5506
szerinted?!
  • primavis
    #3212
    ez is egy állás/szemléletpont. A hivőké. De pont ezért is hivők ők és pont mások meg nem hivők, mert nem ez a szemléletük ! S ez megint nem attól függ, hogy ki milyen környezetben nőtt fel. Egy teljesen vallástalan társadalmi közegben felnövő emberke is hihet a természetfelettiben, mig egy bigott vallási környezetben felnőtt is kételkedhet. Megintcsak a lelkialkata/tudta szabja meg ezt. Hogy szembe fog-e pisilni a széllel, az már más lelkitulajdonságoknak a gyümölcse.
  • grizzly21
    #3211
    ha tudnank mi az elet ertelme, nem lenne nagy kihivas jol csinalni. mindenki tudna mire kell torekedni, igy viszont azt is ki kell talalnod, hogy mi az amit jol kell csinalnod:) ez nem baj szerintem, mindenki elhitetheti magaval hogy jol csinalja, de kevesen veszik eszre hogy sokaig elcsesztek..
    Azert erdekes kerdes is ez mert en eddig ugy vettem eszre, hogy nem valtoztathatsz meg senkit, meg magad sem nagyon

    tehat marad a 42 :)
  • Wescone
    #3210
    Yeah!!!
    Ez a topik a forum 5. legnépszerübb témája a mai napon!
  • mama2
    #3209
    Az élet értelme az, amiért Isten leküldött minket a földre. Mindenkinek el kell érni valamit az életben. És ha pl.: szívrohamja van valakinek, és megy a fény felé, akkor Isten azt mondja, menj vissza, mert még nem teljesítetted azt a feladatot, amit kitűztem néked. Úgy hogy mindenkinek teljesíteni kell azt, amiér-e földre született. DE a feladatra magának kell rájönni. Nekem ewz a véleményem:).
  • primavis
    #3208
    na ja, a rossz példa könyebben átvehető, mint a jó! Mellesleg az illető csoportok gyerekei ebben a szabályrendszerben nőnek fel, ehhez igazodnak és ezt tartják természetesnek. A másféle az ami idegen számukra és ha mégis ahhoz akarnának igazodni, akkor a saját csoportársaik büntetik meg érte őket. Ld a más életmódhoz asszimilálódók kiközösitését is.
  • primavis
    #3207
    rossz a példa a kutyával, mivel egy ragadozó fajhoz tartozik. Életeleme az, hogy fennmaradásához ölnie kell. Hogy a háziasitás során melyik jellegét tartotta szem előtt a szeliditő/nemesitő attól olyan ma amilyen a harcikutya illetve az öleb. A gyenge idegzetű kutya félelmében is támadhat, mig az erős idegzetű az ingerhez méri a reakcióját. Ez van az embernél is: egy labilis idegzetű kiszámithatatlan, mig egy az erejének/képességeinek tudatában levő, magabiztos és kiszámithatóan reagáló is.
  • Wescone
    #3206
    Akkor bizonyítsd be nekem!
  • Balumann
    #3205
    Szerintem igen :)
  • Balumann
    #3204
    Hát ha nincs megszelidítve, a kutya meg veszélyeztetve érzi magát, védi a területét akkor megtámad. Ha nincs nevelve akkor szerintem kiszámíthatóak (fajtánként), mint a többi állat is. (na jó nem mindig, nem számítható ki, hogy mikor mennyire éhes meg mennyire dühös :D).

    Az embereknek is ugyan úgy megvannak az ösztöneik, ezért hasonlítom most magunkat a kutyákhoz meg más állatokhoz :D
    Az más kérdés, hogy a gondolkodásunknak köszönhetően teljesen elkülönülünk, és a nagy probléma, hogy sokan az állatokat nem tisztelik, miszerint szerintük buták... na meg még rengeteg probléma van amit szintén a gondolkodásnak köszönhetünk
  • Wescone
    #3203
    Szerinted minden oroszlán képes volna erre?

    Nem hinném ha nem látnám.
