Kvantumfizika

kep

Mindig segit, ha leirom a felmegoldast is. A fi/2 szog tehat megoldodott. Ott van a rajzon. Az elektron mozgasi iranya megadja a racs sikjanak a normaljat. A racs mozog, ami miatt nem a racs koordinata-rendszereben vagyunk.

"A megoldas egyszeru."

Pont, hogy nem egyszeru.

Vicces. xD

Mar utaltam ra, hogy feny-allohullamokon lassu atomok kepesek ugy 'elhajlani', ami megfelel a Bragg-diffrakcionak. Itt a reszletes leiras.

http://www.quantum.physik.uni-mainz.de/lectures/2004/ss04_quantenoptik/download/BraggScattering_Rempe.pdf
link

Ezt nem nehez tovabb vinni. A mozgo fenyhullamok is lehetnek racsok, ekkor az elektromagneses kolcsonhatasbol egyszeru Bragg-diffrakcio lesz. De ezt meg ki kellene pontosan szamolni, hogy jon letre az egesz.

A Compton-szoras /scattering/ enneg a forditottja, ott az elektron a racs. De errol mar irtam. Az erdekes az, hogy a feny hullamhossza valtozik. Es ez a valtozas fuggetlen a feny hullamhosszatol, tehat elvileg nem lehet Doppler-hatas.

Gyakorlatilag egy mozgo racson letrejovo Bragg-diffrakcio nem egyszeru. Ha ez a racs raadasul valojaban ketto, ahol a racsok egymassal szembe haladnak, meg bonyolultabb a helyzet. Ha mindket osszetevo sebessege c, akkor igaz atlathatatlan az egesz folyamat.

De, tudjuk! A belinkelt topikban meg is válaszolták (ott van pl. 79-es hsz-ben), csak közben olyan dolgokon is vitáztak, amiknek nem volt köze az alapkérdéshez.

link
ebben az elõadásjegyzetben keresd meg a "A tömegvonzásból származó gyorsulás a Föld belsejében" c. fejezetet! Ott van a grafikon, mely válaszol a kérdésedre.

(De ezt nem ebben a topicban kéne megbeszélni. Ez itt OFF.)

Köszi, hasznos volt. Szóval a lényeg hogy nem tudjuk. 😊

Ugye az egyszerû gravitációserõ képlet a G*m1*m2/r^2. A távolságot a test tömegközéppontjától mérjük. Mivan ha például elkezdünk leásni a Földben, mélyre...Ugye közeledünk a tömegközéppontjához tehát a képlet alapján r^2 egyre kisebb lesz, tehát a Grav. erõ nagyobb lesz. Viszont ha úgy nézzük hogy a vonzóerõ a tömeggel rendelkezõ testek között lép fel akkor csökkenie kéne hiszen egyre kevesebb azon anyag mennyisége ami minket a Föld középpontja felé "húzhat" mert már a többi a fejünk felett van...
A kérdés: Nõ vagy csökken a gravitációs erõ lefelé haladva, mi van ha r=0??

Ha te magad mondod, hogy soha az életben nem érti meg, akkor mibôl gondolod, hogy értelmesen magyarázol ? <#ravasz1>

Ha már a világokat is szelektálod, elárulhatnád, hogy melyiket szántad nekünk és melyiket magadnak ? <#vigyor>

Feldilettans
Micsoda szavakat ismersz. Tehat aki ertelmesen elmagyaraz olyan dolgokat, amit soha az eletbe nem ertenel meg, az dilettans.

Szep vilag. Igy tenyleg nem sokaig fogjatok huzni, mentek a dinok utan,

Nekem se artana akkor jobban figyelni
lol

bocs

Amit idéztél, azt palack kérdezte, nem gybfefe.

De ugy erzem, a lenyegben egyetertunk.
A hullamok elsodlegesek.

"És a koherens lézerfény honnan tudja melyik a legrövidebb út? Az nem tudja a többi útvonalon kioltani saját magát."

Nezd, ezt kerdezted, en pontos valaszt adtam ra. SEMMIT nem valaszol arra, amit itt levezettem, ehelyett belekezdel valami erthetetlen mellebeszelesbe.

Eleg szanalmas vagy.

