Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
uwu hun #702 Az egész elmélet csak egy modell a világra ami bizonyos feltételek közt jó eredményt ad. Elég jól le lehet írni vele a valóságot.
A macskás példa csak a tökéletlenségének a felnagyítása.
Sajnos vannak dolgok amiket elméletileg sem tudhatunk, ez áll a háttérben semmi több.
Most épp olyan kedvem van, hogy írok róla, becsüld meg, nem sok ilyen van, hátha lejön belőle valami. Bár tudom, hogy nagy valószínűséggel lepereg rólad, mert a gonosz tudósok mágiája nem fog rajtad. Aztán majd az ilyen önjelölt zsennikkel mint ez itt kielégítheted az igényeidet ami a világ megértésére irányul a magatok szintjén.
Igazából egészen pontosan nem tudhatunk semmit. Tegyük fel, hogy valamilyen csoda folytán tudomást szerzünk a világ összes törvényszerűségéről, és tudunk csinálni az egész világ állapotáról egy pillanatfelvételt.
Tekintsünk el attól, hogy ez lehetetlen, és a kvantummechanikai ismereteink szerint tökéletesen értelmetlen még a felvetés is. De a kedvemért mégis gondolj bele józan paraszti ésszel, elavult mechanikai szemlélettel, és meglátod visszajutunk az elejére, hogy miért is lehetetlen ez az egész, és miért kell egészen másképp gondolkodni.
Naszóval adott minden, túl vagyunk a nehezén, csak ki kell számolni mi lesz. Minden adott, hogy tökéletes jóslatot készítsünk. De a számoláshoz is kellenek dolgok, legalább papír meg cerüza. Asszem belátható, hogy ez azért igen nagy pazarlás lenne anyagfelhasználás szempontjából, rengeteg részecskét pazarolnánk pár rászecske nyomonkövetésére. És mivel minden hat mindenre igen nagy bajba vagyunk a technikai megvalósítással. A legegyszerűbb ha 1:1-es modellt csinálunk, az igényli a legkevesebb anyagot. aztán így az se baj, ha a modellünk egyes részei olyan fura állapotba vannak amit nem értesz, mert ha figyeled a modellet a valóság nyomon követhető. Asszem innentől egy óvodásnak is egyértelmű, hogy ha negszekadsz akkor se fogsz tudni tökéletesen jósolni. Képtelenség, még akkor is ha kizárod magad a világból, és újrateremtesz magad körül mindentt, mert az imént gyakorlatilag azt írtam le.
Lehet hogy szarul hangzik, de ez van. Hagyományos mechanikai szemlélettel is ugyanolyan képtelenség az eredmény mint a macskás példa.
A tanulság az lenne, hogy ne akarj mindent megtudni, az "eredetre" a világ ténykeges működésére nem jöhetsz rá. Az alma lefelé esik mindneki láthatja, de hogy egészen pontosan miért azt sose tudhatja meg biztosan senki, mindíg lesz egy kis ha, meg talán.
A macskával az a bibi, hogy az egy tökéletlen modell végeredménye szándékosan felnagyított hibával, hogy megértsd "kicsibe" nincs egyértelmű állapot. Egyenlőre ennyit sikerült összehozni a valóság leírására.
Olyan mint egy rugalmas vonal. Gondolom sose láttál még rugalmas vonalat. Ez nem véletlen mert nincsen, mi találtuk ki. Viszont egy gerenda méretezésénél sokszor tekintjük annak a gerendát, mert elég jó eredményt kapunk. A kvantummechanikai modellek is csak ilyen elég jó eredményt adnak. Csak az benne a fura, hogy a hétköznapi gyakorlatban nem tapasztalható dolgokat kell feltételezni, pl. azt, hogy a magcska se nem élő se nem holt.
Most má teccik éteni?
(költői kérdés volt, tudom ám hogy magas neked)