Kvantumfizika

Schrödinger macskája egy kvantummechanikai objektum, amely lehet kevert állapotban, ellentétben egy valóságos "makro" macskával, amely nem.

és mi az a valóság? ami a fejedben van, az az. gondolj csak bele. az a valóság, amit gondolsz. ha már nem gondolkodsz, (meghalsz) akkor megszûnik a valóság. tehát ami a fejedben van = valóság

"A macska is vagy élõ, vagy holt, amikor kinyitod a dobozt, de amíg nem nyitod ki, addig bizony mindkettõ."

A fotonnal kapcsolatban szívesen olvasok érdekes elméleteket, de a macska vagy elõ, vagy holt. Egyszerre a kettõ a VALÓSÁGBAN nem lehet, maximum a FEJEMBEN.

Es mindez meg csak a jeghegy csucsa. Ha a hullamforras tul kozel kerul a racshoz, szethullik a kvantalt es rendezett sugarnyalab.





Hasonlo tortenik az LHC-ben is. A 'reszecskek' tul kozel vannak egymashoz, egyre osszetettebb a hullamkep.


Nem nekem kell megtanulni a kvantumfizikat, hanem valaki masnak a hullamfizikat.
Ennyi.

fi2=asin(n*l/(2*d))*2

Az utolso kettes a felezett szog miatt lep be. Ez nincs a Bragg-fele egyenletben.

Nem en lennek, ha nem tudnam a foton-racsra is felirni az egeszet.
Az elektron oldalrol kap 1E 2E ... 9E fotonokat.
Ha eleg kicsi a foton energiaja, akkor hajszal pontos az eredmeny. Nagyobb energiakon elfajul az egesz.

d=lf, most a foton a racs, es az elektron a hullam.

a=1000
0.057296 0.057296 1.000000
0.114591 0.114592 1.000002
0.171887 0.171887 1.000003
0.229182 0.229183 1.000006
0.286476 0.286479 1.000009
0.343771 0.343775 1.000014
0.401064 0.401071 1.000018
0.458356 0.458367 1.000024
0.515648 0.515664 1.000030

a=100
0.572939 0.572960 1.000038
1.145763 1.145935 1.000150
1.718358 1.718938 1.000337
2.290610 2.291984 1.000600
2.862405 2.865087 1.000937
3.433630 3.438263 1.001349
4.004173 4.011524 1.001836
4.573921 4.584886 1.002397
5.142764 5.158362 1.003033


int x,y,i=0;
float c=3e8,h=6.626e-34,e=1.6e-19,m=9.1e-31,radian=180/M_PI,
fi,fi2,pf,p,v,a,l,n,f,E,d,lf;


v=0.3*c;
p=m*v;
l=h/p;

a=1000.0;
lf=l*a;
f=c/lf;
E=f*h;

for(n=0;n<10;n++)
{
pf=n*E/c;
fi=atan(pf/p);
printf("%f ",fi*radian);

d=lf;
fi2=asin(n*l/(2*d))*2;//nl=2*d*sin(fi);
printf("%f ",fi2*radian);
printf("%f \n",fi2/fi);

}

Marmint sin(fi/2) az amplitudo, es ennek negyzete a valoszinuseg.

De lehet, hogy a racstavolsag ez
2 h/mc =d

Dinamikailag, impulzusokkal akartam felirni a Compton-szorast, de nyilvan ugy nem lehet.
Ez egy hullam-jelenseg.

Ha golyok utkozesekent modelleznem a foton-elektron utkozest, akkor ott a kis szogeknel adodna a legynagyobb hullamhossz valtozas. A valosagban pont forditva van.

A fi/2-re is egyszeru a magyarazat, ha az allo elektront egy d=h/mc tavolsagu gyuruk veszik korbe, es ezen tortenik a Bragg-diffrakcio. Ekkor a Compton-egyenlet fi szoget kap, ami a beesesi es a visszaverodesi szog osszege. De a Bragg egyenlet mar csak felszoget.

A teljes egyenloseg:
l'-l = h/mc (1-cos fi)= 2* h/mc sin2(fi/2)

ahol h/mc =d, a racstavolsag es a sin2(fi/2) egy valoszinusegi amplitudo, igy a Compton szoras egyenleteben mar a valoszinuseg szerepel.

