61226
Egy ilyen téma megkívánna egy független, állandó házigazdát felügyelőnek, erre pedig sajnos nincs lehetőség - a szerkesztőség és a moderátorok döntése alapján a topic zárva marad.
-
Garfield #60183 De hát mennyivel finomabb a szar, ha egy "le a szabadkőműves cionistákkal!" feliratú flakonból nyomják rá a tejszínhabot, nemdebár? 
-
#60182
Lenyomják a te torkodon is, ennek azért örülhetsz. 
-
#60181
![]()
hhhh -
Ironman2 #60180 Szibériában.Majd azt is kölcsönzünk -
#60179
Hol vannak a mínuszok? -
Tsol #60178 
-
Ironman2 #60177 Fizetésedből
-
Tsol #60176 Eladja a MOL-pakettet a kormány?
És ha elfogyott az ebből befolyt pénz és már az MNB-ből sem lehet többet kivenni, akkor miből törlesztünk?! Érdekes kérdések ezek... -
#60175
Hol a pénz? -
Tsol #60174 Arra spekulálnak aki gyenge. -
#60173
Ennyi ? -
Ronny #60172 Az ország a spekuláció áldozata, a liberálmajmok meg nyugodtan egyék csak a nyugat szarát, biztos finom !
Mondja ezt a magyarosan hangzó Bronx South nicket választó,Ford & Muscle car fanatikus.
Az eszem megáll... -
#60171
:D Az első betelefonáló jól mondja, teljes az egyet értésem vele. 
Ugyanis szerintem is vicc, hogy egy beszélgetés után beindulnak komoly tőzsdék, ENNYIRE FONTOSAK NEM LEHETÜNK A VILÁGBAN ! Qrwa kis ország vagyunk, ilyen nincs ! Vagy mégis ?
Úgyhogy nem ártana elgondolkozni azon hogy az ország talán nem is Orbán miatt van most a jelenlegi helyzetben, hanem az intézkedései spontán nem tetszenek a spekulánsoknak, bankároknak, és egyértelműen spekulálnak az országgal és a Forintal, az EU -nak meg egyértelműen Orbán menesztése a célja nem kérdés... Azt meg nem is említettem hogy már a NATO tagságunk is meg van bolygatva, annak egyáltalán mi köze van a gazdasági helyzethez ?
Az ország a spekuláció áldozata, a liberálmajmok meg nyugodtan egyék csak a nyugat szarát, biztos finom ! -
#60170
Kibeszélő -
#60169
Pár nap múlva debütál Balaton önálló pénze -
Tsol #60168 70 éves a világ legokosabb embere -
#60167
Ezek ilyenek és nem változnak.Primitívek,műveletlenek,arrogánsak és agresszívak-de főleg csak falkában.Van egy munkatársam aki közülük való,tiszta ugyan de lefelé taposni próbál felfelé nyal,miközben teljesen műveletlen.Folyton kitör belőle a vére:gyakran főnöki stílusban pattog pedig senkinek sem felettese valójában. -
ManoNegra #60166 Orbán nem tágít: a szabadságharc frontvonala az MNB-alelnöki posztja
...Nyilván mindenkinek a kedvében kellett volna járni - hallani a kormánypártnál. Kalkulációjuk szerint Sarkozy francia elnök Magyarország szövetségese lenne, ha Franciaország a paksi atomerőművet megszerezheti, Németország pedig, ha Orbán Viktor elfelejti a különadókat, amivel 1200 milliárd forintos érdeksérelmet okoztunk. Az osztrák bankok ráadsául "megbocsáthatatlannak" tartják a pénzügyi szektort is sújtó válságadót. ...
Hallott már erről valaki, hogy a franciák a paksi erőművet akarják? -
#60165
Gina tovább hódít :( -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#60164
Ilyenkor mindig az a baj, hogy az ítéleteket már csak elvétve közlik a hírekben. Kíváncsi lennék, hogy itt az első rendű vádlott mégis mit fog kapni... -
#60163
Elismerem, hogy visszataszító dolog, de ebből azért egy win-win / lose-lose szituáció lehet.
