1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
sublimiter #687 Ha igaz lenne az elo-holt keverek macska, akkor elerheto lenne az orokelet, csak be kellene 'fagyasztani' a macska kvantumallapotat az elo allapotba.
Ez pedig a kvantumfizika szerint ugy erheto el, hogy folyamatosan megfigyeljuk.
..es biztos lesz olyan, aki elvegzi majd ezt a kiserletet is. xD
-
#686 Volt egy paranormális esetem.Álltam a tengerparton,merengően és láss csodát!Szembejött velem a hullám! -
sublimiter #685 Ket kulonbozo hullamhosszu es fazisu hullam interferal. Ugy hihetetlen?
Nektek, mert nem ismeritek a hullamokat.
-
sublimiter #684 Lehet a programot mas ertekkel futtatni.
250000 fotonnal ezt kapjuk, a eltolom az egeszet balra.
Ehhez harom valtoztalas kell.
for(i=0;i<250000;i++)
float x=(float)(rand()%500)-250;
float hullamhosszA=40;
float hullamhosszB=1;
pont(250+(int)x,y,0x00ff00);
![]()
-
sublimiter #683 Ami talan nem egyertelmu
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-x*x);
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-(x+5)*(x+5));
5 a ket res tavolsaga. 1000 a D0 detektor es a resek tavolsaga, erre merolegesen mozog a D0 detektor x-ben.
amplitudoD1 = szorzas( amplitudoD1, konjugalt(amplitudoD1));
A valoszinusegnel kimaradt egy szorzas.
P=|<amplitudoD1, | amplitudoD1>| ^2
amplitudoD0.valos*=amplitudoD0.valos;
amplitudoD1.valos*=amplitudoD1.valos;
amplitudoD2.valos*=amplitudoD2.valos;
Igy mar sokkal elesebb az interferencia.
![]()
-
sublimiter #682 fazis-kioldas=fazis-kioltas
-
sublimiter #681 #545
-
sublimiter #680 Ennel csal az a bosszantobb, amikor egy tanult ember nem hajlando szamolni, de koti az ebet a karohoz.
A mozgo testek osszemennek, ez kiszamolhato es igaz. A feny pont ugy viselkedik, mint egy klasszikus hullam, csak a mozgo orak lassabban jarnak, aminek az a kovetkezmenye, hogy a relativisztikus Dopplerben ez a lassulas megjelenik minden fenyforrasnal.
Es akkor nekem magyaraz, hogy de nem. De igen, Szamold ki. Ha nem igy tanitottak neked, az nagy baj, mert az illeto sem szamolta ki.
Tessek szamolni, nem ertelmetlensegeken vitatkozni.
-
sublimiter #679 " Lehetséges hogy eredendően ebben az állapotban vannak, mert így állhatnak csak elő... "
Semmit mast nem kellene tenned, csak szamolni.
![]()
Ha megmerem az egyik feny polarizacios iranyat egy polarizatorral, akkor UGYAN ABBAN A BAZISBAN a masik iranyban halado fenynek erre meroleges lesz a polarizacios iranya.
Nem szamit, hogy az ott levo polarizator hogy all. Allhat teljesen mas iranyba is. A foton olyan valoszinuseggel fog atmenni rajta, mint az a polarizalt fenysugar, ami mar atment a masik oldali polarizatoron.
Szamolj. Nem fogod mashogy elhinni.
Shut up and calculate. Egyesek szerint ezt is Feynman mondta, lehet hogy nem.
-
sublimiter #678 Hogy ne csak a nagy duma menjen.
A ket fotonnak lehet mas-mas fazisa, akar mas hullamhossza, ahogy leirtam, ugy mukodik.
Ennyi, a tobbi csak duma.
