Kvantumfizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#727
"Gyakorlatilag ha az izotópokat mesterségesen hozzuk létre"
?
?
#726
Nem jo, ha elbagatelizalod a kerdest.
A kvantumvaloszinuseg nem azonos a hetkoznapi ertelemben vett valoszinuseggel.
Nezd meg a szamitast a kvantum-radirnal. A foton minden lehetseges utvonalat szamitasba veszem, es ezek altal adott amplitudok neha kioltjak egymast. Valoszinusegek nem szoktak kioltani egymast.
A ketreses kiserletnel ha mindket res nyitva van, a konstruktiv interferencia helyein 4-szer annyi fotont lehet detektalni, mint egy resnel. A destruktiv helyeken szinte semmit. Mondj egy ehhez hasonlo hetkoznapi statisztikai eloszlast, ha tudsz.
A kvantumvaloszinuseg nem azonos a hetkoznapi ertelemben vett valoszinuseggel.
Nezd meg a szamitast a kvantum-radirnal. A foton minden lehetseges utvonalat szamitasba veszem, es ezek altal adott amplitudok neha kioltjak egymast. Valoszinusegek nem szoktak kioltani egymast.
A ketreses kiserletnel ha mindket res nyitva van, a konstruktiv interferencia helyein 4-szer annyi fotont lehet detektalni, mint egy resnel. A destruktiv helyeken szinte semmit. Mondj egy ehhez hasonlo hetkoznapi statisztikai eloszlast, ha tudsz.
#725
Aki nincs tisztában a statisztikával, illetve a valószínûségek jelentésével az nem feltétlenül jár jó helyen. Már tényleg gyermeteg dolog amit mûvelnek néhányan...
Számomra az is meglepõ hogy egy ilyen dologról ennyi önellentmondást tudnak egyesek össze hordani, itt fõleg a macskás elmélkedésre gondolok, hogy lehet hogy nem képes felfogni egy ember azt hogy nem a macska van egyszerre élõ és halott állapotban. Ezt az egész határozatlanságot, valószínûségi állapotokat ráhúzni a mi hétköznapi világunkra - ugye a feldobott pénz szuperpozícióba kerül stb. - röhejes. A pénzhez annyit hogy nincs határozatlanság, az hogy te buta vagy, nem tudod kiszámítani mert nem tudsz elég adatot: légmozgás, közegellenállás sok más adat... nem azt jelenti hogy nem lehet megmondani hogy milyen állapotban van, lesz. ( mielõtt magadra vennéd a buta jelzõt nem személyednek szólt, hanem az emberi tudatlanságnak )
Úgy látom hogy sokaknak van baja az 50-50% értelmezésével. Ez csak egy arányszám, az eredmények eloszlására vonatkozik. Az általunk mért adatok, ezekbõl számolt, következtetett adatok!
Számomra az is meglepõ hogy egy ilyen dologról ennyi önellentmondást tudnak egyesek össze hordani, itt fõleg a macskás elmélkedésre gondolok, hogy lehet hogy nem képes felfogni egy ember azt hogy nem a macska van egyszerre élõ és halott állapotban. Ezt az egész határozatlanságot, valószínûségi állapotokat ráhúzni a mi hétköznapi világunkra - ugye a feldobott pénz szuperpozícióba kerül stb. - röhejes. A pénzhez annyit hogy nincs határozatlanság, az hogy te buta vagy, nem tudod kiszámítani mert nem tudsz elég adatot: légmozgás, közegellenállás sok más adat... nem azt jelenti hogy nem lehet megmondani hogy milyen állapotban van, lesz. ( mielõtt magadra vennéd a buta jelzõt nem személyednek szólt, hanem az emberi tudatlanságnak )
Úgy látom hogy sokaknak van baja az 50-50% értelmezésével. Ez csak egy arányszám, az eredmények eloszlására vonatkozik. Az általunk mért adatok, ezekbõl számolt, következtetett adatok!
#724
Az a filozófia, hogy a gyakorlatban milyen 1-tõl különbözõ valószínûség az amit már biztosan bekövetkezõ eseménynek nevezünk.
Az eltûnt személyt meg mondjuk pont akkor találják meg, amely idõtartamkor az addigi eltûnt személyek éppen felét találták meg élve. Ekkor már ugyanarról a kísérletrõl beszélünk. Bár nyilván ezt a kísérletet elég nehéz megtervezni. <#vigyor2>
Az eltûnt személyt meg mondjuk pont akkor találják meg, amely idõtartamkor az addigi eltûnt személyek éppen felét találták meg élve. Ekkor már ugyanarról a kísérletrõl beszélünk. Bár nyilván ezt a kísérletet elég nehéz megtervezni. <#vigyor2>
#723
nem értem, mi ezen a filozófia. természetesen a macskás példa úgy van, hogy T idõ után nézzük meg a macskát.. asszem..
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#722
Hmm. Ez esetben megint nem lehet megkerülni a filozófiát.
Gyakorlatilag ha az izotópokat mesterségesen hozzuk létre (tehát csak annyi van belõlük az univerzum belátható részén amennyit mi állítottunk elõ (ezzel annak a valószínûségét csökkentjük, hogy egy extrém hosszú élettartamút találjunk)) és mondjuk T=0,000000000000001 sec, akkor mondhatjuk, hogy ha egy darabot hozunk létre, az biztosan elbomlik mondjuk 1 sec után. Matematikailag sajnos még mindig nem egészen biztos, de a tippmixen tuti 1,000 odds-al adnák :-)
Mindenesetre egy eltûnt személynek is a Schrödinger-macskához hasonlóan az idõben elõre haladva folyamatosan növekszik a halálának a valószínûsége, mindaddig míg meg nem találják. Nem kell hozzá izotóp :-)
Gyakorlatilag ha az izotópokat mesterségesen hozzuk létre (tehát csak annyi van belõlük az univerzum belátható részén amennyit mi állítottunk elõ (ezzel annak a valószínûségét csökkentjük, hogy egy extrém hosszú élettartamút találjunk)) és mondjuk T=0,000000000000001 sec, akkor mondhatjuk, hogy ha egy darabot hozunk létre, az biztosan elbomlik mondjuk 1 sec után. Matematikailag sajnos még mindig nem egészen biztos, de a tippmixen tuti 1,000 odds-al adnák :-)
Mindenesetre egy eltûnt személynek is a Schrödinger-macskához hasonlóan az idõben elõre haladva folyamatosan növekszik a halálának a valószínûsége, mindaddig míg meg nem találják. Nem kell hozzá izotóp :-)
#721
Nincs olyan, hogy fel izotopod van. Vagy tobb van, vagy egy, vagy egy sincs.
