3511
A nagy Gazdasagi Világválsag
  • remark #1665
    Csak emlékeztetőül, mert hátha elfelejtetted: arra is várom még a választ hogy az euró az kamattal terhelten kerül-e a körforgásba, vagy sem.
  • remark #1664
    Kicsit off (mármint a vasút/MÁV témához), de Hollandiában a tömegközlekedés szerintem nem versenyképes, kivéve néhány speciális esetet. Rövidtávon a bicikli, hosszabb távon pedig az autó gazdaságosabb.
    De én pl. szívesen mennék haza Magyarországra valami nagyon gyors vonattal. (A repülőt utálom, főleg mióta az a default hogy terrorista vagyok.)
  • remark #1663
    Köszönöm hogy rávilágítottál arra hogy átsiklottam a "fiskal" szó felett. Újra átgondolva amit válaszoltál és amit a cikkben olvastam (amíg el tudtam érni a cikket, mert egyszercsak megtagadta a hozzáférést az oldal, ami miatt nagyon is mérges vagyok) módosítom kicsit az álláspontomat:

    Bizalmi válság van, csak szerintem máshol.
    Addig rendben is van a történeted hogy a "befektetõk" nem adják oda a pénzt a gazdaság szereplõinek "bizonyos" okokra hivatkozva. Az, hogy "Mi van ha pont ő fog bedőlni én meg írhatok le egy újabb veszteséget." szerintem nem valós ok. De a végeredmény ugyanaz: nincs forrás. A bizalmi válság szerintem ilyenkor ott van, hogy a (reál-) gazdaság szereplõi bizalmatlanokká válnak a (pénzügyi) rendszer mu"ködését illetõen.

    Ne csináljunk úgy, mintha ezek a "befektetõk" akik "ráültek a pénzre" nem konkrét társaságok lennének melyeket konkrét magánszemélyek irányítanak. A probléma megoldása valóban az átláthatóság, számonkérhetõség növelése, ebben egyetértünk, csak szerintem ezen "befektetõk" üzelmeit kellene átláthatóvá tenni, és õket kellene elõvenni mikor nem hajlandóak a gazdaság mu"ködéséhez elengedhetetlen pénzt biztosítani, ami aztán gazdasági világválságot és más kisebb-nagyobb pénzügyi és gazdasági válságokat okoz. Ha a jelenlegi (pénzügyi) rendszer nem képes a gazdaság üzemeltetésére, ergo válság válságot követ, akkor másik rendszert kell keresni.

    A problémát a valós értékek, és a virtuális, az értéket szimbolizáló pénz összepárosításának problematikája adja. A probléma gyökere ez már többezer éve. A kérdés az hogy mindezt ki csinálja, és hogyan csinálja, de végeredményben mindig van "valaki" akinek joga van a párosítást elvégezni, és ez, aki ezt elvégzi, ezt az elõnyt kihasználva uralkodni képes azok felett akiknek nincs ilyen joguk, és akik jellemzõen a valódi értékeket teremtik. Álláspontontom szerint ezt a problémát kellene megoldani. A "piaci elveken" (a szónak a mai értelmében piaci) alapuló pénzpiac nem látja el megfelelõen ezt a feladatot, hiába terjeszti azt a dogma, hogy a probléma megoldva. Nem, a probléma ugyanúgy fennmaradt mint eddig.

    Tehát a "pénzrendszer szereplõi közötti bizalom elvesztése" szerintem azt jelenti a gyakorlatban, hogy aki a pénzt a többi szereplõ számára biztosítani tudná, az ezt nem teszi meg, mert "bizalmatlan". Mászszóval nem látja azt hogy érdekei érvényesülnének akkor ha a pénzét piacra dobja. Ez ugyanaz mintha azt mondanám, hogy érdekei akkor érvényesülnek, ha a pénzét nem dobja piacra. (Na és mik ezek az érdekek? -ebbe az irányba is elmehetne a beszélgetés.)
    Az óriási probléma ott van, hogy nem értem én esendõ földi halandó hogy miért evidens hogy a pénzt kibocsájtó érdekei elõnyt élveznek a pénzt felhasználó érdekeivel szemben. A pénzt felhasználók képesek és jogosultak kellene hogy legyenek a tranzakcióik egymás közötti elszámolására. Jelenleg ez a feladat egy third-party-ra van bízva, azzal a felkiáltással, hogy kellett egy megbízható partner aki segít az elszámolásban. És most, mikor ezredszerre is kiderült, hogy ez a partner ugyanannyira nem megbízható mint amennyire a gazdaság szereplõi egymást gondolták megbízhatatlannak, talán el kellene gondolkodni, hogy biztos jó-e ez a jelenlegi rendszer?