![]()
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window w;
GC gc;
void pont(int x,int y,int szin)
{
XSetForeground(dpy,gc,szin);
XDrawPoint(dpy, w, gc, x,y);
}
struct struct_komplex
{
float valos,kepzetes;
};
typedef struct struct_komplex komplex;
komplex konjugalt(komplex ertek1)
{
komplex ertek3=ertek1;
ertek3.kepzetes*=-1;
return ertek3;
}
komplex osszeadas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
ertek3.valos = ertek1.valos + ertek2.valos;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes + ertek2.kepzetes);
return ertek3;
}
komplex kivonas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
ertek3.valos = ertek1.valos - ertek2.valos;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes - ertek2.kepzetes);
return ertek3;
}
komplex szorzas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
ertek3.valos = ertek1.valos*ertek2.valos - ertek1.kepzetes*ertek2.kepzetes;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes*ertek2.valos + ertek1.valos*ertek2.kepzetes);
return ertek3;
}
komplex osztas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
float hossz=ertek2.valos*ertek2.valos + ertek2.kepzetes*ertek2.kepzetes;
ertek3.valos = (ertek1.valos * ertek2.valos + ertek1.kepzetes * ertek2.kepzetes)/hossz;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes * ertek2.valos - ertek1.valos * ertek2.kepzetes)/hossz;
return ertek3;
}
int main()
{
int i,y;
dpy = XOpenDisplay((0));
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 600, 0,0,0);
XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);
gc = XCreateGC(dpy, w, 0, (0));
XSetForeground(dpy,gc,0);
for(;;) { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }
for(i=0;i<20000;i++)
{
float x=(float)(rand()%500);
float fotonA_fazis = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float fotonB_fazis = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float D0_fazis;
float D1_fazis;
float D2_fazis;
float athalad=M_PI/2;
float tukrozodik=M_PI;
float tavolsagD0;
float tavolsagD12=2000;
float hullamhosszA=40;
float hullamhosszB=4;
komplex amplitudoD0;
komplex amplitudoD1;
komplex amplitudoD2;
D1_fazis=fotonA_fazis + 2*athalad + tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszA;
amplitudoD1.valos = cos(D1_fazis);
amplitudoD1.kepzetes = sin(D1_fazis);
D1_fazis=fotonB_fazis + athalad + 2*tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszB;
amplitudoD1.valos += cos(D1_fazis);
amplitudoD1.kepzetes += sin(D1_fazis);
amplitudoD1.valos /= 2;//normalt
amplitudoD1.kepzetes /= 2;
amplitudoD1 = szorzas( amplitudoD1, konjugalt(amplitudoD1));
D2_fazis=fotonA_fazis + athalad + 2*tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszA;
amplitudoD2.valos = cos(D2_fazis);
amplitudoD2.kepzetes = sin(D2_fazis);
D2_fazis=fotonB_fazis + 2*athalad + tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszB;
amplitudoD2.valos += cos(D2_fazis);
amplitudoD2.kepzetes += sin(D2_fazis);
amplitudoD2.valos /= 2;
amplitudoD2.kepzetes /= 2;
amplitudoD2 = szorzas( amplitudoD2, konjugalt(amplitudoD2));
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-x*x);
D0_fazis=fotonA_fazis + tavolsagD0/hullamhosszA;
amplitudoD0.valos = cos(D0_fazis);
amplitudoD0.kepzetes = sin(D0_fazis);
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-(x+5)*(x+5));
D0_fazis=fotonB_fazis + tavolsagD0/hullamhosszB;
amplitudoD0.valos += cos(D0_fazis);
amplitudoD0.kepzetes += sin(D0_fazis);
amplitudoD0.valos /= 2;
amplitudoD0.kepzetes /= 2;
amplitudoD0 = szorzas( amplitudoD0, konjugalt(amplitudoD0));
y=50+rand()%100;
if((int)(amplitudoD0.valos*100)>(rand()%100))
if((int)(amplitudoD1.valos*100)>(rand()%100)) pont((int)x,y,0x00ff00);
y=200+rand()%100;
if((int)(amplitudoD0.valos*100)>(rand()%100))
if((int)(amplitudoD2.valos*100)>(rand()%100)) pont((int)x,y,0x00ff00);
y=350+rand()%100;
if((int)(amplitudoD0.valos*100)>(rand()%100)) pont((int)x,y,0x00ff00);
}
XFlush(dpy);
getchar();
}
-
sublimiter #677
Tukrozodesnel a faziseltolodas normal esetben 180 fok.
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=beamsplitter+phase+shift&aq=f&aqi=&aql=&oq=&gs_rfai=
-
sublimiter #676 Na, ujra elolvastam a kvantum-radart. Kiszedi a kiserleti berendezesbol az egesz tukor-beamsplitter rendszert.
