3511
A nagy Gazdasagi Világválsag
  • Bucser
    #2831
    Miután külföldi tőke nem tud földet venni a magyar gazdálkodók pedig nem tudnak versenyképes árat fizetni érte ezért nyomott az aranykoronánkénti földár Mo-n.

    Nem lehet fedezetként felhasználni hitelhez. A külföldiek földtulajdonhoz jutását nem támogatnám. Szerintem előrébbvaló lenne, ha a tulajdonos az állam maradna és használati jogot szerezhetnének külföldiek.
  • birdo #2830
    mennyire jó...vagy rossz nekünk ??
  • birdo #2829
    A két cégnév hasonló, de más az adószámuk az Apeh honlapja szerint
  • Bucser
    #2828
    Mert ez nem a capital partners?:)

    Egyszerű adminisztrációs probléma lehetett és egy bejelentést vizsgált a PSZÁF. A bejelentő ügyfél esetén hibát véthetett a cég.
  • birdo #2827
    Miért csak egymillió forint a bírság ?
  • Bucser
    #2826
    Teljesen hibás vonalon jársz.

    Ha az első bekezdésben írt mondatod igaz lenne akkor az elmúlt 20 évben a fejlett országok nem külker deficitet hanem külker szufficitet futtattak volna. Ez nem így volt. Elég megnézni az UK vagy az USA külkeradatait 10 évre visszamenőleg.

    A fejlettek arra jöttek rá, hogy a fejlődőkben előállított a fejlett országokban csak drágán előállítható eszközöket el lehet adni a fejlett országokban. De csak akkor, ha pénz is van mellé.

    Miután a fejlődők megtakarításaira nem volt szükség a fejlődő országokban ezért azokat a jobb megtérülés reményében a fejlett orzságoknak adták (likviditási bőség) akik nem beruházásokat eszközöltek belőle, hanem felzabálták. (hitelexpanzió) Most pedig nem tudnak fizetni vagy csak nyögvenyelősen. (globális válság) Nem is akarnak már hitelt felvenni mert túlzabálták magukat. (külker egyenlegek egyensúlyának helyreállása)

    Mond már meg, hogy a fejlődők hova fognak exportálni? Otthon nem tudják eladni azt amit gyártanak ugyanis NINCS rá FIZETŐKÉPES kereslet olyan mértékben mint amilyen mértékben felfuttaták a termelést.

    Az eddigi helyzet azért volt jó, mert az olcsón előállított eszközt magukhoz képest még olcsón meg tudták venni a fejlettek. Olyan áron amilyenen viszont már nem lehett volna értékesíteni az előállítás helyén. A kettő közé még símán befért a transzport költsége.

    Tehát ahhoz, hogy a fejlődők visszanyerjék a megtakarításaikat muszáj tovább etetni a fejlett malacot, de csak annyira, hogy az ne múljon ki és megerősödjön de közben fogyni is fog. De ebből meg az fog jönni, hogy visszatelepül egy csomó termelés a fejlettekhez és nem lesz a fejlődőknek sem mit gyártania sem kinek eladnia. ott maradnak egy csomó papírral aminek az árát már rég felzabálta a fejlődő régió és nem tud belőle visszabüfizni jóformán semmit..