    Nézzétek meg! Megéri.
  • gebana
    #3202
    hát teljesen nem akarok elkeveredni és semmilyen előítéletet megnyílvánítani, sem senkit megsérteni, de van lyan embercsoport ahol a gyerekek a szülő trehányágát és a semmittevésést "öröklik"
    őnekik biztos nincs lelkiismeretfurdalásuk semmiért :D
  • Wescone
    #3201
    De sosem fog törvényszerüen megtámadni mindenkit.
  • Balumann
    #3200
    Nah a kutya szerintem jó példa. Nem attól lesz egy kutya szelíd, mert olyan lelke van.
  • Balumann
    #3199
    Ha a kutyát sokat cukkolják és hergelik, agresszív lesz.
  • Balumann
    #3198
    Az agresszivitás lehet egy ösztön, ami mindenkiben megvan. Ahogy például bizonyos érzések (boldogság, szomorúság, jókedv, életbenmaradás és félelem a haláltól). Végülis jah, kiélhetem-e vagy nem.
    Az agresszív viselkedés már összefügg például a düh érzéssel (ami ösztönös, állatoknál is van). Ha nincs mire dühösnek lennem sose, akkor miért alakulna ki bennem nagyobb agresszivitás :D És ez is sztem kicsi korban alakul ki nagyrészt.
    De nem csak a szülőktől!!!
  • Wescone
    #3197
  • primavis
    #3196
    Így van, de az is, hogy milyen erős valakinek a jelleme szintén determinált. S pont az erős, hajlithatatlan jellemüeknek nehezebb beilleszkedni a társadalmi elvárásokba, ha azokkal nem értenek egyet. Ők a "nehéz emberek".
  • Wescone
    #3195
    Ne feledd, hogy a gyenge jellemet mindig lehet befolyásolni és sok ember inkább üvölt a farkasokkal, vagy éppen béget a nyájjal minthogy meggyőződése alapján cselekedne.
  • primavis
    #3194
    S ha nincs neki ilyenje, akkor meg nincs mit kiéljen, bármilyen környezetben is nő fel. Persze, egy adott agressziv környezetben tudatosodik benne, hogy ha nem védi meg magát belepusztul, de ettől még nem lesz egy agressziv ember.
  • primavis
    #3193
    Amit átvesz az nem az agresszivitásra való hajlam (az vele születik!), hanem az hogy ezt kiélheti e vagy sem! Nálatok zenészeknél (-:)))) abban nő fel, hogy ne élje ki, másoknál meg abban, hogy szabad a vásár!
  • Wescone
    #3192
  • Balumann
    #3191
    Nem a zenei képesség miatt írtam, hanem a közösség miatt. Zenészek nem nagyon verekednek :D Sulimban még nem történt verekedés.
  • Balumann
    #3190
    sztem nem :S
    Látszik mindenkin, hogy milyen környezetben nő fel. Az agresszivitást is valakitől átveszi. Nem feltétlenül szüleitől, lehet rajzfilmből is akár :D
  • primavis
    #3189
    nem tudom mi a köze a zenei képeségeknek (akinek nincs ilyen az születhet zenész familiába, nemde?) az agresszivitáshoz? Persze, egy normális életvitelű családban a gyerek megismeri a kereteit, a viselkedése korlátait, de ha kellően agressziv vagy önfejű, akkor simán áthágja azokat neveltetése ellenére is.
  • primavis
    #3188
    Nem hinném, mivel legfeljebb megtanultál volna verekdeni, de önmagadtól akkor sem kötnél bele senkibe. Az agresszivitás ugyanis belülről jön!
  • Balumann
    #3187
    Ugyan... Szintén azt tudom mondani, hogyha valaki olyan családba nő fel, hogy ha leejti a legót már szedik utána fel és rakják rendbe, meg törlik a padlót minden percben akkor ő is olyan lesz.
    Aki zenészek között nő fel, kicsi korában is állandóan foglalkoznak vele, szeretetben él az nem fogja élvezni mások kínzását.