Ennek igy semmi ertelme. Pont az ott letrejovo faziseltolodas a lenyeg.
Ha nincs fazis varialodas, akkor nincs interferencia a D0 detektoron. A kvantum-radar nem mukodhet. Nincs miert mukodjon. Mint mar irtam, a D0 detektoron nincs onmagaban interferencia soha. Ezt az altalam belinkelt cikkben is jol latszik, de ki is szamolhato. Iterferencia csak es kizarolag D0-D1 es D0-D2 detektor parosok KOZOS detektalasai adjak ki.
Ha elnezem ezt a kis tevedest, akkor is vissza kellene hozni az informaciot a szkennelt galaxisbol, ami mindenkepp rengeteg idobe tellne. Az elgondolas tobb sebbol verzik.
A D1 detektorra erkezo piros nyomvonalu foton ket zolddel jelzett beamsplitteren halad at, es egy tukorrol verodik vissza. A beamsplitteren athaladaskor a faziseltolodas sokmindentol fugg, vegyuk 90 foknak. Ekkor a kapott fazis f0+90+90+180.
A masik utvonal, ami a D1 detektorba vezet, vilagoskek. Itt az also resrol erkezo fotonra ket tukrozodes es egy athaladas esik. ez f0+180+180+90 faziseltolodast ad ki.
A D2 detektorhoz szinten ket lehetseges utvonalon erkezhet foton, de itt a piros nyomvonalu tukrozodik ketszer, mig a a vilagoskek csak egyszer.Ebbol egyszeruen levonhato a kovetkeztetes, a fazis-kioldas pont forditott, mint a D1-re erkezo fotonoknal. Ellentetes az interferencia.
Tehat interferencia mar megvan a D0 detektor nelkul. A D0 csak azert kell, hogy az f tavolsag fuggvenyeben varialni tudjuk a fazist, igy egy lathatova interferencia mintat tudunk letrehozni.
![]()
-
sublimiter #675 Hivd ide.
En nem megyek innen sehova. Jo hely ez itt. /reklam xD/ -
Koppixer #674 Az Időképes cikk alatt van lehetőség kommentelni, úgy láttam a cikk szerzője, Nagy Gergely "ng" néven már többször válaszolt a felvetődött kérdésekre - kíváncsi volnék, hogy mivel érvelne, ha leírnád neki a szerinted hibásnak vélt dolgokat. Legalább egy próbát megérne, nem? -
sublimiter #673 http://en.wikipedia.org/wiki/Polarizer
Ha cirkularisan polarizalt fenykent tekintunk a fotonokra, az sem magyarazza meg, miert nem merunk egyszerre fotonokat meroleges polarizator allasnal. Hiszen csak linearisan polarizalt feny lesz beloluk, ami legfeljebb annyi kovetkezmennyel jar, hogy fazisbeli kulonbseg lesz koztuk.
De a foton nem egyetlen hullamfazis, hanem az egesz kiterjedt hullamfront rejt egyetlen fotonnyi energiat. A faziskulonbseg nem magyarazza meg, miert nem merunk egyszerre fotonokat meroleges polarizatoroknal.
Vagy ha igen, hogyan?
-
sublimiter #672 Csak hogy itt legyen
"A fotonnak spinje is van, amely független a frekvenciájától. A spinjének nagysága \sqrt{2} \hbar és a mozgásirányába mért vetületének nagysága, azaz helicitása, \pm\hbar. Ez a két lehetséges helicitás a foton két lehetséges cirkuláris polarizációjával (jobbos és balos) kapcsolatos."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Foton
-
sublimiter #671 Ugyan az tortenik nalad, mint az idodilatacio temajaban. Nem ismered a reszleteket, vagy egy elnagyolt elkepzelesed a dologrol, es van egy egyszerunek latszo magyarazatod ra.
Azt kell mondjam, helyes a logikad. Ha a foton spinje lenne egyben a polarizacios iranya is, akkor lehetne ugy, ahogy irod.
De az nem a polarizacios irany, es nem is oldja meg a problemat.
-
sublimiter #670 "Ennek a tulajdonságnak pedig egyértelmű függvénye lehet a vizsgált polarizációs irány"
Epp ez az, hogy nem lehet egyertelmu fuggvenye. A spin helicitasa pont meroleges a polarizatorra. Mifele kapcsolat lehetne koztuk?
