Kvantumfizika

Termeszetesen ragaszkodhatunk a reszecske kephez, de akkor a foton idoben visszaverodve, 180 fokos faziseltolodas miatt kioltja sajat idoben elorehalado masat.

Kiveve egyetlen uton, ahol elnyelodik. Es ez termeszetesen a legrovidebb ido alatt elert pontra vezet.

Es ismet ott vagyunk, ahogy Feynman elmondta, hogy ez matematikailag teljesen megegyezik azzal a leirassal, amikor egy kozegben hullam terjed.


Lehet valasztani, kinek melyik megkozelites tetszik.

Az amplitudo valtozasa az alabbi modositasokkal jelenitheto meg:

float hullamhossz=M_PI/15;
hullamhossz2=M_PI/10;
u=0;
//for(u=-10;u<11;u++)

amp.valos+=cos(tav);
amp.kepzetes+=sin(tav);
line(x,500,x+(int)(amp.valos*10),500+(int)(amp.kepzetes*10),0xff0000);

" Ha a hatarfelulet egy adott pontjanal az amplitudo gyorsan valtozik, mert a futasidok kozott nagy a kulonbseg, akkor azok kioltjak egymast."

Nem tudom, ez mennyire volt meggyozo, talan igy.

Biztos sok embernek megfordult a fejeben, mar aki tudott kovetni, hogy miert gyorsul az elektron a foton hatasara, ha az csak egy racs?
Elvileg a Bragg-diffrakcio csak az elektron-hullam iranyat valtoztatja meg.

A megoldas egyszeru. A hullamok nem 3 dimenziosak, hanem legalabb 4.Igy a diffrakcio mindig teridoben jon letre, ami jelenthet gyorsulast is, hiszen a teridoben egy haladasi irany valtozas egyben sebesseg-valtozas is.

Hogy minden tisztazzunk, en elfogadom a feny 'foton reszecske' leirasat. Egy a sok lehetseges megoldas kozul.
Nem lesz attol nekem se rosszabb se jobb, hogy van foton.


A problema az, hogy a hullamleiras dominal. Nem is kicsit. Egyre tobb reszlet vezet egy olyan leirashoz, ami teljes mertekben hullamokkal operal.

A foton reszecske kepe nem tul meggyozo. Ami pedig bizonytalan, arrol bizonyossagot kell szerezni.

"miszerint a foton hatására fellépõ elektronemisszió azonnal bekövetkezik, míg folytonos energiák esetén hosszíú idõ kellene ahhoz, hogy az elektronemisszió fellépjen."

Mint latszik, ez nem jo cafolat a klasszikus 'folytonos energiaju' fenyre. A Bragg-diffrakcio azonnal bekovetkezik, ahogy eleri az elektront a 'hullam-racs'.

A tores csak es kizarolag a feny hullamhosszatol fog fuggni, ami jelen esetben egy Bragg racstavolsagnak felel meg.

http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9807/varga.html

Mint lathato, a wikin sem a vegso igazsag van leirva.
Nem is azert linkelek allandoan, hanem hogy egyszeruen el lehessen jutni a temaba vago cikkekhez.

Ha a 'single photon source' kulcsszavakra rakeresel, akkor latni fogod, hogy pont az EPR parokkal lehet a legjobb egyfoton forrasokat letrehozni.

De tovabb lehet vizsgalodni.
kulcsszo : Koincidencia
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0910/varga0910.html


Visszakanyarodva a hullamokra, de a temanal maradva.
http://en.wikipedia.org/wiki/Photon
"Nevertheless, all semiclassical theories were refuted definitively in the 1970s and 1980s by photon-correlation experiments"

Nos, en a fenti cikk ismereteben ezt nem jelentenem ki ilyen biztosan.
A cikkben olvashato, hogy egy nem pontszeru fenyforrasrol szarmazo fenybol soha nem egyetlen hullam nyelodik el, hanem sok szuperpozicioban levo hullam osszege. Ezeknek van egy fazisszorasa, ami a fenyforras kiterjedese miatt keletkezik. Emiatt fotoncsomosodasok jonnek letre. Ezek alapvetoen hullamcsomagok.

