Kvantumfizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#677
Tukrozodesnel a faziseltolodas normal esetben 180 fok.
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=beamsplitter+phase+shift&aq=f&aqi=&aql=&oq=&gs_rfai=
#676
Na, ujra elolvastam a kvantum-radart. Kiszedi a kiserleti berendezesbol az egesz tukor-beamsplitter rendszert.
Ennek igy semmi ertelme. Pont az ott letrejovo faziseltolodas a lenyeg.
Ha nincs fazis varialodas, akkor nincs interferencia a D0 detektoron. A kvantum-radar nem mukodhet. Nincs miert mukodjon. Mint mar irtam, a D0 detektoron nincs onmagaban interferencia soha. Ezt az altalam belinkelt cikkben is jol latszik, de ki is szamolhato. Iterferencia csak es kizarolag D0-D1 es D0-D2 detektor parosok KOZOS detektalasai adjak ki.
Ha elnezem ezt a kis tevedest, akkor is vissza kellene hozni az informaciot a szkennelt galaxisbol, ami mindenkepp rengeteg idobe tellne. Az elgondolas tobb sebbol verzik.
A D1 detektorra erkezo piros nyomvonalu foton ket zolddel jelzett beamsplitteren halad at, es egy tukorrol verodik vissza. A beamsplitteren athaladaskor a faziseltolodas sokmindentol fugg, vegyuk 90 foknak. Ekkor a kapott fazis f0+90+90+180.
A masik utvonal, ami a D1 detektorba vezet, vilagoskek. Itt az also resrol erkezo fotonra ket tukrozodes es egy athaladas esik. ez f0+180+180+90 faziseltolodast ad ki.
A D2 detektorhoz szinten ket lehetseges utvonalon erkezhet foton, de itt a piros nyomvonalu tukrozodik ketszer, mig a a vilagoskek csak egyszer.Ebbol egyszeruen levonhato a kovetkeztetes, a fazis-kioldas pont forditott, mint a D1-re erkezo fotonoknal. Ellentetes az interferencia.
Tehat interferencia mar megvan a D0 detektor nelkul. A D0 csak azert kell, hogy az f tavolsag fuggvenyeben varialni tudjuk a fazist, igy egy lathatova interferencia mintat tudunk letrehozni.
Ennek igy semmi ertelme. Pont az ott letrejovo faziseltolodas a lenyeg.
Ha nincs fazis varialodas, akkor nincs interferencia a D0 detektoron. A kvantum-radar nem mukodhet. Nincs miert mukodjon. Mint mar irtam, a D0 detektoron nincs onmagaban interferencia soha. Ezt az altalam belinkelt cikkben is jol latszik, de ki is szamolhato. Iterferencia csak es kizarolag D0-D1 es D0-D2 detektor parosok KOZOS detektalasai adjak ki.
Ha elnezem ezt a kis tevedest, akkor is vissza kellene hozni az informaciot a szkennelt galaxisbol, ami mindenkepp rengeteg idobe tellne. Az elgondolas tobb sebbol verzik.
A D1 detektorra erkezo piros nyomvonalu foton ket zolddel jelzett beamsplitteren halad at, es egy tukorrol verodik vissza. A beamsplitteren athaladaskor a faziseltolodas sokmindentol fugg, vegyuk 90 foknak. Ekkor a kapott fazis f0+90+90+180.
A masik utvonal, ami a D1 detektorba vezet, vilagoskek. Itt az also resrol erkezo fotonra ket tukrozodes es egy athaladas esik. ez f0+180+180+90 faziseltolodast ad ki.
A D2 detektorhoz szinten ket lehetseges utvonalon erkezhet foton, de itt a piros nyomvonalu tukrozodik ketszer, mig a a vilagoskek csak egyszer.Ebbol egyszeruen levonhato a kovetkeztetes, a fazis-kioldas pont forditott, mint a D1-re erkezo fotonoknal. Ellentetes az interferencia.
Tehat interferencia mar megvan a D0 detektor nelkul. A D0 csak azert kell, hogy az f tavolsag fuggvenyeben varialni tudjuk a fazist, igy egy lathatova interferencia mintat tudunk letrehozni.
#675
Hivd ide.
En nem megyek innen sehova. Jo hely ez itt. /reklam xD/
En nem megyek innen sehova. Jo hely ez itt. /reklam xD/
#674
Az Idõképes cikk alatt van lehetõség kommentelni, úgy láttam a cikk szerzõje, Nagy Gergely "ng" néven már többször válaszolt a felvetõdött kérdésekre - kíváncsi volnék, hogy mivel érvelne, ha leírnád neki a szerinted hibásnak vélt dolgokat. Legalább egy próbát megérne, nem?
#673
http://en.wikipedia.org/wiki/Polarizer
Ha cirkularisan polarizalt fenykent tekintunk a fotonokra, az sem magyarazza meg, miert nem merunk egyszerre fotonokat meroleges polarizator allasnal. Hiszen csak linearisan polarizalt feny lesz beloluk, ami legfeljebb annyi kovetkezmennyel jar, hogy fazisbeli kulonbseg lesz koztuk.
De a foton nem egyetlen hullamfazis, hanem az egesz kiterjedt hullamfront rejt egyetlen fotonnyi energiat. A faziskulonbseg nem magyarazza meg, miert nem merunk egyszerre fotonokat meroleges polarizatoroknal.
Vagy ha igen, hogyan?
Ha cirkularisan polarizalt fenykent tekintunk a fotonokra, az sem magyarazza meg, miert nem merunk egyszerre fotonokat meroleges polarizator allasnal. Hiszen csak linearisan polarizalt feny lesz beloluk, ami legfeljebb annyi kovetkezmennyel jar, hogy fazisbeli kulonbseg lesz koztuk.
De a foton nem egyetlen hullamfazis, hanem az egesz kiterjedt hullamfront rejt egyetlen fotonnyi energiat. A faziskulonbseg nem magyarazza meg, miert nem merunk egyszerre fotonokat meroleges polarizatoroknal.
