1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
Albertus #887 Ha már a szupravezetés szóba került
akkor érdemes megemlítenünk azt is, hogy a Cooper-párok létezése és kölcsönhatásainak nagyságrendje egy másik szempontot is felvet.
Azt a szempontot, hogy a környezetünkben tapasztalt hatások, jellemzők, és az ezekből levezetett fizikai törvények döntő többsége csupán a mi általunk "hétköznapinak" ismert környezetben érvényesek.
Hiszen ma már léteznek olyan szupravezető "kerámia-vegyületek" amelyekkel -200 °C helyett, akár -135 °C-on vagy az újabbakkal
már -40 °C-on létrejön a Cooper-párok képződése, ezzel a szupravezetés.
Ha pedig a Naptól Jupiterhez hasonló vagy nagyobb távolságon lennénk, akkor a felszíni hőmérséklet átlagosan -140 °C körüli ill. még alacsonyabb hőmérsékleti értékeknél, számos már ismert szupravezető anyag külön hűtés nélkül, "természetes" tulajdonságként a szupravezetést mutatná.
![]()
Így mondjuk az Io-n lévő "emberek" ha az Ohm törvényét a mérési eredmények alapján le szeretnék vezetni, akkor nem a nálunk ismert U=R*I összefüggést kapnák eredményül.
Aztán még valamire szintén jól rámutat ez a jelenség kör.
Ugyanis amikor az anyagban lévő néhány tucat elektron Cooper-párokba rendezésével a tömegükhöz viszonyítva sok-sok nagyságrenddel nagyobb tömegek mozgatásához szükséges hatást képesek létrehozni, akkor mi lehetne, mekkora hatás lenne akkor, ha egy-egy tömeg összes elektronját rendezhetnénk ilyen Cooper-párokba?
Azaz ha valamiféle parányi rendezés-rendezettség létrehozása ilyen drasztikusan nagy hatású, akkor a világunkban ismert és alkalmazott törvényszerűségek mindegyikére ugyanez igaz lehet.
Vagyis minden hatás csupán a rendezettség vagy más szemszögből, a differenciálok jellemzőitől függ.
Azaz az összes fogalmunk, köztük akár az energia fogalma is, teljesen új értelmet kell, hogy kapjon.
Vagyis a jelenleg vallásos hithez hasonlatos módon tisztelt dogmákhoz nem lenne szabad mániákusan ragaszkodnunk.
-
Albertus #886 A szupravezetés ( a jelenleg elfogadott kvantumfizikai elvek szerint) akkor jön létre, ha két-két elektron, úgynevezett Cooper párba tud kapcsolódni.
Ezen a Cooper-párokban az egyébként fermion családba tartozó, azaz 1/2 spinű elektronok összegződő spinje 1/2+1/2=1 azaz a Cooper-elektronpár bozonként van jelen.
Ezzel az áramlásuk a többi bozon típusú (foton, gluon, stb.) részecskével azonosan, a Pauli-féle kizárási elv hatása alól mentesítve, függetlenné válik a "mozgató" energiától.
Vagyis úgy mint ahogy egy fotonnak sem kell energia ahhoz, hogy A pontból B pontba eljusson, a Cooper-párokat alkotó elektronpároknak sem kell energia a helyváltoztatásukhoz.
Ez persze nem teljesen van így. Helyesebben fogalmazunk akkor ha azt mondjuk, hogy a normál elektronok nagy kölcsönhatású áramoltatásának energia igényéhez viszonyítva, sok nagyságrenddel kevesebb energia szükséges a Cooper-párok mozgatásához.
Vagyis a szupravezetés sem zéró ellenállású, hanem csak a zérót nagyon megközelítően alacsony az áramoltatás energia igénye.
Erre jól rámutat az a kísérleti tapasztalat, hogy miközben egy valódi bozon, mint például a foton, mágneses tér hatására csak végtelenül kicsiny mértékben változtat a pályáján, addig a Cooper-párok olyan hatalmas mértékben reagálnak a mágneses térre, amely reakció erő képes felemelni a szupravezető teljes tömegét:![]()
Miközben a teljes tömegnek csupán elenyésző hányadát adja a Cooper-párokban lévő elektronok tömege.
