1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
sublimiter #647 2d hullamokat rajzoltam, mert nincs hologram belinkelesi lehetoseg az sgn. Egyenlore. xD
Meg ahogy megtapasztaltam, meg a 2d abrak ertelmezesevel is gondjaitok vannak. Maradjunk csak 2d-ben. Szimulalok en neked 5 dimenzios hullamokat is, ha akarod, de nem hiszem, hogy barmit is ertenel belole. -
sublimiter #646 ahhoz -
sublimiter #645 "Az, hogy en milyen fotont merek, teljesen veletlenszeru. "
Mashogy fogalmazva, nem en dontom el. Igy lehetetlen informaciot kuldeni. Ahoz az kellene, hogy en dontsem el, milyen legyen a foton tulajdonsaga. -
sublimiter #644 Visszaterve a kvantumradirra.
Ott is meg kell hatarozni minden foton parjat. Ki kell oket valogatni a zajbol. Tevedes azt hinni, hogy a mozgatott D0 detektoron csak ugy eltunik meg megjelenik az interferencia.
Nem.Ott egy faziskevert zaj jelenik meg. Interferenciat csak akkor kapunk ha a D0-D1 vagy a D0-D2 detektorparosok kozos detektalasat rajzoljuk fel. Ehhez az kell, hogy mar az osszes foton becsapodjon, utanna lehet valogatni. Ezen egyszeru oknal fogva a multba sem lehet jelet kuldeni.
Annyit illene tudni, ha mar fizikarol beszelunk, hogy a hullamok tukrozodeskor mas faziseltolodast szenvednek, mint amikor athaladnak egy beamsplitteren. Ennek eredmenyekepp a D1 detektorra a hullamok pont ellentetes fazisban erkeznek, mint a D2-re. Ez alapjan mar ket csoportra lehet bontani a D0 fotonjait, ami ket ellentetes interferencia mintat ad.
http://strangepaths.com/the-quantum-eraser-experiment/2007/03/20/en/
-
remark #643 Edy = egy. Gondolkodom, tehát vagyok. -
sublimiter #642 last = lasd -
sublimiter #641 Az, hogy en milyen fotont merek, teljesen veletlenszeru. Igy a te fotonjaid is azok lesznek, de az enyeimmel ellentetes tulajdonsaguak.
Ezt a kvantumtitkositasnal ki is hasznaljak, de ehhez utolagos egyeztetes kell, mert a detektalas hatasfoka kicsi, es az entangled allapotok ritkak. Ki kell szurni a zajbol. -
sublimiter #640 Informacio kuldes annyit jelent, hogy itt nalam tortenik valami, es en ezt veled tudatom.
Az EPR kiserletben semmi ilyesmi nem tortenik. Annyi tortenik, hogy en megmerek egy fotont, amibol tudni fogom, hogy te milyen tulajdonsagu fotont fogsz megmerni.
Kuldtem informaciot? Nem.
El tudok ezzel a modszerrel barmit is kuldeni? Nem.
Akkor mi a problema?
-
sublimiter #639 A tachion egy hipotezis, semmifele kiserleti megerositese nincs.
A vilag hullamokkal leirhato, last kvantumfizika.
Mit nem ertesz az fenti mondatbol?
Ki az az edy?
-
palack #638 Kérdés, hogy mit nevezünk információnak -
Saintgerman #637 "Semmi informacio nem halad a feny sebesseg felett, sem visszafele az idoben" Na és mi van a TACHION - nal ??
"A vilag pont olyan,amilyennek ismerjük" Nekem meg úgytûnik, mintha te edy 2D világból beszélnél. Úgyhogy beszélj te csak a magad nevében ! -
sublimiter #636 "Miert nem keveredik a meroleges es a vizszintes hullam? Elmeletileg szuperpozicioban kellene lenniuk, es egyszerre meghatarozni a foton megjeleneset. "
Megyegyszerubben, a P1 polarizatortol az egyik hullam mindig a detektor fele megy, a masik a forras fele, vissza a multba, majd beallitva a forras polarizaciojat P1 ertekere, elore a masik polarizatorhoz.
Ezert nem keverednek.
-
sublimiter #635 Ha nem tunt volna fel, en a polarizatoros EPR kiserletrol irok. Felesleges tulkomplikalni 'kesleltetett kvantum-radirral'.
Mar az is epp eleg meredek, hogy egyetlen foton ket teljesen eltero iranyban kepes haladni. A kvantum-radir ennek egy elbonyolitott valtozata, a lenyeg nem valtozik. Az osszes foton mindig az osszes lehetseges uton halad.
A kerdes inkabb az, hogy ha nem haladna az osszes utvonalon a foton, csak egyenkent a kulonallo valoszinusegeket adnank ossze, akkor is jo eredmenyt kapnank?
Nem, mert a valoszinusegek nem interferalnak. Ilyen nincs.Ehhez negativ valoszinuseg kellene, ami nonszensz.