#720
Mondjuk az, hogy keves vagyok, tulzas.
Nem sokan irtak ennyi konkretumot ide.
Nem sokan irtak ennyi konkretumot ide.
#719
En is ember vagyok, neha elszallok.
Bocs.
Bocs.
#718
idõfüggõ is: az elbomlás valószínûsége 1-0.5^(t/T), ahol T a felezési idõ
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#717
De az egy darab izotópnál is idõfüggõnek kell lennie ennek a valószínûségnek, vagyis folyamatosan nõ, a felezési idõ idõpontjában 50%, majd folyamatosan tovább növekszik. Kérdés, hogy eléri-e valaha a 100%-ot (gyanítom nem).
#716
Tévedés, nem szimbolikus. Tényleg azt kell feltételezni, hogy nincs egyértelmû állapot ha ki akarsz igazodni a részecskék világában.
Az más kérdés, hogy ebben az esetben olyan dolgot kell feltételezni ami elentmond a htköznapi tapasztalatainknak.
Felhoztam az elõbb példának a rugalmas vonalat amit a statikusok gerendák modellezésére használnak. Az a model is akkor jó, ha megfelelõ a kárdés. A gerenda felfekvásánél, ahol térbeli feszültségállapot van, másképp kell vizsgálni. Ott nem ad jó eredményt a rugalmas vonal modell, mégis bizonyos eredményei ott is használhatóak, csak tovább kell gyúrni.
A valóságban a macska nem lehet élõ és holt egszerre, legalább is ez a tapasztalat. De amíg nem tudjuk mi van vele a modell jó mûködése érdekében azt kell feltételezni hogy mindkettõ egyszerre.
Vannak dolgok amit nem tudhatunk, és nem árt tisztába lenni mit is várhatunk el egy modelltõl. A mûködése kétségtelenül kiállná a próbát, az esetek felében meghalna a macska. Amit meg nem tudhatunk azzal kapcsoltba kár reszeni a fingot.
Az más kérdés, hogy ebben az esetben olyan dolgot kell feltételezni ami elentmond a htköznapi tapasztalatainknak.
Felhoztam az elõbb példának a rugalmas vonalat amit a statikusok gerendák modellezésére használnak. Az a model is akkor jó, ha megfelelõ a kárdés. A gerenda felfekvásánél, ahol térbeli feszültségállapot van, másképp kell vizsgálni. Ott nem ad jó eredményt a rugalmas vonal modell, mégis bizonyos eredményei ott is használhatóak, csak tovább kell gyúrni.
A valóságban a macska nem lehet élõ és holt egszerre, legalább is ez a tapasztalat. De amíg nem tudjuk mi van vele a modell jó mûködése érdekében azt kell feltételezni hogy mindkettõ egyszerre.
Vannak dolgok amit nem tudhatunk, és nem árt tisztába lenni mit is várhatunk el egy modelltõl. A mûködése kétségtelenül kiállná a próbát, az esetek felében meghalna a macska. Amit meg nem tudhatunk azzal kapcsoltba kár reszeni a fingot.
Árpád népe hej!
#715
Érdekes amit írsz, és bármennyire is fájni fog ez, de ugyanazt mondod, amit én eddig - csak eddig valamiért az hülyeség volt amit én mondtam, most meg leírod ugyanazt. Na mindegy.
"A macskával az a bibi, hogy az egy tökéletlen modell végeredménye szándékosan felnagyított hibával, hogy megértsd "kicsibe" nincs egyértelmû állapot."
Pontosan ez volt a kérdésem, hogy ha a példa egyértelmûen szimbolikus, akkor miért magyarázzák egyesek úgy, mintha az szó szerint értendõ lenne?
"A macskával az a bibi, hogy az egy tökéletlen modell végeredménye szándékosan felnagyított hibával, hogy megértsd "kicsibe" nincs egyértelmû állapot."
Pontosan ez volt a kérdésem, hogy ha a példa egyértelmûen szimbolikus, akkor miért magyarázzák egyesek úgy, mintha az szó szerint értendõ lenne?
#714
a felezési idõ az az idõ, ami múltán 50% az esély arra, hogy egy izotóp elbomlik. ha sok izotópod van, akkor értelemszerûen a fele az izotópoknak fog elbomlani felezési idõ múlva. ha 1 darabod van, akkor 50% az esély h elbomlik, vagy nem
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#713
<#taps>
Jól megy az olvasás<#worship>
Jól megy az olvasás<#worship>
Árpád népe hej!
#712
Ezt nem hagyhatom ki:
Mi van ha csak egy darab izotóp atomod van? Mennyi idõ alatt bomlik le?
Azért kérdem így mert ha felezési idõt kérdeznék, azt írnád: 1-nek a fele nem egész szám.
Mi van ha csak egy darab izotóp atomod van? Mennyi idõ alatt bomlik le?
Azért kérdem így mert ha felezési idõt kérdeznék, azt írnád: 1-nek a fele nem egész szám.
#711
Meggyõzõdésem, hogy senki nem akarja PONTOSAN lemodellezni az univerzumot, mert ahhoz legalább egy ugyanakkorát kéne építeni (de inkább nagyobbat).