Vagy ha igen, hogyan?
#672
Csak hogy itt legyen
"A fotonnak spinje is van, amely független a frekvenciájától. A spinjének nagysága \sqrt{2} \hbar és a mozgásirányába mért vetületének nagysága, azaz helicitása, \pm\hbar. Ez a két lehetséges helicitás a foton két lehetséges cirkuláris polarizációjával (jobbos és balos) kapcsolatos."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Foton
"A fotonnak spinje is van, amely független a frekvenciájától. A spinjének nagysága \sqrt{2} \hbar és a mozgásirányába mért vetületének nagysága, azaz helicitása, \pm\hbar. Ez a két lehetséges helicitás a foton két lehetséges cirkuláris polarizációjával (jobbos és balos) kapcsolatos."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Foton
#671
Ugyan az tortenik nalad, mint az idodilatacio temajaban. Nem ismered a reszleteket, vagy egy elnagyolt elkepzelesed a dologrol, es van egy egyszerunek latszo magyarazatod ra.
Azt kell mondjam, helyes a logikad. Ha a foton spinje lenne egyben a polarizacios iranya is, akkor lehetne ugy, ahogy irod.
De az nem a polarizacios irany, es nem is oldja meg a problemat.
Azt kell mondjam, helyes a logikad. Ha a foton spinje lenne egyben a polarizacios iranya is, akkor lehetne ugy, ahogy irod.
De az nem a polarizacios irany, es nem is oldja meg a problemat.
#670
"Ennek a tulajdonságnak pedig egyértelmû függvénye lehet a vizsgált polarizációs irány"
Epp ez az, hogy nem lehet egyertelmu fuggvenye. A spin helicitasa pont meroleges a polarizatorra. Mifele kapcsolat lehetne koztuk?
Epp ez az, hogy nem lehet egyertelmu fuggvenye. A spin helicitasa pont meroleges a polarizatorra. Mifele kapcsolat lehetne koztuk?
#669
Nem vagy tisztaban a polarizacio fogalmaval. Ennek igy nincs ertelme.
A fotonnak igazabol spinje van. De az nem a polarizacio.
Polarizaciorol inkabb a fotonok sokasaganal beszelhetunk. A polarizator polarizacios tengelye pedig erre meroleges. Semmi kozel a foton haladasi iranyahoz. Arra meroleges, es ugy forgatjuk. Amit irsz, nem jo.
A fotonnak igazabol spinje van. De az nem a polarizacio.
Polarizaciorol inkabb a fotonok sokasaganal beszelhetunk. A polarizator polarizacios tengelye pedig erre meroleges. Semmi kozel a foton haladasi iranyahoz. Arra meroleges, es ugy forgatjuk. Amit irsz, nem jo.
#668
Az adott fotonokat valamilyen tulajdonságuk alapján szétválasztották (vagyis megmérték). Ennek a tulajdonságnak pedig egyértelmû függvénye lehet a vizsgált polarizációs irány. Tehát megmondtam ez egyik irányban polarizált fotonnak hogy menjen jobbra a másiknak meg hogy balra, majd elcsodálkozom rajta, hogy ezek tényleg arra mentek, és mindig éppen ellentétes a polarizációs irányuk.
#667
Remelem a szokesi sebesseget ki tudjatok szamolni. Kozel sem a fenysebesseg, legfeljebb egy fekete-lyuk kornyeken.
#666
Hallgatom.
#665
Ez van abrazolva a rajzon.
#664
Egy idealis elszakithatatlan hur mindig egyazon frekvencian rezeg, nem szamit, hogy az amplitudo 2mm vagy 20km. Ez a lenyeg.
#663
Fogalmazhatok egyszerubben is.
Ha van ket gitar 20 km-re egymastol, mindketton egy elszakithatatlan hurral, akkor mindket hurt kihuzhatom 20 km-re a gitartol, igy amikor elengedem oket, rezges kozben interferalni fognak. Nem szamit mennyivel terjed a hang, nem szamit mennyi a frekvenciajuk.
Feynman szerint a kvantumfizika egy nem terjedo rezgest ir le. Nos, ez a rezges sem terjed. Megfelel a kvantumfizika feltetelenek.
Ha van ket gitar 20 km-re egymastol, mindketton egy elszakithatatlan hurral, akkor mindket hurt kihuzhatom 20 km-re a gitartol, igy amikor elengedem oket, rezges kozben interferalni fognak. Nem szamit mennyivel terjed a hang, nem szamit mennyi a frekvenciajuk.
Feynman szerint a kvantumfizika egy nem terjedo rezgest ir le. Nos, ez a rezges sem terjed. Megfelel a kvantumfizika feltetelenek.
#662
" az alany akin a kísérleteket végzik mégis mirõl számolna be?"
'Kicsit meghaltam.' xD
Ez olyan, mint kicsit terhesnek lenni. lol
'Kicsit meghaltam.' xD
Ez olyan, mint kicsit terhesnek lenni. lol
#661
hagy = vagy
#660
Nezd, eleg egyszeru eldonteni, igaz-e amit ir.
Ha az eter aramlasa a gravitacio, akkor pont annyival terjed a gravitacio, mint a helyi szokesi sebesseg, hagy ennek gyok 2 szorose.
Na es mennyivel terjed a gravitacio a kiserletek szerint?
Fenysebesseggel.
Ha az eter aramlasa a gravitacio, akkor pont annyival terjed a gravitacio, mint a helyi szokesi sebesseg, hagy ennek gyok 2 szorose.
Na es mennyivel terjed a gravitacio a kiserletek szerint?
Fenysebesseggel.
#659
"kvantummechanika másképpen magyarázza a gravitációs erõt "
Kis kiegeszites.
Az sehogy nem magyarazza, a kvantumgravitacios elmeletek probaljak, egyenlore nem sok sikerrel. De ezek mar magukba foglaljak Einstein elmeletet.
Kis kiegeszites.