-
sublimiter #669 Nem vagy tisztaban a polarizacio fogalmaval. Ennek igy nincs ertelme.
A fotonnak igazabol spinje van. De az nem a polarizacio.
Polarizaciorol inkabb a fotonok sokasaganal beszelhetunk. A polarizator polarizacios tengelye pedig erre meroleges. Semmi kozel a foton haladasi iranyahoz. Arra meroleges, es ugy forgatjuk. Amit irsz, nem jo.
-
palack #668 Az adott fotonokat valamilyen tulajdonságuk alapján szétválasztották (vagyis megmérték). Ennek a tulajdonságnak pedig egyértelmű függvénye lehet a vizsgált polarizációs irány. Tehát megmondtam ez egyik irányban polarizált fotonnak hogy menjen jobbra a másiknak meg hogy balra, majd elcsodálkozom rajta, hogy ezek tényleg arra mentek, és mindig éppen ellentétes a polarizációs irányuk. -
sublimiter #667 Remelem a szokesi sebesseget ki tudjatok szamolni. Kozel sem a fenysebesseg, legfeljebb egy fekete-lyuk kornyeken. -
sublimiter #666 Hallgatom. -
sublimiter #665 Ez van abrazolva a rajzon. -
sublimiter #664 Egy idealis elszakithatatlan hur mindig egyazon frekvencian rezeg, nem szamit, hogy az amplitudo 2mm vagy 20km. Ez a lenyeg. -
sublimiter #663 Fogalmazhatok egyszerubben is.
Ha van ket gitar 20 km-re egymastol, mindketton egy elszakithatatlan hurral, akkor mindket hurt kihuzhatom 20 km-re a gitartol, igy amikor elengedem oket, rezges kozben interferalni fognak. Nem szamit mennyivel terjed a hang, nem szamit mennyi a frekvenciajuk.
Feynman szerint a kvantumfizika egy nem terjedo rezgest ir le. Nos, ez a rezges sem terjed. Megfelel a kvantumfizika feltetelenek. -
sublimiter #662 " az alany akin a kísérleteket végzik mégis miről számolna be?"
'Kicsit meghaltam.' xD
Ez olyan, mint kicsit terhesnek lenni. lol
-
sublimiter #661 hagy = vagy -
sublimiter #660 Nezd, eleg egyszeru eldonteni, igaz-e amit ir.
Ha az eter aramlasa a gravitacio, akkor pont annyival terjed a gravitacio, mint a helyi szokesi sebesseg, hagy ennek gyok 2 szorose.
Na es mennyivel terjed a gravitacio a kiserletek szerint?
Fenysebesseggel. -
sublimiter #659 "kvantummechanika másképpen magyarázza a gravitációs erőt "
Kis kiegeszites.
Az sehogy nem magyarazza, a kvantumgravitacios elmeletek probaljak, egyenlore nem sok sikerrel. De ezek mar magukba foglaljak Einstein elmeletet.
-
sublimiter #658 Igen, a huros dolgot igy ertettem.
De lassuk bovebben. Adott egy problema, nevezetesen tavoli hullamok 'latjak' egymast. Kepesek kioltani vagy erositeni egymast, persze csak latszolag. Erre a viselkedesre tobb valasz lehetseges.
Jelenleg nem ismert a helyes valasz. Peldaul a kvantumfizika meg sem probal valaszt adni, csak elirja az esemenyeket hullamokkal, meglepoen jol. A kvantumfizikan belul az a megdobbento, hogy ezek a hullamok latszolag nem leteznek. Itt a kiserletekben nem ezeket a hullamokat merjuk, hanem az amplitudojuk negyzete ad egy valoszinuseget, ami nekunk megmondja, hogy egy reszecsket milyen valoszinuseggel talalunk egy adott allapotba.
Remelem egyertelmu, hogy en mar nem ezekrol a hullamokrol irok, hanem egy feltetelezett hullamrol, ami tenyleges rezges a vakuumban. Igy amikor azt irom, hogy vegtelen amplitudoju, ezekre gondolok. Hiszen a kvantumfizikaban nem vegtelen az amplitudo, hanem normalt. Ez annyit jelent, hogy ha egyetlen reszecsket irunk le, annak a letezesi valoszinusege az adott hullamterben 1. Ez nyilvanvalo annak, aki tanulta.