    A fejlettek meg szépen átalakítják a gazdaságukat energiaspórolósra míg a fejlődők még mindig energiaszűkével fognak küszködni miközben a technójuk meg elavult lesz.
  • Tokra
    #2825
    A fenntartható növekedés elméletének két végpontja van: a termelés és a fogyasztás. A fejlettebbek rájöttek, hogy a saját területükön - a hozzáadott értéktől függetlenül - drágán előállított termékeket, a fejlődők piacán, jó áron és jól árazott fogyasztási hitelekkel megtámogatva, eltudják adni.
    Ezért az 1*1=dogma.
    Továbbá, ezzel az egyszerűnek tűnő húzással, a saját ágazataikat tolták folyamatosan, akár a "keresletet" követő beruházásokkal is. Túlértékelt munkaerőt foglalkoztatva, vagy újakat mh-t teremtve. A fizetőképes kereslet/népesség nem nőtt (kivéve a renszerváltás időszakában beesett országok népessége), sőt jelentősen csökkent azokban az importőr országokban illetve a kereslet nem nőtt az exportőröknél. A véleményed ezen részével egyetértek.
    A növekedés - hitel/fogyasztási lufival - nem tartható fenn tovább és lőn túltermelés. A kínai, indiai piac különleges, nagy számú potenciális fogyasztó - alacsony igényekkel, erős megtakarítási hajlandósággal - melynek vagy történelmi vagy vallási okai vannak. Máról-holnapra nem lesz 2 Mrd új, hitelképes vevő belőlük, akik kimozdíthatják a világot gödörből.
    Az Ő gondolkodásuk lehet az, hogy mikro- és makroszinteken, saját termelő üzemeikből/bázisukról szolgálják ki a saját népességüket. Megtartva és benntartva a munkahelyeket és a nyereséget - hosszútávon az egyén jólétét támogatva.
    A külföldi befektetéseik alapján, megvették a fejlettek jelenét és jövőjét (és mindezt a náluk "ellenőrzötten" befektetők pénzén!) Szerintem - ügyes, nagyon ügyes...
    Az amerikai és europai bankok "megmentése" nem véletlen, minden TULAJDONOS és vezető bankár tudta, hogy a nemzetállamok gazdaságának fenntarthatósága a körforgás állandóságán alapul. A felpumpálás csak addig a mértékig/értékig történt, ami bizonyíthatóan "nemzetgazdasági érdekből merült fel". Magyarul - annyit kaptak a bankok - amennyit igazolni tudtak, hogy a nemzeti vállalatok/munkahelyek teremtésére kiadtak/hiteleztek iletve ami abból kockázatossá vált. Itt azért vannak érdekes technikák, pl. a Citibank módszere, vagy a németek által alkalmazott trükkök.
    A kereslet/kínálat axiómában igazad van, viszont a most várható beruházások nem kapacitás növelőek lesznek, hanem technológiai, minőségibb, energiatakarékossabb stb. végtermék lehet a cél. A meglévő piacok megtartása, a termékek újra pozícionálása, az értékesítés/fogyasztás újraindítása.
    Igaz, hogy a válság lefutása különböző fogyasztói/fogyasztási kúltúrájú országokban más és más lesz.
    Kérdés, hogy a cca. 40 év után, szabad és mély levegőt (78,3%-os eladósodottsággal) vett kis hazánk, hogyan jön ki ebből?
  • joebacsi
    #2824
    Venezuela
  • Bucser
    #2823
    A mostani is túltermelési válságba megy át miután kipukkant a hitelfogyasztási lufi egy rakás fölös kapacitás marad utána.

    A kínaiak meg még mindig fújják a maguk kis beruházási lufiját.

    A 29-es válság is pénzügyi problémával kezdődött (retail/investment banking keveredése nyomán). Majd miután elkezdtek kimászni a szarból jött a Glass-Steagall törvény ami rendelkezett az investment bank és retail bankok szétválasztásáról. Ezt 2001-ben a Clinton kormányzat eltörölte. Ez magával is hozta az újabb lufit. PLusz a hatalmas egyenlőtlenség termelés /fogyasztás megosztásában még erre rá is segített (fejlett ország nettó importőr iszonyat magas külker deficittel, míg a fejletlen országokban hatalmas külker többlet és iszonyatos mennyiségű lakossági megtakarítás amiket a fejlett országok bankjaiba és fejlett országok államadósságába fektettek).

    De a mostani is Túltermelési válság.

    Alap Mikroökonómia 1x1-re visszanézve már csak azért sem lehet más, mert túlfogyasztás csak túltermeléssel tud kialakulni, hisz amit nem termelnek meg azt el sem lehet fogyasztani. HA nagyobb lenne a kereslet mint a kínálat az felfelé vinné az árakat érdemes lenne plusz kapacitásba beruházni, de pont fordítva van. Kisebb a kereslet mint a kínálat így az árak csökkennek így a meglévő beruházások megtérülési ideje növekszik vagy kilátástalanná válik (lásd 20-30 éves lakáshitelek és egyéb beruházási hitelek).

