1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
#847
Sehol nem beszeltem egy egyenlet "allitasarol"...(persze attol meg az igaz amit irtal)
Amirol en irtam az ennyi: semmit nem ersz egy olyan egyenletnek az esetleges "allitasarol" amit nem tudsz megoldani..(vagy mert lehetetlen, vagy mert ugy hulyeseg ahogy van es megoldhatatlan..)
Tehat en a matekkal szemben tamasztott az egyik legfontosabb kovetelmenyrol beszeltem: egy egyenletnek megoldhatonak kell lennie kulonben nem veheto bele a valosagertlemezesbe..en csak ennyit fogalmaztam meg..
(Erted.?! 10 alma + 15 krumpli = ? dinnye..ez megoldhatatlan pl..) -
#846
Egyszeru pelda: tegyuk fel mr. kelvin mindennap elsziv egy szivart es barmi tortenik mindig megteszi ezt, de csak napi egyet(azt viszont biztosan), tegyuk fel azt is h mr.kelvin nem orok eletu, de addig fog elni amig a vilagegyetem megsemmisul..kerdes: hany szivart szivott el mr. kelvin az eleteben..?! tudjuk mikor szuletett, hany nap telt el csak be kell szorozni a napokat egygyel..soha nem fogod tudni megszamolni, mert vege lesz a vilagegyetemnek, a let-nek, nem lesz senki aki megtudna szamolni,stb..(tehat nem elvileg nincs megoldasa, hanem gyakorlatilag nem lehet..soha..) -
Albertus #845 Nagyon helyesek a gondolataid! Ajánlom figyelmedbe .. ha jól emlékszem Gankovszkij az író a mű címe "Három nap egy esztendő".
A történet szerint egy atomreaktorba becsapódó gömbvillám olyan "fénysugarat" kelt amitől két ember ideje hihetetlen 100-szoros sebességűre növekszik és tovább nől. A fantasztikus kisregényben azt próbálta meg leírni a szerző, hogy ilyen esetben mit látnánk, milyen lenne a világunk.. -
Albertus #844 Való igaz vannak, és mindig is voltak ilyen kijelentések. Aztán jött valaki, aki olyan megközelítést alkalmazott a megoldásra, amellyel egy perc alatt megoldotta a véges időn belül megoldhatatlannak nyilvánítottat.
Mint Lord Kelvin híres kijelentése, a tudományos akadémián, miszerint akkorra már minden lényeges felfedezhetőt felfedezett az emberiség..
-
gybfefe #843 Pontosítanék, nem megoldható, vagy megoldhatatlan, hanem igaz vagy hamis egy egyenlet állítása. Ebben a formában már is látható, hogy nincs olyan, hogy megoldhatatlan egyenlet, csupán idő és logika kérdése minden. -
#842
Igen.. A TUDOMANY--szuken veve--a matematika, ismer veges idon belul megoldhatatlan egyenleteket( tehat nem amik eleve megoldhatatlanok, hanem a megoldasukhoz tobb idore lenne szukseg mint amennyi a vilagegyetem lehetseges elettartama..
De a tudomany( es a matematika) az egyetlen ami ezt sajat magarol be is tudja bizonyitani..es ez nagyon fontos mondat!!(ha nem, akkor mnem foghato fel valosagkent az elmelet..) -
UniverseOfficeR #841 Igen, a valóságot értem. -
#840
Persze, ha az "univerzum" alatt a VALOSAGOT erted akkor igazad van.. -
#839
Haat evvel nem teljesen ertek egyet..
en hiszem azt h termeszeti torvenyek mukodnek,es abban h a a vilagegyetem egyetlen pontja sem kituntetett hely, tehat ugyanazok a torvenyek mukodnek mindenhol..
Az teny h minden reszletet nem ismerhetjuk meg..de akkor viszont objektive nem is sokat tesznek hozza a dologhoz.. -
UniverseOfficeR #838 Az egyetlen dolog amivel érdemes törődni, az saját magunk... és úgy megismerjük a többi embert is. Az Univerzumot soha nem fogjuk megismerni. -
#837
Es akkor az ember megalkotta a fenysebesseg fogalmát.. :) -
#836
Marmint a kerdesednek nincs ertelme (ebben a formaban) -
#835
Persze..utazunk az idoben..nemregen volt szilveszter.. ;) -
#834
Sztm nincs ertelme a kerdesnek..a mozgas relativ..mindig talalhatsz egy olyan koordinata rendszert amelyikhez kepest mozog vagy nyugalomban van..nincsenek kituntetett koordinata rendszerek az univerzumban..(barmelyiket valaszthatod szabadon amihez kepest ertelmezed a mozgasodat, valtozasodat..)
