1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
#927
http://arxiv.org/find/all/1/all:+AND+electron+AND+dirac+kerr/0/1/0/all/0/1
Ha igaza van Burinskij-nek, akkor az elektron egy forgó fekete lyuk. Helyesebben
egy fehér-fekete lyukpár, aminek az egyik vége egy másik univerzumban van.
Egy féregjárat.
-
#926
Lecture 6 | New Revolutions in Particle Physics: Basic Concepts
http://www.youtube.com/watch?v=wUySvFEwmj8&feature=BFa&list=SPF363FFF951EC0673&lf=list_related
0:39:20
És a lényeg 0:46:00
-
#925
A videó végére azt is megértjük, mi az a kompakt-dimenzió.
http://en.wikipedia.org/wiki/Compactification_%28mathematics%29
http://en.wikipedia.org/wiki/Compactification_%28physics%29
-
#924
Lecture 1 | Topics in String Theory
http://www.youtube.com/watch?v=NZ-ElsvYKyo
A videó elején hallhatunk erről. -
#923
Félreértes elkerülése végett, a Dirac-egyenlet az elektront írja le, nem a fotont.
De mint ismert, minden mindennel összefügg.
Az elektronnak fénysebességgel kellene mindig haladnia. A Dirac-egyenlet egyik lehetséges értelmezése, hogy az elektron, amikor áll a térben, valójában fénysebességgel megy előre is meg hátra. Az elektron kevert állapotban van, kicsit előre is megy, meg hátra is.
Az elektron felbontható két bozonok szuperpoziciójára.
Ja, hogy azt tanították, hogy azt nem lehet?
Nos, DE LEHET.
A neve a folyamatnak, bosonization és fermionization.
-
#922
A Dirac-buborék leírható úgy, hogy egy gömb felületén fénysebességgel mozgatunk pontokat.
Ha ezeknek összegezzük a perdületét, az még nem fog helyes képet adni az elektronra.
Fel kell tételezni még azt is, hogy ezek a pontok képesek egymás mozgására hatni. -ugyan ez történik egy közönséges buboréknál is, a pontjainak mozgása nem függetlenek egymástól-
Ha a külső mágneses mező egyszerű Lorentz-erővel hat a pontra, akkor a közös perdület az elektron spinjének szabályai szerint fog változni, ha megváltozik a külső mágneses tér iránya.
-
#921
Ennek a buboréknak a perdület-változását írja le a Dirac relativisztikus hullám-egyenlet.
Az egyenlet annyit mond, hogy a részecskét fénysebességre gyorsítva a perdülete csak mozgásirányba, vagy ellentétesen állhat. Ez, mint közismert, pontosan ráillik a fotonra.
És miért? Mert mozgásirányban Lorentz-kontrakciót szenved. Összemegy.
A Dirac spinor ennek buboréknak a perdület-változását írja le egy elvont vektortérben, ami a 2 dimenziós spin-tér.
-
#920
"A kérdés: Nő vagy csökken a gravitációs erő lefelé haladva, mi van ha r=0??"
Csökken, hiszen csak az adott sugáron belül kell számításba venni a gravitációt okozó tömeget. -
#919
"P. A. M. Dirac 1962-ben az elektront nem pontszerűnek, hanem kis buboréknak írta le. A buborék valójában egy önmagában záródó membrán. Az általa a membránra felírt egyenletek képezik a mai M-elmélet alapját. "
http://megaweb.uw.hu/hurelmeletweb.htm
http://arxiv.org/find/all/1/all:+EXACT+Extensible%5fModel%5fof%5fthe%5fElectron/0/1/0/all/0/1
-
#918
Még ilyen hülyeséget, méghogy buborékok? lol
Mindenki tudja, hogy ilyenek nincsenek a kvantumfizikában, hiszen sehol nem tanították.
Nos, elég baj az.. -
#917
Az a gond ezzel az elmélettel, hogy a hullámok lineáris szuperpozicióban vannak, magyarul csak átmennek egymáson.
Hogy helyes képed adjon a feltételezés, kellenek másodlagos hullámforrások.
Ezek lehetnének olyan valamik, amelyek a hullámok nagy amplitudóval rendelkező részein keletkeznek, és egy mozgó rácsot alakítanak ki.
Mondjuk buborékok.
-
#916
"De téridőben ez CSAK ÉS KIRÁRÓLAG egy HULLÁM."