Azaz a Cooper-párokban lévő elektronok elmozdulásukkor kölcsönhatnak a mágneses mezővel ÉS hordozó tömeggel, hiszen a hordozó tömegre erővel hatnak.
Miután kölcsönhatnak, így legalább ezen kölcsönhatás mértékéig van akció-reakció a Cooper-párok és a hordozó környezetük között, vagyis nem abszolút nulla a szupravezetőkben az elektronok és a vezető közegük közötti kölcsönhatás nagysága.
Azaz ez kísérleti tapasztalat is igazolja, hogy nem nulla, hanem csak a nullát alaposan megközelítően alacsony a szupravezetők ellenállása. -
lotsopa #885 A szupravezetőkben az elekton-hullám teljes visszaverődéssel halad, vagy az elektron kikerüli az összes részecskéjét a vezető anyagnak? Amúgy ha áramot lehet ellenállás 'nélkül' továbbítani akkor hőt is, és az energia bármely állapotát? ( pl. anyag ) -
polarka #884 én meg kicsit túl sokat fostam a szót -
lotsopa #883 Rendben, rájöttem hogy én értettem másképp azt amit írt palack. Valamiért én úgy értelmeztem hogy a két golyó egymás mellett van, vízszintese...nem pedig egymáson. Utólagosan ellnézést kérek a figyelmetlenségemért. :)
-
polarka #882 "Az hogy "magától" elmozdulna a két golyó egymástól pusztán azért mert nem tökéletes gömbök, vagy mert nyomást fejtenek ki a neki ütköző részecskék szerintem nem túl valószínű."
Ez anyagfüggő jelenség és nem elég kiolvasni a megfelelő gördülési súrl 1ütt6ót, mert azt síkfelületen való gördüléshez kísérletezték ki, itt viszont mást is figyelembe kell venni.
A gördülési ellenállás pont a felületek deformációjából származik, ezért ha makroszkopikusan belegondolunk ahhoz, h tetszőlegesen kis elfordulásra elegendő perdület miatt leguruljon a golyó a görbült felületről az kell, h az az energia, amire szert tett a löket révén (+amit a kezdetben deformálódott felületből visszakap) min. arra legyen elég, h végül, ahol kényszerül megállni a veszteségek révén, annak a deformált felületdarabnak már legyen 0tól eltérő meredeksége, így biztosítván a gravitáció által a továbbmozdulást. Ebből a meggondolásból arra jutunk, h a kiválasztott anyagunk deformálhatóságától fog függeni az ellenállásunk.
Mikroszkopikusan még figyelembe vehetnénk a molekulák közötti kölcsönhatást, így 0tól egy bizonyos határértékkel nagyobb kell legyen a meredekség (és még a kezdeti löket is nagyobb kéne legyen), hiszen ha az érintkező felületeken a kémiai kölcsönhatás szeretné a golyót ott tartani, akkor kell annyi +helyzetienergia, h a kezdeti felszakítást az erőhatás biztosítsa, ami meglehetősen nagy is lehetne tiszta laborkörülmények közt, megfelelően választott anyaggal; de most elég életszerű példát vettünk.
Tehát, ha pl. gyurmagolyókat raksz halálpontosan 1másra, akkor könnyen lehet, h nem lesznek elegek a palack által írt hatások. Mondjuk rendkívül tökéletes gyurmagolyókhoz sem volt még szerencsém, ezért szerintem ott inkább a tökéletlenség miatt maradtak fenn. De a biliárdgolyós tapasztalatot sem ismerem, még nem tettem 2 tökéletesnek mondható biliárdgolyót pontosan egymásra, eddig mindig pillanatok alatt legurultak egymásról, ami szerintem inkább a pontatlan elhelyezés következménye. -
lotsopa #881 Ezt a két biliárd golyós hasonlatot vagy én nem értem vagy te írtad rosszul. Először is nem jó számítás az amivel olyan eredményt kapsz hogy örökké azonos állapotban maradak, de ez elég egyértelmű itt egyszerűen a képletek helytelenek. Az hogy "magától" elmozdulna a két golyó egymástól pusztán azért mert nem tökéletes gömbök, vagy mert nyomást fejtenek ki a neki ütköző részecskék szerintem nem túl valószínű. Nyilván ki lehetne számolni ennnek a nyomásnak a nagyságát de én nem fogom, hiszek a megérzésemne hogy ez nincs akkora hogy elmozdítsa, tehát legyőzze a surlódást. :) ( persze tévedni emberi dolog ) -
palack #880 Mondjuk van két teljesen egyforma biliárd golyó, melyet pontosan egymásra teszünk a biliárd asztalon. A számítások szerint örökké úgy kéne maradniuk. De mégis néhány másodperc múlva valamelyik irányban legurul. És azt nem lehet előre kiszámítani, hogy melyik irányban, mert olyan apró és kiszámíthatatlan erőhatások befolyásolják mint pl. a golyót/asztalt/levegőt alkotó atomok rezgése. A makroszkópikus folyamatok akkor kiszámíthatóak, ha az azokat véletlenszerűen befolyásoló mikroszkópikus folyamatok többsége a legvalószínűbb kimenetelt erősíti. Mondjuk elindul egy vonat A pontból B pontba. Ekkor minden és mindenki azon dolgozik, hogy a vonat eljusson a rendeltetési helyére: a mozdonyvezető, a sínpálya, a bakter, a villanyvezeték stb. Tehát nagy valószínűséggel meg fog érkezni B pontba. De NEM BIZTOS. Soha semmi sem biztos. Ez van. Kérdezzétek Heisenberget. 