Nem tudom..sztm igy helyesebb: nem tudhatom h lehetseges e kulonbseget tenni 2 kvantumallapot kozott..(mert nem tudhatom mennyiben valtoztatja meg a megfigyelesem barmelyiket..bevalom, en a kaventum elmelet koppenhagai ertelmezeset osztom..) -
UniverseOfficeR #833 De tudok, honnan gondolod, hogy nem? -
lotsopa #832 Hogy ha nem tudsz különbséget tenni két kvatumállapot között akkor hogy döntöd el hogy a megfigyelt test mozog-e vagy sem? -
UniverseOfficeR #831 Mindenki időutazó
Pár tér-idő elmélet értelmezése után hatalmas zűrzavar keletkezett a fejemben. Sok dolgot fel tud fogni az emberi agy: a szemmel látható, megtapintható, füllel hallható dolgokat. Vannak "stabil" pontok a térben ahova eljuthatunk, de a teret és időt mégsem ismerjük igazán.
Mi emberek nem tudjuk felfogni az "időt", se gyorsítani, se lassítani nem tudjuk. Ha "2 másodperc" folyamatot veszünk figyelembe, tegyük fel egy labda repülését szeretnénk videófelvételen részleteiben megtekinteni valószínűleg hamar kifogynánk a képkockákból ellentétben a szemünkkel észlelt folyamattal. Nincs olyan pillanat, amikor a labda mozdulatlan. A végtelenbe nyúló "másodperc" tizedelésében vizsgáljuk meg, akkor is mozog. Ha a másodperc 10 milliomod részében mozdulatlan lenne, valószínűleg a "2 másodperc" alatt sem mozdult volna.
Tegyük fel, hogy a Föld egy olyan tér-időbe érkezik, ahol az idő százszorosára gyorsulna. Mit érzékelnénk belőle? Egy ingaóra a gyorsulást megelőzően "10 másodperc" alatt üt 10-et, de a felgyorsult időben ezt a mennyiségeta megelőző tér-időben számított "0,1 másodperc" alatt véghez viszi. Ha az óra mellett tartózkodtunk volna sem vettünk volna észre semmit, mivel egy idősíkon voltunk az órával.
Szerény véleményem szerint, ha az ingaóra "százszorosára gyorsul" a felfogásunk is egyenes arányossággal nő, mivel mindent az idő mér. Az idegszálak szállítási sebességét is a végtelenbe nyúló "tizedes másodperc" méri. Ebből kifolyólag azt gondolom, hogy még ha nem is szó szerint, de minden napon időt utazunk. Ettől is csodálatos ez a világ.
(A kollégiumi szobában fogant meg ez a gondolatsor, elnézésüket kérem, kicsit laikus vagyok a száraz fizika terén, ezért lehet néhol érthetetlen a megfogalmazás.) -
sublimiter #830 A Bragg-diffrakcio jo abban az esetben, ha a hullamfront pontokra bonthato.
Amennyiben nem, mint a Compton-szoras eseteben, akkor termeszetesen ez rossz megkozelites. Ezert nem volt jo az egyenlet erre az esetre.
kep1
kep2
kep3
De mostmar biztos, hogy a feny az elektron hullamfrontjan torik meg.
-
sublimiter #829 En tobbszor emlitettem a Lorentz-elvet. Az egy eterre epulo leirasmod, ami matematikailag teljesen egyezik Einstein elmeletevel.
Abban van egy kozeg, az eter. Sot van egy modositott eter is, ez a Dirac-eter.
Dirac munkajara epit a modern fizika a kvantum-elektrodinamikatol kezdve a hurelmeleteken at az M-elmelettel bezarolag.
Csodalkoznek, ha a vakuum nem egyfajta kozeg lenne. A rezgesek ebben terjednek. A fenysebesseg is ezert hatarsebesseg. Minden kozegben van egy hullam terjedesi sebesseg.
-
gybfefe #828 Hm, kicsit tényleg jobban oda kellene figyelned, ráadásul pesszimista vagy, ez a két tulajdonság értsd: pesszimizmus és figyelmetlenség, csak olyan kakaskodásokhoz vezet, melyekkel elveszíted hiteled, próbálj megszabadulni ezektől kérlek.