    De kisebb hibákat mindenki elismer, te is. Abból amit írtál nekem úgy tu"nik hogy a problémát ott látod hogy a pénz rendelkezésre bocsájtója számára a kockázat túl magas, más szóval a pánz rendelkezésre bocsájtójának érdekei nem érvényesülnek a megfelelõ (az általa elvárt?) mértékben. Ezen kell javítani szerinted azzal hogy a pénz felhasználóinak tevékenységét átláthatóbbá kell tenni, és õket könnyebben elszámoltathatóvá kell tenni. A "Mi van ha pont ő fog bedőlni én meg írhatok le egy újabb veszteséget." megfogalmazás arra utal, hogy a pénzt rendelkezésre bocsájtók felelõssége szerinted minimális. Szeritnem nem, sõt, szerintem a problémákért inkább õk hibáztathatóak. És mivel a pénzt rendelkezésre bocsájtók alkotják a pénzrendszert, így mikor azt mondom hogy probléma van a pénzrendszerrel, akkor tulajdonképpen a pénzt rendelkezésre bocsájtókat hibáztatom, és azt a rendszert amelyik lehetõvé teszi hogy szinte kizárólag csak a pénzt rendelkezésre bocsájtók érdekei érvényesüljenek.
    A javaslatod azon része pedig, hogy biztosítani kell hogy a pénzt rendelkezésre bocsájtók érdekei a jövõben jobban érvényesülhessenek, egyenesen felháborító.

    Kalousek is errõl a kérdésrõl beszél, persze ez szigorúan csak az én olvasatomban van így.