Hullamok amplitudoi interferalnak. Ezekbol kifejezheto egy valoszinuseg. Ha a hullamok interferalnak, akkor az eredo valoszinuseg is ezt teszi.
-
sublimiter #634 "A ket hullamnak 'valojaban' lennie kell polarizacios iranyanak, de ez a hullam ket egymasra meroleges polarizacioju hullambol all, es hogy meg rosszabb legyen a helyzet, az egyik idoben visszafele halad. Ha az egyik oldalt a vizszintes polarizacioju hullam valt ki fotondetektalast, akkor a masik oldalt pont az ellenkezo. A ket foton tulajdonsaga mindig ellentetes."
Miert nem keveredik a meroleges es a vizszintes hullam? Elmeletileg szuperpozicioban kellene lenniuk, es egyszerre meghatarozni a foton megjeleneset. Az ok ott van a mondatok kozt. Az egyik idoben visszafele halad.
Idobeli visszahatas van? Nem. Egy veletlenszeru csatolt allapot szetvalasztodik, mint mar irtam. Semmifele informacio nem halad fenysebesseg felett, sem visszafele az idoben.
Hiaba irom, hogy a hullam idoben visszafele halad, ez teljesen megkulonboztethetetlen az elore halado hullamtol. A foton es az antifoton egy es ugyan az.
A vilag pont olyan, amilyennek ismerjuk. Es nem is lesz mas, sem attol, hogy le tudjuk irni idoben visszafele halado hullamokkal, vagy 'multiuniverzumokkal'.
-
sublimiter #633
Nem nehez belatni, hogy itt valami erthetetlen dolog tortenik, csak erteni kell, mit ir le ez az egyenlet. Amit leir nekunk a kiserlet eredmenyerol, az vegtelenul egyszeru. Ha egy adott bazisban merunk, akkor vagy horizontalis polarizacioju fotont kapunk vagy vertikalist. A masik foton tulajdonsaga ennek pont az ellentete lesz.
Ez meg mindig nem mond semmit annak, aki nem ismeri a kvantumfizikai bazis fogalmat.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hilbert-t%C3%A9r
Egyszeruen fogalmazva az adott egyenlet egy meresi iranyt megadva irja le a meres varhato ertekeit. A keplet csak az egyik oldali polarizator iranyat veszi figyelembe. Mindenfele szamolas nelkul is latszik, hogy a masik oldali foton polarizacioja is az elso polarizator iranyatol fugg. Ha meres kozben forgatjuk a polarizatort, akkor a masik oldali foton 'valahogy' tudomast szerez errol az iranyrol.
-
sublimiter #632 Visszaterve az idokep cikkre. Az iroja hatalmas munkat vegzett, nem is rosszul. De a vegkifejlet hibas.
"Ha az elforgatható tükröket úgy állítja be, hogy a fotonpárok nála is interferáljanak, akkor Bob oldalán is interferálni fognak, és egyezménesen ez jelentheti például a 0-át."
Nem lehet a tukroket se a polarizatorokat ugy beallitani, mert a fotonnak ismeretlen a polarizacios iranya a detektalasa elott. Ezt mondja a kvantumfizika.
Na es mit mondok en? Az EPR fotonpar hullamokkal is leirhato. Termeszetesen, hiszen a kvantumfizika is ezt teszi. A ket hullamnak 'valojaban' lennie kell polarizacios iranyanak, de ez a hullam ket egymasra meroleges polarizacioju hullambol all, es hogy meg rosszabb legyen a helyzet, az egyik idoben visszafele halad. Ha az egyik oldalt a vizszintes polarizacioju hullam valt ki fotondetektalast, akkor a masik oldalt pont az ellenkezo. A ket foton tulajdonsaga mindig ellentetes.
/A hullammegoldasnal nem lehetseges tavolhatas, mert hogy nezne mar ki, hogy egy terjedo hullam csak ugy, minden ok nelkul polarizacios iranyt valtoztat./
Igazabol ez matematikailag ugyan az, mint a kvantum-verzio.
http://spie.org/Images/Graphics/Newsroom/Imported/1072/1072_fig1.jpg
Szinte lehetetlen megoldani az azonnali informacio-kuldest a ket meresi pont kozott. A fotonnak vagy egyaltalan nincs polarizacios iranya a detektor elott, csak mereskor 'realizalodik', vagy kevert hullamok terjednek, veletlenszeru iranyba beallva, kevert meroleges polarizacioval.
Nem terjed informacio, csak szetcsatolodik egy veletlenszeruen osszerakott allapot.
-
sublimiter #631 Latom, a gravitaciot sem hagyta ki. Szakteruletet nezve, ert a temahoz. Ennyit errol.