Félre értettél, csak elfelejtettem szmájlit rakni a mondatom végére, én örülök mégha oly féldilettáns is tartja a szózatot mint te, legalább valamit konyít a témához. A kvantumfizikában vannak oly logikák miket nem szívesen próbál megérteni az ember. Például a tenzorok... mért kell a jólbevált vektorokat egy újabb logikai síkon megfûszerezni. Mindegy nem errõl akartam nyilatkozni.
A hullám verse részecske beállítás például abszolúte logikai fallátus. Azt csak a húrelmélettel elkábított kvantumfizikus képes elgondolni, hogy maga a hullám nem részecskék, vagyis kvantumcsomagok ütközésének frekvenciájából adódik, hanem mintegy fenóm létezik magában. Valamint visszatérve a fény valószínûségi irányhatárához, hidd el azon a szinten is minden determinált, és semmiféle bújócska nem létezik kvantumos szinten sem. Elég mindezek belátásához, ha az ember tisztában van a végtelen valóságával. A valószínûség számítása és a hullám képletek egyazon logikát képviselik ezen a szinten, vagyis kerekítenek.
Számomra teljesen magától értetõdik, hogy a különféle tökéletes számítások csupán nagyon pontos közelítõ értékek. Nincs teljesen pontos adat a való világban és természetesen ez is végtelenségének következménye. Eme teljesen világos és egyszerû logika egyik gyökere a gödeli nemteljességi tétel, amihez nem nagyon szóltál hozzá.... Várom véleményed és mivel kissé hosszan írtam megint, valamint késõre jár legközelebb folytatom a való világ feltárását szemeitek elõtt 😊

Csak azt ne mond, hogy nem ersz ra, mert szamolsz. xD

Vissza a fizikahoz.
Amit itt az iment a lezerrol leirtam, nem ismeretlen a fizikusok szamara, hiszen ea feny terjedese igy irhato le helyesen.

" Schrödinger, 19 évvel késõbb –
Selényi eredményeirõl mit sem tudva – szintén kimutatta nagy szögben széttartó sugarak
interferenciáját ❤️3>. Egyik zárómegjegyzéseként írja, hogy “Már a bevezetésben említettük,
hogy az elemi emissziós folyamatok tulajdonságaira vonatkozó kérdésre a közölt kísérletek
sajnos semmi többet nem tudnak bizonyítani, mint a Huygens-elv hullámterjedés>hullámterjedés> érvényességét levegõben.” Tehát az õ eredményei is cáfolni látszanak azt az
elképzelést, hogy a fény az elemi folyamatok során kis térszögekben kisugárzott részekbõl áll
össze. "

http://www.varros.hu/Varro_Feny_Kettos_Termeszete.pdf


Einstein 'foton' reszecskei csak az energia-atadast magyarazzak, a terjedest nem.
Nem szabad ugy gondolni a fotonra, mint egy repulo reszecskere, mert ez nem helyes kep. A feny alapvetoen hullam.

Forrai pedig csak egy oreg mernok, aki el akarta mondani, amit megertett.

De jo celtabla, mi?

Es nem a korannal van a problema, hanem a fanatizmussal.

Mint mindig.

Amit a masik forumon muveltek, nekem ezt juttatta eszembe,

"„ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”"

http://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_k%C3%B6nyvt%C3%A1r

Ez undorito.

Ennek a hozzaszolasnak latszolag nincs ertelme.

Gyakorlatilag valaki azzal kezdte itt, hogy privatban kozolte, en is olyan vagyok mint Forrai meg a tobbi, es pofara fogok esni,

Vannak gondok, de nem nalam. LOL

Bocs a blablabal-ert.
,-)

*ertekhet, = ertekhez

Elhinni sem kell, hogy ugy mukodik a program, ahogy leirtam.

Tessek kiprobalni. A valtozok ertekeit barmikor kiirathatod a konzolra, ha linuxon futtatod. Mas platformokon lehet a kepernyore vagy egy szovegfileba iratni,
printf("%d %d %d %e \n",x,y,z,amp);

Latni fogod, hogy minden (x,y) ertekhet, vagyis minden kepponthoz z-tol 1000-ig kap erteket. 1000-szer ad amplitudot a program minden pixelhez a kepernyon.

for(int z=0;z<1000;z++)
{
dx=x-100;
dy=y-(100+z/10);
t=sqrt(dx*dx + dy*dy)*M_PI/10;
amp2=sin(t);
amp+=amp2;
printf("%d %d %d %e \n",x,y,z,amp2);
}

A lezerfeny mindig szettart kisse, es ez a szettartas elsosorban a hullamhossztol fugg.