Ha kettevagunk egy fennyalabot egy beamsplitterrel, akkor mindig csak az egyik iranyban detektalhatunk fotont.
Miert?
Mint mar irtam, a beamsplitteren athalado es tukrozodo fenyhullam mas es mas faziskulonbseget kap.
A 'fotoncsomosodasok' idobeli eloszlasa az eltero fazisok miatt teljesen mas lesz tukrozodesnel es athaladasnal. A 'foton' egyik bizonyitekanak is hullamfizikai oka van.


Marpedig ez az utolso erv a foton lete mellett, hiszen a Bragg-diffrakcioval es hullamokkal tokeletesen magyarazhato a fotoeffektusnal kilokott elektron energiajanak fenyhullam-frekvencia fuggese, ha a fenyhullamfront egy racskent funkcional az elektronhullam szamara.

A két réses kísérlethez:
Amikor egyenként lõjük ki a fotonokat, honnan is tudjuk, hogy 1 db foton keletkezett?

Rajottem.
Megertettem hogyan kell nepszeru 'fizika'-elmeletet letrehozni.

Szep zene kell alafestesnek, szines ertelmetlen kepek, es hozza kell kotni valami osi baromsaghoz.

Yeah xD
Azt se tudja szerencsetlen a videon, hogy mit beszel. Mekkora lol.


Az meg kit erdekel, hogy Feynman egyszeru szamitasabol kijon a Fermat-elv.
Szanalmas egy vilag.

Ránéztem erre a Feynmanra, mivel Forrai barátunk is sokat emlegette, és két perc után valakinek az aranymondása jutott az eszembe: Akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz.
Szerintem ti egy vakvágányon haladtok teljes gôzzel. Elfelejtettétek, hogy az eredeti feladatotok nem a "szögelés" volt, hanem a házépítés. Még az sem volt megszabva, hogy mibôl készüljön a ház. Mivel a kalapács szétosztásának monopóliumát valakik a megszerezték köztetek, így egyre gyorsabb ütembem szögeltek, de azt már elfelejtettétek, hogy az eredeti célotok a házépítés volt... remélem érted.

Nézzük, hogy néznek ki a dolgok kalapács nélkül: Metaphysics Explaned

A program a leheto legegyszerubb, ahogy maga az elmelet is.

dx=A.x-(x+(float)u/10);
dy=A.y-y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;

dx=B.x-(x+(float)u/10);
dy=B.y-y;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz2;

amp.valos+=cos(tav)/21;
amp.kepzetes+=sin(tav)/21;


Eloszor a forras (A) es a felulet (x,y) tavolasgabol es a hullamhosszbol egy fazist szamol. Majd ezutan ehhez hozzajon a felulettol a (😎 pontig a fazis.
Ennyi. Nincs semmi mas beepitve a programba. Ez az egyszeru feltetel kiadja a hatas-elvet es a fenyre a Fermat-elvet is, ami vegul is ugyan az.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1selv

A gravitacionak ugyan ez a lenyege. Csak mint mar ezerszer irtam, ott az anyagban belso fenyszeru mozgasok vannak. Ezert kulonbozik az egyszeru fenyterjedes leirasatol, mert ott ezek a belso mozgasok definialjak tobbekkozt az idot is.


A gravitacio nem ilyen lenne, ha az anyag nem hullam lenne.

tuvonalon=utvonalon

lol

Es hogy minden ketseg eltunjon, vigyuk kozelebb a falat a resekhez. A foton 'masik tuvonalon' fog haladni.
Latszolag, mivel valojaban minden utvonalon halad.
Mert egy hullam.

Ha 'valojaban' a zold savokon haladna, nem alakulhatna ki mas interferencia minta attol, hogy a falat kozelebb visszuk.

Ilyen egyszeru a fizika.

