Olasz foci szerelmeseinek
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
FINCHE VIVRO ODIERO VIOLA E GRANATA,ODIERO LA POLIZIA E PER SEMPRE LE ODIERO...
Én is azok közé tartozom, akik egyre gyakrabban néznek Magyar bajnokikat, és szerintem is egyre több a jó iramú, élvezetes mérkőzés.
FINCHE VIVRO ODIERO VIOLA E GRANATA,ODIERO LA POLIZIA E PER SEMPRE LE ODIERO...
FORZA INTERNAZIONALE! IO SONO INTERISTA! Campione d\'Italia:INTERNAZIONALE 17!!!
na meglássuk tényleg kész e ez a válogatott Alex és Totti nélkül
FINCHE VIVRO ODIERO VIOLA E GRANATA,ODIERO LA POLIZIA E PER SEMPRE LE ODIERO...
#acm
egyébként mindkettõ nagyon jó és igaz,Carlo Garganesenek a calciopolival kapcsolatban is voltak nagyon jó cikkjei. (Juve szurkoló)
FINCHE VIVRO ODIERO VIOLA E GRANATA,ODIERO LA POLIZIA E PER SEMPRE LE ODIERO...
HJFS exkluzív: Még mindig a Serie A a világ legszebb bajnoksága?
Az 1970-es évektõl a 2000-es évek elejéig, az olasz Serie A vitathatatlanul úgy volt ismert, mint a Campionato Più Bello Del Mondo, avagy a világ legszebb bajnoksága. Ugyanakkor az elmúlt évek során óriási pénzeket fektettek az angol és spanyol csapatokba, valamint az olasz labdarúgás patinás hírneve megtépázódott.
De mennyire valósak a Serie A színvonalának csökkenését kritizálók érvei?
Véleményem szerint az emberek pusztán el vannak vakítva a Premier League és a La Liga csapatai által nyújtott szemfényvesztéstõl, és csak az olasz egyesületek nemzetközi szereplések alapján ítélik meg az egész olaszbajnokságot.
A dicsõséges napok.
Az 1980-as évek kezdetétõl, amikor is az olasz liga ismét megnyitotta kapuit a külföldi játékosok elõtt, azon nyomban a világ legjobb labdarugóinak kirakata lett, és a színvonal hamarosan fényévekkel elõzte meg az angol és a spanyol pontvadászatét. Nagy nevek csatlakoztak olyan nagyszerû csapatokhoz, mint a Juventus, Milan és az Inter, de a kisebb csapatok, mint az Ascoli, Udinese és Avellino is képes volt leigazolni egy-egy nagyobb külföldi játékost.
Michel Platini, Falcao, Zbignew Boniek és Zico csak négy világklasszis játékos, akik azért igazoltak a Seria A-ba a 80-as évek elején, mert ugrásszerûen megnõtt az olasz bajnokság presztízse. Az elkövetkezõ 15 évben, olyan játékosok követték õket, mint Zinedine Zidane, Marco Van Basten, Careca, Gabriel Batistuta, Pavel Nedved és mindenidõk legnagyszerûbb játékosa Diego Maradona. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a fent említett külföldi sztárok mellett igen szép számban termelt ki az olasz labdarúgás is világklasszisokat, mint például Roberto Baggio, Paolo Maldini, Franco Baresi, Paolo Rossi és Gaetano Scirea, akik szintén a Serie A-ban maradtak.
Ez a hagyomány egészen az új évezred elejéig tartott, mikor is a külföldi befektetõk és a profit orientált TV közvetítési üzletek segítettek az angol kluboknak, hogy a legtöbb nyilvánosságot kapó, a legagresszívebben hirdetett és mindenekfelett, a leggazdagabbak legyenek, aminek köszönhetõen megvásárolhatták maguknak a világ legnagyobb tehetségeit.
A nagyszerû vidék erõn felül tejesít.