Az sehogy nem magyarazza, a kvantumgravitacios elmeletek probaljak, egyenlore nem sok sikerrel. De ezek mar magukba foglaljak Einstein elmeletet.
#658
Igen, a huros dolgot igy ertettem.
De lassuk bovebben. Adott egy problema, nevezetesen tavoli hullamok 'latjak' egymast. Kepesek kioltani vagy erositeni egymast, persze csak latszolag. Erre a viselkedesre tobb valasz lehetseges.
Jelenleg nem ismert a helyes valasz. Peldaul a kvantumfizika meg sem probal valaszt adni, csak elirja az esemenyeket hullamokkal, meglepoen jol. A kvantumfizikan belul az a megdobbento, hogy ezek a hullamok latszolag nem leteznek. Itt a kiserletekben nem ezeket a hullamokat merjuk, hanem az amplitudojuk negyzete ad egy valoszinuseget, ami nekunk megmondja, hogy egy reszecsket milyen valoszinuseggel talalunk egy adott allapotba.
Remelem egyertelmu, hogy en mar nem ezekrol a hullamokrol irok, hanem egy feltetelezett hullamrol, ami tenyleges rezges a vakuumban. Igy amikor azt irom, hogy vegtelen amplitudoju, ezekre gondolok. Hiszen a kvantumfizikaban nem vegtelen az amplitudo, hanem normalt. Ez annyit jelent, hogy ha egyetlen reszecsket irunk le, annak a letezesi valoszinusege az adott hullamterben 1. Ez nyilvanvalo annak, aki tanulta.
Ha en azt mondom, hogy a hullam amplitudoja vegtelen, az csakis egy masik elkepzelt hullam lehet. De ne legyen vegtelen ,csak eleg nagy ahhoz, hogy egy masik iranyba tarto hullamfronttal rezonalni tudjon. Ez mar kikuszoboli az idoben visszafele halado hullamokat, ami ismet csak egy feltetelezes. Nyilvan a kvantumfizika nem beszel valos hullamokrol, igy nem is haladnak a hullamok sehova.
Visszaterve a nagy amplitudora. Normal hullamoknal az energia az amplitudo negyzete. Ha a hullam egy masik hullamnak a Bragg-diffrakcioval ad at energiat, akkor csak a hullam frekvenciaja szamit, az amplitudoja lenyegtelen. Ezert ebben az elmeletben lehet a valos hullam amplitudoja akarmekkora.
A gitarhur peldaval azt akartam megmutatni, hogy nem szamit, mennyire leng ki a hur, a frekvencia mindig ugyan annyi marad. Marpedig most pont ez a lenyeges. Igy az amplitudo akkar akkora is lehet, hogy egy tobb km-re levo masik hullammal interferaljon. Abszurd? Az. De hat a vilag is az.
Mit lehetne felhozni ellene?
De lassuk bovebben. Adott egy problema, nevezetesen tavoli hullamok 'latjak' egymast. Kepesek kioltani vagy erositeni egymast, persze csak latszolag. Erre a viselkedesre tobb valasz lehetseges.
Jelenleg nem ismert a helyes valasz. Peldaul a kvantumfizika meg sem probal valaszt adni, csak elirja az esemenyeket hullamokkal, meglepoen jol. A kvantumfizikan belul az a megdobbento, hogy ezek a hullamok latszolag nem leteznek. Itt a kiserletekben nem ezeket a hullamokat merjuk, hanem az amplitudojuk negyzete ad egy valoszinuseget, ami nekunk megmondja, hogy egy reszecsket milyen valoszinuseggel talalunk egy adott allapotba.
Remelem egyertelmu, hogy en mar nem ezekrol a hullamokrol irok, hanem egy feltetelezett hullamrol, ami tenyleges rezges a vakuumban. Igy amikor azt irom, hogy vegtelen amplitudoju, ezekre gondolok. Hiszen a kvantumfizikaban nem vegtelen az amplitudo, hanem normalt. Ez annyit jelent, hogy ha egyetlen reszecsket irunk le, annak a letezesi valoszinusege az adott hullamterben 1. Ez nyilvanvalo annak, aki tanulta.
Ha en azt mondom, hogy a hullam amplitudoja vegtelen, az csakis egy masik elkepzelt hullam lehet. De ne legyen vegtelen ,csak eleg nagy ahhoz, hogy egy masik iranyba tarto hullamfronttal rezonalni tudjon. Ez mar kikuszoboli az idoben visszafele halado hullamokat, ami ismet csak egy feltetelezes. Nyilvan a kvantumfizika nem beszel valos hullamokrol, igy nem is haladnak a hullamok sehova.
Visszaterve a nagy amplitudora. Normal hullamoknal az energia az amplitudo negyzete. Ha a hullam egy masik hullamnak a Bragg-diffrakcioval ad at energiat, akkor csak a hullam frekvenciaja szamit, az amplitudoja lenyegtelen. Ezert ebben az elmeletben lehet a valos hullam amplitudoja akarmekkora.
A gitarhur peldaval azt akartam megmutatni, hogy nem szamit, mennyire leng ki a hur, a frekvencia mindig ugyan annyi marad. Marpedig most pont ez a lenyeges. Igy az amplitudo akkar akkora is lehet, hogy egy tobb km-re levo masik hullammal interferaljon. Abszurd? Az. De hat a vilag is az.
Mit lehetne felhozni ellene?
#657
Bocsi hogy ha már elveszítette az aktualitását, amikor az üzenetet küldtem nem néztem meg hogy van még egy oldal teli hozzászólásokkal. 😊
A gitárhúr példa szerintem nem arra vonatkozott hogy maga a húr mennyire van kifeszítve két végpontján, tehát hogy mekkora feszültséget tárol, hanem amikor pl.: az ujjaddal megpendíted, mindegy hogy csak picit megpöckölöd, vagy erõsen a húrok közé csapsz. 😊
Mondom ezt úgy hogy nem értek annyira ennek a fizikai hátteréhez, hogy pontosan milyen össze függés van a húr feszessége, rá ható erõk és az általa létrehozott rezgés, frekvencia között, de nekem reálisnak tûnik hogy ~közel állandó lesz a freki ha ugyan azt a húrt pengeted...