Megnyugtatlak, hogy "nagyban" sincs egyértelmû állapot, csak sok kicsi sokra megy.
Mondjuk van egy pénzérméd: jobbról nézed fej, balról írás.
Vannak akik mindig csak az egyik oldalát látják: számukra egyértelmû az állapota, vannak akik mindkettõt: azok leginkább röhögnek az elõbbieken. De a legvidámabb az lehet, aki ezt a pénzérmét dobálni is tudja :-)
Megnyugtatlak, hogy "nagyban" sincs egyértelmû állapot, csak sok kicsi sokra megy.
Mondjuk van egy pénzérméd: jobbról nézed fej, balról írás.
Vannak akik mindig csak az egyik oldalát látják: számukra egyértelmû az állapota, vannak akik mindkettõt: azok leginkább röhögnek az elõbbieken. De a legvidámabb az lehet, aki ezt a pénzérmét dobálni is tudja :-)
#710
Azért már kezd közeledni az álláspontunk. Pontosan ahogy írod, mikor a megfigyelést/mérést végzed, anyagi rendszerként mindig csakis egy meghatározott térbeli pontban lehetsz. Ha ez egy detektor, akkor a detektor a megfigyelõ és nem a kísérletet végzõ személy. Klasszikus mechanikai rendszereknél a megfigyelt folyamat alatt a megfigyelõ lehet bárhol (de nem "túl messze"), nem feltétlenül a hullám beérkezésénél vagy akár mozoghat is (persze nem "túl gyorsan"), hiszen a megfigyelt rendszerben végbemenõ folyamatok sebessége elhanyagolható az azokról érkezõ információ (fotonok) sebességéhez képest. Mondjuk valaki ül a tengerparton és nézi ahogy hullámzik a tenger. Kvantumfizkai rendszereknél azonban ez nem mûködik. Ezért nem is láthatod/mérheted a foton "hullámait".
#709
Gyenge próbálkozás, még a flémeléshez is kevés vagy.
Árpád népe hej!
#708
Szerintem baromira unalmasak ezek az önjelölt paradigmaváltók. Mindíg van 1-2 aki szészpemeli a fórumot a meggyõzõdédével. Mindenki unja õket, keresi a hsz-t amit nem õ ír, meg ilyenek. Akkor inkáb flémeljünk az sokkal murisabb. Sokkal emberközelibb mint telemszturbálni a fórumot azzal, hogy valaki a fizika atyaúristenének képzeli magát.
Árpád népe hej!
#707
Ne haragudj, ne nincs ertelme annak, amit iras formajaban itt eloadsz.
Egy chatbot inteligensebben valaszol nalad.
Egy chatbot inteligensebben valaszol nalad.
#706
" elavult mechanikai szemlélettel, "
A kvantummechanika minden kis reszlete a hullamok fizikajabol ered. Hu de nehez felfogni.
Mi elavult?
A kvantummechanika minden kis reszlete a hullamok fizikajabol ered. Hu de nehez felfogni.
Mi elavult?
#705
Hát pontos számításokat én is tudok produkálni.
pl.: 1+1=2
Aztán hogy mi az egyik egy meg a másik, csak kitalálok valamit ami jól hangzik és tudósfélének tûnök tõle.
De ha mégse. mert mondjuk meghaladja a tehetségemet, maj te segítesz, van benne rutinod úgy látom.
pl.: 1+1=2
Aztán hogy mi az egyik egy meg a másik, csak kitalálok valamit ami jól hangzik és tudósfélének tûnök tõle.
De ha mégse. mert mondjuk meghaladja a tehetségemet, maj te segítesz, van benne rutinod úgy látom.
Árpád népe hej!
#704
Ezt a rejtett folyamatot a legjobban a felezesi-ido mutatja meg nekunk.
Ha egy izotop felezesi ideje 5730 ev, akkor ott ennyi ev alatt mindig az adott mennyiseg fele bomlik el. A rakovetketo 5730 evben pedig a maradek fele.
Ez nem lenne lehetseges, ha az izotopok mindig teljesen hatarozott allapotban lennenek. Az allapotuk, pont ugy, ahogy a hullamfuggvenyben le van irva MATEKKAL, folyamatosan megy at egyikbol a masikba,
Ennek ellenere nem merheto koztes allapot. A valosag ez.
"mûködésére nem jöhetsz rá."
En ertem, de suketeknek es vakoknak nem lehet elmagyarazni semmit. Linkeket adtam, youtube videokat, es ismet az megy. hogy en hiszen, en talaltam ki.
Nektek mi bajotok van? Remelem nem ragajos. LOL
Olvass el EGYSZER egy igazi fizikakonyvet. En arrol irok, nem egy alomvilagrol amiben te meg itt nehanyan eltek.
Ha egy izotop felezesi ideje 5730 ev, akkor ott ennyi ev alatt mindig az adott mennyiseg fele bomlik el. A rakovetketo 5730 evben pedig a maradek fele.
Ez nem lenne lehetseges, ha az izotopok mindig teljesen hatarozott allapotban lennenek. Az allapotuk, pont ugy, ahogy a hullamfuggvenyben le van irva MATEKKAL, folyamatosan megy at egyikbol a masikba,
Ennek ellenere nem merheto koztes allapot. A valosag ez.
"mûködésére nem jöhetsz rá."
En ertem, de suketeknek es vakoknak nem lehet elmagyarazni semmit. Linkeket adtam, youtube videokat, es ismet az megy. hogy en hiszen, en talaltam ki.
Nektek mi bajotok van? Remelem nem ragajos. LOL
Olvass el EGYSZER egy igazi fizikakonyvet. En arrol irok, nem egy alomvilagrol amiben te meg itt nehanyan eltek.
#703
Pontos szamitasokat talalsz. Levegobe dumalsz ismet.