Ha valójában az én hozzászólásomra reagáltál volna akkor arról csevegnénk vajh hogyan is lehetséges a hullám víz nélkül? Kápis? Ennyit a figyelmetlenségedre, most jöjjön a pesszimizmusod: Honnan veszed, hogy én nem bóknak szántam a féldilettantizmus bélyegét irányodban? Az szerintem mindenki számára nyilvánvaló, ha te komoly szakértője lennél a témának, nem itt az sg fórumán töltenéd emberöltőd, viszont avval, hogy nem totál dilettánsnak neveztelek mintegy óhajtottam rávilágítani annak értékére amikkel színesíted a topikot. Kápis? -
sublimiter #827 kep
Mindig segit, ha leirom a felmegoldast is. A fi/2 szog tehat megoldodott. Ott van a rajzon. Az elektron mozgasi iranya megadja a racs sikjanak a normaljat. A racs mozog, ami miatt nem a racs koordinata-rendszereben vagyunk. -
sublimiter #826 "A megoldas egyszeru."
Pont, hogy nem egyszeru. -
sublimiter #825 Vicces. xD
-
sublimiter #824 Mar utaltam ra, hogy feny-allohullamokon lassu atomok kepesek ugy 'elhajlani', ami megfelel a Bragg-diffrakcionak. Itt a reszletes leiras.
http://www.quantum.physik.uni-mainz.de/lectures/2004/ss04_quantenoptik/download/BraggScattering_Rempe.pdf
link
Ezt nem nehez tovabb vinni. A mozgo fenyhullamok is lehetnek racsok, ekkor az elektromagneses kolcsonhatasbol egyszeru Bragg-diffrakcio lesz. De ezt meg ki kellene pontosan szamolni, hogy jon letre az egesz.
A Compton-szoras /scattering/ enneg a forditottja, ott az elektron a racs. De errol mar irtam. Az erdekes az, hogy a feny hullamhossza valtozik. Es ez a valtozas fuggetlen a feny hullamhosszatol, tehat elvileg nem lehet Doppler-hatas.
Gyakorlatilag egy mozgo racson letrejovo Bragg-diffrakcio nem egyszeru. Ha ez a racs raadasul valojaban ketto, ahol a racsok egymassal szembe haladnak, meg bonyolultabb a helyzet. Ha mindket osszetevo sebessege c, akkor igaz atlathatatlan az egesz folyamat.
-
Koppixer #823 De, tudjuk! A belinkelt topikban meg is válaszolták (ott van pl. 79-es hsz-ben), csak közben olyan dolgokon is vitáztak, amiknek nem volt köze az alapkérdéshez.
link
ebben az előadásjegyzetben keresd meg a "A tömegvonzásból származó gyorsulás a Föld belsejében" c. fejezetet! Ott van a grafikon, mely válaszol a kérdésedre.
(De ezt nem ebben a topicban kéne megbeszélni. Ez itt OFF.) -
lotsopa #822 Köszi, hasznos volt. Szóval a lényeg hogy nem tudjuk. :)
-
Koppixer #821 Gravitáció a Föld középpontjában -
lotsopa #820 Ugye az egyszerű gravitációserő képlet a G*m1*m2/r^2. A távolságot a test tömegközéppontjától mérjük. Mivan ha például elkezdünk leásni a Földben, mélyre...Ugye közeledünk a tömegközéppontjához tehát a képlet alapján r^2 egyre kisebb lesz, tehát a Grav. erő nagyobb lesz. Viszont ha úgy nézzük hogy a vonzóerő a tömeggel rendelkező testek között lép fel akkor csökkenie kéne hiszen egyre kevesebb azon anyag mennyisége ami minket a Föld középpontja felé "húzhat" mert már a többi a fejünk felett van...
A kérdés: Nő vagy csökken a gravitációs erő lefelé haladva, mi van ha r=0?? -
Saintgerman #819 Ha te magad mondod, hogy soha az életben nem érti meg, akkor miből gondolod, hogy értelmesen magyarázol ? 
Ha már a világokat is szelektálod, elárulhatnád, hogy melyiket szántad nekünk és melyiket magadnak ?