Az olasz bajnokságot gyakran érik kritikák az angol és spanyolhoz képest alacsonyabb látogatottság miatt. Az utóbbi két-három idényben a nézõszámot bizonyosan befolyásolták különbözõ dolgok, mint például az erõszak, a nem kívánatos személyek elleni bojkottok (mint például a Lazio elnöke, Claudio Lotito elleni) és az új vitatott jegyrendszer is. Valójában azonban az igazi magyarázat az alacsony nézõszámra az, hogy a Serie A-ban mindig is szerepeltek csapatok, akiknek székhelye különösen kis városokban van. Mostanában a toszkán Empolinak van a legalacsonyabb átlagos látogatottsága, ha a Serie A-t és a Serie B-t is nézzük, annak ellenére, hogy tavaly a hetedik helyen végeztek. Empoli városának mindössze 45,000 lakosa van.
Egy jóval lenyûgözõbb példa az Ascoli csapata, akik a 70-es években hosszú idõt töltöttek az elsõ osztályban. Az 50,000 lakos ellenére, az Ascoli mérkõzéseire 35,000en járnak ki, ami azt jelenti, hogy a város lakosságának 70% látogat el a Del Duca stadionba, hogy megtekintsék amint tartományi kiscsapatuk Európa egyik nagyágyújával játszik.
Másik kitûnõ példa a Bergamo tartománybéli AlbinoLeffe csapata, akik idén eséllyel pályáznak a Serie A-ba való feljutásra. Az AlbinoLeffe két, Milánótól északra fekvõ, összesen mintegy 20,000 lelket számláló kisvárosból, Albinoból és Leffébõl, csábítja szurkolóit. Az elsõ osztályba tartó csapat feljutása esetén körülbelül 5000 nézõ elõtt játszhatja majd hazai mérkõzéseit Bergamo városában lévõ otthonukban.
Sok angol és spanyol drukker valószínûleg jól fog mulatni a nézettségi adatokon, de az olasz szurkolóknak az, hogy láthatják vidéki kiscsapataikat a legmagasabb osztályban játszani, hozzátartozik a liga romantikájához.
Az olasz bajnokság ereje és mélysége.
Az olasz klubok UEFA kupában való sikertelenségét sokan annak tulajdonítják, hogy játékukból hiányzik az ötletesség és a mélység. Mindennapos meglátás, hogy a Juventuson, a Milanon és az Interen kívül, a tabella közepét elfoglaló csapatok egyszerûen nincsenek egy szinten a középszintû angol illetve spanyol csapatokkal. De ha figyelembe vesszük, hogy az olasz csapatok évtizedeken át nem vették komolyan az UEFA kupát, akkor a fenti vádat alaptalanok.
Sõt, a kiscsapatok minõségét jól illusztrálta nemrégiben a Siena, akik a nagyratörõ Roma csapatát játszották le a pályáról, ezzel 3-0-s diadalt aratva felettük. Másik példa az Empoli csapata, akik a San Siroban csak a kihagyott 11-es miatt nem tudták legyõzni a hazai pályán eddig veretlen Intert (csak az elõzõ hétvégéig voltak veretlenek – a szerk.). A Cagliari szintén csodát tett, amikor a kiesés ellen harcoló kiscsapat legyõzte a Napolit és döntetlent játszott a Juventussal, ezzel életbe tartván bent maradási esélyeiket.
Vajon várhatja-e egy Premier League szurkoló, hogy egy kieséssel fenyegetett csapat, mint a Derby, reális eséllyel induljon akár csak egy pont megszerzéséjért az Emirate Stadionba vagy az Old Traffordba? A válasz természetesen nem, és amikor belegondolsz, hogy a Serie B-ben is van olyan csapat, akik megállják a helyüket, rájössz, hogy az olasz labdarúgásnak igenis megvan a kvalitása és mélysége.
Angliában már a szezon elején garantált, hogy a „négy nagy” Man Utd, Chelsea, Arsenal és Liverpool szerzi meg a négy BL hely egyikét, amíg a liga többi csapata szinte egy másik, 16 csapatos bajnokságot játszik egymással.
A Chievo Verona története.
A 2006/2007-es szezon kezdetén járunk, a Bajnokok Ligája harmadik selejtezõ köre elõtt. A Stadio Bentegodiban, a Chievo Verona - a Serie A-ban az egyik valaha játszott legkisebb csapat, akik pár év alatt tündérmesébe illõ szárnyalással lépkedtek elõre a liga alsóbb osztályaiból - készülõdik, hogy megmérkõzzön a bolgár bajnok Levski Sofiával. Egy csapatnak, akik egy 3000 fõ lakosságú Chievo nevû kisvárosból érkeztek, valahonnan Verona mellõl, eljutni a BL selejtezõkig elképesztõen nagy tett. Nem sikerült a csoportkörig eljutniuk, de jelenlétük a BL-ben még így is rendkívüli volt.
