1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
sublimiter #767 Rajottem.
Megertettem hogyan kell nepszeru 'fizika'-elmeletet letrehozni.
Szep zene kell alafestesnek, szines ertelmetlen kepek, es hozza kell kotni valami osi baromsaghoz.
Yeah xD
Azt se tudja szerencsetlen a videon, hogy mit beszel. Mekkora lol.
Az meg kit erdekel, hogy Feynman egyszeru szamitasabol kijon a Fermat-elv.
Szanalmas egy vilag.
-
Saintgerman #766 Ránéztem erre a Feynmanra, mivel Forrai barátunk is sokat emlegette, és két perc után valakinek az aranymondása jutott az eszembe: Akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz.
Szerintem ti egy vakvágányon haladtok teljes gőzzel. Elfelejtettétek, hogy az eredeti feladatotok nem a "szögelés" volt, hanem a házépítés. Még az sem volt megszabva, hogy miből készüljön a ház. Mivel a kalapács szétosztásának monopóliumát valakik a megszerezték köztetek, így egyre gyorsabb ütembem szögeltek, de azt már elfelejtettétek, hogy az eredeti célotok a házépítés volt... remélem érted.
Nézzük, hogy néznek ki a dolgok kalapács nélkül: Metaphysics Explaned -
sublimiter #765 A program a leheto legegyszerubb, ahogy maga az elmelet is.
dx=A.x-(x+(float)u/10);
dy=A.y-y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;
dx=B.x-(x+(float)u/10);
dy=B.y-y;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz2;
amp.valos+=cos(tav)/21;
amp.kepzetes+=sin(tav)/21;
Eloszor a forras (A) es a felulet (x,y) tavolasgabol es a hullamhosszbol egy fazist szamol. Majd ezutan ehhez hozzajon a felulettol a (B) pontig a fazis.
Ennyi. Nincs semmi mas beepitve a programba. Ez az egyszeru feltetel kiadja a hatas-elvet es a fenyre a Fermat-elvet is, ami vegul is ugyan az.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1selv
A gravitacionak ugyan ez a lenyege. Csak mint mar ezerszer irtam, ott az anyagban belso fenyszeru mozgasok vannak. Ezert kulonbozik az egyszeru fenyterjedes leirasatol, mert ott ezek a belso mozgasok definialjak tobbekkozt az idot is.
A gravitacio nem ilyen lenne, ha az anyag nem hullam lenne.
-
sublimiter #764 tuvonalon=utvonalon
lol -
sublimiter #763 Es hogy minden ketseg eltunjon, vigyuk kozelebb a falat a resekhez. A foton 'masik tuvonalon' fog haladni.
Latszolag, mivel valojaban minden utvonalon halad.
Mert egy hullam.
Ha 'valojaban' a zold savokon haladna, nem alakulhatna ki mas interferencia minta attol, hogy a falat kozelebb visszuk.
Ilyen egyszeru a fizika.
![]()
-
sublimiter #762 A modszerrel a ketreses kiserlet is jol leirhato.
![]()
int x,y,u;
float dx,dy,tav,min=1e8,w=1.0/42.0;
float hullamhossz=M_PI/2.1;
vektor A,B,C;
A.x=20;
A.y=260;
B.x=250;
B.y=250;
C.x=250;
C.y=270;
for(y=0;y<1000;y+=4)
{
x=500;
komplex amp;
amp.valos=0;
amp.kepzetes=0;
for(int u=-10;u<11;u++)
{
dx=A.x-B.x;
dy=A.y-B.y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;
dx=B.x-x;
dy=B.y-y+(float)u/10;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;
amp.valos+=cos(tav)*w;
amp.kepzetes+=sin(tav)*w;
dx=A.x-C.x;
dy=A.y-C.y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;
dx=C.x-x;
dy=C.y-y+(float)u/10;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;
amp.valos+=cos(tav)*w;
amp.kepzetes+=sin(tav)*w;
}
amp=szorzas(amp,konjugalt(amp));
amp.valos*=amp.valos;
int szin=(int)(amp.valos*255);
if(szin>50)
{
line(x,y,(int)C.x,(int)C.y,szin<<8);
line(x,y,(int)B.x,(int)B.y,szin<<8);
}
}
int v=600-(int)(min/100);
line(0,v,800,v,0xff00);
-
sublimiter #761 Ami pedig ugy terjed, mint egy hullam, az egy hullam.