Nem, sot ellenkezoleg. Csak az emlitett szomszed forum valt halalcsillagga az utobbi idoben.
Mindig segitett az, amit masok irtak. Iszugyi mindig azt mondta, hogy nincs foton. Mindig kinevettem. Pedig lehet, hogy tenyleg nincs.

Ezt add ossze.

A tomeg ugy tunik kozonseges hullamdiffrakcio. Legalabb is az elektromagneses tomeg, ami a foton-elektron kolcsonhataskor jelenkezik. Csodalkoznek, ha a tobbi ero nem az lenne.

A fotonhoz rendelheto hullamter egy racskent funkcional az elektron szamara, az elektron szinten a foton szamara. A Bragg-formula eltorzul, hiszen az a valoszinuseg-suruseg amplitudora vonatkozik, mig a Compton-egyenlet ennek a negyzetreemelt variacioja,
Persze hogy nem adtak egyforma erteket. Ahhoz a Bragg-egyenletben a szinust negyzetre kell emelni, es a szog felet kell venni, valamilyen ismeretlen okbol.

Tenyleg csodalkoznek, ha erre eddig senki nem jott ra. Sot, ha arra gondolok, hogy en mar 20 evvel ezelott tudtam, hogy mukodik a diffrakcio....

Látod, mondtam én, hogy csak zavarjuk a monológodat.

Es ezt nem is neked irtam. ,-)

Igazabol a cikk irokat es ujsagirokat sincs miert bantani, nekik az a dolguk, hogy arrol irjanak, amivel megbiztak oket, ha ertenek hozza, ha nem.

Tudom, hogy a legtobb utest toluk kaptam a neten, hiszen soha nem az egyenletekbe kotnek bele, hanem a nyelvtanba. Az emberi agy viszont akkor mukodik hatekonyan, ha specializalodik. Nem tudok fogalmazmi. Ez van.
De ha en fizikarol irok, akkor nem egeszen ertem, hogy ez hogy jon ide? Mar elnezest.

A fi/2 az egy talany, de remelem nem kell leirnom, mi az az amplitodo negyzet.

Ennyit a veletlenekrol.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Trigonometrikus_azonoss%C3%A1gok#Inverz_sz.C3.B6gf.C3.BCggv.C3.A9nyek

http://en.wikipedia.org/wiki/Versine

http://upload.wikimedia.org/math/0/5/8/0588a57bb95662d6ca47f056ad57a115.png

lol

Tobb pontos=Tobb ponton

De minden lenyegtelen. =De mindez lenyegtelen.

Tobb pontos is elrontottam a szamitast, de az eredmeny igyis-ugyis kozelitoleg helyes marad.

Az elso, hogy a racsra szamolt beesesi szog nem egyenlo a fi-vel, hanem az elektron mozgasa miatt ez modosul.

vx=c*sin(fi)
vy=c*cos(fi) -v
fi2=atan(vx/vy)
fi2=fi2-fi

Az impulzusra ugyan ez vonatkozik.Az eredmenyt a foton hullamfrontjanak a sikjahoz merten kapom. Ott is le kell vonni a fi-t.




De minden lenyegtelen. Hogy miert? Mert igazabol szamolni sem kell.

http://en.wikipedia.org/wiki/Compton_scattering

Elektron utkozik fotonnal. Itt forditott a helyzet, az elektron hullama lesz a racs.
l'-l = h/mc (1-cos fi)

Keressuk vissza a racs egyenletet.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bragg_diffraction

2d sin fi = nl
Ami egy extra hossz, tehat itt az l valojaban dl vagyis l'-l.
A d pedig a racstavolsag, ami az elektronhullam eseten a Compton hullamhossz. d=h/mc. Modositas utan igy nez ki a Bragg-formula n=1 esetben.
2 h/mc sin fi = l'-l

A hasonlosag felemetes. Sajnos az eredmeny ismet nem jo. 90 fokos elforgatassal kozeliteni lehet a ket egyenlet eredmenyet, de igy sem stimmel valami.
Nyilvan, ha egyszeru lenne a megoldas, mar reg felfigyelt volna valaki. Az ilyen egybeeseseket kezlegyintessel szokas elintezni, mondvan, csak veletlen.