    Kalousek szerintem arról beszél, hogy a krízist a kormányok nem tudják kezelni, mert nincs semmi olyan eszköz a kezükben, amivel most élni tudnának. Azaz arról van szó hogy a gazdaság mu"ködõképességét és az egyensúlyt egy olyan "intézményrendszer" tartja fenn, ami a kormányoktól teljesen független. Ennek alátámasztására Kalousek azt is nyíltan kimondja, hogy a válságot nem a kormányok, hanem azok a kormányoktól független "pénzügyi szereplõk" okozták, melyek ezt az "intézményt" alkotják. Ez az a kiszolgáltatottság amirõl itt a fórumon páran mindig is beszéltünk. A kormányok fejéhez pisztolyt tartanak ezek az "intézmények" így a kormányok azt csinálják amit mondanak nekik.
    Kalousek nyilatkozatát felfoghatod segélykiáltásnak is: segélykiáltás az "intézmény" felé azzal az üzenettel hogy rendben, az lesz amit akartok csak ne húzzátok meg a ravaszt, másrészt segélykiáltás az emberek felé azzal az üzenettel hogy lám-lám ilyen a rendszerünk, nyilvánvaló hogy ki okozza a problémát és hogyan, és az egészhez a kormányoknak semmi közük, mert azok tehetetlenek, így ha az emberek megoldást akarnak, akkor bizony másfele kell keresgélniük mint a kormányok.
  • Frayer
    #1662
    Mit számít egy kis sugárfertőzés.. nem iagz?
  • Frayer
    #1661
    A mad max harmadik része jut eszembe mikor megy cserevárosba. Jön oda hozzá egy kereskedő, ajánlgatja a vizet amit árul, nagy büszkén mondja,hogy ő vízben utazik, meg milyen olcsón megkaphatja most tőle.
    Max nem szól egy szót sem, előhúz egy geiger számlálót, az meg vadul pittyeg, a kereskedő szája meg be nem áll. elkezdi , Mit számít egy kis sugárfertőzés..
  • OKkultist
    #1660
    Az a gáz, hogy a költséghatékonyság csak addig érvényes, amíg lehet kapni az adott cuccot, ha már nem, akkor fűthetsz részvénnyel is, de csak ha van kályhád. Ezért kezelik épeszű országokban másképp a STRATÉGIAI ÁGAKAT, pl. nem a pénz, hanem a biztonság és függetlenség számít, de ez közgázos aggyal felfoghatatlan. (vajon Paks miért állami??? egy kft mennyivel jobban elüzletelgetne az uránnal, plutóniummal, árammal, még a kommandósokat is ki tudná adni bérbe, KÖLTSÉGHATÉKONYABB lenne, egy kis ideig, utána meg csak Geiger műszerrel lehetne közlekedni fél Magyarországon)
  • Frayer
    #1659
    Ma általában hidraulikus kőzetrepesztéssel csinálják, ezért van az, hogy nem mindenhol alkalmazható ez az eljárás. Mert nem mindenhol repeszthető a kőzet, ott ahol puha homokkőzet van, ott könnyen lehetne több kilóméteres járatokat képezni, egy arra alkalmas vízsugaras vájógéppel. Mivel puha a föld, könnyen formálható vízsugárral is, ha meg kemény, gránitos jellegű, akkor meg mehet a hidraulikus repesztés, majd a repedéseket kiékelik, így a repedések között keringetik a vizet, a lényeg,hogy a víz minél nagyobb felületen lépjen kölcsönhatásba a mélyben lévő magas hőmérsékletű kőzetekkel. Erre alkalmasak a nagyobb kiterjedésű repedezett kőzetek, és alkalmasak a nagy felületen kacskaringozó járatok, nagy egyenletlen felülettel.
  • Frayer
    #1658
    "Az 1987-es krach majdnem tökéletes másolata volt az 1962-es krachnak, amikor a specialisták nem stabilizálták az árakat, a megbízásokat nem teljesítették a tőzsdén, az ún. pult feletti vagy szabad piac kereskedői pedig nem vették fel a telefont, hogy ne kelljen ügyletet kötniük. Csak a krach mérete és az árak esése volt kisebb, mint 1987-ben. Az Értékpapír és Tőzsde Bizottság, valamint a New York-i Részvénytőzsde külön tanulmányokat készített az eseményekről, de ezek nagyon gyengére sikerültek és a jövőre vonatkozóan se javasoltak semmilyen ésszerű megoldást."

    El gondolkodtató,hogy miért készülnek állandóan "nem kielégítő" hivatalos tanulmányok ezekről a jelenségekről.
    Mi történik amikor beüt egy krach? Egy egyszerű vagyonátvétel.
    Az értékek nem vesznek el, csak átkerülnek másokhoz, akikről már nem szólnak a hírekben, csak általában azokról akik nagyot bukktak, csődbe mentek.

    Érdekes,hogy ilyen jelenségek megelőzésére már régen ki vannak dolgozva működő pénzrendszerek, működő szabályozó rendszerek, mégsem alkalmazzák őket. Marad a régi rendszer, annak bestabilizálása a legfőbb cél, akkor is ha a többség számára ez nem kedvez.
  • Bucser
    #1657
    A geotermikusnál helyi spotokat kell találni ami meg nem midnen falu esetén adott.