    Amiben más mint a 29-es válság az az hogy nem hagyták összedőlni a bankrendszert hanem pénzt pumpáltak a rendszerbe így gyorsabban végig tud futni a válság a rendszeren. a kérdés az, hogy a kínai lufi és a peak olaj problémája (ami létezik, csak nem hinném, hogy akkora jelentősége lenne mint egyesek hiszik) valamint a gyenge éppen növekedésre álló fejlett gazdaságok hat5ásai mekkora viharba konvergálnak vagy elkerülik egymást esetleg a kínai lufi kidurranása pont a többi országnak segít majd levegőhöz jutni.
  • Tokra
    #2822
    Lehet, hogy nem eléggé mentem vissza a hozzászólásokban, de nem találtam olyat, amelyikben a válság okai között, megjelent volna a "fogyasztói" jelző!
    A 1930-as években kezdődő - "túltermelési" válság volt. A jelenlegi, a "fenntartható növekedést" - fogyasztói oldalon, a divaton, trendiségen, a média reklámokon alapulót/manipulált - a vásárlók/fogyasztók hiteléből generálták. Mindenki a "saját" fogyasztói igényei és klf. céljai mentén adósodott el. Amig van jövedelem vagy remény a növelésére - addig nem gond, ha már nincs vagy nem állnak be újabb fogyasztói nemzedékek - akkor elkezd akadozni a "növekedés". A Banki oldal - mint nyereség érdekelt pü. szolgáltató - kiszolgálta / szolgálja az állami, vállalati és lakossági részt is. A jegybankok és a nemzetközi pü-i szervezetek kormányokat és programokat is finanszíroznak, viszont nem mindegy, hogy ezek a 12., 13., stb havi nyugdíjra, segélyre, végkielégítésre vagy a 9 ellátó rendszer reformjára, a "hazai" vállalkozások fejlesztésére, versenyképességének javítására kerülnek felhasználásra. A fejlett országok Kor-fa szerinti népessége elöregedő, ezért az összes ellátó rendszer átalakítását meg KELL tenni, a nyomásgyakorlás (a nemzetállamok osztogatásra hajlamos politikusaira/vezetőire) szükségszerű. A MULTIK vagy a hazai vállalkozások versenytársak, de nem hülyék - a foglalkoztatáson, adózásukon stb. keresztül valóban van súlya a véleményüknek. Azt már tudják, hogy a foszilis energia nem végtelen, az atom meg nem használható minden ágazatban! Hogyan fognak működni egy energia szegény jövöben? Ki marad talpon és ki nem? A Tőzsdén és azon kívüli cégek befektetői átértékelése IS folyik jelenleg a világ minden piacán - ld. tözsdei papirok, instrumentumok, befektetési alapok hullámzó értékelése/megítélése.
    Vajh, milyen fogyasztó magatartással lehetne elkerülni a következő válságot?
    Mit kellene elvárnunk jeles képviselőinktől?
    Milyen legyen az államigazgatás (azon túl, hogy olcsó) és alrendszerei - hogy ne legyen szükségünk se MNB kötvény kibocsátásra, se IMF kölcsönre, se ...?
    Stratégiai ágazatok?
    Foglalkoztatás növelés, szélesebb teherviselés?
  • Bucser
    #2821
    Ez az idézeted is tökéletesen bizonyítja, hogy nem értessz semmit a pénzrendszer működéséből.

    olvasgasd csak az ezvant... A félművelteknek már csak ezvan...

