1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
sublimiter #727 "Gyakorlatilag ha az izotópokat mesterségesen hozzuk létre"
? -
sublimiter #726 Nem jo, ha elbagatelizalod a kerdest.
A kvantumvaloszinuseg nem azonos a hetkoznapi ertelemben vett valoszinuseggel.
Nezd meg a szamitast a kvantum-radirnal. A foton minden lehetseges utvonalat szamitasba veszem, es ezek altal adott amplitudok neha kioltjak egymast. Valoszinusegek nem szoktak kioltani egymast.
A ketreses kiserletnel ha mindket res nyitva van, a konstruktiv interferencia helyein 4-szer annyi fotont lehet detektalni, mint egy resnel. A destruktiv helyeken szinte semmit. Mondj egy ehhez hasonlo hetkoznapi statisztikai eloszlast, ha tudsz.
-
lotsopa #725 Aki nincs tisztában a statisztikával, illetve a valószínűségek jelentésével az nem feltétlenül jár jó helyen. Már tényleg gyermeteg dolog amit művelnek néhányan...
Számomra az is meglepő hogy egy ilyen dologról ennyi önellentmondást tudnak egyesek össze hordani, itt főleg a macskás elmélkedésre gondolok, hogy lehet hogy nem képes felfogni egy ember azt hogy nem a macska van egyszerre élő és halott állapotban. Ezt az egész határozatlanságot, valószínűségi állapotokat ráhúzni a mi hétköznapi világunkra - ugye a feldobott pénz szuperpozícióba kerül stb. - röhejes. A pénzhez annyit hogy nincs határozatlanság, az hogy te buta vagy, nem tudod kiszámítani mert nem tudsz elég adatot: légmozgás, közegellenállás sok más adat... nem azt jelenti hogy nem lehet megmondani hogy milyen állapotban van, lesz. ( mielőtt magadra vennéd a buta jelzőt nem személyednek szólt, hanem az emberi tudatlanságnak )
Úgy látom hogy sokaknak van baja az 50-50% értelmezésével. Ez csak egy arányszám, az eredmények eloszlására vonatkozik. Az általunk mért adatok, ezekből számolt, következtetett adatok! -
palack #724 Az a filozófia, hogy a gyakorlatban milyen 1-től különböző valószínűség az amit már biztosan bekövetkező eseménynek nevezünk.
Az eltűnt személyt meg mondjuk pont akkor találják meg, amely időtartamkor az addigi eltűnt személyek éppen felét találták meg élve. Ekkor már ugyanarról a kísérletről beszélünk. Bár nyilván ezt a kísérletet elég nehéz megtervezni.
-
#723
nem értem, mi ezen a filozófia. természetesen a macskás példa úgy van, hogy T idő után nézzük meg a macskát.. asszem.. -
palack #722 Hmm. Ez esetben megint nem lehet megkerülni a filozófiát.
Gyakorlatilag ha az izotópokat mesterségesen hozzuk létre (tehát csak annyi van belőlük az univerzum belátható részén amennyit mi állítottunk elő (ezzel annak a valószínűségét csökkentjük, hogy egy extrém hosszú élettartamút találjunk)) és mondjuk T=0,000000000000001 sec, akkor mondhatjuk, hogy ha egy darabot hozunk létre, az biztosan elbomlik mondjuk 1 sec után. Matematikailag sajnos még mindig nem egészen biztos, de a tippmixen tuti 1,000 odds-al adnák :-)
Mindenesetre egy eltűnt személynek is a Schrödinger-macskához hasonlóan az időben előre haladva folyamatosan növekszik a halálának a valószínűsége, mindaddig míg meg nem találják. Nem kell hozzá izotóp :-) -
sublimiter #721 Nincs olyan, hogy fel izotopod van. Vagy tobb van, vagy egy, vagy egy sincs.
-
sublimiter #720 Mondjuk az, hogy keves vagyok, tulzas.
Nem sokan irtak ennyi konkretumot ide. -
sublimiter #719 En is ember vagyok, neha elszallok.
Bocs. -
#718
időfüggő is: az elbomlás valószínűsége 1-0.5^(t/T), ahol T a felezési idő -
palack #717 De az egy darab izotópnál is időfüggőnek kell lennie ennek a valószínűségnek, vagyis folyamatosan nő, a felezési idő időpontjában 50%, majd folyamatosan tovább növekszik. Kérdés, hogy eléri-e valaha a 100%-ot (gyanítom nem). -
uwu hun #716 Tévedés, nem szimbolikus. Tényleg azt kell feltételezni, hogy nincs egyértelmű állapot ha ki akarsz igazodni a részecskék világában.
Az más kérdés, hogy ebben az esetben olyan dolgot kell feltételezni ami elentmond a htköznapi tapasztalatainknak.
