Hír topik

Ennyi ?

Az ország a spekuláció áldozata, a liberálmajmok meg nyugodtan egyék csak a nyugat szarát, biztos finom !

Mondja ezt a magyarosan hangzó Bronx South nicket választó,Ford & Muscle car fanatikus.

Az eszem megáll...

😄 Az elsõ betelefonáló jól mondja, teljes az egyet értésem vele. <#eljen> Ugyanis szerintem is vicc, hogy egy beszélgetés után beindulnak komoly tõzsdék, ENNYIRE FONTOSAK NEM LEHETÜNK A VILÁGBAN ! Qrwa kis ország vagyunk, ilyen nincs ! Vagy mégis ?

Úgyhogy nem ártana elgondolkozni azon hogy az ország talán nem is Orbán miatt van most a jelenlegi helyzetben, hanem az intézkedései spontán nem tetszenek a spekulánsoknak, bankároknak, és egyértelmûen spekulálnak az országgal és a Forintal, az EU -nak meg egyértelmûen Orbán menesztése a célja nem kérdés... Azt meg nem is említettem hogy már a NATO tagságunk is meg van bolygatva, annak egyáltalán mi köze van a gazdasági helyzethez ?

Az ország a spekuláció áldozata, a liberálmajmok meg nyugodtan egyék csak a nyugat szarát, biztos finom !

Ezek ilyenek és nem változnak.Primitívek,mûveletlenek,arrogánsak és agresszívak-de fõleg csak falkában.Van egy munkatársam aki közülük való,tiszta ugyan de lefelé taposni próbál felfelé nyal,miközben teljesen mûveletlen.Folyton kitör belõle a vére:gyakran fõnöki stílusban pattog pedig senkinek sem felettese valójában.

Orbán nem tágít: a szabadságharc frontvonala az MNB-alelnöki posztja

...Nyilván mindenkinek a kedvében kellett volna járni - hallani a kormánypártnál. Kalkulációjuk szerint Sarkozy francia elnök Magyarország szövetségese lenne, ha Franciaország a paksi atomerõmûvet megszerezheti, Németország pedig, ha Orbán Viktor elfelejti a különadókat, amivel 1200 milliárd forintos érdeksérelmet okoztunk. Az osztrák bankok ráadsául "megbocsáthatatlannak" tartják a pénzügyi szektort is sújtó válságadót. ...

Hallott már errõl valaki, hogy a franciák a paksi erõmûvet akarják?

Gina tovább hódít 😞

Ilyenkor mindig az a baj, hogy az ítéleteket már csak elvétve közlik a hírekben. Kíváncsi lennék, hogy itt az elsõ rendû vádlott mégis mit fog kapni...

Elismerem, hogy visszataszító dolog, de ebbõl azért egy win-win / lose-lose szituáció lehet.

Vagy meghunyászkodik a kormány, és elfogadja az IMF követeléseit, cserébe meglesz a készenléti IMF hitel, amit le is fog hívni a kormány (ugye emlékszünk még arra, hogy egy korábbi IMF hitelt is lehívot és felhasznált a kormány - a MOL részvényekhez, ezt az összeget fentarthatták volna mostanra is akár...). Ez esetben még mindig egy alacsonyabb kamatozású hitellel húzza tovább az ország.

Vagy nem hunyászkodik meg. A piacról csak méregdrágán (az IMF hitelhez képest 2-2,5x drágábban) juthatunk pénzhez, már ha nem nõ tovább. Ez rövid úton oda vezethet, hogy az ország még jobban eladósodik, majd elõbb-utóbb a piacról nem lehet már pótolni a hiányt.

Ilyenkor jöhet az, hogy az állam elkezdi a maradék értékeit is kiszórni, például az IMF pénzbõl vett MOL részvényeket adjuk el, persze óriásit bukva rajta (megj.: ugye anno azt kommunikálták, hogy a nyugdíjpénztárak einstandolására azért van szükség, mert azok csak eltõzsdézik a befizetéseket -> az állam sokkal ügyesebb, õ egy hitelbõl vett MOL részvény pakettet tõzsdézne el...).