    Fogadjunk haditechnikában meg Kurt Rieder vagy Földi Pál szavait iszod!
  • Saintgerman
    #2820
    "-43 milliárd erurónyi spekuláns tőke jött be az országba. De hol van ? Azt mondják, hogy a bankokban. Ez nem igaz, hiszen a pénz soha nincs ott, ahová érkezik. Beérkezett a kereskedelmi bankokba, de már aznap vagy másnap tovább ment oda, ahol jövedelmet tud szerezni. Vagyis a nemzeti bankba, mert ott nagy kamatot igérnek, és az MNB köteles befogadni ezt a pénzt, és köteles kamatot fizetni érte. A nemzeti bank kiszolgálja a kereskedelmi bankokat, és nagy jövedelemmel táplálja őket. De a nemzeti bankról szóló törvény szerint annak kamatveszteségét a költségvetés köteles megtéríteni. A nemzeti bank gyakorlatilag a költségvetés terhére táplálja a kereskedelmi bankokat, AZOK PEDIG A SPEKULÁCIÓS PÉNZ TULAJDONOSAIT. A KÖLTSÉGVETÉS MEGFEJÉSE TÖRTÉNIK. De mit csinál a nemzeti bank ezzel a pénzzel ? Ez a pénz még aznap tovább vándorol külföldre, mert a nemzeti bank köteles a tartalékait külföldön tartani. Mert akkor biztonságos, ha nem az országban van. Nézzük a folyamatot gyakorlatban ! Például a Deutsche Bank elküldi a német hátterû magyarországi kereskedelmi bankba a pénzt. Az továbbadja a nemzeti bankba, az pedig elküldi külföldre, mégpedig a Deutsche Bankba. Míg a Deuthsche Bank 1%-ot fizet a magyar nemzeti banknak, addig mi 9 %-ot fizetünk neki. Lényegében a két kamat közötti külömbözetet egymás között elszámolják, és viszik ki a jövedelmet. A pénz valójában meg sem járja ezt az utat, a pénzáramlás csak üzleti könyvekben jelenik meg. Ezt kamatswapnak hívják. A pénz állandóan úton van, állandóan áramlik, és az áramlásokból jelentkező jövedelmet csapatják le itt és ott. Magyarország folyamatosan a nemzetközi pénztőke javára csapatja le a jövedelmeket."

    http://www.ezvankiado.hu/25IMF.pdf
  • Bucser
    #2819
    Igen. Csodálatos logikai bakikra.
  • uwu
    #2818
    Másképp fogalmazva: a hülyék az okoskodásban verhetetlenek:)
  • joebacsi
    #2817
    "Akit nem gátol a szakmai ismeret, az csodákra képes!" :)
  • Saintgerman
    #2816
    Ja, itt írod alább: "..csakhogy a részünkre kiutalandó jövedelemrészt betolják a hiteltörlesztésünkbe." Aha ! Tehát lóvé így, vagy úgy, de sehogyan sincs ! Nem ez talán az, amit elfelejtettek veletek közölni, hogy hogyan tünjön el a lóvé, hogy a birkák észre se vegyék ?
    De hát nem a végeredmény a lényeg ?
  • Saintgerman
    #2815
    Neked nem magyarázok meg semmit sem Bucser, mert az csak a kizárásomhoz vezetne egyrészt, másrészt meg már tudom mit vagy képes felfogni. Hál'Istennek vannak olyanok is, akiknek nem kell hozzá kommentár.

    Az ezvan kiadó az egyedüli kiadó számomra, ahol a betûk mogött tartalom is van. A "gyíkjaim" pedig arra jók, hogy felkeltsem csipkerózsika álmukból az alvókat...
  • Bucser
    #2814
    Téged az ezvan kiadó húz le meg a gyíkvadászok...

    A nemzetközi spekulánstőkének mi a halál köze van az IMF-hez? Ezt magyarázd meg kérlek. (meg mi az a spekulánstőke)
  • Bucser
    #2813
    Azt hiszem 2007 megválaszolta a kérdésedet:)
  • Saintgerman
    #2812
    25 Milliárd dollár IMF - hitel: a spekuláns tőke lehúz minket.
  • Trade
    #2811
    Srácok ezúton szeretném megköszönni minden hozzászólásotokat!
    Nekem egy kicsit más irányba indult el az életem és már nem nagyon szoktam fórumozni,de még neten is kevés időt töltök.
    Köszönöm mindenkinek aki ide írt és ezáltal nem hagyta eltűnni a topicot.

