1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
sublimiter #807 Ennek a hozzaszolasnak latszolag nincs ertelme.
Gyakorlatilag valaki azzal kezdte itt, hogy privatban kozolte, en is olyan vagyok mint Forrai meg a tobbi, es pofara fogok esni,
Vannak gondok, de nem nalam. LOL
-
sublimiter #806 Bocs a blablabal-ert.
,-)
-
sublimiter #805 *ertekhet, = ertekhez -
sublimiter #804 Elhinni sem kell, hogy ugy mukodik a program, ahogy leirtam.
Tessek kiprobalni. A valtozok ertekeit barmikor kiirathatod a konzolra, ha linuxon futtatod. Mas platformokon lehet a kepernyore vagy egy szovegfileba iratni,
printf("%d %d %d %e \n",x,y,z,amp);
Latni fogod, hogy minden (x,y) ertekhet, vagyis minden kepponthoz z-tol 1000-ig kap erteket. 1000-szer ad amplitudot a program minden pixelhez a kepernyon.
for(int z=0;z<1000;z++)
{
dx=x-100;
dy=y-(100+z/10);
t=sqrt(dx*dx + dy*dy)*M_PI/10;
amp2=sin(t);
amp+=amp2;
printf("%d %d %d %e \n",x,y,z,amp2);
}
-
sublimiter #803 A lezerfeny mindig szettart kisse, es ez a szettartas elsosorban a hullamhossztol fugg.
"Neglecting divergence due to poor beam quality, the divergence of a laser beam is proportional to its wavelength and inversely proportional to the diameter of the beam at its narrowest point."
Tehat a szettartas aranyos a hullamhosszal es forditottan aranyos a legkeskenyebb nyalabatmerovel.
http://en.wikipedia.org/wiki/Beam_divergence
Ezt jol mutatja az altalam rajzolt ket kep is. Ugy ertem el jobban osszetarto nyalabot, hogy kisebb hullamhosszt valasztottam.
*M_PI/0.05;
-
sublimiter #802 Megegy kis reszlet, ami nyilvanvalo, de hatha nem az.
amp+=sin(t);
ami azonos ezzel
amp=amp+sin(t);
A hullamok amplitudoi osszeadodnak. Ez a linearis szuperpozicio, a hullamok zavartalanul athaladnak egymason. Ez azt eredmenyezi, hogy ha ket hullamot osszeadok, ahol az egyik amplitudoja -1 a masike pedig +1, ott az eredo amplitudo 0. Ez sok hullamnal azt eredmenyezheti, hogy idoben allandoan nullat kapunk egy adott helyen. Ezek a fekete teruletek. Itt a fazisok(t) mindig ugy jonnek ossze, hogy az eredo amplitudo kozel van a nullahoz.
-
sublimiter #801 Mind a ketszaz hullamforras ugyan olyan hullamokat sugaroz, mint az elso kepen, minden iranyba terjedo korhullamokat. De az ellentetes fazisok kioltjak egymast, igy a kep nagy resze kis amplitudoju.
Terben ezek gombhullamok lennenek.
Ne mond, hogy meg mindig nem erted, mert ugysem hiszem el.
-
sublimiter #800 Jol megvalasztott parameterekkel fennyalab is letrehozhato. Lathatod, hogy a nyalab melett interferencia van a terben.
Ezt lathatod a lezeres ledeknel, bar ott az interferenciaba beleszol meg nehany dolog.
for(int z=0;z<200;z++)
{
dx=x-100;
dy=y-(100+z*0.02);
t=sqrt(dx*dx + dy*dy)*M_PI/0.05;
amp+=sin(t);
}
szin=(int)(255*amp/200);
![]()
-
sublimiter #799 A Feynman-modszernel a foton lehetseges utvonalait minden feluletpontban szinten ugyan ugy szamolom.
A feluletpontok kozt egyetlen kulonbseg van, a oda erkezo hullam fazisa.