    A másik dolog, hogy a gáz és olaj áránál a kereslet és kínálat nagyon közel áll egymáshoz. 1-2 millió hordó napi keresletingadozás napok alatt 40-50 dollárnyi áringadozást jelent. Ezek általában a tartós drágulást jelzik előre hosszú távon.
  • Molnibalage
    #1656
    De, foglalkoznak a geotermikussal is. Csak a gond az, hogy az olaj és vele együtt a gáz ára messze nem stabil. Viszont X gáz és olajár alatt nem éri meg őket felhúzni és mint írtam nem olyan könnyű ez mint te hiszed és nagy távolságokon nem jó. A gáz meg utathat 8000 km-et is. A geotermikus 80-at nem bír ki...
  • Palinko
    #1655
    ez most kapcsolódik a környezetvédelmi témához:
    http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=255453&fr=rss
  • bazza
    #1654
    És tényleg milyen igaz, hogy ezt mindenkinek egyénileg, kormánytól/államtól függetlenül kell megoldania. Most jutott eszembe, hogy nekem apám akarta úgy megoldani a meleg vizet a lakásban (nyáron), hogy a padlástérben, közel a cserepekhez egy csővezeték rendszeren keresztül keringetnénk(ha kell) a vizet, így a víz kb 50 fokos is lehet, ami bőven elég a nyáron ha meleg víz kell.
  • Frayer
    #1653
    köszi
  • Bucser
    #1652
    Ezen technikát használták a kollektorokhoz.
  • Bucser
    #1651
    Nem csak napkollektoros a rendszer, hanem vettek kondenzációs kazánt is. fele-fele a költségeknek (a kollektoros és a kondenzkazán rendszer). Az összköltség kb 35 millió ebből 6 milla támogatás 7 milla társasházi önerő a maradék hitel melynek fedezete a megspórolt költség és 5,9 év alatt térül meg a beruházás (ugyanis a kivitelező biztosítja a hitelt - ergó ő kapja a megspórolt összegeket 6 éven át.)

    Nyáron a teljes melegvízellátás a kollektorokról megy, míg télen a fűtést és melegvizet a kondenzációs kazánok biztosítják és a kollektorok vegyesen. A ház 5 emelet a földszinten üzletekkel.

    30 db 1,8KW-os kollektort használnak és 5 darab 115KW-os kazánt
  • Hegi90
    #1650
    a másik gond meg az, hogy ezt még az autópályák építésével sem tudták korrigálni. Miskolc-Szeged távolságot még pest felé autópályán könnyebb, mint szépen "légvonalszerűen". A vonatról meg ne is beszéljünk. 3x kell átszállni kb, és 5 óra legalább az út.
  • Bucser
    #1649
    Referencia árnak jó ez is.

    De itt meg elég rendesen foglalkoznak megújulókkal kapcsolatban mindennel.

    A napkollektorban nem maga a napkollektor az ami drága (azt akár otthon is elő lehet állítani, ha van hő közvetítésére képes gázod szigetelőanyagod festett ablaktáblád és egy tokod amibe bele tudod tenni az egész hóbelevancot több házi készítésűt is láttam már), hanem a beépítés költsége és a mellékes boilerek tárolók etc. Ugyanis teljes rendszert kell építeni, nem elég feltenni a tetőre:(
  • OKkultist
    #1648
    Meg ne dícsérjem a vezetést? Nem csináltak semmit az utóbbi 25-30évben, csak a függőséget növelték. Nem lesz jó vége, csak eddig az átlagember nem akarta elhinni.
    A panelokat meg át lehet állítani, persze, csak nincs annyi fa az országban, hogy 1-2évnél tovább elég legyen. Azután jöhet megint a szén? Inkáb a geotermikusra kell ráhajtani, csak azzal még egy képviselő dem foglalkozik, és ebben az országban olyan nincs, ahogy az elit nem gazdagodik meg mások problémáiból. (vagyis csak az az üzlet kap zöld jelzést, amiben nekik már megvan a levajazott százalékuk, vagy igazgatósági tagságuk)
  • nonicks
    #1647
    1929-31 :D
  • Frayer
    #1646
    Napkollektor most speciel érdekel, ismerősöm be akar vásárolni belőle, építési vállalkozó, új profilt akar csinálni, nem tudnád megmondani,hogy az a nap kollektor amiről beszéltél, honnan van és mennyibe került?
  • Bucser
    #1645
    A Lakótelepre is lehet alternatívat hozni (nini pont vásárhelyen csinálták meg egy társasház fűtését és melegvíz ellátását napkollektorral). Valamint a panelban is megoldható a vegyestüzelés... csak többet kell sétálni a fáért.
  • Bucser
    #1644
    A hangulatkeltést hagyd abba. Ahhoz rossz topicot választottál.