    Ha visszaolvastok az első hozzászólásomba akkor rájöhettek hogy nevemmel ellentétben nincs közgáz végzettségem.Amikor nyitottam a topicot olyan kérdések forogtak a fejemben hogy vajon meddig lehet növelni még a termelést,mikor fog kidurrani a lufi.
  • birdo #2810
    [URL=http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=126537&elemzesek=1]Mi maradt a szlovák "csodából"?[/URL]
  • Bucser
    #2809
    ugyanaz újra és újra....

    nem uncsi már? Mindkét film amit ajánlottál csúsztatásokkal van tele. de elég csak a Zeitgeist-ra gondolni. Az is tele van csúsztatással és féligazsággal mint M. Moore filmjei. A félműveltek meg isszák minden szavát mert azt hiszi az az igaz és csak az igazolásoknak olvasnak utána a cáfolatokat nem is keresik.
  • Bucser
    #2808
    Engem is hívtak dolgozni elhajtottam őket a vérbe. Még 2007-ben. Ezek már akkor csalók voltak.

    Meglepődni csak a PSZÁF tutyimutyiságán lehet. dehát mint tudjuk a PSZÁF is csak az elmúlt 2 évben kezdett el keménykedni mióta rájöttek, hogy világgazdasági válság van.
  • Bucser
    #2807
    Az IMF mit kezd a haszonnal szerinted?

    Az IMF tulajdonosai a nemzeti jegybankok az alaptőkéhez való hozzájárulásuk mértékéig. A nemzeti jegybankok pedig a költségvetésbe vannak becsatolva. tehát az IMF-től szerzett jövedelmek szépen becsorognak a "tulajdonos" államok kincstárába.

    Aki IMF kölcsönt akar annak pedig tulajnak kell lennie, hogy kvótát szerezzen. meglepő és mulatságos, de mi is tulajdonsok vagyunk az IMF-ben. csakhogy a részünkre kiutalandó jövedelemrészt betolják a hiteltörlesztésünkbe.

    Az IMF egy kockázatközösség. Olyan mint egy biztosító, csak nagyon dúrva bedőlések esetére lett életrehívva és a Bretton woods-i rendszer egyensúlyozására..
  • remark #2806
    Függőség más formában.
  • remark #2805
    Ezek érdekes, de aprócska dolgok. A tét ennél jóval nagyobb.

    Tudsz angolul? Ajánlom a [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1100124469&no=2793]#2793[/URL]-ban hivatkozott írást.

    When the crisis is over, the middle classes of the western world will have been liquidated of their economic, political and social status. The global economy will have gone through the greatest consolidation of industry and banking in world history leading to a system in which only a few corporations and banks control the global economy and its resources; governments will have lost that right. The people of the western world will be treated by the financial oligarchs as they have treated the ‘global South’ and in particular, Africa; they will remove our social structures and foundations so that we become entirely subservient to their dominance over the economic and political structures of our society.

    A nemzetek feletti ellenőrzést már rég átvette a "tőke" (money masters). Minden egyes válsággal közelebb és közelebb kerültek ehhez a céljukhoz, míg végül mára már elmondható, hogy nincsenek a világon független kormányok. A következő lépés az lesz, amin már szintén elég régóta dolgoznak, és ez a világkormány felállítása.

    A világkormányt ugyanazzal az ürüggyel állítják majd fel, mint amilyen ürüggyel a nemzetek kormányaitól elvették a hatalmat: krízis van, és a krízis megköveteli az "átalakításokat". Minden egyes ilyen átalakítási lépés lefaragott a kormány mozgásteréből egy picit, míg végül 100%-ban bábkormányokká nem alakultak. Erre hoztam lejjebb egy egyszerű példát is: [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1100124469&no=2794]#2794[/URL].
    A világkormány is lépésről-lépésre fog megalakulni, ahogy a világbank is lépésről-lépésre kapja meg a feladata betöltéséhez szükséges jogosítványokat, jogköröket. És ahogy az európai államoktól is csak lépésről-lépésre vették el a jogokat: először gazdaságilag, aztán mikor már tehetetlen a tagállam, akkor nyíltan is (ennek is rengeteg jele van, pl.: [URL=http://barikad.hu/node/47827]Új Varsói Szerződés? Akár katonailag is megszállhatja "lázadó" tagállamait az Unió[/URL]).
    A lépésről-lépesre történő változtatás fontos dolog, mert az egyes lépések nem keltenek gyanút, és az emberek úgysem veszik észre, hogy a 100 lépés együttesen hova vezet. És nincs is nagyon senki, aki felhívná erre a figyelmüket, mer a média is egy az egyben erőforrásfüggő (kiszolgáltatott helyzetben van, így azt teszi, ami a megrendelőnek az érdeke).