Vagy meghunyászkodik a kormány, és elfogadja az IMF követeléseit, cserébe meglesz a készenléti IMF hitel, amit le is fog hívni a kormány (ugye emlékszünk még arra, hogy egy korábbi IMF hitelt is lehívot és felhasznált a kormány - a MOL részvényekhez, ezt az összeget fentarthatták volna mostanra is akár...). Ez esetben még mindig egy alacsonyabb kamatozású hitellel húzza tovább az ország.
Vagy nem hunyászkodik meg. A piacról csak méregdrágán (az IMF hitelhez képest 2-2,5x drágábban) juthatunk pénzhez, már ha nem nő tovább. Ez rövid úton oda vezethet, hogy az ország még jobban eladósodik, majd előbb-utóbb a piacról nem lehet már pótolni a hiányt.
Ilyenkor jöhet az, hogy az állam elkezdi a maradék értékeit is kiszórni, például az IMF pénzből vett MOL részvényeket adjuk el, persze óriásit bukva rajta (megj.: ugye anno azt kommunikálták, hogy a nyugdíjpénztárak einstandolására azért van szükség, mert azok csak eltőzsdézik a befizetéseket -> az állam sokkal ügyesebb, ő egy hitelből vett MOL részvény pakettet tőzsdézne el...).
B-verzió a emlegetett jegybanki devizatartalékra való rárablás, végszükségben a bankszámlákon lévő pénzek megdézsmálása (ami természetesen nem történhet meg - mondják). -
#60162
„Tudjuk, hol laksz, ismerünk, megölünk” -
Ironman2 #60161 Tökmindegy hogy IMF,vagy anélkül.Nekünk akkor se lesz jobb -
Ironman2 #60160 Kiszivárgott,hogy mit kér majd tőlünk az IMF -
#60159
Döbbenet, hogy ilyen település létezik: minden lakó retteg -
#60158
Én aztán nem, tőlem gondolhatsz azt amit akarsz, én viszont gondolok rólad valamit és abban erősített volna meg a véleményed erről a témáról, vagy éppen cáfolt volna. -
#60157
Semmit nem számít, az infókat lelehet szűrni lejjebb, sokan itt az én véleményemre azért kíváncsiak mert hú de nagyon megakarnak győzni, mint ha valamit is számítana. -
#60156
Na épp ezaz, a saját véleményed kellett volna. :) -
#60155
ok. akkor azt mond el hogy az osztrákok hogy tudtak semlegessé válni. 1955ben megszületett a Szövetségi Alkotmánytörvény, a szovjetúnió tett egy kikötést, ettől függetlenül gond nélkül semlegessé tudtak válni azzal hogy teljesítették a kikötéseket. a svájcitól különbözik az ő semlegességük, viszont nagyban a svájcihoz igazították
1.: Ausztria úgy vált semlegessé, hogy két nagyhatalom (USA és SzU) megegyezett erről.
2.: Sokra mentek volna a semlegességgel, a Varsói szerződés hadi tervei szerint a magyar haderő (szovjet egységekkel megtámogatva) rohanta volna le Ausztriát. (lásd például itt is)
amit meg leírtál hogy a NATO mit adott mind szép és jó, de sajnos katonai jellegű. attól függetlenül az ország most igy 2012 elején elég nagy szarban van gazdaságilag.
Először is a NATO nem csak katonai, hanem logisztikai, politikai és tudományos együttműködést takar. A NATO alapvető célja ugyanis a tagállamainak biztonságának garantálása. Nem meglepő, hogy inkább be akarnak kerülni, mint ki az országok a NATO-ba/-ból.