A modszerrel a ketreses kiserlet is jol leirhato.




int x,y,u;
float dx,dy,tav,min=1e8,w=1.0/42.0;
float hullamhossz=M_PI/2.1;
vektor A,B,C;
A.x=20;
A.y=260;

B.x=250;
B.y=250;
C.x=250;
C.y=270;


for(y=0;y<1000;y+=4)
{
x=500;
komplex amp;
amp.valos=0;
amp.kepzetes=0;

for(int u=-10;u<11;u++)
{
dx=A.x-B.x;
dy=A.y-B.y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;

dx=B.x-x;
dy=B.y-y+(float)u/10;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;

amp.valos+=cos(tav)*w;
amp.kepzetes+=sin(tav)*w;


dx=A.x-C.x;
dy=A.y-C.y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;

dx=C.x-x;
dy=C.y-y+(float)u/10;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;

amp.valos+=cos(tav)*w;
amp.kepzetes+=sin(tav)*w;
}

amp=szorzas(amp,konjugalt(amp));
amp.valos*=amp.valos;

int szin=(int)(amp.valos*255);

if(szin>50)
{
line(x,y,(int)C.x,(int)C.y,szin<<8);
line(x,y,(int)B.x,(int)B.y,szin<<8);
}
}

int v=600-(int)(min/100);
line(0,v,800,v,0xff00);

Ami pedig ugy terjed, mint egy hullam, az egy hullam.

Feynman ezzel a mondattal nem ertene egyet, de ez egy teny. Ami olyan, mint egy elefant, az egy elefant.
Ez van.
A hurelmelet ezt tudomasul veszi, es megprobalja a lehetetlent, kozonseges hullamokkal leirni a vilagot. Jelenleg csak ugy kepes erre, ha sok extradimenziot feltetelez.
De meglepetesek mindig lesznek.

Feynman semmi mast nem csinalt, mint hozzarendelt egy forgo amplitudot a fotonhoz. Ezt az amplitudot minden utvonalon osszegezni kell. Ha a hatarfelulet egy adott pontjanal az amplitudo gyorsan valtozik, mert a futasidok kozott nagy a kulonbseg, akkor azok kioltjak egymast.
Igy csak a legvaloszinubb foton palya marad.

Ez a megoldas teljesen egyenrangu Heisenberg matrixmechanikajaval, es Schrodinger hullammechanikajaval. A kvantummechanika egy harmadik helyes leirasi modja.

A foton ugy terjed, mint egy hullam. Minden iranyba.




Az 1-est 0-ra atirva a szimulacio tukrozodes fog szamolni.
#if 1
http://www.sg.hu/galeria/1291739216/12917392161293727059.gif

Nos, igy.

http://www.sg.hu/galeria/1291739216/12917392161293727052.gif



void line(int x,int y,int x2,int y2,int szin)
{
XSetForeground(dpy,gc,szin);
XDrawLine(dpy, w, gc, x,y,x2,y2);
}
struct struct_vektor
{
float x,y;
};
typedef struct struct_vektor vektor;


int main()
{

dpy = XOpenDisplay((0));
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 600, 0,0,0);

XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);

gc = XCreateGC(dpy, w, 0, (0));
XSetForeground(dpy,gc,0);

for(;😉 { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }





int x,y,x2,u;
float dx,dy,tav,min=1e8;
float hullamhossz=M_PI/0.15;
float hullamhossz2=hullamhossz;
vektor A,B;
A.x=50;
A.y=50;
B.x=600;
B.y=170;

#if 1
B.x=600; B.y=420;
hullamhossz2=M_PI/0.1;
#endif


for(x=0;x<1000;x+=8)
{
y=300;
komplex amp;
amp.valos=0;
amp.kepzetes=0;

for(u=-10;u<11;u++)
{
dx=A.x-(x+(float)u/10);
dy=A.y-y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;

dx=B.x-(x+(float)u/10);
dy=B.y-y;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz2;

amp.valos+=cos(tav)/21;
amp.kepzetes+=sin(tav)/21;
}
amp=szorzas(amp,konjugalt(amp));
amp.valos*=amp.valos;

int szin=(int)(amp.valos*255);
// szin=255;
line(x,y,(int)A.x,(int)A.y,szin<<8);
line(x,y,(int)B.x,(int)B.y,szin<<8);


{
dx=A.x-x;
dy=A.y-y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;
dx=B.x-x;
dy=B.y-y;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz2;

if(tav<min) {min=tav;x2=x;}
int v=600-(int)(tav/100);
pont(x,v,0xff00);
}
}

int v=600-(int)(min/100);
line(0,v,800,v,0xff00);
line(x2,0,x2,800,0xff00);




XFlush(dpy);
getchar();
}

Az altalad bandanak nevezett tarsasag az egesz eletet arra tette fel, hogy elorebb vigye a tudomanyt.
Mondom ezt ugy,hogy semmi kozom hozzajuk.