B-verzió a emlegetett jegybanki devizatartalékra való rárablás, végszükségben a bankszámlákon lévõ pénzek megdézsmálása (ami természetesen nem történhet meg - mondják).

Tökmindegy hogy IMF,vagy anélkül.Nekünk akkor se lesz jobb

Én aztán nem, tõlem gondolhatsz azt amit akarsz, én viszont gondolok rólad valamit és abban erõsített volna meg a véleményed errõl a témáról, vagy éppen cáfolt volna.

Semmit nem számít, az infókat lelehet szûrni lejjebb, sokan itt az én véleményemre azért kíváncsiak mert hú de nagyon megakarnak gyõzni, mint ha valamit is számítana.

Na épp ezaz, a saját véleményed kellett volna. 😊

ok. akkor azt mond el hogy az osztrákok hogy tudtak semlegessé válni. 1955ben megszületett a Szövetségi Alkotmánytörvény, a szovjetúnió tett egy kikötést, ettõl függetlenül gond nélkül semlegessé tudtak válni azzal hogy teljesítették a kikötéseket. a svájcitól különbözik az õ semlegességük, viszont nagyban a svájcihoz igazították

1.: Ausztria úgy vált semlegessé, hogy két nagyhatalom (USA és SzU) megegyezett errõl.
2.: Sokra mentek volna a semlegességgel, a Varsói szerzõdés hadi tervei szerint a magyar haderõ (szovjet egységekkel megtámogatva) rohanta volna le Ausztriát. (lásd például itt is)

amit meg leírtál hogy a NATO mit adott mind szép és jó, de sajnos katonai jellegû. attól függetlenül az ország most igy 2012 elején elég nagy szarban van gazdaságilag.

Elõször is a NATO nem csak katonai, hanem logisztikai, politikai és tudományos együttmûködést takar. A NATO alapvetõ célja ugyanis a tagállamainak biztonságának garantálása. Nem meglepõ, hogy inkább be akarnak kerülni, mint ki az országok a NATO-ba/-ból.

Hozzáteszem, hogy veszélyes játszma arra még csak utalni is, hogy még a jelenleginél is jobban szétverjük a honvédséget (márpedig a NATO-ból való kilépés erre irányulna jelen pillanatban, hiszen egy csomó készséget, képességet a NATO biztosít számunkra). Nem jó ötlet káros illuziókban ringatni magunkat...

#60152, és vond le a következtetést.

#60151, #60153 too.

A saját véleményem meg nem írom le, mert félek akkor abból indulnának ki a "hiénák".

Hát akkor mi volt?

Mi a demokrácia?

A demokrácia szó az ógörög δημοκρατία (demokratia) szóból származik, jelentése a nép uralma. A szó töve a δημος (démosz) nép szó, a κρατειν (kratein) jelentése uralkodni, a ία (ia) pedig egy képzõ.
A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkezõ tagja részt vehet a közügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban az adott térségben. A döntéshozatal módja lehet közvetlen és közvetett. Az érvényes döntést a többségi szavazatokkal vagy közös megegyezéssel hozzák az alapszabály (alkotmány, statútum, charta, szokásjog) szerint. Az alapszabályban szintén meghatározzák a hatalom megosztást, vagyis a különbözõ szintû döntéshozók hatáskörét és a hatalmi ágak szétválasztását. A döntés joga lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülõ. A hatalmi ágak szétválasztása a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés egyik fontos biztosítéka. Mûködési szabályok szerint létezik hagyományos és liberális értékrendû demokrácia.

Osztályozás a döntéshozatalban résztvevõk szerint:

1.Közvetlen demokrácia
Bõvebben: közvetlen demokrácia
Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyûlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.

2.Félig-közvetlen demokrácia
Bõvebben: Svájc
A népszavazás, a népi kezdeményezés tehát a közvetlen demokrácia intézményeinek használata gyakori, ezért a képviselõknek és a végrehajtó hatalomnak ehhez kell alkalmazkodniuk. Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani.