-
sublimiter #798 Einstein a feny ENERGIA-ATADASAT fotonokkal irta le.
Ez megteveszti az embert, ha altalanosit. De nem szabad elfelejteni, hogy a feny terjedesenek a leirasa hullamokkal tortenik. A hullamfuggveny hullamokkal szamol, csak ugy, mint Feynman modszere. Amplitudokat ad ossze, fazisokkal es
hullamhosszakkal szamol.
Ezek egy hullam tulajdonsagai. Egy pontnak nincs fazisa se hullamhossza.
-
sublimiter #797 ... tehat minden egyes hullam minden pontba ugyanolyan amplitudoval erkezik
talan igy erthetobb. De az ampitudok osszege mar valozo, hiszen ez a lenyeg. Ezt latjuk a kepen.
-
sublimiter #796 Modositok a programon.
for(int y=0;y<400;y++)
for(int x=0;x<500;x++)
{
int szin;
skalar dx,dy,t,amp=0;
for(int z=0;z<1000;z++)
{
dx=x-100;
dy=y-(100+z/10);
t=sqrt(dx*dx + dy*dy)*M_PI/10;
amp+=sin(t);
}
szin=(int)(255*amp/1000);
if(szin<0) szin=-szin;
pont(x,y,szin<<8);
}
Egy lenyeges valtozas tortent
for(int z=0;z<1000;z++)
dy=y-(100+z/10);
Ezerszer tobb hullamforras van, mindegyik eltolva kisse y iranyba y=100-tol z/10 ertekkel.
Ezt a KEP MINDEN PONTJAN UGYAN UGY SZAMOLOM, tehat a hullam minden pontba ugyanolyan amplitudoval erkezik. Minden iranyba terjed, pont mint az elso kepen.
Ennek ellenere a kep tetejerol es az aljarol kezdenek eltunni a zold nagy amplitudoju helyek. Minel tobb forrast rakok be, es minel inkabb egyazon fazisban sugaroznak, ahogy most is, annak nagyobb lesz a kioldas alul es felul.
A fenysugar pedig egyre keskenyebb lesz. A fenysugar nem 'tudja', hogy merre menjen, hanem mindenfele megy, es a faziskulonbsegek adjak meg, hogy hol lesz nagy az amplitudok osszege es hol kicsi.
Termeszetesen az amplitudot normalizalni kell, maskulonben a szin elszall az egekbe. Ez itt tortenik amp/1000;
![]()
-
sublimiter #795 * mont= most -
sublimiter #794
for(int y=0;y<400;y++)
for(int x=0;x<500;x++)
{
int szin;
skalar dx,dy,t,amp;
dx=x-100;
dy=y-100;
t=sqrt(dx*dx + dy*dy)*M_PI/10;
amp=sin(t);
szin=(int)(255*amp);
if(szin<0) szin=-szin;
pont(x,y,szin<<8);
}
Az elso sor y erteket viszi 0 tol 400-1 ig, a masik x-et 0 tol 500-1-ig.
for(int y=0;y<400;y++)
for(int x=0;x<500;x++)
Magyarul soronkent vegig meg a kepernyo minden pontjan. Minden y erteknel x vegigfut 0 tol 500-1-ig. Ezeket is leirom, hogy mindent tisztazzunk. Mert a reszletekben van a lenyeg.
A definiciok mellekesek, jon a legfontosabb resz.
dx=x-100;
dy=y-100;
100,100 koordinatan vagy a hullamforras. Ebbol huzok egy vektort, egy 'vonalat' minden kepernyopontba. Ez a vonal a dx,dy. Az origot eltorlam a 100,100 pontba.
A kovetkezo a tavolsag meghatarozasa, semmi extra, szerencsere a ter sem gorbul.
t=sqrt(dx*dx + dy*dy) *M_PI/10;
A vegen az m_pi/10 a hullamhossz adja meg. A szogfuggvenyek parameteret, mint jelen esetben a sin()-et, radianban kell megadni. Szog eseten M_PI/180-as szorzoval valthatunk at, de jelen esetben egy tavolsagbol akarok fazist eloallitani.