Melyik másik nagyobb bajnokságban lenne egyáltalán esélye egy ilyen kis csapatnak kivívni a jogot, hogy elindulhasson a Bajnokok Ligájában?
Hogy még érdekesebbé tegyük a Chievo történetét, tudni kell, hogy az ugyanazon idény végén kiestek a Serie A-ból, úgy hogy sorsuk az utolsó játéknapon pecsételõdött meg, amikor is hat lehetséges kiesõ jelölt volt még harcban a bent maradásért. A „Mussi Volanti” a 18. helyen végzett, ezzel kiesett a legfelsõ osztályból, csak 9 hónappal az után, hogy 2-2-es döntetlent játszottak a Levskivel.
Azoknak a szurkolóknak,akik igazán szeretik az olasz focit, nem azoknak, akiket elvakít a média agresszív Premier League és La Liga reklámhadjárata, hanem azoknak akik a Milanon és Juventuson kívül igazán értékelik a Chievo, Siena és Atalanta nagy tetteit is, mindig is az olasz bajnokság volt és bizonyára még mindig a „Campionato Più Bello Del Mondo” vagyis a legszebb bajnokság a világon.
Chris Testa írása
Yo, Bitch!
\"A GOTO veszélyes, mire juthatsz véle, a JOIN meg költséges, cseberböl vederbe\"
HJFS exkluzív: Vajon a Serie A is eladja a lelkét, ahogy a Premier League tette?
A találgatások szerint egy amerikai milliárdos készen áll felvásárolni az AS Romát. A goal.com szakújságírója, Carlo Garganse azt próbálja kideríteni, hogy vajon a Seria A együttesei is az angol élcsapatok nyomdokaiba lépnek, azzal, hogy eladják lelküket külföldi befektetõknek.
Az angol Premier League jelenleg a világ legerõsebb bajnoksága, nem is vitatom, de ennek egy oka van… ez pedig a pénz.
Az elmúlt évek folyamán az angol csapatokat megszállták a külföldi befektetõk, akik font milliókat „pumpáltak” a klubokba. A négy legnevesebb angol klubból háromnak is ez lett a sorsa. A Manchester Unitedot az amerikai Glazer-család birtokolja, a Liverpoolt a szintén amerikai Tom Hicks és George Gilett, és természetesen a Chelseat az orosz olaj mágnás, multi milliárdos Roman Abramovich finanszírozza.
A Portsmouth, Aston Villa, Manchester City, West Ham valamint a Derby County szintén nagyon gazdag külföldi üzletemberek kezébe került, csakúgy, mint az egy osztállyal lejjebb játszó Queens Park Rangers (a F1-bõl ismert Bernie Ecclestone és Flavio Briatore tulajdona).
Így igaz… az angol labdarúgás csakugyan eladta a lelkét.
Elfogadom, hogy a Serie A mára kissé az Premier League szintje alá csúszott. A magyarázat viszont egyszerû, a félsziget egyszerûen nem tud pénzügyileg versenyezni az olyanokkal, mint a Manchester United vagy a Chelsea, ennek eredményeként a világ legjobb játékosai az Old Traffordba vagy a Stamford Bridgebe igazolnak a San Siro vagy a Stadio Olimpico helyet.
Ugyanakkor van egy dolog, amit elmondhatunk a Seria A-ról (vagy még inkább a La Ligáról): a nemzeti identitás és a szellemiségük még mindig érintetlen. A kluboknak olasz tulajdonosaik vannak és olaszok is irányítják õket, a Serie A játékosainak többsége, kivéve az intert, hazai nevelésû, és még mindig megvannak a klubok és szurkolók közötti szoros kötelék.