3.Képviseleti demokrácia
Bõvebben: Képviseleti demokrácia
Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép által jelölt és választott képviselõk hozzák meg bizonyos közügyekkel kapcsolatos döntéseket, melyeket az alapszabály (alkotmány, törvény, alapszerzõdés) behatárol. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különbözõ szintû képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülõ.

Osztályozás a döntés jogának felosztása szerint:

1.Alulról felépülõ hatáskör
Bõvebben: Demokratikus liberalizmus
Minden a közösséget érintõ döntés a lehetõ legalacsonyabb szinten születik. Ebben a rendszerben a nagyobb közösség (térség) nem veheti át azokat a feladatokat, melyeket egy kisebb közösség (település) is megvalósíthat, ha csak tételesen ezeket nem utalták a nagyobb közösség hatáskörébe. Ennek elengedhetetlen feltétel a kisebb közösségek magas fokú pénzügyi függetlensége. Pénzügyi függetlenséget a közpénzek (adó, illeték) nagy részének a helyi közösségnél való maradása biztosítja.

2.Autonóm terület hatásköre
Bõvebben: Autonóm terület
Az autonóm terület lényege a hatalommegosztást, mely révén a térség kormányzata megosztott vagy teljes körû döntéshozatali jogosítványokat kap a saját ügyeinek irányítására. Így a térség kormányzata szélesebb hatáskörével rendelkezik, mint bármely más, hozzá hasonlítható közigazgatási területe az államnak. Helyben marad az általuk befizetett közpénz jelentõs részét, vagyis megtörténik a hatalomnak egyedi lebontása. A különleges jogállást az alkotmány, törvény vagy statútum biztosíthatja.

3.Részben lebontott hatáskör
Bõvebben: Részben lebontott hatáskör a demokráciában
Közügyek eldöntésében és a közpénzek felhasználásában jelentõs hatáskörrel rendelkezik a köztársaság központi képviselete vagy annak a végrehajtó szerve, vagyis a törvényalkotáson kívül rendelkezik a közpénz jelentõs részének a felhasználásával és a közintézmények mûködtetése felett. A településeken illetve a térségben az önkormányzatok által elvégezhetõ közfeladatok egy részét állami intézmények végzik. Ennek következménye a térségi és a települési képviseletek szûk hatásköre.

4.Központosított hatáskör
Bõvebben: Központosított hatáskör a demokráciában
Közügyek eldöntésében és a közpénzek felhasználásában széles hatáskörrel rendelkezik a köztársaság központi képviselete vagy annak a végrehajtó szerve, vagyis a törvényalkotáson kívül rendelkezik a közpénz nagy részének a felhasználásával és a közintézmények mûködtetése felett. A térséget és a településeket állami hivatalok irányítják.

Osztályozás a döntéshozatali eljárás szerint

1.Társas demokrácia
Bõvebben: Konszociális demokrácia
A társadalom különbözõ társadalmi csoportjainak együttmûködésén alapul.

2.Megegyezésen alapuló
Bõvebben: Konszenzuális demokrácia
Közös megegyezésen, konszenzuson alapuló a harmóniára törekvõ a különbözõ csoportok együttmûködésével hozzák meg a döntésüket, így megelõzik a késõbbi ellentéteket.

3.Népcsoportok közösségi jogán alapuló
Elismeri a térségen belüli népcsoportok közötti különbségeket és az egyéni jogokon túl közösségi jogokat is biztosítanak az etnikumoknak. Lehetõvé teszik a kulturális közösségek fennmaradását, a közösségek egymás mellett élését és a kisebbségek autonómiáját. Hátrányt csökkentõ intézkedéseket vezetnek be, vagyis arányosan osztják el a forrásokat, közszolgálati munkahelyeket, képviseleti megbízásokat, és a kisebbségnek vétójoga van, amennyiben úgy érzi, valamely döntés hátrányosan érintené.