Akkor folyatassuk.
"És honnan tudja a fény elõre, hogy melyik út lesz a leggyorsabb?"

Ez egy nagyon erdekes kerdes. Az egyik lehetseges valaszt Feynman adta erre meg.
Vegyunk egy fotont. Ez a foton haladjon az osszes lehetseges utvonalon A pontbol a B pontig. Ekkor ezt a kepet kapjuk.




A foton induljon a felso csucsbol, es egy kozeg hatarfeluleten megtorve mozogjon az also pontig, ahova a vonalak osszefutnak.
A hatarfelulet alatt a kozegbeli fenysebesseg kisebb, mint felette. A futasi idot a kep aljan a gorbe mutatja. A fuggoleges vonal jelzi a futasi ido minimumat. A fenynek itt kellene athaladnia a feluleten.
Hogy lehet kiszamolni ezt a pontot?

Az embernek egyszer mindig van tudathasadása. Egyszer akkor, amikor benôl a 'fejelágya'... a második már nem szükségszerû, ami akkor van, ha újra kinyílhat...

Tudathasadás.

<#eljen>

"Kora reggel volt, az utcák tiszták, üresek, a pályaudvarra mentem. Ahogy a toronyórát órámmal összehasonlítottam, láttam, hogy sokkal késõbb van már, mint hittem, sietnem kell, e felfedezésemtõl megrémültem, elbizonytalanodtam utamban, nem ismertem még jól a várost, szerencsére akadt a közelben egy rendõr, odasiettem hozzá, és lélekszakadva kérdeztem tõle az utat. Mosolygott, s azt kérdezte:
- Tõlem akarod megtudni az utat?
- Igen - mondtam -, mert magam nem találom.
- Add föl, add föl! - mondta, és nagy lendülettel elfordult, mint aki nem akarja, hogy nevetni lássák."

Franz Kafka - 1922

OK, csak azt nem értem, mit kezdesz egy kisérlet eredményével ? Felhasználod egy másik kisérlethez ? Ehhez nekem már nincs türelmem, habár tudomm hogy a számok másra is használhatók, minthogy az adónkat kiszámoljuk vele.
Azt írtad, hogy a Tachyon-nal kapcsolatban még nincsenek kisérleti eredmények. Nem tudom megnyugtat-e, az emberiség elôbb fel fog ébredni, minthogy fizetett "tudós" banda eredménnyel állna elô...

Ugyes kerdes, a lenyeg ott lapul a valaszban. Talan majd holnap.

Lasd idokep cikk. Jo olvasni, mert erdekes.

De amit az egeszbol levont, az hibas. Ha szamolt volna, akkor megertette volna a tukor-beamsplitter rendszer szerepet. Nelkule nem mukodik ez a kvantumradir-kiserlet.
Mehet a brainstorm, erre a legjobb helye egy ilyen forum, de ellenorizni kell a kitalalt szituaciot. Enelkul log az egesz a levegobe az idok vegezeteig.

En is talalok ki furcsa dolgokat, amitol egy tanult fizikus fejreall, de mindig csak azt irom le, amit valamilyen szinten ki tudok szamolni.

Tevedes ne essek, ez sem kotelezo. De megfelelo iranyba vezeti az intuiciot.
Sot, olvastam valahol, hogy komoly elmeleti fizikaban is szokas a brainstorm. Ez egyfelol kikapcsolodas, masfelol jo otletek sulhetnek ki belole.

És honnan tudja a fény elõre, hogy melyik út lesz a leggyorsabb?

Csak egy tipp volt. Semmi nem kotelezo.

De biztos ismeretekhez jutni brainstormmal eleg nehez. Matekkal konnyebb.

Attol, hogy lassabb egy adott szakasza a palyanak, attol meg osszessegeben lehet az a leggyorsabb ut.
De ha eleg vekony az akadaly, es nagyon lassu benne a terjedesi sebesseg, akkor megkeruli, akar mindket oldalrol is.