    A világkormány pedig ugye nem más, mint a világot irányító gazdasági elit frontembereiből álló azon csoport, amely névleg hatalmon van, ahogy ma a politikusaink névleg hatalmon vannak (és mégis a gazdasági "lobbi" utasításait hajtják végre, legyen szó az IMF-rõl, vagy akár az Audi-ról).

    A gazdaság hatalomátvételéről is rengeteg írás van, hogy hogyan egyesültek a kis cégek mamut-cégekké, hogyan vált így erejük a kormányok erejénél is nagyobbá, hogyan használták ki ezen erejüket arra, hogy kényszerítség az kormányokat arra, hogy az õ érdekeiket szolgálják, ne az emberek érdekeit... Persze szeretik ezeket az írásokat összeesküvés-elmélet címkével ellátni, hogy így egyszerűen le lehessen söpörni a kérdést. Azért én ajánlok két anyagot (film/könyv), ami nem számít összeesküvés-elméletnek, mégis sokat elárul arról, hogy mi megy a világban:
    The Money Masters
    The Corporation (magyarul is van film is és könyv is)

    Utóbbiból van ez az idézet: A korlátolt felelősség rendszere
    Látható, hogy hogyan kaptak testetlen-lelketlen entitások olyan jogokat, melyek az embereket illetné csak meg. Ezen entitások (jogi személyiség) nem létező személyek, nem lehet őket börtönbe vetni, nem éreznek kínt, nincsenek szükségleteik. Nyilvánvalóan előnyben vannak ezért a hús-vér, érző, éhező, szenvedő emberekkel szemben. És mégis ugyanazok a jogok illetik meg őket. Ez lehet egyesek számára az elsõ lépcső a háttérhatalom felismeréséhez vezető úton, hiszen nyilvánvaló, hogy a jogi személyiség mögött állnak bizonyos emberek. Sokszor nem is tudjuk hogy kicsodák ezek az emberek, csak a lesötétített üvegű limuzinokat látjuk, meg a magas fallal és őrséggel körülvett épületeket, de általában még ennyit se látunk.

    Biztos olyan valóságtól elrugaszkodott dolog kijelenteni, hogy az emberek kényszerhelyzetben vannak, és ezt a kényszert háttérben maradó érdekcsoportok gerjesztik és használják fel arra, hogy céljaikat (hatalom, profitmaximalizálás stb.) elérjék? Ha úgy gondolod, hogy ez még akár igaz is lehet, akkor talán érdekelni fog a következő két írás:
    Összeesküvés-elméletek helyett: az Irányítók (I.)
    Összeesküvés-elméletek helyett: az Irányítók (II.)
  • Willenbrock
    #2804
    A megyei napilapunkban olvastam hogy az IMF-nek eddig több száz milliárd dollár haszna volt a válságból,hogy pontosan milyen módon arra nem emlékszem,meg a pontos összegre sem,az IMF pedig nem egy kicsiny csoport.
  • birdo #2803
    Jaj találtam egy édes írást Nagy az Isten állatkertje ...
    Reggel mutatták, hogy kiürítették az irodájukat.....és nem is értettem , miért csak most?....még nem ülnek ??
  • Bucser
    #2802
    Már megint logikai bukfenceket használsz az érvelésed alátámasztására.

    Vannak cégek akik kedvezőbb pozícióban jönnek ki a válságból mint ahogy kikerültek belőle. De maga a válság a felszámolókon és nyerészkedőkön kívül nem jó senkinek. Ezen kicsiny csoport akik nyernek a válságon pedig nem elég befolyásos ahhoz, hogy elő tudja idézni a válságot.