4.Többségi döntésen alapuló
Bõvebben: Többségi demokrácia
A többség vagy a minõsített többség hozza meg a döntését, vagyis ez a többség diktatúrája, így némely döntés kirekesztõ, ami ellentéteket gerjeszt. A többségi döntéseket, az egyéni szabadságot védõ alkotmányos jogok korlátozzák. Ez a "nemzetállamokban" használatos rendszer, amely egyenlõ személyiségi jogokat biztosít, azonban megtagad mindenféle etnikai alapú önigazgatási jogot. Az állampolgárok egyetlen nagy közösséget alkotnak, és egy sorson osztoznak. A hivatalos nyelv és kultúra nem teszi lehetõvé, hogy etnikai csoportok létezzenek, és az ilyen köztársaságban nagyarányú a beolvadás.

Osztályozás a mûködési szabályok értékrendje szerint

1.Hagyományos demokrácia
Bõvebben: Konzervatív demokrácia
A konzervatív demokráciában a mûködési szabályok értékrendjére a konzervativizmus eszmerendszere a jellemzõ.

2.Szabadelvû demokrácia
Bõvebben: Liberális demokrácia
A liberális demokráciában a mûködési szabályok értékrendjére a liberalizmus eszmerendszere a jellemzõ, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Ma már választójogot ad minden felnõtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. A politikai ellenzéket hagyja szabadon mûködni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerzõdések. Elõnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét.

Oké, te miféle berendezkedésnek neveznéd, amikor egy kormány csalással jut hatalomra, majd ott csak a saját hatalmát betonozgatja be egyre jobban, az ország meg közben éhezik? 😊

Szerinted mit jelent a diktatúra? Csak a sztálini a szint, az alatt mindent demokráciának nevezhetünk? 😊

<#wow1>

Akkor mikor volt, sose?

Nem tudlak megerõsíteni, mert nem volt.

Magyarországon demokrácia volt az elmúlt 20 évben folyamatosan, ugye? Kérlek erõsíts meg ebbéli hitemben.

Majd lesz forradalom.

Sajnálom, kijött belõlem.

Nem lesz Oroszországban diktatúra, úgy ahogy Magyarországon se lesz diktatúra, felesleges ilyeneken agyalni.

Megfigyelve, hogy az USA máshol milyen eszközökkel "védte" vagy "hozta" el a demokráciát, talán az lesz a jobb, ha minél távolabb maradnak tõlünk...

ha mi is megtagadjuk a jogállamiságot, mit is kifogásolunk a fidesz modeszereiben?

én nem látok lehetõséget, hogy jogszerûen eltüntessük ezt az alkalmatlan bandát - ha magától nem mond le 😞

akkor is ha csõd a vége?

"amit meg leírtál hogy a NATO mit adott mind szép és jó, de sajnos katonai jellegû"

Miért mit vársz még egy katonai szövetségtõl?

pár-százezer embert érint, fantasztikus eredmény!

aki viszont nem, annak minden eddiginél bonyolultabb lesz kiszámolnia az adóját... a munkáltatói oldalról inkább ne is beszéljünk

ez is olyan, mint a végtörlesztés: 20% jól jár, a maradék 80% ebbõl kifolyólag teljesen ellehetetlenül...

ez a szervezet senkit nem rohant le 😊
(és hidd el, amikor köztörvényesek jogaiért küzdenek, bennem is felmerül, hogy be kéne õket tiltani...)

Szakértõi kormány egy hülye panel, lehet szajkozni az aktuális kormány ellen, de mivel semmiféle legitimitása nem lenne, egyetértünk, szó se lehet róla. A fidesznek (is) jár a 4 év, sajnos.

Elkészült a söralátét

Ez azért már jó ötlet volt

marhára hiányzik egy instabil orosz diktatura ide a szomszédba... pláne, ha mondjuk emellé még kirugnak a natobol is 😄

Eleve a demokrácia egy mûködésképetelen rendszer. Legalábbis ebben a formájában. Az meg pláne vicces, ha azok oktatnak ki, akik a demokrácia álcája mögé bújva rohantak le két országot, finoman szólva koholt vádakkal...

Én is aggódom ne félj, de én inkább egy "szakértõi kormány" miatt, akiknek a legitimitása egy demokráciában (ha már emiatt aggódunk ugyebár) minimum kétséges...

Tehát akkor ez egy gonosz és rossz szervezet?