Hozzáteszem, hogy veszélyes játszma arra még csak utalni is, hogy még a jelenleginél is jobban szétverjük a honvédséget (márpedig a NATO-ból való kilépés erre irányulna jelen pillanatban, hiszen egy csomó készséget, képességet a NATO biztosít számunkra). Nem jó ötlet káros illuziókban ringatni magunkat... -
#60154
#60152, és vond le a következtetést.
#60151, #60153 too.
A saját véleményem meg nem írom le, mert félek akkor abból indulnának ki a "hiénák". -
#60153
Hát akkor mi volt? -
Ironman2 #60152 Mi a demokrácia?
A demokrácia szó az ógörög δημοκρατία (demokratia) szóból származik, jelentése a nép uralma. A szó töve a δημος (démosz) nép szó, a κρατειν (kratein) jelentése uralkodni, a ία (ia) pedig egy képző.
A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a közügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban az adott térségben. A döntéshozatal módja lehet közvetlen és közvetett. Az érvényes döntést a többségi szavazatokkal vagy közös megegyezéssel hozzák az alapszabály (alkotmány, statútum, charta, szokásjog) szerint. Az alapszabályban szintén meghatározzák a hatalom megosztást, vagyis a különböző szintű döntéshozók hatáskörét és a hatalmi ágak szétválasztását. A döntés joga lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő. A hatalmi ágak szétválasztása a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés egyik fontos biztosítéka. Működési szabályok szerint létezik hagyományos és liberális értékrendű demokrácia.
Osztályozás a döntéshozatalban résztvevők szerint:
1.Közvetlen demokrácia
Bővebben: közvetlen demokrácia
Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.
2.Félig-közvetlen demokrácia
Bővebben: Svájc
A népszavazás, a népi kezdeményezés tehát a közvetlen demokrácia intézményeinek használata gyakori, ezért a képviselőknek és a végrehajtó hatalomnak ehhez kell alkalmazkodniuk. Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani.
3.Képviseleti demokrácia
Bővebben: Képviseleti demokrácia
Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép által jelölt és választott képviselők hozzák meg bizonyos közügyekkel kapcsolatos döntéseket, melyeket az alapszabály (alkotmány, törvény, alapszerződés) behatárol. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különböző szintű képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő.
Osztályozás a döntés jogának felosztása szerint:
1.Alulról felépülő hatáskör
Bővebben: Demokratikus liberalizmus
Minden a közösséget érintő döntés a lehető legalacsonyabb szinten születik. Ebben a rendszerben a nagyobb közösség (térség) nem veheti át azokat a feladatokat, melyeket egy kisebb közösség (település) is megvalósíthat, ha csak tételesen ezeket nem utalták a nagyobb közösség hatáskörébe. Ennek elengedhetetlen feltétel a kisebb közösségek magas fokú pénzügyi függetlensége. Pénzügyi függetlenséget a közpénzek (adó, illeték) nagy részének a helyi közösségnél való maradása biztosítja.
2.Autonóm terület hatásköre
Bővebben: Autonóm terület
Az autonóm terület lényege a hatalommegosztást, mely révén a térség kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap a saját ügyeinek irányítására. Így a térség kormányzata szélesebb hatáskörével rendelkezik, mint bármely más, hozzá hasonlítható közigazgatási területe az államnak. Helyben marad az általuk befizetett közpénz jelentős részét, vagyis megtörténik a hatalomnak egyedi lebontása. A különleges jogállást az alkotmány, törvény vagy statútum biztosíthatja.
3.Részben lebontott hatáskör
Bővebben: Részben lebontott hatáskör a demokráciában
Közügyek eldöntésében és a közpénzek felhasználásában jelentős hatáskörrel rendelkezik a köztársaság központi képviselete vagy annak a végrehajtó szerve, vagyis a törvényalkotáson kívül rendelkezik a közpénz jelentős részének a felhasználásával és a közintézmények működtetése felett. A településeken illetve a térségben az önkormányzatok által elvégezhető közfeladatok egy részét állami intézmények végzik. Ennek következménye a térségi és a települési képviseletek szűk hatásköre.