"Quantum Electromagnetics – A Local-Ether Wave Equation
Unifying Quantum Mechanics, Electromagnetics,
and Gravitation"
http://qem.ee.nthu.edu.tw/outline.pdf
http://www.physicsfoundations.org/PIRT_VIII/texts/Su.pdf
-
sublimiter #630 Befejeztem a haborut, nem harcolok droidokkal tobbe. -
sublimiter #629 Eddig azt hittem, csak en jottem ra erre, de nem.
"A Wave Interpretation of the Compton Effect As a Further Demonstration of the Postulates of de Broglie"
"In this wave interpretation of the Compton scattering as well as those
of the Bragg reflection and the Raman scattering"
http://arxiv.org/abs/physics/0506211
http://arxiv.org/pdf/physics/0506211v3
Egyesek szerint nem ertek a fizikahoz. Neha szanalmasak az emberek.
Korulbelul ennyi ertelme van azon vitatkozni, hogy a mozgo testek osszemennek vagy nem. Ki kell szamolni, osszemennek.
..es valami hullamzik odakint, fuggetlenul attol, hogy ez hany embernek nem tetszik.
Meg annyit, hogy meg kell nezni, hogy mosolyog Schrodinger meg Lorentz. En tudom kin es min mosolyognak.
Mostmar engem is kb ennyire hat meg ez az egesz.
-
sublimiter #628 Igy van, en az elejen ugyan ezt mondtam. Akkor ezt tisztaztuk. -
sublimiter #627 "nehézséget okoz."
Ezek szerint igen. -
remark #626 "még mindig kevered a hitet azzal, amit érzékelsz."
Azt mondom, hogy az ember nem műszer. Nem olyan, mint egy hőmérő, aminek teljesen "mechanikusan" működik. Az ember egy olyan hőmérő, amelyik kidugja az orrát a házból, és azt mondja, hogy hmmm... szerintem most 10 fok van. Tehát mintát vesz, azt értelmezi, majd kidob egy végeredményt. A hőmérő nem értelmez, annál a mintavételezés és az eredmény kidobása direktben össze van kötve egymással. Az embernél meg nincs direktben összekötve, hanem közben ott vannak még az agynak azon részei, melyek értelmeznek.
Pl. mikor nézel előre, akkor az igaz, hogy látni mechanikusan látsz. Ott van előtted a kép, mondjuk egy ház egy autóval. De ezt a látással kapcsolatos receptorok és idegpályák nem tudják, azok csak foltokat érzékelnek. De te nem azt mondod, hogy a világ színes foltok halmaza, hanem azt mondod, hogy egy házat látsz és egy autót. Tehát a látott kép, és annak értelmezése 2 külön dolog, még az agyban is szét van választva a kettő. Ezért hogy látsz (mintavételezés), és hogy mit látsz (értelmezés), az 2 külön dolog.
A hőmérő pl. nem tudja, hogy hány fok van. Nem tudja, mert hiába mutatja pontosan hogy hány fok van, értelmezni képtelen azt, amire egyébként képes.
Na most az ember ennél jóval bonyolultabb, és így az a kérdés is jóval bonyolultabb, hogy mit nevez az ember valóságnak. A valóságképnek nem az érzékeléshez van köze, hanem az értelmezéshez. Mert nem csak az érzékszervek által közvetített mérési eredmények alkotják a valóságképedet, hanem azok értelmezése is. De egy értelmezés az bekerülhet a valóságképedbe úgy is, hogy nem tartoznak hozzá adatok. Neked mindössze el kell hinned, hogy valaki tud érzékelést állítani az értelmezés mögé.
Ez pedig már továbbvisz minket ezért most megállok. Amiről eddig írtam, az az, hogy a valóságkép 2 részből áll: az érzékelt adatokból és értelmezés során alkotott elméletekből (mint pl. hogy az a piros folt az egy autó).
"ami meg az oxigénes példádat illeti, az értelmezés is más dolog, mint az érzékelés."
Más, de emberi valóságkép pusztán érzékelésből nem épülhet. Nem fogsz tudni nekem olyan érzékelést megfogalmazni, ami értelmezés nélküli, hisz mag a nyelv is már az értelmezés szintjén mozog. Tessék, próbáld meg. Pl. a hőmérséklettel kapcsolatban, vagy valamivel kapcsolatban amit láttál.
"az oxigén létezett, mert érzékelték, persze nem voltak meg az eszközök, h közvetlenül érzékeljék az oxigénmolekulákat, de közvetetten érzékelték, hiszen ez volt az az anyag, ami éltette őket, el is nevezték életadòo essenciának. igaz, rosszul értelmezték, de ez már egy másik dolog, érzékelték, ez a lényeg, tehát valóságos dolog."
Ugyanígy ma is rengeteg mindent érzékelünk, amit nem tudunk értelmezni. Ugyanígy ma is vannak elméleteink mindenféle "életadó esszenciákkal" kapcsolatban. Nincs különbség. Vagy van?