Mivel egy kor az radianban megadva M_PI*2, ezert a szorzas 20-as tavolsagertekre ad egy kornyi faziselterest. Hagyarul a hullam hullamhossza 20.
amp=sin(t);
Ez pedig az amplitodo, ami +-1 kozott fog valtozni fazistol fuggoen. Ez latjuk a kepen, mint a zold arnyalatait.
![]()
Eddig egyszeru, mont hozzaadok tobb azonos fazisu hullamot.
-
sublimiter #793 Csak a kedvedert, nezzuk reszletesebben. -
sublimiter #792 Nem kell mergelodni, art az egeszsegnek. A fizikahoz oriasi turelem kell. Lehet massal is foglalkozni.
-
sublimiter #791 Ha vegigbogarasznad a programot, akor tudnad, hogy minden utvonalat szamolok.
Attol hogy lezer, meg egyenesen megy, nem valtozik semmi. Az atom gombhullamokban sugarozza ki az energiat. Ez minden iranyba terjed. A ter minden pontja masodlagos hullamforras, ami miatt a fazisnak megfeleloen kioltasok es erositesek keletkeznek a terben.
A lezer annyira koherens, hogy a ter nagy reszeben csak kioltasok keletkeznek. Ez meg mindig egyszeru hullamfizika.
A kvantumvilag ezt megbonyolitja annyival, hogy semmifele hullamot nem tudunk detektalni, csak reszecskeket.
De aminek fazisa,hullamhossza es amplitodoja van, az egy hullam. A kvantumfizika alapegyenlete, a Schrodinger-egyenlet egy hullamegyenlet.
-
sublimiter #790 Relax. -
gybfefe #789 Idefigyelj te tenzorokkal táncoló, te, ne is figyelj ide... -
palack #788 És a koherens lézerfény honnan tudja melyik a legrövidebb út? Az nem tudja a többi útvonalon kioltani saját magát. -
Koppixer #787 "Mivel én tudom, hogy a minden az végtelen"
Honnan tudod, hogy végtelen, és nem csak "egyszerűen" határtalan? -
#786
Kulonben igazad van..a"hullamlovas"pont a lenyeget nem ertette meg a kvantu-elmeletbol h a "valosag" kontextualis.. -
#785
Mennyi a "legrovidebb ido"..?
-
#784
Jaa..csak Feynmann azt is m ondta h aki azt allitja h erti a kvantumelmeletet az hazudik ..(nem pont igy..) 
H a "valosag" arnylatabb legyen..
-
sublimiter #783 Ez az egyszeru szamitas kiadja a Fermat-elvet, mindenfele hokuszpokusz es blabla nelkul.
Kar erolkodnod, nem hatnak mar meg az ilyen mikrofonhuszarok, mint te. -
sublimiter #782 Aki altalanossagokban beszel, az magarol beszel.
Ennyi.
-
sublimiter #781 Ebbol csak ennyit ertettem meg.
blablabla
-
sublimiter #780 Ez a kvantum-elektrodinamika, de te mar csak jobban tudod, mint Feynman,
LOL
-
uwu #779 Itt SG-n van egy pár önjelölt fizikus aki legalább akkora koponya a szakterületén, mint amekkora okológus BB a Forest Gump-ban. -
gybfefe #778 No ide figyelj te hullámlovas! :) Bármi leírható bármivel, ha te mindent hullámokkal akarsz leírni, akkor sikerülni is fog. A lényeg csupán annyi, hogy mi számodra a minden. Mivel én tudom, hogy a minden az végtelen ezért bátran biztatnék egy másik delikvenst, kinek mondjuk a kocka a mániája, hogy írja le kockákkal a világot, hidd el, ha elég ügyes sikerülhet neki. :) Az egész amit logikának hívunk, csak tökéletesnek tűnik, de vajon tudod -é mitől látszik annak? Megmondom. A hibáit tolja maga előtt. Hova tolja? A végtelenbe. Persze mindez nem azt jelenti hogy ne létezne igazság, csak épp úgy kell elképzelni mint a végtelenbe nyúló párhuzamost a valóság mentén. Minél nagyobb mértékben vagyunk képesek felmérni, annál tökéletesebbnek hihetjük.