#702
Az egész elmélet csak egy modell a világra ami bizonyos feltételek közt jó eredményt ad. Elég jól le lehet írni vele a valóságot.
A macskás példa csak a tökéletlenségének a felnagyítása.
Sajnos vannak dolgok amiket elméletileg sem tudhatunk, ez áll a háttérben semmi több.
Most épp olyan kedvem van, hogy írok róla, becsüld meg, nem sok ilyen van, hátha lejön belõle valami. Bár tudom, hogy nagy valószínûséggel lepereg rólad, mert a gonosz tudósok mágiája nem fog rajtad. Aztán majd az ilyen önjelölt zsennikkel mint ez itt kielégítheted az igényeidet ami a világ megértésére irányul a magatok szintjén.
Igazából egészen pontosan nem tudhatunk semmit. Tegyük fel, hogy valamilyen csoda folytán tudomást szerzünk a világ összes törvényszerûségérõl, és tudunk csinálni az egész világ állapotáról egy pillanatfelvételt.
Tekintsünk el attól, hogy ez lehetetlen, és a kvantummechanikai ismereteink szerint tökéletesen értelmetlen még a felvetés is. De a kedvemért mégis gondolj bele józan paraszti ésszel, elavult mechanikai szemlélettel, és meglátod visszajutunk az elejére, hogy miért is lehetetlen ez az egész, és miért kell egészen másképp gondolkodni.
Naszóval adott minden, túl vagyunk a nehezén, csak ki kell számolni mi lesz. Minden adott, hogy tökéletes jóslatot készítsünk. De a számoláshoz is kellenek dolgok, legalább papír meg cerüza. Asszem belátható, hogy ez azért igen nagy pazarlás lenne anyagfelhasználás szempontjából, rengeteg részecskét pazarolnánk pár rászecske nyomonkövetésére. És mivel minden hat mindenre igen nagy bajba vagyunk a technikai megvalósítással. A legegyszerûbb ha 1:1-es modellt csinálunk, az igényli a legkevesebb anyagot. aztán így az se baj, ha a modellünk egyes részei olyan fura állapotba vannak amit nem értesz, mert ha figyeled a modellet a valóság nyomon követhetõ. Asszem innentõl egy óvodásnak is egyértelmû, hogy ha negszekadsz akkor se fogsz tudni tökéletesen jósolni. Képtelenség, még akkor is ha kizárod magad a világból, és újrateremtesz magad körül mindentt, mert az imént gyakorlatilag azt írtam le.
Lehet hogy szarul hangzik, de ez van. Hagyományos mechanikai szemlélettel is ugyanolyan képtelenség az eredmény mint a macskás példa.
A tanulság az lenne, hogy ne akarj mindent megtudni, az "eredetre" a világ ténykeges mûködésére nem jöhetsz rá. Az alma lefelé esik mindneki láthatja, de hogy egészen pontosan miért azt sose tudhatja meg biztosan senki, mindíg lesz egy kis ha, meg talán.
A macskával az a bibi, hogy az egy tökéletlen modell végeredménye szándékosan felnagyított hibával, hogy megértsd "kicsibe" nincs egyértelmû állapot. Egyenlõre ennyit sikerült összehozni a valóság leírására.
Olyan mint egy rugalmas vonal. Gondolom sose láttál még rugalmas vonalat. Ez nem véletlen mert nincsen, mi találtuk ki. Viszont egy gerenda méretezésénél sokszor tekintjük annak a gerendát, mert elég jó eredményt kapunk. A kvantummechanikai modellek is csak ilyen elég jó eredményt adnak. Csak az benne a fura, hogy a hétköznapi gyakorlatban nem tapasztalható dolgokat kell feltételezni, pl. azt, hogy a magcska se nem élõ se nem holt.
Most má teccik éteni?
(költõi kérdés volt, tudom ám hogy magas neked)
A macskás példa csak a tökéletlenségének a felnagyítása.
Sajnos vannak dolgok amiket elméletileg sem tudhatunk, ez áll a háttérben semmi több.
Most épp olyan kedvem van, hogy írok róla, becsüld meg, nem sok ilyen van, hátha lejön belõle valami. Bár tudom, hogy nagy valószínûséggel lepereg rólad, mert a gonosz tudósok mágiája nem fog rajtad. Aztán majd az ilyen önjelölt zsennikkel mint ez itt kielégítheted az igényeidet ami a világ megértésére irányul a magatok szintjén.
Igazából egészen pontosan nem tudhatunk semmit. Tegyük fel, hogy valamilyen csoda folytán tudomást szerzünk a világ összes törvényszerûségérõl, és tudunk csinálni az egész világ állapotáról egy pillanatfelvételt.
Tekintsünk el attól, hogy ez lehetetlen, és a kvantummechanikai ismereteink szerint tökéletesen értelmetlen még a felvetés is. De a kedvemért mégis gondolj bele józan paraszti ésszel, elavult mechanikai szemlélettel, és meglátod visszajutunk az elejére, hogy miért is lehetetlen ez az egész, és miért kell egészen másképp gondolkodni.
Naszóval adott minden, túl vagyunk a nehezén, csak ki kell számolni mi lesz. Minden adott, hogy tökéletes jóslatot készítsünk. De a számoláshoz is kellenek dolgok, legalább papír meg cerüza. Asszem belátható, hogy ez azért igen nagy pazarlás lenne anyagfelhasználás szempontjából, rengeteg részecskét pazarolnánk pár rászecske nyomonkövetésére. És mivel minden hat mindenre igen nagy bajba vagyunk a technikai megvalósítással. A legegyszerûbb ha 1:1-es modellt csinálunk, az igényli a legkevesebb anyagot. aztán így az se baj, ha a modellünk egyes részei olyan fura állapotba vannak amit nem értesz, mert ha figyeled a modellet a valóság nyomon követhetõ. Asszem innentõl egy óvodásnak is egyértelmû, hogy ha negszekadsz akkor se fogsz tudni tökéletesen jósolni. Képtelenség, még akkor is ha kizárod magad a világból, és újrateremtesz magad körül mindentt, mert az imént gyakorlatilag azt írtam le.