-
palack #879 Bocs az az ÉS megint dühbe jövünk volt. 
-
palack #878 Mint látható a megfigyelő szerepe meghatározó a folyamatokban. Pl. a valóságos pénzérme dobálásnál a feldobó dönti el, hogy mennyire szeretné a két lehetséges kimenetelt azonos valószínűséggel megkapni (most nem számolva a Különben dühbe jövünk sirályos poénját.)
Hiszen pont a játék a cél, tehát a megfigyelő érdeke, hogy minél kiszámíthatatlanabb legyen a kimenetel eredménye. Ha az a cél, hogy előre tudja, hogy fej vagy írás lesz, akkor nyilván ennek megfelelően fog cselekedni. A két dolgot nem érdemes keverni.
-
#877
"..egyszóval a pénzérme fej/írás kimenetele pontos mérőrendszerekkel és az az adatokból következtető számítógépekkel megmondható.."
Pont ez a lenyege..nem mondhato meg tetszoleges pontossaggal(pl.Planck), onnantol kezdve az egyenleted hibas eredmenyt fog produkalni, barmilyen priman vezetted is le...(nem merheto meg abszolut pontossagig..pl. sosem tudhatod meg h hogyan viselkedne a termeszetben egy feketerigo par, ahhoz kepest mintha nem zavarnad a figyeleseddel..akkor se szamithatod ki ha azt hiszed h tokeletes rejtozkodesben vagy..) -
redw1ne #876 "Schrödinger argued that x-rays can be diffracted on a standing “charge density” wave, due to the incident and recoiling electron, just as light is diffracted on a standing wave of ultrasound (Born and Wolf 1959)."
http://knol.google.com/k/lev-regelson/compton-effect-as-wave-process/1i7aar4mqflvt/51#
http://www.regels.org/Compton-effect.htm
-
palack #875 A puttónál esetleg meg lehet csinálni, ha jól tudom ott elektronikus álvéletlen számsorokat generálnak. Sok sikert!
A lottónak pont az a lényege hogy minden egyes szám kihúzásának közel azonos a valószínűsége. Azért írom, hogy közel azonos, mert ha azt írnám hogy teljesen azonos akkor belekötnél, hogy de függ a színétől, szagától, súlyától stb. Ezek a befolyásoló paraméterek közel egyformán hatnak minden golyóra, ezért kiejtik egymást. Matematikailag bebizonyítható, hogy az SZRT akkor tesz szert a legnagyobb haszonra, ha törekszik a számok tökéletesen véletlenszerű kihúzására. Ha bármilyen szabályszerűséget megállapítanának azt azonnal kiiktatnák a rendszerből. Sajnos
-
#874
Ja bocs:) Én is keverem néha a véletlen és a valószínű fogalmát.
De, ha abból indulunk ki amit mondasz és csak szemlélők leszünk, akkora következő kép nézne ki a dolog.
Van egy pénzérme feldobás... feldobjuk>leesik>felvesz egy állapotot.
Ami a feldobás előtt és közben van, az amit ki lehet számolni, ha ismerjük a kimenetelig bekövetkező összes behatást és azok okozta változást.