Na és ha tanulunk fizikát akkor mi lesz ?? Megértjük a világot ??
A wikire hivatkozgatsz itt, ami csak annak a könyvtára amit az emberek már megértettek. A világ valódi mûködése az emberek köztudatában még messze nem tiszta, úgyhogy te is inkább másfelé keresgélhetnél mint a wiki meg a fizika... <#ravasz1>

"A fény a leggyorsabb utat követi egy optikai rendszeren keresztül"

Akkor miért nem kerüli meg a vízzel teli akváriumot? <#vigyor5>

A geodezikus es a leggyorsabb utat koveto feny ugyan az.

Tehat a gravitacio alapvetoen egy fenytores.
Tanuljatok fizikat.

Szomoru, hogy amikor ezt leirom, a legtobb fizikat ismero de nem erto elkezd sajnalkozni, es a fizika megtanulasara buzdit.

Szerintem meg forditva all a dolog, ugyanis amit irtam, az trivialisan igaz.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1selv

"A fizika sok problémája állítható fel és oldható meg a hatáselv formájában, mint például megtalálni a legrövidebb utat a parthoz, hogy elérjünk egy fuldoklót. A dombról lefutó víz a legnagyobb lejtõt keresi, a leggyorsabb utat, egy medencébe folyó víz úgy terül szét, hogy a felszíne a lehetõ legalacsonyabban legyen. A fény a leggyorsabb utat követi egy optikai rendszeren keresztül (Fermat-elv vagy legrövidebb idõ elve). Egy test pályája gravitációs mezõben (azaz szabadesés a téridõben, egy ún. geodézikus vonal) a hatáselv segítségével határozható meg."


Persze aki csak bemagolta, de nem erti, az ne is akarja elmagyarazni nekem, amit nem ert.
LOL

Nem ertek a kvantumgravitacios elmeletekhez /sem xD/.
De a graviton egyenlore csak elmeleti sikon letezik.

A gravitacios hullamokat pedig Einstein elmelete josolta.
Nem hiszem, hogy a gravitacios hullamok kimutathatoak. Marcsak azert sem, mert mint kiderult a relativitasnal, minden ugy torzul, ahogy a 'terido'. Hozza igazodik minden a feny valtozo sebessegehez, igy teljesen kimutathatatlanna teszi ezt a valtozast. Csodalkoznek, ha kozvetlenul kimerheto lenne egy gravitacios hullam.

Ennek ellenere rautalo meresek sora mutatja, hogy Einstein elmelete helyes, es lennie kell gravitacios hullamnak.

http://en.wikipedia.org/wiki/Gravitational_wave

Gravitációs interferencia stb. ha már hullámszerû.
Ilyenek vannak? Elméletileg a graviton is a többi részecskéhez hasonlóan hullám és részecskeként is leírható(?).

Be kell latnom, a gravitacio terjedhet hullamszeruen, ekkor fuggetlen lesz a sebessege az eter aramlasi sebessegetol.

Lehet megis igaza van.

Egy rajzfilm.
Miert nem nezed vegig az eloadas-sorozatot? Sokkal tobbet elmond a fizikarol.

Youtubeon Dr. Quantum-ra rákeresve ajánlom mindenkinek hogy töltsön pár percet a találatok megnézésével, megértésével.

"Nos, ha a hullamok a tavoli multbol es a tavoli jovobol jonnek, akkor egyszeru a valasz Feynman kerdesere. Az univerzum tagul, igy az egyik hullam nagyobb Doppler-eltolodassal jon vissza. "

Lehetne akar igy is, de ez is csak egy feltetelezes. A nagy amplitudoju hurok helyettesithetik az egeszet.
Arrol nem is beszelve, hogy meg sok teljesen mas megoldas is lehet.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Er%C5%91s_k%C3%B6lcs%C3%B6nhat%C3%A1s


"Az erõs kölcsönhatás erõvonalai a tér önkölcsönhatása miatt egymáshoz közel húzódnak, a tér csõszerûen összehúzódik, mint egy kábelköteg. Ezért az erõvonalköteg mentén állandó az erõ és az energiasûrûség (ami viszonylag nagy). "

" 3 dimenzios hullambol 2 dimenzios lesz."