Feynman ezzel a mondattal nem ertene egyet, de ez egy teny. Ami olyan, mint egy elefant, az egy elefant.
Ez van.
A hurelmelet ezt tudomasul veszi, es megprobalja a lehetetlent, kozonseges hullamokkal leirni a vilagot. Jelenleg csak ugy kepes erre, ha sok extradimenziot feltetelez.
De meglepetesek mindig lesznek.
-
sublimiter #760 ![]()
-
sublimiter #759 Feynman semmi mast nem csinalt, mint hozzarendelt egy forgo amplitudot a fotonhoz. Ezt az amplitudot minden utvonalon osszegezni kell. Ha a hatarfelulet egy adott pontjanal az amplitudo gyorsan valtozik, mert a futasidok kozott nagy a kulonbseg, akkor azok kioltjak egymast.
Igy csak a legvaloszinubb foton palya marad.
Ez a megoldas teljesen egyenrangu Heisenberg matrixmechanikajaval, es Schrodinger hullammechanikajaval. A kvantummechanika egy harmadik helyes leirasi modja.
A foton ugy terjed, mint egy hullam. Minden iranyba.
Az 1-est 0-ra atirva a szimulacio tukrozodes fog szamolni.
#if 1
http://www.sg.hu/galeria/1291739216/12917392161293727059.gif
-
sublimiter #758 Nos, igy.
http://www.sg.hu/galeria/1291739216/12917392161293727052.gif
void line(int x,int y,int x2,int y2,int szin)
{
XSetForeground(dpy,gc,szin);
XDrawLine(dpy, w, gc, x,y,x2,y2);
}
struct struct_vektor
{
float x,y;
};
typedef struct struct_vektor vektor;
int main()
{
dpy = XOpenDisplay((0));
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 600, 0,0,0);
XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);
gc = XCreateGC(dpy, w, 0, (0));
XSetForeground(dpy,gc,0);
for(;;) { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }
int x,y,x2,u;
float dx,dy,tav,min=1e8;
float hullamhossz=M_PI/0.15;
float hullamhossz2=hullamhossz;
vektor A,B;
A.x=50;
A.y=50;
B.x=600;
B.y=170;
#if 1
B.x=600; B.y=420;
hullamhossz2=M_PI/0.1;
#endif
for(x=0;x<1000;x+=8)
{
y=300;
komplex amp;
amp.valos=0;
amp.kepzetes=0;
for(u=-10;u<11;u++)
{
dx=A.x-(x+(float)u/10);
dy=A.y-y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;
dx=B.x-(x+(float)u/10);
dy=B.y-y;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz2;
amp.valos+=cos(tav)/21;
amp.kepzetes+=sin(tav)/21;
}
amp=szorzas(amp,konjugalt(amp));
amp.valos*=amp.valos;
int szin=(int)(amp.valos*255);
// szin=255;
line(x,y,(int)A.x,(int)A.y,szin<<8);
line(x,y,(int)B.x,(int)B.y,szin<<8);
{
dx=A.x-x;
dy=A.y-y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;
dx=B.x-x;
dy=B.y-y;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz2;
if(tav<min) {min=tav;x2=x;}
int v=600-(int)(tav/100);
pont(x,v,0xff00);
}
}
int v=600-(int)(min/100);
line(0,v,800,v,0xff00);
line(x2,0,x2,800,0xff00);
XFlush(dpy);
getchar();
}
-
sublimiter #757 Az altalad bandanak nevezett tarsasag az egesz eletet arra tette fel, hogy elorebb vigye a tudomanyt.
Mondom ezt ugy,hogy semmi kozom hozzajuk.
Akkor folyatassuk.
"És honnan tudja a fény előre, hogy melyik út lesz a leggyorsabb?"
Ez egy nagyon erdekes kerdes. Az egyik lehetseges valaszt Feynman adta erre meg.