"Neglecting divergence due to poor beam quality, the divergence of a laser beam is proportional to its wavelength and inversely proportional to the diameter of the beam at its narrowest point."

Tehat a szettartas aranyos a hullamhosszal es forditottan aranyos a legkeskenyebb nyalabatmerovel.
http://en.wikipedia.org/wiki/Beam_divergence

Ezt jol mutatja az altalam rajzolt ket kep is. Ugy ertem el jobban osszetarto nyalabot, hogy kisebb hullamhosszt valasztottam.
*M_PI/0.05;

Megegy kis reszlet, ami nyilvanvalo, de hatha nem az.
amp+=sin(t);
ami azonos ezzel
amp=amp+sin(t);

A hullamok amplitudoi osszeadodnak. Ez a linearis szuperpozicio, a hullamok zavartalanul athaladnak egymason. Ez azt eredmenyezi, hogy ha ket hullamot osszeadok, ahol az egyik amplitudoja -1 a masike pedig +1, ott az eredo amplitudo 0. Ez sok hullamnal azt eredmenyezheti, hogy idoben allandoan nullat kapunk egy adott helyen. Ezek a fekete teruletek. Itt a fazisok(t) mindig ugy jonnek ossze, hogy az eredo amplitudo kozel van a nullahoz.

Mind a ketszaz hullamforras ugyan olyan hullamokat sugaroz, mint az elso kepen, minden iranyba terjedo korhullamokat. De az ellentetes fazisok kioltjak egymast, igy a kep nagy resze kis amplitudoju.
Terben ezek gombhullamok lennenek.

Ne mond, hogy meg mindig nem erted, mert ugysem hiszem el.

Jol megvalasztott parameterekkel fennyalab is letrehozhato. Lathatod, hogy a nyalab melett interferencia van a terben.
Ezt lathatod a lezeres ledeknel, bar ott az interferenciaba beleszol meg nehany dolog.


for(int z=0;z<200;z++)
{
dx=x-100;
dy=y-(100+z*0.02);
t=sqrt(dx*dx + dy*dy)*M_PI/0.05;
amp+=sin(t);
}

szin=(int)(255*amp/200);

A Feynman-modszernel a foton lehetseges utvonalait minden feluletpontban szinten ugyan ugy szamolom.
A feluletpontok kozt egyetlen kulonbseg van, a oda erkezo hullam fazisa.

Einstein a feny ENERGIA-ATADASAT fotonokkal irta le.

Ez megteveszti az embert, ha altalanosit. De nem szabad elfelejteni, hogy a feny terjedesenek a leirasa hullamokkal tortenik. A hullamfuggveny hullamokkal szamol, csak ugy, mint Feynman modszere. Amplitudokat ad ossze, fazisokkal es
hullamhosszakkal szamol.
Ezek egy hullam tulajdonsagai. Egy pontnak nincs fazisa se hullamhossza.

... tehat minden egyes hullam minden pontba ugyanolyan amplitudoval erkezik

talan igy erthetobb. De az ampitudok osszege mar valozo, hiszen ez a lenyeg. Ezt latjuk a kepen.

Modositok a programon.


for(int y=0;y<400;y++)
for(int x=0;x<500;x++)
{
int szin;
skalar dx,dy,t,amp=0;

for(int z=0;z<1000;z++)
{
dx=x-100;
dy=y-(100+z/10);
t=sqrt(dx*dx + dy*dy)*M_PI/10;
amp+=sin(t);
}

szin=(int)(255*amp/1000);
if(szin<0) szin=-szin;
pont(x,y,szin<<8);
}

Egy lenyeges valtozas tortent
for(int z=0;z<1000;z++)
dy=y-(100+z/10);
Ezerszer tobb hullamforras van, mindegyik eltolva kisse y iranyba y=100-tol z/10 ertekkel.
Ezt a KEP MINDEN PONTJAN UGYAN UGY SZAMOLOM, tehat a hullam minden pontba ugyanolyan amplitudoval erkezik. Minden iranyba terjed, pont mint az elso kepen.