Evvel nem beszélnélek le a kvantummechanikai tudásod továbbfejlesztéséről, csupán jelzem, valakiket elkedvtelenítenek az egyszerű igazságok, főleg ha időt s energiát nem sajnálva eljutott olyan bonyolultabb igazságokhoz, amikhez kevesen mások.
No de ha ismered Gödel nemteljességi törvényét mit még anno a princípia matematika megdöntésére alkotott, szerintem te is egyetértesz velem abban, hogy akár egy teljesen abszurd és valótlannak tűnő logikai halmazt is fel lehet írni valósnak, működőnek, igaznak, csupán meg kell találni azt az őt magába foglaló halmazt, ami ezt megteszi vele.
Ámbátor még egyszerűbben s ehhez Gödel se kell: van egy összevissza kódod ami hülyeség, van egy programod ami kikódolja és értelmes szöveg lesz. Ezt az egyszerű példát úgy tudod kiterjeszteni az egész világra, hogy megnézed a program létjogosultságát, milyen nyelven íródott, mit takar. Aztán hogy mért ez a szintaktikája, kik alkották, mért és nagy valószínűséggel egy másik nyelvből, aminél szintén végig lehet ezeken menni. Aztán jön a hardware, a képernyő amiről olvastad, az áramkörök amiket alkottak stb stb.
Közben egy másik szálon vizsgálhatjuk, hogy mért érted meg te az írott szöveget, emberi civilizáció stb stb mindent a végtelenségig.
És itt jön a képbe a mókaság. Ezen dolgok összessége adja számodra a valóság érzetét, noha nem gondolsz arra milyen logikák és hogyan kapcsolódnak össze mégis érted avagy érteni véled pontosabban. És mi ez a móka amiről beszélni akartam? Ez kérlek az a fajta móka, amikor az ember mégiscsak hatalmas energiát fejt ki egy pontjára fókuszálva a logikák végtelenjének és elkezdi átalakítani a valóságot :) A poén az hogy észre se veszi vagyis helyesebben ő nem átalakításnak hívja, hanem megfejtésnek :) -
sublimiter #777 Termeszetesen ragaszkodhatunk a reszecske kephez, de akkor a foton idoben visszaverodve, 180 fokos faziseltolodas miatt kioltja sajat idoben elorehalado masat.
Kiveve egyetlen uton, ahol elnyelodik. Es ez termeszetesen a legrovidebb ido alatt elert pontra vezet.
Es ismet ott vagyunk, ahogy Feynman elmondta, hogy ez matematikailag teljesen megegyezik azzal a leirassal, amikor egy kozegben hullam terjed.
Lehet valasztani, kinek melyik megkozelites tetszik.
-
sublimiter #776 Az amplitudo valtozasa az alabbi modositasokkal jelenitheto meg:
float hullamhossz=M_PI/15;
hullamhossz2=M_PI/10;
u=0;
//for(u=-10;u<11;u++)
amp.valos+=cos(tav);
amp.kepzetes+=sin(tav);
line(x,500,x+(int)(amp.valos*10),500+(int)(amp.kepzetes*10),0xff0000);
-
sublimiter #775 " Ha a hatarfelulet egy adott pontjanal az amplitudo gyorsan valtozik, mert a futasidok kozott nagy a kulonbseg, akkor azok kioltjak egymast."
Nem tudom, ez mennyire volt meggyozo, talan igy.
![]()
-
sublimiter #774 Biztos sok embernek megfordult a fejeben, mar aki tudott kovetni, hogy miert gyorsul az elektron a foton hatasara, ha az csak egy racs?