  • primavis
    #3186
    ha csak a neveléstől függne, akkorcsak gonosz szülőknek lehetnének gonosz gyerekeik! Mert ők arra nevlnék. De a közmondás szerint is a "család fekete báránya" az aki minden nevelői szándék ellenére is kilóg a sorból! S rendkivül mélyről is emelkedtek ki normális életvitelt vivő emberek. Ugyanis tőlük függ, hogy mit választanak/merre indulnak el.A környezet a kereteket adja meg (a szabályrendszert), de mindenki maga választja meg, hogy annak mennyire akar eleget tenni.
  • Balumann
    #3185
    Nekem akkor is lenne bűntudatom, ha olyat ütnék meg akit utálok és csak idegesít. Rokonaim között soha nem volt senki akivel verekedtem volna, békésen neveltek, bölcsödébe sem ovodába nem volt ellenségem, utána meg rádiógyermekkórusa, operaház gyermekkórusa, stb.. Ha egy olyan helyen növök fel ahol mindenki mindig verekedik, kicsi korba is már ovodába is állandóan összetűzésbe kerültem volna vkivel, nem ilyen lennék.
  • primavis
    #3184
    De arra már születik, hogy a mások által létrehozott törvények/szabályok közül melyikkel szimpatizáljon és tekintse magáénak őket! S mivel a szocializáció alapjának lerakása 3-8 éves korban megtörténik (Ld. Ranschburg Jenő késői megvilágosodását is a minapi cikkében), utólag már csak a keretek közé beilleszkedés/vagy azok rombolása történik meg az élet során.Mig egyik emberkének az állatok/növények szeretete/ápolása/óvása okoz örömöt, másoknak meg pont a kinzásuk/a rombolás/tördelés. Ez nem tanult dolog, hanem belülről jövő inditék. Mig egyesek mániákusan rendszeretők, mások a festői rendetlenségben érzik jól magukat. Ez sem a tanulás/tapasztalat rovására irható jelleg és számtalan hasonló akad, pl. az izlés terén is. S így a saját erkölcsi normák terén is.
  • Balumann
    #3183
    Nem értek veled egyet. Szerintem egyáltalán nem adottság a lelkiismeret. Azért tűnik annak, mert az már kisebb korban kialakul, és nem úgy hogy azt mondja anyukám, hogy legyen lelkiismereted. Hanem így nevelnek, ezt látjuk másoktól is, ilyen szellemben nevelnek. Van egyéniség is, de ezek az érzések mint a lelkiismeret, nem alakulna ki magától mondjuk, ha az erdőbe nőnénk fel. Ott van a Blaha Lujza téri cigány gyerek. Szerinted ha olyan családban nő fel, ahol mindenki szeret mindenkit, foglalkoznak vele, és semmi erőszakot nem is lát, olyan lenne mint most. Lehetett látni videót, mennyire viselte meg a lelkét... Neki így alakult ki, nem érez szeretetet, nincs lelkiismerete. Nevelés tényleg nem jó szó. Ő valószínű soha sem fog szeretni már senkit, nem lesz lelkiismerete azért, mert megölt valakit.

    A 2 testvér esetére; Egyéniség az létezik. De annak a kialakulásában is nagyon nagy szerepet játszik az a környezet ahol felnősz, sőt minden. Ez hülyeség lesz amit mondok most, de ha terroristáknál születsz, akkor te is olyan leszel mint ők, átvennéd a hitüket és ugyan úgy képes lennél megölni annak a célnak érdekében.
    És itt jön be a vallás, hogy a vallás által létezett az erkölcsi jó és rossz. Most meg már egyszerűen a környezetünk által alakul ki bennük és ez szerintem teljes mértékben agyi dolog (de nem olyan ami befolyásolható, ha már kialakult).

    "Helytelenül cselekedtem mert a saját etikai és erkölcsi törvényeim ellenében cselekedtem."