Vegyunk egy fotont. Ez a foton haladjon az osszes lehetseges utvonalon A pontbol a B pontig. Ekkor ezt a kepet kapjuk.
![]()
A foton induljon a felso csucsbol, es egy kozeg hatarfeluleten megtorve mozogjon az also pontig, ahova a vonalak osszefutnak.
A hatarfelulet alatt a kozegbeli fenysebesseg kisebb, mint felette. A futasi idot a kep aljan a gorbe mutatja. A fuggoleges vonal jelzi a futasi ido minimumat. A fenynek itt kellene athaladnia a feluleten.
Hogy lehet kiszamolni ezt a pontot?
-
Saintgerman #756 Az embernek egyszer mindig van tudathasadása. Egyszer akkor, amikor benől a 'fejelágya'... a második már nem szükségszerû, ami akkor van, ha újra kinyílhat... -
uwu #755 Tudathasadás. -
Saintgerman #754 
-
#753
"Kora reggel volt, az utcák tiszták, üresek, a pályaudvarra mentem. Ahogy a toronyórát órámmal összehasonlítottam, láttam, hogy sokkal később van már, mint hittem, sietnem kell, e felfedezésemtől megrémültem, elbizonytalanodtam utamban, nem ismertem még jól a várost, szerencsére akadt a közelben egy rendőr, odasiettem hozzá, és lélekszakadva kérdeztem tőle az utat. Mosolygott, s azt kérdezte:
- Tőlem akarod megtudni az utat?
- Igen - mondtam -, mert magam nem találom.
- Add föl, add föl! - mondta, és nagy lendülettel elfordult, mint aki nem akarja, hogy nevetni lássák."
Franz Kafka - 1922 -
Saintgerman #752 OK, csak azt nem értem, mit kezdesz egy kisérlet eredményével ? Felhasználod egy másik kisérlethez ? Ehhez nekem már nincs türelmem, habár tudomm hogy a számok másra is használhatók, minthogy az adónkat kiszámoljuk vele.
Azt írtad, hogy a Tachyon-nal kapcsolatban még nincsenek kisérleti eredmények. Nem tudom megnyugtat-e, az emberiség előbb fel fog ébredni, minthogy fizetett "tudós" banda eredménnyel állna elő... -
sublimiter #751 Ugyes kerdes, a lenyeg ott lapul a valaszban. Talan majd holnap. -
sublimiter #750 Lasd idokep cikk. Jo olvasni, mert erdekes.
De amit az egeszbol levont, az hibas. Ha szamolt volna, akkor megertette volna a tukor-beamsplitter rendszer szerepet. Nelkule nem mukodik ez a kvantumradir-kiserlet.
Mehet a brainstorm, erre a legjobb helye egy ilyen forum, de ellenorizni kell a kitalalt szituaciot. Enelkul log az egesz a levegobe az idok vegezeteig.
En is talalok ki furcsa dolgokat, amitol egy tanult fizikus fejreall, de mindig csak azt irom le, amit valamilyen szinten ki tudok szamolni.
Tevedes ne essek, ez sem kotelezo. De megfelelo iranyba vezeti az intuiciot.
Sot, olvastam valahol, hogy komoly elmeleti fizikaban is szokas a brainstorm. Ez egyfelol kikapcsolodas, masfelol jo otletek sulhetnek ki belole.
-
palack #749 És honnan tudja a fény előre, hogy melyik út lesz a leggyorsabb? -
sublimiter #748 Csak egy tipp volt. Semmi nem kotelezo.
De biztos ismeretekhez jutni brainstormmal eleg nehez. Matekkal konnyebb. -
sublimiter #747 Attol, hogy lassabb egy adott szakasza a palyanak, attol meg osszessegeben lehet az a leggyorsabb ut.
De ha eleg vekony az akadaly, es nagyon lassu benne a terjedesi sebesseg, akkor megkeruli, akar mindket oldalrol is. -
Saintgerman #746 Na és ha tanulunk fizikát akkor mi lesz ?? Megértjük a világot ??
A wikire hivatkozgatsz itt, ami csak annak a könyvtára amit az emberek már megértettek. A világ valódi mûködése az emberek köztudatában még messze nem tiszta, úgyhogy te is inkább másfelé keresgélhetnél mint a wiki meg a fizika...