Nos, olyan nincs. Emogott a hasonlosag mogott valami melyebb osszefuggesnek kell lennie.

"Értelmesen pedig úgy lehet megindokolni, hogy mivel 50% esélye van arra, hogy vagy élõ vagy holt, ezért addig, amíg meg nem nézed tulajdonképpen mindkét állapotában egyszerre létezik"

Akkor ezen "tudományos" alapon javasolnám, hogy a halálos betegeket ne próbálják gyógyítani, hanem zárják be egy zárt helységbe, ahonnan semmi információ nem tud kijönni. Ez az elõzmények alapján tökéletes megakadályozza, hogy elhalálozzanak.
Legfeljebb a két állapotban egyszerre létezik, de a biztos halálnál ez mindenképpen elõnyösebb.
Majd ha az orvostudomány megfelelõ szintre jut, akkor feltépik az ajtót, és gyorsan meggyógyítják.

Lehet nem egyertelmu, hogy mi fog akkor valtozni.
A foton energiaja kisebb mint az elektrone, ha mindketto mozog, akkor a szogek elmasznak. Egy kulso koordinata-rendszerbol nezve az esemenyt, az elektron nem ugyan abban a szogben fog mozogni utkozes utan, mint amilyenben a foton erkezett.

" Ha pedig az elektronnal egyutt mozgunk"

Szamolni sem kell, hogy belassuk, az elektronnal egyutt mozogva helyes a model. Ha az elektron az origo. akkor a fotonhoz rendelheto hullam-racs mindig merolegesen erkezik az elektronra. Nem is lehet maskepp, hiszen az impulzusmegmaradas torvenye miatt az elektron pont az ellenkezo iranyba fog megindulni, mint ahonna a foton erkezett.

Ennek megfelel a racskep, mivel meroleges beeseskor nincs Bragg-szoras.
Valahogy a fotonhoz kellene koordinata-rendszert kapcsolni, hogy helyes legyen az eredmeny. Ez enyhez szolva lehetetlen.

mondtav = mondvan

omg

Tovabba, ha ez mind igaz, akkor a kvantumfizika tenyleg a vegso elmelet.

Akkor nem csak leirja, hanem meg is magyaraz minden jelenseget.De ehhez valos hullamok kellenek.

Semmi panik, ez csak egy forum. Azt irsz, amit akarsz.

Csodalnam, ha bele tudnatok ertelmesen kotni. Ahhoz szamolni kellene. A tarsforumon ezt ugy oldottak meg, hogy kitoroltek mindent. Gratulalok, hatasos erveles.

Ez lattam, hogyan torik meg a hullam egyracson, es lattam, ahogy a kulonbozo rendu toresek amplitudoja valtakozik. Nem csodalnam, ha a kiserleteket jol lehetne ennek a modellel kozeliteni.

Ez mad nem rajtam mulik, en leirtam. Lehet hogy tevedes az egesz, de ha senki nem szamol utanna, mert a forumokrol kitorlik, mondtav nem ez van a konyvben, akkor nem is tudjuk meg soha.

rossz helyre raktam be a linket, bocsánat. viszlát, jó pötyögést!

A regi szep idokben a tamadok eloszor elolvastak, amit irt az ember, utanna tamadtak.

Mostmar mindegy, mit ir az ember, csak valakire ra lehessen tamadni. Mekkora szr.

Kulonben is.

Vegyunk elo egy fizikakonyvet.Legyen ez The Feynman Lectures on Physics.

Mit ir konyv? Megkulonboztetheto allapotok nem interferalnak. Ilyen az, amikor tudjuk, hogy a foton vagy az egyik resen megy at, vagy a masikon.

Meg tudsz kulonboztetni egy elo es egy holt macskat?
/hogyne, az egyik lapos/

Akkor mi a problema????

" azzal kezdi a cikk is, hogy felejts el mindent, amit úgy éreztél, hogy eddig tudtál, és fogadd el a gondolatokat."

Nagy hiba.
Nem tudom, ki volt az elso, aki ezt kimondta. Biztos nagy tekintelye lehetett, mert 100 evig senki nem mert mashogy gondolkodni.

