon már az idő kezdetén létrehozva hipernagytömegű fekete lyukakat. Ebből következően, az ősi F. Ly.-ak kvantumhatásokhatások által determináltak lennének. Tovább az következne ebből, hogy a gravitáció is kvantumosan meghatározott(?)
Bocs a dilettáns okoskodásért!
Csak gondolatébresztőnek szántam.
Üdv: shakwill -
Albertus #355 Látod, ez mindannyiunkkal megeshet. Einstein mondogatta, hogy
"nem tiszteltem a tekintélyt és belőlem lett tekintély". -
#354
Majd, mikor évekkel később tőled fognak ilyeneket idézni százasával az sg fórumról mint ősrégi hiteket..
evolució
Az univerzum eredete
Teremtsünk intelligenciát
Egyetlen mentséged az lesz, hogy nem vagy tudós, ezért majd zárójelben azt is odaírják:
"Igaz, hogy nem volt tudós, de még ezeknél az embereknél is okosabbnak tartotta magát." (mármint azoknál, akiket az előbb felsoroltál, és idéztél tőlük)
Ha valamiben, hasonló predikciókban te sem szenvedsz hiányt.. -
Albertus #353 Nagyon jók!
Bár Naumann védelmére mek kell jegyeznem, hogy Ő már 1949-ben leírta a neuron típusú, aszociatív párhuzamos programozás elvét.
Amely elvet a mai napig is, csak a fejünkben használjuk, de
elektromos számítógépben még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani.
Olyen értelemben, hogy matematikai szempontból Ő 1949-ben ennél
jobb elvet nem látott, végül is igaza volt.
Persze minden matematikai felfedezés "felülírhatja" a korábbi elveket.
Így egyszer majd a Naumann elvet is továbbfejleszthetik.
-
#352
most találtam és nem tudom, hova rakjam be, egyelőre ide:
"
„A levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni.”
Lord Kelvin, kémikus, 1885.
„Az elektromos világítás sohasem léphet a gáz helyébe.”
Ernst Werner von Siemens (1816
német mérnök, a távíró iparág kifejlesztője
“A fájdalom a sebészeti beavatkozások örökös velejárója lesz.”
A párizsi egyetem orvostudományi karának professzora Alfred Velpau, 7 évvel az éter használatának bevezetése előtt
“A számítástechnika elérte fejlődésének határait.”
Neumann János, 1949.
„A vonatok nem közlekedhetnek túl nagy sebességgel, mert az utasok levegő hiányában megfulladnak.”
„A gőzhajó sohasem lesz képes áthajózni az Atlanti óceánt, mert több szénre volna hozzá szüksége, mint amennyit elbír.”
Dionysius Lardner (1793-1859)
a London University természettudomány professzora
„Az űrutazás a legtökéletesebb ostobaság.”
Sir Richard Woolley,
angol csillagász, 1956
„Tekintettel a elektromos világításra - bár sokan szóltak már mellette is, ellene is - úgy gondolom, kétséget kizáróan mondhatom, a Párizsi világkiállítással együtt az elektromos világításnak is vége lesz, és soha többé nem hallunk róla.”
Erasmus Wilson, oxfordi professzor, 1899.
" -
Albertus #351 Kedves Beela!
Napok óta nem reagáltál. Csak nem lett valamilyen bajod? -
#350
"megtanulhatnék" a helyes kifejezés. -
Albertus #349 Kedves Beela!
Látom, Te is azon "hozzáértők" közé tartozol, akik elöbb hülyézik a beszélgető partnerüket, aztán esetleg, azt is elolvassák rendesen, amit írt. De csak esetleg, mert általában csak átolvassák, értelmezés nélkül.
Oké! Te vagy itt is a nagy Menő Nanó! A te szavad szent és sérthetetlen. A te igazságaid a mindent elsöprő Isteni igazságok!
Miután ezt tudod, legyél annyira kedves, hogy ereszkedj le hozzánk halandókhoz, és mielőtt osztod az észt, olvass kicsit vissza a topicban.
Remélem, tudunk értelmesen is beszélgetni ezek után.
Különös tekintettel arra, hogy többek között, a kétréses kisérlet értelmezése akár elektronra, akár fotonra túlon-túl sajátságosra sikeredett nálad.
-
beela #348 A nyitott jövő problémája
Idevág ez a fejezet:
2.3. Megtudhatunk-e a relativitáselméletből bármit is a
térről és az időről? -
beela #347 "De a hullámfüggvény térben kiterjedt."
Azért magyarul megtanulhatnák végre. xD
-
beela #346 Jelenleg a hullámfüggvény csak matematikai segédeszköznek tűnik.
Nincs olyan eleme a valóságnak, amire azt mondhatnánk, hogy na ez a hullámfüggvény. Ennek az amplitudó négyzete adja meg, hogy pl az elektront milyen valószinűséggel fogjuk egy adott helyen megtalálni.
A kétréses kisérletnél is inkább lehet mondani, hogy a hullámfüggvény ment át a két résen és az interferált önmagával, mint hogy az elektron.