Egy kérdés a gravitáció mibenlétével kapcsolatban, úgy tudom hogy a kvantumfizika, kvantummechanika másképpen magyarázza a gravitációs erõt mint Albert Einstein Relativitás Elmélete. Na most, szerénytelenül állítom hogy a Einsteini gravitációt értem csak hogy azon ne essék annyi szó, de mi van a kvantum-os gravitáció magyarázattal. Arról valaki érthetõen vagy valami forrás, kísérletek stb. ? ( graviton még nem játszik )
A gitárhúr példa szerintem nem arra vonatkozott hogy maga a húr mennyire van kifeszítve két végpontján, tehát hogy mekkora feszültséget tárol, hanem amikor pl.: az ujjaddal megpendíted, mindegy hogy csak picit megpöckölöd, vagy erõsen a húrok közé csapsz. 😊
Mondom ezt úgy hogy nem értek annyira ennek a fizikai hátteréhez, hogy pontosan milyen össze függés van a húr feszessége, rá ható erõk és az általa létrehozott rezgés, frekvencia között, de nekem reálisnak tûnik hogy ~közel állandó lesz a freki ha ugyan azt a húrt pengeted...
Egy kérdés a gravitáció mibenlétével kapcsolatban, úgy tudom hogy a kvantumfizika, kvantummechanika másképpen magyarázza a gravitációs erõt mint Albert Einstein Relativitás Elmélete. Na most, szerénytelenül állítom hogy a Einsteini gravitációt értem csak hogy azon ne essék annyi szó, de mi van a kvantum-os gravitáció magyarázattal. Arról valaki érthetõen vagy valami forrás, kísérletek stb. ? ( graviton még nem játszik )
#656
Komolyan úgy gondolod hogy az a valóság ami a te fejedben van, amit el tudsz képzelni, fel tudsz fogni? Ne viccelj már. 😊
Természetesen nem az a lényeg hogy mekkora tudásod van, hogyan képzõdik le az Univerzum az elmédben, az olyan amilyen, független tõled, tõlem. Attól még hogy nem ismerték/ismerjük a (fizikai) törvényeket még mûködnek és jelen vannak.
Szerintem nem szûnik meg a valóság attól mert egy ember meghal, az hogy számára megszûnik-e már túlhalad az én tudásomon. 😄
Számomra a kvantumfizikai jelenségek nagyon érdekesek, bonyolultak. Ehhez az egész macskás dologhoz én annyit írnék hogy nem történhet meg az hogy egy ilyen összetett, élõ szervezet egyszerre(egy idõben) egynél több állapotban legyek. Nekem mindig az jut az eszembe hogy próbáljuk megcsinálni, az alany akin a kísérleteket végzik mégis mirõl számolna be? Tudom hogy jelenleg ez nem lehetséges mert bár a jelenség szépen leírható, még mûködik is kis méreteknél, atomoknál molekuláknál is(talán).
Valaki még sublimiter nagy mennyiségû hozzászólása elõtt feltöltött egy érdekes képet. Röviden olyasmirõl szólt mint ahogy a kétréses-kísérletet tovább fejlesztenénk. Nem csak egyszer kényszerítjük a fotont, elektront stb... hogy áthaladjon egy olyan szûrûn melynek két párhuzamos rése van, hanem a réseken már átjutott részecskéket ismételten kitesszük ennek... Nahát az eredmény az érdekelne engem, vajon tényleg megsokszorozódna a végén, mikor felfogjuk ernyõn, vagy valamilyen mérõberendezéssel. Hogyan alakulna az interferencia kép mikor különbözõ összeköttetéseket, kapcsolatokat létesítenénk az olyan "hullámok" vagy "részecskék" között melyek külön úton haladtak.
Még valami a kvantumteleportációnak nevezett jelenséghez, inkább csak kérdés. Mi van ha úgy képzeljük el hogy nem az történik hogy akkor adnak, cserélnek információt amikor megmérjük az egyiknek valamely állapotát. Lehetséges hogy eredendõen ebben az állapotban vannak, mert így állhatnak csak elõ... Úgy értem hogy van két gömböd, mind a kettõnek van színe, ezek különbözõek. Egyik legyen kék a másik piros. Hogyha a két gömb távolodik egymástól és egy adott pillanatban megmérem az egyiknek bizonyos tulajdonságát, most a 'színét', kapom hogy kék, akkor nem azt történik hogy a másik azonnal (valamiféle szuperpozícióból) piros színt kap, hanem egyszerûen piros volt eddig is.
Természetesen nem az a lényeg hogy mekkora tudásod van, hogyan képzõdik le az Univerzum az elmédben, az olyan amilyen, független tõled, tõlem. Attól még hogy nem ismerték/ismerjük a (fizikai) törvényeket még mûködnek és jelen vannak.
Szerintem nem szûnik meg a valóság attól mert egy ember meghal, az hogy számára megszûnik-e már túlhalad az én tudásomon. 😄
Számomra a kvantumfizikai jelenségek nagyon érdekesek, bonyolultak. Ehhez az egész macskás dologhoz én annyit írnék hogy nem történhet meg az hogy egy ilyen összetett, élõ szervezet egyszerre(egy idõben) egynél több állapotban legyek. Nekem mindig az jut az eszembe hogy próbáljuk megcsinálni, az alany akin a kísérleteket végzik mégis mirõl számolna be? Tudom hogy jelenleg ez nem lehetséges mert bár a jelenség szépen leírható, még mûködik is kis méreteknél, atomoknál molekuláknál is(talán).