//most itt jöhet olyan szó, hogy: "véletlen" pl: valaki kinyit egy ablakot és huzat lesz, ami változtatja a pénzérme röppályáját, de a befolyásoló hatások dimenziója véges (remélem
) szal... pl a Földön feldobott érme kimenetelét remélem nem befolyásolja egy Marson tomboló elektromos vihar)// Szóval egy nagyon precíz szimulált modellel nagy pontossággal lehet tudni valamilyen eseményt.
Most ha nagyon durvulni akarok a lottóhúzáskor (kézi) sem véletlen semmi. (a golyók állapota még hagyján:), mert mikor a gömb tekerő csajszi megállítja a tekerést viszonylag nyugalmi helyzetben maradnak. A durvább a kihúzás folyamatának lemodellezése. A gömbbe nyúló kart mozgató idegrendszer alapelemei az agysejtek, sem random generálnak impulzusokat. De most annak az egyénnek, aki kihúzza a számokat lemodellezni, azt az állapotát (idegrendszeri, fiziológiai, stb,)ami érdemben befolyásolja a golyók kihúzását, na az a nem semmi és egyelőre (ha nem örökre megoldhatatlan).
Ha pl 50 éves csávó húzza ki: lehet gyerekkorában arról álmodott, hogy ő lesz a lottószámok kihúzója. Ez gondolatot generál benne a húzás pillanatában, de nem is fogja fel a gondolatait csak a keze lelassul. Irányt vált és másik golyót fog előbb megtapintani, majd kihúzni. Egy idő után, ha nincs semmi radikális változás a folyamatok megtörténésekor (itt a kézi lottóhúzás) akkor születhet valóban egy valószínűségi minta, ami a következő hétre érvényes számokat megmondja.
Ami meg a magyar lottózási szokásokat illeti: 3 fő csoport van
-fix számmal játszók
-random számokkal játszók (akik néha 6 mezőt is képtelenek úgy gyorsan kitölteni, hogy ne legyen 2 azonos szám, pedig a 6 mező 5 száma a lehetséges számok 33%-a)
-statisztikai adatokkal dolgozók, mint jómagam
(bár 1 mezőt Én is fix számokkal töltök ki), de ezek nagyon buta kiértékelések. Melyik számot húzták a legrégebben stb.
Nyilván, ha lesz olyan nevezetes számsor (ha jól értem amit írtok lennie kell) amire ráilleszkednek a lottószámok kihúzásai, akkor nem lesz többé értelme a lottónak..... -
palack #873 Elvi esetról van szó! Van egy objektum aminek 2 lehetséges véletlenszerű állapota van és 10 különböző időpillanatban megnézem az éppen aktuális állapotát. Vagy veszek tíz ilyen objektumot és egy időpillanatban megnézem mindnek az állapotát. Ha nehéz elképzelni hogy lehet valaminek véletlenszerűen két állapota, akkor feltételezzük hogy az állapota nagyságrendekkel gyorsabban változik mint a legkisebb időköz melyek közt meg tudjuk nézni. Mondjuk időt 0,00000000000000000000000000000000000000000000000000001 sec pontosan tudunk mérni az állapota pedig kb. 0,000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000001 sec-enként változik de nem pontosan (most kicsit túloztam, ha ez kevesebb mint a Planck-idő akkor bocs). Hiszen ha mondjuk 1s-ig fej és 1s- ig írás periodikusan, akkor minden páratlan másodpercben fej, minden párosban írás az állapota, tehát attól függően mikor nézem meg olyan állapotot kapok. Vagyis azt az illúziót kapom mintha én mint megfigyelő befolyásolnám az állapotát (ebbe szokott belezavarodni a legtöbb kvantumfizikus). 
Hihetetlen, hogy itt mindenki mindent ki akar számolni.
Valszeg az emberi elme működése az ami tiltakozik a valószínűségi leírás ellen.
De jó nézzük a valóságos pénzérmét. Érdekes módon az is 50% eséllyel lesz fej vagy írás. Miért? Azért mert végtelen paraméter végtelen folytonos függvénye befolyásolja, mely összességében tart a véletlenszerű kimenetelhez. Persze ha nagyon ügyes vagyok fel tudok dobni egy pénzérmét hogy mindig fej legyen, vagy kiszámolhatom hogy fej lesz-e, de én most éppen a valószínűség elvi megközelítéséről értekezem, úgy mint a kvantumfizika.