Ennek ellenere a kep tetejerol es az aljarol kezdenek eltunni a zold nagy amplitudoju helyek. Minel tobb forrast rakok be, es minel inkabb egyazon fazisban sugaroznak, ahogy most is, annak nagyobb lesz a kioldas alul es felul.
A fenysugar pedig egyre keskenyebb lesz. A fenysugar nem 'tudja', hogy merre menjen, hanem mindenfele megy, es a faziskulonbsegek adjak meg, hogy hol lesz nagy az amplitudok osszege es hol kicsi.



Termeszetesen az amplitudot normalizalni kell, maskulonben a szin elszall az egekbe. Ez itt tortenik amp/1000;

* mont= most

for(int y=0;y<400;y++)
for(int x=0;x<500;x++)
{
int szin;
skalar dx,dy,t,amp;

dx=x-100;
dy=y-100;
t=sqrt(dx*dx + dy*dy)*M_PI/10;
amp=sin(t);

szin=(int)(255*amp);
if(szin<0) szin=-szin;
pont(x,y,szin<<8);
}

Az elso sor y erteket viszi 0 tol 400-1 ig, a masik x-et 0 tol 500-1-ig.
for(int y=0;y<400;y++)
for(int x=0;x<500;x++)

Magyarul soronkent vegig meg a kepernyo minden pontjan. Minden y erteknel x vegigfut 0 tol 500-1-ig. Ezeket is leirom, hogy mindent tisztazzunk. Mert a reszletekben van a lenyeg.
A definiciok mellekesek, jon a legfontosabb resz.
dx=x-100;
dy=y-100;
100,100 koordinatan vagy a hullamforras. Ebbol huzok egy vektort, egy 'vonalat' minden kepernyopontba. Ez a vonal a dx,dy. Az origot eltorlam a 100,100 pontba.
A kovetkezo a tavolsag meghatarozasa, semmi extra, szerencsere a ter sem gorbul.
t=sqrt(dx*dx + dy*dy) *M_PI/10;
A vegen az m_pi/10 a hullamhossz adja meg. A szogfuggvenyek parameteret, mint jelen esetben a sin()-et, radianban kell megadni. Szog eseten M_PI/180-as szorzoval valthatunk at, de jelen esetben egy tavolsagbol akarok fazist eloallitani.
Mivel egy kor az radianban megadva M_PI*2, ezert a szorzas 20-as tavolsagertekre ad egy kornyi faziselterest. Hagyarul a hullam hullamhossza 20.
amp=sin(t);
Ez pedig az amplitodo, ami +-1 kozott fog valtozni fazistol fuggoen. Ez latjuk a kepen, mint a zold arnyalatait.




Eddig egyszeru, mont hozzaadok tobb azonos fazisu hullamot.

Csak a kedvedert, nezzuk reszletesebben.

Nem kell mergelodni, art az egeszsegnek. A fizikahoz oriasi turelem kell. Lehet massal is foglalkozni.

Ha vegigbogarasznad a programot, akor tudnad, hogy minden utvonalat szamolok.

Attol hogy lezer, meg egyenesen megy, nem valtozik semmi. Az atom gombhullamokban sugarozza ki az energiat. Ez minden iranyba terjed. A ter minden pontja masodlagos hullamforras, ami miatt a fazisnak megfeleloen kioltasok es erositesek keletkeznek a terben.
A lezer annyira koherens, hogy a ter nagy reszeben csak kioltasok keletkeznek. Ez meg mindig egyszeru hullamfizika.
A kvantumvilag ezt megbonyolitja annyival, hogy semmifele hullamot nem tudunk detektalni, csak reszecskeket.

De aminek fazisa,hullamhossza es amplitodoja van, az egy hullam. A kvantumfizika alapegyenlete, a Schrodinger-egyenlet egy hullamegyenlet.

Relax.

Idefigyelj te tenzorokkal táncoló, te, ne is figyelj ide...

És a koherens lézerfény honnan tudja melyik a legrövidebb út? Az nem tudja a többi útvonalon kioltani saját magát.