Valaki még sublimiter nagy mennyiségû hozzászólása elõtt feltöltött egy érdekes képet. Röviden olyasmirõl szólt mint ahogy a kétréses-kísérletet tovább fejlesztenénk. Nem csak egyszer kényszerítjük a fotont, elektront stb... hogy áthaladjon egy olyan szûrûn melynek két párhuzamos rése van, hanem a réseken már átjutott részecskéket ismételten kitesszük ennek... Nahát az eredmény az érdekelne engem, vajon tényleg megsokszorozódna a végén, mikor felfogjuk ernyõn, vagy valamilyen mérõberendezéssel. Hogyan alakulna az interferencia kép mikor különbözõ összeköttetéseket, kapcsolatokat létesítenénk az olyan "hullámok" vagy "részecskék" között melyek külön úton haladtak.
Még valami a kvantumteleportációnak nevezett jelenséghez, inkább csak kérdés. Mi van ha úgy képzeljük el hogy nem az történik hogy akkor adnak, cserélnek információt amikor megmérjük az egyiknek valamely állapotát. Lehetséges hogy eredendõen ebben az állapotban vannak, mert így állhatnak csak elõ... Úgy értem hogy van két gömböd, mind a kettõnek van színe, ezek különbözõek. Egyik legyen kék a másik piros. Hogyha a két gömb távolodik egymástól és egy adott pillanatban megmérem az egyiknek bizonyos tulajdonságát, most a 'színét', kapom hogy kék, akkor nem azt történik hogy a másik azonnal (valamiféle szuperpozícióból) piros színt kap, hanem egyszerûen piros volt eddig is.
#655
"Mint egy gitarhur. Mindegy milyen erovel huzod ki, mindig ugyan azon a frekvencian szol."
Szerinted miért kell felhangolni egy gitárt? 😄
Szerinted miért kell felhangolni egy gitárt? 😄
#654
Kristóf azt írja, hogy "téridõ-plazma", nem azt mondja, hogy a téridõ áramlik, hanem a téridõben van valamilyen "anyag"(?), ezt nevezi õ plazmának, és aminek tulajdonképpen mi is a szerves részei vagyunk, ez áramlik, minden tömeg nyeli (a gravitációt is ezzel magyarázza). Ezt is érdemes elolvasni: kérdések és válaszok
#653
Ennél azért létezik egyszerûbb magyarázat is.
#652
http://www.sg.hu/galeria/1267865002/12678650021267866442.gif
Most jottem ra, hogy nem kell feltetlenul idobeli visszahatas a hullamokhoz.
Eleg, ha a hullam amplitudoja vegtelen nagy, igy akar az egesz galaxist besoporheti, mindig ugyan annyi marad a frekvenciaja.
Mint egy gitarhur. Mindegy milyen erovel huzod ki, mindig ugyan azon a frekvencian szol.
Most jottem ra, hogy nem kell feltetlenul idobeli visszahatas a hullamokhoz.
Eleg, ha a hullam amplitudoja vegtelen nagy, igy akar az egesz galaxist besoporheti, mindig ugyan annyi marad a frekvenciaja.
Mint egy gitarhur. Mindegy milyen erovel huzod ki, mindig ugyan azon a frekvencian szol.
#651
Azert a helyzet nem teljesen ugyan az, de kozelitoleg igazad van. Nem lehetseges informaciot kuldeni.
Hetkoznapinak azert nem neveznem. Hacsak nem nevezzuk annak az idoben visszafele halado hullamokat. Mert vagy azt fogadjuk el, vagy azt, hogy a ket kulonbozo iranyba halado foton valojaban egy reszecske. Mindket kep bizarr.
Hetkoznapinak azert nem neveznem. Hacsak nem nevezzuk annak az idoben visszafele halado hullamokat. Mert vagy azt fogadjuk el, vagy azt, hogy a ket kulonbozo iranyba halado foton valojaban egy reszecske. Mindket kep bizarr.
#650
Nos igen. Attól hogy valaki a kvantumfizika színeiben értelmez egy hétköznapi eseményt, sokan azt hihetik, hogy valami különleges dolog történt.
Pl. van egy rádióadó melytõl én és Béla is 50 km-re vagyok ellentétes irányban. Ekkor pontosan ugyanabban a pillanatban jelentkezik ugyanaz az információ nálam, mint Bélánál egymástól 100 km-re. De mivel én ezt az információt nem tudom befolyásolni Béla irányába, így ez nem valódi információ küldés.
Mégis tudományos cikkekben úgy állítják be mintha ez az esemény kvantumfizikai szinten az lenne.
Pl. van egy rádióadó melytõl én és Béla is 50 km-re vagyok ellentétes irányban. Ekkor pontosan ugyanabban a pillanatban jelentkezik ugyanaz az információ nálam, mint Bélánál egymástól 100 km-re. De mivel én ezt az információt nem tudom befolyásolni Béla irányába, így ez nem valódi információ küldés.
Mégis tudományos cikkekben úgy állítják be mintha ez az esemény kvantumfizikai szinten az lenne.
#649
Tisztelem azt a tobb evtizedes munkat, amit ebbe az irasba beleolt. De a fogalmakat helyesen kell hasznalni. A terido helyett irja azt, hogy eter. Az aramolhat, ha letezik.
A terido egy 4 dimenzios sokasag, ami mozdulatlan. Ertelmetlen azt irni, hogy aramlik. Igy senki nem fogja komolyan venni a szamitasokat. Pedig van az egeszben valami.
A terido egy 4 dimenzios sokasag, ami mozdulatlan. Ertelmetlen azt irni, hogy aramlik. Igy senki nem fogja komolyan venni a szamitasokat. Pedig van az egeszben valami.
#648
Megnyugtatlak, a hullamok jol elvannak 3d-ben is. Nem csak a vizfelulet tud hullamzani.
#647
2d hullamokat rajzoltam, mert nincs hologram belinkelesi lehetoseg az sgn. Egyenlore. xD
Meg ahogy megtapasztaltam, meg a 2d abrak ertelmezesevel is gondjaitok vannak. Maradjunk csak 2d-ben. Szimulalok en neked 5 dimenzios hullamokat is, ha akarod, de nem hiszem, hogy barmit is ertenel belole.