Mivel egy vonal lesz belole, igy 1 dimenzios lesz. Eliras.

A gravitacio pedig a globalisan mert fenysebesseg valtozasai miatt fellepo folytonos hullam-refrakcio.

http://en.wikipedia.org/wiki/Yukawa_potential

"If the mass is zero, then the Yukawa potential becomes equivalent to a Coulomb potential, and the range is said to be infinite."

Miert mas a magero? Az is a Bragg-diffrakciobol kell hogy eredjen.
Talan ezert.


http://en.wikipedia.org/wiki/Relativistic_Doppler_effect

Nagy sebessegnel az elektromagneses 3 dimenzios hullambol 2 dimenzios lesz. A teljes terszogben szorodo energia egyetlen iranyba koncentralodik.

A magero erosebb, mint az elektromagneses, mert koncentralt az energia a feny aberracioja miatt.

"lehetne eltuntetni a fotonnyi energiat"

Eloszor eletemben ferajzoltam egy pontszeru hullamforrast korbeolelo vegtelen visszavero feluletrol idoben visszaverodo hullamokat. Nincs itt semmi gond,

Feynmannak igaza volt. Nincs semmifele mezo.
Es mindez ugy erheto el, hogy a mezo 180 fokos faziseltolodasu visszaverodo hullamai teljesen eltuntetik azt. Hihetetlen, de igaz.

A mezo onmagat tunteti el a fizikabol. Ahogy az eter is.
Nekunk mar csak a kvantumvilag marad. A konstruktiv interferenciakbol felepulo diszkret vilag.

Ami marad, az egy exponencialisan lecsengo allohullamokkal korbevett hullamforras.
Valami ilyesmi.
http://glafreniere.com/matter.htm
http://www.glafreniere.com/sa_phaseshift.htm


http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html
"Feynman, I know why all electrons have the same charge and the same mass" "Why?" "Because, they are all the same electron!"

"But, Professor", I said, "there aren't as many positrons as electrons." "Well, maybe they are hidden in the protons or"

Nos, ha a hullamok a tavoli multbol es a tavoli jovobol jonnek, akkor egyszeru a valasz Feynman kerdesere. Az univerzum tagul, igy az egyik hullam nagyobb Doppler-eltolodassal jon vissza.

transzurán izotópokra gondoltam

Ha van egy eseményed két egyforma valószínûségû lehetséges kimenetellel, és semmi más információt nem kapsz róla, akkor kénytelen vagy azt mondani hogy 50-50% a valsége mindkettõnek. A valószínûségszámítás az anyagi rendszerektõl elvonatkoztatott elvi leírás mód. Valóban "nem a macska van egyszerre élõ és halott állapotban", hanem csupán mindkét állapotának valószínûsége 50%.
Azonban bármennyire is "fáj", ha feltételezzük hogy egy pénzdarab feldobásának két egyforma valószínûségû kimenetele a fej vagy írás állapot, akkor a feldobott pénz pörgés közben 50-50% valséggel van fej vagy írás állapotban, hiszen a fej/írás állapot csak nyugalomban levõ pénzérme esetében értelmezhetõ.
Ha pedig a pörgés utáni kimenetelt nézzük, valóban függhetnek bizonyos zavaró tényezõktõl is, de mi pont azt kötjük ki, hogy a folyamatban nincsenek zavaró tényezõk. Errõl szól a valószínûségszámítás.
A zavarás\mérés a kvantummechanikai rendszereket is rögtön kiszámíthatóvá teszi.

Tessék:
A kvantummechanikában szuperpozíció elvének nevezzük, amikor egy részecske (vagy hullám) ún. kevert állapotban van, azaz bizonyos tulajdonságait nem tudjuk egyértelmûen megállapítani. A részecske addig marad ebben, amíg valamilyen módon meg nem állapítjuk, hogy valójában hol és milyen állapotban van. A probléma ott kezdõdik, hogy mérés (megfigyelés) hatására a szuperpozíció összeroppan, és a részecske egyértelmûen a lehetséges állapotok egyikébe kerül.