-
sublimiter #818 Feldilettans
Micsoda szavakat ismersz. Tehat aki ertelmesen elmagyaraz olyan dolgokat, amit soha az eletbe nem ertenel meg, az dilettans.
Szep vilag. Igy tenyleg nem sokaig fogjatok huzni, mentek a dinok utan, -
sublimiter #817 Nekem se artana akkor jobban figyelni
lol
bocs -
Koppixer #816 Amit idéztél, azt palack kérdezte, nem gybfefe. -
sublimiter #815 De ugy erzem, a lenyegben egyetertunk.
A hullamok elsodlegesek.
-
sublimiter #814 "És a koherens lézerfény honnan tudja melyik a legrövidebb út? Az nem tudja a többi útvonalon kioltani saját magát."
Nezd, ezt kerdezted, en pontos valaszt adtam ra. SEMMIT nem valaszol arra, amit itt levezettem, ehelyett belekezdel valami erthetetlen mellebeszelesbe.
Eleg szanalmas vagy. -
gybfefe #813 Félre értettél, csak elfelejtettem szmájlit rakni a mondatom végére, én örülök mégha oly féldilettáns is tartja a szózatot mint te, legalább valamit konyít a témához. A kvantumfizikában vannak oly logikák miket nem szívesen próbál megérteni az ember. Például a tenzorok... mért kell a jólbevált vektorokat egy újabb logikai síkon megfűszerezni. Mindegy nem erről akartam nyilatkozni.
A hullám verse részecske beállítás például abszolúte logikai fallátus. Azt csak a húrelmélettel elkábított kvantumfizikus képes elgondolni, hogy maga a hullám nem részecskék, vagyis kvantumcsomagok ütközésének frekvenciájából adódik, hanem mintegy fenóm létezik magában. Valamint visszatérve a fény valószínűségi irányhatárához, hidd el azon a szinten is minden determinált, és semmiféle bújócska nem létezik kvantumos szinten sem. Elég mindezek belátásához, ha az ember tisztában van a végtelen valóságával. A valószínűség számítása és a hullám képletek egyazon logikát képviselik ezen a szinten, vagyis kerekítenek.
Számomra teljesen magától értetődik, hogy a különféle tökéletes számítások csupán nagyon pontos közelítő értékek. Nincs teljesen pontos adat a való világban és természetesen ez is végtelenségének következménye. Eme teljesen világos és egyszerű logika egyik gyökere a gödeli nemteljességi tétel, amihez nem nagyon szóltál hozzá.... Várom véleményed és mivel kissé hosszan írtam megint, valamint későre jár legközelebb folytatom a való világ feltárását szemeitek előtt :) -
sublimiter #812 Csak azt ne mond, hogy nem ersz ra, mert szamolsz. xD
-
sublimiter #811 Vissza a fizikahoz.
Amit itt az iment a lezerrol leirtam, nem ismeretlen a fizikusok szamara, hiszen ea feny terjedese igy irhato le helyesen.
" Schrödinger, 19 évvel később –
Selényi eredményeiről mit sem tudva – szintén kimutatta nagy szögben széttartó sugarak
interferenciáját [33]. Egyik zárómegjegyzéseként írja, hogy “Már a bevezetésben említettük,
hogy az elemi emissziós folyamatok tulajdonságaira vonatkozó kérdésre a közölt kísérletek
sajnos semmi többet nem tudnak bizonyítani, mint a Huygens-elv [vagyis a klasszikus
hullámterjedés] érvényességét levegőben.” Tehát az ő eredményei is cáfolni látszanak azt az
elképzelést, hogy a fény az elemi folyamatok során kis térszögekben kisugárzott részekből áll
össze. "
http://www.varros.hu/Varro_Feny_Kettos_Termeszete.pdf
Einstein 'foton' reszecskei csak az energia-atadast magyarazzak, a terjedest nem.
Nem szabad ugy gondolni a fotonra, mint egy repulo reszecskere, mert ez nem helyes kep. A feny alapvetoen hullam.
-
sublimiter #810 Forrai pedig csak egy oreg mernok, aki el akarta mondani, amit megertett.
De jo celtabla, mi? -
sublimiter #809 Es nem a korannal van a problema, hanem a fanatizmussal.
Mint mindig. -
sublimiter #808 Amit a masik forumon muveltek, nekem ezt juttatta eszembe,
"„ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”"
http://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_k%C3%B6nyvt%C3%A1r
Ez undorito.