Meg ahogy megtapasztaltam, meg a 2d abrak ertelmezesevel is gondjaitok vannak. Maradjunk csak 2d-ben. Szimulalok en neked 5 dimenzios hullamokat is, ha akarod, de nem hiszem, hogy barmit is ertenel belole.
#646
ahhoz
#645
"Az, hogy en milyen fotont merek, teljesen veletlenszeru. "
Mashogy fogalmazva, nem en dontom el. Igy lehetetlen informaciot kuldeni. Ahoz az kellene, hogy en dontsem el, milyen legyen a foton tulajdonsaga.
Mashogy fogalmazva, nem en dontom el. Igy lehetetlen informaciot kuldeni. Ahoz az kellene, hogy en dontsem el, milyen legyen a foton tulajdonsaga.
#644
Visszaterve a kvantumradirra.
Ott is meg kell hatarozni minden foton parjat. Ki kell oket valogatni a zajbol. Tevedes azt hinni, hogy a mozgatott D0 detektoron csak ugy eltunik meg megjelenik az interferencia.
Nem.Ott egy faziskevert zaj jelenik meg. Interferenciat csak akkor kapunk ha a D0-D1 vagy a D0-D2 detektorparosok kozos detektalasat rajzoljuk fel. Ehhez az kell, hogy mar az osszes foton becsapodjon, utanna lehet valogatni. Ezen egyszeru oknal fogva a multba sem lehet jelet kuldeni.
Annyit illene tudni, ha mar fizikarol beszelunk, hogy a hullamok tukrozodeskor mas faziseltolodast szenvednek, mint amikor athaladnak egy beamsplitteren. Ennek eredmenyekepp a D1 detektorra a hullamok pont ellentetes fazisban erkeznek, mint a D2-re. Ez alapjan mar ket csoportra lehet bontani a D0 fotonjait, ami ket ellentetes interferencia mintat ad.
http://strangepaths.com/the-quantum-eraser-experiment/2007/03/20/en/
Ott is meg kell hatarozni minden foton parjat. Ki kell oket valogatni a zajbol. Tevedes azt hinni, hogy a mozgatott D0 detektoron csak ugy eltunik meg megjelenik az interferencia.
Nem.Ott egy faziskevert zaj jelenik meg. Interferenciat csak akkor kapunk ha a D0-D1 vagy a D0-D2 detektorparosok kozos detektalasat rajzoljuk fel. Ehhez az kell, hogy mar az osszes foton becsapodjon, utanna lehet valogatni. Ezen egyszeru oknal fogva a multba sem lehet jelet kuldeni.
Annyit illene tudni, ha mar fizikarol beszelunk, hogy a hullamok tukrozodeskor mas faziseltolodast szenvednek, mint amikor athaladnak egy beamsplitteren. Ennek eredmenyekepp a D1 detektorra a hullamok pont ellentetes fazisban erkeznek, mint a D2-re. Ez alapjan mar ket csoportra lehet bontani a D0 fotonjait, ami ket ellentetes interferencia mintat ad.
http://strangepaths.com/the-quantum-eraser-experiment/2007/03/20/en/
#643
Edy = egy. Gondolkodom, tehát vagyok.
#642
last = lasd
#641
Az, hogy en milyen fotont merek, teljesen veletlenszeru. Igy a te fotonjaid is azok lesznek, de az enyeimmel ellentetes tulajdonsaguak.
Ezt a kvantumtitkositasnal ki is hasznaljak, de ehhez utolagos egyeztetes kell, mert a detektalas hatasfoka kicsi, es az entangled allapotok ritkak. Ki kell szurni a zajbol.
Ezt a kvantumtitkositasnal ki is hasznaljak, de ehhez utolagos egyeztetes kell, mert a detektalas hatasfoka kicsi, es az entangled allapotok ritkak. Ki kell szurni a zajbol.
#640
Informacio kuldes annyit jelent, hogy itt nalam tortenik valami, es en ezt veled tudatom.
Az EPR kiserletben semmi ilyesmi nem tortenik. Annyi tortenik, hogy en megmerek egy fotont, amibol tudni fogom, hogy te milyen tulajdonsagu fotont fogsz megmerni.
Kuldtem informaciot? Nem.
El tudok ezzel a modszerrel barmit is kuldeni? Nem.
Akkor mi a problema?
Az EPR kiserletben semmi ilyesmi nem tortenik. Annyi tortenik, hogy en megmerek egy fotont, amibol tudni fogom, hogy te milyen tulajdonsagu fotont fogsz megmerni.
Kuldtem informaciot? Nem.
El tudok ezzel a modszerrel barmit is kuldeni? Nem.
Akkor mi a problema?
#639
A tachion egy hipotezis, semmifele kiserleti megerositese nincs.
A vilag hullamokkal leirhato, last kvantumfizika.
Mit nem ertesz az fenti mondatbol?
Ki az az edy?
A vilag hullamokkal leirhato, last kvantumfizika.
Mit nem ertesz az fenti mondatbol?
Ki az az edy?
#638
Kérdés, hogy mit nevezünk információnak
#637
"Semmi informacio nem halad a feny sebesseg felett, sem visszafele az idoben" Na és mi van a TACHION - nal ?? <#ravasz1>
"A vilag pont olyan,amilyennek ismerjük" Nekem meg úgytûnik, mintha te edy 2D világból beszélnél. Úgyhogy beszélj te csak a magad nevében ! <#ejnye1>
"A vilag pont olyan,amilyennek ismerjük" Nekem meg úgytûnik, mintha te edy 2D világból beszélnél. Úgyhogy beszélj te csak a magad nevében ! <#ejnye1>
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#636
"Miert nem keveredik a meroleges es a vizszintes hullam? Elmeletileg szuperpozicioban kellene lenniuk, es egyszerre meghatarozni a foton megjeleneset. "
Megyegyszerubben, a P1 polarizatortol az egyik hullam mindig a detektor fele megy, a masik a forras fele, vissza a multba, majd beallitva a forras polarizaciojat P1 ertekere, elore a masik polarizatorhoz.