    btw: uránunk nem csak oroszoktól jön, hanem Afrikából és Ausztráliából is.
  • OKkultist
    #1643
    Azok az árak régen lehettek, ma már MAJDNEM ott vagyunk, a minőség meg megállt a nyugat-ukrajnai szinten. (az árak folyamatosan emelkednek, a kedvezmények megszűnnek, a minőség marad, vagy romlik, a vonatok átlagsebessége visszament az 1960-as szintre)
  • OKkultist
    #1642
    A LAKÓTELEPEKEN??? Mert elég sokan ott laknak, és ott nem lesz fűtés, ha nincs gáz.
  • OKkultist
    #1641
    Magyarországnak abból kell megoldani a fűtést, ami ITT VAN, ez pedig a GEOTERMIKUS energia, olyan amilyen, de a mienk, ettől lehetünk függetlenek, nem lehet mindig az oroszokra számítani,(lehet?) amúgy az URÁN is onnan jön. (a nyers az itt is van, de ott dúsítják)
    Döntse el az ország, hogy akar-e független lenni legalább ENERGIA és ÉLELMISZER ellátásból. (kár, hogy a vezetés már megkapta a jattot, hogy az legyene a válasz: NEM, NEM, SOHA!)
  • Bucser
    #1640
    Ez nem újdonság. Csak elfeledkeztél arról, hogy nagyon sokan mai napig vegyes üzemű kazánt használnak.
  • Bucser
    #1639
    A Vasút jó. De nem mindenre.

    Anno mikor a GYSV megalakult szanáltak jó pár vonalat.. nemhiába nyereséges azóta is... Csak az a gond, hogy nálunk a MÁV az a szociális háló része... Németországban a vasút rettentesen gyors.. ellenben 150 euro egy jegy Münchenből Berlinbe...
  • OKkultist
    #1638
    Az a gáz, hogy ha nincs gáz, a tárolókban sem, akkor mindenki ÁRAMMAL fog fűteni (oaljaradiátor, hősugárzó) és akkor pár nap alatt összerogyik az áramszolgáltatás, mert nem bírná a terhelést. (ez belső infó, szakmeberektől)
  • OKkultist
    #1637
    Rosszul érted, NEM a MÁV-ot védem, hanem a VASUTAT! Nem ugyanaz a kettő. (sőt lassan közük sincs egymáshoz) Nehogymár leromboljuk a vasutat, felszedjük a sineket, mert balf*sz, korrupt a MÁV vezetése???? Ennyire még ez az ország sem lehet hülye. (a vezetése az igen)
  • Bucser
    #1636
    Sokra mész a 30% gázoddal, ha 80% kell a lakosság ellátására...

    Valamint a Paksból nyert energia elektromos-energia. A gázból viszont sokkal kisebb veszteséggel csinálsz fűtőértéket.
  • Bucser
    #1635
    Még mindig nem értem mit rágódsz a kamattal terhelt pénzen. Nem tudom hova akarsz kilyukadni így ha elbeszélünk egymás mellett nem tudom elmagyarázni sem én mire gondolok... (gondolom te úgy gondolod, hogy A ország csak úgy nyom bankjegyeket, hogy közben felvesz X hitelt, de igazíts ki, ha nem így van.)
  • OKkultist
    #1634
    Tévedés, a saját felhasználás 30%-a saját termésből van,(most hallottam hogy Hajdú*****-ben találtak egy csomó gázt, februárban kezdik kitermelni, ill. megy a HSzoboszlói tárolóba) +mégegy Paks és az ország el tudná látni saját magát. Uránt lehet venni előre 30évre, elfér kis helyen, addig meg ki valamit találni.
  • Bucser
    #1633
    Nem vagyok fizikus az mások reszortja itten, de én úgy tudom, hogy a reaktorblokkoknak van egy olyan alkatrésze amelyet egyetlen helyen gyártanak mégpedig Japánban a termelés éves üteme pedig 2db/év. Tavaly cikkeztek kapacitásnövekedésről ami mennyire növekedne??? 3db/évre összesen...

    Ilyen termelés mellett ha akarod sem tudod a breedereket elég gyorsan felskálázni...
  • Bucser
    #1632
    Na szóval visszatérve ide. Klausek Expanzív KÖLTSÉGVETÉSI politikáról beszél.

