5506
szerinted?!
  • Christiansen
    #4745
    és a tudományos élet is ilyen, szerencsére..
    amíg nincs egyértelmű bizonyíték hallgatnak, aztán hirtelen előrukkolnak
    egy-egy forradalmi cikkel.
  • sz4bolcs
    #4744
    Annak a fölismerését, hogy egy kijelentést mikor időszerű megtenni.
  • Christiansen
    #4743
    Te vagy a beérkezett
  • Anaid
    #4742
    Mit gyakorolni? (Te írtad, ha nem értem a logikát kérdezzek!)
  • sz4bolcs
    #4741
    Ezért érdemes sokat gyakorolni. Már ha valakit érdekel.
  • Anaid
    #4740
    Jujj, én még egy Beérkezettel sem taliztam ezek szerint....Főleg a mikor időszerűn hasaltak el sokan...
  • Anaid
    #4739
    Nem fogok hazudni, legfeljebb hallgatok...
    Nem hívtam, hívok irtót. Felesleges....

    Mellesleg, sosem hív az ember bérgyilkost, csak mert egy másik ember nem tetszik neki... (Csak poén! Ne kezdjetek el rajta lovagolni!)
  • sz4bolcs
    #4738
    "- Ugyanígy, királyfi: ha a Beérkezett tudja egy kijelentésről, hogy az valótlan, hamis és káros, és másoknak kellemetlen, másokat bánt, akkor azt nem mondja a Beérkezett. Ha a Beérkezett tudja egy kijelentésről, hogy az valóságos, igaz, de káros, és másoknak kellemetlen, másokat bánt, azt sem mondja a Beérkezett. Ha a Beérkezett tudja egy kijelentésről, hogy az valóságos, igaz és hasznos, de másoknak kellemetlen, másokat bánt, akkor a Beérkezett tudja, hogy mikor időszerű annak a kijelentésnek a megtétele. Ha a Beérkezett tudja egy kijelentésről, hogy az valótlan, hamis és káros, de másoknak kellemes, másoknak jólesik, akkor azt nem mondja a Beérkezett. Ha a Beérkezett tudja egy kijelentésről, hogy az valóságos, igaz, de káros, és másoknak kellemes, másoknak jólesik, azt sem mondja a Beérkezett. Ha a Beérkezett tudja egy kijelentésről, hogy az valóságos, igaz és hasznos, és másoknak kellemes, másoknak jólesik, akkor a Beérkezett tudja, hogy mikor időszerű annak a kijelentésnek a megtétele."

    -Ezt is érdemes észben tartani, szerintem sokat segít.
  • sz4bolcs
    #4737
    Amikor az ember boldog, akkor nincs rászorítva arra, hogy változtasson. Változtatnia kkor kell, amikor valami nem megy jól. Ha neked az őszinteség okozta a bajokat, akkor hazudj, meglátod, hogy lehet még nagyobb szarba kerülni.
    Szellemirtót is hiába hívsz, ha már nincs szellem. -ezt meg a füstölős dologra írom.
  • Anaid
    #4736
    Az én életemben akkor történt a legnagyobb változás, amikor a legboldogabbnak éreztem magam. Nálam meg az őszinteség okozott bajokat. Őszintén mondtam el hihetetlen dolgokat, na meg is lett az eredménye.
    Akkor ez arra utalna a te általad leírtak alapján, hogy hazudjak? Nem akarom elhinni...A valóságról beszélgettünk, de az én valóságomnak része volt az ún. poltergeist jelenség-sorozat, meg egyebek. Tapasztalatból mondhatom, aki még nem tapasztalta a saját bőrén inkább örüljön neki, mint vitatkozzon, hogy valós-e vagy sem. Nem volt egyikúnknek sem séta galopp, és most azért írjam le, hogy nem is volt ilyen, mert vitatják? Nem fogom meg tenni, legfeljebb nem beszélek róla. Önmagamat, a saját valóságomat nem adom fel senki elméletéért. Annyit tudok megtenni, hogy nem beszélek róla, se megváltoztatni, se elfelejteni nem tudom. Ha hülyéznek miatta akkor sem. Részemről ennyi.
    Ja, leellenőriztem, nem sikerült olyan légmozgást huzatcsinálással sem előállítanom, ami ugyanúgy mozgatta volna a függönyt, ja a régen himbálózó csillár sem moccant annak hatására, hogy teljes erőből csapkodtam az ajtót. "szelaví"....Ha nektek gondot okoz, hogy léteztek ilyen jelenségek és előfordulhatnak a jövőben is, nem fogok írni róla. Nekem már nem okoz ezekről nehézséget beszélni, írni, de a reakciók ellen már nincs kedvem küzdeni.Ennyi.
  • sz4bolcs
    #4735
    Még valami:

    Amíg a bűnös cselekedet nem hozza meg gyümölcsét,
    az ostoba azt hiszi, a bűn olyan, mint a méz;
    de mihelyt gyümölcsöt hoz,
    szenvedés sújtja az ostobát.