"kvázi nem létező macska... rendben, ez egy rossz megfogalmazás volt, a macska létezik, hiszen amikor belehelyezték abba a dobozba, látták, ergo létezik. viszont amint lezárták a dobozt, a macska élő állapota megszűnt létezni, tehát a macska állapota nem létezik addig, míg ki nem nyitod újra a dobozt."
A valóságban ilyen nincs. Esetleg egy elméletben. De az eddigi beszélgetésünk során pont ezt próbáltuk meg pontosítani, hogy akkor a valóság az most micsoda? Amit érzékelsz, vagy amit elképzelsz? Pont te adod most a példát arra, hogy az a valóság, amit elképzelünk: a macskára rácsuktam a dobozt, így az megszűnt létezni.
Na most képzeld el, hogy odaállok a hűtőgép elé, erősen megmarkolom az ajtó fogantyúját, és egy határozott mozdulattal kinyitom az ajtót. Látok a hűtőben egy tojást. Ez a valóság. Most becsukom az ajtót. Ott van a tojás a hűtőben? Elméletben igen, mert a logika ezt diktálja, de a valóságban nincs rá bizonyítékom. Ezért most mit kellene mondanom? Hogy a tojás megszűnt létezni? Mivel teljesen elbizonytalanodtam, kinyitom az ajtót egy újabb határozott mozdulattal. A tojás még mindig ott van. Majd becsukom az ajtót, és arra gondolok, hogy a tojás lehet hogy nincs is ott? Erre felrántom az ajtót, és megnyugszom...
Félretéve az elméletet, mit lehet elmondani a tojásról a hűtőben? Hogy az ott volt végig, vagy hogy akkor került bele, mikor kinyitottam az ajtót. Nos, azt mondjuk mi itt a Földön, hogy a tojás mindvégig ott volt a hűtőben. Na de akkor a macska miért nem?
"tehát a macska élő vagy holt állapota nem létezik, hanem egy kevert állapot, mivel ezt a kevert, nem egyértelmű állapotot érzékeled"
Ne keverd össze az érzékelést az értelmezéssel. Ha a macskára rácsukom a dobozt, akkor nem érzékelek semmit, viszont úgy okoskodok (úgy értelmezem az érzékelés hiányát), hogy kitalálom, hogy a macska most biztos élőholt. Persze jön a szomszéd, és azt mondja hogy hülye vagyok, de ez nem baj. Én kitartok az elméletem mellett.
"vagy másképpen: amit érzékelsz, az a te megfogalmazásod szerint a nagybetűs valóság."
Nem, mert ha a te gondolatmenetedet és fogalmi rendszeredet alapul véve azzal folytatom a példát, hogy a macska mellé beül a Géza, akkor ő végig úgy fogja érzékelni, hogy a macska élő. Én meg, mivel a dobozon kívül vagyok, úgy gondolom hogy eljátszhatok azzal a gondolattal, hogy a macska élőholt. Ekkor viszont a Géza nagybetűs valósága nem fog megegyezni az én nagybetűs valóságommal, tehát egyikünk valósága se lehet a nagybetűs valóság, mert Géza meg azzal kapcsolatban bocsátkozik találgatásokba, hogy én vajon a dobozon kívül létezem-e vagy esetleg már elütött-e egy arra járó autó.
Tehát (és most már az én fogalmi rendszeremhez tértünk vissza) a nagybetűs valóság az egyikőnk szubjektív valósága sem, hanem az minden szubjektív valóságon túlmutat.
"tudod mit? definiáld a nagybetűs valóság fogalmát, mert nemtom h mi az."
A nagybetűs valóság az, ami attól teljesen függetlenül létezik, hogy te tudsz-e róla vagy sem. A világegyetemben létező összes információ együtt.
Ennek egy kis része az, amit mi valóságnak nevezünk, ezért is vezettem be a szubjektív valóság fogalmát, mert mi emberek csak tippelgetünk azzal kapcsolatban, hogy mi a nagybetűs valóság az alapján amit mi abból felfogunk. Ez mindig is így volt, és így is lesz. Az a kis rész, amit felfogunk a nagybetűs valóságból, meg az, amit a felfogottak alapján valószínűsítünk, az együtt az ember szubjektív valósága. Hogy most a valószínűsítés mechanikusan racionális, vagy intuitív, hogy egy elmélet hamis-e vagy igaz, az a lényegen nem változtat.
Az ember elképzeli a valóságot, de nem ismeri azt. Kihasíthat egy részt a valóságból, azt megismerheti olyan mértékben hogy úgy érezze (!) nincs ismeretlen előtte, aztán erre a valóság szeletre építve mondhatja azt, hogy a valóság márpedig kizárólag az, amit érzékel, és amit nem érzékel az nem létezik, mindenki aki ilyet mer mondani, az hülye. Na de ez az egész kártyavár abban a pillanatban összeomlik, mikor a kártyavárat építgető ember kezébe nyomunk egy új kártyalapot. Mert ha a kártyavár a valóság, akkor ez az új kártyalap honnan került elő?