According to this theory, “light” is nothing but vibrations rippling along the 5th dimension.
http://mkaku.org/home/?page_id=423 -
tomcat1 #915 http://index.hu/tudomany/2011/11/18/megint_fenynel_gyorsabb_reszecskeket_mertek/ -
1sajat #914 Hogy-is hívják azt a kísérletet amiben a kauzalitás törvényét ... ? Valami film esetleg róla? -
#913
lol -
n3tsky #912 Talán ezért tágul az univerzum, de ez engem már nem érdekel.
A fizika unalmas.
csá.
-
n3tsky #911 A két szög minden v értékre egyező.
És ez nem más, mint az elektromágneses kölcsönhatás.
A részecskék olyanok, mint egy lézersugár, de a sugár iránya az időtengely fele mutat. fi szögben törik a részecske sebességétől függően. A részecske térbeli szélességére ugyan az a szábály érvényes, mint a lézersugáréra. Mivél kisebb a hullámhossz, annál kevésbé tart szét a sugár.
Két ilyen sugár egyetlen téridőpontban "adja át" egymásnak az energiát. Valójában csak az történik, mint egy közönséges rácson a hullámokkal. Megtörnek egymáson.
A különlegesség itt az, hogy mindkét hullám egyben egy rács is.
Einsteinnek az egyenletei jó. Ha csak térben nézem az egészet, akkor igaza is volt, ez egy részecske.
De téridőben ez CSAK ÉS KIRÁRÓLAG egy HULLÁM.
Semmi több.
Schrödinger nyert.
-
n3tsky #910 Az elektron hullámhossza v sebességnél így számítható
y=1/gyök(1-v^2/c^2)
lambda(e)=h/mvy
Ez térbeli hullámhossz. De én téridőben keresem ennek a hullámnak a hullámhosszát. A lambda(e) ennek a hullámhossznak csak a térbeli metszete.
Mivel a hullám fi szögben halad a téridőben, ezért a metszetet a l(e)=l0/sinfi adja meg. Ha a hullám a tér-koordináta mentén haladna, akkor a két hullámhossz megegyezne. Tehát l0=l(e)*sinfi
Az elektron impulzusa
p=m*v*y
Amiből kiszámolható az a foton, ami ekkora impulzust tud adni az elektronnak,
f(f)=c*p/h
l(f)=c/f(f)
Ennek a hullámhossznak lesz a fele a rácstávolság, mivel most a foton a rács.
d=l(f)/2
amiből felírható a Bragg-egyenlőség.
fi2=asin(l0/(2d))
-
n3tsky #909 Eddig alap fizika, semmi meglepő. Akkor válik az egész érdekessé, ha azt mondom, legyen az Y függőleges tengely az idő-tengely. Ekkor az ábra egy téridő grafikonná alakul, ahol részecske pályák láthatóak.
A rács szerepét játszó, kinagyított hullám 45 fokban halad, ami megfelel a fénysebesség téridőbeli szögének. Mivel az időkoordinátákat cdt-vel számoljuk, ezért 1 másodperc időben c-egység hosszú. Mivel ennyi idő alatt a fény c-értékének megfelelő távolságot tesz meg, ezért a fénysebességű világvonal szöge 45 fok. Ezt így lehet felírni.
fi = atan(v/c)
folyt. -
n3tsky #908 Ha a két hullámhossz értéke közelebb kerül egymáshoz, akkor a szóródási szög nagyobb lesz.
![]()
-
n3tsky #907 A második kép eltünk. Az elsőn a kép közepén levő rácsra eső sugár látszik csak.
Itt a második.
![]()
-
#906
jó, csak kérdezted, h miért ne szóródhatna elktron. ezek szerint valaki szerint nem szóródhat? -
n3tsky #905 A számítások zavarosak, és rossz irányba vezetnek.
Vigyünk bele egy kis rendet.
Először is magát a diffrakciót kellene pontosan ismerni, mi történik egy ilyen rácson egy hullámmal.
Vegyük a #800-as ábrát. Lézersugárhoz hasonló, erősen koncentrált hullámvonulat.
Tegyünk az útjába egy rácsot. és lássuk mi történik.