    A bűnös cselekedet olyan, akár
    a frissen mert tej. Nem romlik meg rögtön,
    hatása szunnyad, mint a hamuval borított parázs,
    és úgy követi az ostobát.

    -Dhammapada
  • sz4bolcs
    #4734
    A Te életedben mennyire nem törvényszerű, amit leírtam?
  • Anaid
    #4733
    Biztos igazad van a saját életedet szemlélve. Másra nem tuti, hogy törvényszerű.
  • sz4bolcs
    #4732
    Az elkeseredés is lehet olyan, ami kiválthat pozitív változást.
    Az én életemben pl. mindig akkor történtek lényeges felismerések/változások, amikor elég nagy volt az elkeseredésem ahhoz, hogy feladjam az addigi életem, ami elkeseredéshez vezetett.
    Tévedés lenne azt gondolni, hogy a fösvénység, a törtetés, és a hazugság jó gyümölcsöt teremnek.
    Hogy ki meddig bírja az elkeseredést, az szerintem egyrészt függ az ember tűrőképességtől, illetve attól, hogy mennyire érzi magát az elkeseredés passzív elszenvedőjének, nomeg, hogy milyen erősen képes kitartani az álláspontja mellett, ami elkeseredést okoz.

    Van egy kedvencem:

    "12.
    Aki nem törődik az igaz törvénynek
    Az adástól, az erkölcstől, a türelemtől
    Világos nagy ösvényével, hanem
    A testet kínzó, rossz tehéncsapásokon kóborol,


    13.
    Az igen hosszú időre betéved
    A létforgatag félelmetes erdejébe,
    A lények végeláthatatlan fái közé,
    A testére tekeredő szenvek mérgeskígyóival.


    14.
    Az ölés miatt rövid életű lesz,
    Az ártás miatt sok sérülés éri,
    A lopás javakban szűkölködővé teszi,
    A házasságtöréssel ellenséget szerez.


    15.
    Hamis szava miatt gyalázzák majd,
    A rágalmazás miatt barátaitól elszakad,
    A gorombaság miatt kellemetlent hall majd,
    Fecsegése miatt szavára nem adnak.


    16.
    A sóvárgás kiöli a vágyait,
    A rossz szándék félelmetessé teszi,
    A helytelen nézettől alantas látású,
    Az alkoholfogyasztástól zavaros elméjű lesz.


    17.
    A nemadás miatt szegény lesz,
    A helytelen megélhetés csalódottá teszi,
    A gőg miatt rossz családba születik,
    Az irigység miatt életereje kevés lesz.


    18.
    A haragtól színe csúnya lesz,
    A bölcset nem kérdezéstől ostoba.
    Az emberlétben így érik a gyümölcs,
    Ám a rossz-születés mindezek élén jár."

    Nagarjuna: Drágakőfüzér
  • Anaid
    #4731
    Kivéve, ha túl sok a negatív hatás. A túl sok még a jóból is megárt, hátmég a rosszból...Szerintem a túl sok negatívumba egy idő után belekeseredik az ember. Hogy ki meddig bírja, az egyéniségén is múlik.

    A rosszat nem akarjuk? Akkor miért vannak manapság kizsákmányolók? Miért vannak másokon átgázolók? Miért vannak csalók?...stb.

    Kinek rossz a rossz? Kinek jó a jó? Ezek relatív fogalmak.
  • Aquir
    #4730
    Elgondolkoztam annak fontosságán, hogy egy szintig minden negatív körülmény a pozitív hatások legnagyobb elősegítője.

    Magyarán hogy ha valamit nem csinálsz helyénvalóan, annak megvannak a negatív hatásai (pl. nem akarásnak nyögés a vége) (és nem mindegy hogy például csak az emberek esetében az egyén, vagy a társadalom szempontjából nézzük)

    A rosszat nem akarjuk. Megpróbáljuk elkerülni, tehát teljesen előnyös hatásai tudnak lenni bizonyos dolgoknak egyes esetekben. Akit az élet fiatalon megedzett, találékonyabban és nagyobb kitartással tud helyben maradni.
    Az élet a számára tökéletes körülményeknek örül. Viszont nincsenek tökéletes körülmények. Az élet mindig a minimum erőfeszítéshez igazodik, amivel kényelmesen meg tud élni.