    A válságot nem a spekulátorok és nem a felszámolók idézték elő, hanem azok akik a régi rendszeren nyertek és azt túlpörgették. ergó akik a válságot okozták jó nagyot takartak a válságban. Az persze lehetséges, hogy a relatív pozicíójuk megerősödik. Abszolút értékben viszont hatalmasat bukhattak.

    (kérlek ne kezd megint az adófizetők pénzéből kimentett bankokat, mert a bankok csak kamatos kölcsönt kaptak az adófizetőktől amit vissza is fizetnek)
  • remark #2801
    Szerintem egyértelmű, hogy minden üzlet esetén vannak bizonyos külső tényezők, melyekre nem vagy hatással, és amely tényezők egyeseknek kedveznek, másoknak nem. Ha két fél ugyanazzal a dologgal kapcsolatban eltérő adottságokkal rendelkezik, akkor a rosszabb adottságokkal rendelkező kényszerhelyzetben van.

    Most erre lehetne konkrét példákat is hozni. Pl. ahogy azt próbáltam is kifejteni, a csőd is egy olyan esemény, ami bizonyos adottságokkal bíró felek számára előnyösebb, mint más adottságokkal rendelkezők számára. A különbség lehet akkora, hogy egyes feleknek kifejezetten az előnyös, ha a csőd megtörténik.

    Másik példa: a krízis üzleti lehetőség. Nem? Ezt hallani mindenhonnan, annyira, hogy még a saját cégem vezetése is ezt mondja! Már ~1 évvel ezelőtt is kijelentették, hogy lesznek cégek kik jól fognak kijönni a válságból, és lesznek akik rosszul. Azt állították határozottan, hogy mi jól fogunk kijönni belőle.
    Ez csak arra példa, hogy a krízis, a probléma, a válság, mindig üzleti lehetőség a megfelelő pozícióban lévőknek. Mert ami valakinek veszteség, az másnak nyereség. És maga a krízis, ez egy "külső" tényező, mely befolyással van a hátrányos helyzetben lévő felekre, így azok kvázi kényszerítve vannak arra, hogy belemenjenek számukra előnytelen alkukba.

    Na most még tovább lépve elmondható, hogy a fentiek így vannak, akkor az arra képes felek arra vannak ösztönözve, hogy válságokat hozzanak létre maguk is, mert így képesek aztán a profitot maximalizálni.
    Mielőtt valaki azt mondaná, hogy ez összeesküvés elmélet, először gondolja át miről van szó, mert amit írok, az a világ legtermészetesebb dolga. Mindenki tudja, hogy a cég számára a monopolhelyzet a legelőnyösebb, mert akkor úgy határozza meg az árat ahogy neki tetszik. A monopolhelyzet egy külső kényszerítő erő, mely arra kényszeríti a monopóliummal kapcsolatba lépő feleket, hogy azok számukra előnytelen alkut kössenek.

    Nem csalás, nem ámítás. Az üzleti élet lényege a kényszer. Ha nagy a kényszer, nagy a profit. Ha kicsi a kényszer, kicsi a profit. Ez olyan pofonegyszerű, mint az 1x1.
  • Bucser
    #2800
    Kíváncsi vagyok mikor adod fel remark végtelen agyfolyamainak olvasgatását.
  • Bucser
    #2799
    Néha a modorosság kevés. Nem árt mondjuk a realitás talaján is állni néha, amit kedves remark rég nem talál már...
  • birdo #2798
    Tulajdonképpen kéttényezős...ha az időt is figyelembe veszem, akkor három.
    Csak a pénz fial pénzt.
    Ismeretség nélkül nem tudsz igazán jól, se befektetni, se ehhez pénzt előteremteni.....
    Az időtényező..... megfelelő helyen és időben tudjál lépni.... és ezt valahogy sose magadtól és sose egymagad....
    Asszem Remark erre akar utalni......asszem.
  • remark #2797
    Sok minden lehetséges. De egy biztos. A modorom nekem jobb, mégis én vagyok az, akit cenzúráznak. Érdekes, nem?
  • Bucser
    #2796
    Te egy tudatlan Barom vagy.