Mikor pl. a tudomány azt mondja valamivel kapcsolatban, hogy jelenleg ez a legjobb elmélet amivel elő tudunk állni, akkor kb. azt mondja, hogy ez a legjobb elképzelésünk a világról, avagy ez a legjobb tippünk. Kb. úgy van a tudomány a valósággal, mint a szem: a szem azt mondaná (ha képes lenne ilyenre), hogy a valóság színes foltok halmaza. A tudomány (mivel emberek művelik) is kb. ennyire képes, nem többre. Persze most nem azt vitatom, hogy ennek van értelme és haszna, mert miért ne lenne? Csak azt mondom, hogy még a tudomány is teljesen nyíltan leírja, hogy a nagybetűs valóságról fogalma sincs. Csak arról a valóságról van fogalma, amit ő maga alkotott meg azzal, hogy az érthetetlen, felfoghatatlan, megismerhetetlen egészből kiemelt egy parányi darabot. Ez a parányi darab ez folyamatosan növekszik, de még mindig csak parányi az egészhez viszonyítva. Az emberhez viszonyítva már nem parányi, mert nincs olyan ember, aki az összes tudományág összes tudását magáénak tudhatná.
Na most nem biztos hogy arról írok, amit kérdeztél, úgyhogy egyelőre abbahagyom. -
#625
még mindig kevered a hitet azzal, amit érzékelsz. ha vki mond vmit azt legfeljebb elhiheted. éppen h utánna kell járni a dolgoknak, ahhoz h érzékeld azokat. tehát ha vmi megjelenik írásban, az persze h nem valóság, az hit.
ami meg az oxigénes példádat illeti, az értelmezés is más dolog, mint az érzékelés. az oxigén létezett, mert érzékelték, persze nem voltak meg az eszközök, h közvetlenül érzékeljék az oxigénmolekulákat, de közvettetten érzékelték, hiszen ez volt az az anyag, ami éltette őket, el is nevezték életadòo essenciának. igaz, rosszul értelmezték, de ez már egy másik dolog, érzékelték, ez a lényeg, tehát valóságos dolog.
kvázi nem létező macska... rendben, ez egy rossz megfogalmazás volt, a macska létezik, hiszen amikor belehelyezték abba a dobozba, látták, ergo létezik. viszont amint lezárták a dobozt, a macska élő állapota megszűnt létezni, tehát a macska állapota nem létezik addig, míg ki nem nyitod újra a dobozt. tehát a macska élő vagy holt állapota nem létezik, hanem egy kevert állapot, mivel ezt a kevert, nem egyértelmű állapotot érzékeled, nem pedig vmi egyértelmű állapotot. amint kinyitod a dobozt, egyértelmü állapotot fogsz érzékelni. ezért mondom, h nincs "nagybetűs valóság". vagy másképpen: amit érzékelsz, az a te megfogalmazásod szerint a nagybetűs valóság.
tudod mit? definiáld a nagybetűs valóság fogalmát, mert nemtom h mi az. -
remark #624 "márpedig amit érzékelek, azt fogom valóságnak tekinteni,"
De amit érzékelsz, az a "minden"-nek egy része csak. A "minden", az a "nagybetűs valóság", a "rész" pedig a te szubjektív valóságod ALAPJA. Csak ALAPJA, mert az ember egy olyan berendezés, amelyik az ismeretlen dolgokkal kapcsolatban elképzel dolgokat.
Leírtam egyértelműen, hogy nem olyan egyszerű kérdésekről beszélek, mint pl. hogy ha a kezedbe rakok egy falevelet, akkor felfogod-e, hogy az egy falevél. Ugye? Én sose olvasom az indexet, de hogy lásd miről beszélek a valósággal kapcsolatos "hit"-ről, most felmentem az index.hu oldalra, és rákattintottam az első hírre ami szembejött: Nem emlékszik a lövöldözésre a pécsi ámokfutó. A cikk első mondata az, hogy "Írásban tett vallomást a pécsi egyetemi ámokfutó." Na most ez a valóság? Honnan tudod hogy az? Mert valaki azt mondja. Neked fogalmad sincs, hogy ez-e a valóság, de te elhiszed, elképzeled, elgondolod, hogy ez a valóság. Ha holnap megjelenik egy cáfolat, hogy a pécsi egyetemi ámokfutó nem is írásban tett vallomást, akkor holnap már az lesz a valóság számodra, hogy nem tett vallomást.
De az sose fog számodra kiderülni (mert nem jársz utána ilyen pitiáner dolgoknak) hogy a pécsi srác most tett-e írásban vagy nem tett írásban vallomást, de te vagy ezt vagy azt beépíted a szubjektív valóságképedbe.
"semmit nem találok ki, azt mondom amit látok hallok, etc..."