Ezert nem keverednek.
Megyegyszerubben, a P1 polarizatortol az egyik hullam mindig a detektor fele megy, a masik a forras fele, vissza a multba, majd beallitva a forras polarizaciojat P1 ertekere, elore a masik polarizatorhoz.
Ezert nem keverednek.
#635
Ha nem tunt volna fel, en a polarizatoros EPR kiserletrol irok. Felesleges tulkomplikalni 'kesleltetett kvantum-radirral'.
Mar az is epp eleg meredek, hogy egyetlen foton ket teljesen eltero iranyban kepes haladni. A kvantum-radir ennek egy elbonyolitott valtozata, a lenyeg nem valtozik. Az osszes foton mindig az osszes lehetseges uton halad.
A kerdes inkabb az, hogy ha nem haladna az osszes utvonalon a foton, csak egyenkent a kulonallo valoszinusegeket adnank ossze, akkor is jo eredmenyt kapnank?
Nem, mert a valoszinusegek nem interferalnak. Ilyen nincs.Ehhez negativ valoszinuseg kellene, ami nonszensz.
Hullamok amplitudoi interferalnak. Ezekbol kifejezheto egy valoszinuseg. Ha a hullamok interferalnak, akkor az eredo valoszinuseg is ezt teszi.
Mar az is epp eleg meredek, hogy egyetlen foton ket teljesen eltero iranyban kepes haladni. A kvantum-radir ennek egy elbonyolitott valtozata, a lenyeg nem valtozik. Az osszes foton mindig az osszes lehetseges uton halad.
A kerdes inkabb az, hogy ha nem haladna az osszes utvonalon a foton, csak egyenkent a kulonallo valoszinusegeket adnank ossze, akkor is jo eredmenyt kapnank?
Nem, mert a valoszinusegek nem interferalnak. Ilyen nincs.Ehhez negativ valoszinuseg kellene, ami nonszensz.
Hullamok amplitudoi interferalnak. Ezekbol kifejezheto egy valoszinuseg. Ha a hullamok interferalnak, akkor az eredo valoszinuseg is ezt teszi.
#634
"A ket hullamnak 'valojaban' lennie kell polarizacios iranyanak, de ez a hullam ket egymasra meroleges polarizacioju hullambol all, es hogy meg rosszabb legyen a helyzet, az egyik idoben visszafele halad. Ha az egyik oldalt a vizszintes polarizacioju hullam valt ki fotondetektalast, akkor a masik oldalt pont az ellenkezo. A ket foton tulajdonsaga mindig ellentetes."
Miert nem keveredik a meroleges es a vizszintes hullam? Elmeletileg szuperpozicioban kellene lenniuk, es egyszerre meghatarozni a foton megjeleneset. Az ok ott van a mondatok kozt. Az egyik idoben visszafele halad.
Idobeli visszahatas van? Nem. Egy veletlenszeru csatolt allapot szetvalasztodik, mint mar irtam. Semmifele informacio nem halad fenysebesseg felett, sem visszafele az idoben.
Hiaba irom, hogy a hullam idoben visszafele halad, ez teljesen megkulonboztethetetlen az elore halado hullamtol. A foton es az antifoton egy es ugyan az.
A vilag pont olyan, amilyennek ismerjuk. Es nem is lesz mas, sem attol, hogy le tudjuk irni idoben visszafele halado hullamokkal, vagy 'multiuniverzumokkal'.
Miert nem keveredik a meroleges es a vizszintes hullam? Elmeletileg szuperpozicioban kellene lenniuk, es egyszerre meghatarozni a foton megjeleneset. Az ok ott van a mondatok kozt. Az egyik idoben visszafele halad.
Idobeli visszahatas van? Nem. Egy veletlenszeru csatolt allapot szetvalasztodik, mint mar irtam. Semmifele informacio nem halad fenysebesseg felett, sem visszafele az idoben.
Hiaba irom, hogy a hullam idoben visszafele halad, ez teljesen megkulonboztethetetlen az elore halado hullamtol. A foton es az antifoton egy es ugyan az.
A vilag pont olyan, amilyennek ismerjuk. Es nem is lesz mas, sem attol, hogy le tudjuk irni idoben visszafele halado hullamokkal, vagy 'multiuniverzumokkal'.
#633
Nem nehez belatni, hogy itt valami erthetetlen dolog tortenik, csak erteni kell, mit ir le ez az egyenlet. Amit leir nekunk a kiserlet eredmenyerol, az vegtelenul egyszeru. Ha egy adott bazisban merunk, akkor vagy horizontalis polarizacioju fotont kapunk vagy vertikalist. A masik foton tulajdonsaga ennek pont az ellentete lesz.
Ez meg mindig nem mond semmit annak, aki nem ismeri a kvantumfizikai bazis fogalmat.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hilbert-t%C3%A9r
Egyszeruen fogalmazva az adott egyenlet egy meresi iranyt megadva irja le a meres varhato ertekeit. A keplet csak az egyik oldali polarizator iranyat veszi figyelembe. Mindenfele szamolas nelkul is latszik, hogy a masik oldali foton polarizacioja is az elso polarizator iranyatol fugg. Ha meres kozben forgatjuk a polarizatort, akkor a masik oldali foton 'valahogy' tudomast szerez errol az iranyrol.
#632
Visszaterve az idokep cikkre. Az iroja hatalmas munkat vegzett, nem is rosszul. De a vegkifejlet hibas.
"Ha az elforgatható tükröket úgy állítja be, hogy a fotonpárok nála is interferáljanak, akkor Bob oldalán is interferálni fognak, és egyezménesen ez jelentheti például a 0-át."
Nem lehet a tukroket se a polarizatorokat ugy beallitani, mert a fotonnak ismeretlen a polarizacios iranya a detektalasa elott. Ezt mondja a kvantumfizika.