Nem véletlenül olyan nagy a szerencsejáték zrt. profitja.
-
#872
Most ha a pénzérme feldobását nézem, úgy nagyjából:
a pénz anyaga,
felületi érdessége,
kialakítás,
a légmozgás, levegő por és páratartalma
a dobó kéz izzadsága,
a dobás kinetikai jellemzői,
a kéz statikus töltöttsége,
a Föld forgása,
az asztal felülete,
a külső hőmérséklet,
egyéb gravitációs és mágneses erőterek,
az apró rezgések, amit a földkéreg mozgási az asztalra juttathatnak
egyszóval a pénzérme fej/írás kimenetele pontos mérőrendszerekkel és az az adatokból következtető számítógépekkel megmondható (ilyen mérőműszerezettség, ha van is, ilyen pitiáner dologra nem fecsérelnék el).
Ha egyszerre 10 érmét dobsz fel az mind hatással van egymásra. -
#871
már a példa se jó.
nem ugyanaz a kettő:) -
palack #870 A tér-idő-beli bizonytalanság a létezés velejárója. Feldobok egy pénzérmét 10-szer egymásután, vagy 10 pénzérmét feldobok egyszerre. A végeredmény ugyanaz. Elvileg nem lehet megmondani előre, hogy mikor lesz az egy darab pénzérme állapota fej, vagy hogy a 10-ből melyik pénzérme lesz fej. -
#869
Persze..nincs koztunk ellentmondas.. -
#868
1.Azt pontosan meg tudom hatarozni h hol lesz foldrenges, VAGY h mikor..(TETSZOLEGES PONTOSSAGGAL)
2.De azt nem h hol es mikor...
(1.pl. azt mondom h X koordinataban lesz foldrenges--valamikor biztos h lesz-a foldkereg folyamatosan mozog, kisebb-nagyobb foldrenges mindenhol elofordul.., vagy azt mondom 2011.02.13.--ugyanaz..valhol biztos h lesz foldrenges..)
2.ezt TETSZOLEGES PONTOSSAGGAL sosem lehet megmondani..legfeljebb tobb-kevesebb pontossaggal lehet majd elorejelezheto a technika feljodesevel..)
Mint a kvantum-elmeletben= a reszecske pozicioja-sebessege nem allapithato meg tetszoleges pontossaggal.. -
Albertus #867 Helyesen:
100 Ft * 3 [kg] krumpli + 170 Ft * 4 [kg] alma= 70 Ft * 14 [kg] dinnye
Bocs! Az elírásért.. -
Albertus #866 "3 krumpli + 4 alma = 14 dinnye ,akkor a keplet eredmenye igaz, "
Nos, bár helyből oda értjük, ezért nem feltétlenül jelöljük, de matematikailag az életben is csak akkor helyes a függvény, ha az együtthatókat jelöljük, vagy odaértjük.
100 Ft+ 3 [kg] krumpli + 170 Ft * 4 [kg] alma= 70 Ft * 14 [kg] dinnye
A kihagyott együtthatók valóban hibássá tették az egyenletet.
A helyesen megadott összefüggés pedig matematikailag is helyes, ezért megoldható.
A "helyes, jól" kifejezéseket azért használjuk, hogy a velük jellemzett eseteket elkülönítsük a tőlük eltérő esetektől.
-
#865
"Pl. azt mondom, hogy 50% valószínűséggel esni fog holnap az eső."
Igen..erdekes kerdes..,csak a pelda nem mond semmit az eso bekovetkezesenek a tenyleges valoszinusegerol, hanem inkabb ennek a valoszinusegnek a meghatarozasara rendelkezesemre allo ismereteket fejezi ki..
Tehat azt mondom pl. h holnap meghalok annak 50% a valoszinusege, ez lehet tenyleg ennyi, de inkabb az van h ennyire tudom megjosolni, mert tul keves az adatom a pontosabb valoszinuseg meghatarozasara..(lehet h 26% az esely..ha van eleg adatom akkor pontosabb lehet a kep..)