Lehet hogy szarul hangzik, de ez van. Hagyományos mechanikai szemlélettel is ugyanolyan képtelenség az eredmény mint a macskás példa.
A tanulság az lenne, hogy ne akarj mindent megtudni, az "eredetre" a világ ténykeges mûködésére nem jöhetsz rá. Az alma lefelé esik mindneki láthatja, de hogy egészen pontosan miért azt sose tudhatja meg biztosan senki, mindíg lesz egy kis ha, meg talán.
A macskával az a bibi, hogy az egy tökéletlen modell végeredménye szándékosan felnagyított hibával, hogy megértsd "kicsibe" nincs egyértelmû állapot. Egyenlõre ennyit sikerült összehozni a valóság leírására.
Olyan mint egy rugalmas vonal. Gondolom sose láttál még rugalmas vonalat. Ez nem véletlen mert nincsen, mi találtuk ki. Viszont egy gerenda méretezésénél sokszor tekintjük annak a gerendát, mert elég jó eredményt kapunk. A kvantummechanikai modellek is csak ilyen elég jó eredményt adnak. Csak az benne a fura, hogy a hétköznapi gyakorlatban nem tapasztalható dolgokat kell feltételezni, pl. azt, hogy a magcska se nem élõ se nem holt.
Most má teccik éteni?
(költõi kérdés volt, tudom ám hogy magas neked)
Árpád népe hej!
#701
Alapvetõ dolgokkal nem vagy tisztába, innen ered, hogy azt hiszed olyat tudsza mit más nem, és olyan dolog jutott eszedbe min még senkinek.
Nem te vagy az elsõ önjelölt paradigmaváltó itt a fórumon. Szép ambícióid vannak, de ehhez kicsit több kell mint amid van. Az elszántság, az önámítás és a meddõ munka kevés lesz 😊
Nem te vagy az elsõ önjelölt paradigmaváltó itt a fórumon. Szép ambícióid vannak, de ehhez kicsit több kell mint amid van. Az elszántság, az önámítás és a meddõ munka kevés lesz 😊
Árpád népe hej!
#700
Pont az a baj, hogy nem csak tanulok ertik felre, hanem oktatok es meg nagy tudosoktol is hallottam erdekes megkozeliteseket.
Mar irtam, a hullamok lehetnek szuperpozicioban, de a hullamok nem elektronok, nem fotonok es nem macskak.
Fuggetlenul attol, hogy leteznek ezek a hullamok vagy nem.
Ha merest vegzel, mindig egy hatarozott valszt kapsz. Az elektron itt van, vagy ott. up vagy down a spinje egy magneses terben. A meresnel meg a kvantum-rendszereknel sincs kevert valasz.
De.
A valoszinusegi leiras szerint a foton 'hullama' /akarmi is legyen az/, mindket resen athaladt. At kellett hogy haladjon, mert e nelkul semmi ertelme az interferencianak.
A foton, mint meresi eredmeny, es a hullam, mint leirasi mod, ket kulonbozo dolog.
Hullamot soha nem mersz, csak rautalo jeleket kapsz, mint az interferencia. Rezegni sem latod se a foton, se az elektront, csak az interferencia mintabol visszaszamolhatsz egy hullamhosszt.
Ez ilyen ketarcu dolok. Az sem helyes, ha csak az egyiket fogadom el, es nem veszek tudomast arrol, hogy ezeket a hatarozott allapotokat ugy kapom, hogy hullamokkal szamolok.
Hetkoznapi esetben NEM hullamokkal szamolod az esemenyek valoszinusegeit.
Igen is furcsa a kvantumvilag.
DE a macska nem lehet egyszerre elo es holt. Nyilvan. xD
Mar irtam, a hullamok lehetnek szuperpozicioban, de a hullamok nem elektronok, nem fotonok es nem macskak.
Fuggetlenul attol, hogy leteznek ezek a hullamok vagy nem.
Ha merest vegzel, mindig egy hatarozott valszt kapsz. Az elektron itt van, vagy ott. up vagy down a spinje egy magneses terben. A meresnel meg a kvantum-rendszereknel sincs kevert valasz.
De.
A valoszinusegi leiras szerint a foton 'hullama' /akarmi is legyen az/, mindket resen athaladt. At kellett hogy haladjon, mert e nelkul semmi ertelme az interferencianak.
A foton, mint meresi eredmeny, es a hullam, mint leirasi mod, ket kulonbozo dolog.
Hullamot soha nem mersz, csak rautalo jeleket kapsz, mint az interferencia. Rezegni sem latod se a foton, se az elektront, csak az interferencia mintabol visszaszamolhatsz egy hullamhosszt.
Ez ilyen ketarcu dolok. Az sem helyes, ha csak az egyiket fogadom el, es nem veszek tudomast arrol, hogy ezeket a hatarozott allapotokat ugy kapom, hogy hullamokkal szamolok.
Hetkoznapi esetben NEM hullamokkal szamolod az esemenyek valoszinusegeit.
Igen is furcsa a kvantumvilag.
DE a macska nem lehet egyszerre elo es holt. Nyilvan. xD
#699
Te talán tudod a választ? Ha nyilvánvaló, hogy a macska nem élõ is és halott is, akkor hogyan juthatnak többen is, akik magukat racionális, logikusan gondolkodó embereknek mutatják be, olyan következtetésre, hogy az a macska az márpedig élõ IS és holt IS.
Ha neked ez nem magas, akkor halljuk a te verziódat!
Ha neked ez nem magas, akkor halljuk a te verziódat!
#698
Hagyd a fenébe, neked ez magas!
Árpád népe hej!