Felhoztam az előbb példának a rugalmas vonalat amit a statikusok gerendák modellezésére használnak. Az a model is akkor jó, ha megfelelő a kárdés. A gerenda felfekvásánél, ahol térbeli feszültségállapot van, másképp kell vizsgálni. Ott nem ad jó eredményt a rugalmas vonal modell, mégis bizonyos eredményei ott is használhatóak, csak tovább kell gyúrni.
A valóságban a macska nem lehet élő és holt egszerre, legalább is ez a tapasztalat. De amíg nem tudjuk mi van vele a modell jó működése érdekében azt kell feltételezni hogy mindkettő egyszerre.
Vannak dolgok amit nem tudhatunk, és nem árt tisztába lenni mit is várhatunk el egy modelltől. A működése kétségtelenül kiállná a próbát, az esetek felében meghalna a macska. Amit meg nem tudhatunk azzal kapcsoltba kár reszeni a fingot. -
remark #715 Érdekes amit írsz, és bármennyire is fájni fog ez, de ugyanazt mondod, amit én eddig - csak eddig valamiért az hülyeség volt amit én mondtam, most meg leírod ugyanazt. Na mindegy.
"A macskával az a bibi, hogy az egy tökéletlen modell végeredménye szándékosan felnagyított hibával, hogy megértsd "kicsibe" nincs egyértelmű állapot."
Pontosan ez volt a kérdésem, hogy ha a példa egyértelműen szimbolikus, akkor miért magyarázzák egyesek úgy, mintha az szó szerint értendő lenne? -
#714
a felezési idő az az idő, ami múltán 50% az esély arra, hogy egy izotóp elbomlik. ha sok izotópod van, akkor értelemszerűen a fele az izotópoknak fog elbomlani felezési idő múlva. ha 1 darabod van, akkor 50% az esély h elbomlik, vagy nem -
uwu hun #713 
Jól megy az olvasás
-
palack #712 Ezt nem hagyhatom ki:
Mi van ha csak egy darab izotóp atomod van? Mennyi idő alatt bomlik le?
Azért kérdem így mert ha felezési időt kérdeznék, azt írnád: 1-nek a fele nem egész szám. -
palack #711 Meggyőződésem, hogy senki nem akarja PONTOSAN lemodellezni az univerzumot, mert ahhoz legalább egy ugyanakkorát kéne építeni (de inkább nagyobbat).
Megnyugtatlak, hogy "nagyban" sincs egyértelmű állapot, csak sok kicsi sokra megy.
Mondjuk van egy pénzérméd: jobbról nézed fej, balról írás.
Vannak akik mindig csak az egyik oldalát látják: számukra egyértelmű az állapota, vannak akik mindkettőt: azok leginkább röhögnek az előbbieken. De a legvidámabb az lehet, aki ezt a pénzérmét dobálni is tudja :-) -
palack #710 Azért már kezd közeledni az álláspontunk. Pontosan ahogy írod, mikor a megfigyelést/mérést végzed, anyagi rendszerként mindig csakis egy meghatározott térbeli pontban lehetsz. Ha ez egy detektor, akkor a detektor a megfigyelő és nem a kísérletet végző személy. Klasszikus mechanikai rendszereknél a megfigyelt folyamat alatt a megfigyelő lehet bárhol (de nem "túl messze"), nem feltétlenül a hullám beérkezésénél vagy akár mozoghat is (persze nem "túl gyorsan"), hiszen a megfigyelt rendszerben végbemenő folyamatok sebessége elhanyagolható az azokról érkező információ (fotonok) sebességéhez képest. Mondjuk valaki ül a tengerparton és nézi ahogy hullámzik a tenger. Kvantumfizkai rendszereknél azonban ez nem működik. Ezért nem is láthatod/mérheted a foton "hullámait".
-
uwu hun #709 Gyenge próbálkozás, még a flémeléshez is kevés vagy. -
uwu hun #708 Szerintem baromira unalmasak ezek az önjelölt paradigmaváltók. Mindíg van 1-2 aki szészpemeli a fórumot a meggyőződédével. Mindenki unja őket, keresi a hsz-t amit nem ő ír, meg ilyenek. Akkor inkáb flémeljünk az sokkal murisabb. Sokkal emberközelibb mint telemszturbálni a fórumot azzal, hogy valaki a fizika atyaúristenének képzeli magát. -
sublimiter #707 Ne haragudj, ne nincs ertelme annak, amit iras formajaban itt eloadsz.
Egy chatbot inteligensebben valaszol nalad. -
sublimiter #706 " elavult mechanikai szemlélettel, "
A kvantummechanika minden kis reszlete a hullamok fizikajabol ered. Hu de nehez felfogni.
Mi elavult? -
uwu hun #705 Hát pontos számításokat én is tudok produkálni.
pl.: 1+1=2
Aztán hogy mi az egyik egy meg a másik, csak kitalálok valamit ami jól hangzik és tudósfélének tűnök tőle.