    Azaz arról kell elgondolkodni, hogy a jelenlegi krízist nem lehet fiskális/politikai úton megoldani a Költségvetés kiterjesztésével, mert egyszerűen nem fognak több forráshoz jutni az államok. Nincs elég forrás a világban, mert minden befektető ül a pénzén. senki nem meri odaadni a másiknak, mert azon gondolkodik, hogy "Mi van ha pont ő fog bedőlni én meg írhatok le egy újabb veszteséget."

    A jegybankok, nem csak úgy kreálják a pénzt a semmiből. Természetesen pénzkibocsátási joguk van, de ezt csak úgy tehetik meg, ha más pénzekből bevásárolnak. Ha ezt az egyensúlyt fel akarnák borítani akkor egyszerűen leértékelnék a valuta árfolyamát ami közvetlenül ártana mindennemű hitelességnek.

    Nem a pénzrendszer a bajok okozója, hanem az hogy elveszett a pénzrendszerben lévő szereplők közötti bizalom. Ha az államok felállítanak egy átlátható minősítési rendszert, számon-kérhetőséggel megfelelő regulációval akkor ez a bizalom visszatérhet, elkezdenek hitelezni majd egymásnak a befektetők, a bankok és sokkal óvatosabban mint eddig, de újraindulhat a gazdasági élet.
  • Frayer
    #1631
    Ha jól tudom a japánok mára már elég jól haladnak a szaporító erőművekkel.
    Úgy tudom, természetes dúsított urán-235 ösökkel a felhasználás során, a kilökődött neutronok nagy részét elnyeletik más elemekben, amikből így plutónium és más transzurán elemek jönnek létre, több mint amennyi természetes uránt felhasználtak.
    Ilyen szaporító erőművekkel, elvileg egyre több és több hasadóanyaghoz jutna az emberiség a felhasználás következtében.

    Sok nyomott vizes hasadásos fissziós erőműben elpazarolják az értékes felszabadult neutronokat és a hűtőközegként felhasznált bohros vízben nyeletik el.

    Ami még nagyon jó lenne ha megoldanák a tokamak rendszerű fúziós kísérleti reaktorokban a stabilitási problémákat, és tartósan fen tudnák tartani a fúzió állapotában a plazmát. Na akkor nyernénk csak igazán sok sok energiát, igaz csak azok a fejlett országok profitálhatnának megint csak akiknek lenne rá pénzük. Milliárd dollár inveszt :( sajnos.

    Nálunk a geotermális kutat úgy gondolom meg lehetne oldani egy két száz millió forintból is, egy jó olcsó módszerrel.
  • Bucser
    #1630
    több energiát ölnél bele mint amennyit az egész időtartam alatt ki tudsz nyerni.. ez a baja.
  • Bucser
    #1629
    Az atomerőművekkel az aprócska gond, hogy nincs a világon elég szaporítóerőmű, hogy hasadóanyagot adjon bele... + van pár olyan alkatrész amiből évente 2-3-at állítanak elő az egész világon. Miközben eddig kb 2015-ig kb 300 új atomerőmű építését jelentették be a világ különböző országai. (ezek meghajtására sincs elegendő urán jelenleg a világon.)
  • Bucser
    #1628
    Igen. Ergó újabb blokkokat kellene építeni vagy egyéb alternatívát keresni. vagy legalább a megléőv 4 blokkra a felújítást kezdeményezni. 2002-ben volt egy terv az élettartam kitolásra amivel 2035-ig üzemelhetne a PNE. Azzal a tervel mi a helyzet?

    A Rabszolga dumát hagyd már abba, mert kezd unalmas lenni...
  • Bucser
    #1627
    El kéne már végre felejteni, hogy a magyar mezőgazdaságot a kisparaszti falusi birtokból kell kinevelni.

    Kellenek mezőgazdászmérnökök és életképes méretekkel bíró Termelőszövetkezések. aztán majd a mezőgazdász kimegy a biogázzal hajtott autóján a földekre és versenyképes áron normálisan szépen megtermel mindent.
  • Bucser
    #1626
    Orosz gázad addig van amíg az oroszok ide küldik. De mi van ha a kínaiak jobb pénzt adnak érte mint a hanyatló "fejlett" országok? Nézel bambán magad elé, hogy "bazzeg nincs gázunk..."