Elvileg a Bragg-diffrakcio csak az elektron-hullam iranyat valtoztatja meg.
A megoldas egyszeru. A hullamok nem 3 dimenziosak, hanem legalabb 4.Igy a diffrakcio mindig teridoben jon letre, ami jelenthet gyorsulast is, hiszen a teridoben egy haladasi irany valtozas egyben sebesseg-valtozas is. -
sublimiter #773 Hogy minden tisztazzunk, en elfogadom a feny 'foton reszecske' leirasat. Egy a sok lehetseges megoldas kozul.
Nem lesz attol nekem se rosszabb se jobb, hogy van foton.
A problema az, hogy a hullamleiras dominal. Nem is kicsit. Egyre tobb reszlet vezet egy olyan leirashoz, ami teljes mertekben hullamokkal operal.
A foton reszecske kepe nem tul meggyozo. Ami pedig bizonytalan, arrol bizonyossagot kell szerezni.
-
sublimiter #772 "miszerint a foton hatására fellépő elektronemisszió azonnal bekövetkezik, míg folytonos energiák esetén hosszíú idő kellene ahhoz, hogy az elektronemisszió fellépjen."
Mint latszik, ez nem jo cafolat a klasszikus 'folytonos energiaju' fenyre. A Bragg-diffrakcio azonnal bekovetkezik, ahogy eleri az elektront a 'hullam-racs'.
A tores csak es kizarolag a feny hullamhosszatol fog fuggni, ami jelen esetben egy Bragg racstavolsagnak felel meg.
-
sublimiter #771 http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9807/varga.html
-
sublimiter #770 Mint lathato, a wikin sem a vegso igazsag van leirva.
Nem is azert linkelek allandoan, hanem hogy egyszeruen el lehessen jutni a temaba vago cikkekhez. -
sublimiter #769 Ha a 'single photon source' kulcsszavakra rakeresel, akkor latni fogod, hogy pont az EPR parokkal lehet a legjobb egyfoton forrasokat letrehozni.
De tovabb lehet vizsgalodni.
kulcsszo : Koincidencia
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0910/varga0910.html
Visszakanyarodva a hullamokra, de a temanal maradva.
http://en.wikipedia.org/wiki/Photon
"Nevertheless, all semiclassical theories were refuted definitively in the 1970s and 1980s by photon-correlation experiments"
Nos, en a fenti cikk ismereteben ezt nem jelentenem ki ilyen biztosan.
A cikkben olvashato, hogy egy nem pontszeru fenyforrasrol szarmazo fenybol soha nem egyetlen hullam nyelodik el, hanem sok szuperpozicioban levo hullam osszege. Ezeknek van egy fazisszorasa, ami a fenyforras kiterjedese miatt keletkezik. Emiatt fotoncsomosodasok jonnek letre. Ezek alapvetoen hullamcsomagok.
Ha kettevagunk egy fennyalabot egy beamsplitterrel, akkor mindig csak az egyik iranyban detektalhatunk fotont.
Miert?
Mint mar irtam, a beamsplitteren athalado es tukrozodo fenyhullam mas es mas faziskulonbseget kap.
A 'fotoncsomosodasok' idobeli eloszlasa az eltero fazisok miatt teljesen mas lesz tukrozodesnel es athaladasnal. A 'foton' egyik bizonyitekanak is hullamfizikai oka van.
Marpedig ez az utolso erv a foton lete mellett, hiszen a Bragg-diffrakcioval es hullamokkal tokeletesen magyarazhato a fotoeffektusnal kilokott elektron energiajanak fenyhullam-frekvencia fuggese, ha a fenyhullamfront egy racskent funkcional az elektronhullam szamara.
-
palack #768 A két réses kísérlethez:
Amikor egyenként lőjük ki a fotonokat, honnan is tudjuk, hogy 1 db foton keletkezett?