Na es mit mondok en? Az EPR fotonpar hullamokkal is leirhato. Termeszetesen, hiszen a kvantumfizika is ezt teszi. A ket hullamnak 'valojaban' lennie kell polarizacios iranyanak, de ez a hullam ket egymasra meroleges polarizacioju hullambol all, es hogy meg rosszabb legyen a helyzet, az egyik idoben visszafele halad. Ha az egyik oldalt a vizszintes polarizacioju hullam valt ki fotondetektalast, akkor a masik oldalt pont az ellenkezo. A ket foton tulajdonsaga mindig ellentetes.
/A hullammegoldasnal nem lehetseges tavolhatas, mert hogy nezne mar ki, hogy egy terjedo hullam csak ugy, minden ok nelkul polarizacios iranyt valtoztat./
Igazabol ez matematikailag ugyan az, mint a kvantum-verzio.
http://spie.org/Images/Graphics/Newsroom/Imported/1072/1072_fig1.jpg
Szinte lehetetlen megoldani az azonnali informacio-kuldest a ket meresi pont kozott. A fotonnak vagy egyaltalan nincs polarizacios iranya a detektor elott, csak mereskor 'realizalodik', vagy kevert hullamok terjednek, veletlenszeru iranyba beallva, kevert meroleges polarizacioval.
Nem terjed informacio, csak szetcsatolodik egy veletlenszeruen osszerakott allapot.
"Ha az elforgatható tükröket úgy állítja be, hogy a fotonpárok nála is interferáljanak, akkor Bob oldalán is interferálni fognak, és egyezménesen ez jelentheti például a 0-át."
Nem lehet a tukroket se a polarizatorokat ugy beallitani, mert a fotonnak ismeretlen a polarizacios iranya a detektalasa elott. Ezt mondja a kvantumfizika.
Na es mit mondok en? Az EPR fotonpar hullamokkal is leirhato. Termeszetesen, hiszen a kvantumfizika is ezt teszi. A ket hullamnak 'valojaban' lennie kell polarizacios iranyanak, de ez a hullam ket egymasra meroleges polarizacioju hullambol all, es hogy meg rosszabb legyen a helyzet, az egyik idoben visszafele halad. Ha az egyik oldalt a vizszintes polarizacioju hullam valt ki fotondetektalast, akkor a masik oldalt pont az ellenkezo. A ket foton tulajdonsaga mindig ellentetes.
/A hullammegoldasnal nem lehetseges tavolhatas, mert hogy nezne mar ki, hogy egy terjedo hullam csak ugy, minden ok nelkul polarizacios iranyt valtoztat./
Igazabol ez matematikailag ugyan az, mint a kvantum-verzio.
http://spie.org/Images/Graphics/Newsroom/Imported/1072/1072_fig1.jpg
Szinte lehetetlen megoldani az azonnali informacio-kuldest a ket meresi pont kozott. A fotonnak vagy egyaltalan nincs polarizacios iranya a detektor elott, csak mereskor 'realizalodik', vagy kevert hullamok terjednek, veletlenszeru iranyba beallva, kevert meroleges polarizacioval.
Nem terjed informacio, csak szetcsatolodik egy veletlenszeruen osszerakott allapot.
#631
Latom, a gravitaciot sem hagyta ki. Szakteruletet nezve, ert a temahoz. Ennyit errol.
"Quantum Electromagnetics – A Local-Ether Wave Equation
Unifying Quantum Mechanics, Electromagnetics,
and Gravitation"
http://qem.ee.nthu.edu.tw/outline.pdf
http://www.physicsfoundations.org/PIRT_VIII/texts/Su.pdf
"Quantum Electromagnetics – A Local-Ether Wave Equation
Unifying Quantum Mechanics, Electromagnetics,
and Gravitation"
http://qem.ee.nthu.edu.tw/outline.pdf
http://www.physicsfoundations.org/PIRT_VIII/texts/Su.pdf
#630
Befejeztem a haborut, nem harcolok droidokkal tobbe.
#629
Eddig azt hittem, csak en jottem ra erre, de nem.
"A Wave Interpretation of the Compton Effect As a Further Demonstration of the Postulates of de Broglie"
"In this wave interpretation of the Compton scattering as well as those
of the Bragg reflection and the Raman scattering"
http://arxiv.org/abs/physics/0506211
http://arxiv.org/pdf/physics/0506211v3
Egyesek szerint nem ertek a fizikahoz. Neha szanalmasak az emberek.
Korulbelul ennyi ertelme van azon vitatkozni, hogy a mozgo testek osszemennek vagy nem. Ki kell szamolni, osszemennek.
..es valami hullamzik odakint, fuggetlenul attol, hogy ez hany embernek nem tetszik.
Meg annyit, hogy meg kell nezni, hogy mosolyog Schrodinger meg Lorentz. En tudom kin es min mosolyognak.
Mostmar engem is kb ennyire hat meg ez az egesz.
"A Wave Interpretation of the Compton Effect As a Further Demonstration of the Postulates of de Broglie"
"In this wave interpretation of the Compton scattering as well as those
of the Bragg reflection and the Raman scattering"
http://arxiv.org/abs/physics/0506211
http://arxiv.org/pdf/physics/0506211v3
Egyesek szerint nem ertek a fizikahoz. Neha szanalmasak az emberek.
Korulbelul ennyi ertelme van azon vitatkozni, hogy a mozgo testek osszemennek vagy nem. Ki kell szamolni, osszemennek.
..es valami hullamzik odakint, fuggetlenul attol, hogy ez hany embernek nem tetszik.
Meg annyit, hogy meg kell nezni, hogy mosolyog Schrodinger meg Lorentz. En tudom kin es min mosolyognak.
Mostmar engem is kb ennyire hat meg ez az egesz.
#628
Igy van, en az elejen ugyan ezt mondtam. Akkor ezt tisztaztuk.