Ezért nem érted amit mondok, mert ezt leszögezted, és ebből nem engedsz. Hiába hivatkoztam az Asch kísérletre, nem engedsz. A kollektív valóság az embereknél megegyezés kérdése. Ha hiszed, ha nem, ez így van. Ezt kihasználják a marketingben, a propagandában, a politikában, a gazdaságban. Ha te úgy akarsz tenni, mintha ez nem lenne, akkor legyen, én nem akarlak semmiről se meggyőzni.
Azt azért leszögezem, hogy csak azért mert te nem tudsz erről a tételről, attól még egy olyan emberközösségnek a tagja vagy, ami ezen tétel alapján működik. Te megpróbálhatod magad hermetikusan lezárni és egy olyan világba vonulni ahol ez nem így van, de feleslegesen erőlködsz.
"holott éppenhogy amilyennek látjuk a dolgokat, azt kell a valóságnak elfogadnunk, hiszen más választásunk nincsen."
Összefoglalva:
1) Nem ismerjük a teljes valóságot.
2) Az ismeretlen dolgokkal kapcsolatban vannak feltételezéseink. De ezeket nem hívjuk feltételezéseknek!
"másképpen nem ismerhetünk meg semmit, csak érzékszerveink által, nincsen sehol semmiféle "nagybetűs valóság", az van amit érzékelünk. kész."
Igen, ezért gondolták az oxigén felfedezése előtt azt, hogy valami életadó esszencia vagy mi a fene vesz körül minket. Találgattak, hogy milyen Isteni vagy misztikus dolog lehet az a világban, ami életben tart minket. Aztán rájöttek, hogy mi az az oxigén, és mire jó. Te melyiket hívod valóságnak, az oxigén felfedezése előttit, vagy az utánit? És jelenleg mennyi mindennel kapcsolatban tapogatózunk a sötétben, és csak pár egyelőre megcáfolhatatlan elmélet ad valami támpontot?
Hát ez van. Ez a valóság. Amit látunk, meg amit ebből megértünk és felfogunk. A nagybetűs valóság pedig mindig törvényszerűen több annál, mint amennyit látunk. Mert vagy nem látjuk az adott dolgot (pl. elektron, vagy oxigén) vagy nem értjük az adott dolgot. A valóság az adatok és azok értelmezésének az összessége.
"pont erre lettek kitalálva a definíciók, h ne értelmezgessünk összevissza.."
Megint a lényeget hagyod ki. Maga a definíció is az értelmezés során alakul ki. Látunk valamit, értelmezzük azt, majd megegyezünk abban, hogy ha X dolgot látunk amit Y módon kell értelmezni, akkor annak a neve Z lesz.
"mint az előbbi példában. macska vérnyomása 0 ergo halott, nem lehet túl sok féleképpen értelmezni a 0-t"
Igazad van, a nulla az nulla. De akkor az élő is meg holt is az szerinted micsoda? Átlagolod a macska normális meg nemnormális vérnyomását? Látod, megint csak értelmezgetünk. Értelmezés nélkül nincs valóság. Maga az a kijelentés is, hogy élő is meg holt is teljességgel értelmetlen anélkül, hogy megpróbálnánk értelmezni. Mert ha csak a definíciókat nézem, akkor olyan nincs, hogy élő is meg holt is, mert ezek a fogalmak úgy lettek megalkotva, hogy egymást kölcsönösen kizáró állapotot írnak le.
"addig kvázi nem is létezik.."
Milyen az a kvázi nem létező macska? Az egyik érthetetlen tételt egy másik érthetetlen tétellel magyarázol?
"blabla, ugynanaz amit már egyszer leírtál csak pepitában"
Nem ugyanaz. Ha értelmeznél, akkor látnád. -
remark #623 Melyik videóra hivatkozol? Lehet pont ez a videó ad választ a kérdésemre. -
remark #622 Alapvetően igazad van. Ha a dimenzió, vagy sík (plane) kifejezéseket használom, akkor megérted hogy miről beszélek? Érted-e azt, hogy valami olyasmire akarok rávilágítani, amire nincs konkrét szavunk, így egy más értelmű szót kell kölcsönvegyek, és elmagyaráznom, hogy én szeretném a szó értelmét kibővíteni. Ezt érted?
Arra adhatnál valami magyarázatot, vagy forrás linket, hogy Feynman-nal kapcsolatban mire célzol (hogy õ jól használja a fogalmakat). Szeretném én is jól használni a fogalmakat, hogy megértsd hogy miről beszélek, és ne a szavak értelmén vitatkozzunk.
A példám lényege az volt, hogy ugyanabban az univerzumban térben és időben nem elválasztva egyszerre több "valóság" is létezhet. Ezeket az eltérő valóságokat te hívhatod dimenzióknak, síkoknak, vagy akár más-más univerzumoknak is. Azért használhatod mindezt, mert mikor ezeket a fogalmakat alkották, akkor nem az járt a fejükben, ami nekem, így nem is alkothatták meg ezeket a fogalmakat úgy, hogy amiről beszélek az egyértelműen része legyen az adott fogalomnak, vagy egyértelműen ne legyen része neki. (Bár lehet, hogy azóta a jelentéseket pontosították, ezért várom hogy adj valami anyagot, amiből kiderül számomra, hogy ez a pontosítás megtörtént-e.)