Pedig alap fizika, amit itt felvazoltam. Senkinek nem jutott ez eddig eszebe? Nem hinnem. Az azt jelentene, hogy az emberek keptelenek gondolkodni. Csak mennek az utan, amit mondanak nekik.

"(Az hogy valójában vannak fotonok, és hogy ezek honnan jönnek elõ a klasszikus terekkel,azt most itt nem téma )"

Nos, igy, ahogy leritam.

"Copenhagen interpretation"

Lejart lemez.

Ismeretterjeszto cikkekbol nem szabad fizikat tanulni.

"Az egyik leghíresebb ilyen, igencsak paradox kísérlet már majdnem 100 éves, "

Az allitas tobb sebbol verzik. Eloszor is, amit a link allit, nem igaz. A macska nincs elo es holt allapotban egyszerre. Hozzakapcsolhatjuk egy rendszerhez, aminek a leirasaban lehet a hozzarendelt allapot kevert allapotu.

Ez egy leirasi mod. Amikor Schrodinger ezt a GONDOLAT kiserletet kitalalta, azt akarta megmutatni, hogy ha szoszerint a valosagra vonatkoztatjuk a kvantumfizikat, akkor ilyen ertelmetlen dolgokat kapunk.
Sajnalatosan kiforgattak a szavait.

A leiras csak azz adott kiserletre vonatkozik.

Es ezt nem en allitom, hanem egy elismert fizikus.


http://www.youtube.com/watch?v=F3viANPhfD0&feature=related
A kerdes felvetodik a videoban 41 perc 20 masodpercnel.

#elõször nekem is forrai jutott eszembe#

Azt se tudom, mi az az ar-apaly.xD

lele =jele

Tul gyorsan irok, es vissza sem olvasom.

Akkor folytatom.

A szamitas nem pontos, tobb okbol is. Elso ami egyertelmu, en allo raccsal szamoltam, ami nem helyes. A fotonhoz rendelheto 'hullam-racs' mozog, mind az elektronhoz kepest, mint hozzam kepest, amelyik koordinata-rendszerbol en szamoltam. A problemat meg ekkor sem egyszeru levezetni, hiszen a fotonhoz jelenlegi ismereteink szerint nem tudunk koordinata-rendszert hozzarendelni. Ha pedig az elektronnal egyutt mozgunk, annak a hullamhossza valik ismeretlenne.

Dopplerre megpontosabb az eredmeny, de sajnos a fuggveny meredeksege nem jo. Ennek ellenere lehet valami ebben az egeszben, mert szep. Ez az egyik ismerteto lele a helyes elmeletnek.



De egy dolgot eszre kell venni. a Bragg-torveny magaban rejti a kvantaltsagot.

http://en.wikipedia.org/wiki/Bragg%27s_law
nl=2*d*sin(fi)

A racsbol visszaverodo-elhajlo hullamoknak tobb rendje van. Ezt jelzi az n.
Egyertelmu, hogy a racs altal adott hullameltolodas nem csak egyszerese lehet az eredetenek, hanem tobbszorose is.

Ez ha igaz ez az egesz, akkor az egyszeres, ketszeres es tobbszoros foton-elnyelodesnek felel meg. Magyarul a hullamterbol az elektron kvantaltan ugyanazon energia egesz szamu tobbszoroseit tudja felvenni. Ez egyben iranykvantaltsagot is jelent.

üdv a kvantumvilágban - azzal kezdi a cikk is, hogy felejts el mindent, amit úgy éreztél, hogy eddig tudtál, és fogadd el a gondolatokat.

Értelmesen pedig úgy lehet megindokolni, hogy mivel 50% esélye van arra, hogy vagy élõ vagy holt, ezért addig, amíg meg nem nézed tulajdonképpen mindkét állapotában egyszerre létezik (mert az izotóp bomlása vagy bekövetkezett, vagy nem) - ugyanígy egy foton is, amelyik önmagával interferál, és hullámként viselkedik mindaddig (és mindkét lyukon átmegy), amíg meg nem figyeled, mert onnantól részecske, és csak az egyiken ment keresztül. Ha nem figyeled, akkor pedig mindkettõn. A macska is vagy élõ, vagy holt, amikor kinyitod a dobozt, de amíg nem nyitod ki, addig bizony mindkettõ.