#697
(Ez a hsz valamiért kimaradt, de jobb késõn, mint soha.)
<#eljen> Errõl magyarázok én is.
A kérdés már csak az, hogy miért tör lándzsát az ezek szerint nyilvánvaló sületlenség mellett mégis ennyi tudóspalánta?
<#eljen> Errõl magyarázok én is.
A kérdés már csak az, hogy miért tör lándzsát az ezek szerint nyilvánvaló sületlenség mellett mégis ennyi tudóspalánta?
#696
Bevallom, most csak az erdekel, hogyan lehetne eltuntetni a fotonnyi energiat a hullam tobbi reszerol.
#695
Rendben.
#694
Akkor folytassuk itt -😊
#693
http://www.szfki.hu/~vs/Book-10-Varro_Foton100Eve_C.pdf
Erdemes vegigolvasni ujra.
A foton-energia kvantumoknak klasszikus magyarazatuk is van.
A Bragg-diffrakcio, ha a Compton-hullamhossz egy racstavolsag.
Erdemes vegigolvasni ujra.
A foton-energia kvantumoknak klasszikus magyarazatuk is van.
A Bragg-diffrakcio, ha a Compton-hullamhossz egy racstavolsag.
#692
Ha feldobok egy pénzérmét az meg egy igen különleges fej-írás állapotban van mindaddig, amíg meg nem nézem, hogy fej vagy írás lett. Miért kell ebbe belekeverni a kiscicákat? :-)
#691
" A beamsplitteren athaladaskor a faziseltolodas sokmindentol fugg, vegyuk 90 foknak."
Ez fokepp a feny anyagban megtett utjatol fugg. Lehet akarmennyi.
Ki lehet ezt is probalni.
float athalad=M_PI/3;
Az oszto akarmennyi lehet, csak ne 1. Interferenciat kapunk igy is.
Ez fokepp a feny anyagban megtett utjatol fugg. Lehet akarmennyi.
Ki lehet ezt is probalni.
float athalad=M_PI/3;
Az oszto akarmennyi lehet, csak ne 1. Interferenciat kapunk igy is.
#690
Legyszi mashol politizalj. Kosz.
Nem erdekel.
Nem erdekel.
Törölt felhasználó
#689
Jól esõ érzés tölt el,akkor amikor biztosan tudom rengeteg okos ember él e kis hazánkban.De mégis ott a Plátói kérdésem.Miért hívják,a hülyék Országának a Magyart?
Törölt felhasználó
#688
Na igen csak kéne hozzá,egy "Goauld"szarkofág!HI-HI
#687
Ha igaz lenne az elo-holt keverek macska, akkor elerheto lenne az orokelet, csak be kellene 'fagyasztani' a macska kvantumallapotat az elo allapotba.
Ez pedig a kvantumfizika szerint ugy erheto el, hogy folyamatosan megfigyeljuk.
..es biztos lesz olyan, aki elvegzi majd ezt a kiserletet is. xD
Ez pedig a kvantumfizika szerint ugy erheto el, hogy folyamatosan megfigyeljuk.
..es biztos lesz olyan, aki elvegzi majd ezt a kiserletet is. xD
Törölt felhasználó
#686
Volt egy paranormális esetem.Álltam a tengerparton,merengõen és láss csodát!Szembejött velem a hullám!
#685
Ket kulonbozo hullamhosszu es fazisu hullam interferal. Ugy hihetetlen?
Nektek, mert nem ismeritek a hullamokat.
Nektek, mert nem ismeritek a hullamokat.
#684
Lehet a programot mas ertekkel futtatni.
250000 fotonnal ezt kapjuk, a eltolom az egeszet balra.
Ehhez harom valtoztalas kell.
for(i=0;i<250000;i++)
float x=(float)(rand()%500)-250;
float hullamhosszA=40;
float hullamhosszB=1;
pont(250+(int)x,y,0x00ff00);
250000 fotonnal ezt kapjuk, a eltolom az egeszet balra.
Ehhez harom valtoztalas kell.
for(i=0;i<250000;i++)
float x=(float)(rand()%500)-250;
float hullamhosszA=40;
float hullamhosszB=1;
pont(250+(int)x,y,0x00ff00);
#683
Ami talan nem egyertelmu
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-x*x);
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-(x+5)*(x+5));
5 a ket res tavolsaga. 1000 a D0 detektor es a resek tavolsaga, erre merolegesen mozog a D0 detektor x-ben.
amplitudoD1 = szorzas( amplitudoD1, konjugalt(amplitudoD1));
A valoszinusegnel kimaradt egy szorzas.
P=|<amplitudoD1, | amplitudoD1>| ^2
amplitudoD0.valos*=amplitudoD0.valos;
amplitudoD1.valos*=amplitudoD1.valos;
amplitudoD2.valos*=amplitudoD2.valos;
Igy mar sokkal elesebb az interferencia.
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-x*x);
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-(x+5)*(x+5));
5 a ket res tavolsaga. 1000 a D0 detektor es a resek tavolsaga, erre merolegesen mozog a D0 detektor x-ben.
amplitudoD1 = szorzas( amplitudoD1, konjugalt(amplitudoD1));
A valoszinusegnel kimaradt egy szorzas.
P=|<amplitudoD1, | amplitudoD1>| ^2
amplitudoD0.valos*=amplitudoD0.valos;
amplitudoD1.valos*=amplitudoD1.valos;
amplitudoD2.valos*=amplitudoD2.valos;
Igy mar sokkal elesebb az interferencia.
#682
fazis-kioldas=fazis-kioltas
#681
#545
#680
Ennel csal az a bosszantobb, amikor egy tanult ember nem hajlando szamolni, de koti az ebet a karohoz.
A mozgo testek osszemennek, ez kiszamolhato es igaz. A feny pont ugy viselkedik, mint egy klasszikus hullam, csak a mozgo orak lassabban jarnak, aminek az a kovetkezmenye, hogy a relativisztikus Dopplerben ez a lassulas megjelenik minden fenyforrasnal.