Ha en azt mondom, hogy a hullam amplitudoja vegtelen, az csakis egy masik elkepzelt hullam lehet. De ne legyen vegtelen ,csak eleg nagy ahhoz, hogy egy masik iranyba tarto hullamfronttal rezonalni tudjon. Ez mar kikuszoboli az idoben visszafele halado hullamokat, ami ismet csak egy feltetelezes. Nyilvan a kvantumfizika nem beszel valos hullamokrol, igy nem is haladnak a hullamok sehova.
Visszaterve a nagy amplitudora. Normal hullamoknal az energia az amplitudo negyzete. Ha a hullam egy masik hullamnak a Bragg-diffrakcioval ad at energiat, akkor csak a hullam frekvenciaja szamit, az amplitudoja lenyegtelen. Ezert ebben az elmeletben lehet a valos hullam amplitudoja akarmekkora.
A gitarhur peldaval azt akartam megmutatni, hogy nem szamit, mennyire leng ki a hur, a frekvencia mindig ugyan annyi marad. Marpedig most pont ez a lenyeges. Igy az amplitudo akkar akkora is lehet, hogy egy tobb km-re levo masik hullammal interferaljon. Abszurd? Az. De hat a vilag is az.
Mit lehetne felhozni ellene?
-
lotsopa #657 Bocsi hogy ha már elveszítette az aktualitását, amikor az üzenetet küldtem nem néztem meg hogy van még egy oldal teli hozzászólásokkal. :)
A gitárhúr példa szerintem nem arra vonatkozott hogy maga a húr mennyire van kifeszítve két végpontján, tehát hogy mekkora feszültséget tárol, hanem amikor pl.: az ujjaddal megpendíted, mindegy hogy csak picit megpöckölöd, vagy erősen a húrok közé csapsz. :)
Mondom ezt úgy hogy nem értek annyira ennek a fizikai hátteréhez, hogy pontosan milyen össze függés van a húr feszessége, rá ható erők és az általa létrehozott rezgés, frekvencia között, de nekem reálisnak tűnik hogy ~közel állandó lesz a freki ha ugyan azt a húrt pengeted...
Egy kérdés a gravitáció mibenlétével kapcsolatban, úgy tudom hogy a kvantumfizika, kvantummechanika másképpen magyarázza a gravitációs erőt mint Albert Einstein Relativitás Elmélete. Na most, szerénytelenül állítom hogy a Einsteini gravitációt értem csak hogy azon ne essék annyi szó, de mi van a kvantum-os gravitáció magyarázattal. Arról valaki érthetően vagy valami forrás, kísérletek stb. ? ( graviton még nem játszik ) -
lotsopa #656 Komolyan úgy gondolod hogy az a valóság ami a te fejedben van, amit el tudsz képzelni, fel tudsz fogni? Ne viccelj már. :)
Természetesen nem az a lényeg hogy mekkora tudásod van, hogyan képződik le az Univerzum az elmédben, az olyan amilyen, független tőled, tőlem. Attól még hogy nem ismerték/ismerjük a (fizikai) törvényeket még működnek és jelen vannak.
Szerintem nem szűnik meg a valóság attól mert egy ember meghal, az hogy számára megszűnik-e már túlhalad az én tudásomon. :D
Számomra a kvantumfizikai jelenségek nagyon érdekesek, bonyolultak. Ehhez az egész macskás dologhoz én annyit írnék hogy nem történhet meg az hogy egy ilyen összetett, élő szervezet egyszerre(egy időben) egynél több állapotban legyek. Nekem mindig az jut az eszembe hogy próbáljuk megcsinálni, az alany akin a kísérleteket végzik mégis miről számolna be? Tudom hogy jelenleg ez nem lehetséges mert bár a jelenség szépen leírható, még működik is kis méreteknél, atomoknál molekuláknál is(talán).