A valóság a fenti kijelentésben nem véletlenül volt idézőjelben. Mert valóság alatt a kijelentésemben az ember számára érzékelhető valóságot értem, ami egyfajta szubjektív valóság (ezt próbáltam az idézőjellel jelezni). Így a "több valóság" nem feltételezi több univerzum párhuzamos létezését, szimplán azt jelenti, hogy az univerzum annál tovább ér, mint amit felfogunk belőle (egyesével vagy akár együtt is). Ezzel ugye semmi újat nem mondtam.
A felvetésem annyi volt, hogy ez a több, amire hivatkozok, ez lehet hogy térben és időben a számunkra érzékelhető valóságtól el nem választva létezik. Úgy, ahogy a Kossuth rádió és a Bartók rádió térben és időben egymástól el nem választva létezik, és hogy melyik válik a kettő közül a megfigyelő számára az ő (immáron szubjektív) valóságává, az a megfigyelő FÓKUSZÁTÓL függ.
És az ok, amiért ezt az elképzelést itt vetettem fel, az meg az, hogy az elképzelés kapcsolódik a macskás példához, így talán a kvantumfizikához is (amihez nagyjából semmi közöm, de legalább nyitott vagyok). -
remark #621 Nekem nem kell elmagyaráznod, hogy nincs fiktív macska. Pont azt mondom, hogy ha a macska nem fiktív, akkor az vagy halott, vagy élő. Pl. eltérő színeket össze lehet keverni, és abból lesz valami kevert állapot, amit szintén tudunk értelmezni. De az elő és a holt állapotot nem lehet összekeverni, mert abból nem lesz semmi értelmezhető. -
remark #620 Lehet hogy a fizikához értesz, de egy magyar nyelvű mondat értelmezése neked is nehézséget okoz. A kérdésem pontosan az volt, hogy mi az a cikk, előadás, videó, könyv stb. amit ajánlanál akkor, ha meg akarom érteni, hogy miről szól a szerintem teljesen értelmetlen macskás példa. -
sublimiter #619 Hulyesegen vitatkoztok, az oreg a videon egyertelmuen elmondja, mi a helyzet a macskaval.
-
sublimiter #618 " A macska csak egy részecskét jelképez."
Mi bajod van? xD
-
#617
Az érzékelés teljesen szubjektív dolog, így amit "érzékelsz" az nem a "valóság", hanem a te szubjektív valóságod. Csak azért, mert sokan érzékelitek ugyanazt, attól még a tétel igaz marad.
márpedig amit érzékelek, azt fogom valóságnak tekinteni, ha ez szubjektív, akkor szubjektív. attól függ mit tekintesz objektívnek. ha 1000 emberből 1000 mondja azt h a macska halott, akkor és én is halottnak látom, akkor én már erre azt mondom a macska halott. jó, persze előfordulhat h jönnek emberek akik majd azt mondják h a macska él, ekkor szépen megbeszéljük h ki mit tekint élőnek, ki mit holtnak, a végén úgyis kiderül h vagy fogalmi félreértés volt.
persze ha vki azt mondja "én abban HISZEK, h él", ezzel nem lehet vitatkozni, mert mindneki azt hisz, amit akar, de ha megegyezzünk abban, h a macskát akkor tekintjük halottnak, ha rákötjük a vérnyomásmérőre, és azt látjuk, h a vérnyomása 0, akkor halott, akkor mindenkinek egyet kell értenie h halott. ha erre meg vki azt mondja h amit a vérnyomásmérő mutat az nem is 0, akkor az vagy vak, vagy nem ismeri a számokat, ebben az esetben meg kell egyezni abban is, h mi az a 0, és így tovább.. muszáj h mindenki uyganazt érzékelje, ha ugyanúgy működnek az érzékszervei...
És a szubjektív valóságnak az is része amit gondolsz. Azaz a fejedben kialakult valóságkép egy "kitalált" kép. Te magad találtad ki.
semmit nem találok ki, azt mondom amit látok hallok, etc...
csak azért ez a tételem nem lesz hibás, mert mindez, amit kitaláltál, esetenként egyezik azzal, amit más kitalált, sőt, esetenként még azzal is egyezik, ami a nagybetűs valóság.
és mégis mi a fene az a "nagybetűs valóság"???? van valahol egy könyv ahol benne van minden valóságok legvalóságosabbika? hol van ilyen? nincs ilyen. mégegyszer, és ez itt a lényeg, te azt gondolod h van a "valóság", bármi is legyen az, és van erről a valóságról alkotott képünk. holott éppenhogy amilyennek látjuk a dolgokat, azt kell a valóságnak elfogadnunk, hiszen más választásunk nincsen. másképpen nem ismerhetünk meg semmit, csak érzékszerveink által, nincsen sehol semmiféle "nagybetűs valóság", az van amit érzékelünk. kész.