    Összefoglalva én azt mondom és hiszem, hogy a saját etikai és erkölcsi törvények viszont nem adottságok, nem velünk születik, hanem kialakul azok alapján amit látunk környezetünkben! Ilyen értelembe mondjuk a lelkiismeret velünk születik, de az erkölcsi törvényei azok gyerekkorban alakulnak ki.
  • Wescone
    #3182
  • loghboy
    #3181
    43, én nyertem
  • tugyiti
    #3180
    42
  • loghboy
    #3179
    semmi .
  • Wescone
    #3178
    A lelkiismeret sosem gondolkodik, sosem fontolgat. Az vagy beszél vagy hallgat. De már mondtam és bizonyára sokan tapasztaltátok is, hogy tudatosan nem lehet átverni. Szóval, mi köze a lelkiismerethez az agynak?
  • loghboy
    #3177
    2 gyerek ugyan azon családba. Nem kaphatják ugyan azt a nevelést, ugyan is
    a szülő valamilyen formában megkülönbözteti a kettőt,vagy az egyik a kisebb,és azért, vagy egyik lány másik fiú. És a személyiség kialakulásakor alakul ki a lelkiisnmeret is. Abban egyetértek veled, nem mondom hogy minden a nevelés, ugyanis mindenki külön egyéniség, a legbékésebb család gyereke is lehet drogdíller,és fordítva. De összefüggés van az agy és a lelkiismeret közt,még ha nem is az a neve hogy agyiismeret. A lelkiismeret alapozottlanul nincs! Bárki bármilyen bűnt elkövet, csak akkor szólal meg a bűntudata,ha tudja,hogy lehet rosszat tett. És ezt bárhonnan tudhatja,nem feltétlenül nevelésből,de az agytól,az tuti. A lélek magától nem különíti meg a rosszat és a jót. De még a társadalom sem, van egy hited, amiben x dolog jó, átmész egy másik hitbe,teljesen abban hiszel, de ott ez az x dolog rossz. Akkor most a leliismereted melyiket fogadja el ? Azt,amelyiket az agy erősebb "érvekkel" támogat.Nem?
  • Wescone
    #3176
    Ha ez úgy volna ahogy mondod és valóban tanítják az etikai-erkölcsi normákat, mivel magyarázod azt, hogy két gyerek melyek egyazon családban nönek fel és ugyanazt a nevelést kapják külömböző, sokszor merőben eltérő személyiséggé válnak és egész életüket teljesen más normák alapján élik majd le?
    Nem egyértelmü még mindig, hogy a jó és rossz, a helyes és helytelen értelmezése, felfogása bizonyos értelemben velünk született adottság?
    Ha jó embernek tartod magad és nem rugsz bele egy melletted elhaladó kutyába felteheted magadnak a kérdést, hogy valyon azért nem mert a szüleid gyerekkorodban belédnevelték, hogy az csúnya, nem emberhez méltó dolog volna, vagy azért nem mert a lelked mélyén érzed, hogy alávaló dolog volna?
    Egy élőlény nem csupán a porhüvelyböl áll amit mindannyian látunk, érzékelünk. A lélek teszi élővé, az tesz minden embert egyedivé. A tudatot lehet tanítani, a lelkiismeretet nem. Ezért nem lehet tudatosan elhallgattatni a lelkiismeret szavát, legfeljebb figyelmen kivül hagyni.
  • gebana
    #3175
    örök élet, rohamos fejlődés, kolonizálás, és 1 saját univerzum :D
  • JackMeadow
    #3174
    az élet értelme a halál, mi lenne velünk halál nélkül?
  • loghboy
    #3173
    "...saját etikai és erkölcsi törvényeim..." Az ember nem születik a saját etikai és erkölcsi törvényeivel,úgy tudatják őket vele, ugyanis ha nem tudatnák, nem ismerné...értem amit mondasz,de még mindíg nem tudok egyetérteni vele, ugyanis ha te a saját törvényeidet fordítva fognád fel, a jó a rossz és a rossz a jó, akkor nem szólalna meg a bűntudatod, mert a tudatod hozza létre...