Nem mondhatom, hogy a hullámfüggvény maga az elektron. Az elektront soha nem detektálható több helyen egyszerre. A hullámfüggvény térben kiterjedt.
Én úgy gondolom, hogy a hullámfüggvény mögött KELL lennie valami valós dolognak. A vákum viselkedik így vagy az elektron nem mindig pontszerű.
Vagy olyan valami okozza ezt a furcsa viselkedést, amire most nem is gondolnánk.
De megeshet, hogy mégis a QM a végleges elmélet,vagy annak az alapja.
-
beela #344 De nézzük meg a wikit.
http://hu.wikipedia.org/wiki/EPR-paradoxonEPR-paradoxon
"a Bell-egyenlőtlenséget, amely egy, a kvantummechanikából levezethető statisztikus jóslat, ami összeegyeztethetetlen a rejtett paraméteres elméletek jelentős részével."
Látod, "jelentős részével". Nem az van írva, hogy mindel.
-
beela #343 Félreérted, vagy nem hozzáértőket olvasol.
A a Bell egyenlőtlenség azt bizonyítja, hogy a QM ÖNMAGÁBAN teljes.
Nem azt, hogy a legjobb leírása a világnak, vagy hogy nincs másik.
Vannak rejtett paraméteres elméletek, csak ezek nem érnek semmit, ameddig a mérőberendezések hatásfoka nem növekszik meg.
Ilyen a Fine-interpretáció.
Itt ezekről és a Lorentz elmélet és a specrel kapcsolatáról is olvashatsz.
A nyitott jövő problémája
-
Locutos #342 Nos arra a linkre a beela egyik linkje utján jutottam el. Leltem linket az én nagy szívfájdalmamhoz, a kvantummechanika determinizmusához.
Az a véleményem hogy az utóbbi időben, mintha kizárólagosan tulsúlybe került volna az az oldal, hogy a kvantummechanika teljes. Az EPR, majd a Bell elmélet voltak a próbálkozás ennek kiderítésére.
Gyomorfájást, fogfájást, toporzékolást stb, mindezeket okozza nekem hogy a fizikus társaság túlnyomó része képes bevenni hogy a kvantumfizika egy teljes leírás. -
beela #341 Vagy nem értessz hozzá. -
Albertus #340 Nagyon szuper!
Nem tudja elküldeni Bobnak, mert nem tudja, hogy Bob hol van és:
"A probléma megoldásához az alábbi műveleteket kell Alice-nek elvégezni: kölcsönhatásba hozza a továbbítandó qubitet a nála maradt fél EPR-párral, majd az így keletkezett két qubitet mérésnek veti alá. A mérés eredménye az alábbi négy lehetséges érték közül egy: 00, 01, 10, és 11. Az így kapott információt elküldi Bobnak.
"
Ekkora dumát ritkán olvas az ember. Eltereli a figyelmet áltudományos halandzsával, és az egészet lehetetlenné tevő lényeget átlépi.
"elküldi Bobnak.."
Azért jó lenne, ha a sulineten ekkora butaságokat nem propagálnának!
-
Locutos #339 http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacd/0/23962/index.html -
Albertus #338 Szia!
Na látod, erre nem is gondoltam. És.. nem csak ldobta, hanem a
pipa a térgörbületen áthaladva vissza ment az időben.. -
HUmanEmber41st #337 Nem Einstein dobta el Szibéria felé a pipáját?
:D :D :D -
Albertus #336 Szia!
Kicsit időzavarban vagyok Einstein 1956-ban halt meg..
Hirosima-Nagaszaki 1946-ban Tunguszka pedig.. valamikor 1900 körül..
(±20 év)
Akkor milyen hat napra utaltál? -
#335
xDDDD -
unodue #334 sztem is tesla lott. mi sem bizonyitja jobban,
hogy meghalt, es ra kis idovel kiserleteztek a fegyverrel, es akkor tortent hirosima ra hatnapra meg a kovetkezo.
Nem lehet veletlen! -
#333
xDDD -
ddk #332 na mind1, lenyegeben nekem eleg az is, hogy mi a ter es ha jol ertelmezem maga a semmi. azert ha tud vki jobbat irja! amugy sztem Tesla lott Tungoskara. ti is elhiszitek? -
Albertus #331 Mi a konkrét problémád? -
ddk #330 ettol nincs 1fokkal komolyabb? jo olyan is ahol bonyolultabban hataroznak meg dolgokat. azert thx -
Albertus #329 Szia!
Ezt olvastad már?
www.gezoo.fw.hu
-
ddk #328 udv!
nem talalok jo leirasokat ezekrol: mi a ter, miert nem fernek ossze a relativitas elmelet es a kvantum fizika egyes reszei. vki tudna 1-2jo oldalt megkoszonnem a linket -
#327
Persze, csak ha hatást fejtenek ki, ha mérhetőek, ha tapasztalhatóak, ha léteznek.
A példában a 2Ds lény egyértelműen tapasztal, a 3d-s dolog hatást fejt ki a világára, mérhető, megfigyelhető módon.