Szerinted magyarország egyre inkább valódi demokrácia? Szerinted csak fekete és fehér van avagy esetleg elképzelhetõ hogy egy szürke épp egyre inkább sötétszürke?

Jobb lenne ha te is elkezdenél aggódni...

Mirõl beszélsz? Azokról, akik szerint baj az, ha egy bûnözõnek nem elég tágas és világos a cellája, de a hajléktalan megdögölhet?

<#wow3>

egalább aggódnak értünk, a demokráciánkért

<#nevetes1>

Ha már te lesz*rod a demokráciát és az emberi jogokat, akkor más se aggódjon miatta? Komolyan nemértem...

Tehát elõször az irakiakért aggódjanak, ha ott minden oké, utána jöhet magyarországocska? Addig meg mi valahogy elleszünk? 😊

Inkább örülnél, hogy nem hagynak minket magunkra és legalább aggódnak értünk, a demokráciánkért. Ha már itthon csak pár tizezer embert érdekel....

amit meg leírtál hogy a NATO mit adott mind szép és jó, de sajnos katonai jellegû. attól függetlenül az ország most igy 2012 elején elég nagy szarban van gazdaságilag.

ok. akkor azt mond el hogy az osztrákok hogy tudtak semlegessé válni. 1955ben megszületett a Szövetségi Alkotmánytörvény, a szovjetúnió tett egy kikötést, ettõl függetlenül gond nélkül semlegessé tudtak válni azzal hogy teljesítették a kikötéseket. a svájcitól különbözik az õ semlegességük, viszont nagyban a svájcihoz igazították. ha magyarországhoz viszonyítom az osztrákokat, katonailag õk is eléggé aktivak voltak elötte...

Én kényszerszövetségnek. 1849, 1920, Lajta-Bánság... Biztos ki lehetne még egészíteni a sort

hát a monarchiát inkább szövetségnek nevezném.

Ausztria mint szövetséges? Akinek ilyen szövetségese és egyben ellensége van, nincs szüksége más ellenségre, nekünk pedig akad bõven. Na nem a nép egyszerû gyermekei körében, hanem a politika színterén...

Semmi gond, csak...

1.: Adott esetben ha mégis szükség lenne egy hadseregre, akkor mibõl fogod azt felépíteni? Garantálni tudod, hogy az országot nem fogja külsõ fenyegetés érni mondjuk legalább 3-4 éven belûl?
2.: A NATO tagságnak köszönhet jó pár dolgot kis hazánk, például a Földi telepítésû lokátorokat a NATO finanszírozta.
3.: Sok kiképzés a NATO segítségével van megoldva, például a pilótaképzés, ami ugye Kanadában folyik (NFTC). Ha nincs NATO tagság, akkor ez is ugrott. Akkor mi lesz? A pilótáinkat újra mi fogjuk képzeni? Oké, hol van az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltétel? Az nincs, ugyanis a költségcsökkentésre hivatkozva szétvertük.

Soroljam tovább a NATO-val kapcsolatos elõnyöket?

A baj az, hogy a laikusok nem látják át, hogy kis hazánk igazából többet köszönhet a NATO-nak, mint amennyit mi nekünk köszönhet a NATO...

4.: Semlegesség? Oké, mégis hogy éred el, hogy a környezõ országok és a nagyhatalmak jóvá hagyják és tiszteletben tartsák a semlegességünket? Van olyan gazdasági és politikai erõnk, mint Svájcnak vagy Svédországnak? Nem, nincs.
5.: Attól, hogy egy ország semleges, még nem jelenti azt, hogy akkor a hadsereget feloszlatja. Svájcban volt erre példa, szavazást írt ki egy pacifista csoport, hogy Svájc szüntesse meg a hadseregét. Elsöprõ többség ez ellen szavazott. Svájc ugye kevesebb, mint 8 millió lakossal rendelkeztik, de a hadseregének 200 000 aktív állományú tagja van, 150 000 nemzetõr és 80 000 tartalékos mellett. Magyarországon a cirka 10 millió lakosra jut 26 000 aktív állományú katona, meg pár száz tartalékosnak csúfolt portaszolgálatos...