De ha mégse. mert mondjuk meghaladja a tehetségemet, maj te segítesz, van benne rutinod úgy látom. -
sublimiter #704 Ezt a rejtett folyamatot a legjobban a felezesi-ido mutatja meg nekunk.
Ha egy izotop felezesi ideje 5730 ev, akkor ott ennyi ev alatt mindig az adott mennyiseg fele bomlik el. A rakovetketo 5730 evben pedig a maradek fele.
Ez nem lenne lehetseges, ha az izotopok mindig teljesen hatarozott allapotban lennenek. Az allapotuk, pont ugy, ahogy a hullamfuggvenyben le van irva MATEKKAL, folyamatosan megy at egyikbol a masikba,
Ennek ellenere nem merheto koztes allapot. A valosag ez.
"működésére nem jöhetsz rá."
En ertem, de suketeknek es vakoknak nem lehet elmagyarazni semmit. Linkeket adtam, youtube videokat, es ismet az megy. hogy en hiszen, en talaltam ki.
Nektek mi bajotok van? Remelem nem ragajos. LOL
Olvass el EGYSZER egy igazi fizikakonyvet. En arrol irok, nem egy alomvilagrol amiben te meg itt nehanyan eltek.
-
sublimiter #703 Pontos szamitasokat talalsz. Levegobe dumalsz ismet. -
uwu hun #702 Az egész elmélet csak egy modell a világra ami bizonyos feltételek közt jó eredményt ad. Elég jól le lehet írni vele a valóságot.
A macskás példa csak a tökéletlenségének a felnagyítása.
Sajnos vannak dolgok amiket elméletileg sem tudhatunk, ez áll a háttérben semmi több.
Most épp olyan kedvem van, hogy írok róla, becsüld meg, nem sok ilyen van, hátha lejön belőle valami. Bár tudom, hogy nagy valószínűséggel lepereg rólad, mert a gonosz tudósok mágiája nem fog rajtad. Aztán majd az ilyen önjelölt zsennikkel mint ez itt kielégítheted az igényeidet ami a világ megértésére irányul a magatok szintjén.
Igazából egészen pontosan nem tudhatunk semmit. Tegyük fel, hogy valamilyen csoda folytán tudomást szerzünk a világ összes törvényszerűségéről, és tudunk csinálni az egész világ állapotáról egy pillanatfelvételt.
Tekintsünk el attól, hogy ez lehetetlen, és a kvantummechanikai ismereteink szerint tökéletesen értelmetlen még a felvetés is. De a kedvemért mégis gondolj bele józan paraszti ésszel, elavult mechanikai szemlélettel, és meglátod visszajutunk az elejére, hogy miért is lehetetlen ez az egész, és miért kell egészen másképp gondolkodni.
Naszóval adott minden, túl vagyunk a nehezén, csak ki kell számolni mi lesz. Minden adott, hogy tökéletes jóslatot készítsünk. De a számoláshoz is kellenek dolgok, legalább papír meg cerüza. Asszem belátható, hogy ez azért igen nagy pazarlás lenne anyagfelhasználás szempontjából, rengeteg részecskét pazarolnánk pár rászecske nyomonkövetésére. És mivel minden hat mindenre igen nagy bajba vagyunk a technikai megvalósítással. A legegyszerűbb ha 1:1-es modellt csinálunk, az igényli a legkevesebb anyagot. aztán így az se baj, ha a modellünk egyes részei olyan fura állapotba vannak amit nem értesz, mert ha figyeled a modellet a valóság nyomon követhető. Asszem innentől egy óvodásnak is egyértelmű, hogy ha negszekadsz akkor se fogsz tudni tökéletesen jósolni. Képtelenség, még akkor is ha kizárod magad a világból, és újrateremtesz magad körül mindentt, mert az imént gyakorlatilag azt írtam le.
Lehet hogy szarul hangzik, de ez van. Hagyományos mechanikai szemlélettel is ugyanolyan képtelenség az eredmény mint a macskás példa.
A tanulság az lenne, hogy ne akarj mindent megtudni, az "eredetre" a világ ténykeges működésére nem jöhetsz rá. Az alma lefelé esik mindneki láthatja, de hogy egészen pontosan miért azt sose tudhatja meg biztosan senki, mindíg lesz egy kis ha, meg talán.
A macskával az a bibi, hogy az egy tökéletlen modell végeredménye szándékosan felnagyított hibával, hogy megértsd "kicsibe" nincs egyértelmű állapot. Egyenlőre ennyit sikerült összehozni a valóság leírására.