-
#864
Egyetertek, csak ezeknek a szavaknak a hasznalataval nem: "helyesen.jol,stb." felvett,felepitett egyenletek..ez igy szurrealis..
pl. 1+1= 2 ez "igaz"
3+8=14 ez "hamis" ha matematikai allitast teszunk..
ha viszont ezt mondom:
3 krumpli + 4 alma = 14 dinnye ,akkor a keplet eredmenye igaz, mindennapos cserekereskedelemben peldaul ,ahol lehet h a valtozo korulmenyek miatt a kereslet valtozik irantuk,2 nap mulva az lesz igaz h: 2 krumpli + 3 dinnye = 2 alma..(azert igaz a matematikai peldaval szemben mert tartalmaz meta-matematikai megallapitast is ami nelkul a valosagban nem lenne ertelme a "tiszta matematikanak" a valosag ertelmezeseben.)
Vagy pl; 1TV + 1DVD lejatszo = 990 dollar..Tokeletesen mukodnek a matek mindennapi hasznalata soran (a matek alapelvei ervenyesek maradnak, tehat a szereplok kozotti viszonyrendszer)csak meta-matematikai megallapitas nelkul nincs ertelmuk..
De ez termeszetes..ezert irtad mas formaban h 1TV + 1 DVD = 2 Elektronikai Eszkoz -
uwu hun #863 Ezzel én is egyetértek.
Nem értem hogy érthetsz egyet mikor én is.
Te ilyen ellenfizikus vagy vagy mi, törvénytelen amit csinálsz.
-
Albertus #862 Tökéletesen egyetértek! Minél helyesebb a kérdés felvetés, annál pontosabb a megadható válasz is. -
Albertus #861 uwu, te önjelölt!
Nem kérdeztelek. Kérlek kímélj meg minket az ostobaságaidtól! Nagyon kétlem, hogy a topic olvasói a személyeskedő üres mellébeszéléseidre lennének kíváncsiak.
-
palack #860 Minden válasz pontossága/értelmezhetősége <= mint a kérdés pontossága/értelmezhetősége. Ezt sokféleképpen lehet megfogalmazni a különböző tudományterületeken.
Pl. azt mondom, hogy 50% valószínűséggel esni fog holnap az eső.
De hol, mikor, mennyi? Minél inkább pontosítom a kérdésfeltevést a válasz tart a 0 vagy 100% valószínűséghez, de azt soha nem éri el. Ahhoz végtelen pontosságú kérdést kellene feltenni, ami végtelen ideig tartana. Ez a gyakorlat.
Elméletben viszont egy elvi döntéssel véges számú kimenetelt határozhatok meg egy eseményre, ekkor már rendelhetők konkrét valószínűségek a bekövetkezésükhöz (még ahhoz is ha esetleg nem következne be az esemény). Lásd tippmix.
Ebből is látszik, ha értelmes választ akarunk kapni, akkor értelmes kérdést kell feltennünk.
-
uwu hun #859 Hát igen, de az lemaradt, hogy ez csak a te kis megalapozatlan magánvéleményed.
Igatából a valóság is egy dolog meg a számítás is, amit a fizikai modell matematikai modellbe való fordítása után végzünk.
Ezért aztán lehet, hogy adódnak olyan összefüggések amiknek nem minden tartományban van megoldásuk mégis jól használhatóak.
Tökéletesen pontosan semmit se lehet megismerni, minden számításban van hiba, mert minden adat hiányos. A valóságot tökéletesen leírni nem lehet, ahhoz meg kéne duplázni az egészet, az meg már varázslat. Közelíteni kell, és keresni a törvényszerűségeket, ezt csinálják a fizikusok.
Csak az alulinformált önjelölt zsenik hiszik azt hogy ők aztán tudják hol lakik az úristen, és mindenki más téved. Azt elhiszem hogy magadat örökre elkábítottad azzal, hogy okosnak képzeled magad, de valójában rengeteg ilyen embereke rohangál ám szabad lábon. Mind azt hiszi amit te, hogy kitalált valamit, és majd az idő bebizonyítja hogy igaza van. Hát én előre szólok, hogy tök ismeretlenül fogsz meghalni, és a meddő meló amit sikerült összehoznod, tök haszontalan, és senkit sem érdekel. Már elég régóta egyértelmű, hogy a valóság effajta vizsgálata lehetetlen, eleve kudarcra ítélt. A végső nagy igazsághoz nem vezet út, a mindentudás képtelen ábránd, amit mára már csak az olyan őrültek hajkurásznak mint te. Akinek egy kis köze van a tudományokhoz, annak ez tök egyértelmű, ezért aztán a hsz-eid egyértelmű bizonyítékok arra, hogy csak egy dilettáns vagy. -
Albertus #858 Azzal egyetértek, hogy léteznek rosszul felvett peremfeltételek, helytelen kiindulásokkal képzett egyenletek, amelyeknek nincs megoldása.