-
palack #745 "A fény a leggyorsabb utat követi egy optikai rendszeren keresztül"
Akkor miért nem kerüli meg a vízzel teli akváriumot?
-
sublimiter #744 A geodezikus es a leggyorsabb utat koveto feny ugyan az.
Tehat a gravitacio alapvetoen egy fenytores.
Tanuljatok fizikat.
-
sublimiter #743 Szomoru, hogy amikor ezt leirom, a legtobb fizikat ismero de nem erto elkezd sajnalkozni, es a fizika megtanulasara buzdit.
Szerintem meg forditva all a dolog, ugyanis amit irtam, az trivialisan igaz.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1selv
"A fizika sok problémája állítható fel és oldható meg a hatáselv formájában, mint például megtalálni a legrövidebb utat a parthoz, hogy elérjünk egy fuldoklót. A dombról lefutó víz a legnagyobb lejtőt keresi, a leggyorsabb utat, egy medencébe folyó víz úgy terül szét, hogy a felszíne a lehető legalacsonyabban legyen. A fény a leggyorsabb utat követi egy optikai rendszeren keresztül (Fermat-elv vagy legrövidebb idő elve). Egy test pályája gravitációs mezőben (azaz szabadesés a téridőben, egy ún. geodézikus vonal) a hatáselv segítségével határozható meg."
Persze aki csak bemagolta, de nem erti, az ne is akarja elmagyarazni nekem, amit nem ert.
LOL
-
sublimiter #742 Nem ertek a kvantumgravitacios elmeletekhez /sem xD/.
De a graviton egyenlore csak elmeleti sikon letezik.
A gravitacios hullamokat pedig Einstein elmelete josolta.
Nem hiszem, hogy a gravitacios hullamok kimutathatoak. Marcsak azert sem, mert mint kiderult a relativitasnal, minden ugy torzul, ahogy a 'terido'. Hozza igazodik minden a feny valtozo sebessegehez, igy teljesen kimutathatatlanna teszi ezt a valtozast. Csodalkoznek, ha kozvetlenul kimerheto lenne egy gravitacios hullam.
Ennek ellenere rautalo meresek sora mutatja, hogy Einstein elmelete helyes, es lennie kell gravitacios hullamnak.
http://en.wikipedia.org/wiki/Gravitational_wave
-
lotsopa #741 Gravitációs interferencia stb. ha már hullámszerű.
Ilyenek vannak? Elméletileg a graviton is a többi részecskéhez hasonlóan hullám és részecskeként is leírható(?). -
sublimiter #740 Be kell latnom, a gravitacio terjedhet hullamszeruen, ekkor fuggetlen lesz a sebessege az eter aramlasi sebessegetol.
Lehet megis igaza van.
-
sublimiter #739 Egy rajzfilm.
Miert nem nezed vegig az eloadas-sorozatot? Sokkal tobbet elmond a fizikarol. -
lotsopa #738 Youtubeon Dr. Quantum-ra rákeresve ajánlom mindenkinek hogy töltsön pár percet a találatok megnézésével, megértésével. -
sublimiter #737 "Nos, ha a hullamok a tavoli multbol es a tavoli jovobol jonnek, akkor egyszeru a valasz Feynman kerdesere. Az univerzum tagul, igy az egyik hullam nagyobb Doppler-eltolodassal jon vissza. "
Lehetne akar igy is, de ez is csak egy feltetelezes. A nagy amplitudoju hurok helyettesithetik az egeszet.
Arrol nem is beszelve, hogy meg sok teljesen mas megoldas is lehet.
-
sublimiter #736 http://hu.wikipedia.org/wiki/Er%C5%91s_k%C3%B6lcs%C3%B6nhat%C3%A1s
"Az erős kölcsönhatás erővonalai a tér önkölcsönhatása miatt egymáshoz közel húzódnak, a tér csőszerűen összehúzódik, mint egy kábelköteg. Ezért az erővonalköteg mentén állandó az erő és az energiasűrűség (ami viszonylag nagy). "
-
sublimiter #735 " 3 dimenzios hullambol 2 dimenzios lesz."