Angliában más a helyzet. Roman Abramovich, a Chelseanél töltött 5 év alatt eddig még egyszer sem tartott sajtótájékoztatót, Hicks és Gilett általánosan utált személyek a Liverpool szurkolók körében, annyira, hogy a szurkolók egy csoportja megalakította saját klubját, AFC Liverpool néven. A Manchester United támogatóinak egy része szintén létrehozta saját csapatát az FC Unitedet, a Glazer család iránt érzett ellenszenv miatt.
Valaki feltehetné a kérdést: megérte mindez, azért, hogy a világ legjobb bajnoksága legyen?
A válasz bizonyára, NEM!
Olaszországban egyre többet lehet hallani, hogy a Romát felvásárolja az amerikai milliárdos, John Joseph Fisher.
A Farkasokat jelenleg birtokló Italpetroli cégnek összesen kb. 370 millió eurós adóssága van, ezért nagyon jól jönne Fisher vételajánlata, ami kihúzná õket a bajból. Fisher továbbá belepumpálná 1,6 milliárd fontos vagyonát a klubba.
Fisherrel a kormánykeréknél, a Roma könnyen felvehetné a verseny a Manchester United és Chelseahez hasonló csapatokkal, valamint minden esélyük meg lenne, hogy Olaszország egyeduralkodójává váljanak.
Személy szerint én nem hiszem, hogy létre fog jönni az üzlet és nagyon remélem, hogy nem fog. Hogy egyszerûem fogalmazzak, az olasz emberek mélyen nacionalista szemléletûek, és nem veszik jó néven, ha valaki az országukba jön és megpróbálja megmondani nekik, hogy mit és hogyan tegyenek. Ha mégis közel járnának a megegyezéshez, akkor a szurkolók bármit, és szó szerint BÁRMIT, megtennének, hogy elriasszák a külföldi befektetõket. A híres idézet a Keresztapából nagyon jól passzol ide: „Olyan ajánlatot fogok tenni neki, amit nem lehet visszautasítani.”
Azt szintén fontos megjegyezni itt, hogy az olasz egyesületek, olasz elnökeinek szívbõl jövõ érdeke az olasz foci támogatása, akármilyen döntést is kell meghozniuk. A legnagyobb klubok, kivéve az intert, mindannyian nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy kezdõcsapat legalább fele olasz játékosokból álljon. Berlusconi közismert nacionalizmusáról, a Juventus pedig azért nem folyamodott felülvizsgálathoz a Calciopoli miatt, mert nem akarták, hogy az Azzurikat eltiltsák a 2008-os Európa Bajnokságról. Ezekbõl is jól látszik, hogy mennyire fontos nemzeti érték a labdarúgás Olaszországban.
Azonban számos más példa is létezik a hazafiságra. A Palermo elnöke, Maurizio Zamparini erõteljes hadjáratot indított saját játékosa Amauri ellen, amikor is meg akarták hívni Olaszország válogatottjába, mivel a játékos ereiben „100%-ig brazil” vér csörgedezik. És ki tudná elfelejteni az egykori Perugia elnököt, Luciano Gauccit, aki elküldte csapatától a dél-koreai támadót Ahn Jung-Hwant, miután az õ „aranygóljának” köszönhetõen estek ki az Azzurik a 2002-es Világbajnokságból?!
Az angol klubok jelenlegi tulajdonosai, többségében külföldi lévén, nem igazán törõdnek az angol nemzeti tizeneggyel. Mivel az edzõk többsége is külföldi, a Premiershipben elnyomó többségben játszanak a tengerentúli játékosok. Az angol játékosok nem kapnak lehetõséget, ennek következménye pedig az, hogy a háromoroszlánosok nem jutottak ki a 2008-as Európa bajnokságra sem.
Ha minden ezzel a sebességgel folytatódik tovább a Premiershipben, akkor az angol válogatott 10 éven belül arra a szintre süllyedhet, mint most a walesi és észak-ír nemzeti tizenegy, ahol a szövetségi kapitányoknak az alsóbb osztályokból kell összeszedni a játékosokat. Talán ez egy kicsit elrugaszkodott megállapítás, de nézzétek meg hány angol futballista játszik a sztárcsapatokban…a számok magukért beszélnek.
Carlo Garganese írása
Yo, Bitch!