Sem gyakorlatilag, sem elméletileg nincs.
Na igen, de erre mondtam azt, hogy minden ilyen esetben más szemléletre kell váltani. Olyan szemléletre amellyel helyesen felírható a megoldandó egyenlet. -
#857
De sosem lehet gyorsabban kiszamolni semmit a fenysebbessgnel..
Szal az informacio tovabbitasnak megvannak a korlatai..
En az elvi hatarokrol beszeltem, csak lehet h rosszul talaltam..
Letezhet a vak orasmester..? -
#856
".Pedig elméletileg elég lenne, ha nagyon nagy pontossággal ismernénk mindent, ami szüksége.."
Sajnos elmeletileg sem eleg mert nem lehetseges mindent ismerni( foleg nem mert a kvantum-bizonytalansag megszabja a lehetseges maximalis--vagy minimalis?-- merteket..)
Nem kavar be..csak az alapelvei ervenyesek itt is..Az is csak nagy valoszinuseggel josolhato meg h pl. beersz e munkahelyedre elve(van X % akiknek nem sikerul, mert balesetben meghalnak..)csak mondjuk 96,2 % valoszinuseggel josolhato meg h igen, vagy nem..( a biztositok jot kaszalnak..)
Ugyanugy ahogy csak a valoszinuseget tudjuk megadni egy elktron poziciojanak az atomban egy bizonyos idoben...
Egtyszeruen a VALOSAG csak statisztikailag ertelmezheto, mert csomo olyan dolog van ami kiszamithatatlan es meghatarozhatatlan modon befolyasolja az eletet(a billiard golyot az asztalon a masik X golyo 0pontossagal kiszamithatatlan mozgasa)..csak az a baj vele h azert ilyen mert elvileg sem lehetseges(nem azert mert nincs eleg ismeretunk)
Nem mondhatjuk h a vilag ma azert olyan amilyen, mert pontosan ilyennek akartuk, szamoltuk ki, hanem apro,pici "veletlenek" egymasra hato koivetkezmenyei is alakitottak...Meg jobban ervenyesulnek a kvantum elmelet alapelvei a makro-vilagban..
Bizonyos iranyokban nagy szorodast mutatnak az esemenyek itt a mi vilagunk, tehat sok vonatkozasban egy iranyba mennek a dolgok..(de sosem lesz megjosolhato semmi 100%-osan..akarcsak a kvantum vilagban..Einstein sosem nyugodott bele h ilyen a vilag"Isten nem vet kockat.." az EPR kiserlettel--EisteinPodolskiRosen--pont a kvantum elmelet megcafolasa volt a cel ezek miatt a vonatkozasok miatt..)
A makro vilagban noveli is a bizonytalansagot az emberi viselkedes kiszamithatatlansaga..
Ezek csak velemenyek en nem tudom mi a "valosag" csak van ertelme ilyenekrol beszelgetni... -
Albertus #855 Az a helyzet, hogy a statisztikus megközelítés éppen olyan hasznos, mint amennyire egyben zsákutca is.
Nyilván, aki ezt szeretné minden áron alkalmazni, annak paradox lesz a felvetése olyan esetekben ahol végtelen nagy számítási teljesítmény kellene.
De éppen ilyen paradox az évekig tartó népszámlálás is, miután India esetében átlag 10 másodpercenként véletlenszerűen meghal vagy születik valaki.. Persze tendenciózusan tudjuk, hogy pillanatnyilag a születéseknek nagyobb a statisztikai valószínűsége, de miután nincs korrekt adat arra, hogy milyen mértékben, így nem prognosztizálható a pontos statisztikai jellemző.
-
Albertus #854 Nos, továbbra is érvényes: Csak a rosszul felállított egyenletek megoldhatatlanok..