    De a negatív hatások eleve előfeltételei az alapvető életfeltételeknek is (üres has -> fájdalom -> eszünk ; kedvezőtlen körülmények(hőmérséklet, betegségek) -> válaszreakció -> nagyobb ellenállóképesség). Eleve minden fájdalom amit érzünk azért érezzük, mert azok érzékelése kell ahhoz hogy nekünk jó legyen. Nélkülük nem lehet élni (olyan nincs), és így (ill. a válaszreakció rájuk) pozitív hatásokat váltanak ki.
  • htr93
    #4729
    "az is megfigyelhető, hogy a kérdésről való filozofálgatás egyike azon kérdéseknek, amiben legkevésbé van konszenzus, a legterméketlenebb vitákhoz vezet. Tulajdonképpen szinte mindig bizonyos szubjektív szemléletek csapnak össze a megegyezés, vagy az eredmény leghalványabb reménye nélkül. Mert hogy a két fél szubjektív véleménye az elején is adott, és ezen túl mi más eredmény jöhetne ki ebből a vitából, mint hogy ezt ismételgetik többféle megfogalamzásban"

    "A problematika „lényegéhez” jutunk akkor, ha felismerjük, hogy valójában csak azt tudjuk megmondani, hogy „x értelme y számára z”. Meg tudjuk mondani, hogy mandjuk „Zoli számára az egyetem értelme a bulik” vagy „János számára az egyetem értelme a tanulás” vagy „Gábor számára az egyetem lényege a diploma”. Ezt abból tudjuk valamennyire megállapítani, ahogy Zoli, Gábor, János beszél és viselkedik. Az "értelme" szó jelentése itt olyasmi, hogy "fontos", "célja", "jelentősége"."