Es akkor nekem magyaraz, hogy de nem. De igen, Szamold ki. Ha nem igy tanitottak neked, az nagy baj, mert az illeto sem szamolta ki.
Tessek szamolni, nem ertelmetlensegeken vitatkozni.
A mozgo testek osszemennek, ez kiszamolhato es igaz. A feny pont ugy viselkedik, mint egy klasszikus hullam, csak a mozgo orak lassabban jarnak, aminek az a kovetkezmenye, hogy a relativisztikus Dopplerben ez a lassulas megjelenik minden fenyforrasnal.
Es akkor nekem magyaraz, hogy de nem. De igen, Szamold ki. Ha nem igy tanitottak neked, az nagy baj, mert az illeto sem szamolta ki.
Tessek szamolni, nem ertelmetlensegeken vitatkozni.
#679
" Lehetséges hogy eredendõen ebben az állapotban vannak, mert így állhatnak csak elõ... "
Semmit mast nem kellene tenned, csak szamolni.
Ha megmerem az egyik feny polarizacios iranyat egy polarizatorral, akkor UGYAN ABBAN A BAZISBAN a masik iranyban halado fenynek erre meroleges lesz a polarizacios iranya.
Nem szamit, hogy az ott levo polarizator hogy all. Allhat teljesen mas iranyba is. A foton olyan valoszinuseggel fog atmenni rajta, mint az a polarizalt fenysugar, ami mar atment a masik oldali polarizatoron.
Szamolj. Nem fogod mashogy elhinni.
Shut up and calculate. Egyesek szerint ezt is Feynman mondta, lehet hogy nem.
Semmit mast nem kellene tenned, csak szamolni.
Ha megmerem az egyik feny polarizacios iranyat egy polarizatorral, akkor UGYAN ABBAN A BAZISBAN a masik iranyban halado fenynek erre meroleges lesz a polarizacios iranya.
Nem szamit, hogy az ott levo polarizator hogy all. Allhat teljesen mas iranyba is. A foton olyan valoszinuseggel fog atmenni rajta, mint az a polarizalt fenysugar, ami mar atment a masik oldali polarizatoron.
Szamolj. Nem fogod mashogy elhinni.
Shut up and calculate. Egyesek szerint ezt is Feynman mondta, lehet hogy nem.
#678
Hogy ne csak a nagy duma menjen.
A ket fotonnak lehet mas-mas fazisa, akar mas hullamhossza, ahogy leirtam, ugy mukodik.
Ennyi, a tobbi csak duma.
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window w;
GC gc;
void pont(int x,int y,int szin)
{
XSetForeground(dpy,gc,szin);
XDrawPoint(dpy, w, gc, x,y);
}
struct struct_komplex
{
float valos,kepzetes;
};
typedef struct struct_komplex komplex;
komplex konjugalt(komplex ertek1)
{
komplex ertek3=ertek1;
ertek3.kepzetes*=-1;
return ertek3;
}
komplex osszeadas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
ertek3.valos = ertek1.valos + ertek2.valos;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes + ertek2.kepzetes);
return ertek3;
}
komplex kivonas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
ertek3.valos = ertek1.valos - ertek2.valos;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes - ertek2.kepzetes);
return ertek3;
}
komplex szorzas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
ertek3.valos = ertek1.valos*ertek2.valos - ertek1.kepzetes*ertek2.kepzetes;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes*ertek2.valos + ertek1.valos*ertek2.kepzetes);
return ertek3;
}
komplex osztas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
float hossz=ertek2.valos*ertek2.valos + ertek2.kepzetes*ertek2.kepzetes;
ertek3.valos = (ertek1.valos * ertek2.valos + ertek1.kepzetes * ertek2.kepzetes)/hossz;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes * ertek2.valos - ertek1.valos * ertek2.kepzetes)/hossz;
return ertek3;
}
int main()
{
int i,y;
dpy = XOpenDisplay((0));
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 600, 0,0,0);
XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);
gc = XCreateGC(dpy, w, 0, (0));
XSetForeground(dpy,gc,0);
for(;😉 { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }
for(i=0;i<20000;i++)
{
float x=(float)(rand()%500);
float fotonA_fazis = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float fotonB_fazis = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float D0_fazis;
float D1_fazis;
float D2_fazis;
float athalad=M_PI/2;
float tukrozodik=M_PI;
float tavolsagD0;
float tavolsagD12=2000;
float hullamhosszA=40;
float hullamhosszB=4;
komplex amplitudoD0;
komplex amplitudoD1;
komplex amplitudoD2;
D1_fazis=fotonA_fazis + 2*athalad + tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszA;
amplitudoD1.valos = cos(D1_fazis);
amplitudoD1.kepzetes = sin(D1_fazis);
D1_fazis=fotonB_fazis + athalad + 2*tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszB;
amplitudoD1.valos += cos(D1_fazis);
amplitudoD1.kepzetes += sin(D1_fazis);
amplitudoD1.valos /= 2;//normalt
amplitudoD1.kepzetes /= 2;
amplitudoD1 = szorzas( amplitudoD1, konjugalt(amplitudoD1));
D2_fazis=fotonA_fazis + athalad + 2*tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszA;
amplitudoD2.valos = cos(D2_fazis);
amplitudoD2.kepzetes = sin(D2_fazis);
D2_fazis=fotonB_fazis + 2*athalad + tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszB;
amplitudoD2.valos += cos(D2_fazis);
amplitudoD2.kepzetes += sin(D2_fazis);
amplitudoD2.valos /= 2;
amplitudoD2.kepzetes /= 2;
amplitudoD2 = szorzas( amplitudoD2, konjugalt(amplitudoD2));
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-x*x);
D0_fazis=fotonA_fazis + tavolsagD0/hullamhosszA;
amplitudoD0.valos = cos(D0_fazis);
amplitudoD0.kepzetes = sin(D0_fazis);
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-(x+5)*(x+5));
D0_fazis=fotonB_fazis + tavolsagD0/hullamhosszB;
amplitudoD0.valos += cos(D0_fazis);
amplitudoD0.kepzetes += sin(D0_fazis);
amplitudoD0.valos /= 2;
amplitudoD0.kepzetes /= 2;
amplitudoD0 = szorzas( amplitudoD0, konjugalt(amplitudoD0));
y=50+rand()%100;
if((int)(amplitudoD0.valos*100)>(rand()%100))
if((int)(amplitudoD1.valos*100)>(rand()%100)) pont((int)x,y,0x00ff00);
y=200+rand()%100;
if((int)(amplitudoD0.valos*100)>(rand()%100))
if((int)(amplitudoD2.valos*100)>(rand()%100)) pont((int)x,y,0x00ff00);
y=350+rand()%100;
if((int)(amplitudoD0.valos*100)>(rand()%100)) pont((int)x,y,0x00ff00);
}
XFlush(dpy);
getchar();
}
A ket fotonnak lehet mas-mas fazisa, akar mas hullamhossza, ahogy leirtam, ugy mukodik.