Valaki még sublimiter nagy mennyiségű hozzászólása előtt feltöltött egy érdekes képet. Röviden olyasmiről szólt mint ahogy a kétréses-kísérletet tovább fejlesztenénk. Nem csak egyszer kényszerítjük a fotont, elektront stb... hogy áthaladjon egy olyan szűrűn melynek két párhuzamos rése van, hanem a réseken már átjutott részecskéket ismételten kitesszük ennek... Nahát az eredmény az érdekelne engem, vajon tényleg megsokszorozódna a végén, mikor felfogjuk ernyőn, vagy valamilyen mérőberendezéssel. Hogyan alakulna az interferencia kép mikor különböző összeköttetéseket, kapcsolatokat létesítenénk az olyan "hullámok" vagy "részecskék" között melyek külön úton haladtak.
Még valami a kvantumteleportációnak nevezett jelenséghez, inkább csak kérdés. Mi van ha úgy képzeljük el hogy nem az történik hogy akkor adnak, cserélnek információt amikor megmérjük az egyiknek valamely állapotát. Lehetséges hogy eredendően ebben az állapotban vannak, mert így állhatnak csak elő... Úgy értem hogy van két gömböd, mind a kettőnek van színe, ezek különbözőek. Egyik legyen kék a másik piros. Hogyha a két gömb távolodik egymástól és egy adott pillanatban megmérem az egyiknek bizonyos tulajdonságát, most a 'színét', kapom hogy kék, akkor nem azt történik hogy a másik azonnal (valamiféle szuperpozícióból) piros színt kap, hanem egyszerűen piros volt eddig is. -
Koppixer #655 "Mint egy gitarhur. Mindegy milyen erovel huzod ki, mindig ugyan azon a frekvencian szol."
Szerinted miért kell felhangolni egy gitárt? :D -
Koppixer #654 Kristóf azt írja, hogy "téridő-plazma", nem azt mondja, hogy a téridő áramlik, hanem a téridőben van valamilyen "anyag"(?), ezt nevezi ő plazmának, és aminek tulajdonképpen mi is a szerves részei vagyunk, ez áramlik, minden tömeg nyeli (a gravitációt is ezzel magyarázza). Ezt is érdemes elolvasni: kérdések és válaszok -
palack #653 Ennél azért létezik egyszerűbb magyarázat is. -
sublimiter #652 http://www.sg.hu/galeria/1267865002/12678650021267866442.gif
Most jottem ra, hogy nem kell feltetlenul idobeli visszahatas a hullamokhoz.
Eleg, ha a hullam amplitudoja vegtelen nagy, igy akar az egesz galaxist besoporheti, mindig ugyan annyi marad a frekvenciaja.
Mint egy gitarhur. Mindegy milyen erovel huzod ki, mindig ugyan azon a frekvencian szol. -
sublimiter #651 Azert a helyzet nem teljesen ugyan az, de kozelitoleg igazad van. Nem lehetseges informaciot kuldeni.
Hetkoznapinak azert nem neveznem. Hacsak nem nevezzuk annak az idoben visszafele halado hullamokat. Mert vagy azt fogadjuk el, vagy azt, hogy a ket kulonbozo iranyba halado foton valojaban egy reszecske. Mindket kep bizarr.
-
palack #650 Nos igen. Attól hogy valaki a kvantumfizika színeiben értelmez egy hétköznapi eseményt, sokan azt hihetik, hogy valami különleges dolog történt.
Pl. van egy rádióadó melytől én és Béla is 50 km-re vagyok ellentétes irányban. Ekkor pontosan ugyanabban a pillanatban jelentkezik ugyanaz az információ nálam, mint Bélánál egymástól 100 km-re. De mivel én ezt az információt nem tudom befolyásolni Béla irányába, így ez nem valódi információ küldés.
Mégis tudományos cikkekben úgy állítják be mintha ez az esemény kvantumfizikai szinten az lenne. -
sublimiter #649 Tisztelem azt a tobb evtizedes munkat, amit ebbe az irasba beleolt. De a fogalmakat helyesen kell hasznalni. A terido helyett irja azt, hogy eter. Az aramolhat, ha letezik.
A terido egy 4 dimenzios sokasag, ami mozdulatlan. Ertelmetlen azt irni, hogy aramlik. Igy senki nem fogja komolyan venni a szamitasokat. Pedig van az egeszben valami. -
sublimiter #648 Megnyugtatlak, a hullamok jol elvannak 3d-ben is. Nem csak a vizfelulet tud hullamzani.