4.Központosított hatáskör
Bővebben: Központosított hatáskör a demokráciában
Közügyek eldöntésében és a közpénzek felhasználásában széles hatáskörrel rendelkezik a köztársaság központi képviselete vagy annak a végrehajtó szerve, vagyis a törvényalkotáson kívül rendelkezik a közpénz nagy részének a felhasználásával és a közintézmények működtetése felett. A térséget és a településeket állami hivatalok irányítják.
Osztályozás a döntéshozatali eljárás szerint
1.Társas demokrácia
Bővebben: Konszociális demokrácia
A társadalom különböző társadalmi csoportjainak együttműködésén alapul.
2.Megegyezésen alapuló
Bővebben: Konszenzuális demokrácia
Közös megegyezésen, konszenzuson alapuló a harmóniára törekvő a különböző csoportok együttműködésével hozzák meg a döntésüket, így megelőzik a későbbi ellentéteket.
3.Népcsoportok közösségi jogán alapuló
Elismeri a térségen belüli népcsoportok közötti különbségeket és az egyéni jogokon túl közösségi jogokat is biztosítanak az etnikumoknak. Lehetővé teszik a kulturális közösségek fennmaradását, a közösségek egymás mellett élését és a kisebbségek autonómiáját. Hátrányt csökkentő intézkedéseket vezetnek be, vagyis arányosan osztják el a forrásokat, közszolgálati munkahelyeket, képviseleti megbízásokat, és a kisebbségnek vétójoga van, amennyiben úgy érzi, valamely döntés hátrányosan érintené.
4.Többségi döntésen alapuló
Bővebben: Többségi demokrácia
A többség vagy a minősített többség hozza meg a döntését, vagyis ez a többség diktatúrája, így némely döntés kirekesztő, ami ellentéteket gerjeszt. A többségi döntéseket, az egyéni szabadságot védő alkotmányos jogok korlátozzák. Ez a "nemzetállamokban" használatos rendszer, amely egyenlő személyiségi jogokat biztosít, azonban megtagad mindenféle etnikai alapú önigazgatási jogot. Az állampolgárok egyetlen nagy közösséget alkotnak, és egy sorson osztoznak. A hivatalos nyelv és kultúra nem teszi lehetővé, hogy etnikai csoportok létezzenek, és az ilyen köztársaságban nagyarányú a beolvadás.
Osztályozás a működési szabályok értékrendje szerint
1.Hagyományos demokrácia
Bővebben: Konzervatív demokrácia
A konzervatív demokráciában a működési szabályok értékrendjére a konzervativizmus eszmerendszere a jellemző.
2.Szabadelvű demokrácia
Bővebben: Liberális demokrácia
A liberális demokráciában a működési szabályok értékrendjére a liberalizmus eszmerendszere a jellemző, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Ma már választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. A politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét.
-
#60151
Oké, te miféle berendezkedésnek neveznéd, amikor egy kormány csalással jut hatalomra, majd ott csak a saját hatalmát betonozgatja be egyre jobban, az ország meg közben éhezik? :)
Szerinted mit jelent a diktatúra? Csak a sztálini a szint, az alatt mindent demokráciának nevezhetünk? :) -
#60150
Akkor mikor volt, sose? -
#60149
Nem tudlak megerősíteni, mert nem volt. -
#60148
Magyarországon demokrácia volt az elmúlt 20 évben folyamatosan, ugye? Kérlek erősíts meg ebbéli hitemben. -
#60147
Majd lesz forradalom. -
#60146
![]()
Sajnálom, kijött belőlem. -
#60145
Nem lesz Oroszországban diktatúra, úgy ahogy Magyarországon se lesz diktatúra, felesleges ilyeneken agyalni. -
Pares #60144 Megfigyelve, hogy az USA máshol milyen eszközökkel "védte" vagy "hozta" el a demokráciát, talán az lesz a jobb, ha minél távolabb maradnak tőlünk...