#1 Sebastian Ingrosso, #1 Calvin Harris& #1 Dirty South fan :}}
sebaj, nekem a kedvem a legjobb, 10 cm-el a Föld felett vok, felõlem minenki azt mond/csinál, amit akar.. <#hehe>#hehe>
még 1 szer KELLEMES ÜNNEPEKET
#1 Sebastian Ingrosso, #1 Calvin Harris& #1 Dirty South fan :}}
nah jó, az inter "szurkolóknak" is...ennyi örömük legyen <#hehe>#hehe>
https://www.facebook.com/ferfiklubb/
http://www.expressz.hu/ruhazat/sport/showAdvert,7537136,175,1.html
http://www.expressz.hu/sport/labdajatek/showAdvert,7517882,140,1.html
2010 VB és klubtermékek: http://kep.tar.hu/lonsdaleshop/50636453#2
FINCHE VIVRO ODIERO VIOLA E GRANATA,ODIERO LA POLIZIA E PER SEMPRE LE ODIERO...
Én mindig is az maradok aki voltam, mert én sohasem tagadom meg a múltam
FINCHE VIVRO ODIERO VIOLA E GRANATA,ODIERO LA POLIZIA E PER SEMPRE LE ODIERO...
Én mindig is az maradok aki voltam, mert én sohasem tagadom meg a múltam
Én mindig is az maradok aki voltam, mert én sohasem tagadom meg a múltam
0
országos 1 :}}}}}}
0
#1 Sebastian Ingrosso, #1 Calvin Harris& #1 Dirty South fan :}}
2
x
1
Én mindig is az maradok aki voltam, mert én sohasem tagadom meg a múltam
20.30 Milan-Sampdoria stream: CCTV5, Bet365.com
20.30 Genoa-Internazionale stream: Bet365.com
21.15 Lazio-Roma tv: Sport1 stream: Guangdong, Bet365.com
20.30 Empoli-Juventus stream: holnap derül ki rojadirecta.com rulez.
Egyébként hétvégén is megszívjátok mert minden meccs szombaton lesz, egy idõben a Bundesliga és a PL meccsekkel.
https://www.facebook.com/ferfiklubb/
2006 Italy Puma World Cup Winners Tee - royal
Akkor írjon e-mailt.
2010 VB és klubtermékek: http://kep.tar.hu/lonsdaleshop/50636453#2
FORZA INTERNAZIONALE! IO SONO INTERISTA! Campione d\'Italia:INTERNAZIONALE 17!!!
Én is azok közé tartozom, akik egyre gyakrabban néznek Magyar bajnokikat, és szerintem is egyre több a jó iramú, élvezetes mérkőzés.
Kinõttem már a tizenéves korból, hogy durcizzak Kedves <#smile>#smile>. Amúgy néha elég sokan azt hiszik, hogy az Õ posztjuk a moderátor munkáját/viselkedését kiértékelni, de ez badarság, mivel nekik a saját viselkedésükkel kell foglalkozni.
Na akkor inenntõl ON, mert ez nem az a topik, ami panaszkodásra lett kitalálva. <#smile>#smile>
Én is azok közé tartozom, akik egyre gyakrabban néznek Magyar bajnokikat, és szerintem is egyre több a jó iramú, élvezetes mérkőzés.
FORZA INTERNAZIONALE! IO SONO INTERISTA! Campione d\'Italia:INTERNAZIONALE 17!!!
Yo, Bitch!
Ezt nem azért mondtam hogy nagy durcizva büntit adj magadnak...csak hogy elkerüljük a félreértéseket.
FORZA INTERNAZIONALE! IO SONO INTERISTA! Campione d\'Italia:INTERNAZIONALE 17!!!
ui: az ilyen szavakat hogy "ugrál" nem igazán kéne eröltetni.
Én is azok közé tartozom, akik egyre gyakrabban néznek Magyar bajnokikat, és szerintem is egyre több a jó iramú, élvezetes mérkőzés.
A "cselszkizés" evidens hogy gúnyolódás, viszont egy csapat nevének más nyelven való leírása/kimondása nem igazán lehet ezt mondani.
Igazából azt szûröm le, hogy nagyon nem bírsz magaddal és próbálod magadra felhívni a figyelmet.
Én is azok közé tartozom, akik egyre gyakrabban néznek Magyar bajnokikat, és szerintem is egyre több a jó iramú, élvezetes mérkőzés.