Lehet nem kellene kiragadni egyes mondatokat, de mégis megteszem:

"Schrödinger macskája
Az egyik leghíresebb ilyen, igencsak paradox kísérlet már majdnem 100 éves, és azóta sem tud a tudományos világ egységes álláspontot kialakítani annak megítélésében. Több száz könyv, több ezer cikk és tanulmány született már az élõhalott macska értelmezésének témájában: mindhiába. Nincs egységes álláspont."

"A lényeg az, hogy amíg ki nem nyitjuk a dobozt, addig éppolyan valószínû, hogy a cica él és virul, mint az, hogy jobblétre szenderült."

Képfelirat:
"According to the Copenhagen interpretation, the cat is both alive and dead. It exists in a state of "superposition"."

"Amíg meg nem nézzük, melyik valósult meg a kettõ közül - vagyis, hogy az izotóp elbomlott-e, vagy sem, illetve hogy a foton a baloldali, vagy a jobb oldali résen haladt át - addig a két állapot "egyszerre" létezik. Vagyis, a macska élõ és halott egyszerre, a fotonok pedig mindkét résen áthaladnak."

Ez most komoly? Hogy lehet ezt értelmesen megindokolni, hogy a macska csak azért elõ is és halott is egyszerre, mert nem tudom, hogy a kettõ közül melyik? Csak szerintem abszurd ez a példa? (Szinte elment a kedvem attól hogy tovább olvassam a cikket.)

<#eljen>

Részletes, magyar nyelvû cikk, akár kevésbé rutinosaknak is

OFF
hehe, elõször nekem is forrai jutott eszembe 😄 azt hittem új névvel reggelt be 😊

****
sublimiter! nyugodtan fejtsd ki gondolataidat, sokkal többen olvassák ezt a topicot (is), mint amennyien hozzászólnak! Bár még én sem olvastam el, amit írtál, mert most kezdtem a legelejétõl olvasni a topicot, de már csak félezer hsz. van hátra... 😊

nem, én sem olvastam el, csak látom h zsinórban írtál egy csomót

Latom erdekel a tema.
Lassuk, talalsz fogast a feldobott lehetosegen?

Leirtam egy gondolatot. Nem csak arra jo egy ilyen forum, hogy beszelgess. Nyugodtan ird le, mit gondolsz, lehet, hogy kesobb valakinek ad egy jo es hasznalhato otletet.

Nem gondolom, hogy minden ugy van, ahogy leirtam, de nem kizarhato ez a lehetoseg sem.Aligha olvassa barki? Te peldaul olvasod.

kinek írod ezeket? aligha olvassa bárki is, olyan mintha magadban beszélgetnél.. haosnlítasz forraira, az is állandóan ezt csinálta.

Ja hogy Einstein ezert kapott nobelt?

ciki

Sokkal inkabb a foton van megcafolva.

Kerem ismetelje meg a kerdest. Ha lehet fogalmazza at, mert krvara nem ertem.


Folytatva a TOPIK TEMAJAT.
Miert nem omlik ossze az anyag? Pontosabban megfogalmazva, mi a lenyege a Pauli-elvnek?

Ez ugye kimondja, hogy ket azonos allapotu elektron nem lehet ugyanazon helyen. Ha az elektron egy hullam, ami linearis szuperpozicio helyett racskent viselkedik a masik hullam szamara, akkor ertheto kepet kapunk a Pauli-elvrol.

Hiszen ha a racstavolsag megegyezik a hullam hullamhosszaval, akkor az visszaverodik a racsrol. Ez a fermionok titka. Ezert van az, hogy amikor ket elektron-hullam ugyanazon 'palyan' halad, akkor egymas szamara racskent viselkednek, es visszaverodnek egymasrol.

Kozonseges hullamfizika, kisse megvaditva racsokkal.

Persze ha ugy oktatjak, hogy a newtoni fizika megcafolva, akkor nem csoda, hogy senki sem ismeri a hullamok fizikajat. Meg kell ismerni, mert ott a lenyeg.

ez a wall of text mire volt jó?

Tovabba, lementettem az egeszet, ha ezt is letorlitek, belinkelem 100 helyre.