Ennyi, a tobbi csak duma.
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window w;
GC gc;
void pont(int x,int y,int szin)
{
XSetForeground(dpy,gc,szin);
XDrawPoint(dpy, w, gc, x,y);
}
struct struct_komplex
{
float valos,kepzetes;
};
typedef struct struct_komplex komplex;
komplex konjugalt(komplex ertek1)
{
komplex ertek3=ertek1;
ertek3.kepzetes*=-1;
return ertek3;
}
komplex osszeadas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
ertek3.valos = ertek1.valos + ertek2.valos;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes + ertek2.kepzetes);
return ertek3;
}
komplex kivonas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
ertek3.valos = ertek1.valos - ertek2.valos;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes - ertek2.kepzetes);
return ertek3;
}
komplex szorzas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
ertek3.valos = ertek1.valos*ertek2.valos - ertek1.kepzetes*ertek2.kepzetes;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes*ertek2.valos + ertek1.valos*ertek2.kepzetes);
return ertek3;
}
komplex osztas(komplex ertek1,komplex ertek2)
{
komplex ertek3;
float hossz=ertek2.valos*ertek2.valos + ertek2.kepzetes*ertek2.kepzetes;
ertek3.valos = (ertek1.valos * ertek2.valos + ertek1.kepzetes * ertek2.kepzetes)/hossz;
ertek3.kepzetes = (ertek1.kepzetes * ertek2.valos - ertek1.valos * ertek2.kepzetes)/hossz;
return ertek3;
}
int main()
{
int i,y;
dpy = XOpenDisplay((0));
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 600, 0,0,0);
XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);
gc = XCreateGC(dpy, w, 0, (0));
XSetForeground(dpy,gc,0);
for(;😉 { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }
for(i=0;i<20000;i++)
{
float x=(float)(rand()%500);
float fotonA_fazis = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float fotonB_fazis = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float D0_fazis;
float D1_fazis;
float D2_fazis;
float athalad=M_PI/2;
float tukrozodik=M_PI;
float tavolsagD0;
float tavolsagD12=2000;
float hullamhosszA=40;
float hullamhosszB=4;
komplex amplitudoD0;
komplex amplitudoD1;
komplex amplitudoD2;
D1_fazis=fotonA_fazis + 2*athalad + tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszA;
amplitudoD1.valos = cos(D1_fazis);
amplitudoD1.kepzetes = sin(D1_fazis);
D1_fazis=fotonB_fazis + athalad + 2*tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszB;
amplitudoD1.valos += cos(D1_fazis);
amplitudoD1.kepzetes += sin(D1_fazis);
amplitudoD1.valos /= 2;//normalt
amplitudoD1.kepzetes /= 2;
amplitudoD1 = szorzas( amplitudoD1, konjugalt(amplitudoD1));
D2_fazis=fotonA_fazis + athalad + 2*tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszA;
amplitudoD2.valos = cos(D2_fazis);
amplitudoD2.kepzetes = sin(D2_fazis);
D2_fazis=fotonB_fazis + 2*athalad + tukrozodik +tavolsagD12/hullamhosszB;
amplitudoD2.valos += cos(D2_fazis);
amplitudoD2.kepzetes += sin(D2_fazis);
amplitudoD2.valos /= 2;
amplitudoD2.kepzetes /= 2;
amplitudoD2 = szorzas( amplitudoD2, konjugalt(amplitudoD2));
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-x*x);
D0_fazis=fotonA_fazis + tavolsagD0/hullamhosszA;
amplitudoD0.valos = cos(D0_fazis);
amplitudoD0.kepzetes = sin(D0_fazis);
tavolsagD0=sqrt(1000*1000-(x+5)*(x+5));
D0_fazis=fotonB_fazis + tavolsagD0/hullamhosszB;
amplitudoD0.valos += cos(D0_fazis);
amplitudoD0.kepzetes += sin(D0_fazis);
amplitudoD0.valos /= 2;
amplitudoD0.kepzetes /= 2;
amplitudoD0 = szorzas( amplitudoD0, konjugalt(amplitudoD0));
y=50+rand()%100;
if((int)(amplitudoD0.valos*100)>(rand()%100))
if((int)(amplitudoD1.valos*100)>(rand()%100)) pont((int)x,y,0x00ff00);
y=200+rand()%100;
if((int)(amplitudoD0.valos*100)>(rand()%100))
if((int)(amplitudoD2.valos*100)>(rand()%100)) pont((int)x,y,0x00ff00);
y=350+rand()%100;
if((int)(amplitudoD0.valos*100)>(rand()%100)) pont((int)x,y,0x00ff00);
}
XFlush(dpy);
getchar();
}