    nanana? http://vallaskritika.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=9358
  • htr93
    #4728
    valamit filózzatok márXD fenn sincs a népszerűségi lista 1. 10 helyén!
  • htr93
    #4727
    szerintem ezmég mindig nem jó, az amiről te beszélsz, a CÉL és nem a értelem. Osho egyszer aztmondta, az élet értelme, célja maga a lét.hm..A gólya életének értelme...hm. 1 perc csöndet kérhetnék a gólyák tiszteletére?
  • Christiansen
    #4726
    ez nagyon király :DDD:d
  • debussy
    #4725
    Az egészet vissza kéne olvasnod, mert több mindenről volt itt szó. Kicsit lesarkítottad a fejtegetéseinket.
  • Fbn Lx
    #4724
    aham. nem olvastam vissza... :)
  • NeverwinterKING
    #4723
    #4711
  • NeverwinterKING
    #4722
    akkor egy magasabb létformát kell a dolgok mögé állítani.
    vagy csak egy kísérlet vagyunk. az idegenek alkottak és megfigyelnek minket :D
  • Fbn Lx
    #4721
    kicsit gondolkozzatok már, a topik kérdése már egyszerű paraszti logikával megoldott probléma. ez már rég nem téma.
    Először is: mi az, ami értelmet ad, ami értelmet generál, ami mindent megmagyarázni próbál? Az emberi tudat. TE magad adsz értelmet mindennek, te magad érzékelsz, te magad eldöntöd, minek van értelme, és minek nincs.
    Az emberi tudat vonatkozásán kívül a dolgok önmagukban NEM rendelkezhetnek értelemmel, csupán az ember az, aki ezeket megalkotja, és ilyen formában vizsgálja a környezetét. A létezésnek nincs tudata. A dolgok csak vannak - ez is csupán az emberi tudat vonatkoztatásában értelmezhető.
    Az, hogy "mi az élet értelme", egy műkérdés. Csak úgy feldobjuk a levegőbe, pedig gyakorlatilag azt sem tudjuk, hogy most mi is az, aminek az értelmét kutatjuk, vagy hogy mit tekinthetünk értelemnek, és mit nem, és kiindulási pontunk sincs. Már önmaga a kérdés is értelmetlen.
    Ha mindenképp meg akarod válaszolni: ahány szemléletmód, annyi felfogás, annyi egyéni értelem. Ha adsz a sajátodnak egy értelmet, akkor felruháztad eggyel, máris van neki. Aki nem ad, annak meg nincsen. Ez a kérdés csak egyéni szemszögből vizsgálható, minden tudat más választ ad rá. Ez nem egy létező tulajdonság, mint az, ami alapján rámondjuk a korlátra, hogy zöld. Az élet egy elvont fogalom, az értelem egy elvont fogalom. Gondolhatok, hogy két elvont fogalomnak nem lehet konkrét terméke, amit kollektívan elfogadhatunk, mert az elvont fogalmak önmagukban hordozzák számunkra az értelmezés személyre szabhatóságát.
  • debussy
    #4720
    Megoldás, de kicsit túl egyszerű. Sőt, azt is maga után vonja, hogy semminek semmi értelem. Nem hiszem, hogy így volna.
  • NeverwinterKING
    #4719
    a gólyát nem tudom megkérdezni sajna :D
    már előttem írta vki h nem kell értelem az élethez: egyszerűen csak élünk és kész. ez is egy megoldás.
  • sz4bolcs
    #4718
    Mi? Az éntudat? Nem tudom, sok pszichológiához kapcsolódó írásban olvastam az éntudat szót, lehet, hogy jelentésbeli különbségük is van.
  • Aquir
    #4717
    tehát: az öntudat az?
  • Aquir
    #4716
    ja, igaz, hogy én megértem, attól nem biztos hogy más is megérti, csak gondoltam kapcsolsz, de legközelebb leírom (de már le is írtam) :)
  • debussy
    #4715
    :)
  • sz4bolcs
    #4714
    Ha gondolod, és szeretnél valamit közölni, akkor asszociálj össze magadban egy értelmes választ. Ha te nem vagy képes leírni, hogy mire gondolsz, csak ideböfögsz nekem válaszként (jobb esetben) félmondatokat, akkor ne csodálkozz, ha én meg nem értem.
    Én is szoktam néha egyszavas postokat küldeni, de ha valakit érdekel, és nem érti, akkor kifejtem bővebben, nem pedig játszadozok vele, meg röhögök rajta, hogy nem képes arra asszociálni amire én gondolok.
  • Christiansen
    #4713
    de van! ő hozza a kizsbabádt:DD:D
  • debussy
    #4712
    Igen, én is ezt gondolom.
    És szólj ha megkérdezted a gólyát :P
    Habár, most hogy így belegondolok, ebben a felfogásban a gólya életének nincs is értelme. Ez így elég durván hangzik, de... miért ne. Sőt még tovább: van olyan ember is, akinek az élete értelmetlen. Miért ne lehetne...
  • NeverwinterKING
    #4711
    erre nem lehet választ adni. mer mindenkinek más lehet az értelme. vkinek a szerelme, a munkája, a hobbija, a zene a stb.
    erre jutottam miközben a hszed olvastam.
    a gólyának meg passz. kérdezzük meg tőle :D
  • Aquir
    #4710
    azzal még próbálkoznak, és kisebb is a hatásfoka, de reménykedjünk...
  • Aquir
    #4709
    asszociációs készség kéne :)
    Mert talán kérdezted volna magadban hogy "mire érted"
    erre elolvasod a hozzászólásod és egyből rájössz
  • debussy
    #4708
    Az a gondolatocska röppent át rajtam, hogy vajon a nálunk alacsonyabb rendű élőlények életének értelme mi lehet. Persze most majd valaki azt fogja mondani, hogy azért van béka, hogy általa lehessen a gólya. Csakhogy -ezt a véleményt megelőzve- akkor mi értelme a gólya életének? A tápláléklánc nem lehet. Minek alakult ki egyáltalán élet? Jó, jó fizika. A Föld változásai hozták létre közvetlenül az életet. Akár azt is mondhatnánk, hogy törvényszerűség hatására fejlődött ki minden. Lehet, hogy a élet értelmét nem is erre kéne keresni, mert e téren esetleg nincs olyan értelme amit mi (de legalábbis én) keresünk.
  • NeverwinterKING
    #4707
    akkor az élet értelme mára már megváltozott. ebben a világban már az energia keresése a cél. hidegfúzió stb.
  • Anaid
    #4706
    Találtam két szerintem jó idézetet erről a művészet kérdésről:
    Paul Klee:
    "A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem inkább láthatóvá tesz."
    "A művész nem tesz mást, mint hogy áll a számára kijelölt helyen - akár a fa törzse -, és egybegyűjti, majd továbbítja mindazt, ami a mélyből benne feltör. Nem szolgál, s nem is parancsol, csak közvetít. Helyzete igen szerény. A korona szépsége nem sajátja, csak rajta áramlott át."