Vegyünk egy példát!
Amikor informatikán elkezdünk a számlálásokkal foglalkozni mindig úgy kezdem, hogy:"Mindenki tud számolni? Ismerős? 1,2,3,4,5, stb.. ki tudna leggyorsabban elszámolni 100-ig, ezerig, 10 000-ig?"
A válaszok többnyire gyorsan számlálgató hallgatók. Elvétve akad olyan akinek a válasza:"1, 10 000! Azaz a lépés 9999"..
Ez is pont ilyen. Ha szánt szándékkal beépítjük az egyenletbe a paradoxont, akkor nincs megoldása..
De nem valamennyi idő alatt nincs, hanem egyáltalán nincs jó megoldás..
Vagyis ha ilyennel találkozunk, akkor a kérdést kell másként felvetni.
-
Koppixer #853 "Egyszeruen tul sok adat es barmekkora szamitastechnikai kapacitas sem lenne eleg h pl egy billiardgolyo palyajat kiszamitsuk az 50. utkozest kovetoen"
Pedig elméletileg elég lenne, ha nagyon nagy pontossággal ismernénk mindent, ami szükséges. A KM itt makro-szinten is bekavar? Nem hiszem. -
#852
Ok..basszus tenyleg erosen sarkitottak a peldak, de aszittem igy erthetobb h azert vannak elvi hatarok itt-ott..(aszittem igy jobban erteheto..hat nem vagyok egy nagy magyarazo azt elismerem.) -
#851
Nem annyira..ez jol van felteve(amennyiben az ertelmezesevel van) ha nem akkor bocsanat..
Nem derulhet ki h: pl megszamlalhato e az emberek szama a foldon(amugy meg, csak ossze kell adni)ha 2 evig tart(indiaban most ennyi ideig fog tartani) es mondjuk a vilag hatralevo elettartama 2 honap..
Ha akkarmennyi idod lenne konnyeden megszamlalhato lenne, tehat megoldhato az egyenlet..de jelen esetben az ido veges volta megakadalyozza..es az a matekban veges, mert a vegtelen mennyisegeknek nem sok ertelmuk van..De annyira nem lenyeges, csak a kvantum mechanika jo peldaja h a matek miert csak statisztikailag es korlatozottan ertelmezheto a "valosag" leirasaban a szamunkra..Egyszeruen tul sok adat es barmekkora szamitastechnikai kapacitas sem lenne eleg h pl egy billiardgolyo palyajat kiszamitsuk az 50. utkozest kovetoen, nem beszelve h a 17.utkozesnel a golyo palyalyanak bizonytalnsaga(a kvantum bizonytalansagbol eredoen)az egesz asztal meretere no....Csak ha vegtelen idonk lenne.. :P
-
#850
"Egyben jól példázza azt is, hogy csak a helytelenül felvett egyenletek valóban megoldhatatlanok.."
Igy van..
De ez akkor pl. 1 elvi hatar/korlat a megismeresnek..?
Lehet egy "helyesen felvett"(lehetseges olyan egyenletet alkotni)egyenletnek tobb helyes megoldasa..? -
Albertus #849 Abban egyetértünk, hogy a megoldhatatlan függvények-egyenletek hibásan lettek felvéve. Különben megoldhatók lennének.
Mint a példádban:
helytelen felvétel: "10 alma + 15 krumpli = ? dinnye.."
helyes felvétel: "10 alma + 15 krumpli = ? termés.."
Egyben jól példázza azt is, hogy csak a helytelenül felvett egyenletek valóban megoldhatatlanok. -
Albertus #848 Nos, ha minden nap elszív egy szivart, és feljegyzi, hogy a mai napig elszívott szivarok száma Z db, akkor a világ vége után már nem kell lennie senkinek sem a számláláshoz, mert a vége előtti, azaz a határértéket még megszámlálta a szivarozó a világ végéig elszívott szivarok számosságát.
vagyis megint csak azt látjuk egy példán, hogy lehet rosszul is feltenni és lehet jól is feltenni egy kérdést, ugyanazon eredmény elérése érdekében.
Így mondjuk az Io-n lévő "emberek" ha az Ohm törvényét a mérési eredmények alapján le szeretnék vezetni, akkor nem a nálunk ismert U=R*I összefüggést kapnák eredményül.