![]()
Elég egyszerű a helyzet. A zöld vonal által jelölt beesési szöghöz képest jobbra és balra kialakulnak konstruktív interferenciák. A szögeltérés pedig a Bragg egyenlet által számolt érték. Ez jól mutatják a világoskék vonalak, ezek ezzel lettek számolva.
![]()
-
n3tsky #904 Várhatnál egy kicsit.
Nem állításról van most szó, hanem a számításokról. Türelem. -
#903
ki állítja, h nem szóródhat? -
n3tsky #902 Ezek után visszatérhetünk a fizikához.
A linkeken kiderül, hogy Schrödingernek volt egy magyarázata a Compton-szórásra, igaz be kell vallani, rémisztően áttekinthetetlen. Ez ahogy lentebb felmerült, a Bragg-szórás egyenleteit is használja. Ugyan ez a magyarázat a foton szórására vonatkozik, na de miért ne lehetne megfordítani az egészet. Miért ne szóródhatna az elektron is egy fotonhoz hozzárendelhető hullámszerű rácson?
-
Albertus #901 Valóban. Így született a spontán szimmetria sértés elve is. Miután a hatáspárok ( makro testek esetében az erőpárok,) tagjai nem feltétlenül azonos hatást váltanak ki, ezzel létrejön a Vértes-féle aszimmetria. -
Albertus #900 Definíció szerűen csak a zárt rendszerre érvényes a megmaradási törvény. Érvénytelen a különböző inercia rendszerek közötti, a gyorsuló rendszerek közötti energia áramlások esetében. Továbbá érvénytelen a Noether tétel értelmében a nem folytonos és a nem szimmetrikus rendszerek esetében.
Tehát a helyes megfogalmazás szerint van ahol érvényes a megmaradási tétel, de többnyire érvénytelen az adott folyamattól függő különböző mértékben. -
Albertus #899 A keletkezés szimmetriájából feltételezzük a megmaradási törvények érvényességét. (A szimmetria megmaradás matematikai tétele (Noether-tétel).)
Ezért él az a feltételezés is, hogy az energia, az impulzus, a töltés stb. megmaradó mennyiségek.
Gézoo-féle szimmetrikus aszimmetriák tétele szerint sem az impulzusra, sem az energiára nem érvényes a Noether-tétel. Ezért az energia és az impulzus nem megmaradó mennyiség.
Energia megsemmisítő eszközöket (filmen) már láttam, de energia gyártót még nem. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem fogok olyat látni. -
polarka #898 Az eddigi tapasztalatok alátámasztják az energia megmaradását, olyannyira h amikor egy jelenségénél nem stimmelt, akkor elkezdték keresni, h miért és felfedeztek egy újabb részecskét, ami a hiányért volt felelős. -
lotsopa #897 Amúgy a nyomás mennyire/hogyan befolyásolja az elektromos vezetőképességet? ( és a hővezetést? )
Valaki hallott már olyan elméletről ahol nem törvény hogy az energia mennyisége állandó, nem vész el, nem keletkezik csak átalakul.
Mert jelenleg elfogadott hogy egy bizonyos mennyiségű energia áll rendelkezésünkre, engem érdekelne hogy valaki szerint lehetséges energiát előállítani vagy sem. -
#896 Csak figyelek,és hümmögök!
-
polarka #895 Én épp a héten néztem meg alap, demonstrációs kísérleteket, immár vagy harmadszor.
1ébként viszonylag gyakran szokták ilyen tud. népszerűsítő előadásokon bemutatni, nem olyan lehetetlen szerezni foly. nitrogént.
Pl. vagy 2 napig (még régebben) több kísérlet is ki volt állítva a BME K épület aulájában, ahol bárki megkuksizhatta. -
#894
suliban a tanár... folyékony nitrogénba tett egy vezető rudat, aztán mágnest "rátett", ami lebegett. -
lotsopa #893 Egyet értek a válaszoddal, és elfogadom.
Amúgy van itt valaki aki 'csinált' már szupravezetőt, vagy találkozott már élőben vele? -
Qetanolit #892 Én is láttam, éppen úgy bólintott mint ahogy a bolgárok. :) -
Koppixer #891 Megköszönte! Láttam, hogy bólintott! :) -
Albertus #890 Az illem nem érdem hanem kötelesség. -
#889
talán belátta , hogy nem érdemes reagálnia -
Albertus #888 Érdekes, hogy valaki kérdez, aztán a válaszra már nem is reagál..