Olyan mint egy rugalmas vonal. Gondolom sose láttál még rugalmas vonalat. Ez nem véletlen mert nincsen, mi találtuk ki. Viszont egy gerenda méretezésénél sokszor tekintjük annak a gerendát, mert elég jó eredményt kapunk. A kvantummechanikai modellek is csak ilyen elég jó eredményt adnak. Csak az benne a fura, hogy a hétköznapi gyakorlatban nem tapasztalható dolgokat kell feltételezni, pl. azt, hogy a magcska se nem élő se nem holt.
Most má teccik éteni?
(költői kérdés volt, tudom ám hogy magas neked) -
uwu hun #701 Alapvető dolgokkal nem vagy tisztába, innen ered, hogy azt hiszed olyat tudsza mit más nem, és olyan dolog jutott eszedbe min még senkinek.
Nem te vagy az első önjelölt paradigmaváltó itt a fórumon. Szép ambícióid vannak, de ehhez kicsit több kell mint amid van. Az elszántság, az önámítás és a meddő munka kevés lesz :) -
sublimiter #700 Pont az a baj, hogy nem csak tanulok ertik felre, hanem oktatok es meg nagy tudosoktol is hallottam erdekes megkozeliteseket.
Mar irtam, a hullamok lehetnek szuperpozicioban, de a hullamok nem elektronok, nem fotonok es nem macskak.
Fuggetlenul attol, hogy leteznek ezek a hullamok vagy nem.
Ha merest vegzel, mindig egy hatarozott valszt kapsz. Az elektron itt van, vagy ott. up vagy down a spinje egy magneses terben. A meresnel meg a kvantum-rendszereknel sincs kevert valasz.
De.
A valoszinusegi leiras szerint a foton 'hullama' /akarmi is legyen az/, mindket resen athaladt. At kellett hogy haladjon, mert e nelkul semmi ertelme az interferencianak.
A foton, mint meresi eredmeny, es a hullam, mint leirasi mod, ket kulonbozo dolog.
Hullamot soha nem mersz, csak rautalo jeleket kapsz, mint az interferencia. Rezegni sem latod se a foton, se az elektront, csak az interferencia mintabol visszaszamolhatsz egy hullamhosszt.
Ez ilyen ketarcu dolok. Az sem helyes, ha csak az egyiket fogadom el, es nem veszek tudomast arrol, hogy ezeket a hatarozott allapotokat ugy kapom, hogy hullamokkal szamolok.
Hetkoznapi esetben NEM hullamokkal szamolod az esemenyek valoszinusegeit.
Igen is furcsa a kvantumvilag.
DE a macska nem lehet egyszerre elo es holt. Nyilvan. xD
-
remark #699 Te talán tudod a választ? Ha nyilvánvaló, hogy a macska nem élő is és halott is, akkor hogyan juthatnak többen is, akik magukat racionális, logikusan gondolkodó embereknek mutatják be, olyan következtetésre, hogy az a macska az márpedig élő IS és holt IS.
Ha neked ez nem magas, akkor halljuk a te verziódat! -
uwu hun #698 Hagyd a fenébe, neked ez magas! -
remark #697 (Ez a hsz valamiért kimaradt, de jobb későn, mint soha.)
Erről magyarázok én is.
A kérdés már csak az, hogy miért tör lándzsát az ezek szerint nyilvánvaló sületlenség mellett mégis ennyi tudóspalánta? -
sublimiter #696 Bevallom, most csak az erdekel, hogyan lehetne eltuntetni a fotonnyi energiat a hullam tobbi reszerol.
-
sublimiter #695 Rendben. -
palack #694 Akkor folytassuk itt -:) -
sublimiter #693 http://www.szfki.hu/~vs/Book-10-Varro_Foton100Eve_C.pdf
Erdemes vegigolvasni ujra.
A foton-energia kvantumoknak klasszikus magyarazatuk is van.
A Bragg-diffrakcio, ha a Compton-hullamhossz egy racstavolsag.
-
palack #692 Ha feldobok egy pénzérmét az meg egy igen különleges fej-írás állapotban van mindaddig, amíg meg nem nézem, hogy fej vagy írás lett. Miért kell ebbe belekeverni a kiscicákat? :-) -
sublimiter #691 " A beamsplitteren athaladaskor a faziseltolodas sokmindentol fugg, vegyuk 90 foknak."
Ez fokepp a feny anyagban megtett utjatol fugg. Lehet akarmennyi.
Ki lehet ezt is probalni.
float athalad=M_PI/3;
Az oszto akarmennyi lehet, csak ne 1. Interferenciat kapunk igy is.
-
sublimiter #690 Legyszi mashol politizalj. Kosz.
Nem erdekel. -
#689 Jól eső érzés tölt el,akkor amikor biztosan tudom rengeteg okos ember él e kis hazánkban.De mégis ott a Plátói kérdésem.Miért hívják,a hülyék Országának a Magyart? -
#688 Na igen csak kéne hozzá,egy "Goauld"szarkofág!HI-HI