Mivel egy vonal lesz belole, igy 1 dimenzios lesz. Eliras. -
sublimiter #734 A gravitacio pedig a globalisan mert fenysebesseg valtozasai miatt fellepo folytonos hullam-refrakcio.
-
sublimiter #733 http://en.wikipedia.org/wiki/Yukawa_potential
"If the mass is zero, then the Yukawa potential becomes equivalent to a Coulomb potential, and the range is said to be infinite."
-
sublimiter #732 ![]()
-
sublimiter #731 Miert mas a magero? Az is a Bragg-diffrakciobol kell hogy eredjen.
Talan ezert.
![]()
http://en.wikipedia.org/wiki/Relativistic_Doppler_effect
Nagy sebessegnel az elektromagneses 3 dimenzios hullambol 2 dimenzios lesz. A teljes terszogben szorodo energia egyetlen iranyba koncentralodik.
A magero erosebb, mint az elektromagneses, mert koncentralt az energia a feny aberracioja miatt.
-
sublimiter #730 "lehetne eltuntetni a fotonnyi energiat"
Eloszor eletemben ferajzoltam egy pontszeru hullamforrast korbeolelo vegtelen visszavero feluletrol idoben visszaverodo hullamokat. Nincs itt semmi gond,
Feynmannak igaza volt. Nincs semmifele mezo.
Es mindez ugy erheto el, hogy a mezo 180 fokos faziseltolodasu visszaverodo hullamai teljesen eltuntetik azt. Hihetetlen, de igaz.
A mezo onmagat tunteti el a fizikabol. Ahogy az eter is.
Nekunk mar csak a kvantumvilag marad. A konstruktiv interferenciakbol felepulo diszkret vilag.
Ami marad, az egy exponencialisan lecsengo allohullamokkal korbevett hullamforras.
Valami ilyesmi.
http://glafreniere.com/matter.htm
http://www.glafreniere.com/sa_phaseshift.htm
http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html
"Feynman, I know why all electrons have the same charge and the same mass" "Why?" "Because, they are all the same electron!"
"But, Professor", I said, "there aren't as many positrons as electrons." "Well, maybe they are hidden in the protons or"
Nos, ha a hullamok a tavoli multbol es a tavoli jovobol jonnek, akkor egyszeru a valasz Feynman kerdesere. Az univerzum tagul, igy az egyik hullam nagyobb Doppler-eltolodassal jon vissza.
-
palack #729 transzurán izotópokra gondoltam -
palack #728 Ha van egy eseményed két egyforma valószínűségű lehetséges kimenetellel, és semmi más információt nem kapsz róla, akkor kénytelen vagy azt mondani hogy 50-50% a valsége mindkettőnek. A valószínűségszámítás az anyagi rendszerektől elvonatkoztatott elvi leírás mód. Valóban "nem a macska van egyszerre élő és halott állapotban", hanem csupán mindkét állapotának valószínűsége 50%.
Azonban bármennyire is "fáj", ha feltételezzük hogy egy pénzdarab feldobásának két egyforma valószínűségű kimenetele a fej vagy írás állapot, akkor a feldobott pénz pörgés közben 50-50% valséggel van fej vagy írás állapotban, hiszen a fej/írás állapot csak nyugalomban levő pénzérme esetében értelmezhető.
Ha pedig a pörgés utáni kimenetelt nézzük, valóban függhetnek bizonyos zavaró tényezőktől is, de mi pont azt kötjük ki, hogy a folyamatban nincsenek zavaró tényezők. Erről szól a valószínűségszámítás.
A zavarás\mérés a kvantummechanikai rendszereket is rögtön kiszámíthatóvá teszi.
Tessék:
A kvantummechanikában szuperpozíció elvének nevezzük, amikor egy részecske (vagy hullám) ún. kevert állapotban van, azaz bizonyos tulajdonságait nem tudjuk egyértelműen megállapítani. A részecske addig marad ebben, amíg valamilyen módon meg nem állapítjuk, hogy valójában hol és milyen állapotban van. A probléma ott kezdődik, hogy mérés (megfigyelés) hatására a szuperpozíció összeroppan, és a részecske egyértelműen a lehetséges állapotok egyikébe kerül.