    Ezt jegyzőkönyvbe is hajlandó vagyok adni.
  • remark #2795
    Másik idézet:

    It is telling governments to shift to a regressive tax system to make up the fiscal shortfall by raising taxes on labor and cutting back public spending on the economy at large. This is what is plunging economies from California to Greece and the Baltics into fiscal and financial crisis. Wall Street’s solution – to balance the budget by cutting back the government’s social contract and deregulating finance all the more – will shrink the economy and make the budget deficits even more severe.

    Bucser! Na mit szólsz, itt köszön vissza a te megoldásod: a világon mindenhol arra kényszerítik a kormányokat, hogy költsenek egyre kevesebbet. Ily módon újabb és újabb területek irányítása kerül automatikusan privát csoportok kezébe (akinél a pénz, annál a hatalom). Csak nem te is Wall Street-nek dolgozol?
  • remark #2794
    Példa arra, hogy miként lehet átjátszani jókora összegeket az állam (~a helyi közösség) zsebéből a bankok zsebébe:

    Wall Street’s War Against Main Street America

    What is remarkably left out of account is that today’s financial crisis centered on public debts is largely fiscal crisis. It is caused by replacing progressive taxation with regressive taxes, and above all by untaxing finance and real estate. Take the case of California, where tears are being shed over the dismantling of the once elite University of California system. Since American independence, education has been financed by the property tax. But Proposition 13 has “freed” property from taxation – so that its rental value can be borrowed against and turned into interest payments to banks. California’s real estate costs are just as high with its property taxes frozen, but the rising rental value of land has been paid to the banks – forcing the state to slash its fiscal budget or else raise taxes on labor and consumers.
  • remark #2793
    Debt Dynamite Dominoes: The Coming Financial Catastrophe

    In October 2008, the mainstream media and politicians of the Western world were warning of an impending depression if actions were not taken to quickly prevent this. The problem was that this crisis had been a long-time coming, and what’s worse, is that the actions governments took did not address any of the core, systemic issues and problems with the global economy; they merely set out to save the banking industry from collapse. To do this, governments around the world implemented massive “stimulus” and “bailout” packages, plunging their countries deeper into debt to save the banks from themselves, while charging it to people of the world.

    Then an uproar of stock market speculation followed, as money was pumped into the stocks, but not the real economy. This recovery has been nothing but a complete and utter illusion, and within the next two years, the illusion will likely come to a complete collapse.

    The governments gave the banks a blank check, charged it to the public, and now it’s time to pay; through drastic tax increases, social spending cuts, privatization of state industries and services, dismantling of any protective tariffs and trade regulations, and raising interest rates. The effect that this will have is to rapidly accelerate, both in the speed and volume, the unemployment rate, globally. The stock market would crash to record lows, where governments would be forced to freeze them altogether.

    When the crisis is over, the middle classes of the western world will have been liquidated of their economic, political and social status. The global economy will have gone through the greatest consolidation of industry and banking in world history leading to a system in which only a few corporations and banks control the global economy and its resources; governments will have lost that right. The people of the western world will be treated by the financial oligarchs as they have treated the ‘global South’ and in particular, Africa; they will remove our social structures and foundations so that we become entirely subservient to their dominance over the economic and political structures of our society.
  • remark #2792
    Nem siránkozok, leszögezem a tényeket.

    Természetesen "rengeteg lehetőség" áll rendelkezésünkre. Mindenkinek valamennyi. Igaz? Egyeseknek több, másoknak kevesebb. Igaz? Na, hogy ha egyeseknek több, akkor máris megvalósul az a kiszolgáltatottsági helyzet amiről írok.
    Tehát te is csak tagadod a nyilvánvalót.

    Van két ország, egyikben sok az olaj, a másikban egyáltalán nincs. Na most kiszolgáltatott helyzetben van-e az az ország, ahol nincs olaj?
    Na? Szerinted?