"Mivel én tudom, hogy a minden az végtelen"

Honnan tudod, hogy végtelen, és nem csak "egyszerûen" határtalan?

Kulonben igazad van..a"hullamlovas"pont a lenyeget nem ertette meg a kvantu-elmeletbol h a "valosag" kontextualis..

Mennyi a "legrovidebb ido"..?

Jaa..csak Feynmann azt is m ondta h aki azt allitja h erti a kvantumelmeletet az hazudik ..(nem pont igy..)<#nevetes1>
H a "valosag" arnylatabb legyen..

Ez az egyszeru szamitas kiadja a Fermat-elvet, mindenfele hokuszpokusz es blabla nelkul.
Kar erolkodnod, nem hatnak mar meg az ilyen mikrofonhuszarok, mint te.

Aki altalanossagokban beszel, az magarol beszel.

Ennyi.

Ebbol csak ennyit ertettem meg.

blablabla

Ez a kvantum-elektrodinamika, de te mar csak jobban tudod, mint Feynman,

LOL

Itt SG-n van egy pár önjelölt fizikus aki legalább akkora koponya a szakterületén, mint amekkora okológus BB a Forest Gump-ban.

No ide figyelj te hullámlovas! 😊 Bármi leírható bármivel, ha te mindent hullámokkal akarsz leírni, akkor sikerülni is fog. A lényeg csupán annyi, hogy mi számodra a minden. Mivel én tudom, hogy a minden az végtelen ezért bátran biztatnék egy másik delikvenst, kinek mondjuk a kocka a mániája, hogy írja le kockákkal a világot, hidd el, ha elég ügyes sikerülhet neki. 😊 Az egész amit logikának hívunk, csak tökéletesnek tûnik, de vajon tudod -é mitõl látszik annak? Megmondom. A hibáit tolja maga elõtt. Hova tolja? A végtelenbe. Persze mindez nem azt jelenti hogy ne létezne igazság, csak épp úgy kell elképzelni mint a végtelenbe nyúló párhuzamost a valóság mentén. Minél nagyobb mértékben vagyunk képesek felmérni, annál tökéletesebbnek hihetjük.
Evvel nem beszélnélek le a kvantummechanikai tudásod továbbfejlesztésérõl, csupán jelzem, valakiket elkedvtelenítenek az egyszerû igazságok, fõleg ha idõt s energiát nem sajnálva eljutott olyan bonyolultabb igazságokhoz, amikhez kevesen mások.
No de ha ismered Gödel nemteljességi törvényét mit még anno a princípia matematika megdöntésére alkotott, szerintem te is egyetértesz velem abban, hogy akár egy teljesen abszurd és valótlannak tûnõ logikai halmazt is fel lehet írni valósnak, mûködõnek, igaznak, csupán meg kell találni azt az õt magába foglaló halmazt, ami ezt megteszi vele.
Ámbátor még egyszerûbben s ehhez Gödel se kell: van egy összevissza kódod ami hülyeség, van egy programod ami kikódolja és értelmes szöveg lesz. Ezt az egyszerû példát úgy tudod kiterjeszteni az egész világra, hogy megnézed a program létjogosultságát, milyen nyelven íródott, mit takar. Aztán hogy mért ez a szintaktikája, kik alkották, mért és nagy valószínûséggel egy másik nyelvbõl, aminél szintén végig lehet ezeken menni. Aztán jön a hardware, a képernyõ amirõl olvastad, az áramkörök amiket alkottak stb stb.
Közben egy másik szálon vizsgálhatjuk, hogy mért érted meg te az írott szöveget, emberi civilizáció stb stb mindent a végtelenségig.
És itt jön a képbe a mókaság. Ezen dolgok összessége adja számodra a valóság érzetét, noha nem gondolsz arra milyen logikák és hogyan kapcsolódnak össze mégis érted avagy érteni véled pontosabban. És mi ez a móka amirõl beszélni akartam? Ez kérlek az a fajta móka, amikor az ember mégiscsak hatalmas energiát fejt ki egy pontjára fókuszálva a logikák végtelenjének és elkezdi átalakítani a valóságot 😊 A poén az hogy észre se veszi vagyis helyesebben õ nem átalakításnak hívja, hanem megfejtésnek 😊