Az érzékelés folyamatából te kihagyod az agyat, ami ÉRTELMEZI azt amit az érzékszerv érzékel. Ha én máshogy értelmezem ugyanazt az érzékelt dolgot, akkor a szubjektív valóságom másmilyen lesz, holott ugyanazt a valóságot érzékeljük.
pont erre lettek kitalálva a definíciók, h ne értelmezgessünk összevissza.. mint az előbbi példában. macska vérnyomása 0 ergo halott, nem lehet túl sok féleképpen értelmezni a 0-t
Tehát, ha jól értem a kvantummechanika szóban forgó tételét, akkor azt kell mondjam példaképp, hogy ha a macska halott is lehet meg élő is, akkor előfordulhat az, hogy mikor én megnézem, akkor halott lesz, mikor te megnézed, akkor meg élő.
nem, miután a hullámfüggyvény összeomlott, már mindenki csak halottnak fogja látni
Pont ezt mondtam, hogy ha ennyit elismersz, hogy mindaz amit addig még nem láttál, az létezhet,...
éppen hogy ellenkezőleg, olvasd el még 1x a mondatot alaposabban, az a macska nem is létezik amíg meg nem nézed, ezt fejezi a "kevert állapot" fogalma, ez egy statisztikai fogalom, 50%-50% h halott macskát kapsz vagy élőt eredményül a megnézés UTÁN, de addig kvázi nem is létezik..
A hit nem az a hit, amit mi vallásos hitnek hívunk. A "hit" szó most olyan értelemben áll itt, mint ahogy a "gondol" vagy "vél" szavak állnának. Tehát mikor te megvizsgálod a valóságot,.......
blabla, ugynanaz amit már egyszer leírtál csak pepitában -
sublimiter #616 "Mit kell ahhoz megnéznem vagy elolvasnom, hogy megértsem mi értelme van a macskás példának?"
LOL Mert elmondja neked. Tudod ez igy meg. Valami erdekel, akkor utanna nezel a temanak, megnezel egy videot, elolvasol egy cikket.
Ezt sem tudtad?
-
sublimiter #615 A terido nem aramlik, foleg nem egy plazma. Meg kellene tanulni a helyes definiciokat.
-
sublimiter #614 A Compton szoras szepen levezetheto a Bragg-szorasbol. Nem ertem, mi a bajotok.
Nem tudok olvasni? Szanalmas.
-
sublimiter #613 A szomszed forumon arra keptelenek, hogy felfogjak, a 40 kisebb mint az 50.
Ez mar azert tenyleg rohejes. -
sublimiter #612 A megoldast mar leirtam.
Es ezt sem en talaltam ki, hanem Feynman, ahogy azt sem, hogy a macska nem lehet egyszerre elo es holt.
Csak annyi a problema, hogy meg angolul sem tudtok. Belinkelek valamit, es ugyan az az ertelmetlen szoveg megy tovabb.
Ki is fog pofara esni? Inkabb olvasnatok tobbet lol.
-
sublimiter #611 Mar leirtam, csak te nem latod meg az osszefuggeseket.
Ha egy foton egy beamsplitteren athalad, akkor 50-50 a valoszinusege, hogy vagy az egyik, vagy a masik iranyba halad. Ha a nyalabokat ujra egyesitjuk, akkor interferenciat kapunk. Ez szinte egy az egyben a ketreses kiserlet, es mint Feynman irta, az az igazi lenyege a kvantumfizikanak.
Az osszes tobbi kiserlet csak annak a modosulata. Ilyen a kesleltetett valasztasos kiserlet is.
A beamsplitter utan fotont vagy az egyik agban detektalunk, vagy a masikban. Miert meghokkento ez? Mert a hullamok mindket agban haladnak. Erre az esetre itt a topikban szinten volt egy jo leiras.
A kvantummechanika koppenhagai ertelmezese ezt ugy oldja fel, hogy a hullamok nem leteznek, csak a reszecske detektalasi valoszinuseget adjak meg nekunk. Ez egy szep kerulout, de ettol nem leszunk okosabbak.
-
sublimiter #610 Ha a hullamok ebben az univerzumban vannak, nincs ertelme a 'masik univerzum' fogalomnak. Marpedig a videokban 'ebben a szobaban' meg hasonlo fogalmak ropkodtek.
Ez a szoba ebben az univerzumban van. Es itt meg kell allni.
Hullamok haladnak, ahol destruktiv az interferencia, ott mi semmifele hullamot meg macskat nem latunk. Feynman nem keveri a fogalmakat, a 'media fizika' sajnalatosan igen.
-
sublimiter #609 Nem reklamozom. -
sublimiter #608 Ot evvel ezelott mar olvastam. Majd visszaterhetunk ra.